Incipit
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave Maria, gratia plena; Dominus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta Maria, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.
Credo in Deum, Patrem omnipoténtem, Creatórem cæli et terræ.
Et in Jesum Christum, Fílium ejus únicum, Dóminum nostrum: qui concéptus est de Spíritu Sancto, natus ex María Vírgine, passus sub Póntio Piláto, crucifíxus, mórtuus, et sepúltus: descéndit ad ínferos; tértia die resurréxit a mórtuis; ascéndit ad cælos; sedet ad déxteram Dei Patris omnipoténtis: inde ventúrus est judicáre vivos et mórtuos.
Credo in Spíritum Sanctum, sanctam Ecclésiam cathólicam, Sanctórum communiónem, remissiónem peccatórum, carnis resurrectiónem, vitam ætérnam. Amen.
V. Dómine, lábia ✠ mea apéries.
R. Et os meum annuntiábit laudem tuam.
V. Deus ✝ in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Alleluia.
|
Kezdet
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes, Az Úr van teveled, Áldott vagy te az asszonyok között, És áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.
Asszonyunk, Szûz Mária, Istennek szent Anyja, Imádkozzál érettünk, bûnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtõjében.
És a Jézus Krisztusban, Istennek egyszülött Fiában, a mi Urunkban; ki fogantaték Szentlélektõl, születék Szûz Máriától; kinzaték Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghala és eltemetteték. Szálla alá a poklokra, harmadnapon halottaibol feltámada; fölméne a mennyekbe, ott ül a mindenható Atyaistennek jobbja felõl; onnan lészen eljovendõ ítélni eleveneket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben. Katolikus keresztény Anyaszentegyházat; a szenteknek egyességét, a bûneinknek bocsánatát; testnek feltámadását és az örök életet. Ámen.
V. Nyisd meg ✠ Uram, ajkamat,
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam!
V. Istenem, ✝ jöjj segítségemre.
R. Uram, segíts meg engemet.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Alleluia
|
Invitatorium {Antiphona Votive}
Ant. Domum Dei decet sanctitudo: * Sponsum ejus Christum adoremus in ea. Alleluia.
Ant. Domum Dei decet sanctitudo: * Sponsum ejus Christum adoremus in ea. Alleluia.
Veníte, exsultémus Dómino, jubilémus Deo, salutári nostro: præoccupémus fáciem ejus in confessióne, et in psalmis jubilémus ei.
Ant. Domum Dei decet sanctitudo: * Sponsum ejus Christum adoremus in ea. Alleluia.
Quóniam Deus magnus Dóminus, et Rex magnus super omnes deos, quóniam non repéllet Dóminus plebem suam: quia in manu ejus sunt omnes fines terræ, et altitúdines móntium ipse cónspicit.
Ant. Sponsum ejus Christum adoremus in ea. Alleluia.
Quóniam ipsíus est mare, et ipse fecit illud, et áridam fundavérunt manus ejus (genuflectitur) veníte, adorémus, et procidámus ante Deum: plorémus coram Dómino, qui fecit nos, quia ipse est Dóminus, Deus noster; nos autem pópulus ejus, et oves páscuæ ejus.
Ant. Domum Dei decet sanctitudo: * Sponsum ejus Christum adoremus in ea. Alleluia.
Hódie, si vocem ejus audiéritis, nolíte obduráre corda vestra, sicut in exacerbatióne secúndum diem tentatiónis in desérto: ubi tentavérunt me patres vestri, probavérunt et vidérunt ópera mea.
Ant. Sponsum ejus Christum adoremus in ea. Alleluia.
Quadragínta annis próximus fui generatióni huic, et dixi; Semper hi errant corde, ipsi vero non cognovérunt vias meas: quibus jurávi in ira mea; Si introíbunt in réquiem meam.
Ant. Domum Dei decet sanctitudo: * Sponsum ejus Christum adoremus in ea. Alleluia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Sponsum ejus Christum adoremus in ea. Alleluia.
Ant. Domum Dei decet sanctitudo: * Sponsum ejus Christum adoremus in ea. Alleluia.
|
Imádságra hivás {Antiphona votív}
Ant. Krisztust, az Egyház Jegyesét * imádjuk szent templomában! Alleluia.
Ant. Krisztust, az Egyház Jegyesét * imádjuk szent templomában! Alleluia.
Jertek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek: Járúljunk orczája elé háladással, és zsoltárokkal vígadjunk neki.
Ant. Krisztust, az Egyház Jegyesét * imádjuk szent templomában! Alleluia.
Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenek fölött: Mert kezében vagyon a föld minden határa, és övéi a hegyek magasságai.
Ant. imádjuk szent templomában! Alleluia.
Mert övé a tenger, és õ alkotta azt, és az õ kezei alakították a szárazat. (térdet hajt) Jertek, imádva borúljunk le, és sírjunk az Úr elõtt, ki minket alkotott: Mert õ a mi Urunk Istenünk, és mi az õ legelõjének népe, és kezeinek juhai.
Ant. Krisztust, az Egyház Jegyesét * imádjuk szent templomában! Alleluia.
Ma, ha az õ szavát halljátok, meg ne keményítsétek sziveteket, mint ama boszantással a kisértés napján a pusztában: hol megkisértettek engem atyáitok, próbára tettek engem, bár látták cselekedeteimet.
Ant. imádjuk szent templomában! Alleluia.
Negyven esztendeig boszantott engem e nemzedék, és mondám; Ezek szivökben mindenkor tévelygenek: És nem ismerték meg az én utaimat, úgy hogy megesküdtem haragomban; Nem mennek be az én nyugodalmamba.
Ant. Krisztust, az Egyház Jegyesét * imádjuk szent templomában! Alleluia.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. imádjuk szent templomában! Alleluia.
