Incipit
V. Dómine, lábia ✠ mea apéries.
R. Et os meum annuntiábit laudem tuam.
Psalmus 3 [0]
3:1 Dómine quid multiplicáti sunt qui tríbulant me? * multi insúrgunt advérsum me.
3:2 Multi dicunt ánimæ meæ: * Non est salus ipsi in Deo ejus.
3:3 Tu autem, Dómine, suscéptor meus es, * glória mea, et exáltans caput meum.
3:4 Voce mea ad Dóminum clamávi: * et exaudívit me de monte sancto suo.
3:5 Ego dormívi, et soporátus sum: * et exsurréxi, quia Dóminus suscépit me.
3:6 Non timébo míllia pópuli circumdántis me: * exsúrge, Dómine, salvum me fac, Deus meus.
3:7 Quóniam tu percussísti omnes adversántes mihi sine causa: * dentes peccatórum contrivísti.
3:8 Dómini est salus: * et super pópulum tuum benedíctio tua.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Kezdet
V. Nyisd meg ✠ Uram, ajkamat,
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam!
Zsoltár 3 [0]
3:1 Uram! mennyire megsokasodtak, * kik engem szorongatnak. Sokan támadnak ellenem.
3:2 Sokan mondják lelkemnek: * Nincs neki szabadúlása az õ Istenében.
3:3 Te pedig, Uram! én oltalmazóm vagy; * én dicsõségem, ki fölemeled fejemet.
3:4 Szómmal az Úrhoz kiáltottam; * és meghallgatott engem az õ szent hegyérõl.
3:5 Én szenderegtem, és mély álomban voltam, és fölkeltem; * mert az Úr megtartott engem.
3:6 Nem félek az engem környezõ nép ezreitõl; kelj föl, Uram! * szabadíts meg engem, én Istenem!
3:7 Mert te verted meg mind, kik ok nélkül ellenkeztek velem; * a bûnösök fogait összetörted.
3:8 Az Úré a szabadítás, * és népeden a te áldásod.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Invitatorium {Antiphona ex Commune aut Festo}
Ant. Regem Apostolorum Dominum, * Venite adoremus.
Ant. Regem Apostolorum Dominum, * Venite adoremus.
Veníte, exsultémus Dómino, jubilémus Deo, salutári nostro: præoccupémus fáciem ejus in confessióne, et in psalmis jubilémus ei.
Ant. Regem Apostolorum Dominum, * Venite adoremus.
Quóniam Deus magnus Dóminus, et Rex magnus super omnes deos, quóniam non repéllet Dóminus plebem suam: quia in manu ejus sunt omnes fines terræ, et altitúdines móntium ipse cónspicit.
Ant. Venite adoremus.
Quóniam ipsíus est mare, et ipse fecit illud, et áridam fundavérunt manus ejus (genuflectitur) veníte, adorémus, et procidámus ante Deum: plorémus coram Dómino, qui fecit nos, quia ipse est Dóminus, Deus noster; nos autem pópulus ejus, et oves páscuæ ejus.
Ant. Regem Apostolorum Dominum, * Venite adoremus.
Hódie, si vocem ejus audiéritis, nolíte obduráre corda vestra, sicut in exacerbatióne secúndum diem tentatiónis in desérto: ubi tentavérunt me patres vestri, probavérunt et vidérunt ópera mea.
Ant. Venite adoremus.
Quadragínta annis próximus fui generatióni huic, et dixi; Semper hi errant corde, ipsi vero non cognovérunt vias meas: quibus jurávi in ira mea; Si introíbunt in réquiem meam.
Ant. Regem Apostolorum Dominum, * Venite adoremus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Venite adoremus.
Ant. Regem Apostolorum Dominum, * Venite adoremus.
|
Imádságra hivás {Antiphona a szentek közös officiumából}
Ant. Let us praise * the King of the Apostles
Ant. Let us praise * the King of the Apostles
Jertek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek: Járúljunk orczája elé háladással, és zsoltárokkal vígadjunk neki.
Ant. Let us praise * the King of the Apostles
Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenek fölött: Mert kezében vagyon a föld minden határa, és övéi a hegyek magasságai.
Ant. the King of the Apostles
Mert övé a tenger, és õ alkotta azt, és az õ kezei alakították a szárazat. (térdet hajt) Jertek, imádva borúljunk le, és sírjunk az Úr elõtt, ki minket alkotott: Mert õ a mi Urunk Istenünk, és mi az õ legelõjének népe, és kezeinek juhai.
Ant. Let us praise * the King of the Apostles
Ma, ha az õ szavát halljátok, meg ne keményítsétek sziveteket, mint ama boszantással a kisértés napján a pusztában: hol megkisértettek engem atyáitok, próbára tettek engem, bár látták cselekedeteimet.
Ant. the King of the Apostles
Negyven esztendeig boszantott engem e nemzedék, és mondám; Ezek szivökben mindenkor tévelygenek: És nem ismerték meg az én utaimat, úgy hogy megesküdtem haragomban; Nem mennek be az én nyugodalmamba.
Ant. Let us praise * the King of the Apostles
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. the King of the Apostles
Ant. Let us praise * the King of the Apostles
|
Hymnus {ex Commune aut Festo}
Aeterna Christi munera,
Apostolorum gloriam,
Palmas et hymnos debitos
Laetis canamus mentibus.
Ecclesiarum principes,
Belli triumphales duces,
Caelestis aulae milites,
Et vera mundi lumina.
Devota sanctorum fides,
Invicta spes credentium,
Perfecta Christi caritas
Mundi tyrannum conterit.
In his Paterna gloria,
In his triumphat Filius,
In his voluntas Spiritus,
Caelum repletur gaudio.
* Patri, simulque Filio,
Tibique sancte Spiritus,
Sicut fuit, sit jugiter
Saeclum per omne gloria.
Amen.
|
Himnusz {a szentek közös officiumából}
Th' eternal gifts of Christ the King,
The Apostles' glory, let us sing;
And all with hearts of gladness raise
Due hymns of thankful love and praise.
For they the Church's princes are,
Triumphant leaders in the war,
The heavenly King's own warrior band,
True lights to lighten every land.
Theirs was the steadfast faith of saints,
The hope that never yields nor faints,
The love of Christ in perfect glow,
That lay the prince of this world low.
In them the Father's glory shone,
In them the Spirit's will was done,
The Son himself exults in them;
Joy fills the new Jerusalem.
* Praise to the Father, with the Son,
And Holy Spirit, Three in One;
As ever was in ages past,
And so shall be while ages last.
Amen.
|
Psalmi cum lectionibus {Antiphonae ex Psalterio secundum temporum}
Nocturn I.
