Incipit
Psalmus 66 [0]
66:1 Deus, misereátur nostri, et benedícat nobis: * illúminet vultum suum super nos, et misereátur nostri.
66:2 Ut cognoscámus in terra viam tuam, * in ómnibus géntibus salutáre tuum.
66:3 Confiteántur tibi pópuli, Deus: * confiteántur tibi pópuli omnes.
66:4 Læténtur et exsúltent gentes: * quóniam júdicas pópulos in æquitáte, et gentes in terra dírigis.
66:5 Confiteántur tibi pópuli, Deus, confiteántur tibi pópuli omnes: * terra dedit fructum suum.
66:6 Benedícat nos Deus, Deus noster, benedícat nos Deus: * et métuant eum omnes fines terræ.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Kezdet
Zsoltár 66 [0]
66:1 Könyörûljön rajtunk az Isten, és áldjon meg minket; * derítse föl ránk az õ orczáját, és könyörûljön rajtunk:
66:2 Hogy megismerjük a földön utadat, * minden nép között a te szabadításodat.
66:3 Adjanak hálát neked, Isten, a népek; * adjon hálát minden nép.
66:4 Örûljenek és vigadjanak a nemzetek; * mert te itéled a népeket igazságban, és a nemzeteket a földön kormányozod.
66:5 Adjanak hálát neked, Isten, a népek; * adjon hálát minden nép.
66:6 A föld megadja gyümölcsét. Áldjon meg minket Isten, a mi Istenünk, áldjon meg minket Isten; * és félje õt a föld minden határa.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmi {ex Psalterio secundum diem}
Ant. Alleluia
Psalmus 50 [1]
50:1 Miserére mei, Deus, * secúndum magnam misericórdiam tuam.
50:2 Et secúndum multitúdinem miseratiónum tuárum, * dele iniquitátem meam.
50:3 Amplius lava me ab iniquitáte mea: * et a peccáto meo munda me.
50:4 Quóniam iniquitátem meam ego cognósco: * et peccátum meum contra me est semper.
50:5 Tibi soli peccávi, et malum coram te feci: * ut justificéris in sermónibus tuis, et vincas cum judicáris.
50:6 Ecce enim, in iniquitátibus concéptus sum: * et in peccátis concépit me mater mea.
50:7 Ecce enim, veritátem dilexísti: * incérta et occúlta sapiéntiæ tuæ manifestásti mihi.
50:8 Aspérges me hyssópo, et mundábor: * lavábis me, et super nivem dealbábor.
50:9 Audítui meo dabis gáudium et lætítiam: * et exsultábunt ossa humiliáta.
50:10 Avérte fáciem tuam a peccátis meis: * et omnes iniquitátes meas dele.
50:11 Cor mundum crea in me, Deus: * et spíritum rectum ínnova in viscéribus meis.
50:12 Ne projícias me a fácie tua: * et spíritum sanctum tuum ne áuferas a me.
50:13 Redde mihi lætítiam salutáris tui: * et spíritu principáli confírma me.
50:14 Docébo iníquos vias tuas: * et ímpii ad te converténtur.
50:15 Líbera me de sanguínibus, Deus, Deus salútis meæ: * et exsultábit lingua mea justítiam tuam.
50:16 Dómine, lábia mea apéries: * et os meum annuntiábit laudem tuam.
50:17 Quóniam si voluísses sacrifícium, dedíssem útique: * holocáustis non delectáberis.
50:18 Sacrifícium Deo spíritus contribulátus: * cor contrítum, et humiliátum, Deus, non despícies.
50:19 Benígne fac, Dómine, in bona voluntáte tua Sion: * ut ædificéntur muri Jerúsalem.
50:20 Tunc acceptábis sacrifícium justítiæ, oblatiónes, et holocáusta: * tunc impónent super altáre tuum vítulos.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltárok {zsoltáros részbõl az adott napra}
Ant. Alleluia
Zsoltár 50 [1]
50:1 Könyörûlj rajtam Isten! * a te nagy irgalmasságod szerint;
50:2 és könyörûleted sokasága szerint, * töröld el gonoszságomat.
50:3 Moss meg engem mindinkább gonoszságomból, * és bûnömbõl tisztíts meg engem.
