|
Ante Divinum officium |
Incipit
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave Maria, gratia plena; Dominus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta Maria, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.
V. Deus ✝ in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Alleluia.
|
Kezdet
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes, Az Úr van teveled, Áldott vagy te az asszonyok között, És áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.
Asszonyunk, Szûz Mária, Istennek szent Anyja, Imádkozzál érettünk, bûnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
V. Istenem, ✝ jöjj segítségemre.
R. Uram, segíts meg engemet.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Alleluia
|
Psalmi {ex Commune aut Festo}
Ant. Dum esset Rex * in accubitu suo, nardus mea dedit odorem suavitatis.
Psalmus 109 [1]
109:1 Dixit Dóminus Dómino meo: * Sede a dextris meis:
109:2 Donec ponam inimícos tuos, * scabéllum pedum tuórum.
109:3 Virgam virtútis tuæ emíttet Dóminus ex Sion: * domináre in médio inimicórum tuórum.
109:4 Tecum princípium in die virtútis tuæ in splendóribus sanctórum: * ex útero ante lucíferum génui te.
109:5 Jurávit Dóminus, et non poenitébit eum: * Tu es sacérdos in ætérnum secúndum órdinem Melchísedech.
109:6 Dóminus a dextris tuis, * confrégit in die iræ suæ reges.
109:7 Judicábit in natiónibus, implébit ruínas: * conquassábit cápita in terra multórum.
109:8 De torrénte in via bibet: * proptérea exaltábit caput.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Dum esset Rex * in accubitu suo, nardus mea dedit odorem suavitatis.
|
Zsoltárok {a szentek közös officiumából}
Ant. Amíg asztalánál mulat a király * nárduszom jó illatot áraszt magából
Zsoltár 109 [1]
109:1 Mondá az Úr az én uramnak: * Ülj az én jobbomra,
109:2 Mig ellenségeidet * lábaid zsámolyává teszem.
109:3 A te hatalmad pálczáját elküldi az Úr Sionból. * Uralkodjál ellenségeidnek közepette.
109:4 Nálad az uralom hatalmad napján a szentek fényességében; * méhembõl a hajnali csillag elõtt szültelek téged.
109:5 Megesküdött az Úr, és nem bánja meg: * Te pap vagy mindörökké Melkizedek rende szerint.
109:6 Az Úr jobbod felõl * megrontja haragja napján a királyokat.
109:7 Itélni fog a nemzetek között, * nagy romlást teszen, soknak összezúzza fejét a földön.
109:8 A patakból iszik az úton; * azért emeli magasra fejét.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Amíg asztalánál mulat a király * nárduszom jó illatot áraszt magából
|
Ant. Laeva ejus * sub capite meo, et dextera illius amplexabitur me.
Psalmus 112 [2]
112:1 Laudáte, púeri, Dóminum: * laudáte nomen Dómini.
112:2 (fit reverentia) Sit nomen Dómini benedíctum, * ex hoc nunc, et usque in sæculum.
112:3 A solis ortu usque ad occásum, * laudábile nomen Dómini.
112:4 Excélsus super omnes gentes Dóminus, * et super cælos glória ejus.
112:5 Quis sicut Dóminus, Deus noster, qui in altis hábitat, * et humília réspicit in cælo et in terra?
112:6 Súscitans a terra ínopem, * et de stércore érigens páuperem:
112:7 Ut cóllocet eum cum princípibus, * cum princípibus pópuli sui.
112:8 Qui habitáre facit stérilem in domo, * matrem filiórum lætántem.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Laeva ejus * sub capite meo, et dextera illius amplexabitur me.
|
Ant. A balját a fejem alá teszi * a jobbjával meg átkarol
Zsoltár 112 [2]
112:1 Dicsérjétek, szolgák, * az Urat; dicsérjétek az Úr nevét.
112:2 Legyen áldott az Úr neve, * most és mindörökké.
112:3 Napkelettõl nyugatig * dicsértessék az Úr neve.
