Incipit
V. Deus ✝ in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Alleluia.
|
Kezdet
V. Istenem, ✝ jöjj segítségemre.
R. Uram, segíts meg engemet.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Alleluia
|
Psalmi {ex Psalterio secundum diem}
Ant. Alleluia
Psalmus 109 [1]
109:1 Dixit Dóminus Dómino meo: * Sede a dextris meis:
109:2 Donec ponam inimícos tuos, * scabéllum pedum tuórum.
109:3 Virgam virtútis tuæ emíttet Dóminus ex Sion: * domináre in médio inimicórum tuórum.
109:4 Tecum princípium in die virtútis tuæ in splendóribus sanctórum: * ex útero ante lucíferum génui te.
109:5 Jurávit Dóminus, et non poenitébit eum: * Tu es sacérdos in ætérnum secúndum órdinem Melchísedech.
109:6 Dóminus a dextris tuis, * confrégit in die iræ suæ reges.
109:7 Judicábit in natiónibus, implébit ruínas: * conquassábit cápita in terra multórum.
109:8 De torrénte in via bibet: * proptérea exaltábit caput.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltárok {zsoltáros részbõl az adott napra}
Ant. Alleluia
Zsoltár 109 [1]
109:1 Mondá az Úr az én uramnak: * Ülj az én jobbomra,
109:2 Mig ellenségeidet * lábaid zsámolyává teszem.
109:3 A te hatalmad pálczáját elküldi az Úr Sionból. * Uralkodjál ellenségeidnek közepette.
109:4 Nálad az uralom hatalmad napján a szentek fényességében; * méhembõl a hajnali csillag elõtt szültelek téged.
109:5 Megesküdött az Úr, és nem bánja meg: * Te pap vagy mindörökké Melkizedek rende szerint.
109:6 Az Úr jobbod felõl * megrontja haragja napján a királyokat.
109:7 Itélni fog a nemzetek között, * nagy romlást teszen, soknak összezúzza fejét a földön.
109:8 A patakból iszik az úton; * azért emeli magasra fejét.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 110 [2]
110:1 Confitebor tibi, Dómine, in toto corde meo: * in consílio justórum, et congregatióne.
110:2 Magna ópera Dómini: * exquisíta in omnes voluntátes ejus.
110:3 Conféssio et magnificéntia opus ejus: * et justítia ejus manet in sæculum sæculi.
110:4 Memóriam fecit mirabílium suórum, miséricors et miserátor Dóminus: * escam dedit timéntibus se.
110:5 Memor erit in sæculum testaménti sui: * virtútem óperum suórum annuntiábit pópulo suo:
110:6 Ut det illis hereditátem géntium: * ópera mánuum ejus véritas, et judícium.
110:7 Fidélia ómnia mandáta ejus: confirmáta in sæculum sæculi, * facta in veritáte et æquitáte.
110:8 Redemptiónem misit pópulo suo: * mandávit in ætérnum testaméntum suum.
110:9 (fit reverentia) Sanctum, et terríbile nomen ejus: * inítium sapiéntiæ timor Dómini.
110:10 Intelléctus bonus ómnibus faciéntibus eum: * laudátio ejus manet in sæculum sæculi.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 110 [2]
110:1 Hálát adok neked, Uram, teljes szivembõl * az igazak tanácsában és gyûlekezetében.
110:2 Nagyok az Úr cselekedetei, * tökéletesek egészen az õ akaratja szerint.
110:3 Dicséret és dicsõség az õ cselekedete, * és igazsága megmarad örökön örökké.
110:4 Emléket szerzett csoda-tetteinek az irgalmas és könyörûlõ Úr, * eledelt adott az õt félõknek.
110:5 Szövetségérõl megemlékezik mindörökké, * cselekedeteinek hatalmát hirdeti az õ népének.
110:6 Hogy nekik adta a pogányok örökségét. * Az õ kezeinek cselekedetei valóság és itélet;
110:7 Bizonyosak minden parancsai, megerõsítvék örökön örökre, * valóságban és igazságban lettek.