50:4 Mert elismerem gonoszságomat, * és bûnöm elõttem vagyon mindenkoron.
50:5 Egyedül neked vétettem, és gonoszt elõtted cselekedtem; * hogy igaznak találtassál beszédeidben, és gyõzedelmes légy, midõn itéltetel.
50:6 Mert ime vétekben fogantattam; * és bûnökben fogant engem anyám.
50:7 Mert ime az igazságot szereted; * a te bölcseséged titkos és elrejtett dolgait kinyilatkoztattad nekem.
50:8 Hints meg engem izsóppal, és megtisztúlok; * moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek.
50:9 Add, hogy örömet és vigaságot halljak, * és örvendezzenek megalázott csontaim.
50:10 Fordítsd el orczádat bûneimrõl; * és töröld el minden gonoszságomat.
50:11 Tiszta szivet teremts bennem, oh Isten! * és az igaz lelket újítsd meg belsõ részeimben.
50:12 Ne vess el engem színed elõl; * és szent lelkedet ne vedd el tõlem.
50:13 Add vissza nekem üdvözítésed örömét; * és jeles lélekkel erõsíts meg engem.
50:14 Megtanítom útaidra a gonoszakat; * és az istentelenek hozzád térnek.
50:15 Szabadíts meg engem a vérbûntõl, Isten, üdvösségem Istene! * és nyelvem magasztalni fogja a te igazságodat.
50:16 Uram! nyisd meg ajakimat, * és szám a te dicséretedet fogja hirdetni.
50:17 Mert ha kedvelnéd, bizonyára áldozatot adtam volna; * de az égõ áldozatokban nem gyönyörködöl.
50:18 Áldozat Istennek a kesergõ lélek; * a töredelmes és alázatos szivet, oh Isten! nem veted meg.
50:19 Cselekedjél kegyesen, Uram, jóakaratodból Sionnal, * hogy épûljenek Jerusalem kõfalai.
50:20 Akkor veszed kedvesen az igazság áldozatát, az ajándékokat és égõáldozatokat; * akkor tesznek oltárodra borjakat.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 87 [2]
87:1 Dómine, Deus salútis meæ: * in die clamávi, et nocte coram te.
87:2 Intret in conspéctu tuo orátio mea: * inclína aurem tuam ad precem meam:
87:3 Quia repléta est malis ánima mea: * et vita mea inférno appropinquávit.
87:4 Æstimátus sum cum descendéntibus in lacum: * factus sum sicut homo sine adjutório, inter mórtuos liber.
87:5 Sicut vulneráti dormiéntes in sepúlcris, quorum non es memor ámplius: * et ipsi de manu tua repúlsi sunt.
87:6 Posuérunt me in lacu inferióri: * in tenebrósis, et in umbra mortis.
87:7 Super me confirmátus est furor tuus: * et omnes fluctus tuos induxísti super me.
87:8 Longe fecísti notos meos a me: * posuérunt me abominatiónem sibi.
87:9 Tráditus sum, et non egrediébar: * óculi mei languérunt præ inópia.
87:10 Clamávi ad te, Dómine, tota die: * expándi ad te manus meas.
87:11 Numquid mórtuis fácies mirabília: * aut médici suscitábunt, et confitebúntur tibi?
87:12 Numquid narrábit áliquis in sepúlcro misericórdiam tuam, * et veritátem tuam in perditióne?
87:13 Numquid cognoscéntur in ténebris mirabília tua, * et justítia tua in terra obliviónis?
87:14 Et ego ad te, Dómine, clamávi: * et mane orátio mea prævéniet te.
87:15 Ut quid, Dómine, repéllis oratiónem meam: * avértis fáciem tuam a me?
87:16 Pauper sum ego, et in labóribus a juventúte mea: * exaltátus autem, humiliátus sum et conturbátus.
87:17 In me transiérunt iræ tuæ: * et terróres tui conturbavérunt me.
87:18 Circumdedérunt me sicut aqua tota die: * circumdedérunt me simul.
87:19 Elongásti a me amícum et próximum: * et notos meos a miséria.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 87 [2]
87:1 Én szabadúlásom Ura Istene! * éjjel nappal kiáltok teelõtted.