112:4 Magasztos az Úr minden nép fölött, * és az egek fölött az õ dicsõsége.
112:5 Kicsoda, mint a mi Urunk Istenünk? ki a magasságban lakik, * és mennybõl a legkisebbre is tekint a földön;
112:6 Fölemelvén a földrõl a nyomorúltat, * és a szemétbõl fölmagasztalván a szegényt.
112:7 Hogy a fejedelmekhez ültesse õt, * az õ népe fejedelmeihez;
112:8 Ki a házban lakást ad a magtalannak, * mint fiakon örvendezõ anyának.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. A balját a fejem alá teszi * a jobbjával meg átkarol
|
Ant. Nigra sum, * sed formosa, filiae Jerusalem: ideo dilexit me Rex, et introduxit me in cubiculum suum.
Psalmus 121 [3]
121:1 Lætátus sum in his, quæ dicta sunt mihi: * In domum Dómini íbimus.
121:2 Stantes erant pedes nostri, * in átriis tuis, Jerúsalem.
121:3 Jerúsalem, quæ ædificátur ut cívitas: * cujus participátio ejus in idípsum.
121:4 Illuc enim ascendérunt tribus, tribus Dómini: * testimónium Israël ad confiténdum nómini Dómini.
121:5 Quia illic sedérunt sedes in judício, * sedes super domum David.
121:6 Rogáte quæ ad pacem sunt Jerúsalem: * et abundántia diligéntibus te:
121:7 Fiat pax in virtúte tua: * et abundántia in túrribus tuis.
121:8 Propter fratres meos, et próximos meos, * loquébar pacem de te:
121:9 Propter domum Dómini, Dei nostri, * quæsívi bona tibi.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Nigra sum, * sed formosa, filiae Jerusalem: ideo dilexit me Rex, et introduxit me in cubiculum suum.
|
Ant. Barna a bõröm, * de azért szép vagyok Jeruzsálem lányai, ezért szeret a király, és vezet be lakosztályába
Zsoltár 121 [3]
121:1 Vigadok, mikor azt mondják nekem: * Az Úr házába megyünk.
121:2 Lábaink tornáczaidban * állanak, Jerusalem!
121:3 Jerusalem városúl építtetett, * melynek közjavaiban mindenki részesûl.
121:4 Mert oda mennek föl a nemzetségek, az Úr nemzetségei, * Izrael bizonysága szerint hálát adni az Úr nevének.
121:5 Mert ott vannak az itélõszékek, * ott Dávid házának széke.
121:6 Kérjétek, a mik Jerusalem békeségére vannak. * Legyen bõség szeretõidnek.
121:7 Legyen béke a te erõsségedben, * és bõség a te tornyaidban.
121:8 Atyámfiaiért és barátimért békeséget * ohajtok neked.
121:9 A mi Urunk Istenünk házáért * jót kivánok neked.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Barna a bõröm, * de azért szép vagyok Jeruzsálem lányai, ezért szeret a király, és vezet be lakosztályába
|
Ant. Jam hiems transiit: * imber abiit, et recessit: surge amica mea, et veni.
Psalmus 126 [4]
126:1 Nisi Dóminus ædificáverit domum, * in vanum laboravérunt qui ædíficant eam.
126:2 Nisi Dóminus custodíerit civitátem, * frustra vígilat qui custódit eam.
126:3 Vanum est vobis ante lucem súrgere: * súrgite postquam sedéritis, qui manducátis panem dolóris.
126:4 Cum déderit diléctis suis somnum: * ecce heréditas Dómini fílii: merces, fructus ventris.
126:5 Sicut sagíttæ in manu poténtis: * ita fílii excussórum.
126:6 Beátus vir, qui implévit desidérium suum ex ipsis: * non confundétur cum loquétur inimícis suis in porta.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Jam hiems transiit: * imber abiit, et recessit: surge amica mea, et veni.
|
Ant. Nézd, elmúlt a tél, * elállt az esõ, elvonult, kelj föl, kedvesem, gyere!
