Feria Sexta infra Hebdomadam XX post Octavam Pentecostes II. Octobris ~ Semiduplex


Laudes    10-12-2018

Incipit
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave María, grátia plena; Dóminus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta María, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.

V. Deus in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúja.
Kezdet
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes; az Úr van teveled. Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.

V. Istenem, jöjj segítségemre!
R. Uram, segíts meg engem!
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
Psalmi {Psalmi et antiphonæ ex Psalterio secundum diem}
Ant. Spíritu principáli
Psalmus 50 [1]
50:3 Miserére mei, Deus, * secúndum magnam misericórdiam tuam.
50:3 Et secúndum multitúdinem miseratiónum tuárum, * dele iniquitátem meam.
50:4 Ámplius lava me ab iniquitáte mea: * et a peccáto meo munda me.
50:5 Quóniam iniquitátem meam ego cognósco: * et peccátum meum contra me est semper.
50:6 Tibi soli peccávi, et malum coram te feci: * ut justificéris in sermónibus tuis, et vincas cum judicáris.
50:7 Ecce enim, in iniquitátibus concéptus sum: * et in peccátis concépit me mater mea.
50:8 Ecce enim, veritátem dilexísti: * incérta et occúlta sapiéntiæ tuæ manifestásti mihi.
50:9 Aspérges me hyssópo, et mundábor: * lavábis me, et super nivem dealbábor.
50:10 Audítui meo dabis gáudium et lætítiam: * et exsultábunt ossa humiliáta.
50:11 Avérte fáciem tuam a peccátis meis: * et omnes iniquitátes meas dele.
50:12 Cor mundum crea in me, Deus: * et spíritum rectum ínnova in viscéribus meis.
50:13 Ne proícias me a fácie tua: * et spíritum sanctum tuum ne áuferas a me.
50:14 Redde mihi lætítiam salutáris tui: * et spíritu principáli confírma me.
50:15 Docébo iníquos vias tuas: * et ímpii ad te converténtur.
50:16 Líbera me de sanguínibus, Deus, Deus salútis meæ: * et exsultábit lingua mea justítiam tuam.
50:17 Dómine, lábia mea apéries: * et os meum annuntiábit laudem tuam.
50:18 Quóniam si voluísses sacrifícium, dedíssem útique: * holocáustis non delectáberis.
50:19 Sacrifícium Deo spíritus contribulátus: * cor contrítum, et humiliátum, Deus, non despícies.
50:20 Benígne fac, Dómine, in bona voluntáte tua Sion: * ut ædificéntur muri Jerúsalem.
50:21 Tunc acceptábis sacrifícium justítiæ, oblatiónes, et holocáusta: * tunc impónent super altáre tuum vítulos.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Spíritu principáli confírma cor meum Deus.
Zsoltárok {Psalms and antiphons a zsoltáros részből az adott napra}
Ant. With a perfect spirit
Zsoltár 50 [1]
50:3 Könyörülj rajtam, Isten, * a te nagy irgalmasságod szerint;
50:3 és könyörületed sokasága szerint, * töröld el gonoszságomat.
50:4 Moss meg engem mindinkább gonoszságomból, * és bűnömből tisztíts meg engem.
50:5 Mert elismerem gonoszságomat, * és bűnöm előttem vagyon mindenkoron.
50:6 Egyedül neked vétettem, és gonoszt előtted cselekedtem; * hogy igaznak találtassál beszédeidben, és győzedelmes légy, midőn ítéltetel.
50:7 Mert íme vétekben fogantattam; * és bűnökben fogant engem anyám.
50:8 Mert íme az igazságot szereted; * a te bölcsességed titkos és elrejtett dolgait kinyilatkoztattad nekem.
50:9 Hints meg engem izsóppal, és megtisztulok; * moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek.
50:10 Add, hogy örömet és vigasságot halljak, * és örvendezzenek megalázott csontjaim.
50:11 Fordítsd el orcádat bűneimről; * és töröld el minden gonoszságomat.
50:12 Tiszta szívet teremts bennem, Isten, * és az igaz lelket újítsd meg belső részeimben.
50:13 Ne vess el engem színed elől; * és szent lelkedet ne vedd el tőlem.
50:14 Add vissza nekem üdvözítésed örömét; * és jeles lélekkel erősíts meg engem.
50:15 Megtanítom utaidra a gonoszakat; * és az istentelenek hozzád térnek.
50:16 Szabadíts meg engem a vérbűntől, Isten, üdvösségem Istene, * és nyelvem magasztalni fogja a te igazságodat.
50:17 Uram, nyisd meg ajkamat, * és szám a te dicséretedet fogja hirdetni.
50:18 Mert ha kedvelnéd, bizonyára áldozatot adtam volna; * de az égőáldozatokban nem gyönyörködöl.
50:19 Áldozat Istennek a kesergő lélek; * a töredelmes és alázatos szívet, Isten, nem veted meg.
50:20 Cselekedjél kegyesen, Uram, jóakaratodból Sionnal, * hogy épüljenek Jeruzsálem kőfalai.
50:21 Akkor veszed kedvesen az igazság áldozatát, az ajándékokat és égőáldozatokat; * akkor tesznek oltárodra borjakat.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. With a perfect spirit strengthen my heart, O God
Ant. In veritáte tua
Psalmus 142 [2]
142:1 Dómine, exáudi oratiónem meam: áuribus pércipe obsecratiónem meam in veritáte tua: * exáudi me in tua justítia.
