Incipit
V. Deus ✝ in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Laus tibi Dómine, Rex ætérnæ glóriæ.
|
Kezdet
V. Istenem, ✝ jöjj segítségemre.
R. Uram, segíts meg engemet.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Dicséret neked Urunk, örök dicsõség királya
|
Psalmi {ex Psalterio secundum diem}
Ant. Ómnia * quæcúmque vóluit Dóminus fecit
Psalmus 134 [1]
134:1 Laudáte nomen Dómini, * laudáte, servi, Dóminum.
134:2 Qui statis in domo Dómini, * in átriis domus Dei nostri.
134:3 Laudáte Dóminum, quia bonus Dóminus: * psállite nómini ejus, quóniam suáve.
134:4 Quóniam Jacob elégit sibi Dóminus, * Israël in possessiónem sibi.
134:5 Quia ego cognóvi quod magnus est Dóminus, * et Deus noster præ ómnibus diis.
134:6 Omnia quæcúmque vóluit, Dóminus fecit in cælo, et in terra, * in mari, et in ómnibus abýssis.
134:7 Edúcens nubes ab extrémo terræ: * fúlgura in plúviam fecit.
134:8 Qui prodúcit ventos de thesáuris suis: * qui percússit primogénita Ægýpti ab hómine usque ad pecus.
134:9 Et misit signa, et prodígia in médio tui, Ægýpte: * in Pharaónem, et in omnes servos ejus.
134:10 Qui percússit gentes multas: * et occídit reges fortes:
134:11 Sehon, regem Amorrhæórum, et Og, regem Basan, * et ómnia regna Chánaan.
134:12 Et dedit terram eórum hereditátem, * hereditátem Israël, pópulo suo.
134:13 Dómine, nomen tuum in ætérnum: * Dómine, memoriále tuum in generatiónem et generatiónem.
134:14 Quia judicábit Dóminus pópulum suum: * et in servis suis deprecábitur.
134:15 Simulácra géntium argéntum, et aurum, * ópera mánuum hóminum.
134:16 Os habent, et non loquéntur: * óculos habent, et non vidébunt.
134:17 Aures habent, et non áudient: * neque enim est spíritus in ore ipsórum.
134:18 Símiles illis fiant qui fáciunt ea: * et omnes qui confídunt in eis.
134:19 Domus Israël, benedícite Dómino: * domus Aaron, benedícite Dómino.
134:20 Domus Levi, benedícite Dómino: * qui timétis Dóminum, benedícite Dómino.
134:21 Benedíctus Dóminus ex Sion, * qui hábitat in Jerúsalem.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Ómnia * quæcúmque vóluit Dóminus fecit
|
Zsoltárok {zsoltáros részbõl az adott napra}
Ant. Omnia * quaecumque voluit Dominus fecit
Ant. Omnia * quaecumque voluit Dominus fecit
|
Ant. Quóniam in ætérnum * misericórdia ejus
Psalmus 135 [2]
135:1 Confitémini Dómino quóniam bonus: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:2 Confitémini Deo deórum: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:3 Confitémini Dómino dominórum: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:4 Qui facit mirabília magna solus: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:5 Qui fecit cælos in intelléctu: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:6 Qui firmávit terram super aquas: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:7 Qui fecit luminária magna: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:8 Solem in potestátem diéi: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:9 Lunam, et stellas in potestátem noctis: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:10 Qui percússit Ægýptum cum primogénitis eórum: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:11 Qui edúxit Israël de médio eórum: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:12 In manu poténti, et bráchio excélso: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:13 Qui divísit Mare Rubrum in divisiónes: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:14 Et edúxit Israël per médium ejus: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:15 Et excússit Pharaónem, et virtútem ejus in Mari Rubro: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:16 Qui tradúxit pópulum suum per desértum: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:17 Qui percússit reges magnos: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:18 Et occídit reges fortes: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:19 Sehon, regem Amorrhæórum: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:20 Et Og, regem Basan: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:21 Et dedit terram eórum hereditátem: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:22 Hereditátem Israël, servo suo: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:23 Quia in humilitáte nostra memor fuit nostri: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:24 Et redémit nos ab inimícis nostris: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:25 Qui dat escam omni carni: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:26 Confitémini Deo cæli: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
135:26 Confitémini Dómino dominórum: * quóniam in ætérnum misericórdia ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Quóniam in ætérnum * misericórdia ejus
|
Ant. Quoniam in aeternum * misericordia ejus
Zsoltár 135 [2]
135:1 Adjatok hálát az Úrnak, mert jó; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:2 Adjatok hálát az istenek Istenének; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:3 Adjatok hálát az urak Urának; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:4 Ki nagy csodákat cselekszik egyedûl; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:5 Ki az egeket bölcsen teremtette; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:6 Ki a földet megerõsítette a vizek fölött; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:7 Ki nagy világítókat teremtett; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:8 A napot, hogy uralkodjék nappal; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:9 A holdat és csillagokat, hogy uralkodjanak éjszaka; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:10 Ki megverte Egyiptomot elsõszülötteivel; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:11 Ki Izraelt közõlük kihozta; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:12 Hatalmas kézzel és kinyújtott karral; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:13 Ki a vörös tengert részekre osztotta; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:14 És átvezette Izraelt annak közepén; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:15 És bevetette Fáraót és haderejét a vörös tengerbe; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:16 Ki átvitte népét a pusztán; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:17 Ki megverte a nagy királyokat; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:18 És megölte az erõs királyokat; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:19 Széhont, az amorreusok királyát; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:20 És Ógot, Bázán királyát; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:21 És azok földét örökségûl adta; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:22 Örökségûl szolgájának, Izraelnek; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:23 Mivel a mi lealáztatásunkban megemlékezett rólunk; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:24 És megszabadított minket ellenségeinktõl; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:25 Ki eledelt ad minden testnek; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:26 Adjatok hálát az ég Istenének; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
135:26 Adjatok hálát az urak Urának; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Quoniam in aeternum * misericordia ejus
|
Ant. Hymnum cantáte * nobis de cánticis Sion
Psalmus 136 [3]
136:1 Super flúmina Babylónis, illic sédimus et flévimus: * cum recordarémur Sion:
136:2 In salícibus in médio ejus, * suspéndimus órgana nostra.
