Incipit
V. Deus ✝ in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Alleluia.
|
Kezdet
V. Istenem, ✝ jöjj segítségemre.
R. Uram, segíts meg engemet.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Alleluia
|
Hymnus
Nunc, Sancte, nobis, Spíritus,
Unum Patri cum Fílio,
Dignáre promptus ingeri
Nostro refusus péctori.
Os, lingua, mens, sensus, vigor
Confessiónem personent.
Flammescat igne cáritas,
Accéndat ardor próximos.
* Præsta, Pater piíssime,
Patríque compar Unice,
Cum Spíritu Paráclito
Regnans per omne sæculum.
Amen.
|
Hymnus
Most szállj le Szentlélek reánk,
Atyával és Fiúval egy,
Ömöld el szívünk teljesen
S maradj bennünk kegyelmesen.
Száj, szív, érzék, ész, lendület,
Visszhangozzon hitvallomást,
Lánggal égjen a szeretet
S lobogjon át mindenkire.
* Engedd meg ezt, kegyes Atya,
S Atyának mása, egy Fia,
S te Szentlélek, vigasztaló,
Mindörökön uralkodó.
Ámen.
|
Psalmi {Psalmi Dominica, antiphonae ex Psalterio secundum diem}
Ant. Clamor meus
Psalmus 101(1-13) [1]
101:1 Dómine, exáudi oratiónem meam: * et clamor meus ad te véniat.
101:2 Non avértas fáciem tuam a me: * in quacúmque die tríbulor, inclína ad me aurem tuam.
101:3 In quacúmque die invocávero te, * velóciter exáudi me.
101:4 Quia defecérunt sicut fumus dies mei: * et ossa mea sicut crémium aruérunt.
101:5 Percússus sum ut foenum, et áruit cor meum: * quia oblítus sum comédere panem meum.
101:6 A voce gémitus mei * adhæsit os meum carni meæ.
101:7 Símilis factus sum pellicáno solitúdinis: * factus sum sicut nyctícorax in domicílio.
101:8 Vigilávi, * et factus sum sicut passer solitárius in tecto.
101:9 Tota die exprobrábant mihi inimíci mei: * et qui laudábant me, advérsum me jurábant.
101:10 Quia cínerem tamquam panem manducábam, * et potum meum cum fletu miscébam.
101:11 A fácie iræ et indignatiónis tuæ: * quia élevans allisísti me.
101:12 Dies mei sicut umbra declinavérunt: * et ego sicut foenum árui.
101:13 Tu autem, Dómine, in ætérnum pérmanes: * et memoriále tuum in generatiónem et generatiónem.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltárok {Psalmi Dominica, antiphonae zsoltáros részbõl az adott napra}
Ant. Kiáltásom
Zsoltár 101(1-13) [1]
101:1 Uram! hallgasd meg imádságomat, * és az én kiáltásom jusson hozzád.
101:2 Ne fordítsd el tõlem a te orczádat; * a mely nap szorongattatom, hajtsd hozzám füledet;
101:3 Amely nap segítségûl hílak téged, * azonnal hallgass meg engem.
101:4 Mert mint a füst, elenyésznek az én napjaim, * és tetemeim mint a forgács elszáradnak.
101:5 Levágattam, mint a széna, és szívem kiszáradott, * úgy hogy elfeledtem enni kenyeremet.
101:6 Az én nyögésem szava miatt * csontom húsomhoz ragadott.
101:7 Hasonló lettem a pusztaság pelikánjához; * olyan lettem, mint a bagoly az õ lakhelyén.
101:8 Virasztok és olyan lettem, * mint a magányos madár a háztetõn.
101:9 Napestig gyaláznak engem az én ellenségeim; * és a kik dicsértek engem, ellenem esküsznek.
101:10 Mert a kenyeret hamuban eszem, * és italomat sírással vegyítem
101:11 A te haragod és boszankodásod miatt; * mert fölemelvén, levetettél engem.
101:12 Napjaim mint az árnyék hanyatlanak, * és én mint a széna elszáradok.
101:13 Te pedig, Uram, mindörökké megmaradsz, * és a te emlékezeted nemzedékrõl nemzedékre.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 101(14-23) [2]
101:14 Tu exsúrgens miseréberis Sion: * quia tempus miseréndi ejus, quia venit tempus.
101:15 Quóniam placuérunt servis tuis lápides ejus: * et terræ ejus miserebúntur.
101:16 Et timébunt gentes nomen tuum, Dómine, * et omnes reges terræ glóriam tuam.
101:17 Quia ædificávit Dóminus Sion: * et vidébitur in glória sua.
101:18 Respéxit in oratiónem humílium: * et non sprevit precem eórum.
