|
Ante Divinum officium |
Incipit {specialis}
secreto
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave Maria, gratia plena; Dominus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta Maria, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.
Credo in Deum, Patrem omnipoténtem, Creatórem cæli et terræ.
Et in Jesum Christum, Fílium ejus únicum, Dóminum nostrum: qui concéptus est de Spíritu Sancto, natus ex María Vírgine, passus sub Póntio Piláto, crucifíxus, mórtuus, et sepúltus: descéndit ad ínferos; tértia die resurréxit a mórtuis; ascéndit ad cælos; sedet ad déxteram Dei Patris omnipoténtis: inde ventúrus est judicáre vivos et mórtuos.
Credo in Spíritum Sanctum, sanctam Ecclésiam cathólicam, Sanctórum communiónem, remissiónem peccatórum, carnis resurrectiónem, vitam ætérnam. Amen.
|
Kezdet {speciális}
secreto
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes, Az Úr van teveled, Áldott vagy te az asszonyok között, És áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.
Asszonyunk, Szûz Mária, Istennek szent Anyja, Imádkozzál érettünk, bûnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtõjében.
És a Jézus Krisztusban, Istennek egyszülött Fiában, a mi Urunkban; ki fogantaték Szentlélektõl, születék Szûz Máriától; kinzaték Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghala és eltemetteték. Szálla alá a poklokra, harmadnapon halottaibol feltámada; fölméne a mennyekbe, ott ül a mindenható Atyaistennek jobbja felõl; onnan lészen eljovendõ ítélni eleveneket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben. Katolikus keresztény Anyaszentegyházat; a szenteknek egyességét, a bûneinknek bocsánatát; testnek feltámadását és az örök életet. Ámen.
|
Invitatorium {Antiphona Votive}
Ant. Regem, cui omnia vivunt, * Venite adoremus.
Ant. Regem, cui omnia vivunt, * Venite adoremus.
Veníte, exsultémus Dómino, jubilémus Deo, salutári nostro: præoccupémus fáciem ejus in confessióne, et in psalmis jubilémus ei.
Ant. Regem, cui omnia vivunt, * Venite adoremus.
Quóniam Deus magnus Dóminus, et Rex magnus super omnes deos, quóniam non repéllet Dóminus plebem suam: quia in manu ejus sunt omnes fines terræ, et altitúdines móntium ipse cónspicit.
Ant. Venite adoremus.
Quóniam ipsíus est mare, et ipse fecit illud, et áridam fundavérunt manus ejus (genuflectitur) veníte, adorémus, et procidámus ante Deum: plorémus coram Dómino, qui fecit nos, quia ipse est Dóminus, Deus noster; nos autem pópulus ejus, et oves páscuæ ejus.
Ant. Regem, cui omnia vivunt, * Venite adoremus.
Hódie, si vocem ejus audiéritis, nolíte obduráre corda vestra, sicut in exacerbatióne secúndum diem tentatiónis in desérto: ubi tentavérunt me patres vestri, probavérunt et vidérunt ópera mea.
Ant. Venite adoremus.
Quadragínta annis próximus fui generatióni huic, et dixi; Semper hi errant corde, ipsi vero non cognovérunt vias meas: quibus jurávi in ira mea; Si introíbunt in réquiem meam.
Ant. Regem, cui omnia vivunt, * Venite adoremus.
Ant. Venite adoremus.
Ant. Regem, cui omnia vivunt, * Venite adoremus.
|
Imádságra hivás {Antiphona votív}
Ant. A Királyt, aki által minden él * jöjjetek, imádjuk!
Ant. A Királyt, aki által minden él * jöjjetek, imádjuk!
Jertek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek: Járúljunk orczája elé háladással, és zsoltárokkal vígadjunk neki.
Ant. A Királyt, aki által minden él * jöjjetek, imádjuk!
Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenek fölött: Mert kezében vagyon a föld minden határa, és övéi a hegyek magasságai.
Ant. jöjjetek, imádjuk!
Mert övé a tenger, és õ alkotta azt, és az õ kezei alakították a szárazat. (térdet hajt) Jertek, imádva borúljunk le, és sírjunk az Úr elõtt, ki minket alkotott: Mert õ a mi Urunk Istenünk, és mi az õ legelõjének népe, és kezeinek juhai.
Ant. A Királyt, aki által minden él * jöjjetek, imádjuk!
Ma, ha az õ szavát halljátok, meg ne keményítsétek sziveteket, mint ama boszantással a kisértés napján a pusztában: hol megkisértettek engem atyáitok, próbára tettek engem, bár látták cselekedeteimet.
