S. Josaphat Epíscopi et Martyris ~ III. classis
Scriptura: Feria Tertia infra Hebdomadam XXIII post Octavam Pentecostes III. Novembris

Matutinum    11-14-2017

Incipit
V. Dómine, lábia mea apéries.
R. Et os meum annuntiábit laudem tuam.
V. Deus in adiutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adiuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúia.
Kezdet
V. Nyisd meg, Uram, ajkamat,
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam!
V. Istenem, jöjj segítségemre!
R. Uram, segíts meg engem!
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
Invitatorium {Antiphona ex Commune aut Festo}
Ant. Regem Mártyrum Dóminum, * Veníte, adorémus.
Ant. Regem Mártyrum Dóminum, * Veníte, adorémus.
Veníte, exsultémus Dómino, iubilémus Deo, salutári nostro: præoccupémus fáciem eius in confessióne, et in psalmis iubilémus ei.
Ant. Regem Mártyrum Dóminum, * Veníte, adorémus.
Quóniam Deus magnus Dóminus, et Rex magnus super omnes deos, quóniam non repéllet Dóminus plebem suam: quia in manu eius sunt omnes fines terræ, et altitúdines móntium ipse cónspicit.
Ant. Veníte, adorémus.
Quóniam ipsíus est mare, et ipse fecit illud, et áridam fundavérunt manus eius (genuflectitur) veníte, adorémus, et procidámus ante Deum: plorémus coram Dómino, qui fecit nos, quia ipse est Dóminus, Deus noster; nos autem pópulus eius, et oves páscuæ eius.
Ant. Regem Mártyrum Dóminum, * Veníte, adorémus.
Hódie, si vocem eius audiéritis, nolíte obduráre corda vestra, sicut in exacerbatióne secúndum diem tentatiónis in desérto: ubi tentavérunt me patres vestri, probavérunt et vidérunt ópera mea.
Ant. Veníte, adorémus.
Quadragínta annis próximus fui generatióni huic, et dixi; Semper hi errant corde, ipsi vero non cognovérunt vias meas: quibus iurávi in ira mea; Si introíbunt in réquiem meam.
Ant. Regem Mártyrum Dóminum, * Veníte, adorémus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Veníte, adorémus.
Ant. Regem Mártyrum Dóminum, * Veníte, adorémus.
Imádságra hívás {Antifóna a szentek közös officiumából}
Ant. Az Úr a vértanúk királya, * jöjjetek imádjuk.
Ant. Az Úr a vértanúk királya, * jöjjetek imádjuk.
Jertek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek: Járuljunk orcája elé hálaadással, és zsoltárokkal vigadjunk neki.
Ant. Az Úr a vértanúk királya, * jöjjetek imádjuk.
Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenek fölött, mert nem taszítja el népét az Úr; mert kezében vagyon a föld minden határa, és övéi a hegyek magasságai.
Ant. jöjjetek imádjuk.
Mert övé a tenger, és ő alkotta azt, és az ő kezei alakították a szárazat. (térdet hajtunk) Jertek, imádva boruljunk le Isten előtt, és sírjunk az Úr előtt, ki minket alkotott: Mert ő a mi Urunk, Istenünk, és mi az ő legelőjének népe, és kezeinek juhai.
Ant. Az Úr a vértanúk királya, * jöjjetek imádjuk.
Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket, mint ama bosszantással a kísértés napján a pusztában: hol megkísértettek engem atyáitok, próbára tettek engem, bár látták cselekedeteimet.
Ant. jöjjetek imádjuk.
Negyven esztendeig bosszantott engem e nemzedék, és mondám; Ezek szívükben mindenkor tévelyegnek: És nem ismerték meg az én utaimat, úgy hogy megesküdtem haragomban; Nem mennek be az én nyugodalmamba.
Ant. Az Úr a vértanúk királya, * jöjjetek imádjuk.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. jöjjetek imádjuk.
Ant. Az Úr a vértanúk királya, * jöjjetek imádjuk.
Hymnus {ex Commune aut Festo}
Deus tuórum mílitum
Sors, et córona, prǽmium,
Laudes canéntes Mártyris
Absólve nexu críminis.

Hic nempe mundi gáudia,
Et blanda fraudum pábula
Imbúta felle députans,
Pervénit ad cæléstia.

Pœnas cucúrrit fórtiter,
Et sústulit viríliter,
Fundénsque pro te sánguinem,
Ætérna dona póssidet.

Ob hoc precátu súpplici
Te póscimus, piíssime;
In hoc triúmpho Mártyris
Dimítte noxam sérvulis.

* Laus et perénnis glória
Patri sit, atque Fílio,
Sancto simul Paráclito,
In sempitérna sǽcula.
Amen.
Himnusz {a szentek közös officiumából}
Isten, jutalma, otthona
Katonáidnak s korona:
Kik áldjuk mártírod nevét,
Oldd meg bűneink kötelét.

Látta világ örömeit,
Ártó hízelkedéseit,
Tudta: epével teljesek,
S égre irányzá lépteit.

Megállta a gyötrelmeket,
Férfiú-mód vitézkedett.
Vérét ontotta Istenért:
Jutalma örökkévaló.

Azért, ó legkegyelmesebb,
Könyörgünk alázatosan:
Ezen a győzelmes napon
Könyörülj rossz szolgáidon.