142:2 Et non intres in judícium cum servo tuo: * quia non justificábitur in conspéctu tuo omnis vivens.
142:3 Quia persecútus est inimícus ánimam meam: * humiliávit in terra vitam meam.
142:4 Collocávit me in obscúris sicut mórtuos sǽculi: * et anxiátus est super me spíritus meus, in me turbátum est cor meum.
142:5 Memor fui diérum antiquórum, meditátus sum in ómnibus opéribus tuis: * in factis mánuum tuárum meditábar.
142:6 Expándi manus meas ad te: * ánima mea sicut terra sine aqua tibi.
142:7 Velóciter exáudi me, Dómine: * defécit spíritus meus.
142:7 Non avértas fáciem tuam a me: * et símilis ero descendéntibus in lacum.
142:8 Audítam fac mihi mane misericórdiam tuam: * quia in te sperávi.
142:8 Notam fac mihi viam, in qua ámbulem: * quia ad te levávi ánimam meam.
142:9 Éripe me de inimícis meis, Dómine, ad te confúgi: * doce me fácere voluntátem tuam, quia Deus meus es tu.
142:10 Spíritus tuus bonus dedúcet me in terram rectam: * propter nomen tuum, Dómine, vivificábis me, in æquitáte tua.
142:11 Edúces de tribulatióne ánimam meam: * et in misericórdia tua dispérdes inimícos meos.
142:12 Et perdes omnes, qui tríbulant ánimam meam: * quóniam ego servus tuus sum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. In veritáte tua exáudi me Dómine.
Ant. In thy truth, O Lord
Zsoltár 142 [2]
142:1 Uram, hallgasd meg imádságomat; vedd füleidbe esedezésemet igazmondásod szerint; * hallgass meg engem igazságod szerint,
142:2 és ne szállj ítéletre szolgáddal; * mert egy élő sem igazul meg a te színed előtt,
142:3 Mert az ellenség üldözi lelkemet, * földig alázza életemet,
142:4 Sötétségbe helyez engem, mint a rég megholtakat. * És lelkem szorongatásban vagyon, szívem megháborodott bennem.
142:5 Megemlékezem a régi napokról, elmélkedem minden cselekedetedről; * kezeid alkotásairól elmélkedem.
142:6 Kiterjesztem hozzád kezeimet; * lelkem eped érted, mint a vízért szomjazó föld.
142:7 Hamar hallgass meg engem, Uram, * lelkem eleped;
142:7 Ne fordítsd el tőlem orcádat, * mert hasonló leszek a sírgödörbe menőkhöz.
142:8 Add, hogy korán halljam irgalmasságodat; * mert tebenned bízom.
142:8 Mutasd meg nekem az utat, melyen járjak; * mert hozzád emelem az én lelkemet.
142:9 Ments meg engem ellenségeimtől, Uram, tehozzád folyamodom. * Taníts meg engem akaratodat cselekednem, mert Istenem vagy;
142:10 A te jó lelked elvezet engem a biztos földre. * A te nevedért életet adsz nekem, Uram, igazságod szerint
142:11 Kiviszed lelkemet a szorongatásból; * és irgalmad szerint elveszted ellenségeimet,
142:12 és elveszted mind, akik szorongatják lelkemet; * mert én a te szolgád vagyok.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. In thy truth, O Lord listen unto me
Ant. Illúmina, Dómine,
Psalmus 62 [3]
62:2 Deus, Deus meus, * ad te de luce vígilo.
62:2 Sitívit in te ánima mea, * quam multiplíciter tibi caro mea.
62:3 In terra desérta, et ínvia, et inaquósa: * sic in sancto appárui tibi, ut vidérem virtútem tuam, et glóriam tuam.
62:4 Quóniam mélior est misericórdia tua super vitas: * lábia mea laudábunt te.
62:5 Sic benedícam te in vita mea: * et in nómine tuo levábo manus meas.
62:6 Sicut ádipe et pinguédine repleátur ánima mea: * et lábiis exsultatiónis laudábit os meum.
62:7 Si memor fui tui super stratum meum, in matutínis meditábor in te: * quia fuísti adjútor meus.
62:8 Et in velaménto alárum tuárum exsultábo, adhǽsit ánima mea post te: * me suscépit déxtera tua.
62:10 Ipsi vero in vanum quæsiérunt ánimam meam, introíbunt in inferióra terræ: * tradéntur in manus gládii, partes vúlpium erunt.
62:12 Rex vero lætábitur in Deo, laudabúntur omnes qui jurant in eo: * quia obstrúctum est os loquéntium iníqua.
Ant. Shine, O Lord
Zsoltár 62 [3]
62:2 Isten, én Istenem, * tehozzád ébredek virradatkor;
62:2 Utánad szomjúhozik az én lelkem, * szintoly nagyon vágyódik utánad az én testem is.
62:3 A puszta és járatlan és vizetlen földön, * úgy jelenek meg előtted, mint a szent helyen, hogy lássam a te erődet és dicsőségedet.
62:4 Mert jobb a te irgalmasságod az életnél; * az én ajkaim dicsérnek téged.
62:5 Így áldani foglak téged életemben; * és a te nevedben fölemelem kezeimet.
62:6 Mintegy zsírral és kövérséggel telik meg lelkem; * és vigadás ajkaival fog dicsérni az én szám.
62:7 Ha rólad emlékezem ágyamon, ha reggel felőled elmélkedem; * mert segítőm vagy.
62:8 És a te szárnyaid árnyéka alatt vigadok, az én lelkem hozzád ragaszkodik; * jobbod fölvett engemet.
62:10 Azok pedig hiába keresik lelkemet, lemennek a föld alsó részeibe; * a kard kezébe adatnak, a rókák martalékai lesznek.
62:12 A király pedig vigadni fog az Istenben; dicsértetni fognak mindnyájan, * kik rája esküsznek; mert bezáratik a gonoszságot szólók szája.