136:3 Quia illic interrogavérunt nos, qui captívos duxérunt nos, * verba cantiónum:
136:4 Et qui abduxérunt nos: * Hymnum cantáte nobis de cánticis Sion.
136:5 Quómodo cantábimus cánticum Dómini * in terra aliéna?
136:6 Si oblítus fúero tui, Jerúsalem, * oblivióni detur déxtera mea.
136:7 Adhæreat lingua mea fáucibus meis, * si non memínero tui:
136:8 Si non proposúero Jerúsalem, * in princípio lætítiæ meæ.
136:9 Memor esto, Dómine, filiórum Edom, * in die Jerúsalem:
136:10 Qui dicunt: Exinaníte, exinaníte * usque ad fundaméntum in ea.
136:11 Fília Babylónis mísera: * beátus, qui retríbuet tibi retributiónem tuam, quam retribuísti nobis.
136:12 Beátus, qui tenébit, * et allídet párvulos tuos ad petram.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Hymnum cantáte * nobis de cánticis Sion
|
Ant. Hymnum cantate * nobis de canticis Sion
Ant. Hymnum cantate * nobis de canticis Sion
|
Ant. In conspéctu * Angelórum psallam tibi Deus meus
Psalmus 137 [4]
137:1 Confitébor tibi, Dómine, in toto corde meo: * quóniam audísti verba oris mei.
137:2 In conspéctu Angelórum psallam tibi: * adorábo ad templum sanctum tuum, et confitébor nómini tuo.
137:3 Super misericórdia tua, et veritáte tua: * quóniam magnificásti super omne, nomen sanctum tuum.
137:4 In quacúmque die invocávero te, exáudi me: * multiplicábis in ánima mea virtútem.
137:5 Confiteántur tibi, Dómine, omnes reges terræ: * quia audiérunt ómnia verba oris tui:
137:6 Et cantent in viis Dómini: * quóniam magna est glória Dómini.
137:7 Quóniam excélsus Dóminus, et humília réspicit: * et alta a longe cognóscit.
137:8 Si ambulávero in médio tribulatiónis, vivificábis me: * et super iram inimicórum meórum extendísti manum tuam, et salvum me fecit déxtera tua.
137:9 Dóminus retríbuet pro me: * Dómine, misericórdia tua in sæculum: ópera mánuum tuárum ne despícias.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. In conspéctu * Angelórum psallam tibi Deus meus
|
Ant. In conspectu * Angelorum psallam tibi Deus meus
Ant. In conspectu * Angelorum psallam tibi Deus meus
|
Capitulum Responsorium Hymnus Versus {ex Psalterio secundum diem}
Jer 11:20
Tu autem Dómine Sábaoth qui júdicas juste et probas renes et cor vídeam ultiónem tuam ex eis tibi enim revelavi causam meam Dómine Deus meus.
R. Deo grátias.
R.br. De ore leónis * líbera me Dómine.
R. De ore leónis * líbera me Dómine.
V. Et a córnibus unicórnium humilitátem meam.
R. Líbera me, Dómine.
R. De ore leónis * líbera me Dómine
Hymnus
Vexilla Regis prodeunt;
Fulget Crucis mystérium,
Qua Vita mortem pértulit,
Et morte vitam protulit.
Quæ vulnerata lanceæ
Mucrone diro, criminum
Ut nos lavaret sórdibus,
Manávit unda et sánguine.
Impléta sunt quæ concinit
David fidéli carmine,
Dicendo natiónibus:
Regnávit a ligno Deus.
Arbor decora et fulgida,
Ornata Régis purpura,
Elécta digno stípite
Tam sancta membra tángere.
Beáta, cujus bráchiis
Prétium pependit sæculi,
Statera facta córporis,
Tulitque prædam tartari.