Zsoltár 126 [4]
126:1 Ha az Úr nem építi a házat, hiába munkálkodnak, * kik azt építik;
126:2 Ha az Úr nem õrzi a várost, hiába vigyáz, * ki azt õrzi.
126:3 Hiába keltek föl viradat elõtt; hiába keltek föl pihenés után, kik a fájdalom kenyerét eszitek. * Mig ellenben az Úr íme álmot ad az õ kedveltjeinek,
126:4 örökséget a fiakban: * mert az õ ajándéka a méh gyümölcse.
126:5 Mint a nyilak a hatalmas kezében, * olyanok a számûzöttek fiai.
126:6 Boldog a férfiú, kinek ilyenek után kivánsága betelt; * nem szégyenûl meg, midõn ellenségeivel szól a kapuban.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Nézd, elmúlt a tél, * elállt az esõ, elvonult, kelj föl, kedvesem, gyere!
|
Ant. Speciosa * facta es et suavis in deliciis tuis, sancta Dei Genitrix.
Psalmus 147 [5]
147:1 Lauda, Jerúsalem, Dóminum: * lauda Deum tuum, Sion.
147:2 Quóniam confortávit seras portárum tuárum: * benedíxit fíliis tuis in te.
147:3 Qui pósuit fines tuos pacem: * et ádipe fruménti sátiat te.
147:4 Qui emíttit elóquium suum terræ: * velóciter currit sermo ejus.
147:5 Qui dat nivem sicut lanam: * nébulam sicut cínerem spargit.
147:6 Mittit crystállum suam sicut buccéllas: * ante fáciem frígoris ejus quis sustinébit?
147:7 Emíttet verbum suum, et liquefáciet ea: * flabit spíritus ejus, et fluent aquæ.
147:8 Qui annúntiat verbum suum Jacob: * justítias, et judícia sua Israël.
147:9 Non fecit táliter omni natióni: * et judícia sua non manifestávit eis.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Speciosa * facta es et suavis in deliciis tuis, sancta Dei Genitrix.
|
Ant. Ékes lettél * és édes örömödben, Isten szent szülõje
Zsoltár 147 [5]
147:1 Dicsérd, Jerusalem, az Urat; * dicsérd, Sion, a te Istenedet.
147:2 Mert megerõsítette kapuidnak zárait, * benned megáldotta fiaidat.
147:3 Ki békéssé tette határaidat, * és a búza javával elégít meg téged.
147:4 Ki elküldi szózatát a földre; * sebesen fut az õ beszéde.
147:5 Ki a havat, mint a gyapjat adja, a ködöt, * mint a hamvat hinti.
147:6 Jegét darabonkint ereszti; * ki tûrheti el annak hidegségét?
147:7 Elküldi ismét az õ igéjét, és fölolvasztja azokat; * az õ szele fú, és vizek folynak.
147:8 Ki igéjét Jákobnak hirdeti, * rendeléseit és törvényeit Izraelnek.
147:9 Nem cselekedett így semmi más nemzettel, * és azoknak nem jelentette ki itéleteit.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Ékes lettél * és édes örömödben, Isten szent szülõje
|
Capitulum Hymnus Versus {ex Proprio Sanctorum}
Sir 24:5; 24:7
Ego ex ore Altissimi prodivi, primogenita ante omnem creaturam; ego in altissimis habitavi, et thronus meus in columna nubis.
R. Deo grátias.
Hymnus
Ave maris stella,
Dei Mater alma,
Atque semper Virgo,
Felix caeli porta.
Sumens illud Ave
Gabrielis ore,
Funda nos in pace,
Mutans Hevae nomen.
Solve vincla reis,
Profer lumen caecis,
Mala nostra pelle,
Bona cuncta posce.
Monstra te esse matrem,
Sumat per te preces,
Qui pro nobis natus,
Tulit esse tuus.