Dicsérjük az örök Atyát,
Dicsérjük egyszülött Fiát,
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök időkön át.
Ámen.
Psalmi cum lectionibus {Antiphonæ ex Psalterio secundum tempora}
Nocturn I
Zsoltárok és olvasmányok {Antifónák a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
Nocturn I
Ant. Expúgna, Dómine, * impugnántes me.
Psalmus 34(1-10) [1]
34:1 Iúdica, Dómine, nocéntes me, * expúgna impugnántes me.
34:2 Apprehénde arma et scutum: * et exsúrge in adiutórium mihi.
34:3 Effúnde frámeam, et conclúde advérsus eos, qui persequúntur me: * dic ánimæ meæ: Salus tua ego sum.
34:4 Confundántur et revereántur, * quæréntes ánimam meam.
34:5 Avertántur retrórsum, et confundántur * cogitántes mihi mala.
34:6 Fiant tamquam pulvis ante fáciem venti: * et Ángelus Dómini coárctans eos.
34:7 Fiat via illórum ténebræ et lúbricum: * et Ángelus Dómini pérsequens eos.
34:8 Quóniam gratis abscondérunt mihi intéritum láquei sui: * supervácue exprobravérunt ánimam meam.
34:9 Véniat illi láqueus, quem ignórat: et cáptio, quam abscóndit, apprehéndat eum: * et in láqueum cadat in ipsum.
34:10 Ánima autem mea exsultábit in Dómino: * et delectábitur super salutári suo.
34:10 Omnia ossa mea dicent: * Dómine, quis símilis tibi?
34:10 Erípiens ínopem de manu fortiórum eius: * egénum et páuperem a diripiéntibus eum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Expúgna, Dómine, * impugnántes me.
Ant. Győzd le azokat, Uram, * kik ellenem harcolnak.
Zsoltár 34(1-10) [1]
34:1 Ítéld meg, Uram, a nekem ártókat, * győzd meg az ellenem harcolókat.
34:2 Ragadj fegyvert és pajzsot; * és kelj föl segítségemre.
34:3 Vond ki a kardod, és rekeszd el azokat, kik engem üldöznek; * mondjad lelkemnek: Én vagyok a te szabadulásod.
34:4 Szégyenüljenek és piruljanak meg, * kik lelkemet keresik.
34:5 Térjenek hátra és szégyenüljenek meg, * kik nekem rosszakat gondolnak;
34:6 Legyenek, mint a por a szél előtt; * és az Úr angyala szorongassa őket.
34:7 Útjuk legyen sötét és sikamlós; * és az Úr angyala üldözze őket.
34:8 Mert ok nélkül rejtették el nekem tőrük veszedelmét, * ok nélkül pirongatták lelkemet.
34:9 Jöjjön rá a tőr, melyet nem vesz észre, és a háló, melyet elrejtett, fogja meg őt; * és ugyanazon tőrbe essék.
34:10 Az én lelkem pedig örvendeni fog az Úrban, * és gyönyörködni szabadításában.
34:10 Minden csontom mondani fogja: * Uram, ki hasonló hozzád?
34:10 Ki megszabadítod a szegényt a nálánál erősebbek kezéből, * a szűkölködőt és szegényt az őt kirablóktól.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Győzd le azokat, Uram, * kik ellenem harcolnak.
Ant. Restítue ánimam meam * a malefactis eórum, Dómine.
Psalmus 34(11-17) [2]
34:11 Surgéntes testes iníqui, * quæ ignorábam interrogábant me.
34:12 Retribuébant mihi mala pro bonis: * sterilitátem ánimæ meæ.
34:13 Ego autem cum mihi molésti essent, * induébar cilício.
34:14 Humiliábam in ieiúnio ánimam meam: * et orátio mea in sinu meo convertétur.
34:15 Quasi próximum, et quasi fratrem nostrum, sic complacébam: * quasi lugens et contristátus, sic humiliábar.
34:16 Et advérsum me lætáti sunt, et convenérunt: * congregáta sunt super me flagélla, et ignorávi.
34:17 Dissipáti sunt, nec compúncti, tentavérunt me, subsannavérunt me subsannatióne: * frenduérunt super me déntibus suis.
34:17 Dómine, quando respícies? * restítue ánimam meam a malignitáte eórum, a leónibus únicam meam.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Restítue ánimam meam * a malefactis eórum, Dómine.
Ant. Oltalmazd meg * dühüktől életem, Uram.
Zsoltár 34(11-17) [2]
34:11 Hamis tanúk támadván, * kérdeztek, miről mit sem tudtam.
34:12 Jóért rosszal fizettek nekem, * elhagyatottsággal lelkemnek.
34:13 Én pedig, midőn engem bántottak, * szőrzsákba öltöztem.
34:14 Böjttel aláztam meg lelkemet; * és imádságom keblembe visszatért.
34:15 Mint felebarátunknak és mint atyánkfiának, úgy kedveskedtem nekik; * mint gyászoló és megszomorodott, úgy megalázódtam.
34:16 És ők vigadtak ellenem, és egybegyűltek; * összegyűjtettek rám az ostorok, s én nem tudtam.
34:17 Elszéledtek, de nem bánkódtak, kísértettek engem, csúfolással csúfoltak engem, * és csikorgatták rám fogaikat.
34:17 Uram, mikor tekintesz meg? * Szabadítsd ki lelkemet az ő gonoszságukból, az oroszlánok közül egyetlenemet.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Oltalmazd meg * dühüktől életem, Uram.
Ant. Exsúrge, Dómine, * et inténde iudício meo.
Psalmus 34(18-28) [3]
34:18 Confitébor tibi in ecclésia magna, * in pópulo gravi laudábo te.
34:19 Non supergáudeant mihi qui adversántur mihi iníque: * qui odérunt me gratis et ánnuunt óculis.
34:20 Quóniam mihi quidem pacífice loquebántur: * et in iracúndia terræ loquéntes, dolos cogitábant.
34:21 Et dilatavérunt super me os suum: * dixérunt: Euge, euge, vidérunt óculi nostri.
34:22 Vidísti, Dómine, ne síleas: * Dómine, ne discédas a me.
34:23 Exsúrge et inténde iudício meo: * Deus meus, et Dóminus meus in causam meam.
34:24 Iúdica me secúndum iustítiam tuam, Dómine, Deus meus, * et non supergáudeant mihi.
34:25 Non dicant in córdibus suis: Euge, euge, ánimæ nostræ: * nec dicant: Devorávimus eum.
34:26 Erubéscant et revereántur simul, * qui gratulántur malis meis.
34:27 Induántur confusióne et reveréntia * qui magna loquúntur super me.
34:28 Exsúltent et læténtur qui volunt iustítiam meam: * et dicant semper: Magnificétur Dóminus qui volunt pacem servi eius.
34:28 Et lingua mea meditábitur iustítiam tuam, * tota die laudem tuam.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Exsúrge, Dómine, * et inténde iudício meo.
Ant. Ébredj fel, Uram, * kelj védelmemre.
Zsoltár 34(18-28) [3]
34:18 Hálát adok neked a nagy gyülekezetben, * a sok nép között dicsérni foglak téged.
34:19 Ne örüljenek rajtam, kik igaztalanul ellenkeznek velem; * kik ok nélkül gyűlölnek engem, és hunyorgatnak szemeikkel.
