Feria Quarta Hebdomadæ Sanctæ ~ II. classis


Laudes    04-17-2019

Incipit
V. Deus in adiutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adiuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Laus tibi, Dómine, Rex ætérnæ glóriæ.
Kezdet
V. Istenem, jöjj segítségemre!
R. Uram, segíts meg engem!
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Dicséret neked Urunk, örök dicsőség királya.
Psalmi {Laudes:2 Psalmi et antiphonæ ex Proprio de Tempore}
Ant. Líbera me * de sanguínibus, Deus, Deus meus: et exsultábit lingua mea iustítiam tuam.
Psalmus 50 [1]
50:3 Miserére mei, Deus, * secúndum magnam misericórdiam tuam.
50:3 Et secúndum multitúdinem miseratiónum tuárum, * dele iniquitátem meam.
50:4 Amplius lava me ab iniquitáte mea: * et a peccáto meo munda me.
50:5 Quóniam iniquitátem meam ego cognósco: * et peccátum meum contra me est semper.
50:6 Tibi soli peccávi, et malum coram te feci: * ut iustificéris in sermónibus tuis, et vincas cum iudicáris.
50:7 Ecce enim, in iniquitátibus concéptus sum: * et in peccátis concépit me mater mea.
50:8 Ecce enim, veritátem dilexísti: * incérta et occúlta sapiéntiæ tuæ manifestásti mihi.
50:9 Aspérges me hyssópo, et mundábor: * lavábis me, et super nivem dealbábor.
50:10 Audítui meo dabis gáudium et lætítiam: * et exsultábunt ossa humiliáta.
50:11 Avérte fáciem tuam a peccátis meis: * et omnes iniquitátes meas dele.
50:12 Cor mundum crea in me, Deus: * et spíritum rectum ínnova in viscéribus meis.
50:13 Ne proícias me a fácie tua: * et spíritum sanctum tuum ne áuferas a me.
50:14 Redde mihi lætítiam salutáris tui: * et spíritu principáli confírma me.
50:15 Docébo iníquos vias tuas: * et ímpii ad te converténtur.
50:16 Líbera me de sanguínibus, Deus, Deus salútis meæ: * et exsultábit lingua mea iustítiam tuam.
50:17 Dómine, lábia mea apéries: * et os meum annuntiábit laudem tuam.
50:18 Quóniam si voluísses sacrifícium, dedíssem útique: * holocáustis non delectáberis.
50:19 Sacrifícium Deo spíritus contribulátus: * cor contrítum, et humiliátum, Deus, non despícies.
50:20 Benígne fac, Dómine, in bona voluntáte tua Sion: * ut ædificéntur muri Ierúsalem.
50:21 Tunc acceptábis sacrifícium iustítiæ, oblatiónes, et holocáusta: * tunc impónent super altáre tuum vítulos.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Líbera me de sanguínibus, Deus, Deus meus: et exsultábit lingua mea iustítiam tuam.
Zsoltárok {Laudes:2 Psalms and antiphons az időszaki részből}
Ant. Deliver me * from blood, O God, thou God of my salvation: and my tongue shall extol thy justice.
Zsoltár 50 [1]
50:3 Könyörülj rajtam, Isten, * a te nagy irgalmasságod szerint;
50:3 és könyörületed sokasága szerint, * töröld el gonoszságomat.
50:4 Moss meg engem mindinkább gonoszságomból, * és bűnömből tisztíts meg engem.
50:5 Mert elismerem gonoszságomat, * és bűnöm előttem vagyon mindenkoron.
50:6 Egyedül neked vétettem, és gonoszt előtted cselekedtem; * hogy igaznak találtassál beszédeidben, és győzedelmes légy, midőn ítéltetel.
50:7 Mert íme vétekben fogantattam; * és bűnökben fogant engem anyám.
50:8 Mert íme az igazságot szereted; * a te bölcsességed titkos és elrejtett dolgait kinyilatkoztattad nekem.
50:9 Hints meg engem izsóppal, és megtisztulok; * moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek.
50:10 Add, hogy örömet és vigasságot halljak, * és örvendezzenek megalázott csontjaim.
50:11 Fordítsd el orcádat bűneimről; * és töröld el minden gonoszságomat.
50:12 Tiszta szívet teremts bennem, Isten, * és az igaz lelket újítsd meg belső részeimben.
50:13 Ne vess el engem színed elől; * és szent lelkedet ne vedd el tőlem.
50:14 Add vissza nekem üdvözítésed örömét; * és jeles lélekkel erősíts meg engem.
50:15 Megtanítom utaidra a gonoszakat; * és az istentelenek hozzád térnek.