Psalmus 66 [4]
66:2 Deus, misereátur nostri, et benedícat nobis: * illúminet vultum suum super nos, et misereátur nostri.
66:3 Ut cognoscámus in terra viam tuam, * in ómnibus géntibus salutáre tuum.
66:4 Confiteántur tibi pópuli, Deus: * confiteántur tibi pópuli omnes.
66:5 Læténtur et exsúltent gentes: * quóniam júdicas pópulos in æquitáte, et gentes in terra dírigis.
66:6 Confiteántur tibi pópuli, Deus, confiteántur tibi pópuli omnes: * terra dedit fructum suum.
66:7 Benedícat nos Deus, Deus noster, benedícat nos Deus: * et métuant eum omnes fines terræ.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Illúmina, Dómine, vultum tuum super nos.

Zsoltár 66 [4]
66:2 Könyörüljön rajtunk az Isten, és áldjon meg minket; * derítse föl ránk az ő orcáját, és könyörüljön rajtunk:
66:3 Hogy megismerjük a földön utadat, * minden nép között a te szabadításodat.
66:4 Adjanak hálát neked, Isten, a népek; * adjon hálát minden nép.
66:5 Örüljenek és vigadjanak a nemzetek; * mert te ítéled a népeket igazságban, és a nemzeteket a földön kormányozod.
66:6 Adjanak hálát neked, Isten, a népek; adjon hálát minden nép. * A föld megadja gyümölcsét.
66:7 Áldjon meg minket Isten, a mi Istenünk, áldjon meg minket Isten; * és félje őt a föld minden határa.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Shine, O Lord the light of thy face upon us
Ant. Dómine
Canticum Habacuc [5]
(Canticum Habacuc * Hab 3:2-33)
3:2 Dómine, audívi auditiónem tuam, * et tímui.
3:3 Dómine, opus tuum, * in médio annórum vivífica illud:
3:4 In médio annórum notum fácies: * cum irátus fúeris, misericórdiæ recordáberis.
3:5 Deus ab Austro véniet, * et sanctus de monte Pharan:
3:6 Opéruit cælos glória ejus: * et laudis ejus plena est terra.
3:7 Splendor ejus ut lux erit: * córnua in mánibus ejus:
3:8 Ibi abscóndita est fortitúdo ejus: * ante fáciem ejus ibit mors.
3:9 Et egrediétur diábolus ante pedes ejus. * Stetit, et mensus est terram.
3:10 Aspéxit, et dissólvit gentes: * et contríti sunt montes sǽculi.
3:11 Incurváti sunt colles mundi, * ab itinéribus æternitátis ejus.
3:12 Pro iniquitáte vidi tentória Æthiópiæ, * turbabúntur pelles terræ Mádian.
3:13 Numquid in flumínibus irátus es, Dómine? * aut in flumínibus furor tuus? vel in mari indignátio tua?
3:14 Qui ascéndes super equos tuos: * et quadrígæ tuæ salvátio.
3:15 Súscitans suscitábis arcum tuum: * juraménta tríbubus quæ locútus es.
3:16 Flúvios scindes terræ: vidérunt te, et doluérunt montes: * gurges aquárum tránsiit.
3:17 Dedit abýssus vocem suam: * altitúdo manus suas levávit.
3:18 Sol, et luna stetérunt in habitáculo suo, * in luce sagittárum tuárum, ibunt in splendóre fulgurántis hastæ tuæ.
3:19 In frémitu conculcábis terram: * et in furóre obstupefácies gentes.
3:20 Egréssus es in salútem pópuli tui: * in salútem cum Christo tuo.
3:21 Percussísti caput de domo ímpii: * denudásti fundaméntum ejus usque ad collum.
3:22 Maledixísti sceptris ejus, cápiti bellatórum ejus, * veniéntibus ut turbo ad dispergéndum me.
3:23 Exsultátio eórum * sicut ejus, qui dévorat páuperem in abscóndito.
3:24 Viam fecísti in mari equis tuis, * in luto aquárum multárum.
3:25 Audívi, et conturbátus est venter meus: * a voce contremuérunt lábia mea.
3:26 Ingrediátur putrédo in óssibus meis, * et subter me scáteat.
3:27 Ut requiéscam in die tribulatiónis: * ut ascéndam ad pópulum accínctum nostrum.
3:28 Ficus enim non florébit: * et non erit germen in víneis.
3:29 Mentiétur opus olívæ: * et arva non áfferent cibum.
3:30 Abscindétur de ovíli pecus: * et non erit arméntum in præsépibus.
3:31 Ego autem in Dómino gaudébo: * et exsultábo in Deo Jesu meo.
3:32 Deus Dóminus fortitúdo mea: * et ponet pedes meos quasi cervórum.
3:33 Et super excélsa mea dedúcet me victor * in psalmis canéntem.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Dómine audívi auditiónem tuam et tímui.
Ant. O Lord, I have heard report of thee
Habakuk éneke [5]
(Habakuk éneke * Hab 3:2-33) *
3:2 Uram, hallottam amit hirdettél, * és féltem.
3:3 Uram, a te munkádat * az esztendők folytán újítsd meg;
3:4 Az esztendők folytán jelentsd ki azt, * és mikor megharagszol, az irgalmasságról emlékezzél meg.
3:5 Az Isten eljő dél felől, * és a Szent a Fárán hegyéről;
3:6 Dicsősége elborítja az egeket, * és dicséretével teljes a föld.
3:7 Az ő fényessége, mint a világosság; * szarvakat tart kezében;
3:8 Ott van elrejtve erőssége, * orcája előtt megyen a halál;
