Incipit{omittitur}
|
Kezdet{elmarad}
|
Psalmi {Votive}
Ant. Placebo Domino
Psalmus 114 [1]
114:1 Diléxi, quóniam exáudiet Dóminus * vocem oratiónis meæ.
114:2 Quia inclinávit aurem suam mihi: * et in diébus meis invocábo.
114:3 Circumdedérunt me dolóres mortis: * et perícula inférni invenérunt me.
114:4 Tribulatiónem et dolórem invéni: * et nomen Dómini invocávi.
114:5 O Dómine, líbera ánimam meam: * miséricors Dóminus, et justus, et Deus noster miserétur.
114:6 Custódiens párvulos Dóminus: * humiliátus sum, et liberávit me.
114:7 Convértere, ánima mea, in réquiem tuam: * quia Dóminus benefécit tibi.
114:8 Quia erípuit ánimam meam de morte: * óculos meos a lácrimis, pedes meos a lapsu.
114:9 Placébo Dómino * in regióne vivórum.
V. Réquiem ætérnam * dona eis, Dómine.
R. Et lux perpétua * lúceat eis.
Ant. Placebo Domino * in regione vivorum
|
Zsoltárok {votív}
Ant. I will walk before the Lord
Zsoltár 114 [1]
114:1 Szeretem, mert az Úr meghallgatta * könyörgésem szavát;
114:2 Mert hozzám hajtotta fülét, * azért segítségûl hívom õt napjaimban.
114:3 Körûlvettek engem a halál gyötrelmei; * és a pokol veszedelmei elértek engem;
114:4 Szorongatást és fájdalmat találtam; * és az Úr nevét segítségûl híttam:
114:5 Oh Uram! szabadítsd meg az én lelkemet. * Irgalmas az Úr és igaz; könyörûl a mi Istenünk.
114:6 A kicsinyek megõrizõje az Úr; * én megaláztattam, és megszabadított engem.
114:7 Térj vissza nyugalmadba, én lelkem! * mert az Úr jót tett veled;
114:8 Mert megmentette lelkemet a haláltól, * szemeimet a könyhullatástól, lábaimat az eséstõl.
114:9 Kedves leszek az Úr elõtt * az élõk tartományában.
V. Adj Uram * örök nyugodalmat nekik
R. És az örök világosság * fényeskedjék nekik
Ant. I will walk before the Lord * in the land of the living.
|
Ant. Hei mihi Domine,
Psalmus 119 [2]
119:1 Ad Dóminum cum tribulárer clamávi: * et exaudívit me.
119:2 Dómine, líbera ánimam meam a lábiis iníquis, * et a lingua dolósa.
119:3 Quid detur tibi, aut quid apponátur tibi * ad linguam dolósam?
119:4 Sagíttæ poténtis acútæ, * cum carbónibus desolatóriis.
119:5 Heu mihi, quia incolátus meus prolongátus est: habitávi cum habitántibus Cedar: * multum íncola fuit ánima mea.
119:6 Cum his, qui odérunt pacem, eram pacíficus: * cum loquébar illis, impugnábant me gratis.
V. Réquiem ætérnam * dona eis, Dómine.
R. Et lux perpétua * lúceat eis.
Ant. Hei mihi Domine, * quia incolatus meus prolongatus est
|
Ant. Woe is me! O Lord,
Zsoltár 119 [2]
119:1 Az Úrhoz kiálték, midõn szorongattatám: * és meghallgata engem,
119:2 Uram! szabadítsd meg lelkemet a csalárd ajkaktól * és az álnok nyelvtõl.
119:3 Mi adatik neked, vagy mi lesz jutalmad * az álnok nyelvért?
119:4 Mely olyan, mint a hatalmasnak éles nyilai, * és pusztító széntûz.
119:5 Jaj nekem, mert zarándokságom meghosszabbíttatott, * Cédár lakóival lakom, oly sokáig zarándok az én lelkem.
119:6 A békegyûlölõkkel békeséges vagyok; * mégis ha szólok nekik, ok nélkül ostromolnak engemet.
V. Adj Uram * örök nyugodalmat nekik
R. És az örök világosság * fényeskedjék nekik
Ant. Woe is me! O Lord, * that my sojourn is long
|
Ant. Dominus custodit te
Psalmus 120 [3]
120:1 Levávi óculos meos in montes, * unde véniet auxílium mihi.