Ant. Inclína Dómine, * aurem tuam, et exáudi me
Psalmus 85 [1]
85:1 Inclína, Dómine, aurem tuam, et exáudi me: * quóniam inops, et pauper sum ego.
85:2 Custódi ánimam meam, quóniam sanctus sum: * salvum fac servum tuum, Deus meus, sperántem in te.
85:3 Miserére mei, Dómine, quóniam ad te clamávi tota die: * lætífica ánimam servi tui, quóniam ad te, Dómine, ánimam meam levávi.
85:4 Quóniam tu, Dómine, suávis, et mitis: * et multæ misericórdiæ ómnibus invocántibus te.
85:5 Áuribus pércipe, Dómine, oratiónem meam: * et inténde voci deprecatiónis meæ.
85:6 In die tribulatiónis meæ clamávi ad te: * quia exaudísti me.
85:7 Non est símilis tui in diis, Dómine: * et non est secúndum ópera tua.
85:8 Omnes gentes quascúmque fecísti, vénient, et adorábunt coram te, Dómine: * et glorificábunt nomen tuum.
85:9 Quóniam magnus es tu, et fáciens mirabília: * tu es Deus solus.
85:10 Deduc me, Dómine, in via tua, et ingrédiar in veritáte tua: * lætétur cor meum ut tímeat nomen tuum.
85:11 Confitébor tibi, Dómine, Deus meus, in toto corde meo, * et glorificábo nomen tuum in ætérnum:
85:12 Quia misericórdia tua magna est super me: * et eruísti ánimam meam ex inférno inferióri.
85:13 Deus, iníqui insurrexérunt super me, et synagóga poténtium quæsiérunt ánimam meam: * et non proposuérunt te in conspéctu suo.
85:14 Et tu, Dómine, Deus miserátor et miséricors, * pátiens, et multæ misericórdiæ, et verax,
85:15 Réspice in me, et miserére mei, * da impérium tuum púero tuo: et salvum fac fílium ancíllæ tuæ.
85:16 Fac mecum signum in bonum, ut vídeant qui odérunt me, et confundántur: * quóniam tu, Dómine, adjuvísti me, et consolátus es me.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltárok és olvasmányok {Antiphonae zsoltáros részbõl az egyházi év szerint}
Nocturn I.
Ant. Inclina Domine, * aurem tuam, et exaudi me
Zsoltár 85 [1]
85:1 Hajtsd meg, Uram, füledet, és hallgass meg engem; * mert nyomorúlt és szegény vagyok én.
85:2 Ôrizd meg lelkemet, mert neked vagyok szentelve; * szabadítsd meg benned bízó szolgádat, én Istenem!
85:3 Könyörûlj rajtam, Uram! mert egész nap hozzád kiáltok. * Vidámítsd meg a te szolgád lelkét, mert, Uram, tehozzád emelem lelkemet.
85:4 Mert te, Uram, jóságos vagy és kegyes, és nagy irgalmú mindazokhoz, * kik téged segítségûl hínak.
85:5 Vedd füleidbe, Uram, imádságomat, * és figyelmezz az én könyörgésem szavára.
85:6 Szorongásom napján hozzád kiáltok; * mert te meghallgatsz engem.
85:7 Nincs, Uram, hasonló hozzád az istenek között, * és nincs a te cselekedeteidhez.
85:8 A nemzetek, kiket alkottál, mind eljõnek és imádkozni fognak elõtted, Uram, * és dicsõítik majd a te nevedet.
85:9 Mert nagy vagy te, és csodákat mívelsz; * te vagy Isten egyedûl.
85:10 Vezess engem, Uram, a te útadon, és igazságodban fogok járni; * vigadjon az én szivem, hogy félje a te nevedet.
85:11 Hálát adok neked, Uram, Istenem, teljes szivembõl, * és dicsõítem a te nevedet mindörökké.
85:12 Mert nagy a te irgalmasságod énrajtam, * és kimentetted lelkemet a legalsóbb mélységbõl.
85:13 Isten! a gonoszok föltámadtak ellenem, és a hatalmasok gyülekezete keresi az én lelkemet; * és nem tart téged szemei elõtt.
85:14 De te, Uram Isten, könyörûlõ vagy és irgalmas, * tûrõ és nagy irgalmú és igazságos;
85:15 Tekints rám, és könyörûlj rajtam; * add hatalmadat szolgádnak, és szabadítsd meg szolgálód fiát.
85:16 Add jelét irántam való jóságodnak, hogy lássak azt, kik engem gyülölnek, és szégyenûljenek meg; * mert, Uram, te segítesz és megvígasztalsz engem.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 86 [2]
86:1 Fundaménta ejus in móntibus sanctis: * díligit Dóminus portas Sion super ómnia tabernácula Jacob.
86:2 Gloriósa dicta sunt de te, * cívitas Dei.
86:3 Memor ero Rahab, et Babylónis * sciéntium me.
86:4 Ecce, alienígenæ, et Tyrus, et pópulus Æthíopum, * hi fuérunt illic.
86:5 Numquid Sion dicet: Homo, et homo natus est in ea: * et ipse fundávit eam Altíssimus?
86:6 Dóminus narrábit in scriptúris populórum, et príncipum: * horum, qui fuérunt in ea.
86:7 Sicut lætántium ómnium * habitátio est in te.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Inclína Dómine, * aurem tuam, et exáudi me
|
Zsoltár 86 [2]
86:1 Az õ alapjai a szent hegyeken vannak; * szereti az Úr Sion kapuit Jákob minden hajléka fölött.
86:2 Dicsõséges dolgok mondatnak felõled, * Isten városa!
86:3 Megemlékezem Ráhabról és Babilonról, * hogy megismerjenek engem.
86:4 Ime az idegenek, és Tírus * és a szerecsenek népe, ezek is oda valók.
86:5 Nemde Sionról fog mondatni: Ember és ember született benne; * és maga alapította azt a Fölséges?
86:6 Az Úr fogja ezt elbeszélni a népek és fejedelmek irásaiban, * azokéban, kik benne vannak.
86:7 Mindnyájan vigadni fognak, * kiknek lakásuk vagyon benned.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Inclina Domine, * aurem tuam, et exaudi me
|
Ant. Benedíctus, * Dóminus in ætérnum
Psalmus 88(1-18) [3]
88:1 Misericórdias Dómini * in ætérnum cantábo.
88:2 In generatiónem et generatiónem * annuntiábo veritátem tuam in ore meo.
88:3 Quóniam dixísti: In ætérnum misericórdia ædificábitur in cælis: * præparábitur véritas tua in eis.