Ant. jöjjetek, imádjuk!
Negyven esztendeig boszantott engem e nemzedék, és mondám; Ezek szivökben mindenkor tévelygenek: És nem ismerték meg az én utaimat, úgy hogy megesküdtem haragomban; Nem mennek be az én nyugodalmamba.
Ant. A Királyt, aki által minden él * jöjjetek, imádjuk!
Ant. jöjjetek, imádjuk!
Ant. A Királyt, aki által minden él * jöjjetek, imádjuk!
|
Hymnus{omittitur}
|
Himnusz{elmarad}
|
Psalmi cum lectionibus {Antiphonae et Psalmi Votive}
Nocturn I
|
Zsoltárok és olvasmányok {Antiphonae et Psalmi votív}
Nocturn I
|
Ant. Dirige
Psalmus 5 [1]
5:1 Verba mea áuribus pércipe, Dómine, * intéllige clamórem meum.
5:2 Inténde voci oratiónis meæ, * Rex meus et Deus meus.
5:3 Quóniam ad te orábo: * Dómine, mane exáudies vocem meam.
5:4 Mane astábo tibi et vidébo: * quóniam non Deus volens iniquitátem tu es.
5:5 Neque habitábit juxta te malígnus: * neque permanébunt injústi ante óculos tuos.
5:6 Odísti omnes, qui operántur iniquitátem: * perdes omnes, qui loquúntur mendácium.
5:7 Virum sánguinum et dolósum abominábitur Dóminus: * ego autem in multitúdine misericórdiæ tuæ.
5:8 Introíbo in domum tuam: * adorábo ad templum sanctum tuum in timóre tuo.
5:9 Dómine, deduc me in justítia tua: * propter inimícos meos dírige in conspéctu tuo viam meam.
5:10 Quóniam non est in ore eórum véritas: * cor eórum vanum est.
5:11 Sepúlcrum patens est guttur eórum, linguis suis dolóse agébant, * júdica illos, Deus.
5:12 Décidant a cogitatiónibus suis, secúndum multitúdinem impietátum eórum expélle eos, * quóniam irritavérunt te, Dómine.
5:13 Et læténtur omnes, qui sperant in te, * in ætérnum exsultábunt: et habitábis in eis.
5:14 Et gloriabúntur in te omnes, qui díligunt nomen tuum, * quóniam tu benedíces justo.
5:15 Dómine, ut scuto bonæ voluntátis tuæ * coronásti nos.
V. Réquiem ætérnam * dona eis, Dómine.
R. Et lux perpétua * lúceat eis.
Ant. Dirige * Domine Deus meus in conspectu tuo viam meam
|
Ant. Make my way straight before thy face,
Ant. Make my way straight before thy face, * O Lord my God
|
Ant. Convertere
Psalmus 6 [2]
6:1 Dómine, ne in furóre tuo árguas me, * neque in ira tua corrípias me.
6:2 Miserére mei, Dómine, quóniam infírmus sum: * sana me, Dómine, quóniam conturbáta sunt ossa mea.
6:3 Et ánima mea turbáta est valde: * sed tu, Dómine, úsquequo?
6:4 Convértere, Dómine, et éripe ánimam meam: * salvum me fac propter misericórdiam tuam.
6:5 Quóniam non est in morte qui memor sit tui: * in inférno autem quis confitébitur tibi?
6:6 Laborávi in gémitu meo, lavábo per síngulas noctes lectum meum: * lácrimis meis stratum meum rigábo.
6:7 Turbátus est a furóre óculus meus: * inveterávi inter omnes inimícos meos.
6:8 Discédite a me, omnes, qui operámini iniquitátem: * quóniam exaudívit Dóminus vocem fletus mei.
6:9 Exaudívit Dóminus deprecatiónem meam, * Dóminus oratiónem meam suscépit.
6:10 Erubéscant, et conturbéntur veheménter omnes inimíci mei: * convertántur et erubéscant valde velóciter.
V. Réquiem ætérnam * dona eis, Dómine.
R. Et lux perpétua * lúceat eis.
Ant. Convertere * Domine, et eripe animam meam: quoniam non est in morte, qui memor sit tui
|
Ant. Return, O Lord, deliver my soul
Zsoltár 6 [2]
6:1 Uram! ne feddj meg engem búsulásodban, * és haragodban ne dorgálj meg engem.