Virgo singularis,
Inter omnes mitis,
Nos culpis solutos
Mites fac et castos.
Vitam praesta puram,
Iter para tutum,
Ut videntes Jesum,
Semper collætemur.
Sit laus Deo Patri,
Summo Christo decus,
Spiritui sancto,
Tribus honor unus.
Amen.
V. Salve, Regina misericordiae.
R. Ex qua natus est Christus, Rex noster.
|
Olvasmány Himnusz Vers {a szentek saját officiumából}
Sir 24:5; 24:7
Én a Fölségesnek szájából származtam, elsöszülött vagyok minden teremtmény elött. Lakásom a magasban, és királyi székem a felhök oszlopain.
R. Istennek legyen hála.
Himnusz
Tengernek Csillaga,
Isten édes Anyja,
Áve makulátlan
Mennyei szép Porta!
Gábriel arkangyal
Ávéval köszöntött:
Légy Te nekünk béke,
Éva helyett áve.
Oldd a bûnös láncát,
Gyújts a vaknak fáklyát.
Ûzd rólunk a rosszat,
Esdj le minden jókat.
Mutasd meg: Anyánk vagy,
Hallgasson meg érted,
Aki értünk ember
Jó szívvel lôn benned.
Szûzek legszebb Szûze,
Szelídségnek tükre,
Bûntôl szabadokká
Tégy szelíddé, jókká.
Tisztaságban éljünk,
Biztos úton járjunk,
Hogy Jézussal egykor
Együtt vígadozzunk.
Atyának dicsôség,
Krisztusnak tisztesség,
Szentlélek Istennek
Egy áldás adassék.
Ámen.
V. Hail, Queen of mercy.
R. Of whom was born Christ, our King.
|
Canticum Magnificat {Antiphona ex Proprio Sanctorum}
Ant. Beata quae credidisti, * quae dicta sunt tibi a Domino: cum Christo regnas in aeternum.
(Canticum Mariae * Luc. 1:46-55)
1:46 Magníficat ✝ * ánima mea Dóminum.
1:47 Et exsultávit spíritus meus: * in Deo, salutári meo.
1:48 Quia respéxit humilitátem ancíllæ suæ: * ecce enim ex hoc beátam me dicent omnes generatiónes.
1:49 Quia fecit mihi magna, qui potens est: * et sanctum nomen ejus.
1:50 Et misericórdia ejus, a progénie in progénies: * timéntibus eum.
1:51 Fecit poténtiam in bráchio suo: * dispérsit supérbos mente cordis sui.
1:52 Depósuit poténtes de sede: * et exaltávit húmiles.
1:53 Esuriéntes implévit bonis: * et dívites dimísit inánes.
1:54 Suscépit Israël púerum suum: * recordátus misericórdiæ suæ.
1:55 Sicut locútus est ad patres nostros: * Ábraham, et sémini ejus in sæcula.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Beata quae credidisti, * quae dicta sunt tibi a Domino: cum Christo regnas in aeternum.
|
Canticum Magnificat {Antiphona a szentek saját officiumából}
Ant. Blessed thou who didst believe, * what was spoken to thee by the Lord: with Christ thou reignest for ever.
(Szuz Maria eneke Luke 1:46-55)
46 Lelkem ✝ * magasztalja az Urat,
47 és szívem ujjong * megváltó Istenemben,
48 mert rátekintett szolgálója alázatosságára. * Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék,
49 mert nagyot tett velem a Hatalmas, * és Szent az õ neve.
50 Irgalma nemzedékrõl nemzedékre * az istenfélõkkel marad.
51 Karja bizonyságot tett hatalmáról: * szétszórta a szívük szándékában a gõgösöket,
52 letaszította trónjukról a hatalmasokat, * az alázatosakat pedig fölemelte.