88:4 Dispósui testaméntum eléctis meis, jurávi David, servo meo: * Usque in ætérnum præparábo semen tuum.
88:5 Et ædificábo in generatiónem et generatiónem * sedem tuam.
88:6 Confitebúntur cæli mirabília tua, Dómine: * étenim veritátem tuam in ecclésia sanctórum.
88:7 Quóniam quis in núbibus æquábitur Dómino: * símilis erit Deo in fíliis Dei?
88:8 Deus, qui glorificátur in consílio sanctórum: * magnus et terríbilis super omnes qui in circúitu ejus sunt.
88:9 Dómine, Deus virtútum, quis símilis tibi? * potens es, Dómine, et véritas tua in circúitu tuo.
88:10 Tu domináris potestáti maris: * motum autem flúctuum ejus tu mítigas.
88:11 Tu humiliásti sicut vulnerátum, supérbum: * in bráchio virtútis tuæ dispersísti inimícos tuos.
88:12 Tui sunt cæli, et tua est terra, orbem terræ et plenitúdinem ejus tu fundásti: * aquilónem, et mare tu creásti.
88:13 Thabor et Hermon in nómine tuo exsultábunt: * tuum bráchium cum poténtia.
88:14 Firmétur manus tua, et exaltétur déxtera tua: * justítia et judícium præparátio sedis tuæ.
88:15 Misericórdia et véritas præcédent fáciem tuam: * beátus pópulus, qui scit jubilatiónem.
88:16 Dómine, in lúmine vultus tui ambulábunt, et in nómine tuo exsultábunt tota die: * et in justítia tua exaltabúntur.
88:17 Quóniam glória virtútis eórum tu es: * et in beneplácito tuo exaltábitur cornu nostrum.
88:18 Quia Dómini est assúmptio nostra, * et Sancti Israël, regis nostri.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Ant. Benedictus, * Dominus in aeternum
|
Psalmus 88(20-53) [4]
88:20 Tunc locútus es in visióne sanctis tuis, et dixísti: * Pósui adjutórium in poténte: et exaltávi eléctum de plebe mea.
88:21 Invéni David, servum meum: * óleo sancto meo unxi eum.
88:22 Manus enim mea auxiliábitur ei: * et bráchium meum confortábit eum.
88:23 Nihil profíciet inimícus in eo, * et fílius iniquitátis non appónet nocére ei.
88:24 Et concídam a fácie ipsíus inimícos ejus: * et odiéntes eum in fugam convértam.
88:25 Et véritas mea, et misericórdia mea cum ipso: * et in nómine meo exaltábitur cornu ejus.
88:26 Et ponam in mari manum ejus: * et in flumínibus déxteram ejus.
88:27 Ipse invocábit me: Pater meus es tu: * Deus meus, et suscéptor salútis meæ.
88:28 Et ego primogénitum ponam illum * excélsum præ régibus terræ.
88:29 In ætérnum servábo illi misericórdiam meam: * et testaméntum meum fidéle ipsi.
88:30 Et ponam in sæculum sæculi semen ejus: * et thronum ejus sicut dies cæli.
88:31 Si autem derelíquerint fílii ejus legem meam: * et in judíciis meis non ambuláverint:
88:32 Si justítias meas profanáverint: * et mandáta mea non custodíerint:
88:33 Visitábo in virga iniquitátes eórum: * et in verbéribus peccáta eórum.
88:34 Misericórdiam autem meam non dispérgam ab eo: * neque nocébo in veritáte mea:
88:35 Neque profanábo testaméntum meum: * et quæ procédunt de lábiis meis, non fáciam írrita.
88:36 Semel jurávi in sancto meo: Si David méntiar: * semen ejus in ætérnum manébit.
88:37 Et thronus ejus sicut sol in conspéctu meo, * et sicut luna perfécta in ætérnum: et testis in cælo fidélis.
88:39 Tu vero repulísti et despexísti: * distulísti Christum tuum.
88:40 Evertísti testaméntum servi tui: * profanásti in terra Sanctuárium ejus.
88:41 Destruxísti omnes sepes ejus: * posuísti firmaméntum ejus formídinem.
88:42 Diripuérunt eum omnes transeúntes viam: * factus est oppróbrium vicínis suis.
88:43 Exaltásti déxteram depriméntium eum: * lætificásti omnes inimícos ejus.
88:44 Avertísti adjutórium gládii ejus: * et non es auxiliátus ei in bello.
88:45 Destruxísti eum ab emundatióne: * et sedem ejus in terram collisísti.
88:46 Minorásti dies témporis ejus: * perfudísti eum confusióne.
88:47 Úsquequo, Dómine, avértis in finem: * exardéscet sicut ignis ira tua?
88:48 Memoráre quæ mea substántia: * numquid enim vane constituísti omnes fílios hóminum?
88:49 Quis est homo, qui vivet, et non vidébit mortem: * éruet ánimam suam de manu ínferi?
88:50 Ubi sunt misericórdiæ tuæ antíquæ, Dómine, * sicut jurásti David in veritáte tua?
88:51 Memor esto, Dómine, oppróbrii servórum tuórum * quod contínui in sinu meo multárum géntium.
88:52 Quod exprobravérunt inimíci tui, Dómine, * quod exprobravérunt commutatiónem Christi tui.
88:53 Benedíctus Dóminus in ætérnum: * fiat, fiat.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Benedíctus, * Dóminus in ætérnum
|
Ant. Benedictus, * Dominus in aeternum
|
Ant. Exaltáre, * qui iudicas terram
Psalmus 75 [5]
75:1 Notus in Judæa Deus: * in Israël magnum nomen ejus.
75:2 Et factus est in pace locus ejus: * et habitátio ejus in Sion.
75:3 Ibi confrégit poténtias árcuum, * scutum, gládium, et bellum.
75:4 Illúminans tu mirabíliter a móntibus ætérnis: * turbáti sunt omnes insipiéntes corde.
75:5 Dormiérunt somnum suum: * et nihil invenérunt omnes viri divitiárum in mánibus suis.
75:6 Ab increpatióne tua, Deus Jacob, * dormitavérunt qui ascendérunt equos.
75:8 Tu terríbilis es, et quis resístet tibi? * ex tunc ira tua.
75:9 De cælo audítum fecísti judícium: * terra trémuit et quiévit,
75:10 Cum exsúrgeret in judícium Deus, * ut salvos fáceret omnes mansuétos terræ.
75:11 Quóniam cogitátio hóminis confitébitur tibi: * et relíquiæ cogitatiónis diem festum agent tibi.
75:12 Vovéte, et réddite Dómino, Deo vestro: * omnes, qui in circúitu ejus affértis múnera.
