Incipit
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave Maria, gratia plena; Dominus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta Maria, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.
Credo in Deum, Patrem omnipoténtem, Creatórem cæli et terræ.
Et in Jesum Christum, Fílium ejus únicum, Dóminum nostrum: qui concéptus est de Spíritu Sancto, natus ex María Vírgine, passus sub Póntio Piláto, crucifíxus, mórtuus, et sepúltus: descéndit ad ínferos; tértia die resurréxit a mórtuis; ascéndit ad cælos; sedet ad déxteram Dei Patris omnipoténtis: inde ventúrus est judicáre vivos et mórtuos.
Credo in Spíritum Sanctum, sanctam Ecclésiam cathólicam, Sanctórum communiónem, remissiónem peccatórum, carnis resurrectiónem, vitam ætérnam. Amen.
V. Dómine, lábia ✠ mea apéries.
R. Et os meum annuntiábit laudem tuam.
V. Deus ✝ in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Alleluia.
|
Kezdet
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes, Az Úr van teveled, Áldott vagy te az asszonyok között, És áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.
Asszonyunk, Szûz Mária, Istennek szent Anyja, Imádkozzál érettünk, bûnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtõjében.
És a Jézus Krisztusban, Istennek egyszülött Fiában, a mi Urunkban; ki fogantaték Szentlélektõl, születék Szûz Máriától; kinzaték Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghala és eltemetteték. Szálla alá a poklokra, harmadnapon halottaibol feltámada; fölméne a mennyekbe, ott ül a mindenható Atyaistennek jobbja felõl; onnan lészen eljovendõ ítélni eleveneket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben. Katolikus keresztény Anyaszentegyházat; a szenteknek egyességét, a bûneinknek bocsánatát; testnek feltámadását és az örök életet. Ámen.
V. Nyisd meg ✠ Uram, ajkamat,
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam!
V. Istenem, ✝ jöjj segítségemre.
R. Uram, segíts meg engemet.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Alleluia
|
Invitatorium {Antiphona ex Proprio Sanctorum}
Ant. Regem Praecursoris Dominum, * Venite adoremus.
Ant. Regem Praecursoris Dominum, * Venite adoremus.
Veníte, exsultémus Dómino, jubilémus Deo, salutári nostro: præoccupémus fáciem ejus in confessióne, et in psalmis jubilémus ei.
Ant. Regem Praecursoris Dominum, * Venite adoremus.
Quóniam Deus magnus Dóminus, et Rex magnus super omnes deos, quóniam non repéllet Dóminus plebem suam: quia in manu ejus sunt omnes fines terræ, et altitúdines móntium ipse cónspicit.
Ant. Venite adoremus.
Quóniam ipsíus est mare, et ipse fecit illud, et áridam fundavérunt manus ejus (genuflectitur) veníte, adorémus, et procidámus ante Deum: plorémus coram Dómino, qui fecit nos, quia ipse est Dóminus, Deus noster; nos autem pópulus ejus, et oves páscuæ ejus.
Ant. Regem Praecursoris Dominum, * Venite adoremus.
Hódie, si vocem ejus audiéritis, nolíte obduráre corda vestra, sicut in exacerbatióne secúndum diem tentatiónis in desérto: ubi tentavérunt me patres vestri, probavérunt et vidérunt ópera mea.
Ant. Venite adoremus.
Quadragínta annis próximus fui generatióni huic, et dixi; Semper hi errant corde, ipsi vero non cognovérunt vias meas: quibus jurávi in ira mea; Si introíbunt in réquiem meam.
Ant. Regem Praecursoris Dominum, * Venite adoremus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Venite adoremus.
Ant. Regem Praecursoris Dominum, * Venite adoremus.
|
Imádságra hivás {Antiphona a szentek saját officiumából}
Ant. A Ur az Elõfutára királya * jöjjetek imádjuk Ot
Ant. A Ur az Elõfutára királya * jöjjetek imádjuk Ot
Jertek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek: Járúljunk orczája elé háladással, és zsoltárokkal vígadjunk neki.
Ant. A Ur az Elõfutára királya * jöjjetek imádjuk Ot
Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenek fölött: Mert kezében vagyon a föld minden határa, és övéi a hegyek magasságai.
Ant. jöjjetek imádjuk Ot
Mert övé a tenger, és õ alkotta azt, és az õ kezei alakították a szárazat. (térdet hajt) Jertek, imádva borúljunk le, és sírjunk az Úr elõtt, ki minket alkotott: Mert õ a mi Urunk Istenünk, és mi az õ legelõjének népe, és kezeinek juhai.
Ant. A Ur az Elõfutára királya * jöjjetek imádjuk Ot
Ma, ha az õ szavát halljátok, meg ne keményítsétek sziveteket, mint ama boszantással a kisértés napján a pusztában: hol megkisértettek engem atyáitok, próbára tettek engem, bár látták cselekedeteimet.
Ant. jöjjetek imádjuk Ot
Negyven esztendeig boszantott engem e nemzedék, és mondám; Ezek szivökben mindenkor tévelygenek: És nem ismerték meg az én utaimat, úgy hogy megesküdtem haragomban; Nem mennek be az én nyugodalmamba.
Ant. A Ur az Elõfutára királya * jöjjetek imádjuk Ot
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. jöjjetek imádjuk Ot
Ant. A Ur az Elõfutára királya * jöjjetek imádjuk Ot
|
Hymnus {ex Proprio Sanctorum}
Antra deserti teneris sub annis
Civium turmas fugiens, petisti,
Ne levi posses maculare vitam
Crimine linguae.
Praebuit durum tegumen camelus
Artubus sacris, strophium bidentes:
Cui latex haustum, sociata pastum
Mella locustis.
Ceteri tantum cecinere Vatum
Corde praesago jubar affuturum:
Tu quidem mundi scelus auferentem
Indice prodis.
Non fuit vasti spatium per orbis
Sanctior quisquam genitus Joanne,
Qui nefas saecli meruit lavantem
Tingere lymphis.
Sit decus Patri, genitaeque Proli,
Et tibi compar utriusque virtus
Spiritus semper, Deus unus, omni
Temporis aevo.
Amen.
|
Himnusz {a szentek saját officiumából}
Gyenge korban már, tömeget kerülvén,
Barlangok, puszták zugait szeretted:
Meg ne férkezné kisikolt igének
Szennye sem ajkad.
Tagjaid borzas teveszôr takarta,
Kétfogú berbécs övezett kötéllel,
Kortyot víz kínált, eledelt a sáska,
Erdei mézzel.
Szóval ígéré valamennyi látó
A kelendô Fényt: te megérted újjal
A szelíd Bárányt, ki a rossz világnak
Elveszi bûnét.
Nincs e bûnbenholt sivatag világon
Jánosnál szentebb anyaszült halandó;
Választott ô lôn, ki megöntse vízzel
Bûn lemosóját.
Áldás, dícséret legyen az Atyának,
Egyszülöttének s vele Szentléleknek,
Háromságban- egy örök Istenünknek,
Minden idôben.
Ámen.
|
Psalmi cum lectionibus {Antiphonae et Psalmi ex Proprio Sanctorum}
Nocturn I.
Ant. Priusquam te formarem * in utero, novi te: et antequam progredereris, sanctificavi te
Psalmus 1 [1]
1:1 Beátus vir, qui non ábiit in consílio impiórum, et in via peccatórum non stetit, * et in cáthedra pestiléntiæ non sedit:
1:2 Sed in lege Dómini volúntas ejus, * et in lege ejus meditábitur die ac nocte.