3:9 és a gonosz jár lábai előtt, * megáll és megméri a földet;
3:10 Széttekint, és szétszórja a nemzeteket; * összeomlanak a világ hegyei,
3:11 Lesüllyednek a világ halmai * az ő örökkévaló léptei alatt.
3:12 A gonoszság miatt látom reszketni Etiópia sátorait * s Mádián földjének bőrhajlékait.
3:13 Vajon a folyóvizek ellen haragudtál-e meg, Uram? * A folyóvizek ellen van-e a te búsulásod, vagy a tenger ellen a te bosszankodásod?
3:14 Ki felülsz lovaidra * és szekereidre, hogy megszabadíts.
3:15 Felvonván felvonod kézíjadat, * amint megesküdtél a nemzetségeknek;
3:16 A földből folyóvizeket hasítasz, látnak téged, és megrendülnek a hegyek; * a vizek árja özönlik;
3:17 A mélység szózatát adja, * a magasság fölemeli kezeit.
3:18 A nap és hold megállanak hajlékukban, * a te nyilaid csillámánál mennek ők, és villogó dárdád fényénél.
3:19 Búsulásodban eltapodod a földet; * haragodban elrémíted a nemzeteket.
3:20 Te kijössz néped szabadítására, * szabadításra a te fölkenteddel;
3:21 Megvered az istentelen házában a főt, * tetőtől talpig megmezteleníted.
3:22 Megátkozod királyi pálcáját, az ő hadakozóinak fejét, * kik forgószél gyanánt jöttek engem elveszteni.
3:23 Öröm nekik * a szegényt elnyelni rejtekben.
3:24 Utat nyitsz lovaidnak a tengeren, * a nagy vizek iszapjában.
3:25 Hallottam ezt, és megháborodott az én belsőm; * a szózat miatt reszkettek ajkaim.
3:26 Induljon a korhadás csontjaimba, * és alattam fakadjon ki,
3:27 Hogy nyugodjam a szorongatás napján, * hogy fölmenjek a mi felövezett népünkhöz.
3:28 Mert a fügefa nem fog virágzani, * és nem leszen termés a szőlőkben;
3:29 Megcsal az olajfa gyümölcse, * és a szántóföldek nem teremnek élelmet;
3:30 Az akolból kivesz a juh, * és nem lesz barom a jászoloknál.
3:31 Én pedig az Úrban örülök, * és vigadok az én üdvözítő Istenemben.
3:32 Az Úr Isten az én erősségem, * és lábaimat olyanokká teszi, mint a szarvasokéi;
3:33 ő, a győző, magas helyekre visz engem, * zsoltározva énekelőt.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. O Lord, I have heard report of thee and I was afraid
Ant. In týmpano
Psalmus 148 [6]
148:1 Laudáte Dóminum de cælis: * laudáte eum in excélsis.
148:2 Laudáte eum, omnes Ángeli ejus: * laudáte eum, omnes virtútes ejus.
148:3 Laudáte eum, sol et luna: * laudáte eum, omnes stellæ et lumen.
148:4 Laudáte eum, cæli cælórum: * et aquæ omnes, quæ super cælos sunt, laudent nomen Dómini.
148:5 Quia ipse dixit, et facta sunt: * ipse mandávit, et creáta sunt.
148:6 Státuit ea in ætérnum, et in sǽculum sǽculi: * præcéptum pósuit, et non præteríbit.
148:7 Laudáte Dóminum de terra, * dracónes, et omnes abýssi.
148:8 Ignis, grando, nix, glácies, spíritus procellárum: * quæ fáciunt verbum ejus:
148:9 Montes, et omnes colles: * ligna fructífera, et omnes cedri.
148:10 Béstiæ, et univérsa pécora: * serpéntes, et vólucres pennátæ:
148:11 Reges terræ, et omnes pópuli: * príncipes, et omnes júdices terræ.
148:12 Júvenes, et vírgines: senes cum junióribus laudent nomen Dómini: * quia exaltátum est nomen ejus solíus.
148:13 Conféssio ejus super cælum et terram: * et exaltávit cornu pópuli sui.
148:14 Hymnus ómnibus sanctis ejus: * fíliis Israël, pópulo appropinquánti sibi.
Ant. Praise the Lord with timbrel and choir
Zsoltár 148 [6]
148:1 Dicsérjétek az Urat a mennyekben, * dicsérjétek őt a magasságban.
148:2 Dicsérjétek őt, minden angyalai; * dicsérjétek őt, minden seregei.
148:3 Dicsérjétek őt, nap és hold; * dicsérjétek őt, minden ragyogó csillagok.
148:4 Dicsérjétek őt, egeknek egei, * és minden vizek, melyek az egekben fölül vannak, dicsérjék az Úr nevét.
148:5 Mert ő szólt, és lettek; * parancsolt, és előtermettek.
148:6 Megállapítá azokat örökre, és mindörökkön-örökre * parancsot adott, s ez el nem múlik.
148:7 Dicsérjétek az Urat a földön, * szörnyetegek, és minden örvények.
148:8 Tűz, jégeső, hó, jég, forgószél, * melyek az ő igéjét cselekszik.
148:9 Hegyek és minden halmok, * gyümölcsfák és minden cédrusok.
148:10 Vadállatok és minden barmok, * kígyók és szárnyas állatok.
148:11 Föld királyai és minden népek, * fejedelmek és a föld minden bírái.
148:12 Ifjak és szüzek, vének az ifjakkal, dicsérjétek az Úr nevét: * mert csak az ő neve magasztos.
148:13 Az ő dicsérete ég és föld felett van; * és ő fölemeli népe szarvát.
148:14 Dicséret minden szentjeinek, * Izrael fiainak, a hozzá közelálló népnek.