75:13 Terríbili et ei qui aufert spíritum príncipum, * terríbili apud reges terræ.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Ant. Exaltare, * qui iuducas terram
|
Psalmus 93 [6]
93:1 Deus ultiónum Dóminus: * Deus ultiónum líbere egit.
93:2 Exaltáre, qui júdicas terram: * redde retributiónem supérbis.
93:3 Úsquequo peccatóres, Dómine, * úsquequo peccatóres gloriabúntur:
93:4 Effabúntur, et loquéntur iniquitátem: * loquéntur omnes, qui operántur injustítiam?
93:5 Pópulum tuum, Dómine, humiliavérunt: * et hereditátem tuam vexavérunt.
93:6 Víduam, et ádvenam interfecérunt: * et pupíllos occidérunt.
93:7 Et dixérunt: Non vidébit Dóminus, * nec intélliget Deus Jacob.
93:8 Intellígite, insipiéntes in pópulo: * et stulti, aliquándo sápite.
93:9 Qui plantávit aurem, non áudiet? * aut qui finxit óculum, non consíderat?
93:10 Qui córripit gentes, non árguet: * qui docet hóminem sciéntiam?
93:11 Dóminus scit cogitatiónes hóminum, * quóniam vanæ sunt.
93:12 Beátus homo, quem tu erudíeris, Dómine: * et de lege tua docúeris eum,
93:13 Ut mítiges ei a diébus malis: * donec fodiátur peccatóri fóvea.
93:14 Quia non repéllet Dóminus plebem suam: * et hereditátem suam non derelínquet.
93:15 Quoadúsque justítia convertátur in judícium: * et qui juxta illam omnes qui recto sunt corde.
93:16 Quis consúrget mihi advérsus malignántes? * aut quis stabit mecum advérsus operántes iniquitátem?
93:17 Nisi quia Dóminus adjúvit me: * paulo minus habitásset in inférno ánima mea.
93:18 Si dicébam: Motus est pes meus: * misericórdia tua, Dómine, adjuvábat me.
93:19 Secúndum multitúdinem dolórum meórum in corde meo: * consolatiónes tuæ lætificavérunt ánimam meam.
93:20 Numquid adhæret tibi sedes iniquitátis: * qui fingis labórem in præcépto?
93:21 Captábunt in ánimam justi: * et sánguinem innocéntem condemnábunt.
93:22 Et factus est mihi Dóminus in refúgium: * et Deus meus in adjutórium spei meæ.
93:23 Et reddet illis iniquitátem ipsórum: et in malítia eórum dispérdet eos: * dispérdet illos Dóminus, Deus noster.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Exaltáre, * qui iudicas terram
|
Ant. Exaltare, * qui iuducas terram
|
V. Intret orátio mea in conspéctu tuo, Dómine.
R. Inclína aurem tuam ad precem meam.
|
V. Intret oratio mea in conspectu tuo Domine
R. Inclina aurem tuam ad precem meam
|
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Exaudi, Domine Jesu Christe, preces servorum tuorum, et miserere nobis: Qui cum Patre et Spiritu Sancto vivis et regnas in saecula saeculorum. Amen.
|
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
Feloldozás. Hallgasd meg Urunk Jézus Krisztus szolgáid könyörgését és irgalmazz nekünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön örökke. Ámen.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Benedictione perpetua benedicat nos Pater aeternus. Amen.
Lectio 1
De Actibus Apostolorum
Acts 3:1-5
1 Petrus autem et Joannes ascendebant in templum ad horam orationis nonam.
2 Et quidam vir, qui erat claudus ex utero matris suae, bajulabatur: quem ponebant quotidie ad portam templi, quae dicitur Speciosa, ut peteret eleemosynam ab introëuntibus in templum.
3 Is cum vidisset Petrum et Joannem incipientes introire in templum, rogabat ut eleemosynam acciperet.
4 Intuens autem in eum Petrus cum Joanne, dixit: Respice in nos.
5 At ille intendebat in eos, sperans se aliquid accepturum ab eis.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Simon Petre, antequam de navi vocarem te, novi te, et super plebem meam principem te constitui:
* Et claves regni caelorum tradidi tibi.
V. Quodcumque ligaveris super terram, erit ligatum et in caelis: et quodcumque solveris super terram, erit solutum et in caelis.
R. Et claves regni caelorum tradidi tibi.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Maradando áldással áldjon meg minket az örök Isten. Ámen.
Olvasmány 1
From the Acts of the Apostles
Acts 3:1-5
1 Now Peter and John went up into the temple at the ninth hour of prayer.
2 And a certain man who was lame from his mother's womb, was carried: whom they laid every day at the gate of the temple, which is called Beautiful, that he might ask alms of them that went into the temple.
3 He, when he had seen Peter and John about to go into the temple, asked to receive an alms.
4 But Peter with John fastening his eyes upon him, said: Look upon us.
5 But he looked earnestly upon them, hoping that he should receive something of them.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. Simon Peter, before I called thee out of the ship, I knew thee, and appointed thee for a captain over My people.
*And I have given unto thee the keys of the kingdom of heaven.
V. Whatsoever thou shalt bind on earth, shall be bound in heaven and whatsoever thou shalt loose on earth, shall be loosed in heaven.
R. And I have given unto thee the keys of the kingdom of heaven.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Unigenitus Dei Filius nos benedicere et adjuvare dignetur. Amen.
Lectio 2
Acts 3:6-10
6 Petrus autem dixit: Argentum et aurum non est mihi: quod autem habeo, hoc tibi do: in nomine Jesu Christi Nazareni surge, et ambula.
7 Et apprehensa manu ejus dextera, allevavit eum, et protinus consolidatae sunt bases ejus et plantae.
8 Et exiliens stetit, et ambulabat: et intravit cum illis in templum ambulans, et exiliens, et laudans Deum.
9 Et vidit omnis populus eum ambulantem et laudantem Deum.
10 Cognoscebant autem illum, quod ipse erat qui ad eleemosynam sedebat ad Speciosam portam templi: et impleti sunt stupore et extasi in eo quod contigerat illi.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Si diligis me, Simon Petre, pasce oves meas. Domine tu nostri quia amo te,
* Et animam meam pono pro te.
V. Si oportuerit me mori tecum, non te negabo.
R. Et animam meam pono pro te.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Isten Egyszülött Fia meltóztasson megáldani és támogatni minket. Ámen.
Olvasmány 2
Acts 3:6-10
6 But Peter said: Silver and gold I have none; but what I have, I give thee: In the name of Jesus Christ of Nazareth, arise, and walk.