34:20 Mert habár nekem békességesen szóltak is, * de a föld haragjában szólván, álnokságot gondoltak.
34:21 És föltátották rám szájukat * és mondák: Ehe, ehe, látták szemeink.
34:22 Láttál, Uram, ne hallgass; * Uram, ne távozzál el tőlem.
34:23 Kelj föl, és figyelj ítéletemre, * én Istenem és Uram, az én ügyemre.
34:24 Ítélj meg engem igazságod szerint, én Uram, Istenem, * hogy ne örüljenek rajtam.
34:25 Hogy ne mondják szíveikben: Öröm, öröm a mi lelkünknek! * S ne mondják: Elnyeltük őt!
34:26 Piruljanak és szégyenüljenek meg mindnyájan, * kik az én bajaimon örvendenek.
34:27 Gyalázattal és szégyennel boríttassanak be, * kik kevélyen szólnak ellenem.
34:28 Örvendezzenek és vigadjanak, kik az én igazságomat kedvelik; * és mondják mindenkor: Magasztaltassék az Úr, kik az ő szolgája békességét szeretik.
34:28 És nyelvem hirdetni fogja igazságodat, * egész nap a te dicséretedet.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Ébredj fel, Uram, * kelj védelmemre.
Ant. Noli æmulári * in eo qui prosperátur et facit iniquitátem.
Psalmus 36(1-15) [4]
36:1 Noli æmulári in malignántibus: * neque zeláveris faciéntes iniquitátem.
36:2 Quóniam tamquam fœnum velóciter aréscent: * et quemádmodum ólera herbárum cito décident.
36:3 Spera in Dómino, et fac bonitátem: * et inhábita terram, et pascéris in divítiis eius.
36:4 Delectáre in Dómino: * et dabit tibi petitiónes cordis tui.
36:5 Revéla Dómino viam tuam, et spera in eo: * et ipse fáciet.
36:6 Et edúcet quasi lumen iustítiam tuam: et iudícium tuum tamquam merídiem: * súbditus esto Dómino, et ora eum.
36:7 Noli æmulári in eo, qui prosperátur in via sua: * in hómine faciénte iniustítias.
36:8 Désine ab ira, et derelínque furórem: * noli æmulári ut malignéris.
36:9 Quóniam qui malignántur, exterminabúntur: * sustinéntes autem Dóminum, ipsi hereditábunt terram.
36:10 Et adhuc pusíllum, et non erit peccátor: * et quǽres locum eius et non invénies.
36:11 Mansuéti autem hereditábunt terram: * et delectabúntur in multitúdine pacis.
36:12 Observábit peccátor iustum: * et stridébit super eum déntibus suis.
36:13 Dóminus autem irridébit eum: * quóniam próspicit quod véniet dies eius.
36:14 Gládium evaginavérunt peccatóres: * intendérunt arcum suum,
36:15 Ut deíciant páuperem et ínopem: * ut trucídent rectos corde.
36:15 Gládius eórum intret in corda ipsórum: * et arcus eórum confringátur.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Noli æmulári * in eo qui prosperátur et facit iniquitátem.
Ant. Ne irigyeld, * aki boldogul megszegve a törvényt.
Zsoltár 36(1-15) [4]
36:1 Ne bosszankodjál a gonosztevőkre, * ne irigykedjél a hamisságot cselekvőkre.
36:2 Mert mint a fű, hamar elszáradnak, * és mint a zöld paréj, hamar elhullnak.
36:3 Bízzál az Úrban, és cselekedjél jót; * lakjál a földön, és annak gazdagságaival tápláltatni fogsz.
36:4 Gyönyörködjél az Úrban, * és megadja neked szíved kívánságait.
36:5 Nyilatkoztasd ki az Úrnak utadat, és bízzál benne: * és ő megcselekszi.
36:6 És világosságra hozza igazságodat, és ítéletedet déli fényre. * Hódolj az Úrnak, és könyörögj neki.
36:7 Ne bosszankodjál arra, ki szerencsés az ő útjában, * a gonoszt cselekvő emberre.
36:8 Szűnj meg a haragtól, és hagyd el a búsulást; * ne bosszankodjál, hogy rosszat is cselekedjél.
36:9 Mert akik gonoszt cselekszenek, kiirtatnak; * akik pedig az Urat várják, azok fogják a földet örökleni.
36:10 Még egy kissé, és nem lesz a bűnös; * keresed helyét, és nem találod.
36:11 A szelídek pedig örökleni fogják a földet, * és gyönyörködnek a béke sokaságában.
36:12 Az igazra vigyáz a bűnös, * és fogait csikorgatja rája.
36:13 Az Úr pedig kineveti őt, * mert látja, hogy eljő napja.
36:14 Kardot húznak a bűnösök, * megvonják kézívüket,
36:15 Hogy elejtsék a szegényt és szűkölködőt, * hogy megöljék az igaz szívűeket.
36:15 De fegyverük hasson szívükbe, * és kézívük töressék el.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Ne irigyeld, * aki boldogul megszegve a törvényt.
Ant. Bráchia peccatórum * conteréntur, confírmat autem iustos Dóminus.
Psalmus 36(16-29) [5]
36:16 Mélius est módicum iusto, * super divítias peccatórum multas.
36:17 Quóniam bráchia peccatórum conteréntur: * confírmat autem iustos Dóminus.
36:18 Novit Dóminus dies immaculatórum: * et heréditas eórum in ætérnum erit.
36:19 Non confundéntur in témpore malo, et in diébus famis saturabúntur: * quia peccatóres períbunt.
36:20 Inimíci vero Dómini mox ut honorificáti fúerint et exaltáti: * deficiéntes, quemádmodum fumus defícient.
36:21 Mutuábitur peccátor, et non solvet: * iustus autem miserétur et tríbuet.
36:22 Quia benedicéntes ei hereditábunt terram: * maledicéntes autem ei disperíbunt.
36:23 Apud Dóminum gressus hóminis dirigéntur: * et viam eius volet.
36:24 Cum cecíderit non collidétur: * quia Dóminus suppónit manum suam.
36:25 Iúnior fui, étenim sénui: * et non vidi iustum derelíctum, nec semen eius quǽrens panem.
36:26 Tota die miserétur et cómmodat: * et semen illíus in benedictióne erit.
36:27 Declína a malo, et fac bonum: * et inhábita in sǽculum sǽculi.
36:28 Quia Dóminus amat iudícium, et non derelínquet sanctos suos: * in ætérnum conservabúntur.
36:29 Iniústi puniéntur: * et semen impiórum períbit.
36:29 Iusti autem hereditábunt terram: * et inhabitábunt in sǽculum sǽculi super eam.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Bráchia peccatórum * conteréntur, confírmat autem iustos Dóminus.
Ant. A bűnös karja eltörik, * ám az igazat az Úr támogatja.
Zsoltár 36(16-29) [5]
36:16 Jobb az igaznak a kevés * a bűnösök sok gazdagságánál.
36:17 Mert a bűnösök karjai eltöretnek; * az igazakat pedig megerősíti az Úr.
36:18 Az Úr ismeri az ártatlanok napjait; * és örökségük megmarad mindörökké.
36:19 Nem szégyenülnek meg a gonosz időben, és az éhség napján megelégíttetnek; * mert a bűnösök elvesznek.
