Incipit
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave Maria, gratia plena; Dominus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta Maria, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.
V. Deus ✝ in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Laus tibi Dómine, Rex ætérnæ glóriæ.
|
Kezdet
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes, Az Úr van teveled, Áldott vagy te az asszonyok között, És áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.
Asszonyunk, Szûz Mária, Istennek szent Anyja, Imádkozzál érettünk, bûnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
V. Istenem, ✝ jöjj segítségemre.
R. Uram, segíts meg engemet.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Dicséret neked Urunk, örök dicsõség királya
|
Psalmi {ex Psalterio secundum diem}
Ant. In domum Dómini
Psalmus 121 [1]
121:1 Lætátus sum in his, quæ dicta sunt mihi: * In domum Dómini íbimus.
121:2 Stantes erant pedes nostri, * in átriis tuis, Jerúsalem.
121:3 Jerúsalem, quæ ædificátur ut cívitas: * cujus participátio ejus in idípsum.
121:4 Illuc enim ascendérunt tribus, tribus Dómini: * testimónium Israël ad confiténdum nómini Dómini.
121:5 Quia illic sedérunt sedes in judício, * sedes super domum David.
121:6 Rogáte quæ ad pacem sunt Jerúsalem: * et abundántia diligéntibus te:
121:7 Fiat pax in virtúte tua: * et abundántia in túrribus tuis.
121:8 Propter fratres meos, et próximos meos, * loquébar pacem de te:
121:9 Propter domum Dómini, Dei nostri, * quæsívi bona tibi.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. In domum Dómini * lætántes íbimus
|
Zsoltárok {zsoltáros részbõl az adott napra}
Ant. We shall go rejoicing
Zsoltár 121 [1]
121:1 Vigadok, mikor azt mondják nekem: * Az Úr házába megyünk.
121:2 Lábaink tornáczaidban * állanak, Jerusalem!
121:3 Jerusalem városúl építtetett, * melynek közjavaiban mindenki részesûl.
121:4 Mert oda mennek föl a nemzetségek, az Úr nemzetségei, * Izrael bizonysága szerint hálát adni az Úr nevének.
121:5 Mert ott vannak az itélõszékek, * ott Dávid házának széke.
121:6 Kérjétek, a mik Jerusalem békeségére vannak. * Legyen bõség szeretõidnek.
121:7 Legyen béke a te erõsségedben, * és bõség a te tornyaidban.
121:8 Atyámfiaiért és barátimért békeséget * ohajtok neked.
121:9 A mi Urunk Istenünk házáért * jót kivánok neked.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. We shall go rejoicing * into the house of the Lord
|
Ant. Qui hábitas
Psalmus 122 [2]
122:1 Ad te levávi óculos meos, * qui hábitas in cælis.
122:2 Ecce, sicut óculi servórum * in mánibus dominórum suórum,
122:3 Sicut óculi ancíllæ in mánibus dóminæ suæ: * ita óculi nostri ad Dóminum, Deum nostrum, donec misereátur nostri.
122:4 Miserére nostri, Dómine, miserére nostri: * quia multum repléti sumus despectióne:
122:5 Quia multum repléta est ánima nostra: * oppróbrium abundántibus, et despéctio supérbis.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Qui hábitas * in cælis, miserére nobis
|
Ant. Thou who dwellest in the heavens
Zsoltár 122 [2]
122:1 Hozzád emelem szemeimet, * ki a mennyekben lakol.
122:2 Ime mint a szolgák szemei uraik kezeire, * mint a szolgálók szemei asszonyaik kezeire:
122:3 úgy néznek szemeink a mi Urunkra * Istenünkre, mig könyörûl rajtunk.
122:4 Könyörûlj rajtunk, Uram! könyörûlj rajtunk; * mert igen elteltünk gyalázattal,
122:5 Mert igen megtelt a mi lelkünk; * gyalázatúl a gazdagoknak, és megvetésûl a kevélyeknek.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Thou who dwellest in the heavens * have mercy upon us
|
Ant. Adjutórium
Psalmus 123 [3]
123:1 Nisi quia Dóminus erat in nobis, dicat nunc Israël: * nisi quia Dóminus erat in nobis,
123:2 Cum exsúrgerent hómines in nos, * forte vivos deglutíssent nos:
123:3 Cum irascerétur furor eórum in nos, * fórsitan aqua absorbuísset nos.
