Dominica II Adventus ~ Semiduplex II. classis
Commemoratio: Conceptione Beatæ Mariæ Virginis

Vespera    12-08-2018

Incipit
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum cotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave María, grátia plena; Dóminus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta María, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.
V. Deus in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúja.
Kezdet
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes; az Úr van teveled. Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
V. Istenem, jöjj segítségemre!
R. Uram, segíts meg engem!
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
Psalmi {Psalmi et antiphonæ ex Proprio de Tempore}
Ant. Ecce in núbibus cæli
Psalmus 143 [1]
143:1 Benedíctus Dóminus, Deus meus, qui docet manus meas ad prǽlium, * et dígitos meos ad bellum.
143:2 Misericórdia mea, et refúgium meum: * suscéptor meus, et liberátor meus:
143:2 Protéctor meus, et in ipso sperávi: * qui subdit pópulum meum sub me.
143:3 Dómine, quid est homo, quia innotuísti ei? * aut fílius hóminis, quia réputas eum?
143:4 Homo vanitáti símilis factus est: * dies ejus sicut umbra prætéreunt.
143:5 Dómine, inclína cælos tuos, et descénde: * tange montes, et fumigábunt.
143:6 Fúlgura coruscatiónem, et dissipábis eos: * emítte sagíttas tuas, et conturbábis eos.
143:7 Emítte manum tuam de alto, éripe me, et líbera me de aquis multis: * de manu filiórum alienórum.
143:8 Quorum os locútum est vanitátem: * et déxtera eórum, déxtera iniquitátis.
143:9 Deus, cánticum novum cantábo tibi: * in psaltério decachórdo psallam tibi.
143:10 Qui das salútem régibus: * qui redemísti David, servum tuum, de gládio malígno: éripe me.
143:11 Et érue me de manu filiórum alienórum, quorum os locútum est vanitátem: * et déxtera eórum, déxtera iniquitátis:
143:12 Quorum fílii, sicut novéllæ plantatiónes * in juventúte sua.
143:12 Fíliæ eórum compósitæ: * circumornátæ ut similitúdo templi.
143:13 Promptuária eórum plena, * eructántia ex hoc in illud.
143:13 Oves eórum fœtósæ, abundántes in egréssibus suis: * boves eórum crassæ.
143:14 Non est ruína macériæ, neque tránsitus: * neque clamor in platéis eórum.
143:15 Beátum dixérunt pópulum, cui hæc sunt: * beátus pópulus, cujus Dóminus Deus ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Ecce in núbibus cæli Dóminus véniet cum potestáte magna, allelúja.
Zsoltárok {Psalms and antiphons az időszaki részből}
Ant. Behold, the Lord
Zsoltár 143 [1]
143:1 Áldott legyen az én Uram, Istenem, ki kezeimet harcra tanítja, * és ujjamat hadakozásra.
143:2 Irgalmasságom és menedékem ő, * gyámolom és szabadítóm;
143:2 Oltalmazóm ő, és benne bízom, * ki alám veti népemet.
143:3 Uram, mi az ember, hogy magadat tőle megismerteted? * Vagy az ember fia, hogy gondolsz vele?
143:4 Az ember hasonló a hiúsághoz, * napjai, mint az árnyék, elmúlnak.
143:5 Uram, hajtsd meg a te egeidet, és szállj alá; * illesd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek.
143:6 Tündököltesd a villámlást, és szórd széjjel őket; * bocsásd ki nyilaidat, és zavard meg őket.
143:7 Nyújtsd ki kezedet a magasságból, ments meg engem és szabadíts ki a sok vizekből, * az idegen fiak kezéből.
143:8 Kiknek szája hiúságot beszél, * és jobb kezük gonoszság jobbja.
143:9 Isten, új éneket éneklek neked, * a tízhúros hárfán zengek neked;
143:10 Ki megszabadítod a királyokat, * ki megmentetted Dávid szolgádat a gonoszok kardjától; ments meg engem,
143:11 és ragadj ki az idegen fiak kezéből, kiknek szája hiúságot beszél, * és jobb kezük gonoszság jobbja.
143:12 Kiknek fiai mint az új ültetvények * ifjúságukban;
143:12 Leányaik fölékesítvék, * felcsinosítvák köröskörül a templom hasonlatosságára;
143:13 Tárházaik rakvák, * egyre másra halmozottan;
143:13 Juhaik tenyészők, s nagy számmal kijárók; * teheneik kövérek;
