Incipit
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave Maria, gratia plena; Dominus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta Maria, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.
Credo in Deum, Patrem omnipoténtem, Creatórem cæli et terræ.
Et in Jesum Christum, Fílium ejus únicum, Dóminum nostrum: qui concéptus est de Spíritu Sancto, natus ex María Vírgine, passus sub Póntio Piláto, crucifíxus, mórtuus, et sepúltus: descéndit ad ínferos; tértia die resurréxit a mórtuis; ascéndit ad cælos; sedet ad déxteram Dei Patris omnipoténtis: inde ventúrus est judicáre vivos et mórtuos.
Credo in Spíritum Sanctum, sanctam Ecclésiam cathólicam, Sanctórum communiónem, remissiónem peccatórum, carnis resurrectiónem, vitam ætérnam. Amen.
V. Dómine, lábia ✠ mea apéries.
R. Et os meum annuntiábit laudem tuam.
V. Deus ✝ in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Alleluia.
|
Kezdet
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes, Az Úr van teveled, Áldott vagy te az asszonyok között, És áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.
Asszonyunk, Szûz Mária, Istennek szent Anyja, Imádkozzál érettünk, bûnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtõjében.
És a Jézus Krisztusban, Istennek egyszülött Fiában, a mi Urunkban; ki fogantaték Szentlélektõl, születék Szûz Máriától; kinzaték Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghala és eltemetteték. Szálla alá a poklokra, harmadnapon halottaibol feltámada; fölméne a mennyekbe, ott ül a mindenható Atyaistennek jobbja felõl; onnan lészen eljovendõ ítélni eleveneket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben. Katolikus keresztény Anyaszentegyházat; a szenteknek egyességét, a bûneinknek bocsánatát; testnek feltámadását és az örök életet. Ámen.
V. Nyisd meg ✠ Uram, ajkamat,
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam!
V. Istenem, ✝ jöjj segítségemre.
R. Uram, segíts meg engemet.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Alleluia
|
Invitatorium {Antiphona ex Commune aut Festo}
Ant. Alleluia, Christum Dominum ascendentem in caelum, * Venite adoremus, alleluia.
Ant. Alleluia, Christum Dominum ascendentem in caelum, * Venite adoremus, alleluia.
Veníte, exsultémus Dómino, jubilémus Deo, salutári nostro: præoccupémus fáciem ejus in confessióne, et in psalmis jubilémus ei.
Ant. Alleluia, Christum Dominum ascendentem in caelum, * Venite adoremus, alleluia.
Quóniam Deus magnus Dóminus, et Rex magnus super omnes deos, quóniam non repéllet Dóminus plebem suam: quia in manu ejus sunt omnes fines terræ, et altitúdines móntium ipse cónspicit.
Ant. Venite adoremus, alleluia.
Quóniam ipsíus est mare, et ipse fecit illud, et áridam fundavérunt manus ejus (genuflectitur) veníte, adorémus, et procidámus ante Deum: plorémus coram Dómino, qui fecit nos, quia ipse est Dóminus, Deus noster; nos autem pópulus ejus, et oves páscuæ ejus.
Ant. Alleluia, Christum Dominum ascendentem in caelum, * Venite adoremus, alleluia.
Hódie, si vocem ejus audiéritis, nolíte obduráre corda vestra, sicut in exacerbatióne secúndum diem tentatiónis in desérto: ubi tentavérunt me patres vestri, probavérunt et vidérunt ópera mea.
Ant. Venite adoremus, alleluia.
Quadragínta annis próximus fui generatióni huic, et dixi; Semper hi errant corde, ipsi vero non cognovérunt vias meas: quibus jurávi in ira mea; Si introíbunt in réquiem meam.
Ant. Alleluia, Christum Dominum ascendentem in caelum, * Venite adoremus, alleluia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Venite adoremus, alleluia.
Ant. Alleluia, Christum Dominum ascendentem in caelum, * Venite adoremus, alleluia.
|
Imádságra hivás {Antiphona a szentek közös officiumából}
Ant. Alleluia. Kisztus az Úr felment a mennyekbe. * Jöjjetek imádjuk Ôt. Alleluia.
Ant. Alleluia. Kisztus az Úr felment a mennyekbe. * Jöjjetek imádjuk Ôt. Alleluia.
Jertek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek: Járúljunk orczája elé háladással, és zsoltárokkal vígadjunk neki.
Ant. Alleluia. Kisztus az Úr felment a mennyekbe. * Jöjjetek imádjuk Ôt. Alleluia.
Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenek fölött: Mert kezében vagyon a föld minden határa, és övéi a hegyek magasságai.
Ant. Jöjjetek imádjuk Ôt. Alleluia.
Mert övé a tenger, és õ alkotta azt, és az õ kezei alakították a szárazat. (térdet hajt) Jertek, imádva borúljunk le, és sírjunk az Úr elõtt, ki minket alkotott: Mert õ a mi Urunk Istenünk, és mi az õ legelõjének népe, és kezeinek juhai.
Ant. Alleluia. Kisztus az Úr felment a mennyekbe. * Jöjjetek imádjuk Ôt. Alleluia.
Ma, ha az õ szavát halljátok, meg ne keményítsétek sziveteket, mint ama boszantással a kisértés napján a pusztában: hol megkisértettek engem atyáitok, próbára tettek engem, bár látták cselekedeteimet.
Ant. Jöjjetek imádjuk Ôt. Alleluia.
Negyven esztendeig boszantott engem e nemzedék, és mondám; Ezek szivökben mindenkor tévelygenek: És nem ismerték meg az én utaimat, úgy hogy megesküdtem haragomban; Nem mennek be az én nyugodalmamba.
Ant. Alleluia. Kisztus az Úr felment a mennyekbe. * Jöjjetek imádjuk Ôt. Alleluia.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Jöjjetek imádjuk Ôt. Alleluia.
Ant. Alleluia. Kisztus az Úr felment a mennyekbe. * Jöjjetek imádjuk Ôt. Alleluia.
|
Hymnus {ex Commune aut Festo}
Aeterne Rex altissime,
Redemptor et fidelium,
Cui mors perempta detulit
Summae triumphum gloriae.
Ascendis orbes siderum,
Quo te vocabat caelitus
Collata, non humanitus,
Rerum potestas omnium.
Ut trina rerum machina,
Caelestium, terrestrium,
Et inferorum condita,
Flectat genu jam subdita.
Tremunt videntes Angeli
Versam vicem mortalium:
Peccat caro, mundat caro,
Regnat Deus Dei caro.
Sis ipse nostrum gaudium,
Manens olympo praemium,
Mundi regis qui fabricam,
Mundana vincens gaudia.
Hinc te precantes quaesumus,
Ignosce culpis omnibus,
Et corda sursum subleva
Ad te superna gratia.
Ut cum repente coeperis
Clarere nube judicis,
Poenas repellas debitas,
Reddas coronas perditas.
Gloria tibi domine,
Qui scandis super sidera,
Cum patre, et sancto spiritu,
In sempiterna saecula.
Amen.
|
Himnusz {a szentek közös officiumából}
Magasságos örök Király,
Ki üdvözíted híveid,
Kinek a megtiport halál
Hirdeti gyôzedelmedet!
Fölszállasz most a csillagok
Fölébe, hív a mennyei
Uralom, mit nem emberi
Erô: az Istenség adott.
Lásd a levôk hármas körét,
Égieket, földieket
S az alvilág rejtelmeit
Eléd alázni térdeit.
Megrendülnek az angyalok
A földi sors fordulatán:
Bukott a test, segít a test,
Isten trónján isteni test.
Te maradj, Jézus, örömünk,
Te Olympuson örökünk,
Világ gépét ki forgatod,
Mik hozzád a világi jók!