110:8 Váltságot küldött az õ népének, * örökre szerzette szövetségét;
110:9 Szent és rettenetes az õ neve * a bölcseség kezdete az Úr félelme.
110:10 Jó értelmûek mindazok, kik e szerint cselekesznek; * az õ dicsérete örökön örökké megmarad.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 111 [3]
111:1 Beátus vir, qui timet Dóminum: * in mandátis ejus volet nimis.
111:2 Potens in terra erit semen ejus: * generátio rectórum benedicétur.
111:3 Glória, et divítiæ in domo ejus: * et justítia ejus manet in sæculum sæculi.
111:4 Exórtum est in ténebris lumen rectis: * miséricors, et miserátor, et justus.
111:5 Jucúndus homo qui miserétur et cómmodat, dispónet sermónes suos in judício: * quia in ætérnum non commovébitur.
111:6 In memória ætérna erit justus: * ab auditióne mala non timébit.
111:7 Parátum cor ejus speráre in Dómino, confirmátum est cor ejus: * non commovébitur donec despíciat inimícos suos.
111:8 Dispérsit, dedit paupéribus: justítia ejus manet in sæculum sæculi, * cornu ejus exaltábitur in glória.
111:9 Peccátor vidébit, et irascétur, déntibus suis fremet et tabéscet: * desidérium peccatórum períbit.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 111 [3]
111:1 Boldog férfiú, ki az Urat féli; * az õ parancsolataiban igen nagy kedve telik.
111:2 Hatalmas lesz a földön ivadéka; * az igazak nemzedéke megáldatik.
111:3 Dicsõség és gazdagság lesz házában; * és az õ igazsága örökön örökké megmarad.
111:4 A sötétségben világosságot támaszt az igazaknak * az irgalmas és könyörûlõ és igaz.
111:5 Boldog ember, ki könyörûl és kölcsön ad, az õ beszédei megállnak az itéletben; * mert nem tántorodik meg mindörökké.
111:6 Örök emlékezetben lesz az igaz; * nem fél gonosz hirhallástól.
111:7 Szive kész az Úrban bízni, szive megerõsödött, rendûletlen, * mig lenézheti ellenségeit.
111:8 Bõven ad a szegényeknek; igazsága megmarad örökön örökké, * az õ szarva fölemelkedik dicsõséggel.
111:9 A gonosz látni fogja ezt, és haragra gyúl; agyarkodni fog, * és eleped; a bûnösök kivánsága elenyészik.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 112 [4]
112:1 Laudáte, púeri, Dóminum: * laudáte nomen Dómini.
112:2 (fit reverentia) Sit nomen Dómini benedíctum, * ex hoc nunc, et usque in sæculum.
112:3 A solis ortu usque ad occásum, * laudábile nomen Dómini.
112:4 Excélsus super omnes gentes Dóminus, * et super cælos glória ejus.
112:5 Quis sicut Dóminus, Deus noster, qui in altis hábitat, * et humília réspicit in cælo et in terra?
112:6 Súscitans a terra ínopem, * et de stércore érigens páuperem:
112:7 Ut cóllocet eum cum princípibus, * cum princípibus pópuli sui.
112:8 Qui habitáre facit stérilem in domo, * matrem filiórum lætántem.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 112 [4]
112:1 Dicsérjétek, szolgák, * az Urat; dicsérjétek az Úr nevét.
112:2 Legyen áldott az Úr neve, * most és mindörökké.
112:3 Napkelettõl nyugatig * dicsértessék az Úr neve.
112:4 Magasztos az Úr minden nép fölött, * és az egek fölött az õ dicsõsége.
112:5 Kicsoda, mint a mi Urunk Istenünk? ki a magasságban lakik, * és mennybõl a legkisebbre is tekint a földön;
112:6 Fölemelvén a földrõl a nyomorúltat, * és a szemétbõl fölmagasztalván a szegényt.