87:2 Jusson színed elé az én imádságom; * hajtsd füledet könyörgésemre.
87:3 Mert lelkem eltelt roszakkal; * és életem közelget a pokolhoz.
87:4 A sírgödörbe lemenõkhöz számláltatom; * olyan lettem, mint a segítség nélkül való ember,
87:5 A halottak közé bocsátva, mint a sírokban alvó megsebesûltek, kikrõl többé meg nem emlékezel, * és kik a te kezedbõl kiszakasztattak.
87:6 Mély verembe tettek engem, * sötétségbe és a halál árnyékába.
87:7 Rám nehezûlt a te haragod, * és rám hoztad minden hullámodat.
87:8 Eltávolítottad tõlem ismerõimet, * utálatosságúl tettek engem magoknak.
87:9 Kézbe adattam, és nincs menekvésem; * szemeim elbágyadnak az inség miatt;
87:10 Hozzád kiáltok, Uram, napestig, * hozzád terjesztem ki kezeimet.
87:11 Vajjon a holtakon mívelsz-e csodákat? * vagy az orvosok fognak föltámasztani, hogy magasztaljanak tégedet?
87:12 Beszéli-e valaki a sírban irgalmasságodat, * és igazságodat az enyészetben?
87:13 Tudják-e a sötétségben csodatételeidet, * és igazságodat a feledés földén?
87:14 Én azért, Uram, hozzád kiáltok, * és reggel megelõz téged imádságom.
87:15 Miért veted meg, Uram, imádságomat, * s fordítod el tõlem orczádat?
87:16 Szegény vagyok és megterhelt ifjúságomtól fogva; * ha fölmagasztaltattam is, de megaláztattam és megszégyeníttettem.
87:17 Keresztûl megy rajtam a te haragod, * és rettentéseid megháborítanak engem.
87:18 Körûlvesznek engem, mint a víz egész nap, * körûlvesznek engem egyetemben.
87:19 Eltávolítottad tõlem barátomat és társamat, * és ismerõimet nyomorúságomtól.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 89 [3]
89:1 Dómine, refúgium factus es nobis: * a generatióne in generatiónem.
89:2 Priúsquam montes fíerent, aut formarétur terra et orbis: * a sæculo et usque in sæculum tu es, Deus.
89:3 Ne avértas hóminem in humilitátem: * et dixísti: Convertímini, fílii hóminum.
89:4 Quóniam mille anni ante óculos tuos, * tamquam dies hestérna, quæ prætériit,
89:5 Et custódia in nocte, * quæ pro níhilo habéntur, eórum anni erunt.
89:6 Mane sicut herba tránseat, mane flóreat, et tránseat: * véspere décidat, indúret et aréscat.
89:7 Quia defécimus in ira tua, * et in furóre tuo turbáti sumus.
89:8 Posuísti iniquitátes nostras in conspéctu tuo: * sæculum nostrum in illuminatióne vultus tui.
89:9 Quóniam omnes dies nostri defecérunt: * et in ira tua defécimus.
89:10 Anni nostri sicut aránea meditabúntur: * dies annórum nostrórum in ipsis, septuagínta anni.
89:11 Si autem in potentátibus, octogínta anni: * et ámplius eórum, labor et dolor.
89:12 Quóniam supervénit mansuetúdo: * et corripiémur.
89:13 Quis novit potestátem iræ tuæ: * et præ timóre tuo iram tuam dinumeráre?
89:14 Déxteram tuam sic notam fac: * et erudítos corde in sapiéntia.
89:15 Convértere, Dómine, úsquequo? * et deprecábilis esto super servos tuos.
89:16 Repléti sumus mane misericórdia tua: * et exsultávimus, et delectáti sumus ómnibus diébus nostris.
89:17 Lætáti sumus pro diébus, quibus nos humiliásti: * annis, quibus vídimus mala.
89:18 Réspice in servos tuos, et in ópera tua: * et dírige fílios eórum.