Hozzád imádkozunk tehát,
Hogy nézd el bûneink sokát,
Küldd el magas kegyelmedet
S emeld hozzád a szíveket.
Hogy majd ha eljössz hirtelen
Fénnyel az ég felhôiben,
Légy elnézô kegyes bíránk
S add vissza vesztett koronánk.
Dicsôség neked Jézusunk,
Ki gyôzelmesen égbe szállsz,
Atyának s Szentléleknek is
Most és örök idôkön át.
Ámen.
|
Psalmi cum lectionibus {Antiphonae et Psalmi ex Commune aut Festo}
Nocturn I.
Ant. Elevata est
Psalmus 8 [1]
8:1 Dómine, Dóminus noster, * quam admirábile est nomen tuum in univérsa terra!
8:2 Quóniam eleváta est magnificéntia tua, * super cælos.
8:3 Ex ore infántium et lacténtium perfecísti laudem propter inimícos tuos, * ut déstruas inimícum et ultórem.
8:4 Quóniam vidébo cælos tuos, ópera digitórum tuórum: * lunam et stellas, quæ tu fundásti.
8:5 Quid est homo quod memor es ejus? * aut fílius hóminis, quóniam vísitas eum?
8:6 Minuísti eum paulo minus ab Ángelis, glória et honóre coronásti eum: * et constituísti eum super ópera mánuum tuárum.
8:7 Omnia subjecísti sub pédibus ejus, * oves et boves univérsas: ínsuper et pécora campi.
8:8 Vólucres cæli, et pisces maris, * qui perámbulant sémitas maris.
8:9 Dómine, Dóminus noster, * quam admirábile est nomen tuum in univérsa terra!
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Elevata est * magnificentia tua super caelos Deus, alleluia.
|
Zsoltárok és olvasmányok {Antiphonae et Psalmi a szentek közös officiumából}
Nocturn I.
Ant. Thy magnificence is elevated
Zsoltár 8 [1]
8:1 Uram, mi Urunk! * mely csodálatos a te neved az egész földön!
8:2 Mert a te dicsõséged fölmagasztaltatott * az egek fölött.
8:3 A kisdedek és csecsemõk szája által viszed véghez a dicséretet ellenségeid miatt, * hogy megrontsd az ellenséget és boszúállót.
8:4 Mert ha nézem egeidet, a te újjaid alkotmányait, a holdat és csillagokat, * melyeket te alapítottál:
8:5 Mi az ember, hogy megemlékezel róla? * vagy az ember fia, hogy meglátogatod õt?
8:6 Kevéssel tetted õt kisebbé az angyaloknál, dicsõséggel és tisztelettel koronáztad meg õt, * és kezeid alkotmányai fölé rendelted õt.
8:7 Mindent lábai alá vetettél, a juhokat és ökröket mind, * azon fölûl a mezei vadakat is.
8:8 Az égi madarakat és a tenger halait, * melyek eljárják a tenger ösvényeit.
8:9 Uram, mi Urunk! * mily csodálatos a te neved az egész földön!
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Thy magnificence is elevated * above the heavens, O God, alleluia.
|
Ant. Dominus in templo
Psalmus 10 [2]
10:1 In Domino confído: quómodo dícitis ánimæ meæ: * Tránsmigra in montem sicut passer?
10:2 Quóniam ecce peccatóres intendérunt arcum, paravérunt sagíttas suas in pháretra, * ut sagíttent in obscúro rectos corde.
10:3 Quóniam quæ perfecísti, destruxérunt: * justus autem quid fecit?
10:4 Dóminus in templo sancto suo, * Dóminus in cælo sedes ejus.
10:5 Óculi ejus in páuperem respíciunt: * pálpebræ ejus intérrogant fílios hóminum.
10:6 Dóminus intérrogat justum et ímpium: * qui autem díligit iniquitátem, odit ánimam suam.
10:7 Pluet super peccatóres láqueos: * ignis, et sulphur, et spíritus procellárum pars cálicis eórum.
10:8 Quóniam justus Dóminus, et justítias diléxit: * æquitátem vidit vultus ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Dominus in templo * sancto suo, Dominus in caelo, alleluia.
|
Ant. The Lord is in His holy Temple,
Zsoltár 10 [2]
10:1 Az Úrban bízom; hogyan mondjátok lelkemnek: * Költözzél a hegyre, mint a veréb?
10:2 Mert íme a bûnösök megvonták a kézíjat, elkészítették nyilaikat a tegezben, * hogy lövöldözzék titkon az igaz szivûeket;
10:3 Mert a miket te állítottál, elbontották; * de az igaz mit cselekedett?
10:4 Az Úr az õ szent templomában, * az Úr széke mennyben vagyon;
10:5 Szemei a szegényre néznek, * és szempillái vizsgálják az emberek fiait.
10:6 Az Úr megvizsgálja az igazat és az istentelent; * ki pedig a gonoszságot szereti, lelkét gyülöli.
10:7 A bûnösökre tõröket hullat; * tûz és kénkõ és viharok szele az õ kelyhök része.
10:8 Mert az Úr igaz, és igazságot szeret, * és igazra néz az õ orczája.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. The Lord is in His holy Temple, * the Lord's throne is in heaven, alleluia.
|
Ant. A summo caelo
Psalmus 18 [3]
18:1 Cæli enárrant glóriam Dei: * et ópera mánuum ejus annúntiat firmaméntum.
18:2 Dies diéi erúctat verbum, * et nox nocti índicat sciéntiam.
18:3 Non sunt loquélæ, neque sermónes, * quorum non audiántur voces eórum.
18:4 In omnem terram exívit sonus eórum: * et in fines orbis terræ verba eórum.
18:5 In sole pósuit tabernáculum suum: * et ipse tamquam sponsus procédens de thálamo suo:
18:6 Exsultávit ut gigas ad curréndam viam, * a summo cælo egréssio ejus:
18:7 Et occúrsus ejus usque ad summum ejus: * nec est qui se abscóndat a calóre ejus.
18:8 Lex Dómini immaculáta, convértens ánimas: * testimónium Dómini fidéle, sapiéntiam præstans párvulis.
18:9 Justítiæ Dómini rectæ, lætificántes corda: * præcéptum Dómini lúcidum, illúminans óculos.
18:10 Timor Dómini sanctus, pérmanens in sæculum sæculi: * judícia Dómini vera, justificáta in semetípsa.
18:11 Desiderabília super aurum et lápidem pretiósum multum: * et dulcióra super mel et favum.
18:12 Étenim servus tuus custódit ea, * in custodiéndis illis retribútio multa.
18:13 Delícta quis intélligit? ab occúltis meis munda me: * et ab aliénis parce servo tuo.
18:14 Si mei non fúerint domináti, tunc immaculátus ero: * et emundábor a delícto máximo.
18:15 Et erunt ut compláceant elóquia oris mei: * et meditátio cordis mei in conspéctu tuo semper.
18:15 Dómine, adjútor meus, * et redémptor meus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. A summo caelo * egressio ejus, et occursus ejus usque ad summum ejus, alleluia.
|
Ant. His going out is from the end of heaven,
Ant. His going out is from the end of heaven, * and his circuit even to the end thereof, alleluia.
|
V. Deus regeneravit nos in spem vivam, allelúia.
R. Per resurrectiónem Jesu Christi ex mórtuis, allelúia.
|
V. Az Úr megujít minket élõ reménnyel, alleluia.
R. Krisztus halottaiból való feltámadása által, alleluia.
|
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Exaudi, Domine Jesu Christe, preces servorum tuorum, et miserere nobis: Qui cum Patre et Spiritu Sancto vivis et regnas in saecula saeculorum. Amen.
|
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
Feloldozás. Hallgasd meg Urunk Jézus Krisztus szolgáid könyörgését és irgalmazz nekünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön örökke. Ámen.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Benedictione perpetua benedicat nos Pater aeternus. Amen.