112:7 Hogy a fejedelmekhez ültesse õt, * az õ népe fejedelmeihez;
112:8 Ki a házban lakást ad a magtalannak, * mint fiakon örvendezõ anyának.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 113 [5]
113:1 In éxitu Israël de Ægýpto, * domus Jacob de pópulo bárbaro:
113:2 Facta est Judæa sanctificátio ejus, * Israël potéstas ejus.
113:3 Mare vidit, et fugit: * Jordánis convérsus est retrórsum.
113:4 Montes exsultavérunt ut aríetes, * et colles sicut agni óvium.
113:5 Quid est tibi, mare, quod fugísti: * et tu, Jordánis, quia convérsus es retrórsum?
113:6 Montes, exsultástis sicut aríetes, * et colles, sicut agni óvium.
113:7 A fácie Dómini mota est terra, * a fácie Dei Jacob.
113:8 Qui convértit petram in stagna aquárum, * et rupem in fontes aquárum.
113:9 Non nobis, Dómine, non nobis: * sed nómini tuo da glóriam.
113:10 Super misericórdia tua, et veritáte tua: * nequándo dicant gentes: Ubi est Deus eórum?
113:11 Deus autem noster in cælo: * ómnia quæcúmque vóluit, fecit.
113:12 Simulácra géntium argéntum, et aurum, * ópera mánuum hóminum.
113:13 Os habent, et non loquéntur: * óculos habent, et non vidébunt.
113:14 Aures habent, et non áudient: * nares habent, et non odorábunt.
113:15 Manus habent, et non palpábunt: pedes habent, et non ambulábunt: * non clamábunt in gútture suo.
113:16 Símiles illis fiant qui fáciunt ea: * et omnes qui confídunt in eis.
113:17 Domus Israël sperávit in Dómino: * adjútor eórum et protéctor eórum est,
113:18 Domus Aaron sperávit in Dómino: * adjútor eórum et protéctor eórum est,
113:19 Qui timent Dóminum, speravérunt in Dómino: * adjútor eórum et protéctor eórum est.
113:20 Dóminus memor fuit nostri: * et benedíxit nobis:
113:21 Benedíxit dómui Israël: * benedíxit dómui Aaron.
113:22 Benedíxit ómnibus, qui timent Dóminum, * pusíllis cum majóribus.
113:23 Adjíciat Dóminus super vos: * super vos, et super fílios vestros.
113:24 Benedícti vos a Dómino, * qui fecit cælum, et terram.
113:25 Cælum cæli Dómino: * terram autem dedit fíliis hóminum.
113:26 Non mórtui laudábunt te, Dómine: * neque omnes, qui descéndunt in inférnum.
113:27 Sed nos qui vívimus, benedícimus Dómino, * ex hoc nunc et usque in sæculum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Alleluia. * Alleluia, alleluia
|
Zsoltár 113 [5]
113:1 Kijövén Izrael Egyiptomból, * Jákob háza az idegen nép közõl,
113:2 Lõn Judea az õ szenthelyévé, * Izrael az õ birodalmává.
113:3 A tenger látta ezt, és futott; * a Jordán visszafordúlt.
113:4 A hegyek szökdeltek, mint a kosok, * és a halmok, mint a juhok bárányai.
113:5 Mi lelt téged, tenger, hogy futottál? * és téged, Jordán, hogy visszafordúltál?
113:6 és titeket hegyek, hogy szökdeltetek, mint a kosok, * ti halmok, mint a juhok bárányai?
113:7 Az Úr színe elõtt megrendûlt a föld, * Jákob Istene elõtt,
113:8 Ki a sziklát tavakká változtatta, * és a kõszirtet vízforrásokká.
113:9 Ne nekünk, Uram! ne nekünk, * hanem a te nevednek adj dicsõséget,
113:10 A te irgalmad és igazságod miatt, * nehogy valaha mondják a pogányok: Hol vagyon az õ Istenök?