Ant. Krisztust, az Egyház Jegyesét * imádjuk szent templomában! Alleluia.
|
Hymnus {Votive}
Caelestis urbs Jerusalem,
Beata pacis visio,
Quae celsa de viventibus
Saxis ad astra tolleris,
Sponsaeque ritu cingeris
Mille angelorum millibus.
O sorte nupta prospera,
Dotata Patris gloria,
Respersa Sponsi gratia,
Regina formosissima,
Christo jugata principi,
Caeli corusca civitas.
Hic margaritis emicant,
Patentque cunctis ostia:
Virtute namque praevia
Mortalis illuc ducitur,
Amore Christi percitus
Tormenta quisquis sustinet.
Scalpri salubris ictibus,
Et tunsione plurima,
Fabri polita malleo
Hanc saxa molem construunt,
Aptisque juncta nexibus
Locantur in fastigio.
Decus Parenti debitum
Sit usquequaque Altissimo,
Natoque Patris unico,
Et inclyto Paraclito,
Cui laus, potestas, gloria
Aeterna sit per saecula.
Amen.
|
Himnusz {votív}
Ég városa, Jeruzsálem,
Ó boldog béke-látomás!
Falaid eleven kövek,
Úgy nôsz a csillagok közé.
És mint menyasszonyt, angyalok
Ezerszer ezre leng körül.
Ó boldogságos szép ara,
Jegykincsed égi glória,
S a Vôlegény kegyelmei.
Ó szépséges királyi nô,
Kit választott Krisztus király,
Mennynek tündöklô városa!
Igazgyöngyökkel tündököl
És tárva ott minden kapu
Minden halandót befogad,
Ki Krisztus nyomdokán haladt,
Vagy Krisztusa szerelmeért
Bátran viselt gyötrelmeket.
A vésô üdvös éle járt
És csattogott a kalapács,
Az épület minden kövén:
Mester keze formálta ki
S helyezte el bölcs rend szerint
A felséges homlokzaton.
Köteles hódolat legyen
Az Atyának mindszüntelen,
Az Egyszülöttnek tisztelet,
S a Szentléleknek is vele
Glória, áldás, hatalom,
Miképen volt, mindenkoron.
Ámen.
|
Psalmi cum lectionibus {Antiphonae et Psalmi Votive}
Nocturn I
|
Zsoltárok és olvasmányok {Antiphonae et Psalmi votív}
Nocturn I
|
Ant. Tollite portas,
Psalmus 23 [1]
23:1 Dómini est terra, et plenitúdo ejus: * orbis terrárum, et univérsi qui hábitant in eo.
23:2 Quia ipse super mária fundávit eum: * et super flúmina præparávit eum.
23:3 Quis ascéndet in montem Dómini? * aut quis stabit in loco sancto ejus?
23:4 Ínnocens mánibus et mundo corde, * qui non accépit in vano ánimam suam, nec jurávit in dolo próximo suo.
23:5 Hic accípiet benedictiónem a Dómino: * et misericórdiam a Deo, salutári suo.
23:6 Hæc est generátio quæréntium eum, * quæréntium fáciem Dei Jacob.
23:7 Attóllite portas, príncipes, vestras, et elevámini, portæ æternáles: * et introíbit Rex glóriæ.
23:8 Quis est iste Rex glóriæ? * Dóminus fortis et potens: Dóminus potens in prælio.
23:9 Attóllite portas, príncipes, vestras, et elevámini, portæ æternáles: * et introíbit Rex glóriæ.
23:10 Quis est iste Rex glóriæ? * Dóminus virtútum ipse est Rex glóriæ.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Ant. Lift up your gates, O ye princes,
Zsoltár 23 [1]
23:1 Az Úré a föld és annak teljessége; * a föld kereksége, és mindnyájan, kik benne laknak.
23:2 Mert õ tengerekre alapította azt; * és folyóvizekre állította azt.
23:3 Ki megy föl az Úr hegyére? * vagy ki fog állani az õ szent helyén?
23:4 Az ártatlan kezû s a tiszta szívû, ki lelkét nem adta hiúságra, * sem álnoksággal nem esküdött felebarátjának;
23:5 Az veszen áldást az Úrtól, * és irgalmat az õ szabadító Istenétõl.
23:6 Ez az õt keresõk nemzetsége, * kik Jákob Istene orczáját keresik.
23:7 Emeljétek föl, fejedelmek, a ti kapuitokat, és emelkedjetek föl, örök ajtók! * hogy bemenjen a dicsõség királya.
23:8 Ki ez a dicsõség királya? az erõs és hatalmas Úr, * a hatalmas Úr a harczon.
23:9 Emeljétek föl, fejedelmek, a ti kapuitokat, és emelkedjetek föl, örök ajtók! * hogy bemenjen a dicsõség királya.
23:10 Ki ez a dicsõség királya? * a seregek Ura, õ a dicsõség királya.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 45 [2]
45:1 Deus noster refúgium, et virtus: * adjútor in tribulatiónibus, quæ invenérunt nos nimis.
45:2 Proptérea non timébimus dum turbábitur terra: * et transferéntur montes in cor maris.
45:3 Sonuérunt, et turbátæ sunt aquæ eórum: * conturbáti sunt montes in fortitúdine ejus.
45:4 Flúminis ímpetus lætíficat civitátem Dei: * sanctificávit tabernáculum suum Altíssimus.
45:5 Deus in médio ejus, non commovébitur: * adjuvábit eam Deus mane dilúculo.
45:6 Conturbátæ sunt Gentes, et inclináta sunt regna: * dedit vocem suam, mota est terra.
45:7 Dóminus virtútum nobíscum: * suscéptor noster Deus Jacob.
45:8 Veníte, et vidéte ópera Dómini, quæ pósuit prodígia super terram: * áuferens bella usque ad finem terræ.
45:9 Arcum cónteret, et confrínget arma: * et scuta combúret igni.
45:10 Vacáte, et vidéte quóniam ego sum Deus: * exaltábor in Géntibus, et exaltábor in terra.