Lectio 1
Incipit Epistola secunda beati Petri Apostoli
2 Pet 1:1-4
1 Simon Petrus, servus et Apostolus Jesu Christi, iis qui coaequalem nobiscum sortiti sunt fidem in justitia Dei nostri, et Salvatoris Jesu Christi.
2 Gratia vobis, et pax adimpleatur in cognitione Dei, et Christi Jesu Domini nostri:
3 Quomodo omnia nobis divinae virtutis suae, quae ad vitam et pietatem donata sunt, per cognitionem ejus, qui vocavit nos propria gloria, et virtute,
4 Per quem maxima, et pretiosa nobis promissa donavit: ut per haec efficiamini divinae consortes naturae: fugientes ejus, quae in mundo est, concupiscentiae corruptionem.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Post passionem suam per dies quadraginta apparens eis, et loquens de regno Dei, alleluia:
* Et videntibus illis elevatus est, alleluia: et nubes suscepit eum ab oculis eorum, alleluia.
V. Et convescens praecepit eis, ab Jerosolymis ne discederent, sed exspectarent promissionem Patris.
R. Et videntibus illis elevatus est, alleluia: et nubes suscepit eum ab oculis eorum, alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Maradando áldással áldjon meg minket az örök Isten. Ámen.
Olvasmány 1
Olvasmány szent Péter apostol második levelébõl
2 Pet 1:1-4
1 Simon Péter, Jézus Krisztusnak szolgája és apostola azoknak, akik velünk együtt ugyanolyan mértékben részesültek a mindennél értékesebb hitben Istenünk és Megváltónk, Jézus Krisztus igazságosságában.
2 Gyarapodjon bennetek a kegyelem és béke Isten és Urunk, Jézus Krisztus ismeretében.
3 Isteni ereje az Isten szerinti jámbor élethez mindent megadott nekünk: megismertük azt, aki saját dicsõségével és erejével meghívott minket.
4 Értékes és nagy ígéreteket kaptunk, hogy általuk részeseivé legyetek az isteni természetnek, és megmeneküljetek a romlottságtól, amely a világban uralkodik a bûnös kívánság következtében.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. Being seen of them forty days after that He had suffered, and speaking of the kingdom of God. Alleluia.
* And while they beheld, He was taken up, and a cloud received Him out of their sight. Alleluia.
V. And, eating together with them, He commanded them that they should not depart from Jerusalem, but wait for the Promise of the Father.
R. And while they beheld, He was taken up, and a cloud received Him out of their sight. Alleluia.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Unigenitus Dei Filius nos benedicere et adjuvare dignetur. Amen.
Lectio 2
2 Pet 1:5-9
5 Vos autem curam omnem subinferentes, ministrate in fide vestra virtutem, in virtute autem scientiam,
6 In scientia autem abstinentiam, in abstinentia autem patientiam, in patientia autem pietatem,
7 In pietate autem amorem fraternitatis, in amore autem fraternitatis caritatem.
8 Haec enim si vobiscum adsint, et superent, non vacuos nec sine fructu vos constituent in Domini nostri Jesu Christi cognitione.
9 Cui enim non praesto sunt haec, caecus est, et manu tentans, oblivionem accipiens purgationis veterum suorum delictorum.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Omnis pulchritudo Domini exaltata est super sidera:
* Species ejus in nubibus caeli, et nomen ejus in aeternum permanet, alleluia.
V. A summo caelo egressio ejus, et occursus ejus usque ad summum ejus.
R. Species ejus in nubibus caeli, et nomen ejus in aeternum permanet, alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Isten Egyszülött Fia meltóztasson megáldani és támogatni minket. Ámen.
Olvasmány 2
2 Pet 1:5-9
5 Éppen ezért minden igyekezetetekkel legyetek rajta, hogy hitetek megteremje az erényt, az erény a tudást,
6 A tudás a magatok fölötti uralmat, a magatok fölötti uralom a jóban való kitartást, a jóban való kitartás a vallásos érzületet,
7 A vallásos érzület a testvériességet, a testvériesség pedig a szeretetet.
8 Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem marad Urunkra, Jézus Krisztusra vonatkozó ismeretetek hatástalan és meddõ.
9 Az, akiben ezek nincsenek meg, vak és rövidlátó, mert megfeledkezett róla, hogy régi bûneitõl megtisztuljon.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. The Lord hath set His beauty above the stars;
* His loveliness is in the clouds of heaven, and His Name endureth for ever. Alleluia.
V. His going forth is from the end of the heaven, and His circuit unto the ends of it.
R. His loveliness is in the clouds of heaven, and His Name endureth for ever. Alleluia.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Spiritus Sancti gratia illuminet sensus et corda nostra. Amen.
Lectio 3
2 Pet 1:10-15
10 Quapropter fratres, magis satagite ut per bona opera certam vestram vocationem, et electionem faciatis: haec enim facientes, non peccabitis aliquando.
11 Sic enim abundanter ministrabitur vobis introitus in aeternum regnum Domini nostri et Salvatoris Jesu Christi.
12 Propter quod incipiam vos semper commonere de his: et quidem scientes et confirmatos vos in praesenti veritate.
13 Justum autem arbitror quamdiu sum in hoc tabernaculo, suscitare vos in commonitione:
14 Certus quod velox est depositio tabernaculi mei secundum quod et Dominus noster Jesus Christus significavit mihi.
15 Dabo autem operam et frequenter habere vos post obitum meum, ut horum memoriam faciatis.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Exaltare Domine, alleluia,
* In virtute tua, alleluia.
V. Elevata est magnificentia tua super caelos, Deus.
R. In virtute tua, alleluia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. In virtute tua, alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. A Szentlélek kegyelme világosítsa meg érzékeinket és szívünket. Ámen.
Olvasmány 3
2 Pet 1:10-15
10 Testvérek, ezért még inkább törekedjetek rá, hogy hivatásotokat és kiválasztottságotokat tetteitekkel megpecsételjétek, mert ha ezt megteszitek, nem botoltok el soha.
11 Így lesz ugyanis könnyû számotokra a bemenetel Urunknak és Megváltónknak, Jézus Krisztusnak örök országába.
12 Ezért folyton azon leszek, hogy emlékeztesselek benneteket ezekre, ha ismeritek is, és biztosak vagytok is a most felfogható igazságban.
13 Kötelességemnek tartom ugyanis, hogy amíg e sátorban élek, buzdítsalak és ösztönözzelek benneteket,
14 Mert tudom, hogy közel van sátram levetése, mint azt Urunk, Jézus Krisztus is tudtomra adta.
15 De igyekszem, hogy ezekre halálom után is mindig emlékezzetek.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. Be Thou exalted, O Lord. Alleluia.
* In thine Own strength. Alleluia.
V. O God, Thou hast set thy glory above the heavens.
R. In thine Own strength. Alleluia.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. In thine Own strength. Alleluia.
|
Nocturn II.
Ant. Exaltare Domine
Psalmus 20 [4]
20:1 Dómine in virtúte tua lætábitur rex: * et super salutáre tuum exsultábit veheménter.
20:2 Desidérium cordis ejus tribuísti ei: * et voluntáte labiórum ejus non fraudásti eum.
20:3 Quóniam prævenísti eum in benedictiónibus dulcédinis: * posuísti in cápite ejus corónam de lápide pretióso.
20:4 Vitam pétiit a te: * et tribuísti ei longitúdinem diérum in sæculum, et in sæculum sæculi.
20:5 Magna est glória ejus in salutári tuo: * glóriam et magnum decórem impónes super eum.
20:6 Quóniam dabis eum in benedictiónem in sæculum sæculi: * lætificábis eum in gáudio cum vultu tuo.
20:7 Quóniam rex sperat in Dómino: * et in misericórdia Altíssimi non commovébitur.