7 And taking him by the right hand, he lifted him up, and forthwith his feet and soles received strength.
8 And he leaping up, stood, and walked, and went in with them into the temple, walking, and leaping, and praising God.
9 And all the people saw him walking and praising God.
10 And they knew him, that it was he who sat begging alms at the Beautiful gate of the temple: and they were filled with wonder and amazement at that which had happened to him.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. Simon Peter, if thou lovest Me, feed My sheep. Lord, Thou knowest that I love thee.
* I will lay down my life for thy sake.
V. If I should die with thee, I will not deny thee.
R. I will lay down my life for thy sake.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Spiritus Sancti gratia illuminet sensus et corda nostra. Amen.
Lectio 3
Acts 3:11-16
11 Cum teneret autem Petrum et Joannem, cucurrit omnis populus ad eos ad porticum quae appellatur Salomonis, stupentes.
12 Videns autem Petrus, respondit ad populum: Viri Israëlitae, quid miramini in hoc, aut nos quid intuemini, quasi nostra virtute aut potestate fecerimus hunc ambulare?
13 Deus Abraham, et Deus Isaac, et Deus Jacob, Deus patrum nostrorum glorificavit filium suum Jesum, quem vos quidem tradidistis, et negastis ante faciem Pilati, judicante illo dimitti.
14 Vos autem sanctum et justum negastis, et petistis virum homicidam donari vobis:
15 Auctorem vero vitae interfecistis, quem Deus suscitavit a mortuis, cujus nos testes sumus.
16 Et in fide nominis ejus, hunc quem vos vidistis et nostis, confirmavit nomen ejus: et fides, quae per eum est, dedit integram sanitatem istam in conspectu omnium vestrum.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Tu es Petrus, et super hanc petram aedificabo Ecclesiam meam, et portae inferi non praevalebunt adversus eam:
* Et tibi dabo claves regni caelorum.
V. Quodcumque ligaveris super terram, erit ligatum et in caelis: et quodcumque solveris super terram, erit solutum et in caelis.
R. Et tibi dabo claves regni caelorum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Et tibi dabo claves regni caelorum.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. A Szentlélek kegyelme világosítsa meg érzékeinket és szívünket. Ámen.
Olvasmány 3
Acts 3:11-16
11 And as he held Peter and John, all the people ran to them to the porch which is called Solomon's, greatly wondering.
12 But Peter seeing, made answer to the people: Ye men of Israel, why wonder you at this? or why look you upon us, as if by our strength or power we had made this man to walk?
13 The God of Abraham, and the God of Isaac, and the God of Jacob, the God of our fathers, hath glorified his Son Jesus, whom you indeed delivered up and denied before the face of Pilate, when he judged he should be released.
14 But you denied the Holy One and the Just, and desired a murderer to be granted unto you.
15 But the author of life you killed, whom God hath raised from the dead, of which we are witnesses.
16 And in the faith of his name, this man, whom you have seen and known, hath his name strengthened; and the faith which is by him, hath given this perfect soundness in the sight of you all
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. Thou art Peter, and upon this rock I will build My Church, and the gates of hell shall not prevail against it.
* And I will give unto thee the keys of the kingdom of heaven.
V. Whatsoever thou shalt bind on earth, shall be bound in heaven and whatsoever thou shalt loose on earth, shall be loosed in heaven.
R. And I will give unto thee the keys of the kingdom of heaven.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. And I will give unto thee the keys of the kingdom of heaven.
|
Nocturn II.
Ant. Alleluia, * alleluia, alleluia
Psalmus 95 [7]
95:1 Cantáte Dómino cánticum novum: * cantáte Dómino, omnis terra.
95:2 Cantáte Dómino, et benedícite nómini ejus: * annuntiáte de die in diem salutáre ejus.
95:3 Annuntiáte inter gentes glóriam ejus, * in ómnibus pópulis mirabília ejus.
95:4 Quóniam magnus Dóminus, et laudábilis nimis: * terríbilis est super omnes deos.
95:5 Quóniam omnes dii géntium dæmónia: * Dóminus autem cælos fecit.
95:6 Conféssio, et pulchritúdo in conspéctu ejus: * sanctimónia et magnificéntia in sanctificatióne ejus.
95:7 Afférte Dómino, pátriæ géntium, afférte Dómino glóriam et honórem: * afférte Dómino glóriam nómini ejus.
95:8 Tóllite hóstias, et introíte in átria ejus: * adoráte Dóminum in átrio sancto ejus.
95:9 Commoveátur a fácie ejus univérsa terra: * dícite in géntibus quia Dóminus regnávit.
95:10 Étenim corréxit orbem terræ qui non commovébitur: * judicábit pópulos in æquitáte.
95:11 Læténtur cæli, et exsúltet terra: commoveátur mare, et plenitúdo ejus: * gaudébunt campi, et ómnia quæ in eis sunt.
95:12 Tunc exsultábunt ómnia ligna silvárum a fácie Dómini, quia venit: * quóniam venit judicáre terram.
95:13 Judicábit orbem terræ in æquitáte, * et pópulos in veritáte sua.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Nocturn II.
Ant. Alleluia, * alleluia, alleluia
Zsoltár 95 [7]
95:1 Énekeljetek az Úrnak új éneket; * énekeljetek az Úrnak, minden föld!
95:2 Énekeljetek az Úrnak, és áldjátok az õ nevét; * hirdessétek napról napra szabadítását.
95:3 Hirdessétek a nemzetek között dicsõségét, * minden nép között az õ csodáit.
95:4 Mert nagy az Úr, és igen dicsérendõ * rettenetes minden istenek fölött.
95:5 Mert a pogányok minden istenei gonosz lelkek; * az Úr pedig alkotta az egeket.
95:6 Háladás és szépség vagyon színe elõtt, * szentség és fönség az õ szentélyében.
95:7 Adjatok az Úrnak népek hazái, * adjatok az Úrnak dicsõséget és tiszteletet.
95:8 Adjatok az Úr nevének dicsõséget; * vigyetek áldozatokat, és menjetek az õ tornáczaiba.
95:9 Imádjátok az Urat szent tornáczában; * rendûljön meg orczája elõtt az egész föld.
95:10 Mondjátok a pogányok között, hogy az Úr országol; ki összeszerkeszté a föld kerekségét, mely nem fog ingani; * igazságban itéli meg a népeket.
95:11 Vígadjanak az egek, és örvendezzen a föld; * indúljon meg a tenger, és a mi azt betölti;
95:12 örûljenek a mezõk, és mind a mi azokon vagyon; * örvendezzen az erdõk minden fája
95:13 Az Úr színe elõtt, mert eljõ a földet itélni. * Megitéli a föld kerekségét igazságban, és a népeket igazvolta szerint.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 96 [8]
96:1 Dóminus regnávit, exsúltet terra: * læténtur ínsulæ multæ.