6:2 Könyörûlj rajtam, Uram! mert erõtlen vagyok; gyógyíts meg engem, Uram! * mert reszketnek csontjaim,
6:3 és lelkem igen megháboríttatott; * de te, Uram! meddig?
6:4 Fordúlj meg, Uram! és mentsd ki lelkemet; * szabadíts meg engem a te irgalmasságodért.
6:5 Mert nincs, ki a halálban megemlékezzék rólad; * a pokolban pedig ki fog dicsérni téged?
6:6 Elfáradtam fohászkodásomban, megöntözöm minden éjjel ágyamat, * megáztatom fekvõhelyemet könyhullatásaimmal.
6:7 Meghomályosúlt szemem a búsulás miatt; * megaggottam sok ellenségem között.
6:8 Távozzatok tõlem mindnyájan, kik gonoszságot cselekesztek; * mert meghallgatta az Úr sírásom szavát.
6:9 Meghallgatta az Úr könyörgésemet, * az Úr bevette imádságomat.
6:10 Pirúljanak és fölötte zavarodjanak meg minden ellenségeim; * térjenek hátra és pirúljanak meg hirtelen.
V. Adj Uram * örök nyugodalmat nekik
R. És az örök világosság * fényeskedjék nekik
Ant. Return, O Lord, deliver my soul * O save me for thy mercy's sake
|
Ant. Nequando rapiat
Psalmus 7 [3]
7:1 Dómine, Deus meus, in te sperávi: * salvum me fac ex ómnibus persequéntibus me, et líbera me.
7:2 Nequándo rápiat ut leo ánimam meam, * dum non est qui rédimat, neque qui salvum fáciat.
7:3 Dómine, Deus meus, si feci istud, * si est iníquitas in mánibus meis:
7:4 Si réddidi retribuéntibus mihi mala, * décidam mérito ab inimícis meis inánis.
7:5 Persequátur inimícus ánimam meam, et comprehéndat, et concúlcet in terra vitam meam, * et glóriam meam in púlverem dedúcat.
7:6 Exsúrge, Dómine, in ira tua: * et exaltáre in fínibus inimicórum meórum.
7:7 Et exsúrge, Dómine, Deus meus, in præcépto quod mandásti: * et synagóga populórum circúmdabit te.
7:8 Et propter hanc in altum regrédere: * Dóminus júdicat pópulos.
7:9 Júdica me, Dómine, secúndum justítiam meam, * et secúndum innocéntiam meam super me.
7:10 Consumétur nequítia peccatórum, et díriges justum, * scrutans corda et renes, Deus.
7:11 Justum adjutórium meum a Dómino, * qui salvos facit rectos corde.
7:12 Deus judex justus, fortis, et pátiens: * numquid iráscitur per síngulos dies?
7:13 Nisi convérsi fuéritis, gládium suum vibrábit: * arcum suum teténdit, et parávit illum.
7:14 Et in eo parávit vasa mortis: * sagíttas suas ardéntibus effécit.
7:15 Ecce, partúriit injustítiam: * concépit dolórem, et péperit iniquitátem.
7:16 Lacum apéruit, et effódit eum: * et íncidit in fóveam quam fecit.
7:17 Convertétur dolor ejus in caput ejus: * et in vérticem ipsíus iníquitas ejus descéndet.
7:18 Confitébor Dómino secúndum justítiam ejus: * et psallam nómini Dómini altíssimi.
V. Réquiem ætérnam * dona eis, Dómine.
R. Et lux perpétua * lúceat eis.
Ant. Nequando rapiat * ut leo animam meam, dum non est qui redimat, neque qui salvum faciat
|
Ant. Lest he tear my soul like a lion,
Zsoltár 7 [3]
7:1 Uram, én Istenem! tebenned bíztam; * szabadíts meg engem minden üldözõmtõl, és ments meg engem;
7:2 Nehogy elragadja mint az oroszlán lelkemet, midõn nincs, * ki megváltson, sem ki megszabadítson.
7:3 Uram, én Istenem! ha ezt cselekedtem, * ha gonoszság vagyon kezeimben,
7:4 Ha hasonlóval fizettem a velem gonoszúl cselekvõknek: * essem el méltán ellenségeim elõtt üresen;
7:5 üldözze az ellenség lelkemet, és fogja meg, és tiporja el a földön éltemet, * és tegye porrá dicsõségemet.
7:6 Kelj föl, Uram! haragodban, * és emelkedjél föl ellenségeim határaiban;
7:7 Kelj föl, Uram, én Istenem! a parancs szerint, melyet parancsoltál; * és a népek gyülekezete körûlveszen téged;
7:8 és e miatt térj vissza a magasra. * Az Úr itéli a népeket.