50:16 Szabadíts meg engem a vérbűntől, Isten, üdvösségem Istene, * és nyelvem magasztalni fogja a te igazságodat.
50:17 Uram, nyisd meg ajkamat, * és szám a te dicséretedet fogja hirdetni.
50:18 Mert ha kedvelnéd, bizonyára áldozatot adtam volna; * de az égőáldozatokban nem gyönyörködöl.
50:19 Áldozat Istennek a kesergő lélek; * a töredelmes és alázatos szívet, Isten, nem veted meg.
50:20 Cselekedjél kegyesen, Uram, jóakaratodból Sionnal, * hogy épüljenek Jeruzsálem kőfalai.
50:21 Akkor veszed kedvesen az igazság áldozatát, az ajándékokat és égőáldozatokat; * akkor tesznek oltárodra borjakat.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Deliver me from blood, O God, thou God of my salvation: and my tongue shall extol thy justice.
Ant. Contumélias * et terróres passus sum ab eis: et Dóminus mecum est tamquam bellátor fortis.
Psalmus 64 [2]
64:2 Te decet hymnus, Deus, in Sion: * et tibi reddétur votum in Ierúsalem.
64:3 Exáudi oratiónem meam: * ad te omnis caro véniet.
64:4 Verba iniquórum prævaluérunt super nos: * et impietátibus nostris tu propitiáberis.
64:5 Beátus, quem elegísti, et assumpsísti: * inhabitábit in átriis tuis.
64:5 Replébimur in bonis domus tuæ: * sanctum est templum tuum, mirábile in æquitáte.
64:6 Exáudi nos, Deus, salutáris noster, * spes ómnium fínium terræ, et in mari longe.
64:7 Prǽparans montes in virtúte tua, accínctus poténtia: * qui contúrbas profúndum maris sonum flúctuum eius.
64:8 Turbabúntur gentes, et timébunt qui hábitant términos a signis tuis: * éxitus matutíni, et véspere delectábis.
64:10 Visitásti terram, et inebriásti eam: * multiplicásti locupletáre eam.
64:10 Flumen Dei replétum est aquis, parásti cibum illórum: * quóniam ita est præparátio eius.
64:11 Rivos eius inébria, multíplica genímina eius: * in stillicídiis eius lætábitur gérminans.
64:12 Benedíces corónæ anni benignitátis tuæ: * et campi tui replebúntur ubertáte.
64:13 Pinguéscent speciósa desérti: * et exsultatióne colles accingéntur.
64:14 Indúti sunt aríetes óvium, et valles abundábunt fruménto: * clamábunt, étenim hymnum dicent.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Contumélias et terróres passus sum ab eis: et Dóminus mecum est tamquam bellátor fortis.
Ant. I received * injures and terrors from them: but the Lord is with me as a strong warrior
Zsoltár 64 [2]
64:2 Téged illet a dicséret, Isten, Sionban; * és neked teljesítik a fogadást Jeruzsálemben.
64:3 Mert te meghallgatod az imádságot; * tehozzád folyamodik minden ember.
64:4 A gonosz cselekedetek hatalmat vettek rajtunk; * de te megkegyelmezel istentelenségeinknek.
64:5 Boldog az, kit kiválasztasz és magadhoz fogadsz; * a te tornácaidban fog lakni;
64:5 Eltelünk házad javaival; * szent a te templomod, csodálatos az igazságban.
64:6 Hallgass meg minket, szabadító Istenünk, * te reménye a föld minden határának, és a messze tengernek.
64:7 Te alapítád meg a hegyeket erőddel, ki fel vagy övezve hatalmassággal; * fölháborítod a tenger mélységét, az ő habjai zúgását.
64:8 Zavarba jőnek a nemzetek, és félni fognak jeleidtől, kik a határokon laknak; * hol a nap felkeltét és lenyugtát örvendetessé teszed.
64:10 Megtekinted a földet és elárasztod; * nagyon gazdaggá teszed azt.
64:10 Isten folyója tele van vizekkel, te készíted el nekik az élelmet; * mert így van a föld elrendezve.
64:11 Barázdáit megáztatod, termését megsokasítod; * az eső csorgásán örvendez a termő föld.
64:12 Megáldod kegyességeddel az esztendő koszorúját; * és mezőid megtelnek bőséggel.
64:13 Megkövérednek a puszták legelői, * és a halmok vigassággal övezkednek körül.
64:14 A legelőt juhnyájak lepik el, és a völgyek bővelkednek gabonával; * minden örvend és éneket zengedez.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. I received injures and terrors from them: but the Lord is with me as a strong warrior
