Feria III infra Hebdomadam I Adventus ~ III. classis

Divinum Officium Monastic - 1963

12-04-2018

Ad Vesperas

Incipit
℣. Deus in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúia.
Kezdet
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
Psalmi {Psalmi et antiphonæ ex Psalterio secundum diem}
Ant. De profúndis * clamávi ad te, Dómine.
Psalmus 129 [1]
129:1 De profúndis clamávi ad te, Dómine: * Dómine, exáudi vocem meam:
129:2 Fiant aures tuæ intendéntes, * in vocem deprecatiónis meæ.
129:3 Si iniquitátes observáveris, Dómine: * Dómine, quis sustinébit?
129:4 Quia apud te propitiátio est: * et propter legem tuam sustínui te, Dómine.
129:5 Sustínuit ánima mea in verbo eius: * sperávit ánima mea in Dómino.
129:6 A custódia matutína usque ad noctem: * speret Israël in Dómino.
129:7 Quia apud Dóminum misericórdia: * et copiósa apud eum redémptio.
129:8 Et ipse rédimet Israël, * ex ómnibus iniquitátibus eius.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. De profúndis clamávi ad te, Dómine.
Zsoltárok {Psalms and antiphons a zsoltáros részből az adott napra}
Ant. Out of the depths * have I cried unto thee, O Lord!
Zsoltár 129 [1]
129:1 A mélységekből kiáltok, Uram, hozzád, * Uram, hallgasd meg az én szómat,
129:2 Legyenek füleid figyelmesek * az én könyörgésem szavára.
129:3 Ha a vétkeket figyelembe veszed, Uram, * Uram, ki állhat meg előtted?
129:4 De nálad vagyon a kegyelem, * és a te törvényedért reménylek benned, Uram.
129:5 Remél az én lelkem az ő igéjéért. * Az én lelkem az Úrban bízik.
129:6 A reggeli vigyázattól éjjelig * bízzék Izrael az Úrban;
129:7 Mert az Úrnál az irgalmasság, * és nála bőséges a megváltás.
129:8 És ő megszabadítja Izraelt * minden gonoszságából.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Out of the depths have I cried unto thee, O Lord!
Ant. Speret * Israël in Dómino.
Psalmus 130 [2]
130:1 Dómine, non est exaltátum cor meum: * neque eláti sunt óculi mei.
130:1 Neque ambulávi in magnis: * neque in mirabílibus super me.
130:2 Si non humíliter sentiébam: * sed exaltávi ánimam meam:
130:2 Sicut ablactátus est super matre sua, * ita retribútio in ánima mea.
130:3 Speret Israël in Dómino, * ex hoc nunc et usque in sǽculum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Speret Israël in Dómino.
Ant. Let Israel * hope in the Lord.
Zsoltár 130 [2]
130:1 Uram, nem fuvalkodott föl az én szívem, * sem szemeim föl nem emelkedtek;
130:1 Sem nem jártam nagy * és fölöttem való csodálatos dolgokban.
130:2 Ha alázatosan nem gondolkodtam, * hanem fölmagasztaltam lelkemet,
130:2 Mint ki anyjától elválasztatott, * úgy legyen az én lelkemnek fizetése.
130:3 Bízzék Izrael az Úrban * mostantól és örökké.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Let Israel hope in the Lord.
Ant. Et omnis * mansuetúdinis eius.
Psalmus 131 [3]
131:1 Meménto, Dómine, David, * et omnis mansuetúdinis eius:
131:2 Sicut iurávit Dómino, * votum vovit Deo Iacob:
131:3 Si introíero in tabernáculum domus meæ, * si ascéndero in lectum strati mei:
131:4 Si dédero somnum óculis meis, * et pálpebris meis dormitatiónem:
131:5 Et réquiem tempóribus meis: donec invéniam locum Dómino, * tabernáculum Deo Iacob.
131:6 Ecce, audívimus eam in Éphrata: * invénimus eam in campis silvæ.
131:7 Introíbimus in tabernáculum eius: * adorábimus in loco, ubi stetérunt pedes eius.
131:8 Surge, Dómine, in réquiem tuam, * tu et arca sanctificatiónis tuæ.
131:9 Sacerdótes tui induántur iustítiam: * et sancti tui exsúltent.
131:10 Propter David, servum tuum, * non avértas fáciem Christi tui.
131:11 Iurávit Dóminus David veritátem, et non frustrábitur eam: * De fructu ventris tui ponam super sedem tuam.
