|
Ante Divinum officium |
Incipit
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave Maria, gratia plena; Dominus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta Maria, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.
V. Deus ✝ in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Alleluia.
|
Kezdet
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes, Az Úr van teveled, Áldott vagy te az asszonyok között, És áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.
Asszonyunk, Szûz Mária, Istennek szent Anyja, Imádkozzál érettünk, bûnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
V. Istenem, ✝ jöjj segítségemre.
R. Uram, segíts meg engemet.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Alleluia
|
Psalmi {ex Psalterio secundum diem}
Ant. Dixit Dóminus ‡
Psalmus 109 [1]
109:1 Dixit Dóminus ‡ Dómino meo: * Sede a dextris meis:
109:2 Donec ponam inimícos tuos, * scabéllum pedum tuórum.
109:3 Virgam virtútis tuæ emíttet Dóminus ex Sion: * domináre in médio inimicórum tuórum.
109:4 Tecum princípium in die virtútis tuæ in splendóribus sanctórum: * ex útero ante lucíferum génui te.
109:5 Jurávit Dóminus, et non poenitébit eum: * Tu es sacérdos in ætérnum secúndum órdinem Melchísedech.
109:6 Dóminus a dextris tuis, * confrégit in die iræ suæ reges.
109:7 Judicábit in natiónibus, implébit ruínas: * conquassábit cápita in terra multórum.
109:8 De torrénte in via bibet: * proptérea exaltábit caput.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Dixit Dóminus * Dómino meo: Sede a dextris meis.
|
Zsoltárok {zsoltáros részbõl az adott napra}
Ant. Így szólt az Úr
Zsoltár 109 [1]
109:1 Mondá az Úr az én uramnak: * Ülj az én jobbomra,
109:2 Mig ellenségeidet * lábaid zsámolyává teszem.
109:3 A te hatalmad pálczáját elküldi az Úr Sionból. * Uralkodjál ellenségeidnek közepette.
109:4 Nálad az uralom hatalmad napján a szentek fényességében; * méhembõl a hajnali csillag elõtt szültelek téged.
109:5 Megesküdött az Úr, és nem bánja meg: * Te pap vagy mindörökké Melkizedek rende szerint.
109:6 Az Úr jobbod felõl * megrontja haragja napján a királyokat.
109:7 Itélni fog a nemzetek között, * nagy romlást teszen, soknak összezúzza fejét a földön.
109:8 A patakból iszik az úton; * azért emeli magasra fejét.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Így szólt az Úr * az én Uramhoz: Ülj a jobbomra,
|
Ant. Magna ópera Dómini
Psalmus 110 [2]
110:1 Confitebor tibi, Dómine, in toto corde meo: * in consílio justórum, et congregatióne.
110:2 Magna ópera Dómini: * exquisíta in omnes voluntátes ejus.
110:3 Conféssio et magnificéntia opus ejus: * et justítia ejus manet in sæculum sæculi.
110:4 Memóriam fecit mirabílium suórum, miséricors et miserátor Dóminus: * escam dedit timéntibus se.
110:5 Memor erit in sæculum testaménti sui: * virtútem óperum suórum annuntiábit pópulo suo:
110:6 Ut det illis hereditátem géntium: * ópera mánuum ejus véritas, et judícium.
110:7 Fidélia ómnia mandáta ejus: confirmáta in sæculum sæculi, * facta in veritáte et æquitáte.
110:8 Redemptiónem misit pópulo suo: * mandávit in ætérnum testaméntum suum.
110:9 (fit reverentia) Sanctum, et terríbile nomen ejus: * inítium sapiéntiæ timor Dómini.
110:10 Intelléctus bonus ómnibus faciéntibus eum: * laudátio ejus manet in sæculum sæculi.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Magna ópera Dómini * exquisíta in omnes voluntátes ejus.
|
Ant. Az Úr mûvei nagyszerûek
Zsoltár 110 [2]
110:1 Hálát adok neked, Uram, teljes szivembõl * az igazak tanácsában és gyûlekezetében.
110:2 Nagyok az Úr cselekedetei, * tökéletesek egészen az õ akaratja szerint.
110:3 Dicséret és dicsõség az õ cselekedete, * és igazsága megmarad örökön örökké.
110:4 Emléket szerzett csoda-tetteinek az irgalmas és könyörûlõ Úr, * eledelt adott az õt félõknek.
110:5 Szövetségérõl megemlékezik mindörökké, * cselekedeteinek hatalmát hirdeti az õ népének.