20:8 Inveniátur manus tua ómnibus inimícis tuis: * déxtera tua invéniat omnes, qui te odérunt.
20:9 Pones eos ut clíbanum ignis in témpore vultus tui: * Dóminus in ira sua conturbábit eos, et devorábit eos ignis.
20:10 Fructum eórum de terra perdes: * et semen eórum a fíliis hóminum.
20:11 Quóniam declinavérunt in te mala: * cogitavérunt consília, quæ non potuérunt stabilíre.
20:12 Quóniam pones eos dorsum: * in relíquiis tuis præparábis vultum eórum.
20:13 Exaltáre, Dómine, in virtúte tua: * cantábimus et psallémus virtútes tuas.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Exaltare Domine * in virtute tua: cantabimus, et psallemus, alleluia.
|
Nocturn II.
Ant. Be thou exalted, O Lord,
Zsoltár 20 [4]
20:1 Uram! a te erõdben vigad a király, * és szabadításodon fölötte igen örvendez.
20:2 Szive kivánságát megadtad neki, * és ajkai ohajtását nem tagadtad meg tõle.
20:3 Mert megelõzted õt az édesség áldásaival; * fejére koronát tettél drágakõbõl.
20:4 Életet kért tõled, és napok hosszaságát adtad neki * örökké, és mindörökön örökké.
20:5 Nagy az õ dicsõsége a te szabadításodban; * dicsõséget és nagy ékességet teszesz rája.
20:6 Mert áldássá teszed õt mindörökön örökké; * megvigasztalod õt a te szined örömével.
20:7 Mert a király az Úrban bízik; * és a Fölségesnek irgalmában nem fog ingadozni.
20:8 Találja meg kezed minden ellenségedet; * a te jobbod találja meg mind, a kik téged gyülölnek.
20:9 Hasonlókká teszed õket a tüzes kemenczéhez megjelenésed idején; * az Úr megháborítja õket haragjában, és tûz emészti meg õket.
20:10 Gyümölcsüket a földrõl elveszted, * és ivadékukat az emberek fiai közõl.
20:11 Mert gonoszt végeztek ellened; * tanácsokat gondoltak, melyeket véghez nem vihettek.
20:12 Mert hátat fordítani kényszeríted õket, * orczájokra igazítván hátrahagyott nyilaidat.
20:13 Magasztaltassál föl, Uram! * a te erõdben, hogy énekeljük és zengjük erõdet.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Be thou exalted, O Lord, * in thy own strength: we will sing and praise, alleluia.
|
Ant. Exaltabo te ‡
Psalmus 29 [5]
29:1 Exaltábo te, ‡ Dómine, quóniam suscepísti me: * nec delectásti inimícos meos super me.
29:2 Dómine, Deus meus, clamávi ad te, * et sanásti me.
29:3 Dómine, eduxísti ab inférno ánimam meam: * salvásti me a descendéntibus in lacum.
29:4 Psállite Dómino, sancti ejus: * et confitémini memóriæ sanctitátis ejus.
29:5 Quóniam ira in indignatióne ejus: * et vita in voluntáte ejus.
29:6 Ad vésperum demorábitur fletus: * et ad matutínum lætítia.
29:7 Ego autem dixi in abundántia mea: * Non movébor in ætérnum.
29:8 Dómine, in voluntáte tua, * præstitísti decóri meo virtútem.
29:9 Avertísti fáciem tuam a me, * et factus sum conturbátus.
29:10 Ad te, Dómine, clamábo: * et ad Deum meum deprecábor.
29:11 Quæ utílitas in sánguine meo, * dum descéndo in corruptiónem?
29:12 Numquid confitébitur tibi pulvis, * aut annuntiábit veritátem tuam?
29:13 Audívit Dóminus, et misértus est mei: * Dóminus factus est adjútor meus.
29:14 Convertísti planctum meum in gáudium mihi: * conscidísti saccum meum, et circumdedísti me lætítia:
29:15 Ut cantet tibi glória mea, et non compúngar: * Dómine, Deus meus, in ætérnum confitébor tibi.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Exaltabo te * Domine, quoniam suscepisti me, alleluia.
|
Ant. I will extol thee,
Zsoltár 29 [5]
29:1 Magasztallak téged, Uram! mert fölemeltél engem, * és nem hagytad örülni ellenségimet fölöttem.
29:2 Uram, Istenem! * hozzád kiáltottam, és meggyógyítottál engem.
29:3 Uram! kihoztad a pokolból lelkemet; * kiszabadítottál engem a sírgödörbe menõk közõl.
29:4 Zengjetek az Úrnak ti õ szentei! * és áldjátok az õ szentsége emlékezetét.
29:5 Mert büntetés van boszankodásában, * és élet az õ jóakaratjában.
29:6 Este betér a sirás, * és reggel az öröm.
29:7 Én pedig mondtam bõvelkedésemben: * Nem fogok ingani mindörökké!
29:8 Mert, Uram! te jóvoltod szerint erõt adtál * dicsõségemnek.
29:9 De elfordítottad tõlem orczádat, * és megháborodtam.
29:10 Hozzád kiáltottam, Uram! * és Istenemnek könyörögtem.
29:11 Mi haszna az én véremnek, * ha rothadásba leszállok?
29:12 Vajjon a por fog-e áldani téged, * vagy hirdetendi-e igazságodat?
29:13 Hallotta az Úr, és könyörült rajtam; * az Úr segítõm lett.
29:14 Sírásomat örömre fordítottad nekem; * elszaggattad szõrzsákomat, és körûlvettél engem vígasággal,
29:15 Hogy énekeljen neked az én dicsõségem, és ne szomoríttassam meg; Uram, Istenem! * hálát adok neked mindörökké.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. I will extol thee, * O Lord, for thou hast upheld me, alleluia.
|
Ant. Ascendit Deus
Psalmus 46 [6]
46:1 Omnes gentes, pláudite mánibus: * jubiláte Deo in voce exsultatiónis.
46:2 Quóniam Dóminus excélsus, terríbilis: * Rex magnus super omnem terram.
46:3 Subjécit pópulos nobis: * et gentes sub pédibus nostris.
46:4 Elégit nobis hereditátem suam: * spéciem Jacob, quam diléxit.
46:5 Ascéndit Deus in júbilo: * et Dóminus in voce tubæ.
46:6 Psállite Deo nostro, psállite: * psállite Regi nostro, psállite.
46:7 Quóniam Rex omnis terræ Deus: * psállite sapiénter.
46:8 Regnábit Deus super gentes: * Deus sedet super sedem sanctam suam.
46:9 Príncipes populórum congregáti sunt cum Deo Ábraham: * quóniam dii fortes terræ veheménter eleváti sunt.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Ascendit Deus * in jubilatione, et Dominus in voce tubae, alleluia.
|
Ant. God is ascended
Zsoltár 46 [6]
46:1 Minden nemzetek! tapsoljatok kézzel; * örvendezzetek az Úrnak vigaság szavával.
46:2 Mert az Úr fölséges, rettenetes; * nagy király az egész földön.
46:3 Alánk vetette a népeket, * és a pogányokat lábaink alá;
46:4 Közöttünk választotta örökségét, Jákob szépségét, * melyet szeret.
46:5 Fölment az Isten örvendezéssel, * az Úr harsonaszóval.
46:6 Énekeljetek a mi Istenünknek, énekeljetek; * énekeljetek a mi királyunknak, énekeljetek.
46:7 Mert az egész föld királya az Isten; * énekeljetek bölcseséggel.
46:8 Isten országol a pogányokon; * Isten az õ szent székében ül.