1:3 Et erit tamquam lignum, quod plantátum est secus decúrsus aquárum, * quod fructum suum dabit in témpore suo:
1:4 Et fólium ejus non défluet: * et ómnia quæcúmque fáciet, prosperabúntur.
1:5 Non sic ímpii, non sic: * sed tamquam pulvis, quem prójicit ventus a fácie terræ.
1:6 Ideo non resúrgent ímpii in judício: * neque peccatóres in concílio justórum.
1:7 Quóniam novit Dóminus viam justórum: * et iter impiórum períbit.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Priusquam te formarem * in utero, novi te: et antequam progredereris, sanctificavi te
|
Zsoltárok és olvasmányok {Antiphonae et Psalmi a szentek saját officiumából}
Nocturn I.
Ant. Before I formed thee in the belly I knew thee, * and before thou earnest forth out of the womb I sanctified thee
Zsoltár 1 [1]
1:1 Boldog ember, ki az istentelenek tanácsán nem jár, és a bûnösök útján meg nem áll, * és a mirígy székében nem ül;
1:2 Hanem az Úr törvényében telik kedve, * és éjjel nappal az õ törvényében elmélkedik.
1:3 És leszen mint a fa, mely vízfolyások mellé ültettetett, * mely gyümölcsét megadja idejében,
1:4 és levele el nem hull; * és a mit cselekszik, mind sikerûl.
1:5 Nem így az istentelenek, nem így; * hanem mint a por, melyet a szél elhány a föld szinérõl.
1:6 Azért az istentelenek meg nem állhatnak az itéletben; * sem a bûnösök az igazak gyülekezetében.
1:7 Mert az Úr ismeri az igazak útját; * és az istentelenek útja elvesz.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Before I formed thee in the belly I knew thee, * and before thou earnest forth out of the womb I sanctified thee
|
Ant. Ad omnia quae mittam te, * dicit Dominus, ibis: ne timeas, et quae mandavero tibi, loqueris ad eos
Psalmus 2 [2]
2:1 Quare fremuérunt Gentes: * et pópuli meditáti sunt inánia?
2:2 Astitérunt reges terræ, et príncipes convenérunt in unum * advérsus Dóminum, et advérsus Christum ejus.
2:3 Dirumpámus víncula eórum: * et projiciámus a nobis jugum ipsórum.
2:4 Qui hábitat in cælis, irridébit eos: * et Dóminus subsannábit eos.
2:5 Tunc loquétur ad eos in ira sua, * et in furóre suo conturbábit eos.
2:6 Ego autem constitútus sum Rex ab eo super Sion montem sanctum ejus, * prædicans præcéptum ejus.
2:7 Dóminus dixit ad me: * Fílius meus es tu, ego hódie génui te.
2:8 Póstula a me, et dabo tibi Gentes hereditátem tuam, * et possessiónem tuam términos terræ.
2:9 Reges eos in virga férrea, * et tamquam vas fíguli confrínges eos.
2:10 Et nunc, reges, intellígite: * erudímini, qui judicátis terram.
2:11 Servíte Dómino in timóre: * et exsultáte ei cum tremóre.
2:12 Apprehéndite disciplínam, nequándo irascátur Dóminus, * et pereátis de via justa.
2:13 Cum exárserit in brevi ira ejus: * beáti omnes qui confídunt in eo.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Ad omnia quae mittam te, * dicit Dominus, ibis: ne timeas, et quae mandavero tibi, loqueris ad eos
|
Ant. The Lord said unto me Thou shalt go to all that I shall send thee; * fear not and whatsoever I command thee thou shalt speak
Zsoltár 2 [2]
2:1 Miért agyarkodnak a pogányok, * s gondolnak a népek hiúságokat?
2:2 Fölállanak a föld királyai, * és a fejedelmek egybegyûlnek az Úr ellen és az õ fölkentje ellen.
2:3 Szaggassuk el köteleiket, * és rázzuk le magunkról igájokat!
2:4 A mennyekben lakó kineveti õket, * és az Úr kigúnyolja õket.
2:5 Akkor szól nekik haragjában, * és búsulásában megháborítja õket.
2:6 Én pedig királylyá rendeltettem tõle Sionon, * az õ szent hegyén, és parancsát hirdetem.
2:7 Az Úr mondá nekem: * Fiam vagy te, én ma szültelek téged.
2:8 Kérjed tõlem, és neked adom a pogányokat örökségûl, * és birtokúl a föld határait.
2:9 Vasvesszõvel fogod õket kormányozni, * s mint a cserépedényt, összetöröd õket.
2:10 És most, királyok, okúljatok; * tanúljatok, kik a földet itélitek.
2:11 Szolgáljatok az Úrnak félelemmel, * és örvendezzetek neki rettegéssel.
2:12 Fogadjátok el a fegyelmet, nehogy valamikor megharagudjék az Úr, * és elvesszettek az igaz útról;
2:13 Mikor hirtelen fölgerjed az õ haragja, * boldogok mindnyájan, kik benne bíznak.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. The Lord said unto me Thou shalt go to all that I shall send thee; * fear not and whatsoever I command thee thou shalt speak
|
Ant. Ne timeas * a facie eorum, quia ego tecum sum, dicit Dominus
Psalmus 3 [3]
3:1 Dómine quid multiplicáti sunt qui tríbulant me? * multi insúrgunt advérsum me.
3:2 Multi dicunt ánimæ meæ: * Non est salus ipsi in Deo ejus.
3:3 Tu autem, Dómine, suscéptor meus es, * glória mea, et exáltans caput meum.
3:4 Voce mea ad Dóminum clamávi: * et exaudívit me de monte sancto suo.
3:5 Ego dormívi, et soporátus sum: * et exsurréxi, quia Dóminus suscépit me.
3:6 Non timébo míllia pópuli circumdántis me: * exsúrge, Dómine, salvum me fac, Deus meus.
3:7 Quóniam tu percussísti omnes adversántes mihi sine causa: * dentes peccatórum contrivísti.
3:8 Dómini est salus: * et super pópulum tuum benedíctio tua.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Ne timeas * a facie eorum, quia ego tecum sum, dicit Dominus
|
Ant. Be not afraid of their faces * for I am with thee, saith the Lord
Zsoltár 3 [3]
3:1 Uram! mennyire megsokasodtak, * kik engem szorongatnak. Sokan támadnak ellenem.
3:2 Sokan mondják lelkemnek: * Nincs neki szabadúlása az õ Istenében.
3:3 Te pedig, Uram! én oltalmazóm vagy; * én dicsõségem, ki fölemeled fejemet.
3:4 Szómmal az Úrhoz kiáltottam; * és meghallgatott engem az õ szent hegyérõl.
3:5 Én szenderegtem, és mély álomban voltam, és fölkeltem; * mert az Úr megtartott engem.
3:6 Nem félek az engem környezõ nép ezreitõl; kelj föl, Uram! * szabadíts meg engem, én Istenem!
3:7 Mert te verted meg mind, kik ok nélkül ellenkeztek velem; * a bûnösök fogait összetörted.