143:14 Nincs a kerítésen romlás, sem átjárás, * sem kiáltás utcáikon.
143:15 Boldognak mondják a népet, melynél ezek vannak; * boldog a nép, melynek az Úr az ő Istene.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Behold, the Lord cometh in the clouds of heaven with great power. Alleluja.
Ant. Urbs fortitúdinis
Psalmus 144 [2]
144:1 Exaltábo te, Deus meus, rex: * et benedícam nómini tuo in sǽculum, et in sǽculum sǽculi.
144:2 Per síngulos dies benedícam tibi: * et laudábo nomen tuum in sǽculum, et in sǽculum sǽculi.
144:3 Magnus Dóminus, et laudábilis nimis: * et magnitúdinis ejus non est finis.
144:4 Generátio et generátio laudábit ópera tua: * et poténtiam tuam pronuntiábunt.
144:5 Magnificéntiam glóriæ sanctitátis tuæ loquéntur: * et mirabília tua narrábunt.
144:6 Et virtútem terribílium tuórum dicent: * et magnitúdinem tuam narrábunt.
144:7 Memóriam abundántiæ suavitátis tuæ eructábunt: * et justítia tua exsultábunt.
144:8 Miserátor, et miséricors Dóminus: * pátiens, et multum miséricors.
144:9 Suávis Dóminus univérsis: * et miseratiónes ejus super ómnia ópera ejus.
144:10 Confiteántur tibi, Dómine, ómnia ópera tua: * et sancti tui benedícant tibi.
144:11 Glóriam regni tui dicent: * et poténtiam tuam loquéntur:
144:12 Ut notam fáciant fíliis hóminum poténtiam tuam: * et glóriam magnificéntiæ regni tui.
144:13 Regnum tuum regnum ómnium sæculórum: * et dominátio tua in omni generatióne et generatiónem.
144:14 Fidélis Dóminus in ómnibus verbis suis: * et sanctus in ómnibus opéribus suis.
144:14 Allevat Dóminus omnes qui córruunt: * et érigit omnes elísos.
144:15 Óculi ómnium in te sperant, Dómine: * et tu das escam illórum in témpore opportúno.
144:16 Aperis tu manum tuam: * et imples omne ánimal benedictióne.
144:17 Justus Dóminus in ómnibus viis suis: * et sanctus in ómnibus opéribus suis.
144:18 Prope est Dóminus ómnibus invocántibus eum: * ómnibus invocántibus eum in veritáte.
144:19 Voluntátem timéntium se fáciet: * et deprecatiónem eórum exáudiet: et salvos fáciet eos.
144:20 Custódit Dóminus omnes diligéntes se: * et omnes peccatóres dispérdet.
144:21 Laudatiónem Dómini loquétur os meum: * et benedícat omnis caro nómini sancto ejus in sǽculum, et in sǽculum sǽculi.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Urbs fortitúdinis nostræ Sion, Salvátor ponétur in ea murus et ántemurale: aperíte portas, quia nobíscum Deus, allelúja.
Ant. Our Zion is a strong city,
Zsoltár 144 [2]
144:1 Magasztallak téged, Istenem, királyom, * és áldom a te nevedet örökké, és mindörökkön-örökké.
144:2 Mindennap áldlak téged, * és dicsérem a te nevedet örökké és mindörökkön-örökké.
144:3 Nagy az Úr, és igen nagy dicséretre méltó; * és az ő nagyvoltának nincs határa.
144:4 Nemzedék nemzedéknek fogja dicsérni tetteidet, * és hirdetni hatalmasságodat.
144:5 Elmondják a te szentséged fölséges dicsőségét, * és csodáidat elbeszélik;
144:6 Elmondják a te rettenetes hatalmad erejét, * és nagyvoltodat elbeszélik;
144:7 áradozni fognak, a te bőséges gyönyörűségedről emlékezvén, * és örvendezni igazságodon.
144:8 Könyörülő és irgalmas az Úr, * hosszantűrő és igen irgalmas.
144:9 Édes az Úr mindeneknek, * és könyörületessége minden művei fölött.
144:10 Adjon hálát neked, Uram, minden alkotásod, * és a te szentjeid áldjanak téged.
144:11 Ők országod dicsőségét hirdetik, * és hatalmasságodat beszélik,
144:12 Hogy tudtul adják az emberek fiainak hatalmadat, * és országod fölséges dicsőségét.
144:13 A te országod örökkévaló ország, * és uralkodásod minden nemzedékről nemzedékre száll.
144:14 Hű az Úr minden igéjében, * és szent minden cselekedetében.
144:14 Fölemeli az Úr mind, akik elesnek, * és föltámaszt minden levertet.
144:15 Mindenek szemei tebenned bíznak, Uram, * és te adsz eledelt azoknak alkalmas időben.