45:11 Dóminus virtútum nobíscum: * suscéptor noster Deus Jacob.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 45 [2]
45:1 A mi Istenünk oltalom és erõ; * segítõ a szorongatásokban, melyek igen elértek minket.
45:2 Azért nem félünk, ha a föld megrendûl is, * és a hegyek a tenger szivébe vitetnek.
45:3 Zúgjanak bár és háborogjanak az õ vizei, * rengjenek a hegyek az õ erõssége miatt:
45:4 A folyó rohama fölvidítja az Isten városát, * megszenteli hajlékát a Fölséges.
45:5 Isten annak közepette van, s nem fog ingani; * megsegíti õt Isten korán reggel.
45:6 Fölháborodtak a nemzetek, és hanyatlottak az országok; * õ szózatát adta, és megrendûlt a föld.
45:7 Az erõk Ura mivelünk; * oltalmazónk Jákob Istene.
45:8 Jõjetek elõ, és lássátok az Úr cselekedeteit, * minõ csodákat tett a földön:
45:9 Megszüntetvén a hadakat a föld végeig, eltöri a kézijat, és összezúzza a fegyvereket, * és a paizsokat megégeti tûzzel.
45:10 Szûnjetek meg, és lássátok, hogy én vagyok az Isten; * fölmagasztaltatom a nemzetek között, és fölmagasztaltatom a földön.
45:11 Az erõk Ura mivelünk; * oltalmazónk Jákob Istene.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 47 [3]
47:1 Magnus Dóminus, et laudábilis nimis * in civitáte Dei nostri, in monte sancto ejus.
47:2 Fundátur exsultatióne univérsæ terræ mons Sion, * látera Aquilónis, cívitas Regis magni.
47:3 Deus in dómibus ejus cognoscétur: * cum suscípiet eam.
47:4 Quóniam ecce reges terræ congregáti sunt: * convenérunt in unum.
47:5 Ipsi vidéntes sic admiráti sunt, conturbáti sunt, commóti sunt: * tremor apprehéndit eos.
47:6 Ibi dolóres ut parturiéntis: * in spíritu veheménti cónteres naves Tharsis.
47:7 Sicut audívimus, sic vídimus in civitáte Dómini virtútum, in civitáte Dei nostri: * Deus fundávit eam in ætérnum.
47:8 Suscépimus, Deus, misericórdiam tuam, * in médio templi tui.
47:9 Secúndum nomen tuum, Deus, sic et laus tua in fines terræ: * justítia plena est déxtera tua.
47:10 Lætétur mons Sion, et exsúltent fíliæ Judæ: * propter judícia tua, Dómine.
47:11 Circúmdate Sion, et complectímini eam: * narráte in túrribus ejus.
47:12 Pónite corda vestra in virtúte ejus: * et distribúite domos ejus, ut enarrétis in progénie áltera.
47:13 Quóniam hic est Deus, Deus noster in ætérnum et in sæculum sæculi: * ipse reget nos in sæcula.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Tollite portas, * principes vestras, et elevamini, portae aeternales
|
Zsoltár 47 [3]
47:1 Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek * városában, az õ szent hegyén.
47:2 Az egész föld örömére van alapitva Sion hegye, * éjszaki oldalán a nagy király városa.
47:3 Házaiban az Isten ismeretes, * mint az õ oltalmok.
47:4 Mert ime a föld királyai * összegyûltek, egyesûltek;
47:5 õk azt így látván, elcsodálkoztak, zavarba jöttek, megindúltak; * reszketés fogta el õket;
47:6 Oly fájdalom, mint a szülõé, és a mily rohanó a szélvész, * mely összetöri Tarzis hajóit.
47:7 A mint hallottuk, úgy láttuk az erõk Ura városában, a mi Istenünk városában; * Isten alapította azt mindörökre.
47:8 Megemlékezünk, Isten, a te * irgalmasságodról templomodnak közepette.
47:9 Valamint a te neved, Isten, úgy dicséreted is a föld határaig ér; * igazsággal teljes a te jobbod.
47:10 Vigadjon Sion hegye, és örvendezzenek Júda * leányai itéleteid miatt, Uram!
47:11 Kerûljétek meg Siont és szemléljétek azt körûl; * számláljátok meg tornyait.
47:12 Függeszszétek sziveiteket erõsségére, vegyétek számba házait, * hogy elbeszéljétek a jövõ nemzedéknek:
47:13 Mert ez az Isten, a mi Istenünk örökké és mindörökön örökké; * õ igazgat minket mindörökké.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Lift up your gates, O ye princes, * and be ye lift up, ye everlasting doors
|
Ant. Non est hic aliud,
Psalmus 83 [4]
83:1 Quam dilécta tabernácula tua, Dómine virtútum: * concupíscit, et déficit ánima mea in átria Dómini.
83:2 Cor meum, et caro mea * exsultavérunt in Deum vivum.
83:3 Étenim passer invénit sibi domum: * et turtur nidum sibi, ubi ponat pullos suos.
83:4 Altária tua, Dómine virtútum: * Rex meus, et Deus meus.
83:5 Beáti, qui hábitant in domo tua, Dómine: * in sæcula sæculórum laudábunt te.
83:6 Beátus vir, cujus est auxílium abs te: * ascensiónes in corde suo dispósuit, in valle lacrimárum in loco, quem pósuit.
83:7 Étenim benedictiónem dabit legislátor, ibunt de virtúte in virtútem: * vidébitur Deus deórum in Sion.
83:9 Dómine, Deus virtútum, exáudi oratiónem meam: * áuribus pércipe, Deus Jacob.
83:10 Protéctor noster, áspice, Deus: * et réspice in fáciem Christi tui:
83:11 Quia mélior est dies una in átriis tuis, * super míllia.
83:12 Elégi abjéctus esse in domo Dei mei: * magis quam habitáre in tabernáculis peccatórum.
83:13 Quia misericórdiam, et veritátem díligit Deus: * grátiam et glóriam dabit Dóminus.