110:6 Hogy nekik adta a pogányok örökségét. * Az õ kezeinek cselekedetei valóság és itélet;
110:7 Bizonyosak minden parancsai, megerõsítvék örökön örökre, * valóságban és igazságban lettek.
110:8 Váltságot küldött az õ népének, * örökre szerzette szövetségét;
110:9 Szent és rettenetes az õ neve * a bölcseség kezdete az Úr félelme.
110:10 Jó értelmûek mindazok, kik e szerint cselekesznek; * az õ dicsérete örökön örökké megmarad.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Az Úr mûvei nagyszerûek * emlékezetesek mindazoknak, akik örülnek rajtuk
|
Ant. Qui timet Dóminum
Psalmus 111 [3]
111:1 Beátus vir, qui timet Dóminum: * in mandátis ejus volet nimis.
111:2 Potens in terra erit semen ejus: * generátio rectórum benedicétur.
111:3 Glória, et divítiæ in domo ejus: * et justítia ejus manet in sæculum sæculi.
111:4 Exórtum est in ténebris lumen rectis: * miséricors, et miserátor, et justus.
111:5 Jucúndus homo qui miserétur et cómmodat, dispónet sermónes suos in judício: * quia in ætérnum non commovébitur.
111:6 In memória ætérna erit justus: * ab auditióne mala non timébit.
111:7 Parátum cor ejus speráre in Dómino, confirmátum est cor ejus: * non commovébitur donec despíciat inimícos suos.
111:8 Dispérsit, dedit paupéribus: justítia ejus manet in sæculum sæculi, * cornu ejus exaltábitur in glória.
111:9 Peccátor vidébit, et irascétur, déntibus suis fremet et tabéscet: * desidérium peccatórum períbit.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Qui timet Dóminum * in mandátis eíus cupit nimis.
|
Ant. Aki féli az Urat
Zsoltár 111 [3]
111:1 Boldog férfiú, ki az Urat féli; * az õ parancsolataiban igen nagy kedve telik.
111:2 Hatalmas lesz a földön ivadéka; * az igazak nemzedéke megáldatik.
111:3 Dicsõség és gazdagság lesz házában; * és az õ igazsága örökön örökké megmarad.
111:4 A sötétségben világosságot támaszt az igazaknak * az irgalmas és könyörûlõ és igaz.
111:5 Boldog ember, ki könyörûl és kölcsön ad, az õ beszédei megállnak az itéletben; * mert nem tántorodik meg mindörökké.
111:6 Örök emlékezetben lesz az igaz; * nem fél gonosz hirhallástól.
111:7 Szive kész az Úrban bízni, szive megerõsödött, rendûletlen, * mig lenézheti ellenségeit.
111:8 Bõven ad a szegényeknek; igazsága megmarad örökön örökké, * az õ szarva fölemelkedik dicsõséggel.
111:9 A gonosz látni fogja ezt, és haragra gyúl; agyarkodni fog, * és eleped; a bûnösök kivánsága elenyészik.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Aki féli az Urat * annak öröme telik törvényében
|
Ant. Sit nomen Dómini
Psalmus 112 [4]
112:1 Laudáte, púeri, Dóminum: * laudáte nomen Dómini.
112:2 (fit reverentia) Sit nomen Dómini benedíctum, * ex hoc nunc, et usque in sæculum.
112:3 A solis ortu usque ad occásum, * laudábile nomen Dómini.
112:4 Excélsus super omnes gentes Dóminus, * et super cælos glória ejus.
112:5 Quis sicut Dóminus, Deus noster, qui in altis hábitat, * et humília réspicit in cælo et in terra?
112:6 Súscitans a terra ínopem, * et de stércore érigens páuperem:
112:7 Ut cóllocet eum cum princípibus, * cum princípibus pópuli sui.
112:8 Qui habitáre facit stérilem in domo, * matrem filiórum lætántem.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Sit nomen Dómini * benedíctum in sæcula.
|
Ant. Áldott legyen az Úr neve
Zsoltár 112 [4]
112:1 Dicsérjétek, szolgák, * az Urat; dicsérjétek az Úr nevét.
112:2 Legyen áldott az Úr neve, * most és mindörökké.
112:3 Napkelettõl nyugatig * dicsértessék az Úr neve.
112:4 Magasztos az Úr minden nép fölött, * és az egek fölött az õ dicsõsége.
112:5 Kicsoda, mint a mi Urunk Istenünk? ki a magasságban lakik, * és mennybõl a legkisebbre is tekint a földön;
112:6 Fölemelvén a földrõl a nyomorúltat, * és a szemétbõl fölmagasztalván a szegényt.