120:2 Auxílium meum a Dómino, * qui fecit cælum et terram.
120:3 Non det in commotiónem pedem tuum: * neque dormítet qui custódit te.
120:4 Ecce, non dormitábit neque dórmiet, * qui custódit Israël.
120:5 Dóminus custódit te, Dóminus protéctio tua, * super manum déxteram tuam.
120:6 Per diem sol non uret te: * neque luna per noctem.
120:7 Dóminus custódit te ab omni malo: * custódiat ánimam tuam Dóminus.
120:8 Dóminus custódiat intróitum tuum, et éxitum tuum: * ex hoc nunc, et usque in sæculum.
V. Réquiem ætérnam * dona eis, Dómine.
R. Et lux perpétua * lúceat eis.
Ant. Dominus custodit te * ab omni malo: custodiat animam tuam Dominus
|
Ant. The Lord shall keep thee from all evil,
Zsoltár 120 [3]
120:1 A hegyekre emelem szemeimet, * onnét jõ segítség nekem.
120:2 Az én segítségem az Úrtól van, * ki a mennyet és földet teremtette.
120:3 Nem hagyja ingadozni lábadat, * és nem szunnyadoz, ki tégedet õríz.
120:4 Ime nem szunnyadoz és nem aluszik, * ki õrzi Izraelt.
120:5 Az Úr õriz téged, az Úr a te oltalmad * jobb kezed felõl.
120:6 Nappal nem éget téged a nap, * sem éjjel a hold.
120:7 Az Úr megõríz téged minden gonosztól, * õrizze meg az Úr lelkedet.
120:8 Ôrizzen az Úr jártodban és keltedben, * mostantól és mindörökké.
V. Adj Uram * örök nyugodalmat nekik
R. És az örök világosság * fényeskedjék nekik
Ant. The Lord shall keep thee from all evil, * the Lord shall keep thy soul
|
Ant. Si iniquitates
Psalmus 129 [4]
129:1 De profundis clamávi ad te, Dómine: * Dómine, exáudi vocem meam:
129:2 Fiant aures tuæ intendéntes, * in vocem deprecatiónis meæ.
129:3 Si iniquitátes observáveris, Dómine: * Dómine, quis sustinébit?
129:4 Quia apud te propitiátio est: * et propter legem tuam sustínui te, Dómine.
129:5 Sustínuit ánima mea in verbo ejus: * sperávit ánima mea in Dómino.
129:6 A custódia matutína usque ad noctem: * speret Israël in Dómino.
129:7 Quia apud Dóminum misericórdia: * et copiósa apud eum redémptio.
129:8 Et ipse rédimet Israël, * ex ómnibus iniquitátibus ejus.
V. Réquiem ætérnam * dona eis, Dómine.
R. Et lux perpétua * lúceat eis.
Ant. Si iniquitates * observaveris Domine: Domine quis sustinebit
|
Ant. If Thou, Lord, shouldest mark iniquities,
Ant. If Thou, Lord, shouldest mark iniquities, * O Lord, who shall stand
|
Ant. Opera
Psalmus 137 [5]
137:1 Confitébor tibi, Dómine, in toto corde meo: * quóniam audísti verba oris mei.
137:2 In conspéctu Angelórum psallam tibi: * adorábo ad templum sanctum tuum, et confitébor nómini tuo.
137:3 Super misericórdia tua, et veritáte tua: * quóniam magnificásti super omne, nomen sanctum tuum.
137:4 In quacúmque die invocávero te, exáudi me: * multiplicábis in ánima mea virtútem.
137:5 Confiteántur tibi, Dómine, omnes reges terræ: * quia audiérunt ómnia verba oris tui:
137:6 Et cantent in viis Dómini: * quóniam magna est glória Dómini.
137:7 Quóniam excélsus Dóminus, et humília réspicit: * et alta a longe cognóscit.
137:8 Si ambulávero in médio tribulatiónis, vivificábis me: * et super iram inimicórum meórum extendísti manum tuam, et salvum me fecit déxtera tua.
137:9 Dóminus retríbuet pro me: * Dómine, misericórdia tua in sæculum: ópera mánuum tuárum ne despícias.