123:4 Torréntem pertransívit ánima nostra: * fórsitan pertransísset ánima nostra aquam intolerábilem.
123:5 Benedíctus Dóminus * qui non dedit nos in captiónem déntibus eórum.
123:6 Ánima nostra sicut passer erépta est * de láqueo venántium:
123:7 Láqueus contrítus est, * et nos liberáti sumus.
123:8 Adjutórium nostrum in nómine Dómini, * qui fecit cælum et terram.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Adjutórium * nóstrum in nómine Dómini
|
Ant. Our help
Ant. Our help * is in the name of the Lord
|
Ant. Bénefac
Psalmus 124 [4]
124:1 Qui confídunt in Dómino, sicut mons Sion: * non commovébitur in ætérnum, qui hábitat in Jerúsalem.
124:2 Montes in circúitu ejus: * et Dóminus in circúitu pópuli sui, ex hoc nunc et usque in sæculum.
124:3 Quia non relínquet Dóminus virgam peccatórum super sortem justórum: * ut non exténdant justi ad iniquitátem manus suas.
124:4 Bénefac, Dómine, bonis, * et rectis corde.
124:5 Declinántes autem in obligatiónes addúcet Dóminus cum operántibus iniquitátem: * pax super Israël.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Bénefac * Dómine bonis, et rectis corde
|
Ant. Do good, O Lord
Zsoltár 124 [4]
124:1 Kik az Úrban bíznak, olyanok mint a Sion hegye; * nem fog ingadozni mindörökké,
124:2 Ki Jerusalemben lakik. Körötte hegyek vannak, * és az Úr az õ népe körül mostantól és mindörökké.
124:3 Mert az Úr nem hagyja a bûnösök vesszejét az igazak sorsa fölött, * hogy az igazak hamisságra ne nyujtsák kezeiket.
124:4 Tégy jót, Uram, * a jókkal és az igazszívûekkel.
124:5 A tekervényes utakra hajlókat pedig az Úr majd eljuttatja a gonosztevõkhöz. * Békeség legyen Izraelen!
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Do good, O Lord * to those that are good, and to the upright of heart
|
Ant. Facti sumus
Psalmus 125 [5]
125:1 In converténdo Dóminus captivitátem Sion: * facti sumus sicut consoláti:
125:2 Tunc replétum est gáudio os nostrum: * et lingua nostra exsultatióne.
125:3 Tunc dicent inter gentes: * Magnificávit Dóminus fácere cum eis.
125:4 Magnificávit Dóminus fácere nobíscum: * facti sumus lætántes.
125:5 Convérte, Dómine, captivitátem nostram, * sicut torrens in Austro.
125:6 Qui séminant in lácrimis, * in exsultatióne metent.
125:7 Eúntes ibant et flebant, * mitténtes sémina sua.
125:8 Veniéntes autem vénient cum exsultatióne, * portántes manípulos suos.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Facti sumus * sicut consoláti
|
Ant. We became
Ant. We became * like those who are comforted
|
Capitulum Hymnus Versus {ex Psalterio secundum diem}
Jer 11:20
Tu autem, Dómine Sábaoth, qui júdicas juste, et probas renes et corda, vídeam ultiónem tuam ex eis: tibi enim revelavi causam meam, Dómine Deus meus.
R. Deo grátias.
Hymnus
Vexilla Regis prodeunt;
Fulget Crucis mystérium,
Qua Vita mortem pértulit,
Et morte vitam protulit.
Quæ vulnerata lanceæ
Mucrone diro, criminum
Ut nos lavaret sórdibus,
Manávit unda et sánguine.
Impléta sunt quæ concinit
David fidéli carmine,
Dicendo natiónibus:
Regnávit a ligno Deus.
Arbor decora et fulgida,
Ornata Régis purpura,
Elécta digno stípite
Tam sancta membra tángere.
Beáta, cujus bráchiis
Prétium pependit sæculi,
Statera facta córporis,
Tulitque prædam tartari.
O Crux, ave, spes única,
Hoc Passiónis témpore
Piis adáuge grátiam,
Reísque dele crímina.
Te, fons salútis, Trínitas,
Collaudet omnis spíritus:
Quibus Crucis victóriam
Largiris, adde præmium.
Amen.