Psalmus 149 [7]
149:1 Cantáte Dómino cánticum novum: * laus ejus in ecclésia sanctórum.
149:2 Lætétur Israël in eo, qui fecit eum: * et fílii Sion exsúltent in rege suo.
149:3 Laudent nomen ejus in choro: * in týmpano, et psaltério psallant ei:
149:4 Quia beneplácitum est Dómino in pópulo suo: * et exaltábit mansuétos in salútem.
149:5 Exsultábunt sancti in glória: * lætabúntur in cubílibus suis.
149:6 Exaltatiónes Dei in gútture eórum: * et gládii ancípites in mánibus eórum.
149:7 Ad faciéndam vindíctam in natiónibus: * increpatiónes in pópulis.
149:8 Ad alligándos reges eórum in compédibus: * et nóbiles eórum in mánicis férreis.
149:9 Ut fáciant in eis judícium conscríptum: * glória hæc est ómnibus sanctis ejus.

Zsoltár 149 [7]
149:1 Énekeljetek az Úrnak új éneket, * legyen dicsérete a szentek gyülekezetében.
149:2 Örvendjen Izrael abban, ki őt teremtette, * és Sion fiai vigadjanak királyukban.
149:3 Dicsérjék az ő nevét énekkarban, * dobbal és hárfával zengjenek neki;
149:4 Mert az Úr gyönyörködik népében, * és fölmagasztalja a szelídeket szabadulásra.
149:5 A szentek örvendeznek a dicsőségben; * vigadnak nyughelyeiken.
149:6 Isten magasztalása van szájukban, * és kétélű kard kezeikben,
149:7 Hogy bosszút álljanak a nemzeteken, * megfeddjék a népeket;
149:8 Hogy azok királyait láncokra verjék, * és nemeseit vasbilincsekre;
149:9 Hogy a megírt ítélet szerint cselekedjenek velük. * Ez dicsősége az ő minden szentjeinek.