36:20 És az Úr ellenségei mihelyt megtiszteltetnek és fölmagasztaltatnak, * elfogyván, mint a füst, elfogynak.
36:21 Kölcsön vesz a bűnös, és nem fizeti meg; * az igaz pedig könyörül és adakozik.
36:22 Mert az őt áldók a földet örökleni fogják; * az őt átkozók pedig elvesznek.
36:23 Az Úrtól igazgattatnak az ember lépései, * és útját kedveli.
36:24 Mikor elesik, nem sérül meg, * mert az Úr alája teszi kezét.
36:25 Ifjú voltam és megöregedtem: * de nem láttam, hogy az igaz elhagyatott, sem hogy az ő ivadéka kenyeret kéregetett volna.
36:26 Napestig könyörül és kölcsön ad; * és ivadéka áldásban leszen.
36:27 Távozzál a gonosztól, és cselekedjél jót, * és megmaradsz örökkön-örökké.
36:28 Mert az Úr szereti az igazat, és nem hagyja el az ő szentjeit, * mindörökké megtartatnak;
36:29 Az igazságtalanok megbüntettetnek, * és az istentelenek ivadéka elvész.
36:29 Az igazak pedig örökleni fogják a földet, * és azon laknak mindörökkön-örökké.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. A bűnös karja eltörik, * ám az igazat az Úr támogatja.
Ant. Custódi innocéntiam * et vide æquitátem.
Psalmus 36(30-40) [6]
36:30 Os iusti meditábitur sapiéntiam, * et lingua eius loquétur iudícium.
36:31 Lex Dei eius in corde ipsíus, * et non supplantabúntur gressus eius.
36:32 Consíderat peccátor iustum: * et quǽrit mortificáre eum.
36:33 Dóminus autem non derelínquet eum in mánibus eius: * nec damnábit eum, cum iudicábitur illi.
36:34 Exspécta Dóminum, et custódi viam eius: et exaltábit te ut hereditáte cápias terram: * cum períerint peccatóres vidébis.
36:35 Vidi ímpium superexaltátum, * et elevátum sicut cedros Líbani.
36:36 Et transívi, et ecce non erat: * et quæsívi eum, et non est invéntus locus eius.
36:37 Custódi innocéntiam, et vide æquitátem: * quóniam sunt relíquiæ hómini pacífico.
36:38 Iniústi autem disperíbunt simul: * relíquiæ impiórum interíbunt.
36:39 Salus autem iustórum a Dómino: * et protéctor eórum in témpore tribulatiónis.
36:40 Et adiuvábit eos Dóminus et liberábit eos: * et éruet eos a peccatóribus, et salvábit eos: quia speravérunt in eo.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Custódi innocéntiam * et vide æquitátem.
Ant. Nézd az ártatlant, * tekints az igazra.
Zsoltár 36(30-40) [6]
36:30 Az igaz szája bölcsességet szól, * és nyelve igazat beszél.
36:31 Istene törvénye az ő szívében, * és lépései nem fognak megtántoríttatni.
36:32 A bűnös szemléli az igazat, * és halálra keresi őt;
36:33 De az Úr nem hagyja őt annak kezeiben, * sem nem kárhoztatja őt, mikor amattól megítéltetik.
36:34 Várjad az Urat és őrizd meg az ő útját, és fölmagasztal téged, hogy örökségül vedd a földet; * látni fogod, mikor elvesznek a bűnösök.
36:35 Láttam az istentelent fölmagasztalva * és fölemelkedve, mint a Libanon cédrusait.
36:36 És átmenék, és íme nem volt; * és kerestem őt, és helye sem találtatott.
36:37 Őrizd meg az ártatlanságot, és nézd az igazságot: * mert vannak maradékai a békességes embernek.
36:38 Az igazságtalanok pedig mindenestül elvesznek; * az istentelenek maradékai semmivé lesznek.
36:39 De az igazak segedelme az Úrtól vagyon, * s ő azok oltalmazója a szorongatás idején.
36:40 És megsegíti őket az Úr és megszabadítja; * és megmenti a bűnösöktől, és megtartja őket, mert benne bíztak.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Nézd az ártatlant, * tekints az igazra.
Ant. Ne in ira tua * corrípias me, Dómine.
Psalmus 37(1-11) [7]
37:1 Dómine, ne in furóre tuo árguas me, * neque in ira tua corrípias me.
37:2 Quóniam sagíttæ tuæ infíxæ sunt mihi: * et confirmásti super me manum tuam.
37:3 Non est sánitas in carne mea a fácie iræ tuæ: * non est pax óssibus meis a fácie peccatórum meórum.
37:4 Quóniam iniquitátes meæ supergréssæ sunt caput meum: * et sicut onus grave gravátæ sunt super me.
37:5 Putruérunt et corrúptæ sunt cicatríces meæ, * a fácie insipiéntiæ meæ.
37:6 Miser factus sum, et curvátus sum usque in finem: * tota die contristátus ingrediébar.
37:7 Quóniam lumbi mei impléti sunt illusiónibus: * et non est sánitas in carne mea.
37:8 Afflíctus sum, et humiliátus sum nimis: * rugiébam a gémitu cordis mei.
37:9 Dómine, ante te omne desidérium meum: * et gémitus meus a te non est abscónditus.
37:10 Cor meum conturbátum est, derelíquit me virtus mea: * et lumen oculórum meórum, et ipsum non est mecum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Ne in ira tua * corrípias me, Dómine.
Ant. Ne büntess engem * felindulásodban.
Zsoltár 37(1-11) [7]
37:1 Uram, ne feddj meg engem búsulásodban, * és haragodban ne dorgálj meg engem;
37:2 Mert a te nyilaid belém szegeztettek, * és megnehezítetted rajtam kezedet.
37:3 Nincs épség testemben a te haragod színe miatt; * nincs nyugalma csontjaimnak bűneim színe miatt.
37:4 Mert gonoszságaim fölülhaladták fejemet; * és rám súlyos teherként nehezültek.
37:5 Megbűzhödtek és senyvedtek sebhelyeim * az én balgatagságom miatt.
37:6 Nyomorulttá lettem és igen meggörbíttettem; * napestig szomorkodva járok vala.
37:7 Mert ágyékaim telvék csalatkozásokkal, * és nincs épség testemben.
37:8 Megsanyargattattam és igen megaláztattam; * jajgaték szívem fohászkodása miatt.
37:9 Uram, előtted van minden kívánságom, * és fohászkodásom tőled nincs elrejtve.
37:10 Szívem megháborodott, elhagyott engem erőm; * és szemem világa sincs velem.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Ne büntess engem * felindulásodban.
Ant. Inténde in adiutórium meum, * Dómine, virtus salútis meæ.
Psalmus 37(12-23) [8]
37:12 Amíci mei, et próximi mei * advérsum me appropinquavérunt, et stetérunt.
37:13 Et qui iuxta me erant, de longe stetérunt: * et vim faciébant qui quærébant ánimam meam.
37:14 Et qui inquirébant mala mihi, locúti sunt vanitátes: * et dolos tota die meditabántur.