96:2 Nubes, et calígo in circúitu ejus: * justítia, et judícium corréctio sedis ejus.
96:3 Ignis ante ípsum præcédet, * et inflammábit in circúitu inimícos ejus.
96:4 Illuxérunt fúlgura ejus orbi terræ: * vidit, et commóta est terra.
96:5 Montes, sicut cera fluxérunt a fácie Dómini: * a fácie Dómini omnis terra.
96:6 Annuntiavérunt cæli justítiam ejus: * et vidérunt omnes pópuli glóriam ejus.
96:7 Confundántur omnes, qui adórant sculptília: * et qui gloriántur in simulácris suis.
96:8 Adoráte eum, omnes Ángeli ejus: * audívit, et lætáta est Sion.
96:9 Et exsultavérunt fíliæ Judæ, * propter judícia tua, Dómine:
96:10 Quóniam tu Dóminus Altíssimus super omnem terram: * nimis exaltátus es super omnes deos.
96:11 Qui dilígitis Dóminum, odíte malum: * custódit Dóminus ánimas sanctórum suórum, de manu peccatóris liberábit eos.
96:12 Lux orta est justo, * et rectis corde lætítia.
96:13 Lætámini, justi, in Dómino: * et confitémini memóriæ sanctificatiónis ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 96 [8]
96:1 Az Úr országol, örvendezzen a föld; * vigadjon a sok sziget.
96:2 Felhõ és homály van körötte, * igazság és itélet az õ székének alapja.
96:3 Tûz jár elõtte, * és megemészti köröskörûl ellenségeit.
96:4 Villámai megvilágítják a föld kerekségét; * látja és megrendül a föld.
96:5 A hegyek mint a viasz megolvadnak az Úr színe elõtt, * az Úr színe elõtt az egész föld.
96:6 Az egek hirdetik az õ igazságát; * és minden nép az õ dicsõségét.
96:7 Szégyenûljenek meg mindnyájan, kik faragott képeket imádnak, * és kik bálványaikban dicsekszenek.
96:8 Imádjátok õt, minden angyalai! * Hallja ezt Sion, és örûl;
96:9 és Júda leányai örvendeznek * a te itéleteidben, Uram!
96:10 Mert te, Uram, legfölségesebb vagy az egész földön, * igen fölmagasztaltattál minden istenek fölött.
96:12 Kik szeretitek az Urat, gyülöljétek a gonoszt; * az Úr megõrzi az õ szentei lelkeit, a bûnös kezébõl megszabadítja õket.
96:12 Világosság támadott az igaznak, * és vigaság az egyenesszívûeknek.
96:13 Vigadjatok igazak az Úrban, * és dícsérjétek az õ szentségének emlékezetét.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 97 [9]
97:1 Cantáte Dómino cánticum novum: * quia mirabília fecit.
97:2 Salvávit sibi déxtera ejus: * et bráchium sanctum ejus.
97:3 Notum fecit Dóminus salutáre suum: * in conspéctu géntium revelávit justítiam suam.
97:4 Recordátus est misericórdiæ suæ, * et veritátis suæ dómui Israël.
97:5 Vidérunt omnes términi terræ * salutáre Dei nostri.
97:6 Jubiláte Deo, omnis terra: * cantáte, et exsultáte, et psállite.
97:7 Psállite Dómino in cíthara, in cíthara et voce psalmi: * in tubis ductílibus, et voce tubæ córneæ.
97:8 Jubiláte in conspéctu regis Dómini: * moveátur mare, et plenitúdo ejus: orbis terrárum, et qui hábitant in eo.
97:9 Flúmina plaudent manu, simul montes exsultábunt a conspéctu Dómini: * quóniam venit judicáre terram.
97:10 Judicábit orbem terrárum in justítia, * et pópulos in æquitáte.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 97 [9]
97:1 Énekeljetek az Úrnak új éneket; * mert csoda-dolgokat cselekedett.
97:2 Megsegítette õt jobbja * és az õ szent karja.
97:3 Az Úr kijelentette szabadítását, * a nemzetek színe elõtt kinyilatkoztatta igazságát.
97:4 Megemlékezett irgalmasságáról * és igazmondásáról Izrael háza iránt.
97:5 A föld minden határa látja a mi Istenünk * szabadítását.
97:6 Örvendezzetek az Istennek, minden föld! * énekeljetek és vigadjatok, és zengjetek dicséretet.
97:7 Zengjetek az Úrnak czitarán, czitarával, * és zsoltárszóval harsona-zengés és kürthangok között.
97:8 Örvendezzetek az Úr, a király színe elõtt. Indúljon meg a tenger, és mi azt betölti; * a föld kereksége, és a kik azon laknak.
97:9 Tapsoljanak kézzel a folyók, egyetemben örvendezzenek a hegyek az Úr színe elõtt; * mert eljõ a földet itélni.
97:10 Megitéli a föld kerekségét igazságban, * és a népeket egyenességgel.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 98 [10]
98:1 Dóminus regnávit, irascántur pópuli: * qui sedet super Chérubim, moveátur terra.
98:2 Dóminus in Sion magnus: * et excélsus super omnes pópulos.
98:3 Confiteántur nómini tuo magno: quóniam terríbile, et sanctum est: * et honor regis judícium díligit.
98:4 Tu parásti directiónes: * judícium et justítiam in Jacob tu fecísti.
98:5 Exaltáte Dóminum, Deum nostrum, et adoráte scabéllum pedum ejus: * quóniam sanctum est.
98:6 Móyses et Aaron in sacerdótibus ejus: * et Sámuel inter eos, qui ínvocant nomen ejus:
98:7 Invocábant Dóminum, et ipse exaudiébat eos: * in colúmna nubis loquebátur ad eos.
98:8 Custodiébant testimónia ejus, * et præcéptum quod dedit illis.
98:9 Dómine, Deus noster, tu exaudiébas eos: * Deus, tu propítius fuísti eis, et ulcíscens in omnes adinventiónes eórum.
98:10 Exaltáte Dóminum, Deum nostrum, et adoráte in monte sancto ejus: * quóniam sanctus Dóminus, Deus noster.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Alleluia, * alleluia, alleluia
|
Zsoltár 98 [10]
98:1 Az Úr országol, reszkessenek a népek; * a kerubokon ûl, rémûljön meg a föld.
98:2 Nagy az Úr Sionban, * és fölséges minden nép fölött.
98:3 Adjanak hálát a te nagy nevednek; mert rettenetes és szent, * és az igazságot szeretõ király hatalmának.