83:13 Non privábit bonis eos, qui ámbulant in innocéntia: * Dómine virtútum, beátus homo, qui sperat in te.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Ant. This is none other but the house of God, and this is the gate of heaven
Zsoltár 83 [4]
83:1 Mely kellemesek a te hajlékaid, erõk Ura! * Kivánkozik és eped lelkem az Úr tornáczai után.
83:2 Szivem és testem * örvendeznek az élõ Istenben.
83:3 Mert a veréb talál magának házat, * és a gerlicze fészket, hova fiait helyezze,
83:4 én a te oltáraidat, erõk Ura, * királyom és Istenem!
83:5 Boldogok, kik a te házadban laknak, Uram! * örökön örökké dicsérnek tégedet.
83:6 Boldog a férfiú, kinek tõled vagyon segítsége. * Fölmenetekrõl gondolkodik szivében, a könyhullatások völgyén, ama helyre, melyet magának kitûzött.
83:7 Mert áldást ad a törvényszerzõ, erényrõl erényre mennek, * míg meglátják az istenek Istenét Sionban.
83:9 Erõk Ura Istene! hallgasd meg imádságomat; * vedd füleidbe, Jákob Istene!
83:10 Mi oltalmazó Istenünk! * tekints és nézz a te fölkented orczájára;
83:11 Mert jobb egy nap a te tornáczaidban * ezereknél.
83:12 Inkább akarok utolsó lenni az én Istenem házában, * mint lakni a bûnösök hajlékiban.
83:13 Mert Isten az irgalmasságot és igazságot szereti; * kegyelmet és dicsõséget ád az Úr;
83:13 Nem vonja meg a jókat azoktól, kik ártatlanságban járnak. * Oh erõk Ura! boldog ember az, ki benned bízik.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Ant. Non est hic aliud,
Psalmus 83 [5]
83:1 Quam dilécta tabernácula tua, Dómine virtútum: * concupíscit, et déficit ánima mea in átria Dómini.
83:2 Cor meum, et caro mea * exsultavérunt in Deum vivum.
83:3 Étenim passer invénit sibi domum: * et turtur nidum sibi, ubi ponat pullos suos.
83:4 Altária tua, Dómine virtútum: * Rex meus, et Deus meus.
83:5 Beáti, qui hábitant in domo tua, Dómine: * in sæcula sæculórum laudábunt te.
83:6 Beátus vir, cujus est auxílium abs te: * ascensiónes in corde suo dispósuit, in valle lacrimárum in loco, quem pósuit.
83:7 Étenim benedictiónem dabit legislátor, ibunt de virtúte in virtútem: * vidébitur Deus deórum in Sion.
83:9 Dómine, Deus virtútum, exáudi oratiónem meam: * áuribus pércipe, Deus Jacob.
83:10 Protéctor noster, áspice, Deus: * et réspice in fáciem Christi tui:
83:11 Quia mélior est dies una in átriis tuis, * super míllia.
83:12 Elégi abjéctus esse in domo Dei mei: * magis quam habitáre in tabernáculis peccatórum.
83:13 Quia misericórdiam, et veritátem díligit Deus: * grátiam et glóriam dabit Dóminus.
83:13 Non privábit bonis eos, qui ámbulant in innocéntia: * Dómine virtútum, beátus homo, qui sperat in te.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Ant. This is none other but the house of God, and this is the gate of heaven
Zsoltár 83 [5]
83:1 Mely kellemesek a te hajlékaid, erõk Ura! * Kivánkozik és eped lelkem az Úr tornáczai után.
83:2 Szivem és testem * örvendeznek az élõ Istenben.
83:3 Mert a veréb talál magának házat, * és a gerlicze fészket, hova fiait helyezze,
83:4 én a te oltáraidat, erõk Ura, * királyom és Istenem!
83:5 Boldogok, kik a te házadban laknak, Uram! * örökön örökké dicsérnek tégedet.
83:6 Boldog a férfiú, kinek tõled vagyon segítsége. * Fölmenetekrõl gondolkodik szivében, a könyhullatások völgyén, ama helyre, melyet magának kitûzött.
83:7 Mert áldást ad a törvényszerzõ, erényrõl erényre mennek, * míg meglátják az istenek Istenét Sionban.
83:9 Erõk Ura Istene! hallgasd meg imádságomat; * vedd füleidbe, Jákob Istene!
83:10 Mi oltalmazó Istenünk! * tekints és nézz a te fölkented orczájára;
83:11 Mert jobb egy nap a te tornáczaidban * ezereknél.
83:12 Inkább akarok utolsó lenni az én Istenem házában, * mint lakni a bûnösök hajlékiban.
83:13 Mert Isten az irgalmasságot és igazságot szereti; * kegyelmet és dicsõséget ád az Úr;
83:13 Nem vonja meg a jókat azoktól, kik ártatlanságban járnak. * Oh erõk Ura! boldog ember az, ki benned bízik.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 86 [6]
86:1 Fundaménta ejus in móntibus sanctis: * díligit Dóminus portas Sion super ómnia tabernácula Jacob.
86:2 Gloriósa dicta sunt de te, * cívitas Dei.
86:3 Memor ero Rahab, et Babylónis * sciéntium me.
86:4 Ecce, alienígenæ, et Tyrus, et pópulus Æthíopum, * hi fuérunt illic.
86:5 Numquid Sion dicet: Homo, et homo natus est in ea: * et ipse fundávit eam Altíssimus?
86:6 Dóminus narrábit in scriptúris populórum, et príncipum: * horum, qui fuérunt in ea.
86:7 Sicut lætántium ómnium * habitátio est in te.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 86 [6]
86:1 Az õ alapjai a szent hegyeken vannak; * szereti az Úr Sion kapuit Jákob minden hajléka fölött.
86:2 Dicsõséges dolgok mondatnak felõled, * Isten városa!
86:3 Megemlékezem Ráhabról és Babilonról, * hogy megismerjenek engem.