3:8 Az Úré a szabadítás, * és népeden a te áldásod.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Be not afraid of their faces * for I am with thee, saith the Lord
|
V. Fuit homo missus a Deo.
R. Cui nomen erat Joannes.
|
V. There was a man sent from God
R. Whose name was John.
|
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Exaudi, Domine Jesu Christe, preces servorum tuorum, et miserere nobis: Qui cum Patre et Spiritu Sancto vivis et regnas in saecula saeculorum. Amen.
|
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
Feloldozás. Hallgasd meg Urunk Jézus Krisztus szolgáid könyörgését és irgalmazz nekünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön örökke. Ámen.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Benedictione perpetua benedicat nos Pater aeternus. Amen.
Lectio 1
Incipit liber Jeremiae Prophetae.
Jer 1:1-5
1 Verba Jeremiae filii Helciae, de sacerdotibus qui fuerunt in Anathoth, in terra Benjamin.
2 Quod factum est verbum Domini ad eum in diebus Josiae filii Amon, regis Juda, in tertiodecimo anno regni ejus.
3 Et factum est in diebus Joakim filii Josiae, regis Juda, usque ad consummationem undecimi anni Sedeciae, filii Josiae, regis Juda, usque ad transmigrationem Jerusalem, in mense quinto.
4 Et factum est verbum Domini ad me, dicens:
5 Priusquam te formarem in utero, novi te, et antequam exires de vulva, sanctificavi te, et prophetam in Gentibus dedi te.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Fuit homo missus a Deo cui nomen erat Joannes:
* Hic venit in testimonium, ut testimonium perhiberet de lumine, et pararet Domino plebem perfectam.
V. Erat Joannes in deserto praedicans baptismum poenitentiae.
R. Hic venit in testimonium, ut testimonium perhiberet de lumine, et pararet Domino plebem perfectam.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Maradando áldással áldjon meg minket az örök Isten. Ámen.
Olvasmány 1
Olvasmány Jeremiás próféta könyvébõl
Jer 1:1-5
1 Jeremiásnak, Hilkija fiának a szavai, aki abból a papi családból származott, amely a Benjamin földjén levõ Anatotban lakott.
2 Az Úr Jozijának, Ámon fiának, Júda királyának napjaiban, uralkodásának 13. esztendejében intézte hozzá szózatait,
3 Aztán Jojákimnak, Jozija fiának, Júda királyának napjaiban is, egészen addig, míg Cidkijának, Jozija fiának, Júda királyának 11. esztendeje el nem telt, amikor is fogságba vitték Jeruzsálemet, az ötödik hónapban.
4 Így szólt hozzám az Úr:
5 "Mielõtt megalkottalak anyád méhében, már ismertelek; mielõtt megszülettél volna, fölszenteltelek, és prófétául rendeltelek a nemzetek javára."
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. There was a man sent from God, whose name was John.
* The same came for a witness, to bear witness of the Light, to make ready a people prepared for the Lord.
V. John was in the wilderness, preaching the baptism of repentance.
R. The same came for a witness, to bear witness of the Light, to make ready a people prepared for the Lord.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Unigenitus Dei Filius nos benedicere et adjuvare dignetur. Amen.
Lectio 2
Jer 1:6-10
6 Et dixi: A, a, a, Domine Deus, ecce nescio loqui, quia puer ego sum.
7 Et dixit Dominus ad me: Noli dicere: Puer sum: quoniam ad omnia quae mittam te ibis, et universa quaecumque mandavero tibi loqueris.
8 Ne timeas a facie eorum, quia tecum ego sum ut eruam te, dicit Dominus.
9 Et misit Dominus manum suam, et tetigit os meum, et dixit Dominus ad me: Ecce dedi verba mea in ore tuo:
10 Ecce constitui te hodie super Gentes et super regna, ut evellas, et destruas, et disperdas, et dissipes, et aedifices, et plantes.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Elisabeth Zachariae magnum virum genuit, Joannem Baptistam praecursorem Domini:
* Qui viam Domino praeparavit in eremo.
V. Fuit homo missus a Deo, cui nomen erat Joannes.
R. Qui viam Domino praeparavit in eremo.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Isten Egyszülött Fia meltóztasson megáldani és támogatni minket. Ámen.
Olvasmány 2
Jer 1:6-10
6 Erre azt mondtam: "Jaj, Uram Isten! Nézd, nem tudok én beszélni, hiszen még ifjú vagyok."
7 De az Úr így válaszolt: "Ne mondd azt, hogy ifjú vagyok, hanem menj el azokhoz, akikhez küldelek, és mondd el nekik mind, amit parancsolok.
8 Ne félj tõlük, mert veled vagyok, és megoltalmazlak - az Úr mondja ezt neked."
9 Akkor az Úr kinyújtotta kezét, megérintette ajkamat és így szólt hozzám:
10 "Nézd, ajkadra adom szavaimat, ma nemzetek és országok fölé állítalak, hogy gyomlálj és rombolj, pusztíts és szétszórj, építs és ültess."
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. Elizabeth, the wife of Zacharias, was the mother of a mighty man, even of John the Baptist, the Forerunner of the Lord,
* who made straight in the desert an highway for the Lord. 1
V. There was a man sent from God, whose name was John.
R. Who made straight in the desert an highway for the Lord.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Spiritus Sancti gratia illuminet sensus et corda nostra. Amen.
Lectio 3
Jer 1:17-19
17 Tu ergo, accinge lumbos tuos, et surge, et loquere ad eos omnia quae ego praecipio tibi. Ne formides a facie eorum, nec enim timere te faciam vultum eorum.
18 Ego quippe dedi te hodie in civitatem munitam, et in columnam ferream, et in murum aereum, super omnem terram, regibus Juda, principibus ejus, et sacerdotibus, et populo terrae.
19 Et bellabunt adversum te, et non praevalebunt, quia ego tecum sum, ait Dominus, ut liberem te.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Priusquam te formarem in utero, novi te: et antequam exires de ventre, sanctificavi te:
* Et prophetam in Gentibus dedi te.
V. Vir dilectus a Deo, et hominibus honoratus est.
R. Et prophetam in Gentibus dedi te.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Et prophetam in Gentibus dedi te.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. A Szentlélek kegyelme világosítsa meg érzékeinket és szívünket. Ámen.
Olvasmány 3
Jer 1:17-19
17 Azért hát övezd fel derekadat: kelj föl és mondd el nekik mind, amit parancsolok neked. Ne ijedj meg tõlük, különben én ijesztelek meg a szemük elõtt.
18 Én meg a mai napon erõs várossá teszlek; vasoszloppá és ércfallá az egész ország ellenében; Júda királyai és fõemberei ellen, papjai és egész népe ellen.
19 Harcolni fognak ugyan ellened, de nem gyõznek le, mert veled vagyok és megszabadítalak - mondja az Úr.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. Before I formed thee in the belly I knew thee and before thou earnest forth out of the womb I sanctified thee
* And I ordained thee a Prophet unto the nations.
V. A man beloved of God and men, he was had in honour.
R. And I ordained thee a Prophet unto the nations.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. And I ordained thee a Prophet unto the nations.
|
Nocturn II.
Ant. Misit Dominus * manum suam, et tetigit os meum, et prophetam in Gentibus dedit me Dominus
Psalmus 4 [4]
4:1 Cum invocárem exaudívit me Deus justítiæ meæ: * in tribulatióne dilatásti mihi.
4:2 Miserére mei, * et exáudi oratiónem meam.