46:9 A föld népeinek fejedelmei Ábrahám Istenéhez gyûlnek; * mert a föld erõs istenei igen fölemelkednek.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. God is ascended * with jubilee, and the Lord with the sound of trumpet, alleluia.
|
V. Deus suscitávit Christum a mórtuis, allelúia.
R. Ut fides nostra et spes esset in Deo, allelúia.
|
V. Isten feltámasztotta Krisztust halottaiból, alleluia.
R. Hogy hitünk és reményünk Istenben legyen, alleluia.
|
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Ipsius pietas et misericordia nos adjuvet, qui cum Patre et Spiritu Sancto vivit et regnat in saecula saeculorum. Amen.
|
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
Feloldozás. Annak a kegyessége és irgalma támogasson minket, aki az Atyával és a Szentlélekkel él és uralkodik mindörökké. Ámen.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Deus Pater omnipotens sit nobis propitius et clemens. Amen.
Lectio 4
De sermone S.Leonis papæ
Expletis omnibus, quæ evangelicæ prædicationi, et novi testamenti mysteriis congruebant, dominus noster Iesus Christus, quadragesimum post resurrectionem die, coram discipulis elevatus est in cœlum, corporali præsentiæ modum fecit, mansuris in patris dextera, donec tempora, multiplicandis ecclesiæ filiis divinitus præstituta, peragantur, et ad judicandos uivos et mortuos in eadem carne, in qua ascendit adueniat. Quod itaque redemptoris nostri conspicuum fuit, in sacramenta transivit, et ut fides excellentior esset, ac firmior, uisioni doctrina successit, cuius auctoritatem supernis illuminata radiis credentium corda sequerentur. Hanc fidem ascensione domini auctam et spiritus sancti munere roboratam, non uincula, non carceres, non exilia, non fames, non ignis, non laniatus ferarum, nec exquisita persequentum crudelitatibus supplicia terruerunt.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Tempus est, ut revertar ad eum, qui me misit, dicit Dominus; nolite contristari, nec turbetur cor vestrum:
* Rogo pro vobis Patrem, ut ipse vos custodiat, alleluia, alleluia.
V. Nisi ego abiero, Paraclitus non veniet: cum assumptus fuero, mittam vobis eum.
R. Rogo pro vobis Patrem, ut ipse vos custodiat, alleluia, alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Atya Isten, légy hozzánk kegyes és irgalmas. Ámen.
Olvasmány 4
From the Sermons of Pope St Leo the Great.
2nd on the Ascension.
And so the seen Presence of our Redeemer in the Body was changed for an unseen Presence in the Sacraments, and hearing was given to the Church in place of seeing, that her faith, rightly so called, might be the more victorious and stedfast and that teaching, which the hearts of all her children are called on to hear, is a teaching enlightened by rays from heaven. This faith, strengthened by the Ascension of the Lord, and established by the gift of the Holy Ghost, neither bonds, nor imprisonment, nor exile, nor famine, nor fire, nor savage beasts, nor those forms of death, finewrought in cruelty, wherein they that persecute us are well skilled, have been able to scare. For this faith there have striven throughout the whole world, even unto the out-pouring of their blood, not men only, but women also, not little lads only, but tender maidens. This is the faith which hath cast out devils, healed diseases, raised the dead.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. My time is come that I should return unto Him That sent Me, saith the Lord. Be not sorrowful, neither let your heart be troubled.
* I pray the Father for you, that He may keep you. Alleluia, Alleluia.
V. If I go not away, the Comforter will not come unto you where I am ascended, I will send Him unto you.
R. I pray the Father for you, that He may keep you. Alleluia, Alleluia.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Christus perpetuae det nobis gaudia vitae. Amen.
Lectio 5
Pro hac fide per universum mundum solum uiri, sed etiam feminæ, nec tantum impubes pueri, sed etiam te neræ (sic) uirgines usque ad effusionem sanguinis decertarunt. Hæc fides dæmonia eiecit, ægritudines depulit, mortuos suscitavit. Unde et ipsi beati apostoli, qui tot miraculis cofirmati, tot sermonibus eruditi, atrocitatem tamen dominicæ passionis expaverant, et ueritatem resurrectionis eius non sine hæsitatione susceperant, tantum de ascensione domini profecerunt, ut, quidquid illis prius intulerat metum, uerteretur in gaudium, totam enim contemplationem animi in divinitatem ad patris dexteram considentis erexerant, nec iam corporeæ uisionis tardabantur obiectu, quo minus in aciem mentis intenderent, quod nec a patre descendendo abfuerat, nec a discipulis ascendendo discesserat.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Non turbetur cor vestrum: ego vado ad Patrem; et cum assumptus fuero a vobis, mittam vobis, alleluia,
* Spiritum veritatis, et gaudebit cor vestrum, alleluia.
V. Ego rogabo Patrem, et alium Paraclitum dabit vobis.
R. Spiritum veritatis, et gaudebit cor vestrum, alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Örökkevaló Krisztus add meg nekünk az élet örömét. Ámen.
Olvasmány 5
Hence even the blessed Apostles themselves, who had been comforted by so many miracles and taught by so many discourses, were sickened by the horrors of their Lord's Passion, and received but doubtfully the assurance of His Resurrection, till after the Lord's Ascension and then fared on so bravely, that all that had been fearful to them before became joyful then. The reason was that they had lifted up all their mind to think of the Godhead of Him Who sitteth at the right hand of the Father. They asked no longer for a seen Presence, when their spiritual eye had caught the fact that, even as, when He had come down to earth, He had not left His Father, so now that He was gone up into heaven, He had not left His disciples. So then it was, dearly beloved brethren, that the Son of man more excellently and more sacredly revealed Himself as the Son of God, when He had withdrawn Himself again into that glory which He had with the Father before the world was. In some unspeakable way He began to be more present, as touching His Godhead, when He removed Himself farther from us, as touching His Manhood.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. Let not your heart be troubled I go unto the Father, and when I am taken from you, I will send unto you, alleluia,
* The Spirit of truth and your heart shall rejoice. Alleluia.
V. I will pray the Father, and He shall give you another Comforter.
R. The Spirit of truth and your heart shall rejoice. Alleluia.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Ignem sui amoris accendat Deus in cordibus nostris. Amen.
Lectio 6
Tunc igitur, dilectissimi, filius hominis dei filius excellentius sacratiusque innotuit, cum in paternæ maiestatis gloriam se recepit, et ineffabili modo cœpit esse divinitate præsentior, qui factus est humanitate longinquior. Tunc ad æqualem patri filium eruditior fides gressu cœpit mentis accedere, et contrectatione in Christo corporeæ substantiæ, quæ patre minor est, non egere: quoniam glorificari corporis manente natura eo fides credentium uocabatur, ubi non carnali manu, sed spirituali intellectu par genitori unigenitus tangeretur. Hinc illud est, quod post resurrectionem suam dominus
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Ascendens Christus in altum, captivam duxit captivitatem,
* Dedit dona hominibus, alleluia, alleluia, alleluia.
V. Ascendit Deus in jubilatione, et Dominus in voce tubae.
R. Dedit dona hominibus, alleluia, alleluia, alleluia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Dedit dona hominibus, alleluia, alleluia, alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Szeretetének lángját élessze fel Isten szívünkben. Ámen.
Olvasmány 6
Then it was that a better instructed faith began intellectually to approach the idea of a Son equal to the Father, and no longer to need to handle in Christ the bodily Matter, Which is of a nature as touching which He is inferior to the Father since, Its nature still remaining in the glorified Body, the faith of believers was summoned to that place where the Only-Begotten Son, Who is equal to the Father, is felt, not by the application of a bodily hand, but by the effort of a spiritualminded intellect. Hence it was that after His Resurrection, when Mary Magdalene, (in whom was there represented the Person of the whole Church,) wished to handle the Lord, He said " Touch Me not for I am not yet ascended to My Father" that is 'I will no more that thy nearness to Me should be a nearness of body to Body, nor that thine experience of Me should henceforward be one proceeding from fleshly experiment for that, I appoint thee an higher world, I make ready for thee a nobler form of it than this after that I have ascended to My Father, a time will come when thou shalt indeed touch Me, but after a manner more perfect, more real than this, even a time when thou shalt lay hold on that which thou touchest not now, and believe that which thou seest not now.'