144:16 Fölnyitod kezeidet, * és betöltesz minden élő teremtményt áldással.
144:17 Igazságos az Úr minden utaiban, * és szent minden cselekedetében.
144:18 Közel van az Úr mindazokhoz, kik őt segítségül hívják, * mindazokhoz, kik őt segítségül hívják igazságban.
144:19 Az őt félők akaratát megcselekszi, * és könyörgésüket meghallgatja, és megszabadítja őket.
144:20 Megőrzi az Úr mindazokat, kik őt szeretik, * és elveszít minden bűnöst.
144:21 Az Úr dicséretét beszélje szám, * és áldja minden test az ő szent nevét örökké és mindörökkön-örökké.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Our Zion is a strong city, the Saviour will God appoint in her for walls and bulwarks; open ye the gates, for God is with us. Alleluja.
Ant. Ecce apparébit
Psalmus 145 [3]
145:2 Lauda, ánima mea, Dóminum, laudábo Dóminum in vita mea: * psallam Deo meo quámdiu fúero.
145:3 Nolíte confídere in princípibus: * in fíliis hóminum, in quibus non est salus.
145:4 Exíbit spíritus ejus, et revertétur in terram suam: * in illa die períbunt omnes cogitatiónes eórum.
145:5 Beátus, cujus Deus Jacob adjútor ejus, spes ejus in Dómino, Deo ipsíus: * qui fecit cælum et terram, mare, et ómnia, quæ in eis sunt.
145:7 Qui custódit veritátem in sǽculum, facit judícium injúriam patiéntibus: * dat escam esuriéntibus.
145:7 Dóminus solvit compedítos: * Dóminus illúminat cæcos.
145:8 Dóminus érigit elísos, * Dóminus díligit justos.
145:9 Dóminus custódit ádvenas, pupíllum et víduam suscípiet: * et vias peccatórum dispérdet.
145:10 Regnábit Dóminus in sǽcula, Deus tuus, Sion, * in generatiónem et generatiónem.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Ecce apparébit Dóminus, et non mentiétur: si moram fécerit, exspécta eum, quia véniet, et non tardábit, allelúja.
Ant. Behold, the Lord
Zsoltár 145 [3]
145:2 Dicsérd, én lelkem, az Urat, dicsérem az Urat életemben, * dicséretet mondok az én Istenemnek, valamíg leszek.
145:3 Ne bízzatok a fejedelmekben, * az emberek fiaiban, kik nem segíthetnek.
145:4 Kimegyen lelkük, és visszatérnek földjükbe; * azon a napon elvész minden gondolatuk.
145:5 Boldog, akinek segítője Jákob Istene, és reménysége az ő Urában, Istenében van, * ki az eget és a földet teremtette, a tengert és mindazt, mi azokban vagyon;
145:7 Ki az igazmondást örökké megtartja, ítéletet tesz a méltatlanul szenvedőknek, * eledelt ad az éhezőknek.
145:7 Az Úr föloldja a foglyokat, * az Úr megvilágosítja a vakokat,
145:8 Az Úr fölemeli a leverteket, * az Úr szereti az igazakat.
145:9 Az Úr megőrzi a jövevényeket, az árvát és az özvegyet fölfogja, * és a bűnösök utait elveszíti.
145:10 Az Úr országol mindörökké, a te Istened, Sion, * nemzedékről nemzedékre.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Behold, the Lord shall appear and not lie though He tarry, wait for Him, because He will come and will not tarry. Alleluja.
Ant. Montes et colles
Psalmus 146 [4]
146:1 Laudáte Dóminum quóniam bonus est psalmus: * Deo nostro sit jucúnda, decóraque laudátio.
146:2 Ædíficans Jerúsalem Dóminus: * dispersiónes Israélis congregábit.
146:3 Qui sanat contrítos corde: * et álligat contritiónes eórum.
146:4 Qui númerat multitúdinem stellárum: * et ómnibus eis nómina vocat.
146:5 Magnus Dóminus noster, et magna virtus ejus: * et sapiéntiæ ejus non est númerus.
146:6 Suscípiens mansuétos Dóminus: * humílians autem peccatóres usque ad terram.
146:7 Præcínite Dómino in confessióne: * psállite Deo nostro in cíthara.
146:8 Qui óperit cælum núbibus: * et parat terræ plúviam.
146:8 Qui prodúcit in móntibus fænum: * et herbam servitúti hóminum.
146:9 Qui dat juméntis escam ipsórum: * et pullis corvórum invocántibus eum.
146:10 Non in fortitúdine equi voluntátem habébit: * nec in tíbiis viri beneplácitum erit ei.