4:3 Fílii hóminum, úsquequo gravi corde? * ut quid dilígitis vanitátem, et quæritis mendácium?
4:4 Et scitóte quóniam mirificávit Dóminus sanctum suum: * Dóminus exáudiet me cum clamávero ad eum.
4:5 Irascímini, et nolíte peccáre: * quæ dícitis in córdibus vestris, in cubílibus vestris compungímini.
4:6 Sacrificáte sacrifícium justítiæ, et speráte in Dómino. * Multi dicunt: Quis osténdit nobis bona?
4:7 Signátum est super nos lumen vultus tui, Dómine: * dedísti lætítiam in corde meo.
4:8 A fructu fruménti, vini, et ólei sui * multiplicáti sunt.
4:9 In pace in idípsum * dórmiam, et requiéscam;
4:10 Quóniam tu, Dómine, singuláriter in spe * constituísti me.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Misit Dominus * manum suam, et tetigit os meum, et prophetam in Gentibus dedit me Dominus
|
Nocturn II.
Ant. The Lord put forth His hand, and touched my mouth, * and the Lord ordained me a Prophet unto the nations
Zsoltár 4 [4]
4:1 Midõn segítségûl híttam, meghallgatott engem az én igazságom Istene; * a szorongásban tágítottál rajtam.
4:2 Könyörûlj rajtam, * és hallgasd meg imádságomat.
4:3 Emberek fiai! meddig lesztek nehéz szívvel? * Miért szeretitek a hiúságot, és keresitek a hazudságot?
4:4 Tudjátok meg, hogy az Úr csodálatossá tette az õ szentjét; * az Úr meghallgat engem, mikor hozzá kiáltok.
4:5 Haragudván, ne vétkezzetek; * a mit szívetekben mondotok, nyughelyeiteken bánjátok meg.
4:6 Áldozzátok az igazság áldozatát, és bízzatok az Úrban. * Sokan mondják: Ki láttat velünk jókat?
4:7 Ránk van jegyezve, Uram, orczád világossága; * örömet adtál szívembe.
4:8 Gabonájok, boruk és olajuk gyümölcsével * lettek õk gazdagok.
4:9 De emiatt békeségben * alszom, és megnyugszom;
4:10 Mert te, Uram, kiváltképen megerõsítettél engem * a reménységben.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. The Lord put forth His hand, and touched my mouth, * and the Lord ordained me a Prophet unto the nations
|
Ant. Ecce dedi verba mea * in ore tuo: ecce constitui te super Gentes et regna
Psalmus 5 [5]
5:1 Verba mea áuribus pércipe, Dómine, * intéllige clamórem meum.
5:2 Inténde voci oratiónis meæ, * Rex meus et Deus meus.
5:3 Quóniam ad te orábo: * Dómine, mane exáudies vocem meam.
5:4 Mane astábo tibi et vidébo: * quóniam non Deus volens iniquitátem tu es.
5:5 Neque habitábit juxta te malígnus: * neque permanébunt injústi ante óculos tuos.
5:6 Odísti omnes, qui operántur iniquitátem: * perdes omnes, qui loquúntur mendácium.
5:7 Virum sánguinum et dolósum abominábitur Dóminus: * ego autem in multitúdine misericórdiæ tuæ.
5:8 Introíbo in domum tuam: * adorábo ad templum sanctum tuum in timóre tuo.
5:9 Dómine, deduc me in justítia tua: * propter inimícos meos dírige in conspéctu tuo viam meam.
5:10 Quóniam non est in ore eórum véritas: * cor eórum vanum est.
5:11 Sepúlcrum patens est guttur eórum, linguis suis dolóse agébant, * júdica illos, Deus.
5:12 Décidant a cogitatiónibus suis, secúndum multitúdinem impietátum eórum expélle eos, * quóniam irritavérunt te, Dómine.
5:13 Et læténtur omnes, qui sperant in te, * in ætérnum exsultábunt: et habitábis in eis.
5:14 Et gloriabúntur in te omnes, qui díligunt nomen tuum, * quóniam tu benedíces justo.
5:15 Dómine, ut scuto bonæ voluntátis tuæ * coronásti nos.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Ecce dedi verba mea * in ore tuo: ecce constitui te super Gentes et regna
|
Ant. Behold, I have put My words in thy mouth * see, I have this day set thee over the nations, and over the kingdoms
Ant. Behold, I have put My words in thy mouth * see, I have this day set thee over the nations, and over the kingdoms
|
Ant. Dominus * ab utero vocavit me, de ventre matris meae recordatus est nominis mei
Psalmus 8 [6]
8:1 Dómine, Dóminus noster, * quam admirábile est nomen tuum in univérsa terra!
8:2 Quóniam eleváta est magnificéntia tua, * super cælos.
8:3 Ex ore infántium et lacténtium perfecísti laudem propter inimícos tuos, * ut déstruas inimícum et ultórem.
8:4 Quóniam vidébo cælos tuos, ópera digitórum tuórum: * lunam et stellas, quæ tu fundásti.
8:5 Quid est homo quod memor es ejus? * aut fílius hóminis, quóniam vísitas eum?
8:6 Minuísti eum paulo minus ab Ángelis, glória et honóre coronásti eum: * et constituísti eum super ópera mánuum tuárum.
8:7 Omnia subjecísti sub pédibus ejus, * oves et boves univérsas: ínsuper et pécora campi.
8:8 Vólucres cæli, et pisces maris, * qui perámbulant sémitas maris.
8:9 Dómine, Dóminus noster, * quam admirábile est nomen tuum in univérsa terra!
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Dominus * ab utero vocavit me, de ventre matris meae recordatus est nominis mei
|
Ant. The Lord hath called me from the womb * from the bowels of my mother hath He made mention of my name
Zsoltár 8 [6]
8:1 Uram, mi Urunk! * mely csodálatos a te neved az egész földön!
8:2 Mert a te dicsõséged fölmagasztaltatott * az egek fölött.
8:3 A kisdedek és csecsemõk szája által viszed véghez a dicséretet ellenségeid miatt, * hogy megrontsd az ellenséget és boszúállót.
8:4 Mert ha nézem egeidet, a te újjaid alkotmányait, a holdat és csillagokat, * melyeket te alapítottál:
8:5 Mi az ember, hogy megemlékezel róla? * vagy az ember fia, hogy meglátogatod õt?
8:6 Kevéssel tetted õt kisebbé az angyaloknál, dicsõséggel és tisztelettel koronáztad meg õt, * és kezeid alkotmányai fölé rendelted õt.
8:7 Mindent lábai alá vetettél, a juhokat és ökröket mind, * azon fölûl a mezei vadakat is.
8:8 Az égi madarakat és a tenger halait, * melyek eljárják a tenger ösvényeit.
8:9 Uram, mi Urunk! * mily csodálatos a te neved az egész földön!
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. The Lord hath called me from the womb * from the bowels of my mother hath He made mention of my name
|
V. Inter natos mulierum non surrexit major.
R. Joanne Baptista.
|
V. Among them that are born of women there hath not risen a greater
R. Than John the Baptist
|
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Ipsius pietas et misericordia nos adjuvet, qui cum Patre et Spiritu Sancto vivit et regnat in saecula saeculorum. Amen.
|
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
Feloldozás. Annak a kegyessége és irgalma támogasson minket, aki az Atyával és a Szentlélekkel él és uralkodik mindörökké. Ámen.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Deus Pater omnipotens sit nobis propitius et clemens. Amen.