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. When Christ ascended up on high, He led captivity captive
* He gave gifts unto men. Alleluia, Alleluia, Alleluia.
V. God is gone up with a shout, and the Lord with the sound of a trumpet.
R. He gave gifts unto men. Alleluia, Alleluia, Alleluia.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. He gave gifts unto men. Alleluia, Alleluia, Alleluia.
|
Nocturn III.
Ant. Nimis exaltatus est,
Psalmus 96 [7]
96:1 Dóminus regnávit, exsúltet terra: * læténtur ínsulæ multæ.
96:2 Nubes, et calígo in circúitu ejus: * justítia, et judícium corréctio sedis ejus.
96:3 Ignis ante ípsum præcédet, * et inflammábit in circúitu inimícos ejus.
96:4 Illuxérunt fúlgura ejus orbi terræ: * vidit, et commóta est terra.
96:5 Montes, sicut cera fluxérunt a fácie Dómini: * a fácie Dómini omnis terra.
96:6 Annuntiavérunt cæli justítiam ejus: * et vidérunt omnes pópuli glóriam ejus.
96:7 Confundántur omnes, qui adórant sculptília: * et qui gloriántur in simulácris suis.
96:8 Adoráte eum, omnes Ángeli ejus: * audívit, et lætáta est Sion.
96:9 Et exsultavérunt fíliæ Judæ, * propter judícia tua, Dómine:
96:10 Quóniam tu Dóminus Altíssimus super omnem terram: * nimis exaltátus es super omnes deos.
96:11 Qui dilígitis Dóminum, odíte malum: * custódit Dóminus ánimas sanctórum suórum, de manu peccatóris liberábit eos.
96:12 Lux orta est justo, * et rectis corde lætítia.
96:13 Lætámini, justi, in Dómino: * et confitémini memóriæ sanctificatiónis ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Nimis exaltatus est, * alleluia: super omnes deos, alleluia.
|
Nocturn III.
Ant. He is exalted exceedingly,
Zsoltár 96 [7]
96:1 Az Úr országol, örvendezzen a föld; * vigadjon a sok sziget.
96:2 Felhõ és homály van körötte, * igazság és itélet az õ székének alapja.
96:3 Tûz jár elõtte, * és megemészti köröskörûl ellenségeit.
96:4 Villámai megvilágítják a föld kerekségét; * látja és megrendül a föld.
96:5 A hegyek mint a viasz megolvadnak az Úr színe elõtt, * az Úr színe elõtt az egész föld.
96:6 Az egek hirdetik az õ igazságát; * és minden nép az õ dicsõségét.
96:7 Szégyenûljenek meg mindnyájan, kik faragott képeket imádnak, * és kik bálványaikban dicsekszenek.
96:8 Imádjátok õt, minden angyalai! * Hallja ezt Sion, és örûl;
96:9 és Júda leányai örvendeznek * a te itéleteidben, Uram!
96:10 Mert te, Uram, legfölségesebb vagy az egész földön, * igen fölmagasztaltattál minden istenek fölött.
96:12 Kik szeretitek az Urat, gyülöljétek a gonoszt; * az Úr megõrzi az õ szentei lelkeit, a bûnös kezébõl megszabadítja õket.
96:12 Világosság támadott az igaznak, * és vigaság az egyenesszívûeknek.
96:13 Vigadjatok igazak az Úrban, * és dícsérjétek az õ szentségének emlékezetét.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. He is exalted exceedingly, * alleluia: above all gods, alleluia.
|
Ant. Dominus in Sion,
Psalmus 98 [8]
98:1 Dóminus regnávit, irascántur pópuli: * qui sedet super Chérubim, moveátur terra.
98:2 Dóminus in Sion magnus: * et excélsus super omnes pópulos.
98:3 Confiteántur nómini tuo magno: quóniam terríbile, et sanctum est: * et honor regis judícium díligit.
98:4 Tu parásti directiónes: * judícium et justítiam in Jacob tu fecísti.
98:5 Exaltáte Dóminum, Deum nostrum, et adoráte scabéllum pedum ejus: * quóniam sanctum est.
98:6 Móyses et Aaron in sacerdótibus ejus: * et Sámuel inter eos, qui ínvocant nomen ejus:
98:7 Invocábant Dóminum, et ipse exaudiébat eos: * in colúmna nubis loquebátur ad eos.
98:8 Custodiébant testimónia ejus, * et præcéptum quod dedit illis.
98:9 Dómine, Deus noster, tu exaudiébas eos: * Deus, tu propítius fuísti eis, et ulcíscens in omnes adinventiónes eórum.
98:10 Exaltáte Dóminum, Deum nostrum, et adoráte in monte sancto ejus: * quóniam sanctus Dóminus, Deus noster.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Dominus in Sion, * alleluia: magnus et excelsus, alleluia.
|
Ant. The Lord in Sion,
Zsoltár 98 [8]
98:1 Az Úr országol, reszkessenek a népek; * a kerubokon ûl, rémûljön meg a föld.
98:2 Nagy az Úr Sionban, * és fölséges minden nép fölött.
98:3 Adjanak hálát a te nagy nevednek; mert rettenetes és szent, * és az igazságot szeretõ király hatalmának.
98:4 Te szerzesz törvényt, * itéletet és igazságot Jákobban te szolgáltatsz.
98:5 Magasztaljátok a mi Urunkat Istenünket, és borúljatok le lábai zsámolya elõtt, * mert õ szent.
98:6 Mózes és Áron az õ papjai között, * és Sámuel azok között, kik segítségûl híják az õ nevét,
98:7 Segítségûl hítták az Urat, és meghallgatta õket, * a felhõ-oszlopból szólt hozzájok;
98:8 õk megtartották bizonyságait * és a parancsot, melyet nekik adott.
98:9 Urunk Istenünk! te meghallgattad õket; * Isten! te kegyelmes voltál hozzájok, és megboszúltál minden törekvést ellenök.
98:10 Magasztaljátok a mi Urunkat Istenünket, és imádjátok az õ szent hegyén; * mert szent a mi Urunk Istenünk.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. The Lord in Sion, * alleluia: is great and high, alleluia.
|
Ant. Dominus in caelo,
Psalmus 102 [9]
102:1 Bénedic, ánima mea, Dómino: * et ómnia, quæ intra me sunt, nómini sancto ejus.
102:2 Bénedic, ánima mea, Dómino: * et noli oblivísci omnes retributiónes ejus.
102:3 Qui propitiátur ómnibus iniquitátibus tuis: * qui sanat omnes infirmitátes tuas.
102:4 Qui rédimit de intéritu vitam tuam: * qui corónat te in misericórdia et miseratiónibus.
102:5 Qui replet in bonis desidérium tuum: * renovábitur ut áquilæ juvéntus tua:
102:6 Fáciens misericórdias Dóminus: * et judícium ómnibus injúriam patiéntibus.
102:7 Notas fecit vias suas Móysi, * fíliis Israël voluntátes suas.
102:8 Miserátor, et miséricors Dóminus: * longánimis, et multum miséricors.
102:9 Non in perpétuum irascétur: * neque in ætérnum comminábitur.
102:10 Non secúndum peccáta nostra fecit nobis: * neque secúndum iniquitátes nostras retríbuit nobis.
102:11 Quóniam secúndum altitúdinem cæli a terra: * corroborávit misericórdiam suam super timéntes se.
102:12 Quantum distat ortus ab occidénte: * longe fecit a nobis iniquitátes nostras.