101:19 Scribántur hæc in generatióne áltera: * et pópulus, qui creábitur, laudábit Dóminum:
101:20 Quia prospéxit de excélso sancto suo: * Dóminus de cælo in terram aspéxit:
101:21 Ut audíret gémitus compeditórum: * ut sólveret fílios interemptórum:
101:22 Ut annúntient in Sion nomen Dómini: * et laudem ejus in Jerúsalem.
101:23 In conveniéndo pópulos in unum, * et reges ut sérviant Dómino.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 101(14-23) [2]
101:14 Te fölkelvén, könyörûlni fogsz Sionon; * mert ideje, hogy rajta könyörûlj, mert eljött ideje.
101:15 Mivel kedvesek szolgáidnak az õ kövei, * és romján sajnálkoznak.
101:16 És a népek félni fogják a te nevedet, * Uram! és a föld minden királyai a te dicsõségedet.
101:17 Mivelhogy az Úr fölépíti Siont, * és láttatni fog az õ dicsõségében,
101:18 Az alázatosok imádságát tekintetbe veszi, * és nem veti meg azok könyörgését.
101:19 Irassanak meg ezek a jövõ nemzedéknek; * és a teremtendõ nép dicsérni fogja az Urat;
101:20 Mert letekintett az õ szent magasságából; * az Úr mennybõl a földre tekintett:
101:21 Hogy meghallja a foglyok sóhajtásait, * és föloldja a megöltek fiait:
101:22 Hogy hirdessék az Úr nevét Sionban, * és az õ dicséretét Jerusalemben,
101:23 Midõn a népek és királyok egybegyûlnek, * az Úrnak szolgálandók.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 101(24-29) [3]
101:24 Respóndit ei in via virtútis suæ: * Paucitátem diérum meórum núntia mihi.
101:25 Ne révoces me in dimídio diérum meórum: * in generatiónem et generatiónem anni tui.
101:26 Inítio tu, Dómine, terram fundásti: * et ópera mánuum tuárum sunt cæli.
101:27 Ipsi períbunt, tu autem pérmanes: * et omnes sicut vestiméntum veteráscent.
101:28 Et sicut opertórium mutábis eos, et mutabúntur: * tu autem idem ipse es, et anni tui non defícient.
101:29 Fílii servórum tuórum habitábunt: * et semen eórum in sæculum dirigétur.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Clamor meus * Dómine, ad te pervéniat: non avértas fáciem tuam a me.
|
Zsoltár 101(24-29) [3]
101:24 Erre felelt neki õ életereje javában: * Napjaim kevés számát jelentsd meg nekem.
101:25 Ne szólíts ki engem napjaim felén; * a te esztendeid nemzedékrõl nemzedékre.
101:26 Kezdetben, Uram, te alapítottad a földet, * és az egek kezeid alkotmányai.
101:27 Ezek elmúlnak, te pedig megmaradsz; * mind elavúlnak, mint a ruha, és mint az öltözetet,
101:28 Elváltoztatod azokat, és elváltoznak; * te pedig ugyanaz vagy, és esztendeid nem fogynak el.
101:29 Szolgáid fiainak lakásuk lesz nálad, * és ivadékuk megmarad mindörökké.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Kiáltásom * jusson színed elé, Uram, ne rejtsd el elõlem arcodat
|
Capitulum Responsorium Versus {ex Proprio Sanctorum}
2. Tim 4:7-8
Bonum certamen certavi, cursum consummavi, fidem servavi. In reliquo reposita est mihi corona justitiae, quam reddet mihi Dominus in illa die justus judex.
R. Deo grátias.
R.br. In omnem terram * Exivit sonus eorum.
R. In omnem terram * Exivit sonus eorum.
V. Et in fines orbis terrae verba eorum.
R. Exivit sonus eorum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. In omnem terram * Exivit sonus eorum.
V. Constitues eos principes super omnem terram.
R. Memores erunt nominis tui Domine.
|
Olvasmány, Válaszos ének, Vers {a szentek saját officiumából}
2 Tim 4:7-8
A jó harcot megharcolam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. Készen vár az igazság gyõzelmi koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró
R. Istennek legyen hála.
R.br. Their sound hath gone * forth into all the earth
R. Their sound hath gone * forth into all the earth:
V. And their words unto the ends of the world.
R. Forth into all the earth:
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. Their sound hath gone * forth into all the earth:
V. Thou shalt make them princes over all the earth
R. They shall remember thy name, O Lord
|
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Deus, qui multitudinem Gentium beati Pauli Apostoli praedicatione docuisti: da nobis, quaesumus; ut cujus natalitia colimus, ejus apud te patrocinia sentiamus.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Filium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {a szentek saját officiumából}
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
Könyörögjünk
O God, Who, through the preaching of the Blessed Apostle Paul, hast caused the light of the Gospel to shine gloriously among the Gentiles, we beseech thee that we who keep the Feast of his birth, may, now that he is with thee, feel to our comfort that his prayer availeth much with thee.
A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
|
Befejezés
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
V. Áldjuk az Urat
R. Istennek legyen hála
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
|