53 Az éhezõket javakkal töltötte el, * de a gazdagokat üres kézzel küldte el.
54 Gondjába vette szolgáját, Izraelt, * megemlékezve irgalmáról,
55 amelyet atyáinknak, * Ábrahámnak és utódainak örökre megígért.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Blessed thou who didst believe, * what was spoken to thee by the Lord: with Christ thou reignest for ever.
|
Preces Feriales{omittitur}
|
Hétköznapi könyörgések{elmarad}
|
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Concede nobis, quaesumus, Domine: ut, qui solemnitatem beatae Mariae Virginis Reginae nostrae celebramus; ejus muniti praesidio, pacem in praesenti et gloriam in futuro consequi mereamur.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Filium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
Commemoratio Dominica Sanctissimae Trinitatis
Ant. Te Deum * Patrem ingenitum, te Filium unigenitum, te Spiritum Sanctum Paraclitum, sanctam et individuam Trinitatem, toto corde et ore confitemur, laudamus, atque benedicimus: tibi gloria in saecula.
V. Benedictus es, Domine, in firmamento caeli.
R. Et laudabilis et gloriosus in saecula.
Orémus.
Omnipotens sempiterne Deus, qui dedisti famulis tuis in confessione verae fidei, aeternae Trinitatis gloriam agnoscere, et in potentia majestatis adorare Unitatem: quaesumus; ut eiusdem fidei firmitate ab omnibus semper muniamur adversis.
Commemoratio Dominica I post Pentecostem
Ant. Nolite judicare, ut non judicemini: in quo enim judicio judicaveritis, judicabimini, dicit Dominus.
V. Dirigatur, Domine, oratio mea.
R. Sicut incensum in conspectu tuo.
Orémus.
Deus in te sperantium fortitudo, adesto propitius invocationibus nostris: et quia sine te nihil potest mortalis infirmitas, praesta auxilium gratiae tuae; ut in exsequendis mandatis tuis, et voluntate tibi et actione placeamus.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Filium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {a szentek saját officiumából}
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
Könyörögjünk
Grant, O Lord, we beseech Thee, to those who are celebrating this solemnity of the Blessed Virgin Mary our Queen: that safe in her protection we may deserve to enjoy present peace and future glory.
A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
Commemoratio Dominica Sanctissimae Trinitatis
Ant. With all our heart * and with all our voice do we acknowledge thee, praise thee, and bless thee, O God the Father the Unbegotten, O God the Only-Begotten Son, O God the Holy Ghost the Comforter, One Holy and Undivided Trinity To thee be glory for ever
V. Bless we the Father, and the Son, and the Holy Ghost.
R. Let us praise Him and exalt Him above all for ever.
Könyörögjünk
Almighty and everlasting God, you have given thy servants in the confession of the true faith, to acknowledge the glory of the Eternal Trinity, and to adore the unity in the power of thy Majesty; grant, that by steadfastness in this faith we may ever be defended from all adversities.
Commemoratio S. Petronella Virginis
Ant. Jõjj Krisztus jegyese * fogadd el koronádat melyet az Úr készített neked öröktõl fogva
V. A te ékességeddel és szépségeddel
R. Indúlj meg, járj szerencsésen és országolj
Könyörögjünk
Hear us O God our savior, that we who are gladdened by the Festival of blessed Virgin Petronille may learn from it piety and devotion
Commemoratio Dominica I post Pentecostem
Ant. Judge not that ye be not judged for with what judgment ye judge, ye shall be judged, saith the Lord.
V. Let my prayer, O Lord, be set forth.
R. As incense before thee.
Könyörgés.
O God, the Strength of all them that put their trust in thee, mercifully accept our prayers, and because through the weakness of our mortal nature we can do no good two hymns of the Ambrosian school translathing without thee, grant us the help of thy grace, that in keeping of thy commandments we may please thee, both in will and deed.
A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
Suffragium{omittitur}
|
Közbenjárás kérése{elmarad}
|
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
|
Befejezés
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
V. Áldjuk az Urat
R. Istennek legyen hála
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
|
|
Post Divinum officium |