V. Éripe me, Dómine, ab hómine malo.
R. A viro iníquo éripe me.
|
Olvasmány Himnusz Vers {zsoltáros részbõl az adott napra}
Jer 11:20
Te pedig, seregek Ura! ki igazán itélsz, és vizsgálod a veséket és szíveket, hagyd látnom rajtok boszúállásodat; mert neked jelentettem ki ügyemet, Uram, Istenem.
R. Istennek legyen hála.
Himnusz
Királyi zászló jár elôl,
Keresztfa titka tündököl,
Melyen az élet halni szállt
S megtörte holta a halált.
Kegyetlen lándzsa verte át
Gonosz vasával oldalát.
S mely szennyet, vétket eltörölt:
Belôle víz és vér ömölt.
Az ôsi jóslat itt betelt,
Mit a hû Dávid énekelt:
Az Úr, halljátok, nemzetek!
Kereszten trónol köztetek''
Rajtad tündöklik, drága fa,
Királyi vérnek bíbora.
Ô választott jeles faág,
Ki szent testét karoltad át!
Világ bûnének zálogát
Te hordoztad, te boldog ág.
Az ellenség gonosz fejét
Megváltónk rajtad zúzta szét.
Kereszt, üdvözlégy, egy remény,
A szenvedés ez ünnepén.
Kérünk, kegyelmet adj nekünk,
Add vétkünkért vezeklenünk.
Szentháromság, dicsérjenek,
Üdvösség kútja, mindenek.
Legyen gyôzelmünk, add meg ezt,
A diadalmas szent kereszt.
Ámen
V. Ments meg elleneimtõl, Istenem
R. Védelmezz azoktól, akik fölkelnek ellenem
|
Canticum Magnificat {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. Vos ascendite
(Canticum Mariae * Luc. 1:46-55)
1:46 Magníficat ✝ * ánima mea Dóminum.
1:47 Et exsultávit spíritus meus: * in Deo, salutári meo.
1:48 Quia respéxit humilitátem ancíllæ suæ: * ecce enim ex hoc beátam me dicent omnes generatiónes.
1:49 Quia fecit mihi magna, qui potens est: * et sanctum nomen ejus.
1:50 Et misericórdia ejus, a progénie in progénies: * timéntibus eum.
1:51 Fecit poténtiam in bráchio suo: * dispérsit supérbos mente cordis sui.
1:52 Depósuit poténtes de sede: * et exaltávit húmiles.
1:53 Esuriéntes implévit bonis: * et dívites dimísit inánes.
1:54 Suscépit Israël púerum suum: * recordátus misericórdiæ suæ.
1:55 Sicut locútus est ad patres nostros: * Ábraham, et sémini ejus in sæcula.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Vos ascendite * ad diem festum hunc: ego autem non ascendam, quia tempus meum nondum advenit.
|
Canticum Magnificat {Antiphona az idõszaki részbõl}
Ant. Go ye up unto this Feast
(Szuz Maria eneke Luke 1:46-55)
46 Lelkem ✝ * magasztalja az Urat,
47 és szívem ujjong * megváltó Istenemben,
48 mert rátekintett szolgálója alázatosságára. * Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék,
49 mert nagyot tett velem a Hatalmas, * és Szent az õ neve.
50 Irgalma nemzedékrõl nemzedékre * az istenfélõkkel marad.
51 Karja bizonyságot tett hatalmáról: * szétszórta a szívük szándékában a gõgösöket,
52 letaszította trónjukról a hatalmasokat, * az alázatosakat pedig fölemelte.
53 Az éhezõket javakkal töltötte el, * de a gazdagokat üres kézzel küldte el.
54 Gondjába vette szolgáját, Izraelt, * megemlékezve irgalmáról,
55 amelyet atyáinknak, * Ábrahámnak és utódainak örökre megígért.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Go ye up unto this Feast * I go not up (yet) unto this Feast, for My time is not yet full come.