O Crux, ave, spes única,
Hoc Passiónis témpore
Piis adáuge grátiam,
Reísque dele crímina.
Te, fons salútis, Trínitas,
Collaudet omnis spíritus:
Quibus Crucis victóriam
Largiris, adde præmium.
Amen.
V. Éripe me, Dómine, ab hómine malo.
R. A viro iníquo éripe me.
|
Capitulum Responsorium Hymnus Versus {zsoltáros részbõl az adott napra}
Jer 11:20
Tu autem Domine Sabaoth qui judicas juste et probas renes et cor videam ultionem tuam ex eis tibi enim revelavi causam meam Domine Deus meus
R. Istennek legyen hála.
R.br. De ore leonis * libera me Domine
R. De ore leonis libera me Domine
V. Et a cornibus unicornium humilitatem meam
R. Libera me Domine
R. De ore leonis libera me Domine
Himnusz
Királyi zászló jár elôl,
Keresztfa titka tündököl,
Melyen az élet halni szállt
S megtörte holta a halált.
Kegyetlen lándzsa verte át
Gonosz vasával oldalát.
S mely szennyet, vétket eltörölt:
Belôle víz és vér ömölt.
Az ôsi jóslat itt betelt,
Mit a hû Dávid énekelt:
Az Úr, halljátok, nemzetek!
Kereszten trónol köztetek''
Rajtad tündöklik, drága fa,
Királyi vérnek bíbora.
Ô választott jeles faág,
Ki szent testét karoltad át!
Világ bûnének zálogát
Te hordoztad, te boldog ág.
Az ellenség gonosz fejét
Megváltónk rajtad zúzta szét.
Kereszt, üdvözlégy, egy remény,
A szenvedés ez ünnepén.
Kérünk, kegyelmet adj nekünk,
Add vétkünkért vezeklenünk.
Szentháromság, dicsérjenek,
Üdvösség kútja, mindenek.
Legyen gyôzelmünk, add meg ezt,
A diadalmas szent kereszt.
Ámen
V. Ments meg elleneimtõl, Istenem
R. Védelmezz azoktól, akik fölkelnek ellenem
|
Canticum Magnificat {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. Multa bona opera
(Canticum Mariae * Luc. 1:46-55)
1:46 Magníficat ✝ * ánima mea Dóminum.
1:47 Et exsultávit spíritus meus: * in Deo, salutári meo.
1:48 Quia respéxit humilitátem ancíllæ suæ: * ecce enim ex hoc beátam me dicent omnes generatiónes.
1:49 Quia fecit mihi magna, qui potens est: * et sanctum nomen ejus.
1:50 Et misericórdia ejus, a progénie in progénies: * timéntibus eum.
1:51 Fecit poténtiam in bráchio suo: * dispérsit supérbos mente cordis sui.
1:52 Depósuit poténtes de sede: * et exaltávit húmiles.
1:53 Esuriéntes implévit bonis: * et dívites dimísit inánes.
1:54 Suscépit Israël púerum suum: * recordátus misericórdiæ suæ.
1:55 Sicut locútus est ad patres nostros: * Ábraham, et sémini ejus in sæcula.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Multa bona opera * operatus sum vobis: propter quod opus vultis me occidere?
Kyrie eleison. Christe, eleison. Kyrie, eleison.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
|
Canticum Magnificat {Antiphona az idõszaki részbõl}
Ant. Many good works have I wrought
(Szuz Maria eneke Luke 1:46-55)
46 Lelkem ✝ * magasztalja az Urat,
47 és szívem ujjong * megváltó Istenemben,
48 mert rátekintett szolgálója alázatosságára. * Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék,
49 mert nagyot tett velem a Hatalmas, * és Szent az õ neve.
50 Irgalma nemzedékrõl nemzedékre * az istenfélõkkel marad.
51 Karja bizonyságot tett hatalmáról: * szétszórta a szívük szándékában a gõgösöket,
52 letaszította trónjukról a hatalmasokat, * az alázatosakat pedig fölemelte.
53 Az éhezõket javakkal töltötte el, * de a gazdagokat üres kézzel küldte el.
54 Gondjába vette szolgáját, Izraelt, * megemlékezve irgalmáról,
55 amelyet atyáinknak, * Ábrahámnak és utódainak örökre megígért.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Many good works have I wrought * among you, and for them ye go about to kill Me.
Uram irgalmazz nekünk. Krisztus kegyelmezz nekünk. Uram irgalmazz nekünk.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
|
Oratio {ex Proprio de Tempore}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Adesto supplicationibus nostris omnipotens Deus: et quibus fiduciam sperandae pietatis indulges, consuetae misericordiae tribue benignus effectum.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Filium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {az idõszaki részbõl}
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
Könyörögjünk
Gratiously hear our prayers, O Almighty God, and as Thou dost give us to look with confidence for thy favour for which we hope, so grant us, in thy goodness, the manifestation of thine accustomed mercy.
A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
|
Befejezés
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
V. Áldjuk az Urat
R. Istennek legyen hála
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
|