86:4 Ime az idegenek, és Tírus * és a szerecsenek népe, ezek is oda valók.
86:5 Nemde Sionról fog mondatni: Ember és ember született benne; * és maga alapította azt a Fölséges?
86:6 Az Úr fogja ezt elbeszélni a népek és fejedelmek irásaiban, * azokéban, kik benne vannak.
86:7 Mindnyájan vigadni fognak, * kiknek lakásuk vagyon benned.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 87 [7]
87:1 Dómine, Deus salútis meæ: * in die clamávi, et nocte coram te.
87:2 Intret in conspéctu tuo orátio mea: * inclína aurem tuam ad precem meam:
87:3 Quia repléta est malis ánima mea: * et vita mea inférno appropinquávit.
87:4 Æstimátus sum cum descendéntibus in lacum: * factus sum sicut homo sine adjutório, inter mórtuos liber.
87:5 Sicut vulneráti dormiéntes in sepúlcris, quorum non es memor ámplius: * et ipsi de manu tua repúlsi sunt.
87:6 Posuérunt me in lacu inferióri: * in tenebrósis, et in umbra mortis.
87:7 Super me confirmátus est furor tuus: * et omnes fluctus tuos induxísti super me.
87:8 Longe fecísti notos meos a me: * posuérunt me abominatiónem sibi.
87:9 Tráditus sum, et non egrediébar: * óculi mei languérunt præ inópia.
87:10 Clamávi ad te, Dómine, tota die: * expándi ad te manus meas.
87:11 Numquid mórtuis fácies mirabília: * aut médici suscitábunt, et confitebúntur tibi?
87:12 Numquid narrábit áliquis in sepúlcro misericórdiam tuam, * et veritátem tuam in perditióne?
87:13 Numquid cognoscéntur in ténebris mirabília tua, * et justítia tua in terra obliviónis?
87:14 Et ego ad te, Dómine, clamávi: * et mane orátio mea prævéniet te.
87:15 Ut quid, Dómine, repéllis oratiónem meam: * avértis fáciem tuam a me?
87:16 Pauper sum ego, et in labóribus a juventúte mea: * exaltátus autem, humiliátus sum et conturbátus.
87:17 In me transiérunt iræ tuæ: * et terróres tui conturbavérunt me.
87:18 Circumdedérunt me sicut aqua tota die: * circumdedérunt me simul.
87:19 Elongásti a me amícum et próximum: * et notos meos a miséria.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Non est hic aliud, * nisi domus Dei, et porta caeli
|
Zsoltár 87 [7]
87:1 Én szabadúlásom Ura Istene! * éjjel nappal kiáltok teelõtted.
87:2 Jusson színed elé az én imádságom; * hajtsd füledet könyörgésemre.
87:3 Mert lelkem eltelt roszakkal; * és életem közelget a pokolhoz.
87:4 A sírgödörbe lemenõkhöz számláltatom; * olyan lettem, mint a segítség nélkül való ember,
87:5 A halottak közé bocsátva, mint a sírokban alvó megsebesûltek, kikrõl többé meg nem emlékezel, * és kik a te kezedbõl kiszakasztattak.
87:6 Mély verembe tettek engem, * sötétségbe és a halál árnyékába.
87:7 Rám nehezûlt a te haragod, * és rám hoztad minden hullámodat.
87:8 Eltávolítottad tõlem ismerõimet, * utálatosságúl tettek engem magoknak.
87:9 Kézbe adattam, és nincs menekvésem; * szemeim elbágyadnak az inség miatt;
87:10 Hozzád kiáltok, Uram, napestig, * hozzád terjesztem ki kezeimet.
87:11 Vajjon a holtakon mívelsz-e csodákat? * vagy az orvosok fognak föltámasztani, hogy magasztaljanak tégedet?
87:12 Beszéli-e valaki a sírban irgalmasságodat, * és igazságodat az enyészetben?
87:13 Tudják-e a sötétségben csodatételeidet, * és igazságodat a feledés földén?
87:14 Én azért, Uram, hozzád kiáltok, * és reggel megelõz téged imádságom.
87:15 Miért veted meg, Uram, imádságomat, * s fordítod el tõlem orczádat?
87:16 Szegény vagyok és megterhelt ifjúságomtól fogva; * ha fölmagasztaltattam is, de megaláztattam és megszégyeníttettem.
87:17 Keresztûl megy rajtam a te haragod, * és rettentéseid megháborítanak engem.
87:18 Körûlvesznek engem, mint a víz egész nap, * körûlvesznek engem egyetemben.
87:19 Eltávolítottad tõlem barátomat és társamat, * és ismerõimet nyomorúságomtól.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. This is none other but the house of God, and this is the gate of heaven
|
Ant. Qui habitat ‡
Psalmus 90 [8]
90:1 Qui hábitat ‡ in adjutório Altíssimi, * in protectióne Dei cæli commorábitur.
90:2 Dicet Dómino: Suscéptor meus es tu, et refúgium meum: * Deus meus sperábo in eum.
90:3 Quóniam ipse liberávit me de láqueo venántium, * et a verbo áspero.
90:4 Scápulis suis obumbrábit tibi: * et sub pennis ejus sperábis.
90:5 Scuto circúmdabit te véritas ejus: * non timébis a timóre noctúrno,
90:6 A sagítta volánte in die, a negótio perambulánte in ténebris: * ab incúrsu, et dæmónio meridiáno.
90:7 Cadent a látere tuo mille, et decem míllia a dextris tuis: * ad te autem non appropinquábit.
90:8 Verúmtamen óculis tuis considerábis: * et retributiónem peccatórum vidébis.
90:9 Quóniam tu es, Dómine, spes mea: * Altíssimum posuísti refúgium tuum.
90:10 Non accédet ad te malum: * et flagéllum non appropinquábit tabernáculo tuo.