37:15 Ego autem tamquam surdus non audiébam: * et sicut mutus non apériens os suum.
37:16 Et factus sum sicut homo non áudiens: * et non habens in ore suo redargutiónes.
37:17 Quóniam in te, Dómine, sperávi: * tu exáudies me, Dómine, Deus meus.
37:18 Quia dixi: Nequándo supergáudeant mihi inimíci mei: * et dum commovéntur pedes mei, super me magna locúti sunt.
37:19 Quóniam ego in flagélla parátus sum: * et dolor meus in conspéctu meo semper.
37:20 Quóniam iniquitátem meam annuntiábo: * et cogitábo pro peccáto meo.
37:21 Inimíci autem mei vivunt, et confirmáti sunt super me: * et multiplicáti sunt qui odérunt me iníque.
37:22 Qui retríbuunt mala pro bonis, detrahébant mihi: * quóniam sequébar bonitátem.
37:23 Ne derelínquas me, Dómine, Deus meus: * ne discésseris a me.
37:23 Inténde in adiutórium meum, * Dómine, Deus, salútis meæ.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Inténde in adiutórium meum, * Dómine, virtus salútis meæ.
Ant. Siess segítségemre, * Uram, üdvösségem.
Zsoltár 37(12-23) [8]
37:12 Barátaim és feleim * ellenem közeledtek és állottak;
37:13 és akik mellettem voltak, távol állának; * és erőszakot cselekvének, kik lelkemet keresték;
37:14 és kik romlásomra törekedtek, hiúságokat szólottak, * és egész nap álnokságokról gondolkodtak.
37:15 Én pedig, mint a siket, nem hallám, * és mint a néma, ki nem nyitja föl száját.
37:16 És levék, mint a nem halló ember, * és kinek szájában nincsenek ellenmondások.
37:17 Mert, Uram, tebenned bíztam; * te meghallgatsz engem, Uram, Istenem.
37:18 Azért mondottam: Ne örüljenek valaha rajtam ellenségeim; * midőn megtántorodnak lábaim, nagyokat ne szóljanak rólam.
37:19 Mert én az ostorokra kész vagyok, * és fájdalmam előttem van mindenkoron.
37:20 Mert én gonoszságomat megvallom, * és bűnömről gondolkodom.
37:21 Ellenségeim pedig élnek, és erőt vettek rajtam; * és megsokasodtak, kik gonoszul gyűlölnek engem.
37:22 Kik jóért rosszal fizetnek, rágalmaztak engem, * mivel a jót követtem.
37:23 Ne hagyj el engem, Uram, Istenem, * ne távozzál tőlem.
37:23 Figyelmezz az én segítségemre, * Uram, üdvösségem Istene!
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Siess segítségemre, * Uram, üdvösségem.
Ant. Ámove, Dómine, * a me plagas tuas.
Psalmus 38 [9]
38:1 Dixi: Custódiam vias meas: * ut non delínquam in lingua mea.
38:2 Pósui ori meo custódiam, * cum consísteret peccátor advérsum me.
38:3 Obmútui, et humiliátus sum, et sílui a bonis: * et dolor meus renovátus est.
38:4 Concáluit cor meum intra me: * et in meditatióne mea exardéscet ignis.
38:5 Locútus sum in lingua mea: * Notum fac mihi, Dómine, finem meum.
38:6 Et númerum diérum meórum quis est: * ut sciam quid desit mihi.
38:7 Ecce mensurábiles posuísti dies meos: * et substántia mea tamquam níhilum ante te.
38:8 Verúmtamen univérsa vánitas, * omnis homo vivens.
38:9 Verúmtamen in imágine pertránsit homo: * sed et frustra conturbátur.
38:10 Thesaurízat: * et ignórat cui congregábit ea.
38:11 Et nunc quæ est exspectátio mea? Nonne Dóminus? * Et substántia mea apud te est.
38:12 Ab ómnibus iniquitátibus meis érue me: * oppróbrium insipiénti dedísti me.
38:13 Obmútui, et non apérui os meum, quóniam tu fecísti: * ámove a me plagas tuas.
38:14 A fortitúdine manus tuæ ego deféci in increpatiónibus: * propter iniquitátem corripuísti hóminem.
38:15 Et tabéscere fecísti sicut aráneam ánimam eius: * verúmtamen vane conturbátur omnis homo.
38:16 Exáudi oratiónem meam, Dómine, et deprecatiónem meam: * áuribus pércipe lácrimas meas.
38:17 Ne síleas: quóniam ádvena ego sum apud te, et peregrínus, * sicut omnes patres mei.
38:18 Remítte mihi, ut refrígerer priúsquam ábeam, * et ámplius non ero.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Ámove, Dómine, * a me plagas tuas.
Ant. Vedd le rólam * csapásaidat.
Zsoltár 38 [9]
38:1 Mondám: Megőrzöm utaimat, * hogy ne vétkezzem nyelvemmel;
38:2 őrizet alá vetettem számat, * mikor a bűnös ellenem állott.
38:3 Elnémultam, és megalázódtam, és hallgattam a jókról: * és fájdalmam megújult.
38:4 Szívem fölhevült bennem, * és elmélkedésemben fölgyullad a tűz.
38:5 Szóltam nyelvemmel: * Add tudtomra nekem, Uram, az én végemet,
38:6 és napjaim száma mennyi, * hogy tudjam, mi híjával vagyok.
38:7 Íme mértékre tetted napjaimat, * és az én létem előtted, mint a semmi.
38:8 Valóban merő hiúság * minden élő ember.
38:9 Valóban elmúlik az ember, * mint az árnykép, és hiába nyugtalankodik;
38:10 Kincseket gyűjt, * és nem tudja, kinek gyűjti azokat.
38:11 És most mi az én várakozásom? Nem az Úr-e? * Mert az én létem nálad vagyon.
38:12 Minden gonoszságomból szabadíts meg engem, * ki a balgatagnak gyalázatul adtál engem.
38:13 Elnémultam, és nem nyitottam föl számat, mert te cselekedted. * Vedd el rólam csapásaidat.
38:14 A te kezed erőssége miatt én elfogytam a fenyíték alatt. * A gonoszságért dorgálod az embert,
38:15 és elepeszted az ő lelkét, mint a pókot; * valóban hiába aggódik minden ember.
38:16 Hallgasd meg, Uram, imádságomat és könyörgésemet, * vedd figyelembe könnyhullatásaimat.
38:17 Ne némulj el, mert jövevény vagyok én nálad és zarándok, * mint atyáim mindnyájan.
38:18 Engedj nekem, hogy megenyhüljek, mielőtt elmenjek, * és többé nem leszek.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Vedd le rólam * csapásaidat.
V. Deus, ne síleas a me, remítte mihi.
R. Quóniam íncola ego sum apud te et peregrínus.
V. Istenem, ne zárkózz el síró szavam elől.
R. Előtted csak jövevény vagyok, zarándok.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Ipsíus píetas et misericórdia nos ádiuvet, qui cum Patre et Spíritu Sancto vivit et regnat in sǽcula sæculórum. Amen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
Feloldozás. Annak a kegyessége és irgalma támogasson minket, aki az Atyával és a Szentlélekkel él és uralkodik mindörökké. Ámen.