98:4 Te szerzesz törvényt, * itéletet és igazságot Jákobban te szolgáltatsz.
98:5 Magasztaljátok a mi Urunkat Istenünket, és borúljatok le lábai zsámolya elõtt, * mert õ szent.
98:6 Mózes és Áron az õ papjai között, * és Sámuel azok között, kik segítségûl híják az õ nevét,
98:7 Segítségûl hítták az Urat, és meghallgatta õket, * a felhõ-oszlopból szólt hozzájok;
98:8 õk megtartották bizonyságait * és a parancsot, melyet nekik adott.
98:9 Urunk Istenünk! te meghallgattad õket; * Isten! te kegyelmes voltál hozzájok, és megboszúltál minden törekvést ellenök.
98:10 Magasztaljátok a mi Urunkat Istenünket, és imádjátok az õ szent hegyén; * mert szent a mi Urunk Istenünk.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Alleluia, * alleluia, alleluia
|
Ant. Bonum est * confitéri Dómino
Psalmus 91 [11]
91:1 Bonum est confitéri Dómino: * et psállere nómini tuo, Altíssime.
91:2 Ad annuntiándum mane misericórdiam tuam: * et veritátem tuam per noctem.
91:3 In decachórdo, psaltério: * cum cántico, in cíthara.
91:4 Quia delectásti me, Dómine, in factúra tua: * et in opéribus mánuum tuárum exsultábo.
91:5 Quam magnificáta sunt ópera tua, Dómine! * nimis profúndæ factæ sunt cogitatiónes tuæ.
91:6 Vir insípiens non cognóscet: * et stultus non intélliget hæc.
91:7 Cum exórti fúerint peccatóres sicut foenum: * et apparúerint omnes, qui operántur iniquitátem:
91:8 Ut intéreant in sæculum sæculi: * tu autem Altíssimus in ætérnum, Dómine.
91:9 Quóniam ecce inimíci tui, Dómine, quóniam ecce inimíci tui períbunt: * et dispergéntur omnes, qui operántur iniquitátem.
91:10 Et exaltábitur sicut unicórnis cornu meum: * et senéctus mea in misericórdia úberi.
91:11 Et despéxit óculus meus inimícos meos: * et in insurgéntibus in me malignántibus áudiet auris mea.
91:12 Justus, ut palma florébit: * sicut cedrus Líbani multiplicábitur.
91:13 Plantáti in domo Dómini, * in átriis domus Dei nostri florébunt.
91:14 Adhuc multiplicabúntur in senécta úberi: * et bene patiéntes erunt, ut annúntient:
91:15 Quóniam rectus Dóminus, Deus noster: * et non est iníquitas in eo.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Ant. Bonum est * confiteri Domino
|
Psalmus 100 [12]
100:1 Misericórdiam, et judícium * cantábo tibi, Dómine:
100:2 Psallam, et intélligam in via immaculáta, * quando vénies ad me.
100:3 Perambulábam in innocéntia cordis mei, * in médio domus meæ.
100:4 Non proponébam ante óculos meos rem injústam: * faciéntes prævaricatiónes odívi.
100:5 Non adhæsit mihi cor pravum: * declinántem a me malígnum non cognoscébam.
100:6 Detrahéntem secréto próximo suo, * hunc persequébar.
100:7 Supérbo óculo, et insatiábili corde, * cum hoc non edébam.
100:8 Óculi mei ad fidéles terræ ut sédeant mecum: * ámbulans in via immaculáta, hic mihi ministrábat.
100:9 Non habitábit in médio domus meæ qui facit supérbiam: * qui lóquitur iníqua, non diréxit in conspéctu oculórum meórum.
100:10 In matutíno interficiébam omnes peccatóres terræ: * ut dispérderem de civitáte Dómini omnes operántes iniquitátem.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Bonum est * confitéri Dómino
|
Zsoltár 100 [12]
100:1 Irgalmasságot és itéletet éneklek, * Uram! neked éneklek.
100:2 Figyelni fogok a szeplõtelen útra, * mikor hozzám jösz;
100:3 Szívem ártatlanságában fogok járni * az én házamnak közepette.
100:4 Nem teszek szemeim elé igaztalan dolgot, * a törvényszegõket gyülölöm.
100:5 Nem fog ragaszkodni hozzám az álnok szív; * a tõlem elhajló gonosztevõnek nem leszek ismerõje.
100:6 Ki felebarátját titkon rágalmazza, * azt üldözõbe veszem;
100:7 Kinek szeme kevély, szíve telhetetlen, * azzal nem eszem.
100:8 Szemeim a föld hívein lesznek, hogy velem üljenek; * ki szeplõtelen úton jár, az fog szolgálni nekem.
100:9 Nem lesz lakása házamban, ki kevélyen cselekszik; * s az igaztalanúl szólónak szemeim elõtt nem lesz maradása.
100:10 Korán kiírtom a föld minden bûnösét, * s az Úr városából mind elvesztem a gonoszúl cselekvõket.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Bonum est * confiteri Domino
|
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Ipsius pietas et misericordia nos adjuvet, qui cum Patre et Spiritu Sancto vivit et regnat in saecula saeculorum. Amen.
|
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
Feloldozás. Annak a kegyessége és irgalma támogasson minket, aki az Atyával és a Szentlélekkel él és uralkodik mindörökké. Ámen.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Deus Pater omnipotens sit nobis propitius et clemens. Amen.
Lectio 4
Sermo sancti Leonis Papae.
Sermone 1. in natali Apost. Petri et Pauli.
Omnium quidem sanctarum solemnitatum, dilectissimi, totus mundus est particeps, et unius fidei pietas exigit, ut quidquid pro salute universorum gestum recolitur, communibus ubique gaudiis celebretur. Verumtamen hodierna festivitas, praeter illam reverentiam, quam toto terrarum orbe promeruit, speciali et propria nostrae Urbis exsultatione veneranda est, ut ubi praecipuorum Apostolorum glorificatus est exitus, ibi in die martyri eorum sit laetitiae principatus. Isti enim sunt viri, per quos tibi Evangelium Christi Roma resplenduit, et quae eras magistra erroris, facta es discipula veritatis.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Domine, si tu es, jube me venire ad te super aquas.
* Et extendens manum apprehendit eum, et dixit Jesus: Modicae fidei, quare dubitasti?
V. Cumque vidisset ventum validum venientem, timuit: et cum coepisset mergi, clamavit dicens: Domine salvum me fac.
R. Et extendens manum apprehendit eum, et dixit Jesus: Modicae fidei, quare dubitasti?
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Atya Isten, légy hozzánk kegyes és irgalmas. Ámen.