Ant. Tu autem, Dómine, * scis omne consílium eórum advérsum me in mortem.
Psalmus 100 [3]
100:1 Misericórdiam, et iudícium * cantábo tibi, Dómine:
100:2 Psallam, et intéllegam in via immaculáta, * quando vénies ad me.
100:2 Perambulábam in innocéntia cordis mei, * in médio domus meæ.
100:3 Non proponébam ante óculos meos rem iniústam: * faciéntes prævaricatiónes odívi.
100:4 Non adhǽsit mihi cor pravum: * declinántem a me malígnum non cognoscébam.
100:5 Detrahéntem secréto próximo suo, * hunc persequébar.
100:5 Supérbo óculo, et insatiábili corde, * cum hoc non edébam.
100:6 Óculi mei ad fidéles terræ ut sédeant mecum: * ámbulans in via immaculáta, hic mihi ministrábat.
100:7 Non habitábit in médio domus meæ qui facit supérbiam: * qui lóquitur iníqua, non diréxit in conspéctu oculórum meórum.
100:8 In matutíno interficiébam omnes peccatóres terræ: * ut dispérderem de civitáte Dómini omnes operántes iniquitátem.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Tu autem, Dómine, scis omne consílium eórum advérsum me in mortem.
Ant. But they have sought * my soul in vain, they shall go into the lower parts of the earth:
Zsoltár 100 [3]
100:1 Irgalmasságot és ítéletet éneklek, * Uram, neked éneklek.
100:2 Figyelni fogok a szeplőtelen útra, * mikor hozzám jössz;
100:2 Szívem ártatlanságában fogok járni * az én házamnak közepette.
100:3 Nem teszek szemeim elé igaztalan dolgot, * a törvényszegőket gyűlölöm.
100:4 Nem fog ragaszkodni hozzám az álnok szív; * a tőlem elhajló gonosztevőnek nem leszek ismerője.
100:5 Ki felebarátját titkon rágalmazza, * azt üldözőbe veszem;
100:5 Kinek szeme kevély, szíve telhetetlen, * azzal nem eszem.
100:6 Szemeim a föld hívein lesznek, hogy velem üljenek; * ki szeplőtelen úton jár, az fog szolgálni nekem.
100:7 Nem lesz lakása házamban, ki kevélyen cselekszik; * s az igaztalanul szólónak szemeim előtt nem lesz maradása.
100:8 Korán kiirtom a föld minden bűnösét, * s az Úr városából mind elvesztem a gonoszul cselekvőket.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. But they have sought my soul in vain, they shall go into the lower parts of the earth:
Ant. Omnes inimíci mei * audiérunt malum meum: Dómine, lætáti sunt, quóniam tu fecísti.
Canticum Annæ [4]
(Canticum Annæ * 1 Sam 2:1-16)
2:1 Exsultávit cor meum in Dómino, * et exaltátum est cornu meum in Deo meo.
2:2 Dilatátum est os meum super inimícos meos: * quia lætáta sum in salutári tuo.
2:3 Non est sanctus, ut est Dóminus: neque enim est álius extra te, * et non est fortis sicut Deus noster.
2:4 Nolíte multiplicáre loqui sublímia, * gloriántes:
2:5 Recédant vétera de ore vestro: quia Deus scientiárum, Dóminus est, * et ipsi præparántur cogitatiónes.
2:6 Arcus fórtium superátus est, * et infírmi accíncti sunt róbore.
2:7 Repléti prius, pro pánibus se locavérunt: * et famélici saturáti sunt.
2:8 Donec stérilis péperit plúrimos: * et quæ multos habébat fílios, infirmáta est.
2:9 Dóminus mortíficat et vivíficat, * dedúcit ad ínferos et redúcit.
2:10 Dóminus páuperem facit et ditat, * humíliat et súblevat.
2:11 Súscitat de púlvere egénum, * et de stércore élevat páuperem:
2:12 Ut sédeat cum princípibus, * et sólium glóriæ téneat.
2:13 Dómini enim sunt cárdines terræ, * et pósuit super eos orbem.
2:14 Pedes sanctórum suórum servábit, et ímpii in ténebris conticéscent: * quia non in fortitúdine sua roborábitur vir.
2:15 Dóminum formidábunt adversárii eius: * et super ipsos in cælis tonábit:
2:16 Dóminus iudicábit fines terræ, et dabit impérium regi suo, * et sublimábit cornu Christi sui.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Omnes inimíci mei audiérunt malum meum: Dómine, lætáti sunt, quóniam tu fecísti.
Ant. All my enemies have heard of my evil, they have rejoiced that thou hast done it: thou hast brought it
Anna éneke [4]