7:9 Itélj meg engem, Uram! igazságom szerint, * és ártatlanságom szerint történjék velem.
7:10 Szûnjék meg a bûnösök gonoszsága, és vezéreld az igazat, * szíveket és veséket vizsgáló Isten!
7:11 Az én igaz segítségem az Úrtól vagyon, * ki megszabadítja az egyenes szívûeket.
7:12 Az Isten igaz bíró, erõs és tûrõ; * haragszik-e minden nap?
7:13 Ha nem tértek meg, kirántja fegyverét; * kézíját megvonta, és elkészítette azt.
7:14 A halál eszközeit készíté abba; * nyilait égõkké tette.
7:15 Ime igazságtalanságot fogant, * fájdalommal vajudott, és csalárdságot szült.
7:16 Vermet nyitott, és kiásta azt; * de a gödörbe esett, melyet csinált.
7:17 Fejére tér vissza az õ hamissága; * és feje tetejére száll gonoszsága.
7:18 Hálát adok az Úrnak az õ igazsága szerint; * és zengeni fogok a fölséges Úr nevének.
V. Adj Uram * örök nyugodalmat nekik
R. És az örök világosság * fényeskedjék nekik
Ant. Lest he tear my soul like a lion, * while there is none to deliver, or to save
|
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Lectio 1
Job 7:16-21
16 Parce mihi, Dómine; nihil enim sunt dies mei.
17 Quid est homo, quia magnificas eum? aut quid apponis erga eum cor tuum?
18 Vísitas eum dilúculo, et súbito probas illum.
19 Usquequo non parcis mihi, nec dimittis me, ut glutiam salivam meam?
20 Peccávi, quid fáciam tibi, o custos hóminum? quare posuísti me contrárium tibi, et factus sum mihimetipsi gravis?
21 Cur non tollis peccátum meum, et quare non aufers iniquitátem meam? Ecce nunc in púlvere dórmiam: et, si mane me quæsíeris, non subsistam.
R. Credo quod Redemptor meus vivit, et in novissimo die de terra surrecturus sum:
* Et in carne mea videbo Deum Salvatorem meum.
V. Quem visurus sum ego ipse, et non alius: et oculi mei conspecturi sunt.
R. Et in carne mea videbo Deum Salvatorem meum.
|
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
Olvasmány 1
Olvasmány Jób könyvébõl
Job 7:16-21
16 Eltûnök én immár, nem élek örökké, hagyj hát magamra, éltem egy lehelet.
17 Vajon mi az ember, hogy oly nagyra tartod, arra méltatod, hogy törõdj vele.
18 Hisz meglátogatod minden áldott reggel, és próbára teszed minden pillanatban.
19 Mily rég nem veszed le tekinteted rólam! Arra sem hagysz idõt, hogy nyálam lenyeljem.
20 Vétkeztem? Mit tettem? Mondd, emberek õre! Támadó kedvednek miért vagyok céltábla? Miért vagyok terhedre?
21 Miért nem bocsátod meg a bûneimet, vétkem fölött miért nem hunysz szemet?
R. I believe that my Redeemer liveth, and that I shall stand up from the earth at the latter day,
* And in my flesh shall I see God my Saviour.
V. Whom I shall see for myself, and mine eyes shall behold, and not another.
R. And in my flesh shall I see God my Saviour.
|
Lectio 2
Job 10:1-7
1 Taedet animam meam vitae meae; dimittam adversum me eloquium meum: loquar in amaritudine animae meae.
2 Dicam Deo: Noli me condemnare; indica mihi cur me ita judices.
3 Numquid bonum tibi videtur, si calumnieris me, et opprimas me opus manuum tuarum, et consilium impiorum adjuves?
4 Numquid oculi carnei tibi sunt? aut sicut videt homo, et tu videbis?
5 Numquid sicut dies hominis dies tui, et anni tui sicut humana sunt tempora,
6 Ut quaeras iniquitatem meam, et peccatum meum scruteris,
7 Et scias quia nihil impium fecerim, cum sit nemo qui de manu tua possit eruere?
R. Qui Lazarum resuscitasti a monumento foetidum:
* Tu eis Domine dona requiem, et locum indulgentiae.