89:19 Et sit splendor Dómini, Dei nostri, super nos, et ópera mánuum nostrárum dírige super nos: * et opus mánuum nostrárum dírige.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Alleluia * Alleluia, alleluia
|
Ant. Alleluia * Alleluia, alleluia
|
Ant. Cantémus Dómino * gloriósæ
Canticum Moysis [4]
(Canticum Moysis * Exod. 15:1-22)
15:1 Cantémus Dómino: glorióse enim magnificátus est, * equum et ascensórem dejécit in mare.
15:2 Fortitúdo mea, et laus mea Dóminus, * et factus est mihi in salútem.
15:3 Iste Deus meus, et glorificábo eum: * Deus patris mei, et exaltábo eum.
15:4 Dóminus quasi vir pugnátor, Omnípotens nomen ejus. * Currus Pharaónis et exércitum ejus projécit in mare.
15:5 Elécti príncipes ejus submérsi sunt in Mari Rubro: * abýssi operuérunt eos, descendérunt in profúndum quasi lapis.
15:6 Déxtera tua, Dómine, magnificáta est in fortitúdine: déxtera tua, Dómine, percússit inimícum. * Et in multitúdine glóriæ tuæ deposuísti adversários tuos:
15:7 Misísti iram tuam, quæ devorávit eos sicut stípulam. * Et in spíritu furóris tui congregátæ sunt aquæ:
15:8 Stetit unda fluens, * congregátæ sunt abýssi in médio mari.
15:9 Dixit inimícus: Pérsequar et comprehéndam, * dívidam spólia, implébitur ánima mea:
15:10 Evaginábo gládium meum, * interfíciet eos manus mea.
15:11 Flavit spíritus tuus, et opéruit eos mare: * submérsi sunt quasi plumbum in aquis veheméntibus.
15:12 Quis símilis tui in fórtibus, Dómine? * quis símilis tui, magníficus in sanctitáte, terríbilis atque laudábilis, fáciens mirabília?
15:13 Extendísti manum tuam, et devorávit eos terra. * Dux fuísti in misericórdia tua pópulo quem redemísti:
15:14 Et portásti eum in fortitúdine tua, * ad habitáculum sanctum tuum.
15:15 Ascendérunt pópuli, et iráti sunt: * dolóres obtinuérunt habitatóres Philísthiim.
15:16 Tunc conturbáti sunt príncipes Edom, robústos Moab obtínuit tremor: * obriguérunt omnes habitatóres Chánaan.
15:17 Irruat super eos formído et pavor, * in magnitúdine bráchii tui:
15:18 Fiant immóbiles quasi lapis, donec pertránseat pópulus tuus, Dómine, * donec pertránseat pópulus tuus iste, quem possedísti.
15:19 Introdúces eos, et plantábis in monte hereditátis tuæ, * firmíssimo habitáculo tuo quod operátus es, Dómine:
15:20 Sanctuárium tuum, Dómine, quod firmavérunt manus tuæ. * Dóminus regnábit in ætérnum et ultra.
15:21 Ingréssus est enim eques Phárao cum cúrribus et equítibus ejus in mare: * et redúxit super eos Dóminus aquas maris:
15:22 Fílii autem Israël ambulavérunt per siccum * in médio ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Cantémus Dómino * gloriósæ
|
Ant. Cantemus Domino * gloriosae
Ant. Cantemus Domino * gloriosae
|
Ant. In sanctis eíus * laudáte Deum
Psalmus 148 [5]
148:1 Laudáte Dóminum de cælis: * laudáte eum in excélsis.
148:2 Laudáte eum, omnes Ángeli ejus: * laudáte eum, omnes virtútes ejus.
148:3 Laudáte eum, sol et luna: * laudáte eum, omnes stellæ et lumen.
148:4 Laudáte eum, cæli cælórum: * et aquæ omnes, quæ super cælos sunt, laudent nomen Dómini.
148:5 Quia ipse dixit, et facta sunt: * ipse mandávit, et creáta sunt.
148:6 Státuit ea in ætérnum, et in sæculum sæculi: * præcéptum pósuit, et non præteríbit.
148:7 Laudáte Dóminum de terra, * dracónes, et omnes abýssi.
148:8 Ignis, grando, nix, glácies, spíritus procellárum: * quæ fáciunt verbum ejus:
148:9 Montes, et omnes colles: * ligna fructífera, et omnes cedri.