Lectio 4
Sermo sancti Augustini Episcopi.
Serm. 20. de Sanctis.
Post illum sacrosanctum Domini natalis diem nullius hominum nativitatem legimus celebrari, nisi solius beati Joannis Baptistae. In aliis Sanctis et electis Dei novimus illum diem coli, quo illos, post consummationem laborum, et devictum triumphatumque mundum, in perpetuas aeternitates praesens haec vita parturiit. In aliis consummata ultimi diei merita celebrantur; in hoc etiam prima dies, et ipsa etiam hominis' initia consecrantur: pro hac absque dubio causa, quia per hunc Dominus adventum suum, ne subito homines insperatum non agnoscerent, voluit esse testatum.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Descendit Angelus Domini ad Zachariam, dicens: Accipe puerum in senectute tua:
* Et habebit nomen Joannes Baptista.
V. Iste puer magnus coram Domino: nam et manus ejus cum ipso est.
R. Et habebit nomen Joannes Baptista.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Atya Isten, légy hozzánk kegyes és irgalmas. Ámen.
Olvasmány 4
From the Sermons of St Austin, Bishop of Hippo.
20th on the Saints.
Outside the most holy Birthday of the Lord, we find celebrated in the Gospel the birth of only one other, namely, that of the blessed Baptist, John. As regardeth all others among God's holy and chosen ones we know that that day is observed whereon, with their work finished, and the world conquered and finally trampled down, they were born from this into a better life, even one of everlasting blessedness. In others is honoured the crowning of the struggle on their last day of dying life, but in John is honoured the first day in him the very beginning is found hallowed. And the reason of this is, without doubt, because he was sent from God to bear witness to the coming of the Light, lest when It came It might take the darkness by surprise, and the darkness might not comprehend It. Now, John was a figure of the Old Testament, and showed in his own person a typical embodiment of the Law
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. The Angel of the Lord was sent down unto Zacharias, saying Thou shalt beget a son in thine old age
* and his name shall be called John the Baptist.
V. The child shall be great in the sight of the Lord for His hand is with him.
R. And his name shall be called John the Baptist.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Christus perpetuae det nobis gaudia vitae. Amen.
Lectio 5
Joannes autem figura fuit veteris Testamenti, et in se formam praetulit legis: et ideo Joannes praenuntiavit Salvatorem, sicut lex gratiam praecucurrit. Quod autem nondum natus de secreto materni uteri prophetavit, et expers lucis jam testis est veritatis: hoc est intelligendum, quod latens sub velamine et carne litterae, et Redemptorem mundo spiritu praedicavit, et nobis Dominum nostrum de quodam legis utero proclamavit. Ergo quia Judaei erraverunt a ventre, id est a lege, quae a Christo gravida erat, erraverunt a ventre, locuti sunt falsa: ideo hic venit in testimonium, ut testimonium perhiberet de lumine.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Hic est praecursor dilectus, et lucerna lucens ante Dominum:
* Ipse est enim Joannes, qui viam Domino praeparavit in eremo; sed et Agnum Dei demonstravit, et illuminavit mentes hominum.
V. Ipse praeibit ante illum in spiritu et virtute Eliae.
R. Ipse est enim Joannes, qui viam Domino praeparavit in eremo; sed et Agnum Dei demonstravit, et illuminavit mentes hominum.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Örökkevaló Krisztus add meg nekünk az élet örömét. Ámen.
Olvasmány 5
Therefore John heralded beforehand the coming of the Saviour, even as the Law was our schoolmaster to bring us to the grace of Christ. Gal. iii. 24. But as touching this, that he prophesied while yet in the hidden depths of his mother's womb, and while himself lightless bore testimony to the truth, we are to understand it as a figure how that while himself wrapped round with the veil and carnal ordinances of the letter, he by the spirit preached unto the world a Redeemer, and testified that Jesus is our Lord even while for himself, working under the law, the birth of the new dispensation was still in the womb of the future, and not come to day. The Jews were estranged from the womb, that is from the Law, that womb heavy with the Christ That was to be they went astray from the belly, speaking lies, Ps. lvii. 4 and therefore John came for a witness, to bear witness of the Light, that all men through him might believe. John i. 7.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. This is the well-beloved Fore-runner, a burning and a shining light before the Lord.
* For even this is John, who made straight in the desert an highway for our God. This also is he which bare witness, saying Behold the Lamb of God And his light lightened the minds of men.
V. He shall go before Him in the spirit and power of Elias.
R. For even this is John, who made straight in the desert an highway for our God. This also is he which bare witness, saying Behold the Lamb of God And his light lightened the minds of men.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Ignem sui amoris accendat Deus in cordibus nostris. Amen.
Lectio 6
Quod autem Joannes in carcere constitutus ad Christum discipulos suos ordinat; lex ad Evangelium transmittit. Quae lex juxta typum Joannis, quasi ignorantiae clausa carcere, in obscuro et in occulto jacebat, et Judaica caecitate sensus intra litteram tenebatur inclusus. De hoc beatus Evangelista proloquitur: Ille erat lucerna ardens, id est, Spiritus Sancti igne succensus, ut mundo ignorantiae nocte possesso, lumen salutis ostenderet, et quasi inter densissimas delictorum tenebras, splendidissimum justitiae solem lucis suae radio demonstraret, et de seipso dicens: Ego vox clamantis in deserto.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Innuebant patri ejus, quem vellet vocari eum: et postulans pugillarem, scripsit, dicens:
* Joannes est nomen ejus.
V. Apertum est os Zachariae, et prophetavit, dicens.
R. Joannes est nomen ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Joannes est nomen ejus.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Szeretetének lángját élessze fel Isten szívünkben. Ámen.
Olvasmány 6
But as for this, that when John had heard in the prison the works of Christ, he sent two of his disciples Matth. xi. 2 this is the Law sending to the Gospel. For John here was a figure of the Law, imprisoned in ignorance, lying in the dark, and in a hidden place, and he was fettered through Jewish misunderstanding within the bonds of the letter. But of him was it said, as is written in the Blessed Evangelist He was a burning and a shining light that is to say, that, when the whole world was wrapt in the night of ignorance, this Saint was kindled by the fire of the Holy Ghost, to show before men the light of salvation, and at the hour of the thickest darkness of sin, appeared like a bright morning star to herald the rising of that Sun so right gloriously radiant, the Son of righteousness, Christ our Lord. And this is why John said of himself: I am the voice of one crying in the wilderness, Make straight the way of the Lord. John i. 15.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. They made signs to his father, how he would have him called and he asked for a writing-table, and wrote, saying
* His name is John.
V. The mouth of Zacharias was opened, and he prophesied, saying
R. His name is John.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. His name is John.
|
Nocturn III.
Ant. Posuit os meum * Dominus quasi gladium acutum: sub umbra manus suae protexit me
Psalmus 14 [7]
14:1 Dómine, quis habitábit in tabernáculo tuo? * aut quis requiéscet in monte sancto tuo?
14:2 Qui ingréditur sine mácula, * et operátur justítiam:
14:3 Qui lóquitur veritátem in corde suo, * qui non egit dolum in lingua sua:
14:4 Nec fecit próximo suo malum, * et oppróbrium non accépit advérsus próximos suos.