90:11 Quóniam Ángelis suis mandávit de te: * ut custódiant te in ómnibus viis tuis.
90:12 In mánibus portábunt te: * ne forte offéndas ad lápidem pedem tuum.
90:13 Super áspidem, et basilíscum ambulábis: * et conculcábis leónem et dracónem.
90:14 Quóniam in me sperávit, liberábo eum: * prótegam eum, quóniam cognóvit nomen meum.
90:15 Clamábit ad me, et ego exáudiam eum: * cum ipso sum in tribulatióne: erípiam eum et glorificábo eum.
90:16 Longitúdine diérum replébo eum: * et osténdam illi salutáre meum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Ant. He that dwelleth in the help of the Most High
Zsoltár 90 [8]
90:1 A ki a Fölséges segítségében lakik, * a menny Istenének oltalmában marad.
90:2 Mondhatja az Úrnak: Oltalmazóm vagy te és segítségem; * én Istenem, õbenne bízom.
90:3 Valóban õ megszabadított engem a vadászok * tõrébõl és a súlyos veszélytõl.
90:4 Vállaival megárnyékoz téged, * és az õ szárnyai alatt biztos vagy.
90:5 Paizs gyanánt vesz téged körûl az õ igazsága; * nem fogsz félni az éjjeli rémtõl,
90:6 A nappal repülõ nyiltól, a sötétben járó vésztõl, * és a déli gonosz támadásától.
90:7 Ezeren hullanak el oldalad mellõl, és tizezeren jobbod felõl: * tehozzád pedig nem fog közeledni;
90:8 Hanem szemeiddel nézed, * és a bûnösök diját meglátod.
90:9 Mert te vagy, Uram, én reményem; * ha a Fölségest választottad magadnak menedékûl,
90:10 Nem járul hozzád veszedelem, * és csapás nem közeledik hajlékodhoz.
90:11 Mert angyalainak parancsolt felõled, * hogy megõrizzenek téged minden útadban.
90:12 Kezeikben hordoznak téged, * netalán kõbe üssed lábadat.
90:13 Áspison és basiliskuson fogsz járni, * s az oroszlánt és sárkányt tapodod.
90:14 Mivelhogy bennem bízott, megszabadítom õt, * mert megismerte az én nevemet.
90:15 Hozzám kiált, és én meghallgatom õt; vele vagyok a szorongatásban; * megmentem és megdicsõitem õt.
90:16 Betöltöm õt hosszú élettel, * és megmutatom neki az én szabadításomat.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 95 [9]
95:1 Cantáte Dómino cánticum novum: * cantáte Dómino, omnis terra.
95:2 Cantáte Dómino, et benedícite nómini ejus: * annuntiáte de die in diem salutáre ejus.
95:3 Annuntiáte inter gentes glóriam ejus, * in ómnibus pópulis mirabília ejus.
95:4 Quóniam magnus Dóminus, et laudábilis nimis: * terríbilis est super omnes deos.
95:5 Quóniam omnes dii géntium dæmónia: * Dóminus autem cælos fecit.
95:6 Conféssio, et pulchritúdo in conspéctu ejus: * sanctimónia et magnificéntia in sanctificatióne ejus.
95:7 Afférte Dómino, pátriæ géntium, afférte Dómino glóriam et honórem: * afférte Dómino glóriam nómini ejus.
95:8 Tóllite hóstias, et introíte in átria ejus: * adoráte Dóminum in átrio sancto ejus.
95:9 Commoveátur a fácie ejus univérsa terra: * dícite in géntibus quia Dóminus regnávit.
95:10 Étenim corréxit orbem terræ qui non commovébitur: * judicábit pópulos in æquitáte.
95:11 Læténtur cæli, et exsúltet terra: commoveátur mare, et plenitúdo ejus: * gaudébunt campi, et ómnia quæ in eis sunt.
95:12 Tunc exsultábunt ómnia ligna silvárum a fácie Dómini, quia venit: * quóniam venit judicáre terram.
95:13 Judicábit orbem terræ in æquitáte, * et pópulos in veritáte sua.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 95 [9]
95:1 Énekeljetek az Úrnak új éneket; * énekeljetek az Úrnak, minden föld!
95:2 Énekeljetek az Úrnak, és áldjátok az õ nevét; * hirdessétek napról napra szabadítását.
95:3 Hirdessétek a nemzetek között dicsõségét, * minden nép között az õ csodáit.
95:4 Mert nagy az Úr, és igen dicsérendõ * rettenetes minden istenek fölött.
95:5 Mert a pogányok minden istenei gonosz lelkek; * az Úr pedig alkotta az egeket.
95:6 Háladás és szépség vagyon színe elõtt, * szentség és fönség az õ szentélyében.
95:7 Adjatok az Úrnak népek hazái, * adjatok az Úrnak dicsõséget és tiszteletet.
95:8 Adjatok az Úr nevének dicsõséget; * vigyetek áldozatokat, és menjetek az õ tornáczaiba.
95:9 Imádjátok az Urat szent tornáczában; * rendûljön meg orczája elõtt az egész föld.
95:10 Mondjátok a pogányok között, hogy az Úr országol; ki összeszerkeszté a föld kerekségét, mely nem fog ingani; * igazságban itéli meg a népeket.
95:11 Vígadjanak az egek, és örvendezzen a föld; * indúljon meg a tenger, és a mi azt betölti;
95:12 örûljenek a mezõk, és mind a mi azokon vagyon; * örvendezzen az erdõk minden fája
95:13 Az Úr színe elõtt, mert eljõ a földet itélni. * Megitéli a föld kerekségét igazságban, és a népeket igazvolta szerint.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 98 [10]
98:1 Dóminus regnávit, irascántur pópuli: * qui sedet super Chérubim, moveátur terra.
98:2 Dóminus in Sion magnus: * et excélsus super omnes pópulos.
98:3 Confiteántur nómini tuo magno: quóniam terríbile, et sanctum est: * et honor regis judícium díligit.