V. Iube, Dómine, benedícere.
Benedictio. Ille nos benedícat, qui sine fine vivit et regnat. Amen.

Lectio 1
De Daniéle Prophéta
Dan 3:14-15
14 Pronuntiansque Nabuchodónosor rex, ait eis: Veréne, Sidrach, Misach et Abdénago, deos meos non cólitis, et státuam auream, quam constitui, non adoratis?
15 Nunc ergo si estis parati, quacúmque hora audieritis sónitum tubæ, fístulæ, cítharæ, sambúcæ, et psalterii, et symphoniæ, omnisque generis musicórum, prostérnite vos et adoráte státuam, quam feci. Quod si non adoraveritis, eádem hora mittémini in fornacem ignis ardentis, et quis est Deus, qui erípiet vos de manu mea?
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.

R. A fácie furoris tui, Deus, conturbáta est omnis terra:
* Sed miserére, Dómine, et ne fácias consummatiónem.
V. Dómine, Dóminus noster, quam admirábile est nomen tuum!
R. Sed miserére, Dómine, et ne fácias consummatiónem.

V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Az áldjon meg minket, aki mindörökké uralkodik. Ámen.

Olvasmány 1
Dániel Próféta könyvéből
Dan 3:14-15
14 A király kérdőre vonta őket: "Igaz-e Sadrak, Mesak és Abednegó, hogy nem tisztelitek isteneimet, és az aranyszobrot sem imádjátok, amelyet állíttattam?
15 Nos, hát készen vagytok-e rá, hogy mihelyt meghalljátok a trombita, fuvola és citera, hárfa és lant, duda és a többi zeneszerszám hangját, leboruljatok és imádjátok a szobrot, amelyet készíttettem? Mert ha nem imádjátok, még ebben az órában tüzes kemencébe vettetlek benneteket. S van-e olyan isten, aki megment titeket a kezemtől?"
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.