102:13 Quómodo miserétur pater filiórum, misértus est Dóminus timéntibus se: * quóniam ipse cognóvit figméntum nostrum.
102:14 Recordátus est quóniam pulvis sumus: * homo, sicut foenum dies ejus, tamquam flos agri sic efflorébit.
102:15 Quóniam spíritus pertransíbit in illo, et non subsístet: * et non cognóscet ámplius locum suum.
102:16 Misericórdia autem Dómini ab ætérno, * et usque in ætérnum super timéntes eum.
102:17 Et justítia illíus in fílios filiórum, * his qui servant testaméntum ejus:
102:18 Et mémores sunt mandatórum ipsíus, * ad faciéndum ea.
102:19 Dóminus in cælo parávit sedem suam: * et regnum ipsíus ómnibus dominábitur.
102:20 Benedícite Dómino, omnes Ángeli ejus: * poténtes virtúte, faciéntes verbum illíus, ad audiéndam vocem sermónum ejus.
102:21 Benedícite Dómino, omnes virtútes ejus: * minístri ejus, qui fácitis voluntátem ejus.
102:22 Benedícite Dómino, ómnia ópera ejus: * in omni loco dominatiónis ejus, bénedic, ánima mea, Dómino.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Dominus in caelo, * alleluia: paravit sedem suam, alleluia.
|
Ant. The Lord in heaven,
Zsoltár 102 [9]
102:1 Áldjad én lelkem az Urat, * és minden a mi bennem vagyon, az õ szent nevét.
102:2 Áldjad én lelkem az Urat, * és ne feledd el semmi adományát;
102:3 Ki megkegyelmez minden gonoszságodnak, * ki meggyógyítja minden betegségedet,
102:4 Ki a veszedelembõl kiszabadítja éltedet, * ki téged megkoronáz irgalmassággal és könyörûlettel,
102:5 Ki betölti jókkal kivánságodat, * hogy megújúljon ifjúságod, mint a sasé.
102:6 Irgalmasságot cselekszik az Úr, * és itéletet minden igaztalanúl szenvedõnek.
102:7 Kijelentette Mózesnek az õ útait, * Izrael fiainak az õ akaratját.
102:8 Könyörûlõ és irgalmas az Úr, * hosszantûrõ és igen irgalmas.
102:9 Nem tart haragot örökké, * sem örökké nem fenyeget.
102:10 Nem bûneink szerint cselekszik velünk, * és nem gonoszságaink szerint fizet nekünk;
102:11 Mert a mily magas az ég a föld felett, * oly erõssé teszi irgalmát az õt félõkön.
102:12 A mily messze vagyon napkelet nyugattól, * annyira távolítja el tõlünk gonoszságainkat.
102:13 Mint az atya könyörûl fiain, úgy könyörûl az Úr az õt félõkön; * mert õ ismeri alkatunkat,
102:14 Megemlékezik, hogy mi por vagyunk, * az ember napjai, mint a széna; elhervad õ, mint a mezei virág;
102:15 Melyen ha átmegy a szél, meg nem marad, * és többé helyét sem ismerik meg.
102:16 Az Úr irgalmassága pedig öröktõl van * és mindörökké az õt félõkön,
102:17 és az õ igazsága a fiak fiain, * azokon, kik megtartják szövetségét,
102:18 és megemlékeznek parancsairól, * hogy azokat cselekedjék.
102:19 Az Úr mennyben helyezte az õ székét, * és uralmának minden alá van vetve.
102:20 Áldjátok az Urat minden õ angyalai, * hatalmas erejûek, az õ igéjének cselekvõi, mihelyt beszéde hangját halljátok.
102:21 Áldjátok az Urat minden erõsei, * ti, szolgái, kik az õ akaratját cselekszitek.
102:22 Áldjátok az Urat minden alkotmányai; * az õ uralkodásának minden helyén áldjad én lelkem az Urat.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. The Lord in heaven, * alleluia: hath prepared his throne, alleluia.
|
V. Deus et Dóminum suscitávit, allelúia.
R. Et nos suscitábit per virtútem suam, allelúia.
|
V. Isten az Urat támasztotta fel, alleluia.
R. És minket is feltámaszt hatalmával, alleluia.
|
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. A vinculis peccatorum nostrorum absolvat nos omnipotens et misericors Dominus. Amen.
|
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
Feloldozás. Bûneink bilincseibõl oldozzon fel minket a mindenhatõ és irgalmas Isten. Ámen.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Evangelica lectio sit nobis salus et protectio. Amen.
Lectio 7
Lectio sancti Evangelii secundum Marcum.
Mark 16:14-20
In illo tempore: Recumbentibus undecim discipulis, apparuit illis Jesus: et exprobravit incredulitatem eorum, et duritiam cordis: quia iis, qui viderant eum resurrexisse, non crediderunt. Et reliqua.
De Homilia sancti Gregorii Papae.
Ex eadem Homilia 29.
Signa autem eos qui credituri sunt, haec sequentur. In nomine meo daemonia ejicient, linguis loquentur novis, serpentes tollent: et si mortiferum quid biberint, non eis nocebit: super aegros manus imponent, et bene habebunt. Numquid nam, fratres mei, quia ista signa non facitis, minime creditis? Sed haec necessaria in exordio Ecclesias fuerunt. Ut enim ad fidem cresceret multitudo credentium, miraculis fuerat nutrienda: quia et nos, cum arbusta plantamus, tamdiu eis aquam infundimus, quousque ea in terra jam coaluisse videamus: et si semel radicem fixerint, irrigatio cessabit. Hinc est enim, quod Paulus dicit: Linguae in signum sunt non fidelibus, sed infidelibus.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Ego rogabo Patrem, et alium Paraclitum dabit vobis,
* Ut maneat vobiscum in aeternum, Spiritum veritatis, alleluia.
V. Si enim non abiero, Paraclitus non veniet ad vos: si autem abiero, mittam eum ad vos.
R. Ut maneat vobiscum in aeternum, Spiritum veritatis, alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Az Evangélium olvasása legyen ûdvosségûnkre és védelmünkre. Ámen.
Olvasmány 7
Evangélium szent Márk Evangélista kõnyvébõl
Mark 16:14-20
Azon idõben Jézus a tizenegynek jelent meg, amikor egyszer asztalnál ültek. Szemükre vetette hitetlenségüket és keményszívûségüket, hogy nem hittek azoknak, akik feltámadása után látták. És így tovább.
Homily by Pope St Gregory the Great.
Same as before.
"And these signs shall follow them that believe In My Name they shall cast out devils they shall speak with new tongues they shall take up serpents and if they drink any deadly thing, it shall not hurt them they shall lay hands on the sick, and they shall recover." My brethren, these signs do not follow us. Do we, then, not believe Nay. The truth is, these things were needful when the Church was young. That she might grow by the increase of the faithful, she needed to be nourished with miracles. Even so we, when we plant a young tree, continually water and tend it till we see that it hath taken firm root in the earth but when once it hath taken firm root, it can grow of itself. Hence, Paul saith of tongues " Tongues are for a sign, not to them that believe, but to them that believe not." 1 Cor. xiv. 22.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. I will pray the Father, and He shall give you another Comforter
* That He may abide with you for ever, even the Spirit of truth. Alleluia.
V. For if I go not away, the Comforter will not come unto you; but if I depart, I will send Him unto you.
R. That He may abide with you for ever, even the Spirit of truth. Alleluia.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Divinum auxilium maneat semper nobiscum. Amen.