(Anna éneke * 1Sám 2:1-16) *
2:1 Örvend az én szívem az Úrban, * és szarvam fölmagasztaltatott Istenemben;
2:2 Megnyílik, szájam ellenségeimre; * mert vigadok szabadításodban.
2:3 Nincs oly szent, mint az Úr; mert nincs is más kívüled, * és nincs oly erős, mint a mi Istenünk.
2:4 Ne szaporítsatok kevély szókat, * dicsekedvén:
2:5 Távozzanak el a régiek szájatokból; mert tudományok Istene az Úr, * és előtte tárvák a gondolatok.
2:6 Az erősök kézíja meggyőzetett, * és az erőtlenek felöveztettek erősséggel.
2:7 Kik azelőtt jóllaktak, kenyérért bérbe adták magukat, * és az éhezők megelégíttettek;
2:8 Sőt a magtalan is sokat szült, * és kinek sok fia vala, megerőtlenedett.
2:9 Az Úr öl és elevenít, * levisz a poklokra és visszahoz.
2:10 Az Úr szegénnyé tesz és gazdagít, * megaláz és fölemel.
2:11 Felkölti a porból a szűkölködőt, * és a szemétből fölemeli a szegényt,
2:12 Hogy a fejedelmekkel üljön, * és a dicsőség székét bírja.
2:13 Mert az Úréi a föld sarkai, * és azokra helyezte a világot.
2:14 Szentjeinek lábait megőrzi, és az istentelenek a sötétben elnémulnak; * mert nem a maga erősségében erős a férfiú.
2:15 Az Urat rettegik ellenségei, * és rájuk dörög az egekben;
2:16 Az Úr megítéli a föld határait, és uralmat ad királyának, * és fölkentjének szarvát fölemeli.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. All my enemies have heard of my evil, they have rejoiced that thou hast done it: thou hast brought it
Ant. Fac, Dómine, * iudícium iniúriam patiéntibus: et vias peccatórum dispérde.
Psalmus 145 [5]
145:2 Lauda, ánima mea, Dóminum, laudábo Dóminum in vita mea: * psallam Deo meo quámdiu fúero.
145:3 Nolíte confídere in princípibus: * in fíliis hóminum, in quibus non est salus.
145:4 Exíbit spíritus eius, et revertétur in terram suam: * in illa die períbunt omnes cogitatiónes eórum.
145:5 Beátus, cuius Deus Iacob adiútor eius, spes eius in Dómino, Deo ipsíus: * qui fecit cælum et terram, mare, et ómnia, quæ in eis sunt.
145:7 Qui custódit veritátem in sǽculum, facit iudícium iniúriam patiéntibus: * dat escam esuriéntibus.
145:7 Dóminus solvit compedítos: * Dóminus illúminat cæcos.
145:8 Dóminus érigit elísos, * Dóminus díligit iustos.
145:9 Dóminus custódit ádvenas, pupíllum et víduam suscípiet: * et vias peccatórum dispérdet.
145:10 Regnábit Dóminus in sǽcula, Deus tuus, Sion, * in generatiónem et generatiónem.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Fac, Dómine, iudícium iniúriam patiéntibus: et vias peccatórum dispérde.
Ant. Put, O Lord, * the nations of the Gentiles into chains, and their kings into fetters.
Zsoltár 145 [5]
145:2 Dicsérd, én lelkem, az Urat, dicsérem az Urat életemben, * dicséretet mondok az én Istenemnek, valamíg leszek.
145:3 Ne bízzatok a fejedelmekben, * az emberek fiaiban, kik nem segíthetnek.
145:4 Kimegyen lelkük, és visszatérnek földjükbe; * azon a napon elvész minden gondolatuk.
145:5 Boldog, akinek segítője Jákob Istene, és reménysége az ő Urában, Istenében van, * ki az eget és a földet teremtette, a tengert és mindazt, mi azokban vagyon;
145:7 Ki az igazmondást örökké megtartja, ítéletet tesz a méltatlanul szenvedőknek, * eledelt ad az éhezőknek.
145:7 Az Úr föloldja a foglyokat, * az Úr megvilágosítja a vakokat,
145:8 Az Úr fölemeli a leverteket, * az Úr szereti az igazakat.
145:9 Az Úr megőrzi a jövevényeket, az árvát és az özvegyet fölfogja, * és a bűnösök utait elveszíti.
145:10 Az Úr országol mindörökké, a te Istened, Sion, * nemzedékről nemzedékre.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Put, O Lord, the nations of the Gentiles into chains, and their kings into fetters.
Capitulum Hymnus Versus {ex Psalterio secundum diem}
Ier 11:19
Veníte, mittámus lignum in panem eius, et eradámus eum de terra vivéntium, et nomen eius non memorétur ámplius.
R. Deo grátias.