Psalmus 150 [8]
150:1 Laudáte Dóminum in sanctis ejus: * laudáte eum in firmaménto virtútis ejus.
150:2 Laudáte eum in virtútibus ejus: * laudáte eum secúndum multitúdinem magnitúdinis ejus.
150:3 Laudáte eum in sono tubæ: * laudáte eum in psaltério, et cíthara.
150:4 Laudáte eum in týmpano, et choro: * laudáte eum in chordis, et órgano.
150:5 Laudáte eum in cýmbalis benesonántibus: laudáte eum in cýmbalis jubilatiónis: * omnis spíritus laudet Dóminum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. In týmpano et choro, in chordis et órgano laudáte Deum.

Zsoltár 150 [8]
150:1 Dicsérjétek az Urat az ő szentjeiben; * dicsérjétek őt az ég erős boltozatában.
150:2 Dicsérjétek őt hatalmasságában; * dicsérjétek őt nagyvoltának sokasága szerint.
150:3 Dicsérjétek őt harsonaszóval; * dicsérjétek őt hárfán és citerán.
150:4 Dicsérjétek őt dobbal és énekkarban; * dicsérjétek őt húrokon és hangszereken.
150:5 Dicsérjétek őt hangos szavú cimbalmokon, dicsérjétek őt a vigasság cimbalmain. * Minden lélek dicsérje az Urat.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Praise the Lord with timbrel and choir praise him with strings and organ
Capitulum Hymnus Versus {ex Psalterio secundum diem}
Rom 13:12-13
Nox præcéssit, dies autem appropinquávit. Abiciámus ergo ópera tenebrárum, et induámur arma lucis. Sicut in die honéste ambulémus.
R. Deo grátias.

Hymnus
Ætérna cæli glória,
Beáta spes mortálium,
Summi Tonántis Únice,
Castǽque proles Vírginis:

Da déxteram surgéntibus,
Exsúrgat et mens sóbria,
Flagrans et in laudem Dei
Grates repéndat débitas.

Ortus refúlget Lúcifer,
Præítque solem núntius:
Cadunt tenébræ nóctium:
Lux sancta nos illúminet.

Manénsque nostris sénsibus,
Noctem repéllat sǽculi,
Omníque fine témporis
Purgáta servet péctora.

Quæsíta jam primum fides
In corde radíces agat:
Secúnda spes congáudeat,
Qua major exstat cáritas.

Deo Patri sit glória,
Ejúsque soli Fílio,
Cum Spíritu Paráclito,
Nunc et per omne sǽculum.
Amen.

V. Repléti sumus mane misericórdia tua.
R. Exsultávimus, et delectáti sumus.
Olvasmány, himnusz, vers {a zsoltáros részből az adott napra}
Róm 13:12-13
Az éj elmúlt, a nap pedig elközelgetett. Vessük el tehát a sötétség cselekedeteit, és öltözzünk a világosság fegyvereibe. Mint nappal, tisztességesen járjunk.
R. Istennek legyen hála.

Himnusz
Égnek örökös Glória,
Halandóknak boldog remény,
A Mennydörgő Egyetlene,
A tiszta Szűznek Gyermeke,

Nyújtsd a kelőnek jobbodat,
Keljen fel józanúl a szív,
S Istennek zengje lángolón
A hála köteles dalát.

Ébred a Hajnal csillaga,
S a felkelő fényt hirdeti.
Az éjszakák homálya hull:
Szentséges fényed töltsön el.

Maradjon is bennünk a fény,
Világnak éjét űzze el,
És az időknek végeig
Szívünket tisztán tartsa meg.

Hitünknek élő magva már
Ágazzon bennünk gyökeret,
Vele viruljon a remény
S a legnagyobb; a szeretet.

Dícsérjük az örök Atyát,
Dícsérjük egyszülött Fiát,
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök időkön át.
Ámen.