Olvasmány 4
From the Sermons of Pope St Leo the Great.
First for the Birthday of the Holy Apostles Peter and Paul.
Dearly beloved brethren, in the joy of all the holy Feast-days the whole world is partaker. There is but one love of God, and whatsoever is solemnly called to memory, if it hath been done for the salvation of all, must needs be worth the honour of a joyful memorial at the hands of all. Nevertheless, this feast which we are keeping to-day, besides that world-wide worship which it doth of right get throughout all the earth, doth deserve from this city of ours an outburst of gladness altogether special and our own. In this place it was that the two chiefest of the Apostles did so right gloriously finish their race. And upon this day whereon they lifted up that their last testimony, let it be in this place that the memory thereof receiveth the chiefest of jubilant celebrations. O Rome these twain are the men who brought the light of the Gospel of Christ to shine upon thee These are they by whom thou, from being the teacher of lies, wast turned into a learner of the truth.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. Lord, if it be Thou, bid me come unto thee on the water
* And Jesus stretched forth His Hand, and caught him, and said unto him O thou of little faith, wherefore didst thou doubt
V. But when he saw the wind boisterous, he was afraid and, beginning to sink, he cried, saying Lord, save me
R. And Jesus stretched forth His Hand, and caught him, and said unto him O thou of little faith, wherefore didst thou doubt
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Christus perpetuae det nobis gaudia vitae. Amen.
Lectio 5
Isti sunt patres tui, verique pastores, qui te regnis caelestibus inserendam multo melius multoque felicius condiderunt, quam illi, quorum studio prima moenium tuorum fundamenta locata sunt: ex quibus is, qui tibi nomen dedit, fraterna te caede foedavit. Isti sunt, qui te ad. hanc gloriam provexerunt, ut gens sancta, populus electus, civitas sacerdotalis et regia, per sacram beati Petri Sedem caput orbis effecta, latius praesideres religione divina, quam dominatione terrena. Quamvis enim multis aucta victoriis, jus imperii tui terra marique protuleris: minus tamen est, quod tibi bellicus labor subdidit, quam quod pax christiana subjecit.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Surge Petre, et indue te vestimentis tuis, accipe fortitudinem ad salvandas Gentes:
* Quia ceciderunt catenae de manibus tuis.
V. Angelus Domini astitit, et lumen refulsit in habitaculo carceris, percussoque latere Petri excitavit eum, dicens: Surge velociter.
R. Quia ceciderunt catenae de manibus tuis.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Örökkevaló Krisztus add meg nekünk az élet örömét. Ámen.
Olvasmány 5
These twain be thy fathers, these be in good sooth thy shepherds, these twain be they who laid for thee, as touching the kingdom of heaven, better and happier foundations, than did they that first planned thine earthly ramparts, wherefrom he that gave thee thy name took occasion to pollute thee with a brother's blood. 1 These are they who have set on thine head this thy glorious crown, that thou art become an holy nation, a chosen people, a city both Priestly and Kingly, whom the Sacred Throne of blessed Peter hath exalted till thou art become the Lady of the world, unto whom the world-wide love for God hath conceded a broader lordship than is the possession of any mere earthly empire. Thou wast once waxen great by victories, until thy power was spread haughtily over land and sea, but thy power was narrower then which the toils of war had won for thee, than that thou now hast which hath been laid at thy feet by the peace of Christ.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. Arise, O Peter! Cast thy garment about thee, gird thee with strength for the saving of the nations.
* The chains are fallen off from thine hands.
V. The Angel of the Lord came upon him, and a light shined in the prison and he smote Peter on the side and raised him up, saying Arise up quickly.
R. The chains are fallen off from thine hands.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Ignem sui amoris accendat Deus in cordibus nostris. Amen.
Lectio 6
Disposito namque divinitus operi maxime congruebat, ut multa regna uno confoederarentur imperio, et cito pervios haberet populos praedicatio generalis, quos unius teneret regimen civitatis. Haec autem civitas ignorans suae provectionis auctorem, cum pene omnibus dominaretur gentibus, omnium gentium serviebat erroribus: et magnam sibi videbatur assumpsisse religionem quia nullam respuebat falsitatem. Unde quantum erat per diabolum tenacius illigata, tantum per Christum est mirabilius absoluta.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Tu es pastor ovium, princeps Apostolorum: tibi tradidit Deus omnia regna mundi:
* Et ideo tibi traditae sunt claves regni caelorum.
V. Quodcumque ligaveris super terram, erit ligatum et in caelis: et quodcumque solveris super terram, erit solutum et in caelis.
R. Et ideo tibi traditae sunt claves regni caelorum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Et ideo tibi traditae sunt claves regni caelorum.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Szeretetének lángját élessze fel Isten szívünkben. Ámen.
Olvasmány 6
It well suited for the doing of the work which God had decreed that the multitude of kingdoms should be bound together under one rule, and that so the universal preaching of the Gospel should find easier entry into all peoples, since all were governed by the empire of one city. But this city, knowing not Him, Who had been pleased to make her great, used her lordship over almost all nations to make herself the minister of all their falsehoods and seemed to herself exceeding godly because there was no false god whom she rejected. But the tighter that Satan had bound her, the more wondrous was the work of Christ in setting her free.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. Thou art the Shepherd of the sheep, and the Prince of the Apostles, and unto thee hath God given all the kingdoms of the world.
* Therefore unto thee hath He given the keys of the kingdom of heaven.
V. Whatsoever thou shalt bind on earth shall be bound in heaven and whatsoever thou shalt loose on earth shall be loosed in heaven.
R. Therefore unto thee hath He given the keys of the kingdom of heaven.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. Therefore unto thee hath He given the keys of the kingdom of heaven.
|
Nocturn III.
|
Nocturn III.
Uram irgalmazz nekünk. Krisztus kegyelmezz nekünk. Uram irgalmazz nekünk.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
|
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Deus, qui hodiernam diem Apostolorum tuorum Petri et Pauli martyrio consecrasti: da Ecclesiae tuae, eorum in omnibus sequi praeceptum, per quos religionis sumpsit exordium.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Filium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {a szentek saját officiumából}
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
Könyörögjünk
O God, Who didst hallow this day by the Testifying of thine Holy Apostles Peter and Paul, grant unto thy Church, whose foundations Thou wast pleased to lay by their hands, the grace always in all things to remain faithful to their teaching.
A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
Reliqua omittuntur, nisi Laudes separandae sint.
|
Hagyd ki a többit, kiveve ha a hajnali imát máskor mondod el.
|
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
|
Befejezés
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
V. Áldjuk az Urat
R. Istennek legyen hála
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
|