|
Preces Feriales {habentur}
Kyrie eleison. Christe, eleison. Kyrie, eleison.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
V. Ego dixi: Domine, miserere mei.
R. Sana animam meam, quia peccavi tibi.
V. Convertere, Domine, usquequo?
R. Et deprecabilis esto super servos tuos.
V. Fiat misericordia tua, Domine, super nos.
R. Quemadmodum speravimus in te.
V. Sacerdotes tui induantur justitiam.
R. Et sancti tui exsultent.
|
Hétköznapi könyörgések {van}
Uram irgalmazz nekünk. Krisztus kegyelmezz nekünk. Uram irgalmazz nekünk.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
V. Igy szóltam: Uram, irgalmazz nekem.
R. Gyógyitsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened.
V. Fordulj vissza felém, Uram, meddig még?
R. Légy kegyes a te szolgádhoz.
V. Legyen irgalmad felettünk, Uram.
R. Ahogy mi Tebenned bízakodunk.
V. Papjaid öltözzenek igazságba.
R. És szentjeid õrvendezzenek.
|
V. Domine, salvum fac regem.
R. Et exaudi nos in die, qua invocaverimus te.
V. Salvum fac populum tuum, Domine, et benedic hereditati tuae.
R. Et rege eos, et extolle illos usque in aeternum.
V. Memento Congregationis tuae.
R. Quam possedisti ab initio.
V. Fiat pax in virtute tua.
R. Et abundantia in turribus tuis.
V. Oremus pro fidelibus defunctis.
R. Requiem aeternam dona eis, Domine, et lux perpetua luceat eis.
V. Requiescant in pace.
R. Amen.
|
V. Uram, õrizd meg vezetõinket.
R. Figyelj ránk aznap amikor hozzád fordulunk.
V. Szabadits meg népedet Urunk, és álld meg a te örökségedet.
R. Kormányozd és emeld fel õket mindörökké.
V. Emlékezz meg Uram a te gyülekezetedrõl.
R. Akik kezdettõl fogva a tieid voltak.
V. Legyen békesség a te akaratod szerint.
R. És bõség a te erõsségeidben.
V. Imádkozzunk az elhunyt hívekért.
R. Adj Uram örök nyugodalmat nekik, és az örök világosság fényeskedjék nekik.
V. Nyugodjanak békében.
R. Ámen.
|
V. Pro fratribus nostris absentibus.
R. Salvos fac servos tuos, Deus meus, sperantes in te.
V. Pro afflictis et captivis.
R. Libera eos, Deus Israel, ex omnibus tribulationibus suis.
V. Mitte eis, Domine, auxilium de sancto.
R. Et de Sion tuere eos.
V. Domine exaudi orationem meam.
R. Et clamor meus ad te veniat
|
V. Imádkozzunk távollévõ testvéreinkért.
R. Szabadítsd meg szolgáidat Istenünk, akik benned bíznak.
V. Imádkozzunk az elnyomottakért és bebörtönzöttekért
R. Mentsd meg õket Izrael Istene minden nyomorúságukban.
V. Küldj nekik segítséget szentélyedbõl.
R. Es Sionból irányitsd õket.
V. Uram hallgasd meg könyörgésünket.
R. És kiáltásunk jusson elõdbe
|
Psalmus 50 [6]
50:1 Miserére mei, Deus, * secúndum magnam misericórdiam tuam.
50:2 Et secúndum multitúdinem miseratiónum tuárum, * dele iniquitátem meam.
50:3 Amplius lava me ab iniquitáte mea: * et a peccáto meo munda me.
50:4 Quóniam iniquitátem meam ego cognósco: * et peccátum meum contra me est semper.
50:5 Tibi soli peccávi, et malum coram te feci: * ut justificéris in sermónibus tuis, et vincas cum judicáris.
50:6 Ecce enim, in iniquitátibus concéptus sum: * et in peccátis concépit me mater mea.
50:7 Ecce enim, veritátem dilexísti: * incérta et occúlta sapiéntiæ tuæ manifestásti mihi.
50:8 Aspérges me hyssópo, et mundábor: * lavábis me, et super nivem dealbábor.
50:9 Audítui meo dabis gáudium et lætítiam: * et exsultábunt ossa humiliáta.
50:10 Avérte fáciem tuam a peccátis meis: * et omnes iniquitátes meas dele.
50:11 Cor mundum crea in me, Deus: * et spíritum rectum ínnova in viscéribus meis.
50:12 Ne projícias me a fácie tua: * et spíritum sanctum tuum ne áuferas a me.
50:13 Redde mihi lætítiam salutáris tui: * et spíritu principáli confírma me.
50:14 Docébo iníquos vias tuas: * et ímpii ad te converténtur.
50:15 Líbera me de sanguínibus, Deus, Deus salútis meæ: * et exsultábit lingua mea justítiam tuam.