Hymnus
Lustra sex qui iam perégit,
Tempus implens córporis:
Sponte líbera Redémptor
Passióni déditus:
Agnus in Crucis levátur
Immolándus stípite.

Felle potus ecce languet,
Spina, clavi, láncea,
Mite corpus perforárunt,
Unda manat, et cruor:
Terra, pontus, astra, mundus,
Quo lavántur flúmine!

Crux fidélis, inter omnes
Arbor una nóbilis:
Silva talem nulla profert
Fronde, flore, gérmine:
Dulce ferrum, dulce lignum
Dulce pondus sústinent.

Flecte ramos, arbor alta,
Tensa laxa víscera:
Et rigor lentéscat ille,
Quem dedit natívitas:
Et supérni membra Régis
Tende miti stípite.

Sola digna tu fuísti
Ferre mundi víctimam;
Atque portum præparáre
Arca mundo náufrago;
Quam sacer cruor perúnxit,
Fusus Agni córpore.

Sempitérna sit beátæ
Trinitáti glória:
Æqua Patri, Filióque,
Par decus Paráclito:
Uníus, Triníque nomen
Laudet univérsitas.
Amen.

V. Éripe me de inimícis meis, Deus meus.
R. Et ab insurgéntibus in me líbera me.
Olvasmány, himnusz, vers {a zsoltáros részből az adott napra}
Jer 11:19
Jertek, tegyünk fát az ő kenyerébe, és gyomláljuk ki őt az élők földéről, és neve ne legyen többé emlékezetben
R. Istennek legyen hála.

Himnusz
Hatszor öt év hogy lemúlott,
S betöltötte idejét:
Adta magát szenvedésre
Önnön akaratakép,
És a Bárányt áldozatul
Keresztfára emelék.

Epe már meglankasztotta,
Tüskék, szegek, lándzsa már
Gyenge testét általverték:
Víz folyt onnan s vérsugár.
Földet, eget, tengereket
Tisztára mos ez az ár.

Hű keresztfa, nincsen még egy
Ily nemes fa, sem bokor,
Ilyen lombot, ily virágot
Erdő nem terem sehol.
Édes törzsök, édes ág te,
Édes terhet hordozol.

Hajtsd meg ágaid, szikár fa,
Könnyíts merev törzseden.
Puhasággal végy erőt a
Szigorú természeten:
Tagjait a nagy királynak
Ugy karold szelídeden.

Csak te voltál hordni méltó
Üdvösségünk zálogát,
Rajtad ért, szent bárka, révet
A hajótörött világ,
Mert a Bárány drága vére
Rólad permetez reánk.

A Boldog Szentháromságnak
Mindörökké tisztelet,
Atyát, Fiut, Vigasztalót
Egyformán dícsérjetek,
Ama Háromságos-Egynek
Nevét áldják mindenek.
Ámen.