R. Before the face of thine anger, O God, the whole earth is troubled
* But Thou, O Lord, have mercy, and make not an end utterly.
V. Lord our Ruler, how excellent is thy Name in all the earth!
R. But Thou, O Lord, have mercy, and make not an end utterly.
V. Iube, Dómine, benedícere.
Benedictio. Cuius festum cólimus, ipse intercédat pro nobis ad Dóminum. Amen.

Lectio 2
Dan 3:16-19
16 Respondéntes Sidrach, Misach et Abdénago, dixérunt regi Nabuchodónosor: Non oportet nos de hac re respondére tibi:
17 Ecce enim Deus noster, quem cólimus, potest erípere nos de camino ignis ardentis, et de mánibus tuis, o rex, liberare.
18 Quod si nolúerit, notum sit tibi, rex, quia deos tuos non cólimus, et státuam auream, quam erexísti, non adoramus.
19 Tunc Nabuchodónosor repletus est furóre, et aspectus faciéi illíus immutátus est super Sidrach, Misach et Abdénago, et præcepit ut succenderétur fornax séptuplum quam succéndi consuéverat.
Dan 3:21-24
21 Et conféstim viri illi vincti, cum braccis suis, et tiáris, et calceamentis, et vestibus, missi sunt in médium fornacis ignis ardentis;
22 Nam iussio regis urgebat. Fornax autem succensa erat nimis; porro viros illos, qui miserant Sidrach, Misach et Abdénago, interfécit flamma ignis.
23 Viri autem hi tres, id est Sidrach, Misach et Abdénago, cecidérunt in médio camino ignis ardentis, colligati.
24 Et ambulábant in médio flammæ, laudántes Deum, et benedicéntes Dómino.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.

R. Génti peccatrici, pópulo pleno peccáto miserére,
* Dómine Deus.
V. Esto placábilis super nequítiam pópuli tui.
R. Dómine Deus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Dómine Deus.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Akinek az ünnepét ünnepeljük, járjon közben érettünk az Úrnál. Ámen.

Olvasmány 2
Dan 3:16-19
16 Sadrak, Mesak és Abednegó így feleltek Nebukadnezár királynak: "Nincs szükség rá, ó király, hogy mi feleljünk parancsodra.
17 Ha a mi Istenünk, akit tisztelünk, meg akar minket menteni, akkor a tüzes kemencéből és a te kezedből is kiszabadít, ó király.
18 De ha nem így történnék is, tudd meg, ó király, hogy isteneidet nem tiszteljük, és az aranyszobrot, amelyet állíttattál, nem imádjuk."
19 Ekkor Nebukadnezár haragra lobbant, arca lángba borult Sadrak, Mesak és Abednegó miatt, és kiadta a parancsot, hogy a kemencét a szokásosnál hétszerte jobban fűtsék be.
Dan 3:21-24
21 Azon nyomban meg is kötözték a férfiakat nadrágostul, köpenyestül és süvegestül, és bevetették a tüzes kemencébe.
22 Mivel a király szigorú parancsára a kemencét a szokásosnál is jobban befűtötték, a lobogó tűz megölte azokat a férfiakat is, akik Sadrakot, Mesakot és Abednegót bevetették.
23 A három férfiú, Sadrak, Mesak és Abednegó, megkötözve a tüzes kemence közepére esett.
24 Ekkor Nebukadnezár király megdöbbent. Izgatottan felállt, és így szólt főembereihez: "Nemde, három férfiút dobattunk megkötözve a tűzbe?" Ezt felelték a királynak: "Egész biztos, ó király!"
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.

R. O Lord God! have mercy upon
* The sinful nation, upon the people laden with iniquity.
V. Let it repent thee concerning the transgression of thy people.
R. The people laden with iniquity.
V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. The people laden with iniquity.
V. Iube, Dómine, benedícere.
Benedictio. Ad societátem cívium supernórum perdúcat nos Rex Angelórum. Amen.

Lectio 3
Iósaphat Kuncewítius, nobílibus et cathólicis paréntibus Vladimíriæ in Volhínia natus, cum puérulus matrem de Christi passióne loquéntem audíret, iáculo e látere imáginis Christi crucifíxi immísso, vulnus in corde suscépit. Vicénnis inter claustráles sancti Basilíi alúmnos régulam monásticam proféssus est. Mox Vilnénsis archimandríta, demum archiepíscopus Polocénsis renuntiátus, se præbuit ómnium virtútum exémplar. Strénuus promótor éxstitit uniónis Ecclésiæ Græcæ cum Latína, et in sinum matris Ecclésiæ innúmeros hæréticos revocávit. Vitépscum pastorális visitatiónis grátia proféctus, et a schismáticis ad necem quæsítus, ipsis archiepiscopáles ædes iam invadéntibus, sponte occúrrens: Filíoli, inquit, si quid contra me habétis, ecce adsum. Hinc, ímpetu facto, eum verbéribus contúndunt, telis confódiunt et, secúri necátum, in flumen proíciunt. Sanguis Mártyris parricídis ipsis in primis prófuit, qui fere omnes, cápitis damnáti, eiuráto schísmate, scelus detestáti sunt. Urbánus Papa octávus eum Beatórum honóribus decorávit; Pius autem nonus hunc ecclesiásticæ unitátis assertórem, primum ex orientálibus, Sanctórum órdini accénsuit.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.


Te Deum
Te Deum laudámus: * te Dóminum confitémur.
Te ætérnum Patrem * omnis terra venerátur.
Tibi omnes Ángeli, * tibi Cæli, et univérsæ Potestátes:
Tibi Chérubim et Séraphim * incessábili voce proclámant:

(Fit reverentia) Sanctus, Sanctus, Sanctus * Dóminus Deus Sábaoth.