98:4 Tu parásti directiónes: * judícium et justítiam in Jacob tu fecísti.
98:5 Exaltáte Dóminum, Deum nostrum, et adoráte scabéllum pedum ejus: * quóniam sanctum est.
98:6 Móyses et Aaron in sacerdótibus ejus: * et Sámuel inter eos, qui ínvocant nomen ejus:
98:7 Invocábant Dóminum, et ipse exaudiébat eos: * in colúmna nubis loquebátur ad eos.
98:8 Custodiébant testimónia ejus, * et præcéptum quod dedit illis.
98:9 Dómine, Deus noster, tu exaudiébas eos: * Deus, tu propítius fuísti eis, et ulcíscens in omnes adinventiónes eórum.
98:10 Exaltáte Dóminum, Deum nostrum, et adoráte in monte sancto ejus: * quóniam sanctus Dóminus, Deus noster.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Qui habitat * in adjutorio Altissimi, in protectione Dei caeli commorabitur
|
Zsoltár 98 [10]
98:1 Az Úr országol, reszkessenek a népek; * a kerubokon ûl, rémûljön meg a föld.
98:2 Nagy az Úr Sionban, * és fölséges minden nép fölött.
98:3 Adjanak hálát a te nagy nevednek; mert rettenetes és szent, * és az igazságot szeretõ király hatalmának.
98:4 Te szerzesz törvényt, * itéletet és igazságot Jákobban te szolgáltatsz.
98:5 Magasztaljátok a mi Urunkat Istenünket, és borúljatok le lábai zsámolya elõtt, * mert õ szent.
98:6 Mózes és Áron az õ papjai között, * és Sámuel azok között, kik segítségûl híják az õ nevét,
98:7 Segítségûl hítták az Urat, és meghallgatta õket, * a felhõ-oszlopból szólt hozzájok;
98:8 õk megtartották bizonyságait * és a parancsot, melyet nekik adott.
98:9 Urunk Istenünk! te meghallgattad õket; * Isten! te kegyelmes voltál hozzájok, és megboszúltál minden törekvést ellenök.
98:10 Magasztaljátok a mi Urunkat Istenünket, és imádjátok az õ szent hegyén; * mert szent a mi Urunk Istenünk.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. He that dwelleth in the help of the Most High * shall abide under the shadow of the God of heaven
|
V. Haec est domus Domini firmiter aedificata.
R. Bene fundata est supra firmam petram.
|
V. This is the house of God, stoutly builded.
R. Well founded upon a sure rock.
|
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Ipsius pietas et misericordia nos adjuvet, qui cum Patre et Spiritu Sancto vivit et regnat in saecula saeculorum. Amen.
|
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
Feloldozás. Annak a kegyessége és irgalma támogasson minket, aki az Atyával és a Szentlélekkel él és uralkodik mindörökké. Ámen.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Deus Pater omnipotens sit nobis propitius et clemens. Amen.
Lectio 1
De libro secundo Paralipomenon.
2 Chr 7:1-5
1 Cum complesset Salomon fundens preces, ignis descendit de caelo, et devoravit holocausta et victimas: et majestas Domini implevit domum.
2 Nec poterant sacerdotes ingredi templum Domini, eo quod implesset majestas Domini templum Domini.
3 Sed et omnes filii Israël videbant descendentem ignem, et gloriam Domini super domum: et corruentes proni in terram super pavimentum stratum lapide, adoraverunt, et laudaverunt Dominum, quoniam bonus, quoniam in saeculum misericordia ejus.
4 Rex autem et omnis populus immolabant victimas coram Domino.
5 Mactavit igitur rex Salomon hostias, boum viginti duo millia, arietum centum viginti millia: et dedicavit domum Dei rex, et universus populus.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. In dedicatione templi decantabat populus laudem:
* Et in ore eorum dulcis resonabat sonus.
V. Fundata est domus Domini supra verticem montium, et venient ad eam omnes Gentes.
R. Et in ore eorum dulcis resonabat sonus.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Atya Isten, légy hozzánk kegyes és irgalmas. Ámen.
Olvasmány 1
Olvasmány a Krónikák második könyvébõl
2 Chr 7:1-5
1 Amikor Salamon befejezte az imádságát, tûz szállt le az égbõl, és megemésztette az égõ- és véresáldozatokat. Ekkor az Úr dicsõsége betöltötte a templomot.
2 A papok nem is tudtak bemenni az Úr templomába, mert az Úr dicsõsége betöltötte az Úr templomát.
3 Izrael fiai mindnyájan látták, amint a tûz és az Úr dicsõsége leszállt a templomra. Ekkor arccal a földre, a kövezett padozatra borultak, és hódolattal magasztalták az Urat: "Mert jó, mert irgalma örökkévaló!"
4 Azután a király és a nép vágóáldozatot mutatott be az Úrnak.
5 Salamon király huszonkétezer szarvasmarhát és százhúszezer bárányt mutatott be véresáldozatul. Így szentelte föl a király és az egész nép az Isten templomát.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. When the Temple was dedicated the people sang praise
* And sweet in their mouths was the sound.
V. The Lord's house is established in the top of the mountains; and all nations shall flow unto it.
R. And sweet in their mouths was the sound.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Christus perpetuae det nobis gaudia vitae. Amen.
Lectio 2
2 Chr 7:6-9
6 Sacerdotes autem stabant in officiis suis, et Levitae in organis carminum Domini, quae fecit David rex ad laudandum Dominum: Quoniam in aeternum misericordia ejus, hymnos David canentes per manus suas: porro sacerdotes canebant tubis ante eos, cunctusque Israël stabat.
7 Sanctificavit quoque Salomon medium atrii ante templum Domini: obtulerat enim ibi holocausta et adipes pacificorum: quia altare aeneum quod fecerat, non poterat sustinere holocausta et sacrificia et adipes.