148:10 Béstiæ, et univérsa pécora: * serpéntes, et vólucres pennátæ:
148:11 Reges terræ, et omnes pópuli: * príncipes, et omnes júdices terræ.
148:12 Júvenes, et vírgines: senes cum junióribus laudent nomen Dómini: * quia exaltátum est nomen ejus solíus.
148:13 Conféssio ejus super cælum et terram: * et exaltávit cornu pópuli sui.
148:14 Hymnus ómnibus sanctis ejus: * fíliis Israël, pópulo appropinquánti sibi.
Psalmus 149 [6]
149:1 Cantáte Dómino cánticum novum: * laus ejus in ecclésia sanctórum.
149:2 Lætétur Israël in eo, qui fecit eum: * et fílii Sion exsúltent in rege suo.
149:3 Laudent nomen ejus in choro: * in týmpano, et psaltério psallant ei:
149:4 Quia beneplácitum est Dómino in pópulo suo: * et exaltábit mansuétos in salútem.
149:5 Exsultábunt sancti in glória: * lætabúntur in cubílibus suis.
149:6 Exaltatiónes Dei in gútture eórum: * et gládii ancípites in mánibus eórum.
149:7 Ad faciéndam vindíctam in natiónibus: * increpatiónes in pópulis.
149:8 Ad alligándos reges eórum in compédibus: * et nóbiles eórum in mánicis férreis.
149:9 Ut fáciant in eis judícium conscríptum: * glória hæc est ómnibus sanctis ejus.
Psalmus 150 [7]
150:1 Laudáte Dóminum in sanctis ejus: * laudáte eum in firmaménto virtútis ejus.
150:2 Laudáte eum in virtútibus ejus: * laudáte eum secúndum multitúdinem magnitúdinis ejus.
150:3 Laudáte eum in sono tubæ: * laudáte eum in psaltério, et cíthara.
150:4 Laudáte eum in týmpano, et choro: * laudáte eum in chordis, et órgano.
150:5 Laudáte eum in cýmbalis benesonántibus: laudáte eum in cýmbalis jubilatiónis: * omnis spíritus laudet Dóminum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. In sanctis eíus * laudáte Deum
|
Ant. In sanctis eius * laudate Deum
Zsoltár 148 [5]
148:1 Dicsérjétek az Urat mennyekben, * dicsérjétek õt a magasságban.
148:2 Dicsérjétek õt minden angyalai; * dicsérjétek õt minden seregei.
148:3 Dicsérjétek õt nap és hold; * dicsérjétek õt minden ragyogó csillagok.
148:4 Dicsérjétek õt egeknek egei, * és minden vizek, melyek az egekben fölül vannak, dicsérjék az Úr nevét.
148:5 Mert õ szólt, és lettek; * parancsolt, és elõtermettek.
148:6 Megállapítá azokat örökre, és mindörökön örökre * parancsot adott, s ez el nem múlik.
148:7 Dicsérjétek az Urat a földön, * szörnyetegek, és minden örvények.
148:8 Tûz, kõesõ, hó, jég, forgószél, * melyek az õ igéjét cselekszik.
148:9 Hegyek és minden halmok, * gyümölcsfák és minden czedrusok.
148:10 Vadállatok és minden barmok, * kigyók és szárnyas állatok.
148:11 Föld királyai és minden népek, * fejedelmek és a föld minden birái.
148:12 Ifjak és szüzek, vének az ifjakkal dicsérjétek az Úr nevét: * mert csak az õ neve magasztos.
148:13 Az õ dicsérete ég és föld felett van; * és õ fölemeli népe szarvát.
148:14 Dicséret minden szenteinek, Izrael fiainak, * a hozzája közelledõ népnek.
Zsoltár 149 [6]
149:1 Énekeljetek az Úrnak új éneket, * legyen dicsérete a szentek gyülekezetében.
149:2 Örvendjen Izrael abban, ki õt teremtette, * és Sion fiai vigadjanak királyukban.
149:3 Dicsérjék az õ nevét énekkarban, * dobbal és hárfával zengjenek neki;
149:4 Mert az Úr gyönyörködik népében, * és fölmagasztalja a szelídeket szabadúlásra.