V. Udíts fel minket irgalmaddal
R. Hogy ujjongjunk és örüljünk ezentúl minden nap.
Canticum Benedictus {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. Per víscera misericórdiæ
(Canticum Zachariæ: Luc. 1:68-79)
1:68 Benedíctus Dóminus, Deus Israël: * quia visitávit, et fecit redemptiónem plebis suæ:
1:69 Et eréxit cornu salútis nobis: * in domo David, púeri sui.
1:70 Sicut locútus est per os sanctórum, * qui a sǽculo sunt, prophetárum ejus:
1:71 Salútem ex inimícis nostris, * et de manu ómnium, qui odérunt nos.
1:72 Ad faciéndam misericórdiam cum pátribus nostris: * et memorári testaménti sui sancti.
1:73 Jusjurándum, quod jurávit ad Ábraham patrem nostrum, * datúrum se nobis:
1:74 Ut sine timóre, de manu inimicórum nostrórum liberáti, * serviámus illi.
1:75 In sanctitáte, et justítia coram ipso, * ómnibus diébus nostris.
1:76 Et tu, puer, Prophéta Altíssimi vocáberis: * præíbis enim ante fáciem Dómini, paráre vias ejus:
1:77 Ad dandam sciéntiam salútis plebi ejus: * in remissiónem peccatórum eórum:
1:78 Per víscera misericórdiæ Dei nostri: * in quibus visitávit nos, óriens ex alto:
1:79 Illumináre his, qui in ténebris, et in umbra mortis sedent: * ad dirigéndos pedes nostros in viam pacis.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Per víscera misericórdiæ Dei nostri visitávit nos Óriens ex alto.
Benedictus kantikum {Antifóna az időszaki részből}
Ant. Istenünk könyörülő irgalmából
(Zakariás éneke: Lk 1:68-79)
1:68 Áldott az Úr, Izraelnek Istene, * mert meglátogatta és megváltotta az ő népét.
1:69 És fölemelte nekünk az üdvösség szarvát, * Dávidnak, az ő szolgájának házában;
1:70 amint ígért az ő szent prófétái szája által * elejétől fogva
1:71 szabadulást a mi ellenségeinktől * és mindazok kezéből, kik gyűlöltek minket;
1:72 irgalmasságot cselekedvén atyáinkkal, * és megemlékezvén az ő szent szövetségéről,
1:73 az esküről, mellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak, * hogy megadja nekünk,
1:74 hogy ellenségeink kezéből megszabadulván, * félelem nélkül szolgáljunk neki,
1:75 szentségben és igazságban őelőtte * minden napjainkban.
1:76 És te, gyermek, a Magasságbeli prófétájának fogsz hívatni; * mert az Úr színe előtt jársz majd, elkészítendő az ő utait;
1:77 hogy az üdvösség tudományát közöld népével, * az ő bűneik bocsánatára,
1:78 a mi Istenünk nagy irgalmassága által, * mellyel meglátogatott minket a magasságból támadó;
1:79 hogy megvilágosítsa azokat, kik sötétségben s a halál árnyékában ülnek, * és lábainkat a békesség útjára igazgassa.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Istenünk könyörülő irgalmából melyben meglátogat minket a napkelet a magasságból
Preces Feriales{omittitur}
Hétköznapi könyörgések{elmarad}
Oratio {ex Proprio de Tempore}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Largíre, quǽsumus, Dómine, fidélibus tuis indulgéntiam placátus et pacem: ut páriter ab ómnibus mundéntur offénsis, et secúra tibi mente desérviant.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.

Könyörgés {az időszaki részből}
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk
Grant, we beseech thee, O Lord, to thy faithful people pardon and peace, that they may be cleansed from all their sins, and serve thee with a quiet mind.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.

Suffragium {Tridentinum}
De cruce
Ant. Per signum Crucis de inimícis nostris líbera nos, Deus noster.

V. Omnis terra adóret te, et psallat tibi.
R. Psalmum dicat nómini tuo, Dómine.

Oratio
Orémus.
Perpétua nos, quǽsumus, Dómine, pace custódi, quos per lignum sanctæ Crucis redímere dignátus es.
Közbenjárás kérése {tridenti}
Deliver us from our enemies, O thou our God, by the sign of the Cross.

V. Let all the earth adore thee, and sing to thee.
R. Let it sing a psalm to thy name, O Lord.

Prayer
Könyörögjünk.
Keep us, we beseech thee, O Lord, in everlasting peace, whom thou didst deign to redeem by the wood of the holy Cross.
De Beata Maria
Ant. Sancta María succúrre míseris, juva pusillánimes, réfove flébiles, ora pro pópulo, intérveni pro clero, intercéde pro devóto femineo sexu: séntiant omnes tuum juvámen, quicúmque célebrant tuam sanctam commemoratiónem.

V. Ora pro nobis sancta Dei Génitrix.
R. Ut digni efficiámur promissiónibus Christi.

Oratio
Orémus.
Concéde nos fámulos tuos, quǽsumus, Dómine Deus, perpétua mentis et córporis sanitate gaudére, et gloriósa beátæ Maríæ semper Vírginis intercessióne, a præsénti liberári tristítia, et ætérna pérfrui lætítia.
Szűz Máriához
Ant. Szent Szűz Mária * győzd le nyomorúságunkat, segíts ha félünk, vígasztalj ha gyengék vagyunk; imádkozz a népért, könyörogj a papokért, légy a jámbor asszonyok kőzbenjárója, hogy mindenki aki szent ünnepedet ünnepli érezze segítségedet.

V. Imádkozzál érettünk Istennek szent anyja
R. Hogy métók lehessünk a Krisztus igéreteire

Oratio
Könyörögjünk.
Kérünk Urunk Istenünk, add meg nekünk szolgaidnak a testi és lelki egészseget, és hogy a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására a jelen nyomorúságtól megszabaduljunk és az örök élet örömeit élvezhessük
De Apostolis
Ant. Gloriósi príncipes terræ, quómodo in vita sua dilexérunt se, ita et in morte non sunt separati.