Pleni sunt cæli et terra * maiestátis glóriæ tuæ.
Te gloriósus * Apostolórum chorus,
Te Prophetárum * laudábilis númerus,
Te Mártyrum candidátus * laudat exércitus.
Te per orbem terrárum * sancta confitétur Ecclésia,
Patrem * imménsæ maiestátis;
Venerándum tuum verum * et únicum Fílium;
Sanctum quoque * Paráclitum Spíritum.
Tu Rex glóriæ, * Christe.
Tu Patris * sempitérnus es Fílius.

Fit reverentia
Tu, ad liberándum susceptúrus hóminem: * non horruísti Vírginis uterum.

Tu, devícto mortis acúleo, * aperuísti credéntibus regna cælórum.
Tu ad déxteram Dei sedes, * in glória Patris.
Iudex créderis * esse ventúrus.

Sequens versus dicitur flexis genibus
Te ergo quǽsumus, tuis fámulis súbveni, * quos pretióso sánguine redemísti.

Ætérna fac cum Sanctis tuis * in glória numerári.
Salvum fac pópulum tuum, Dómine, * et bénedic hereditáti tuæ.
Et rege eos, * et extólle illos usque in ætérnum.
Per síngulos dies * benedícimus te.

Fit reverentia, secundum consuetudinem
Et laudámus nomen tuum in sǽculum, * et in sǽculum sǽculi.

Dignáre, Dómine, die isto * sine peccáto nos custodíre.
Miserére nostri, Dómine, * miserére nostri.
Fiat misericórdia tua, Dómine, super nos, * quemádmodum sperávimus in te.
In te, Dómine, sperávi: * non confúndar in ætérnum.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. A mennyei seregek társaságába vigyen el minket az angyalok Királya. Ámen.

Olvasmány 3
Josaphat Kuncewitz was born of noble Catholic parents at Vladimir in Volhynia. As a child, when he herd his mother of speaking of the passion of Christ, he received in his heart a wound form an arrow coming from the side of the image of Christ crucified. When he was twenty, he was professed among the cloistered monks of St Basil. Soon he was made archmandrite of Vilna and than archbishop of Plolotzk, and showed himself a model of all virtues. A zealous promoter of the unity of the Greek with the Latin Church, he called innumerable heretics back to the bosom of their mother, the Church. Having gone to Vitebsk on pastoral visitation, of his own accord he went out to meet the schismatics, who were seeking to kill him and who had already invaded the archiepiscopal residence. "My children", he said, "if you have anything against me, here I am." With that they rushed at him, beat and stabbed him, delivered the dead blow with an axe and threw his body into the river. The first to benefit from the Martyr's blood were those very parricides: condemned to death nearly all of them adjured their schism and repented of their crime. Pope Urban VIII gave Josaphat the honors of the Blessed, and Pius IX added to the number of Saints this first promoter of the unity of the Church among the Easterners.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.


Te Deum
Téged, Isten dicsérünk, téged Úrnak ismérünk.
Téged, örök Atyaisten mind egész föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok, Kerubok és Szeráfkarok.
Egek és minden hatalmak, szüntelenül magasztalnak.

Szent vagy, szent vagy, erősséges szent Isten vagy!

Nagyságoddal telve ég s föld, dicsőséged mindent bétölt.
Téged dicsér egek Ura, apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek magasztalnak tégedet.

Vall tégedet világszerte szent Egyházad ezerszerte.
Ó Atyánk, téged s mérhetetlen nagy Fölséged.
S azt, ki hozzánk tőled jött le Atya igaz Egyszülöttje.
És áldjuk veled Vigasztaló Szentlelkedet.

Krisztus, Isten Egyszülöttje
Király vagy te mindörökre.
Mentésünkre közénk szálltál
Szűzi méhet nem utáltál.

Halál mérgét megtiportad,
Mennyországot megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket, Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendő, mindeneket ítélendő.

Itt letérdelünk.
Téged azért, Uram, kérünk, mi megváltónk, maradj vélünk!
Szentjeidhez végy fel égbe az örökös dicsőségbe!
Szabadítsd meg, Uram, néped, áldd meg a te örökséged!
Te kormányozd, te vigasztald mindörökké felmagasztald!

Mindennap dicsérünk téged,
Szent nevedet áldja néped.
Bűntől e nap őrizz minket és bocsásd meg vétkeinket!
Irgalmazz, Uram, irgalmazz; híveidhez légy irgalmas!
Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk.

Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!
Reliqua omittuntur, nisi Laudes separandae sint.
Hagyd ki a többit, kivéve ha a Laudest külön imádkozod.
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Excita, quǽsumus, Dómine, in Ecclésia tua Spíritum, quo replétus beátus Iósaphat Martyr et Póntifex tuus ánimam suam pro óvibus pósuit: ut, eo intercedénte, nos quoque eódem Spíritu moti ac roboráti, ánimam nostram pro frátribus pónere non vereámur.
Per Dóminum nostrum Iesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte eiúsdem Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.

Könyörgés {a szentek saját officiumából}
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk
Stir up in thy Church, we beseech thee, O Lord, that Spirit which so filled blessed Josaphat thy Confessor and Bishop that he laid down his life for his flock; that by his intercession we, being likewise animated and strengthened by that same Spirit, may not fear to lay down our lives for our brethren.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled és ugyanazon Szentlélekkel együtt él és uralkodik, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.

Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Befejezés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
V. Áldjuk az Urat.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.

Matutinum    Laudes    Prima    Tertia
Sexta    Nona    Vesperae    Completorium

Versions
pre Trident Monastic
Trident 1570
Trident 1910
Divino Afflatu
Reduced 1955
Rubrics 1960
1960 Newcalendar
Mode
regular
seasonal
Language 2
Latin
Deutsch
English
Francais
Italiano
Magyar
Polski
Votive
hodie
Dedication
Defunctorum
Parvum B.M.V.

Options