149:5 A szentek örvendeznek a dicsõségben; * vigadnak nyughelyeiken.
149:6 Isten magasztalása van szájokban, * és kétélû kard kezeikben,
149:7 Hogy boszút álljanak a nemzeteken, * megfeddjék a népeket;
149:8 Hogy azok királyait lánczokra verjék, * és nemeseit vasbilincsekre;
149:9 Hogy a megírt itélet szerint cselekedjenek velök. * Ez dicsõsége minden õ szenteinek.
Zsoltár 150 [7]
150:1 Dicsérjétek az Urat az õ szenteiben; * dicsérjétek õt az ég erõs boltozatában.
150:2 Dicsérjétek õt hatalmasságában; * dicsérjétek õt nagyvoltának sokasága szerint.
150:3 Dicsérjétek õt harsonaszóval; * dicsérjétek õt hárfán és czitarán.
150:4 Dicsérjétek õt dobbal és énekkarban; * dicsérjétek õt húrokon és hangszereken.
150:5 Dicsérjétek õt hangos szavú czimbalmokon, dicsérjétek õt a vigaság czimbalmain. * Minden lélek dicsérje az Urat.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. In sanctis eius * laudate Deum
|
Capitulum Responsorium Hymnus Versus {ex Commune aut Festo}
Acts 1:1-2
Primum quidem sermonem feci de omnibus, o Theophile, quae coepit Jesus facere, et docere usque in diem, qua praecipiens Apostolis per Spiritum sanctum, quos elegit, assumptus est.
R. Deo grátias.
R.br. Ascendit Deus in jubilatione, * Alleluia, alleluia.
R. Ascendit Deus in jubilatione, * Alleluia, alleluia.
V. Et Dominus in voce tubae.
R. Alleluia, alleluia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Ascendit Deus in jubilatione, * Alleluia, alleluia.
Hymnus
Salutis humanae Sator,
Jesu, voluptas cordium,
Orbis redempti Conditor,
Et casta lux amantium:
Qua victus es clementia,
Ut nostra ferres crimina?
Mortem subires innocens,
A morte nos ut tolleres?
Perrumpis infernum chaos;
Vinctis catenas detrahis;
Victor triumpho nobili
Ad dexteram Patris sedes.
Te cogat indulgentia,
Ut damna nostra sarcias,
Tuique vultus compotes
Dites beato lumine.
Tu dux ad astra, et semita,
Sis meta nostris cordibus,
Sis lacrimarum gaudium,
Sis dulce vitae praemium.
Amen.
V. Dominus in caelo, alleluia.
R. Paravit sedem suam, alleluia.
|
Capitulum Responsorium Hymnus Versus {a szentek közös officiumából}
Acts 1:1-2
The former treatise I made, O Theophilus, of all things which Jesus began to do and to teach, Until the day on which, giving commandments by the Holy Ghost to the apostles whom he had chosen, he was taken up.
R. Istennek legyen hála.
R.br. God is gone up with a shout Alleluia, Alleluia.
R. God is gone up with a shout Alleluia, Alleluia.
V. And the Lord with the sound of a trumpet.
R. Alleluia, Alleluia.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. God is gone up with a shout Alleluia, Alleluia.
Himnusz
Hail, thou who man's Redeemer art,
Jesu, the joy of every heart;
Great Maker of the world's wide frame,
And purest love's delight and flame:
What nameless mercy thee o'ercame,
To bear our load of sin and shame?
For guiltless, thou thy life didst give,
That sinful erring man might live.
The realms of woe are forced by thee,
Its captives from their chains set free;
And thou, amid thy ransomed train,
At God's right hand dost victor reign.
Let mercy sweet with thee prevail,
To cure the wounds we now bewail;
Oh, bless us with thy holy sight,
And fill us with eternal light.
Our guide, our way to heavenly rest,
Be thou the aim of every breast;
Be thou the soother of our tears,
Our sweet reward above the spheres.
Amen.
V. The Lord hath prepared Alleluia.
R. His throne in heaven Alleluia.
|
Canticum Benedictus {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. Ascendo ad Patrem meum,
(Canticum Zachariae: Luc. 1:68-79)
1:68 Benedictus ✝ Dóminus, Deus Israël: * quia visitávit, et fecit redemptiónem plebis suæ:
1:69 Et eréxit cornu salútis nobis: * in domo David, púeri sui.