50:16 Dómine, lábia mea apéries: * et os meum annuntiábit laudem tuam.
50:17 Quóniam si voluísses sacrifícium, dedíssem útique: * holocáustis non delectáberis.
50:18 Sacrifícium Deo spíritus contribulátus: * cor contrítum, et humiliátum, Deus, non despícies.
50:19 Benígne fac, Dómine, in bona voluntáte tua Sion: * ut ædificéntur muri Jerúsalem.
50:20 Tunc acceptábis sacrifícium justítiæ, oblatiónes, et holocáusta: * tunc impónent super altáre tuum vítulos.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 50 [6]
50:1 Könyörûlj rajtam Isten! * a te nagy irgalmasságod szerint;
50:2 és könyörûleted sokasága szerint, * töröld el gonoszságomat.
50:3 Moss meg engem mindinkább gonoszságomból, * és bûnömbõl tisztíts meg engem.
50:4 Mert elismerem gonoszságomat, * és bûnöm elõttem vagyon mindenkoron.
50:5 Egyedül neked vétettem, és gonoszt elõtted cselekedtem; * hogy igaznak találtassál beszédeidben, és gyõzedelmes légy, midõn itéltetel.
50:6 Mert ime vétekben fogantattam; * és bûnökben fogant engem anyám.
50:7 Mert ime az igazságot szereted; * a te bölcseséged titkos és elrejtett dolgait kinyilatkoztattad nekem.
50:8 Hints meg engem izsóppal, és megtisztúlok; * moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek.
50:9 Add, hogy örömet és vigaságot halljak, * és örvendezzenek megalázott csontaim.
50:10 Fordítsd el orczádat bûneimrõl; * és töröld el minden gonoszságomat.
50:11 Tiszta szivet teremts bennem, oh Isten! * és az igaz lelket újítsd meg belsõ részeimben.
50:12 Ne vess el engem színed elõl; * és szent lelkedet ne vedd el tõlem.
50:13 Add vissza nekem üdvözítésed örömét; * és jeles lélekkel erõsíts meg engem.
50:14 Megtanítom útaidra a gonoszakat; * és az istentelenek hozzád térnek.
50:15 Szabadíts meg engem a vérbûntõl, Isten, üdvösségem Istene! * és nyelvem magasztalni fogja a te igazságodat.
50:16 Uram! nyisd meg ajakimat, * és szám a te dicséretedet fogja hirdetni.
50:17 Mert ha kedvelnéd, bizonyára áldozatot adtam volna; * de az égõ áldozatokban nem gyönyörködöl.
50:18 Áldozat Istennek a kesergõ lélek; * a töredelmes és alázatos szivet, oh Isten! nem veted meg.
50:19 Cselekedjél kegyesen, Uram, jóakaratodból Sionnal, * hogy épûljenek Jerusalem kõfalai.
50:20 Akkor veszed kedvesen az igazság áldozatát, az ajándékokat és égõáldozatokat; * akkor tesznek oltárodra borjakat.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
V. Domine Deus virtutum converte nos
R. Et ostende faciam tuam et salvi erimus
V. Exsurge Christe adjuva nos
R. Et libera nos propter nomen tuum.
V. Domine exaudi orationem meam.
R. Et clamor meus ad te veniat
|
V. Urunk, erõs Isten, fordulj hozzánk.
R. Mutasd meg arcodat, és megszabadulunk.
V. Kelj fel Krisztus segítségünkre.
R. És szabadíts meg szent Nevedért.
V. Uram hallgasd meg könyörgésünket.
R. És kiáltásunk jusson elõdbe
|
Oratio {ex Proprio de Tempore}
secunda 'Domine, exaudi' omittitur
Orémus
Da nobis, quaesumus Domine, perseverantem in tua voluntate famulatum: ut in diebus nostris et merito et numero populus tibi serviens augeatur.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Filium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {az idõszaki részbõl}
hagyd ki a második Uram hallgasd meg könyörgésemet
Könyörögjünk
O Lord, we beseech thee to give us grace to endure to the end in doing of thy will, that in our days thy people which serve thee may have increase, both as touching bettering of their works, and multiplying of their numbers.
A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
Suffragium{omittitur}
|
Közbenjárás kérése{elmarad}
|
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
|
Befejezés
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
V. Áldjuk az Urat
R. Istennek legyen hála
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
|