V. Ments meg elleneimtől, Istenem
R. Védelmezz azoktól, akik fölkelnek ellenem
Canticum: Benedictus {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. Simon, dormis? * non potuísti una hora vigiláre mecum?
(Canticum Zachariæ: Luc. 1:68-79)
1:68 Benedíctus Dóminus, Deus Israël: * quia visitávit, et fecit redemptiónem plebis suæ:
1:69 Et eréxit cornu salútis nobis: * in domo David, púeri sui.
1:70 Sicut locútus est per os sanctórum, * qui a sǽculo sunt, prophetárum eius:
1:71 Salútem ex inimícis nostris, * et de manu ómnium, qui odérunt nos.
1:72 Ad faciéndam misericórdiam cum pátribus nostris: * et memorári testaménti sui sancti.
1:73 Iusiurándum, quod iurávit ad Ábraham patrem nostrum, * datúrum se nobis:
1:74 Ut sine timóre, de manu inimicórum nostrórum liberáti, * serviámus illi.
1:75 In sanctitáte, et iustítia coram ipso, * ómnibus diébus nostris.
1:76 Et tu, puer, Prophéta Altíssimi vocáberis: * præíbis enim ante fáciem Dómini, paráre vias eius:
1:77 Ad dandam sciéntiam salútis plebi eius: * in remissiónem peccatórum eórum:
1:78 Per víscera misericórdiæ Dei nostri: * in quibus visitávit nos, óriens ex alto:
1:79 Illumináre his, qui in ténebris, et in umbra mortis sedent: * ad dirigéndos pedes nostros in viam pacis.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Simon, dormis? non potuísti una hora vigiláre mecum?
Benedictus kantikum {Antifóna az időszaki részből}
Ant. Simon, do you sleep? * Could you not watch one hour with me?
(Zakariás éneke: Lk 1:68-79)
1:68 Áldott az Úr, Izraelnek Istene, * mert meglátogatta és megváltotta az ő népét.
1:69 És fölemelte nekünk az üdvösség szarvát, * Dávidnak, az ő szolgájának házában;
1:70 amint ígért az ő szent prófétái szája által * elejétől fogva
1:71 szabadulást a mi ellenségeinktől * és mindazok kezéből, kik gyűlöltek minket;
1:72 irgalmasságot cselekedvén atyáinkkal, * és megemlékezvén az ő szent szövetségéről,
1:73 az esküről, mellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak, * hogy megadja nekünk,
1:74 hogy ellenségeink kezéből megszabadulván, * félelem nélkül szolgáljunk neki,
1:75 szentségben és igazságban őelőtte * minden napjainkban.
1:76 És te, gyermek, a Magasságbeli prófétájának fogsz hívatni; * mert az Úr színe előtt jársz majd, elkészítendő az ő utait;
1:77 hogy az üdvösség tudományát közöld népével, * az ő bűneik bocsánatára,
1:78 a mi Istenünk nagy irgalmassága által, * mellyel meglátogatott minket a magasságból támadó;
1:79 hogy megvilágosítsa azokat, kik sötétségben s a halál árnyékában ülnek, * és lábainkat a békesség útjára igazgassa.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Simon, do you sleep? Could you not watch one hour with me?
Preces Feriales {habentur}
Kýrie, eléison. Christe, eléison. Kýrie, eléison.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum cotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
V. Ego dixi: Dómine, miserére mei.
R. Sana ánimam meam quia peccávi tibi.
V. Convértere, Dómine, úsquequo?
R. Et deprecábilis esto super servos tuos.
V. Fiat misericórdia tua, Dómine, super nos.
R. Quemádmodum sperávimus in te.
V. Sacerdótes tui induántur iustítiam.
R. Et sancti tui exsúltent.
V. Orémus pro beatíssimo Papa nostro N.
R. Dóminus consérvet eum, et vivíficet eum, et beátum fáciat eum in terra, et non tradat eum in ánimam inimicórum eius.
V. Orémus et pro Antístite nostro N.
R. Stet et pascat in fortitúdine tua, Dómine, in sublimitáte nóminis tui.
Romæ præcedens Versus cum suo Responsorio omittitur; alibi vero ad litteram N. ab omnibus nomen diœcesani Episcopi exprimatur, Vacante Apostolica vel Episcopali Sede, alteruter vel uterque respectivus Versus cum suo Responsorio præteritur.
Hétköznapi könyörgések {van}
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
V. Így szóltam: Uram, irgalmazz nekem.
R. Gyógyítsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened.
V. Fordulj vissza felém, Uram, meddig még?
R. Légy kegyes a te szolgádhoz.
V. Legyen irgalmad felettünk, Uram.
R. Ahogy mi Tebenned bizakodunk.
V. Papjaid öltözzenek igazságba.
R. És szentjeid örvendezzenek.
V. Imádkozzunk boldog hírű pápánkért N.-ért.
R. Az Úr őrizze meg és éltesse őt, tegye boldoggá a földön, és ne adja őt ellenségei kezére.
V. Imádkozzunk szolgádért, püspökünkért N.-ért.
R. Tartson ki hűségben, és irányítson minket a te erőddel és a te Neved felségében.
V. Dómine, salvum fac regem.
R. Et exáudi nos in die, qua invocavérimus te.
V. Salvum fac pópulum tuum, Dómine, et bénedic hereditáti tuæ.
R. Et rege eos, et extólle illos usque in ætérnum.
V. Meménto Congregatiónis tuæ.
R. Quam possedísti ab inítio.
V. Fiat pax in virtúte tua.
R. Et abundántia in túrribus tuis.
V. Orémus pro benefactóribus nostris.
R. Retribúere dignáre, Dómine, ómnibus, nobis bona faciéntibus propter nomen tuum, vitam ætérnam. Amen.
V. Orémus pro fidélibus defúnctis.
R. Réquiem ætérnam dona eis, Dómine, et lux perpétua lúceat eis.
V. Requiéscant in pace.
R. Amen.
V. Pro frátribus nostris abséntibus.
R. Salvos fac servos tuos, Deus meus, sperántes in te.
V. Pro afflíctis et captívis.
R. Líbera eos, Deus Israël, ex ómnibus tribulatiónibus suis.
V. Mitte eis, Dómine, auxílium de sancto.
R. Et de Sion tuére eos.
V. Dómine, Deus virtútum, convérte nos.
R. Et osténde fáciem tuam, et salvi érimus.
V. Exsúrge, Christe, ádiuva nos.
R. Et líbera nos propter nomen tuum.
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Uram, őrizd meg vezetőinket.
R. Figyelj ránk aznap, amikor hozzád fordulunk.
V. Szabadítsd meg népedet, Urunk, és áldd meg a te örökségedet.
R. Kormányozd és emeld fel őket mindörökké.
V. Emlékezz meg, Uram, a te gyülekezetedről.
R. Akik kezdettől fogva a tieid voltak.
V. Legyen békesség a te akaratod szerint.
R. És bőség a te erősségeidben.
V. Imádkozzunk jótevőinkért.
R. Az Úr fizesse vissza minden jó cselekedetüket, a Te nevedért mindörökre. Ámen.
V. Imádkozzunk az elhunyt hívekért.
R. Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik, és az örök világosság fényeskedjék nekik.
V. Nyugodjanak békében.
R. Ámen.
Oratio {ex Proprio de Tempore}
secunda 'Domine, exaudi' omittitur
Orémus
Præsta, quǽsumus, omnípotens Deus: ut, qui nostris excéssibus incessánter afflígimur, per unigéniti Fílii tui passiónem líberemur:
Qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.