1:70 Sicut locútus est per os sanctórum, * qui a sæculo sunt, prophetárum ejus:
1:71 Salútem ex inimícis nostris, * et de manu ómnium, qui odérunt nos.
1:72 Ad faciéndam misericórdiam cum pátribus nostris: * et memorári testaménti sui sancti.
1:73 Jusjurándum, quod jurávit ad Ábraham patrem nostrum, * datúrum se nobis:
1:74 Ut sine timóre, de manu inimicórum nostrórum liberáti, * serviámus illi.
1:75 In sanctitáte, et justítia coram ipso, * ómnibus diébus nostris.
1:76 Et tu, puer, Prophéta Altíssimi vocáberis: * præíbis enim ante fáciem Dómini, paráre vias ejus:
1:77 Ad dandam sciéntiam salútis plebi ejus: * in remissiónem peccatórum eórum:
1:78 Per víscera misericórdiæ Dei nostri: * in quibus visitávit nos, óriens ex alto:
1:79 Illumináre his, qui in ténebris, et in umbra mortis sedent: * ad dirigéndos pedes nostros in viam pacis.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Ascendo ad Patrem meum, * et Patrem vestrum: Deum meum, et Deum vestrum, alleluia, allelúia.
Kyrie eleison. Christe, eleison. Kyrie, eleison.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
|
Canticum Benedictus {Antiphona az idõszaki részbõl}
Ant. I ascend unto My Father and your Father
(Zacharias eneke Luke 1:68-79)
68 Áldott az Úr, Izrael Istene, ✝ * mert meglátogatta és megváltotta népét.
69 Az üdvösség erejét támasztotta nekünk * szolgája, Dávid házában.
70 Ahogy mondta a szent próféták szájával * õsidõk óta:
71 megmentett minket ellenségeinktõl * és gyûlölõink kezétõl,
72 hogy irgalmazzon atyáinknak, * és megemlékezzék szent szövetségérõl.
73 Az eskürõl, amelyet atyánknak, Ábrahámnak esküdött, * hogy majd megadja nekünk,
74 hogy az ellenség kezébõl kiszabadítva, * félelmet nem ismerve szolgáljunk neki,
75 szentségben és igazságban * színe elõtt életünk minden napján.
76 Téged pedig, fiú, a Magasságbeli prófétájának fognak hívni, * mert az Úr elõtt jársz majd, hogy elõkészítsd útját,
77 hogy az üdvösség ismeretét * add népének bûnei bocsánatára,
78 Istenünk könyörülõ irgalmából, * melyben meglátogat minket a napkelet a magasságból,
79 hogy a sötétben és a halál árnyékában ülõknek ragyogjon, * és lépteinket a béke útjára irányítsa.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. I ascend unto My Father and your Father * to my God and your God. Alleluia.
Uram irgalmazz nekünk. Krisztus kegyelmezz nekünk. Uram irgalmazz nekünk.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
|
Oratio {ex Proprio de Tempore}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Concede, quaesumus omnipotens Deus: ut, qui hodierna die Unigenitum tuum Redemptorem nostrum ad caelos ascendisse credimus, ipsi quoque mente in caelestibus habitemus.
Per eúmdem Dóminum nostrum Jesum Christum Filium tuum, qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {az idõszaki részbõl}
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
Könyörögjünk
Grant, we beseech thee, Almighty God, that like as we do believe thine Only-Begotten Son our Saviour to have this day ascended into the heavens, so we may also in heart and mind thither ascend, and with Him continually dwell
Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
V. Dominus det nobis suam pacem.
R. Et vitam aeternam. Amen.
V. Divinum auxilium ✝ maneat semper nobiscum.
R. Et cum fratribus nostris absentibus. Amen.
|
Befejezés
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
V. Áldjuk az Urat
R. Istennek legyen hála
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
V. Uram adj nekünk békét
R. És örök életet. Ámen.
V. Az Isten áldása ✝ maradjon mindig velünk.
R. És távollevo testvéreinkkel. Ámen.
|