131:12 Si custodíerint fílii tui testaméntum meum, * et testimónia mea hæc, quæ docébo eos:
131:12 Et fílii eórum usque in sǽculum, * sedébunt super sedem tuam.
131:13 Quóniam elégit Dóminus Sion: * elégit eam in habitatiónem sibi.
131:14 Hæc réquies mea in sǽculum sǽculi: * hic habitábo quóniam elégi eam.
131:15 Víduam eius benedícens benedícam: * páuperes eius saturábo pánibus.
131:16 Sacerdótes eius índuam salutári: * et sancti eius exsultatióne exsultábunt.
131:17 Illuc prodúcam cornu David, * parávi lucérnam Christo meo.
131:18 Inimícos eius índuam confusióne: * super ipsum autem efflorébit sanctificátio mea.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Et omnis mansuetúdinis eius.
Ant. O Lord, remember Israel * and all his meekness.
Zsoltár 131 [3]
131:1 Emlékezzél meg, Uram, Dávidról * és minden tűréséről,
131:2 Amint megesküdött az Úrnak, * fogadást fogadott Jákob Istenének:
131:3 Nem megyek be házam hajlékába, * nem hágok föl nyoszolyám ágyára;
131:4 álmot nem engedek szemeimnek, * és szempilláimnak szunnyadást,
131:5 és nyugovást halántékaimnak: * míg helyet nem találok az Úrnak, hajlékot Jákob Istenének.
131:6 Íme hallottunk róla Efratában; * föltaláltuk azt az erdő mezején.
131:7 Menjünk be az ő hajlékába, * imádkozzunk ama helyen, hol az ő lábai állanak.
131:8 Kelj föl, Uram, a te nyughelyedre, * te, és a te szentelésed szekrénye.
131:9 Papjaid öltözzenek igazságba, * és a te szentjeid örvendezzenek.
131:10 Dávidért, a te szolgádért, * ne utáld meg a te fölkented orcáját.
131:11 Igazat esküdött az Úr Dávidnak, és ezt nem másítja meg: * Tested gyümölcséből ültetek a te székedre.
131:12 Ha fiaid megtartják szövetségemet, * és e bizonyságaimat, melyekre megtanítom őket:
131:12 Azok fiai is örökké * a te székeden fognak ülni.
131:13 Mert az Úr választotta Siont, * lakhelyül választotta azt magának.
131:14 Ez az én nyughelyem mindörökkön-örökké; * itt fogok lakni, mert ezt választottam.
131:15 Özvegyeit áldva áldom meg, * és szegényeit megelégítem kenyérrel;
131:16 Papjait felöltöztetem üdvösséggel, * és szentjei örvendve fognak örvendeni.
131:17 Ott növesztek szarvat Dávidnak, * szövétneket gyújtok az én fölkentemnek.
131:18 Ellenségeit gyalázatba öltöztetem, * őrajta pedig virágzani fog az én megszentelésem.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. O Lord, remember Israel and all his meekness.
Ant. Ecce quam bonum, * et quam iucúndum, habitáre fratres in unum!
Psalmus 132 [4]
132:1 Ecce quam bonum et quam iucúndum, habitáre fratres in unum:
132:2 Sicut unguéntum in cápite, * quod descéndit in barbam, barbam Aaron,
132:2 Quod descéndit in oram vestiménti eius: * sicut ros Hermon, qui descéndit in montem Sion.
132:3 Quóniam illic mandávit Dóminus benedictiónem, * et vitam usque in sǽculum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Ecce quam bonum, et quam iucúndum, habitáre fratres in unum!
Ant. Behold * how good and how pleasant it is for brethren to dwell together in unity.
Zsoltár 132 [4]
132:1 Íme mily jó és mily gyönyörűséges * az atyafiaknak együtt lakniuk.
132:2 Mint főn a kenet, * mely lefolyik a szakállra, Áron szakállára,
132:2 Mely lefolyik ruhája szélére; * mint a Hermon harmata, mely leszáll Sion hegyére.
132:3 Mert oda rendel az Úr áldást * és életet mindörökké.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Behold how good and how pleasant it is for brethren to dwell together in unity.
Capitulum Responsorium Hymnus Versus {ex Psalterio secundum diem}
Gen 49:10
Non auferétur sceptrum de Iuda, et dux de fémore eius, donec véniat qui mitténdus est; et ipse erit exspectátio géntium.
℟. Deo grátias.