V. Qui venturus es judicare vivos et mortuos, et saeculum per ignem.
R. Tu eis Domine dona requiem, et locum indulgentiae.
|
Olvasmány 2
Job 10:1-7
1 Undorral tekintek saját életemre, szabadon hagyom, áradjon panaszom, gyötrõdõ lelkemet kiöntöm.
2 Esengek Istenhez: Ne ítélj el! Hadd tudjam meg, miért támadtál meg!
3 Hasznod van tán abból, ha erõszakhoz nyúlsz, kezed remekmûvét hogyha meggyalázod, a bûnösök terveit meg jóváhagyod?
4 Csak tán nincs húsból a te szemed is, hogy mint ember szokott, te is csak úgy lássál?
5 Napjaid hasonlók az ember napjaihoz, s esztendeid az ember éveihez,
6 Hogy bûnöm keresed s kutatsz vétkem után,
7 Noha jól tudod, hogy nem vagyok bûnös? Nem szabadít ki senki sem kezedbõl?
R. Thou Who didst call up Lazarus from the grave after that he had begun to stink
* Do Thou, O Lord, grant them rest and a place of forgiveness.
V. Thou Who shalt come to judge the quick and dead, and the world by fire
R. Do Thou, O Lord, grant them rest and a place of forgiveness.
|
Lectio 3
Job 10:8-12
8 Manus tuae fecerunt me et plasmaverunt me totum in circuitu et sic repente praecipitas me
9 Memento quaeso quod sicut lutum feceris me et in pulverem reduces me
10 Nonne sicut lac mulsisti me et sicut caseum me coagulasti
11 Pelle et carnibus vestisti me ossibus et nervis compegisti me
12 Vitam et misericordiam tribuisti mihi et visitatio tua custodivit spiritum meum
R. Domine, quando veneris judicare terram, ubi me abscondam a vultu irae tuae?
* Quia peccavi nimis in vita mea.
V. Commissa mea pavesco, et ante te erubesco: dum veneris judicare, noli me condemnare.
R. Quia peccavi nimis in vita mea.
V. Réquiem ætérnam * dona eis, Dómine.
R. Et lux perpétua * lúceat eis.
R. Quia peccavi nimis in vita mea.
|
Olvasmány 3
Job 10:8-12
8 A te kezed formált és teremtett, most meg mást gondoltál, s elpusztítasz?
9 Agyagból formáltál - csak emlékezzél! -, s most újra porrá változtatnál vissza?
10 Nemde kiöntöttél, mint a tejet szokták, aztán sajt módjára hagytál megalvadni.
11 Bõrbe meg húsba nem te öltöztettél, s csontokkal, inakkal nem te szõttél át?
12 Életet, kegyelmet te adtál nekem, õrködj hát éberen a lelkem fölött!
R. Lord, when Thou comest to judge the earth, where shall I hide myself from the face of thy wrath?
* For I have sinned greatly in my life.
V. I dread my sins, I blush before thee I see the Great Tribunal set! In fear and terror I implore thee, Forgive when soul and Judge are met!
R. For I have sinned greatly in my life.
R. For I have sinned greatly in my life.
|
Reliqua omittuntur, nisi Laudes separandae sint.
|
Hagyd ki a többit, kiveve ha a hajnali imát máskor mondod el.
|
Oratio {Votive}
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
V. A porta ínferi.
R. Erue, Dómine, ánimas eórum.
V. Requiéscant in pace.
R. Amen.
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
secunda 'Domine, exaudi' omittitur
Orémus.
Fidelium, Deus, ómnium conditor et redemptor, animábus famulórum famularumque tuárum remissiónem cunctórum tríbue peccatórum: ut indulgéntiam, quam semper optavérunt, piis supplicatiónibus consequántur:
Qui vivis et regnas cum Deo Patre, in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {votív}
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
V. From the gates of the grave.
R. Deliver their souls, O Lord!
V. May they rest in peace.
R. Ámen.
V. Hear my prayer, O Lord.
R. And let my cry come unto thee.
hagyd ki a második Uram hallgasd meg könyörgésemet
Könyörögjünk
O God, Who art thyself at once the Maker and the Redeemer of all thy faithful ones, grant unto the souls of thy servants and handmaids remission of all their sins, making of our entreaties unto our Great Father a mean whereby they may have that forgiveness which they have ever hoped for.
Ki élsz és uralkodol az Atyával és a Szentlélekkel együtt mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
V. Requiem aeternam dona eis Domine.
R. Et lux perpetua luceat eis.
V. Requiescant in pace.
R. Amen.
|
V. O Lord, grant them eternal rest.
R. And let the everlasting light shine upon them.
V. May they rest in peace.
R. Ámen.
|
|
Post Divinum officium |