14:5 Ad níhilum dedúctus est in conspéctu ejus malígnus: * timéntes autem Dóminum gloríficat:
14:6 Qui jurat próximo suo, et non décipit, * qui pecúniam suam non dedit ad usúram, et múnera super innocéntem non accépit.
14:7 Qui facit hæc: * non movébitur in ætérnum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Posuit os meum * Dominus quasi gladium acutum: sub umbra manus suae protexit me
|
Nocturn III.
Ant. The Lord hath made my mouth * like a sharp sword; in the shadow of His hand hath He hid me
Zsoltár 14 [7]
14:1 Uram! ki fog lakni a te hajlékodban? * vagy ki fog nyugodni szent hegyeden?
14:2 Ki szennyfolt nélkül jár, * és igazságot cselekszik;
14:3 Ki igazat szól szivében, * ki nem cselekszik álnokságot nyelvével;
14:4 és felebarátjának roszat nem teszen, * és gyalázást nem veszen be felebarátai ellen;
14:5 Ki elõtt semmivé lett a gonosztevõ, * de ki az istenfélõket dicsõiti;
14:6 Ki felebarátjának esküszik, és nem csalja meg; * ki pénzét uzsorára nem adja, és ajándékot az ártatlan ellen nem fogad el;
14:7 Ki ezeket cselekszi, * nem ingattatik meg mindörökké.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. The Lord hath made my mouth * like a sharp sword; in the shadow of His hand hath He hid me
|
Ant. Formans me * ex utero servum sibi Dominus, dicit: Dedi te in lucem Gentium, ut sis salus mea usque ad extremum terrae
Psalmus 20 [8]
20:1 Dómine in virtúte tua lætábitur rex: * et super salutáre tuum exsultábit veheménter.
20:2 Desidérium cordis ejus tribuísti ei: * et voluntáte labiórum ejus non fraudásti eum.
20:3 Quóniam prævenísti eum in benedictiónibus dulcédinis: * posuísti in cápite ejus corónam de lápide pretióso.
20:4 Vitam pétiit a te: * et tribuísti ei longitúdinem diérum in sæculum, et in sæculum sæculi.
20:5 Magna est glória ejus in salutári tuo: * glóriam et magnum decórem impónes super eum.
20:6 Quóniam dabis eum in benedictiónem in sæculum sæculi: * lætificábis eum in gáudio cum vultu tuo.
20:7 Quóniam rex sperat in Dómino: * et in misericórdia Altíssimi non commovébitur.
20:8 Inveniátur manus tua ómnibus inimícis tuis: * déxtera tua invéniat omnes, qui te odérunt.
20:9 Pones eos ut clíbanum ignis in témpore vultus tui: * Dóminus in ira sua conturbábit eos, et devorábit eos ignis.
20:10 Fructum eórum de terra perdes: * et semen eórum a fíliis hóminum.
20:11 Quóniam declinavérunt in te mala: * cogitavérunt consília, quæ non potuérunt stabilíre.
20:12 Quóniam pones eos dorsum: * in relíquiis tuis præparábis vultum eórum.
20:13 Exaltáre, Dómine, in virtúte tua: * cantábimus et psallémus virtútes tuas.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Formans me * ex utero servum sibi Dominus, dicit: Dedi te in lucem Gentium, ut sis salus mea usque ad extremum terrae
|
Ant. And now, saith the Lord That formed me from the womb * to be His servant I will also give thee for a light to the Gentiles, that thou mayest be My salvation unto the end of the earth
Zsoltár 20 [8]
20:1 Uram! a te erõdben vigad a király, * és szabadításodon fölötte igen örvendez.
20:2 Szive kivánságát megadtad neki, * és ajkai ohajtását nem tagadtad meg tõle.
20:3 Mert megelõzted õt az édesség áldásaival; * fejére koronát tettél drágakõbõl.
20:4 Életet kért tõled, és napok hosszaságát adtad neki * örökké, és mindörökön örökké.
20:5 Nagy az õ dicsõsége a te szabadításodban; * dicsõséget és nagy ékességet teszesz rája.
20:6 Mert áldássá teszed õt mindörökön örökké; * megvigasztalod õt a te szined örömével.
20:7 Mert a király az Úrban bízik; * és a Fölségesnek irgalmában nem fog ingadozni.
20:8 Találja meg kezed minden ellenségedet; * a te jobbod találja meg mind, a kik téged gyülölnek.
20:9 Hasonlókká teszed õket a tüzes kemenczéhez megjelenésed idején; * az Úr megháborítja õket haragjában, és tûz emészti meg õket.
20:10 Gyümölcsüket a földrõl elveszted, * és ivadékukat az emberek fiai közõl.
20:11 Mert gonoszt végeztek ellened; * tanácsokat gondoltak, melyeket véghez nem vihettek.
20:12 Mert hátat fordítani kényszeríted õket, * orczájokra igazítván hátrahagyott nyilaidat.
20:13 Magasztaltassál föl, Uram! * a te erõdben, hogy énekeljük és zengjük erõdet.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. And now, saith the Lord That formed me from the womb * to be His servant I will also give thee for a light to the Gentiles, that thou mayest be My salvation unto the end of the earth
|
Ant. Reges videbunt, * et consurgent principes, et adorabunt Dominum Deum tuum, qui elegit te
Psalmus 33 [9]
33:1 Benedícam Dóminum in omni témpore: * semper laus ejus in ore meo.
33:2 In Dómino laudábitur ánima mea: * áudiant mansuéti, et læténtur.
33:3 Magnificáte Dóminum mecum: * et exaltémus nomen ejus in idípsum.
33:4 Exquisívi Dóminum, et exaudívit me: * et ex ómnibus tribulatiónibus meis erípuit me.
33:5 Accédite ad eum, et illuminámini: * et fácies vestræ non confundéntur.
33:6 Iste pauper clamávit, et Dóminus exaudívit eum: * et de ómnibus tribulatiónibus ejus salvávit eum.
33:7 Immíttet Ángelus Dómini in circúitu timéntium eum: * et erípiet eos.
33:8 Gustáte, et vidéte quóniam suávis est Dóminus: * beátus vir, qui sperat in eo.
33:9 Timéte Dóminum, omnes sancti ejus: * quóniam non est inópia timéntibus eum.
33:10 Dívites eguérunt et esuriérunt: * inquiréntes autem Dóminum non minuéntur omni bono.
33:12 Veníte, filii, audíte me: * timórem Dómini docébo vos.
33:13 Quis est homo qui vult vitam: * díligit dies vidére bonos?
33:14 Próhibe linguam tuam a malo: * et lábia tua ne loquántur dolum.
33:15 Divérte a malo, et fac bonum: * inquíre pacem, et perséquere eam.
33:16 Óculi Dómini super justos: * et aures ejus in preces eórum.
33:17 Vultus autem Dómini super faciéntes mala: * ut perdat de terra memóriam eórum.
33:18 Clamavérunt justi, et Dóminus exaudívit eos: * et ex ómnibus tribulatiónibus eórum liberávit eos.
33:19 Juxta est Dóminus iis, qui tribuláto sunt corde: * et húmiles spíritu salvábit.
33:20 Multæ tribulatiónes justórum: * et de ómnibus his liberábit eos Dóminus.
33:21 Custódit Dóminus ómnia ossa eórum: * unum ex his non conterétur.
33:22 Mors peccatórum péssima: * et qui odérunt justum, delínquent.