113:11 Mert a mi Istenünk mennyben vagyon; * a mit akar, mindent végbevisz.
113:12 A pogányok bálványai ezûst és arany, * emberi kezek alkotványai.
113:13 Szájok vagyon, és nem szólnak; * szemök vagyon, és nem látnak.
113:14 Fülök vagyon, és nem hallanak; * orruk vagyon, és nem szagolnak.
113:15 Kezeik vannak, és nem tapintanak; * lábaik vannak, és nem járnak; nem kiáltanak torkukkal.
113:16 Hasonlók legyenek hozzájok, kik azokat csinálják, * és mind, kik azokban bíznak.
113:17 Izrael háza az Úrban bízik; * õ segítõjök és oltalmazójok.
113:18 Áron háza az Úrban bizik; * õ segítõjök és oltalmazójok.
113:19 Kik az Urat félik, az Úrban bíznak; * õ segítõjök és oltalmazójok.
113:20 Az Úr megemlékezett rólunk, * és megáldott minket;
113:21 Megáldotta Izrael házát, * megáldotta Áron házát.
113:22 Megáldotta mind, kik félik az Urat, * a kicsinyeket a nagyokkal.
113:23 Gyarapítson az Úr titeket, * titeket és fiaitokat.
113:24 Áldottak legyetek ti az Úrtól, * ki a mennyet és földet teremtette.
113:25 Az egek ege az Úré; * a földet pedig az emberek fiainak adta.
113:26 Nem a holtak dicsérnek téged Uram! * sem azok, kik a föld alá szállanak.
113:27 Hanem mi, kik élünk, áldjuk az Urat, * mostantól és mindörökké.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Alleluia. * Alleluia, alleluia
|
Capitulum Hymnus Versus {ex Proprio de Tempore}
1. Petri 4:7-8
Carissimi: Estote prudentes, et vigilate in orationibus. Ante omnia autem, mutuam in vobismetipsis caritatem continuam habentes: quia caritas operit multitudinem peccatorum.
R. Deo grátias.
Hymnus
Salutis humanae Sator,
Jesu, voluptas cordium,
Orbis redempti Conditor,
Et casta lux amantium:
Qua victus es clementia,
Ut nostra ferres crimina?
Mortem subires innocens,
A morte nos ut tolleres?
Perrumpis infernum chaos;
Vinctis catenas detrahis;
Victor triumpho nobili
Ad dexteram Patris sedes.
Te cogat indulgentia,
Ut damna nostra sarcias,
Tuique vultus compotes
Dites beato lumine.
Tu dux ad astra, et semita,
Sis meta nostris cordibus,
Sis lacrimarum gaudium,
Sis dulce vitae praemium.
Amen.
V. Dominus in caelo, alleluia.
R. Paravit sedem suam, alleluia.
|
Olvasmány Himnusz Vers {az idõszaki részbõl}
1. Petri 4:7-8
My beloved: Be prudent therefore, and watch in prayers. But before all things have a constant mutual charity among yourselves: for charity covereth a multitude of sins.
R. Istennek legyen hála.
Himnusz
Ember-üdvösség Kútfeje,
Jézus, szívünknek gyönyöre,
A megváltott világ körén
Szeretô szívnek tiszta fény,
Hogy vitt rá végtelen kegyed,
Hogy bûneink magadra vedd,
Ártatlanul halálba menj,
Halálból minket hogy kiments.
Elrontod a pokol-ködöt,
Rabok bilincsét eltöröd,
S gyôzelmed örök ünnepén
Trónolsz atyádnak jobbfelén.
Irgalmasságod rávegyen,
Hogy könnyíts bûnös népeden,
Lássuk meg kincses arcodat,
Boldog világosságodat.
Út az egekbe és vezér,
Légy szíveinknek drága cél.
Légy könnyeink után öröm,
Boldog jutalmunk örökön.
Ámen.