8 Fecit ergo Salomon solemnitatem in tempore illo septem diebus, et omnis Israël cum eo, ecclesia magna valde, ab introitu Emath usque ad torrentem Ægypti.
9 Fecitque die octavo collectam, eo quod dedicasset altare septem diebus, et solemnitatem celebrasset diebus septem.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Fundata est domus Domini supra verticem montium, et exaltata est super omnes colles:
* Et venient ad eam omnes Gentes, et dicent: Gloria tibi Domine.
V. Venientes autem venient cum exsultatione, portantes manipulos suos.
R. Et venient ad eam omnes Gentes, et dicent: Gloria tibi Domine.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Örökkevaló Krisztus add meg nekünk az élet örömét. Ámen.
Olvasmány 2
2 Chr 7:6-9
6 Míg a papok beosztásuk szerint a helyükön álltak, a leviták Dávid dicsõítõ énekeit adták elõ, kezükben az Úr hangszereivel, amelyeket Dávid király azért készíttetett, hogy magasztalják az Urat, mert irgalma örökkévaló. A velük szemben álló papok pedig a trombitákat fújták. Ott állt az egész nép is.
7 Salamon az Úr temploma elõtt elterülõ középsõ udvart is fölszentelte. Ott égette el ugyanis az égõáldozatokat és a közösségi áldozatok háját, mert a Salamon által készített oltáron nem fértek el az égõáldozatok meg az ételáldozatok és a hájrészek.
8 Ebben az idõben Salamon hét napon át tartotta az ünnepet és vele egész Izrael: hatalmas gyülekezet, Hamat bejárójától Egyiptom patakjáig.
9 A nyolcadik napon aztán záróünnepséget rendezett. Hét napon át avatta fel ugyanis az oltárt, és hét napig tartott az ünnep.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. The Lord's house is established in the top of the mountains, and exalted above the hills
* And all nations shall flow unto it, and shall say Glory be to thee, O Lord!
V. They shall doubtless come again with rejoicing, bringing their sheaves with them.
R. And all nations shall flow unto it, and shall say Glory be to thee, O Lord!
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Ignem sui amoris accendat Deus in cordibus nostris. Amen.
Lectio 3
2 Chr 7:11-16
11 Complevitque Salomon domum Domini, et domum regis, et omnia quae disposuerat in corde suo ut faceret in domo Domini, et in domo sua, et prosperatus est.
12 Apparuit autem ei Dominus nocte, et ait: Audivi orationem tuam, et elegi locum istum mihi in domum sacrificii.
13 Si clausero caelum, et pluvia non fluxerit, et mandavero et praecepero locustae ut devoret terram, et misero pestilentiam in populum meum:
14 Conversus autem populus meus, super quos invocatum est nomen meum, deprecatus me fuerit, et exquisierit faciem meam, et egerit pœnitentiam a viis suis pessimis: et ego exaudiam de caelo, et propitius ero peccatis eorum, et sanabo terram eorum.
15 Oculi quoque mei erunt aperti, et aures meae erectae ad orationem ejus, qui in loco isto oraverit.
16 Elegi enim, et sanctificavi locum istum, ut sit nomen meum ibi in sempiternum, et permaneant oculi mei et cor meum ibi cunctis diebus.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Benedic Domine domum istam, quam aedificavi nomini tuo: venientium in loco isto
* Exaudi preces in excelso solio gloriae tuae.
V. Domine, si conversus fuerit populus tuus, et oraverit ad sanctuarium tuum.
R. Exaudi preces in excelso solio gloriae tuae.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Exaudi preces in excelso solio gloriae tuae.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Szeretetének lángját élessze fel Isten szívünkben. Ámen.
Olvasmány 3
2 Chr 7:11-16
11 Salamon tehát szerencsésen befejezte az Úr templomát, a királyi palotát és mindazt, amit az Úr templomában és a maga házában meg akart valósítani.
12 Ekkor éjjel megjelent Salamonnak az Úr, és azt mondta neki: "Meghallgattam imádságodat, és ezt a helyet választottam magamnak, hogy az áldozat helye legyen.
13 Ha bezárom az eget, és elmarad az esõ; ha megparancsolom a sáskáknak, hogy pusztítsák el az országot, vagy ha pestist küldök népemre,
14 De ha népem, amely nevemet viseli, megalázkodik, könyörög hozzám, kedvemet keresi és megtér gonosz útjáról, akkor meghallgatom az égbõl, megbocsátom bûneit, és meggyógyítom országát.
15 Szemem tehát nyitva lesz, és fülem figyel az imádságra, amelyet ezen a helyen mondanak.
16 Kiválasztottam ugyanis, és szentté tettem ezt a templomot, hogy benne legyen nevem mindörökre, és ott is maradjon szemem és szívem mindenkor.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. O Lord, bless this house which I have built unto thy Name. Whosoever shall come unto this place and pray, then
* Hear Thou from the excellent throne of thy glory.
V. O Lord, if thy people turn and pray toward thy sanctuary.
R. Hear Thou from the excellent throne of thy glory.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. Hear Thou from the excellent throne of thy glory.
|
Reliqua omittuntur, nisi Laudes separandae sint.
|
Hagyd ki a többit, kiveve ha a hajnali imát máskor mondod el.
|
Oratio {Votive}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Deus, qui nobis per singulos annos hujus sancti templi tui consecrationis reparas diem, et sacris semper mysteriis repraesentas incolumes: exaudi preces populi tui, et praesta; ut quisquis hoc templum beneficia petiturus ingreditur, cuncta se impetrasse laetetur.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Filium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {votív}
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
Könyörögjünk
O God, who dost every year bring round unto us again the day whereon this thine holy temple was hallowed, and bringest us again in soundness of body and mind to be present at thine holy worship, graciously hear the supplications of thy people, and grant that whosoever shall come into this thine house to ask good at thine hand, may be rejoiced in the obtaining of all his request.
A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
|
Befejezés
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
V. Áldjuk az Urat
R. Istennek legyen hála
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
|