V. Imádkozzunk távollévő testvéreinkért.
R. Szabadítsd meg szolgáidat, Istenünk, akik benned bíznak.
V. Imádkozzunk az elnyomottakért és bebörtönzöttekért.
R. Mentsd meg őket, Izrael Istene, minden nyomorúságukban.
V. Küldj nekik segítséget szentélyedből.
R. És Sionból irányítsd őket.
V. Urunk, erős Isten, fordulj hozzánk.
R. Mutasd meg arcodat, és megszabadulunk.
V. Kelj fel, Krisztus, segítségünkre.
R. És szabadíts meg szent Nevedért.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésünket.
R. És kiáltásunk jusson elődbe.
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Könyörgés {az időszaki részből}
hagyd ki a második 'Uram, hallgasd meg könyörgésemet'
Könyörögjünk
O Almighty God, we beseech Thee that we whose transgressions do unceasingly harm us, may find freedom in the Suffering of Thine Only-begotten Son
Aki veled és a Szentlélekkel együtt él és uralkodik, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.


Befejezés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
V. Áldjuk az Urat.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.

Matutinum    Laudes
Prima    Tertia    Sexta    Nona
Vesperae    Completorium

Versions
pre Trident Monastic
Trident 1570
Trident 1910
Divino Afflatu
Reduced 1955
Rubrics 1960
1960 Newcalendar
Language 2
Latin
Deutsch
English
Espanol
Francais
Italiano
Magyar
Polski
Portugues
Polski-Newer
Votive
hodie
Dedicatio
Defunctorum
Parvum B.M.V.

Options