V. The Lord in heaven, alleluia.
R. Hath prepared his throne, alleluia.
|
Canticum Magnificat {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. Hæc locútus sum
(Canticum Mariae * Luc. 1:46-55)
1:46 Magníficat ✝ * ánima mea Dóminum.
1:47 Et exsultávit spíritus meus: * in Deo, salutári meo.
1:48 Quia respéxit humilitátem ancíllæ suæ: * ecce enim ex hoc beátam me dicent omnes generatiónes.
1:49 Quia fecit mihi magna, qui potens est: * et sanctum nomen ejus.
1:50 Et misericórdia ejus, a progénie in progénies: * timéntibus eum.
1:51 Fecit poténtiam in bráchio suo: * dispérsit supérbos mente cordis sui.
1:52 Depósuit poténtes de sede: * et exaltávit húmiles.
1:53 Esuriéntes implévit bonis: * et dívites dimísit inánes.
1:54 Suscépit Israël púerum suum: * recordátus misericórdiæ suæ.
1:55 Sicut locútus est ad patres nostros: * Ábraham, et sémini ejus in sæcula.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Hæc locútus sum * vobis, ut cum vénerit hora eórum, reminiscámini quia ego dixi vobis, allelúja.
|
Canticum Magnificat {Antiphona az idõszaki részbõl}
Ant. These things have I told
(Szuz Maria eneke Luke 1:46-55)
46 Lelkem ✝ * magasztalja az Urat,
47 és szívem ujjong * megváltó Istenemben,
48 mert rátekintett szolgálója alázatosságára. * Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék,
49 mert nagyot tett velem a Hatalmas, * és Szent az õ neve.
50 Irgalma nemzedékrõl nemzedékre * az istenfélõkkel marad.
51 Karja bizonyságot tett hatalmáról: * szétszórta a szívük szándékában a gõgösöket,
52 letaszította trónjukról a hatalmasokat, * az alázatosakat pedig fölemelte.
53 Az éhezõket javakkal töltötte el, * de a gazdagokat üres kézzel küldte el.
54 Gondjába vette szolgáját, Izraelt, * megemlékezve irgalmáról,
55 amelyet atyáinknak, * Ábrahámnak és utódainak örökre megígért.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. These things have I told * you, that, when the time shall come, ye may remember that I told you of them, alleluia.
|
Preces Feriales{omittitur}
|
Hétköznapi könyörgések{elmarad}
|
Oratio {ex Proprio de Tempore}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Omnipotens sempiterne Deus, fac nos tibi semper et devotam gerere voluntatem, et majestati tuae sincero corde servire.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Filium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
Commemoratio S. Bernardini Senensis Confessoris
Ant. Hic vir despiciens mundum * et terrena, triumphans, divitias caelo condidit ore, manu. Alleluia
V. Justum deduxit Dominus per vias rectas. Alleluia
R. Et ostendit illi regnum Dei. Alleluia
Orémus.
Domine Jesu, qui beato Bernardino Confessori tuo eximium sancti nominis tui amorem tribuisti: ejus, quaesumus, meritis et intercessione, spiritum nobis tuae dilectionis benignus infunde:
|
Könyörgés {az idõszaki részbõl}
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
Könyörögjünk
O Almighty and everlasting God, grant that our will be ever meekly subject unto thy will, and our heart ever honestly ready to serve thy majesty.
A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
Commemoratio S. Bernardini Senensis Confessoris
Ant. A férfi aki megveti * a világot és a földi dolgokat gyõzelmes, égi kincseket gyüjt szava és keze, alleluia.
V. Az igazat az Úr egyenes utakon vezeti, alleluia.
R. Megmutatja neki Isten országát, alleluia.
Könyörögjünk
O Lord Jesus, Which didst give unto thy blessed Confessor Bernardine the grace to love thy Holy Name exceeding well, be entreated, we beseech thee, for his sake and by his prayers, and mercifully pour into our hearts also the Spirit of thy love.
|
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
|
Befejezés
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
V. Áldjuk az Urat
R. Istennek legyen hála
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
|