112:7 Hogy a fejedelmekhez ültesse õt, * az õ népe fejedelmeihez;
112:8 Ki a házban lakást ad a magtalannak, * mint fiakon örvendezõ anyának.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Áldott legyen az Úr neve * örökkön örökké,
|
Ant. Deus autem noster
Psalmus 113 [5]
113:1 In éxitu Israël de Ægýpto, * domus Jacob de pópulo bárbaro:
113:2 Facta est Judæa sanctificátio ejus, * Israël potéstas ejus.
113:3 Mare vidit, et fugit: * Jordánis convérsus est retrórsum.
113:4 Montes exsultavérunt ut aríetes, * et colles sicut agni óvium.
113:5 Quid est tibi, mare, quod fugísti: * et tu, Jordánis, quia convérsus es retrórsum?
113:6 Montes, exsultástis sicut aríetes, * et colles, sicut agni óvium.
113:7 A fácie Dómini mota est terra, * a fácie Dei Jacob.
113:8 Qui convértit petram in stagna aquárum, * et rupem in fontes aquárum.
113:9 Non nobis, Dómine, non nobis: * sed nómini tuo da glóriam.
113:10 Super misericórdia tua, et veritáte tua: * nequándo dicant gentes: Ubi est Deus eórum?
113:11 Deus autem noster in cælo: * ómnia quæcúmque vóluit, fecit.
113:12 Simulácra géntium argéntum, et aurum, * ópera mánuum hóminum.
113:13 Os habent, et non loquéntur: * óculos habent, et non vidébunt.
113:14 Aures habent, et non áudient: * nares habent, et non odorábunt.
113:15 Manus habent, et non palpábunt: pedes habent, et non ambulábunt: * non clamábunt in gútture suo.
113:16 Símiles illis fiant qui fáciunt ea: * et omnes qui confídunt in eis.
113:17 Domus Israël sperávit in Dómino: * adjútor eórum et protéctor eórum est,
113:18 Domus Aaron sperávit in Dómino: * adjútor eórum et protéctor eórum est,
113:19 Qui timent Dóminum, speravérunt in Dómino: * adjútor eórum et protéctor eórum est.
113:20 Dóminus memor fuit nostri: * et benedíxit nobis:
113:21 Benedíxit dómui Israël: * benedíxit dómui Aaron.
113:22 Benedíxit ómnibus, qui timent Dóminum, * pusíllis cum majóribus.
113:23 Adjíciat Dóminus super vos: * super vos, et super fílios vestros.
113:24 Benedícti vos a Dómino, * qui fecit cælum, et terram.
113:25 Cælum cæli Dómino: * terram autem dedit fíliis hóminum.
113:26 Non mórtui laudábunt te, Dómine: * neque omnes, qui descéndunt in inférnum.
113:27 Sed nos qui vívimus, benedícimus Dómino, * ex hoc nunc et usque in sæculum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Deus autem noster * in cælo ómnia quæcúmque vóluit fecit.
|
Ant. Istenünk az égben
Zsoltár 113 [5]
113:1 Kijövén Izrael Egyiptomból, * Jákob háza az idegen nép közõl,
113:2 Lõn Judea az õ szenthelyévé, * Izrael az õ birodalmává.
113:3 A tenger látta ezt, és futott; * a Jordán visszafordúlt.
113:4 A hegyek szökdeltek, mint a kosok, * és a halmok, mint a juhok bárányai.
113:5 Mi lelt téged, tenger, hogy futottál? * és téged, Jordán, hogy visszafordúltál?
113:6 és titeket hegyek, hogy szökdeltetek, mint a kosok, * ti halmok, mint a juhok bárányai?
113:7 Az Úr színe elõtt megrendûlt a föld, * Jákob Istene elõtt,
113:8 Ki a sziklát tavakká változtatta, * és a kõszirtet vízforrásokká.
113:9 Ne nekünk, Uram! ne nekünk, * hanem a te nevednek adj dicsõséget,
113:10 A te irgalmad és igazságod miatt, * nehogy valaha mondják a pogányok: Hol vagyon az õ Istenök?
113:11 Mert a mi Istenünk mennyben vagyon; * a mit akar, mindent végbevisz.
113:12 A pogányok bálványai ezûst és arany, * emberi kezek alkotványai.
113:13 Szájok vagyon, és nem szólnak; * szemök vagyon, és nem látnak.
113:14 Fülök vagyon, és nem hallanak; * orruk vagyon, és nem szagolnak.
113:15 Kezeik vannak, és nem tapintanak; * lábaik vannak, és nem járnak; nem kiáltanak torkukkal.