℟.br. Osténde nobis Dómine * Misericórdiam tuam.
℟. Osténde nobis Dómine * Misericórdiam tuam.
℣. Et salutáre tuum da nobis.
℟. Misericórdiam tuam.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Osténde nobis Dómine * Misericórdiam tuam.

Hymnus
Cónditor alme síderum,
Ætérna lux credéntium,
Christe, Redémptor ómnium,
Exáudi preces súpplicum.

Qui cóndolens intéritu
Mortis períre sǽculum,
Salvásti mundum lánguidum,
Donans reis remédium,

Vergénte mundi véspere,
Uti sponsus de thálamo,
Egréssus honestíssima
Vírginis matris cláusula.

Cuius forti poténtiæ
Genu curvántur ómnia;
Cæléstia, terréstria
Nutu faténtur súbdita.

Te deprecámur, hágie,
Ventúre iudex sǽculi,
Consérva nos in témpore
Hostis a telo pérfidi.

Laus, honor, virtus, glória,
Deo Patri, et Fílio,
Sancto simul Paráclito,
In sæculórum sǽcula.
Amen.

℣. Roráte, cæli, désuper, et nubes pluant iustum.
℟. Aperiátur terra, et gérminet Salvatórem.
Chapter Responsory Hymn Verse {a zsoltáros részből az adott napra}
Gen 49:10
El nem vétetik a fejedelmi pálcza Júdától, és a vezér az ő ágyékából, * mignem eljő, a ki elküldetik, s ő leszen az, kire a nemzetek várakoznak.
℟. Istennek legyen hála.

℟.br. Show us, O Lord, * thy mercy;
℟. Show us, O Lord, * thy mercy;
℣. And grant us thy salvation.
℟. thy mercy
℣. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
℟. Show us, O Lord, * thy mercy;

Himnusz
Ki csillagokat alkotál,
Örökkévaló fénysugár,
Világmegváltó Jézusunk,
Hallgasd meg esengő szavunk.

Hogy el ne ölje ördögi
Ármány a földet, lobogó
Szerelmedben magad vagy a
Veszett világnak orvosa.

Világ köz bűnét hogy leródd,
A keresztfáért elhagyod
Ó szeplőtelen áldozat
A Szűz ölének templomát.

Dicsőséged hatalma ez:
Neved legelső hallatán
Mennyeiek, pokoliak
Térdreszketőn meghajlanak.

Nagy Bíró a végső napon,
Esengve kérünk, hadd legyen
Ellenségünktől védelem
Magas malasztod fegyvere.

Dicsőség, áldás, tisztelet
Az Atyának és Fiúnak,
S a Vigasztalónak velük,
Most és örök időkön át.
Ámen.