V. In omnem terram exívit sonus eórum.
R. Et in fines orbis terræ verba eórum.

Oratio
Orémus.
Deus, cujus déxtera beátum Petrum ambulantem in flúctibus, ne mergeretur, eréxit, et coapostolum ejus Paulum tértio naufragantem de profúndo pelagi liberávit: exáudi nos propítius, et concéde; ut amborum méritis, æternitátis glóriam consequámur.
De Apostolis
Ant. Föld dicsö fejedelmei, ahogy életükben szerették egymást, ugy a halál sem választotta el őket egymástól

V. A hírük terjed, szerte a világon,
R. A szózatuk elhangzik a föld határáig.

Oratio
Könyörögjünk.
Isten, kinek jobbja megragadta Pétert, hogy ne merüljön el a hullámokban; és apostoltársát Pált háromszor kimentetted a hajótörésből; hallgass meg minket kérünk hogy érdemeik az örök élet dicsőségébe vezessenek minket
De Pace
Ant. Da pacem Dómine in diébus nostris, quia non est álius, qui pugnet pro nobis, nisi tu Deus noster.

V. Fiat pax in virtúte tua.
R. Et abundántia in túrribus tuis.

Oratio
Orémus
Deus, a quo sancta desidéria, recta consília, et justa sunt ópera: da servis tuis illam, quam mundus dare non potest, pacem; ut et corda nostra mandátis tuis dédita, et hóstium sublata formidine, témpora sint tua protectióne tranquilla.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
De Pace.
Ant. Adj békét Uram napjainkban, mert nincs más aki harcba szálljon értünk, csak te, Istenünk.

V. Béke lakozzék falaid között
R. És biztonság házaidban

Oratio
Könyörögjünk.
Isten, kinek szent a kivánsága, helyes a tanácsa és igazak cselekedetei: add meg szolgáidnak amit a világ nem képes adni, a békét; hogy parancsaidat szívből megtartsuk és elleneinket félelmed töltse el, és védelmed nyugalmat adjon
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
V. Dóminus det nobis suam pacem.
R. Et vitam ætérnam. Amen.
Befejezés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
V. Áldjuk az Urat.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
V. Uram, adj nekünk békét.
R. És örök életet. Ámen.
Antiphona finalis B.M.V.
Salve, Regína, mater misericórdiæ;
vita, dulcédo et spes nóstra, salve.
Ad te clamámus éxsules fílii Hevæ.
Ad te suspirámus geméntes et flentes
In hac lacrimárum valle.

Eja ergo, advocáta nostra,
illos tuos misericórdes óculos ad nos convérte.
Et Jesum, benedíctum fructum ventris tui,
nobis post hoc exsílium osténde.
O clemens, o pia, o dulcis Virgo María.

V. Ora pro nobis, sancta Dei Génitrix.
R. Ut digni efficiámur promissiónibus Christi.
Orémus.
Omnípotens sempitérne Deus, qui gloriósæ Vírginis Matris Maríæ corpus et ánimam, ut dignum Fílii tui habitáculum éffici mererétur, Spíritu Sancto cooperánte, præparásti: da, ut, cujus commemoratióne lætámur, ejus pia intercessióne, ab instántibus malis et a morte perpétua liberémur. Per eúndem Christum Dóminum nóstrum. Amen.
V. Divínum auxílium máneat semper nobíscum.
R. Amen.
Final Antiphon of the Blessed Virgin Mary
Üdvözlégy Úrnő, irgalomnak kegyes Anyja;
élet, édesség, reményünk, Üdvözlégy.
Hozzád kiáltunk Évának árva fiai,
Hozzád sóhajtozunk, sírva és zokogva
Itt lenn a siralomvölgyben.

Ezért kérünk, szószólónk az Úrnál,
Fordítsd felénk kegyes szemeidet, minket ne hagyj el árván;
És Jézust, a te méhednek áldott gyümölcsét
Száműzetésünk után mutasd meg Őt!
Ó kegyes, ó boldog, ó édes, szép Szűz Mária.

V. Imádkozzál érettünk Istennek szent anyja.
R. Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire.
Könyörögjünk.
Mindenható örök Isten, aki a Szentlélek közreműködésével a Boldogságos Szűz Mária testét és lelkét szent Fiad hajlékává tenni méltóztattál, add hogy akinek megemlékezését ünnepeljük, annak közbenjárására a jelen bajaitól és az örök haláltól megszabaduljunk. Ugyanazon Jézus Krisztus a te fiad által. Ámen.
V. Az Isten áldása maradjon mindig velünk.
R. Ámen.

Matutinum    Laudes
Prima    Tertia    Sexta    Nona
Vesperae    Completorium

Options    Sancta Missa    Kalendarium

Versions
pre Trident Monastic
Trident 1570
Trident 1910
Divino Afflatu
Reduced 1955
Rubrics 1960
1960 Newcalendar
Language 2
Latin
Deutsch
English
Espanol
Francais
Italiano
Magyar
Polski
Portugues
Polski-Newer
Votive
hodie
Dedicatio
Defunctorum
Parvum B.M.V.

Versions      Credits      Download      Rubrics      Technical      Help