113:16 Hasonlók legyenek hozzájok, kik azokat csinálják, * és mind, kik azokban bíznak.
113:17 Izrael háza az Úrban bízik; * õ segítõjök és oltalmazójok.
113:18 Áron háza az Úrban bizik; * õ segítõjök és oltalmazójok.
113:19 Kik az Urat félik, az Úrban bíznak; * õ segítõjök és oltalmazójok.
113:20 Az Úr megemlékezett rólunk, * és megáldott minket;
113:21 Megáldotta Izrael házát, * megáldotta Áron házát.
113:22 Megáldotta mind, kik félik az Urat, * a kicsinyeket a nagyokkal.
113:23 Gyarapítson az Úr titeket, * titeket és fiaitokat.
113:24 Áldottak legyetek ti az Úrtól, * ki a mennyet és földet teremtette.
113:25 Az egek ege az Úré; * a földet pedig az emberek fiainak adta.
113:26 Nem a holtak dicsérnek téged Uram! * sem azok, kik a föld alá szállanak.
113:27 Hanem mi, kik élünk, áldjuk az Urat, * mostantól és mindörökké.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Istenünk az égben * és a földön mindent végbevitt, amit csak akart
|
Capitulum Hymnus Versus {ex Psalterio secundum diem}
2 Cor 1:3-4
Benedíctus Deus, et Pater Dómini nostri Jesu Christi, Pater misericordiárum, et Deus totíus consolationis, qui consolátur nos in omni tribulatióne nostra.
R. Deo grátias.
Hymnus
Lucis Creator optime,
Lucem diérum proferens,
Primordiis lucis novæ,
Mundi parans oríginem:
Qui mane junctum vesperi
Diem vocári præcipis:
Illabitur tetrum chaos,
Audi preces cum flétibus.
Ne mens graváta crimine,
Vitæ sit exsul múnere,
Dum nil perénne cogitat,
Seseque culpis illigat.
Cæléste pulset óstium:
Vitale tollat præmium:
Vitemus omne nóxium:
Purgemus omne pessimum.
Præsta, Pater piíssime,
Patríque compar Únice,
Cum Spíritu Paráclito
Regnans per omne sæculum.
Amen.
V. Dirigatur Domine oratio mea.
R. Sicut incensum in conspectu tuo.
|
Olvasmány Himnusz Vers {zsoltáros részbõl az adott napra}
2 Cor 1:3-4
Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és a minden vigasztalás Istene! Õ megvigasztal minket minden szomorúságunkban
R. Istennek legyen hála.
Himnusz
Fényalkotó kegyelmes Úr,
Ki megformáltad a napot
S az elsô fény kelésekor
Világnak adtál kezdetet,
Ki reggel-estét egybekötsz
S nappal nevével hívatod:
A rút kaosz szakad reánk,
Hallgasd meg felsíró imánk.
Ne hagyd a bûn-tört lelket el,
Az életet ne játssza el,
Ha minden örököt feled
S vétkek vesztôin tévelyeg.
Menny kapuját zörgesse meg,
Élet javát hadd nyerje meg,
Kerüljük el a szirteket,
Mossunk le minden szennyeket.
Engedd meg azt, kegyes Atya,
S Atyának mása, egy Fia,
S te Szentlélek, Vigasztaló,
Mindörökön uralkodó.
Ámen.
V. Let my prayer, O Lord, be set forth.
R. As incense before thee.
|
Canticum Magnificat {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. Non potest arbor
(Canticum Mariae * Luc. 1:46-55)
1:46 Magníficat ✝ * ánima mea Dóminum.
1:47 Et exsultávit spíritus meus: * in Deo, salutári meo.
1:48 Quia respéxit humilitátem ancíllæ suæ: * ecce enim ex hoc beátam me dicent omnes generatiónes.
1:49 Quia fecit mihi magna, qui potens est: * et sanctum nomen ejus.
1:50 Et misericórdia ejus, a progénie in progénies: * timéntibus eum.
1:51 Fecit poténtiam in bráchio suo: * dispérsit supérbos mente cordis sui.
1:52 Depósuit poténtes de sede: * et exaltávit húmiles.
1:53 Esuriéntes implévit bonis: * et dívites dimísit inánes.
1:54 Suscépit Israël púerum suum: * recordátus misericórdiæ suæ.