33:23 Rédimet Dóminus ánimas servórum suórum: * et non delínquent omnes qui sperant in eo.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Reges videbunt, * et consurgent principes, et adorabunt Dominum Deum tuum, qui elegit te
|
Ant. Kings shall see, and princes shall arise, and worship the Lord thy God, Who hath chosen thee
Zsoltár 33 [9]
33:1 Áldom az Urat minden idõben; * az õ dicsérete számban lesz mindenkoron.
33:2 Az Úrban dicsekedik az én lelkem; * hallják meg ezt a szelídek, és vígadjanak.
33:3 Magasztaljátok az Urat velem; * és dicsõítsük az õ nevét egyetemben.
33:4 Kerestem az Urat, és meghallgatott engem, * és minden szorongásomból megmentett engem.
33:5 Járúljatok hozzája és megvilágosodtok, * és orczátok nem szégyenûl meg.
33:6 Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta õt, * és minden szorongásából kiszabadította õt.
33:7 Az Úr angyala az õt félõk körûl lakozik, * és megmenti õket.
33:8 Ízleljétek és lássátok, mily édes az Úr; * boldog ember, ki õbenne bízik.
33:9 Féljétek az Urat, minden szentei! * mert nincs fogyatkozásuk az õt félõknek.
33:10 A gazdagok szûkölködtek és éheztek; * de kik az Urat keresik, semmi jóban meg nem fogyatkoznak.
33:12 Jõjetek, fiaim! halljatok engem, * az Úr félelmére tanítlak titeket.
33:13 Ki az az ember, ki életet óhajt, * és jó napokat szeret látni?
33:14 Tiltsd el nyelvedet a gonosztól, * és ajakid ne szóljanak csalárdságot.
33:15 Távozzál a gonosztól, és cselekedjél jót; * keresd a békét és kövesd azt.
33:16 Az Úr szemei az igazakon, * és fülei azok könyörgésein.
33:17 Az Úr orczája pedig a gonosztevõkön van, * hogy elveszítse a földrõl azok emlékezetét.
33:18 Az igazak kiáltottak, és az Úr meghallgatta õket, * és minden szorongásukból kiszabadította õket.
33:19 Közel van az Úr azokhoz, kik töredelmes szivûek, * és az alázatos lelkûeket megsegíti.
33:20 Sok az igazak szorongása, * de mindazokból kiszabadítja õket az Úr.
33:21 Az Úr megõrzi minden csontjokat, * egy sem törik el azok közõl.
33:22 A bûnösök halála igen gonosz; * és kik gyûlölik az igazat, vétkeznek.
33:23 Az Úr megváltja szolgái lelkeit; * és mindazok, kik benne bíznak, nem vétkeznek.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Kings shall see, and princes shall arise, and worship the Lord thy God, Who hath chosen thee
|
V. Elisabeth Zachariae magnum virum genuit.
R. Joannem Baptistam praecursorem Domini.
|
V. Elizabeth, the wife of Zacharias, was the mother of a mighty man
R. Even of John the Baptist, the Fore-runner of the Lord
|
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. A vinculis peccatorum nostrorum absolvat nos omnipotens et misericors Dominus. Amen.
|
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
Feloldozás. Bûneink bilincseibõl oldozzon fel minket a mindenhatõ és irgalmas Isten. Ámen.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Evangelica lectio sit nobis salus et protectio. Amen.
Lectio 7
Lectio sancti Evangelii secundum Lucam.
Luke 1:57-69
Elisabeth impletum est tempus pariendi, et peperit filium. Et audierunt vicini et cognati ejus quia magnificavit Dominus misericordiam suam cum illa, et congratulabantur ei. Et reliqua.
Homilia sancti Ambrosii Episcopi.
Lib. 2. Comm. in Lucae cap. 1. ante finem.
Peperit filium Elisabeth, et congratulabantur vicini. Habet Sanctorum editio laetitiam plurimorum, quia commune est bonum: justitia enim communis est virtus. Et ideo in ortu justi futurae vitae insigne praemittitur, et gratia secuturae virtutis exsultatione vicinorum praefigurante signatur. Pulchre autem tempus, quo fuit in utero Propheta, describitur, ne Mariae praesentia taceatur: sed tempus siletur infantiae, eo quia infantiae impedimenta nescivit. Et ideo in Evangelio nihil super eo legimus, nisi ortum ejus, et oraculum, exsultationem in utero, vocem in deserto.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Praecursor Domini venit, de quo ipse testatur:
* Nullus major inter natos mulierum Joanne Baptista.
V. Hic est enim propheta, et plus quam propheta, de quo Salvator ait.
R. Nullus major inter natos mulierum Joanne Baptista.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Az Evangélium olvasása legyen ûdvosségûnkre és védelmünkre. Ámen.
Olvasmány 7
Evangélium szent Lukács Evangélista kõnyvébõl
Luke 1:57-69
Elérkezett Erzsébet szülésének ideje, és fiút szült. Amikor a szomszédok és rokonok meghallották, hogy milyen nagyra méltatta az Úr irgalmában, vele örültek. És így tovább
Homily by St Ambrose, Bishop of Milan.
Bk. ii. Comm. on Luke i.
Elizabeth's full time came that she should be delivered, and she brought forth a son. And her neighbours rejoiced with her. The birth of a Saint is a joy for many, for it is a good to all. Righteousness is an help to all, and therefore when a righteous man is born it is an heralding of his life, which is still to come, that the helpful excellency of his future should be hailed by the, as it were, prophetic joy of the neighbours. It is well that we should be told concerning the prophet, while he was yet in the womb, that we may know how that Mary was there but we hear nothing of his childhood, becausewe know that it was safe and strong through the nearness of the Lord, Himself then in that womb which was free from the sorrows of pregnancy. And therefore we read in the Gospel nothing touching him save his coming, the annunciation thereof to his father, the leap which he gave in the womb, and his crying in the wilderness.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. The Fore-runner of the Lord cometh, to whom He Himself bare witness, saying
* Among them that are born of women there hath not risen a greater than John the Baptist.
V. A Prophet? Yea, and much more than a Prophet. This is he of whom the Saviour saith
R. Among them that are born of women there hath not risen a greater than John the Baptist.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Cujus festum colimus, ipse intercedat pro nobis ad Dominum. Amen.
Lectio 8
Neque enim ullam infantiae sensit aetatem, qui supra naturam, supra aetatem in utero positus matris, a mensura coepit aetatis plenitudinis Christi. Mire sanctus Evangelista praemittendum putavit, quod plurimi infantem patris nomine Zachariam appellandum putaverint: ut advertas matri non nomen alicujus displicuisse degeneris, sed id Sancto infusum Spiritu, quod ab Angelo ante Zachariae fuerat praenuntiatum. Et quidem ille mutus intimare vocabulum filii nequivit uxori: sed per prophetiam Elisabeth didicit, quod non didicerat a marito.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Gabriel Angelus apparuit Zachariae dicens: Nascetur tibi filius, nomen ejus Joannes vocabitur:
* Et multi in nativitate ejus gaudebunt
V. Erit enim magnus coram Domino, vinum et siceram non bibet.
R. Et multi in nativitate ejus gaudebunt
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Et multi in nativitate ejus gaudebunt
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Akinek az ünnepét ünnepeljük, járjon közbe érettünk az Urnál. Ámen.