Lectio 8
Habemus de his signis atque virtutibus, quae adhuc subtilius considerare debeamus. Sancta quippe Ecclesia quotidie spiritaliter facit, quod tunc per Apostolos corporaliter faciebat. Nam sacerdotes ejus cum per exorcismi gratiam manum credentibus imponunt, et habitare malignos spiritus in eorum mente contradicunt, quid aliud faciunt, nisi daemonia ejiciunt? Et fideles quique, qui jam vitae veteris saecularia verba derelinquunt, sancta autem mysteria insonant, conditoris sui laudes et potentiam quantum praevalent, narrant: quid aliud faciunt, nisi novis linguis loquuntur? Qui dum bonis suis exhortationibus malitiam de alienis cordibus auferunt, serpentes tollunt.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Ponis nubem ascensum tuum, Domine:
* Qui ambulas super pennas ventorum, alleluia.
V. Confessionem et decorem induisti, amictus lumen sicut vestimentum.
R. Qui ambulas super pennas ventorum, alleluia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Qui ambulas super pennas ventorum, alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Az Isteni segítség maradjon velünk minkenkor. Ámen.
Olvasmány 8
We have a deeper matter of thought touching these signs and mighty works. It is the work of the holy Church to do every day spiritually that which the Apostles then did carnally. When her Priests, armed with the power of exorcism, lay their hands upon believers, and command evil spirits to dwell no longer in their souls, what is it they do but cast out devils When Christ's faithful people themselves give up the language of their old life, and speak the wonderful works of God, the glory and power of their Maker, telling of them with all their strength, what is it they do then but speak with new tongues When either the one or the other doth by his exhortation charm the wickedness out of his neighbour's heart, what is it he doth but take up serpents
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. Thou makest the clouds the chariot, O Lord
* Thou walkest upon the wings of the wind. Alleluia.
V. Thou art clothed with honour and majesty, covering thyself with light as with a garment
R. Thou walkest upon the wings of the wind. Alleluia.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. Thou walkest upon the wings of the wind. Alleluia.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Ad societatem civium supernorum perducat nos Rex Angelorum. Amen.
Lectio 9
Commemoratio Sancti
Pudentiana virgo, Pudentis Romani filia, parentibus orbata, cum admirabili pietate christianam religionem coleret, una cum sorore Praxede pecuniam ex vendito patrimonio redactam pauperibus distribuit, seque jejuniis et orationibus dedit. Cujus etiam opera, tota ejus familia, in qua erant nonaginta sex homines, a Pio Pontifice baptizata est. Quod autem ab Antonino imperatore sancitum erat, ne Christiani publice sacrificia facerent, Pius Pontifex in sedibus Pudentianae cum Christianis sacra celebrabat. Quibus illa benigne acceptis, quae ad vitam necessaria essent, suppeditabat Itaque in his christianae pietatis officiis migravit e vita, et in sepulcro patris ad cemeterium Priscillae via Salaria sepulta est, decimo quarto Kalendas Junii.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
Te Deum
Te Deum laudámus: * te Dóminum confitémur.
Te ætérnum Patrem * omnis terra venerátur.
Tibi omnes Angeli, * tibi Cæli, et univérsæ Potestates:
Tibi Chérubim et Séraphim * incessábili voce proclámant:
(Fit reverentia) Sanctus, Sanctus, Sanctus * Dóminus Deus Sábaoth.
Pleni sunt cæli et terra * majestátis glóriæ tuæ.
Te gloriósus * Apostolórum chorus,
Te Prophetárum * laudábilis númerus,
Te Mártyrum candidátus * laudat exércitus.
Te per orbem terrárum * sancta confitétur Ecclésia,
Patrem * imménsæ majestátis;
Venerándum tuum verum * et únicum Fílium;
Sanctum quoque * Paráclitum Spíritum.
Tu Rex glóriæ, * Christe.
Tu Patris * sempitérnus es Fílius.
Fit reverentia
Tu, ad liberándum susceptúrus hóminem: * non horruísti Vírginis uterum.
Tu, devícto mortis acúleo, * aperuísti credéntibus regna cælórum.
Tu ad déxteram Dei sedes, * in glória Patris.
Judex créderis * esse ventúrus.
Sequens versus dicitur flexis genibus
Te ergo quæsumus, tuis fámulis súbveni, * quos pretióso sánguine redemísti.
Ætérna fac cum Sanctis tuis * in glória munerári.
Salvum fac pópulum tuum, Dómine, * et bénedic hereditáti tuæ.
Et rege eos, * et extólle illos usque in ætérnum.
Per síngulos dies * benedícimus te.
Fit reverentia, secundum consuetudinem
Et laudámus nomen tuum in sæculum, * et in sæculum sæculi.
Dignáre, Dómine, die isto * sine peccáto nos custodíre.
Miserére nostri, Dómine, * miserére nostri.
Fiat misericórdia tua, Dómine, super nos, * quemádmodum sperávimus in te.
In te, Dómine, sperávi: * non confúndar in ætérnum.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. A mennyei seregek társaságába vigyen el minket az angyalok Királya. Ámen.
Olvasmány 9
Megemlékezés a szentrõl
The maiden Potentiana was the orphan daughter of Pudens the Roman Senator. She was a Christian of eminent godliness. She with her sister Praxedes distributed to the poor the money which they obtained by the sale of their inheritance. She gave herself continually to fasting and prayer. By her care the whole of the household, being ninety-six persons, were baptized by Pope Pius. Whereas the Emperor Antonine had forbidden the Christians to offer sacrifice in public, Pope Pius used to meet with them in Pudentiana's house, to celebrate the holy rites. She was a gracious hostess to them, and ministered to them in such things as are needful for the body. She thus busied herself in works of Christian godliness until she passed from this present life to a better. She was buried in her father's sepulchre in the cemetery of Priscilla on the Salarian Way upon the 19th day of May.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
Te Deum
Téged, Isten dicsérünk, téged Úrnak ismérünk.
Téged, örök Atyaisten mind egész föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok, Kerubok és Szeráfkarok.
Egek és minden hatalmak, szüntelenül magasztalnak.
Szent vagy, szent vagy, erõsséges szent Isten vagy!
Nagyságoddal telve ég s föld, dicsõséged mindent bétölt.
Téged dicsér egek Ura, apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek magasztalnak tégedet.
Vall tégedet világszerte szent Egyházad ezerszerte.
Ó Atyánk, téged s mérhetetlen nagy Fölséged.
S azt, ki hozzánk tõled jött le Atya igaz Egyszülöttje.
És áldjuk veled Vigasztaló Szentlelkedet.
Krisztus, Isten Egyszülöttje
Király vagy te mindörökre.
Mentésünkre közénk szálltál
Szûzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad,
Mennyországot megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket, Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendõ, mindeneket ítélendõ.
Itt letérdelünk.
Téged azért, Uram, kérünk, mi megváltónk, maradj vélünk!
Szentjeidhez végy fel égbe az örökös dicsõségbe!
Szabadítsd meg, Uram, néped, áldd meg a te örökséged!
Te kormányozd, te vigasztald mindörökké felmagasztald!
Mindennap dicsérünk téged,
Szent nevedet áldja néped.
Bûntõl e nap õrizz minket és bocsásd meg vétkeinket!
Irgalmazz, Uram, irgalmazz; híveidhez légy irgalmas!
Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk.
Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!
|
Reliqua omittuntur, nisi Laudes separandae sint.
|
Hagyd ki a többit, kiveve ha a hajnali imát máskor mondod el.
|
Oratio {ex Proprio de Tempore}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Concede, quaesumus, omnipotens Deus: ut qui hodierna die Unigenitum tuum Redemptorem nostrum ad caelos ascendisse credimus, ipsi quoque mente in caelestibus habitemus.
Per eúmdem Dóminum nostrum Jesum Christum Filium tuum, qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {az idõszaki részbõl}
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
Könyörögjünk
Grant, we beseech thee, Almighty God, that like as we do believe thine Only-Begotten Son our Saviour to have this day ascended into the heavens, so we may also in heart and mind thither ascend, and with Him continually dwell.
Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
|
Befejezés
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
V. Áldjuk az Urat
R. Istennek legyen hála
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
|