1:55 Sicut locútus est ad patres nostros: * Ábraham, et sémini ejus in sæcula.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Non potest arbor * bona fructus malos facere, nec arbor mala fructus bonos facere: Omnis arbor, quae non facit fructum bonum, excidetur, et in ignem mittetur, alleluia.
|
Canticum Magnificat {Antiphona az idõszaki részbõl}
Ant. A good tree cannot bring forth evil fruit,
(Szuz Maria eneke Luke 1:46-55)
46 Lelkem ✝ * magasztalja az Urat,
47 és szívem ujjong * megváltó Istenemben,
48 mert rátekintett szolgálója alázatosságára. * Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék,
49 mert nagyot tett velem a Hatalmas, * és Szent az õ neve.
50 Irgalma nemzedékrõl nemzedékre * az istenfélõkkel marad.
51 Karja bizonyságot tett hatalmáról: * szétszórta a szívük szándékában a gõgösöket,
52 letaszította trónjukról a hatalmasokat, * az alázatosakat pedig fölemelte.
53 Az éhezõket javakkal töltötte el, * de a gazdagokat üres kézzel küldte el.
54 Gondjába vette szolgáját, Izraelt, * megemlékezve irgalmáról,
55 amelyet atyáinknak, * Ábrahámnak és utódainak örökre megígért.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. A good tree cannot bring forth evil fruit, * neither can a corrupt tree bring forth good fruit. Every tree that bringeth not forth good fruit, is hewn down and cast into the fire. Alleluia.
|
Preces Feriales{omittitur}
|
Hétköznapi könyörgések{elmarad}
|
Oratio {ex Proprio de Tempore}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Deus, cujus providentia in sui dispositione non fallitur: te supplices exoramus; ut noxia cuncta submoveas, et omnia nobis profutura concedas.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Filium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
Commemoratio In Commemoratione Beatae Mariae Virgine de Monte Carmelo.
Ant. Gloria Libani * data est ei, decor Carmeli, et Saron, alleluia.
V. Dignare me laudare te, Virgo sacrata.
R. Da mihi virtutem contra hostes tuos.
Orémus.
Deus, qui beatissimae semper Virginis et Genitricis tuae Mariae singulari titulo Carmeli ordinem decorasti: concede propitius; ut cujus hodie Commemorationem solemni celebramus officio, ejus muniti praesidiis, ad gaudia sempiterna pervenire mereamur
Commemoratio S. Henrici Imperatoris Confessoris
Ant. Hic vir despiciens mundum * et terréna, triúmphans, divítias cælo cóndidit ore, manu.
V. Justum dedúxit Dóminus per vias rectas.
R. Et osténdit illi regnum Dei.
Orémus.
Deus, qui hodierna die beatum Henricum Confessorem tuum e terreni culmine imperii ad regnum aeternum transtulisti: te supplices exoramus; ut sicut illum, gratiae tuae ubertate praeventum, illecebras saeculi superare fecisti, ita nos facias, ejus imitatione, mundi hujus blandimenta vitare, et ad te puris mentibus pervenire.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Filium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {az idõszaki részbõl}
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
Könyörögjünk
O God, Whose never-failing Providence ordereth all things both in heaven and earth, we humbly beseech thee to put away from us all hurtful things, and to give us those things which be profitable for us.
A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
Commemoratio In Commemoratione Beatae Máriae Virgine de Monte Carmelo.
Ant. The glory of Lebanon * shall be given unto it, the excellency of Carmel and Sharon. Alleluia.
V. Szent Szûz fogadd kegyesen dícséretünket
R. És adj erõt ellenségeid ellen
Könyörögjünk
O Lord, Who hast given this excellency unto the Order of Carmel that the same should be especially styled the Order of the Most Blessed Mary, always a Virgin, thine Own Mother, mercifully grant that we who on this day do renew her memory in solemn worship, may worthily be shielded by her protection, and finally attain unto thine everlasting joy.
Commemoratio S. Henrici Imperatoris Confessoris
Ant. A férfi aki megveti * a világot és a földi dolgokat gyõzelmes, égi kincseket gyüjt szava és keze
V. Az igazat az Úr egyenes utakon vezeti
R. Megmutatja neki Isten országát
Könyörögjünk
O God, Who on this day didst take thy blessed Confessor Henry from the highest peak of earthly power, and make him to inherit an eternal kingdom O God, Who didst so prevent him with the blessings of thy sweetness that the snares of the world could not in any wise entangle him hear us, we humbly beseech thee, and make us after his ensample to turn away from the enticements of this life, and with all our heart to seek earnestly after thee.
A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
Suffragium{omittitur}
|
Közbenjárás kérése{elmarad}
|
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
|
Befejezés
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
V. Áldjuk az Urat
R. Istennek legyen hála
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
|
|
Post Divinum officium |