Olvasmány 8
It was not for him to feel childishness, who beyond all use of nature or of his age, when as yet he lay in his mother's womb, leapt at once unto the measure of the stature of the fulness of Christ. Eph. iv. 13. It is strange how that the Holy Evangelist hath judged meet to tell us that they thought to call the child Zacharias, after the name of his father, that thou mayest notice that the mother would have none of the names whereby their kindred were called, but only that name which the Holy Ghost had dictated, and which the Angel had told before unto Zacharias. The dumb man had certainly not been able to tell his wife by what name to call the child, and Elizabeth must needs have learnt by revelation what she could not have heard from her husband.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. The Angel Gabriel appeared unto Zacharias, and said thy wife Elizabeth shall bear thee a son, and thou shalt call his name John
* And many shall rejoice at his birth.
V. For he shall be great in the sight of the Lord, and shall drink neither wine nor strong drink.
R. And many shall rejoice at his birth.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. And many shall rejoice at his birth.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Per evangelica dicta, deleantur nostra delicta. Amen.
Lectio 9
Commemoratio Dominica
Lectio sancti Evangelii secundum Lucam.
Luke 5:1-11
In illo tempore: Cum turbae irruerent in Jesum, ut audirent verbum Dei, et ipse stabat secus stagnum Genesareth. Et reliqua.
Homilia sancti Ambrosii Episcopi.
Liber 4. in Lucae cap. 5. prope fin. libri.
Ubi Dominus multis impartivit varia genera sanitatum, nec tempore, nec loco potuit ab studio sanandi turba cohiberi. Vesper incubuit, sequebantur: stagnum occurrit, urgebant: et ideo ascendit in Petri navim. Haec est illa navis quae adhuc secundum Matthaeum fluctuat, secundum Lucam repletur piscibus: ut et principia Ecclesiae fluctuantis, et posteriora exuberantis agnoscas. Pisces enim sunt, qui hanc enavigant vitam. Ibi adhuc discipulis Christus dormit, hic praecipit: dormit enim tepidis, vigilat perfectus.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
Te Deum
Te Deum laudámus: * te Dóminum confitémur.
Te ætérnum Patrem * omnis terra venerátur.
Tibi omnes Angeli, * tibi Cæli, et univérsæ Potestates:
Tibi Chérubim et Séraphim * incessábili voce proclámant:
(Fit reverentia) Sanctus, Sanctus, Sanctus * Dóminus Deus Sábaoth.
Pleni sunt cæli et terra * majestátis glóriæ tuæ.
Te gloriósus * Apostolórum chorus,
Te Prophetárum * laudábilis númerus,
Te Mártyrum candidátus * laudat exércitus.
Te per orbem terrárum * sancta confitétur Ecclésia,
Patrem * imménsæ majestátis;
Venerándum tuum verum * et únicum Fílium;
Sanctum quoque * Paráclitum Spíritum.
Tu Rex glóriæ, * Christe.
Tu Patris * sempitérnus es Fílius.
Fit reverentia
Tu, ad liberándum susceptúrus hóminem: * non horruísti Vírginis uterum.
Tu, devícto mortis acúleo, * aperuísti credéntibus regna cælórum.
Tu ad déxteram Dei sedes, * in glória Patris.
Judex créderis * esse ventúrus.
Sequens versus dicitur flexis genibus
Te ergo quæsumus, tuis fámulis súbveni, * quos pretióso sánguine redemísti.
Ætérna fac cum Sanctis tuis * in glória munerári.
Salvum fac pópulum tuum, Dómine, * et bénedic hereditáti tuæ.
Et rege eos, * et extólle illos usque in ætérnum.
Per síngulos dies * benedícimus te.
Fit reverentia, secundum consuetudinem
Et laudámus nomen tuum in sæculum, * et in sæculum sæculi.
Dignáre, Dómine, die isto * sine peccáto nos custodíre.
Miserére nostri, Dómine, * miserére nostri.
Fiat misericórdia tua, Dómine, super nos, * quemádmodum sperávimus in te.
In te, Dómine, sperávi: * non confúndar in ætérnum.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Az Evangélium szavai töröljék el hibáinkat. Ámen.
Olvasmány 9
Megemlékezés a vasarnapról
Evangélium szent Lukács Evangélista kõnyvébõl
Luke 5:1-11
Amikor egyszer a Genezáret tavánál állt, nagy tömeg sereglett oda hozzá, hogy hallgassa az Isten szavát. Látta, hogy a tó partján két bárka vesztegel. A halászok kiszálltak, és a hálót mosták. És így tovább
Homily by St Ambrose, Bishop of Milan.
Bk. iv. on Luke v.
When the Lord wrought so many works of healing, neither time nor place could restrain the people from seeking health. Evening came, and they still followed Him He went down to the lake, and they still pressed upon Him and therefore He entered into Peter's ship. This is that ship, which spiritually up to this very hour, according to the expression of Matthew, is buffeted by tempests, but still, according to Luke, is filled with fishes, this signifying, that, for a while, to labour is present to the Church, but, hereafter, it shall be to rejoice. The fishes are they which swim in the troublous waters of human life. In this ship also spiritually doth Christ, for His disciples, still sleep, and still command for He sleepeth for the lukewarm, and watcheth for the perfect.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
Te Deum
Téged, Isten dicsérünk, téged Úrnak ismérünk.
Téged, örök Atyaisten mind egész föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok, Kerubok és Szeráfkarok.
Egek és minden hatalmak, szüntelenül magasztalnak.
Szent vagy, szent vagy, erõsséges szent Isten vagy!
Nagyságoddal telve ég s föld, dicsõséged mindent bétölt.
Téged dicsér egek Ura, apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek magasztalnak tégedet.
Vall tégedet világszerte szent Egyházad ezerszerte.
Ó Atyánk, téged s mérhetetlen nagy Fölséged.
S azt, ki hozzánk tõled jött le Atya igaz Egyszülöttje.
És áldjuk veled Vigasztaló Szentlelkedet.
Krisztus, Isten Egyszülöttje
Király vagy te mindörökre.
Mentésünkre közénk szálltál
Szûzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad,
Mennyországot megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket, Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendõ, mindeneket ítélendõ.
Itt letérdelünk.
Téged azért, Uram, kérünk, mi megváltónk, maradj vélünk!
Szentjeidhez végy fel égbe az örökös dicsõségbe!
Szabadítsd meg, Uram, néped, áldd meg a te örökséged!
Te kormányozd, te vigasztald mindörökké felmagasztald!
Mindennap dicsérünk téged,
Szent nevedet áldja néped.
Bûntõl e nap õrizz minket és bocsásd meg vétkeinket!
Irgalmazz, Uram, irgalmazz; híveidhez légy irgalmas!
Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk.
Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!
|
Reliqua omittuntur, nisi Laudes separandae sint.
|
Hagyd ki a többit, kiveve ha a hajnali imát máskor mondod el.
|
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Deus, qui praesentem diem honorabilem nobis in beati Joannis nativitate fecisti: da populis tuis spiritualium gratiam gaudiorum; et omnium fidelium mentes dirige in viam salutis aeternae.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Filium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {a szentek saját officiumából}
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
Könyörögjünk
Isten, aki ezt a napot számunkra áldott Szent János születésével megszentelted: serkentsd fel népedet spirituális örömöddel, és irányíts minden hivõ leleket az örök megváltás útjára
A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
|
Befejezés
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
V. Áldjuk az Urat
R. Istennek legyen hála
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
|