℣. Harmatozzatok, egek, onnan felülről, és a felhők essék az igazat.
℟. Nyíljék meg a föld és teremje az Üdvözítőt.
Canticum Magnificat {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. Quǽrite Dóminum, * dum inveníri potest: invocáte eum, dum prope est, allelúia.
Canticum B. Mariæ Virginis
Luc. 1:46-55
1:46 Magníficat * ánima mea Dóminum.
1:47 Et exsultávit spíritus meus: * in Deo, salutári meo.
1:48 Quia respéxit humilitátem ancíllæ suæ: * ecce enim ex hoc beátam me dicent omnes generatiónes.
1:49 Quia fecit mihi magna qui potens est: * et sanctum nomen eius.
1:50 Et misericórdia eius, a progénie in progénies: * timéntibus eum.
1:51 Fecit poténtiam in brácchio suo: * dispérsit supérbos mente cordis sui.
1:52 Depósuit poténtes de sede: * et exaltávit húmiles.
1:53 Esuriéntes implévit bonis: * et dívites dimísit inánes.
1:54 Suscépit Israël púerum suum: * recordátus misericórdiæ suæ.
1:55 Sicut locútus est ad patres nostros: * Ábraham, et sémini eius in sǽcula.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Quǽrite Dóminum, dum inveníri potest: invocáte eum, dum prope est, allelúia.
Magnificat kantikum {Antifóna az időszaki részből}
Ant. Seek ye the Lord * while He may be found; call ye upon Him while He is near. Alleluia.
A Boldogságos Szűz Mária éneke
Lk 1:46-55
1:46 Magasztalja * az én lelkem az Urat,
1:47 és örvendez lelkem * az én üdvözítő Istenemben.
1:48 Mert megtekintette szolgálójának alázatosságát; * íme mostantól boldognak hirdet engem minden nemzedék.
1:49 Mert nagy dolgokat cselekedett nekem a Hatalmas, * kinek szent az ő neve.
1:50 És az ő irgalmassága nemzedékről nemzedékre száll * az őt félőkön.
1:51 Hatalmas dolgot cselekedett az ő karjával, * elszélesztette a szívük szándékában kevélykedőket.
1:52 Levetette a hatalmasokat a fejedelmi székből, * és felmagasztalta az alázatosokat.
1:53 Az éhezőket betöltötte jókkal, * és a gazdagokat üresen bocsátá.
1:54 Oltalmába vette Izraelt, az ő szolgáját, * megemlékezvén irgalmasságáról;
1:55 Amint szólott atyáinknak, * Ábrahámnak és az ő ivadékának örökre.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Seek ye the Lord while He may be found; call ye upon Him while He is near. Alleluia.
Oratio {ex Proprio de Tempore}
Kýrie, eléison. Christe, eléison. Kýrie, eléison.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum cotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
℣. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
℟. Sed líbera nos a malo.
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Excita, quǽsumus, Dómine, poténtiam tuam, et veni: ut ab imminéntibus peccatórum nostrórum perículis, te mereámur protegénte éripi, te liberánte salvári:
Qui vivis et regnas cum Deo Patre, in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
Könyörgés {az időszaki részből}
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
℣. És ne vígy minket kísértésbe,
℟. De szabadíts meg a gonosztól.
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Stir up, O Lord, we pray thee, thy strength, and come among us, that whereas through our sins and wickedness we do justly apprehend thy wrathful judgments hanging over us, thy bountiful grace and mercy may speedily help and deliver us;
Ki élsz és uralkodol az Atyával és a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
Conclusio
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
℣. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
Si descendendum sit a choro, concluditur dicendo.
℣. Divínum auxílium máneat semper nobíscum.
℟. Et cum frátribus nostris abséntibus. Amen.
Befejezés
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
℣. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.
℣. Az Isten áldása maradjon mindig velünk.
℟. És távollévő testvéreinkkel. Ámen.

Matutinum    Laudes
Prima    Tertia    Sexta    Nona
Vesperae    Completorium
Omnes    Plures    Appendix

Options    Sancta Missa    Ordo

Versions
Tridentine - 1570
Tridentine - 1888
Tridentine - 1906
Divino Afflatu - 1954
Reduced - 1955
Rubrics 1960 - 1960
Rubrics 1960 - 2020 USA
Monastic - 1963
Ordo Praedicatorum - 1962
Language 2
Latin
Dansk
Deutsch
English
Español
Français
Italiano
Magyar
Polski
Português
Latin-Bea
Polski-Newer
Votives
Hodie
Apostolorum
Evangelistarum
Unius Martyris
Plurimorum Martyrum
Confessoris Pontificis
Doctorum Pontificium
Confessoris non Pontificis
Doctoris non Pontificis
Unam Virginum
Plures Virgines
Non Virginum Martyrum
Non Virginum non Martyrum
Dedicationis Ecclesiae
Officium defunctorum
Beata Maria in Sabbato
Beatae Mariae Virginis
Officium parvum Beatae Mariae Virginis

Versions      Credits      Download      Rubrics      Technical      Help