V. Réquiem ætérnam * dona eis, Dómine.
R. Et lux perpétua * lúceat eis.
Ant. Opera * manuum tuarum Domine ne despicias
|
Ant. O Lord, forsake not
Ant. O Lord, forsake not * the works of thine own hands
|
Versus (In loco Capituli)
V. Audívi vocem de cælo dicéntem mihi.
R. Beáti mórtui qui in Dómino moriúntur.
|
Versus (In loco Capituli)
V. I heard a voice from heaven saying unto me
R. Blessed are the dead which die in the Lord.
|
Canticum Magnificat {Antiphona Votive}
Ant. Omne
(Canticum Mariae * Luc. 1:46-55)
1:46 Magníficat ✝ * ánima mea Dóminum.
1:47 Et exsultávit spíritus meus: * in Deo, salutári meo.
1:48 Quia respéxit humilitátem ancíllæ suæ: * ecce enim ex hoc beátam me dicent omnes generatiónes.
1:49 Quia fecit mihi magna, qui potens est: * et sanctum nomen ejus.
1:50 Et misericórdia ejus, a progénie in progénies: * timéntibus eum.
1:51 Fecit poténtiam in bráchio suo: * dispérsit supérbos mente cordis sui.
1:52 Depósuit poténtes de sede: * et exaltávit húmiles.
1:53 Esuriéntes implévit bonis: * et dívites dimísit inánes.
1:54 Suscépit Israël púerum suum: * recordátus misericórdiæ suæ.
1:55 Sicut locútus est ad patres nostros: * Ábraham, et sémini ejus in sæcula.
V. Réquiem ætérnam * dona eis, Dómine.
R. Et lux perpétua * lúceat eis.
Ant. Omne * quod dat mihi Pater, ad me veniet: et eum qui venit ad me, non ejiciam foras.
|
Canticum Magnificat {Antiphona votív}
Ant. All that the Father giveth Me shall come to Me;
(Szuz Maria eneke Luke 1:46-55)
46 Lelkem ✝ * magasztalja az Urat,
47 és szívem ujjong * megváltó Istenemben,
48 mert rátekintett szolgálója alázatosságára. * Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék,
49 mert nagyot tett velem a Hatalmas, * és Szent az õ neve.
50 Irgalma nemzedékrõl nemzedékre * az istenfélõkkel marad.
51 Karja bizonyságot tett hatalmáról: * szétszórta a szívük szándékában a gõgösöket,
52 letaszította trónjukról a hatalmasokat, * az alázatosakat pedig fölemelte.
53 Az éhezõket javakkal töltötte el, * de a gazdagokat üres kézzel küldte el.
54 Gondjába vette szolgáját, Izraelt, * megemlékezve irgalmáról,
55 amelyet atyáinknak, * Ábrahámnak és utódainak örökre megígért.
V. Adj Uram * örök nyugodalmat nekik
R. És az örök világosság * fényeskedjék nekik
Ant. All that the Father giveth Me shall come to Me; * and him that cometh to Me I will in no wise cast out.
|
Preces Feriales{omittitur}
|
Hétköznapi könyörgések{elmarad}
|
Oratio {Votive}
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
V. A porta ínferi.
R. Erue, Dómine, ánimas eórum.
V. Requiéscant in pace.
R. Amen.
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
secunda 'Domine, exaudi' omittitur
Orémus.
Fidelium, Deus, ómnium conditor et redemptor, animábus famulórum famularumque tuárum remissiónem cunctórum tríbue peccatórum: ut indulgéntiam, quam semper optavérunt, piis supplicatiónibus consequántur:
Qui vivis et regnas cum Deo Patre, in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {votív}
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
V. From the gates of the grave.
R. Deliver their souls, O Lord!
V. May they rest in peace.
R. Ámen.
V. Hear my prayer, O Lord.
R. And let my cry come unto thee.
hagyd ki a második Uram hallgasd meg könyörgésemet
Könyörögjünk
O God, Who art thyself at once the Maker and the Redeemer of all thy faithful ones, grant unto the souls of thy servants and handmaids remission of all their sins, making of our entreaties unto our Great Father a mean whereby they may have that forgiveness which they have ever hoped for.
Ki élsz és uralkodol az Atyával és a Szentlélekkel együtt mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
V. Requiem aeternam dona eis Domine.
R. Et lux perpetua luceat eis.
V. Requiescant in pace.
R. Amen.
|
V. O Lord, grant them eternal rest.
R. And let the everlasting light shine upon them.
V. May they rest in peace.
R. Ámen.
|