146:11 Beneplácitum est Dómino super timéntes eum: * et in eis, qui sperant super misericórdia ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Montes et colles cantábunt coram Deo laudem, et ómnia ligna silvárum plaudent mánibus: quóniam véniet Dominátor Dóminus in regnum ætérnum, allelúja, allelúja.
Ant. The mountains and the hills
Zsoltár 146 [4]
146:1 Dicsérjétek az Urat, mert jó a dicséret; * a mi Istenünknek gyönyörű és illendő dicsérete legyen.
146:2 Fölépítvén az Úr Jeruzsálemet, * Izraelnek elszéledettjeit egybegyűjti.
146:3 Meggyógyítja a töredelmes szívűeket, * és bekötözi azok sebeit.
146:4 Megszámlálja a csillagok sokaságát, * és mindegyiket nevén szólítja.
146:5 Nagy a mi Urunk, és nagy az ő ereje, * és bölcsességének nincsen száma.
146:6 A szelídeket fölfogja az Úr, * a bűnösöket pedig földig alázza.
146:7 Énekeljetek az Úrnak hálaadással, * zengjetek hárfán a mi Istenünknek,
146:8 Ki beborítja az eget felhőkkel, * és a földnek esőt készít.
146:8 Ki a hegyeken szénát teremt * és füvet az emberek szolgálatára.
146:9 Ki megadja élelmüket a barmoknak * és a hozzá kiáltó hollófiaknak.
146:10 Nem a ló erősségében telik kedve, * sem a férfiú lábszáraiban gyönyörködése.
146:11 Az Úr az őt félőkben gyönyörködik, * és azokban, kik az ő irgalmasságában bíznak.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. The mountains and the hills shall break forth before God into singing, and all the trees of the wood shall clap their hands for the Lord the Ruler cometh, and He shall reign for ever and ever. Alleluja, Alleluja.
Ant. Ecce Dóminus
Psalmus 147 [5]
147:1 Lauda, Jerúsalem, Dóminum: * lauda Deum tuum, Sion.
147:2 Quóniam confortávit seras portárum tuárum: * benedíxit fíliis tuis in te.
147:3 Qui pósuit fines tuos pacem: * et ádipe fruménti sátiat te.
147:4 Qui emíttit elóquium suum terræ: * velóciter currit sermo ejus.
147:5 Qui dat nivem sicut lanam: * nébulam sicut cínerem spargit.
147:6 Mittit crystállum suam sicut buccéllas: * ante fáciem frígoris ejus quis sustinébit?
147:7 Emíttet verbum suum, et liquefáciet ea: * flabit spíritus ejus, et fluent aquæ.
147:8 Qui annúntiat verbum suum Jacob: * justítias, et judícia sua Israël.
147:9 Non fecit táliter omni natióni: * et judícia sua non manifestávit eis.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Ecce Dóminus noster cum virtúte véniet, et illuminábit óculos servórum suórum, allelúja.
Ant. Behold, our Lord
Zsoltár 147 [5]
147:1 Dicsérd, Jeruzsálem, az Urat; * dicsérd, Sion, a te Istenedet.
147:2 Mert megerősítette kapuidnak zárait, * benned megáldotta fiaidat.
147:3 Ki békéssé tette határaidat, * és a búza javával elégít meg téged.
147:4 Ki elküldi szózatát a földre; * sebesen fut az ő beszéde.
147:5 Ki a havat, mint a gyapjat adja, * a ködöt, mint a hamvat hinti.
147:6 Jegét darabonként ereszti; * ki tűrheti el annak hidegségét?
147:7 Elküldi ismét az ő igéjét, és fölolvasztja azokat; * az ő szele fúj, és vizek folynak.
147:8 Ki igéjét Jákobnak hirdeti, * rendeléseit és törvényeit Izraelnek.
147:9 Nem cselekedett így semmi más nemzettel, * és azoknak nem jelentette ki ítéleteit.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Behold, our Lord cometh with power, and He shall lighten the eyes of His servants. Alleluja.
Capitulum Hymnus Versus {ex Proprio de Tempore}
Rom 15:4
Fratres: Quæcúmque scripta sunt, ad nostram doctrínam scripta sunt: ut per patiéntiam, et consolatiónem Scripturárum spem habeámus.
R. Deo grátias.

Hymnus
Cónditor alme síderum,
ætérna lux credéntium,
Christe, redémptor ómnium,
exáudi preces súpplicum.

Qui cóndolens intéritu
mortis períre sæculum,
salvásti mundum lánguidum,
donans reis remédium,

Vergénte mundi véspere,
uti sponsus de thálamo,
egréssus honestíssima
Vírginis matris cláusula.

Cuius forti poténtiæ
genu curvántur ómnia;
cæléstia, terréstria
nutu faténtur súbdita.

Te, Sancte, fide quæsumus,
ventúre iudex sæculi,
consérva nos in témpore
hostis a telo pérfidi.

Sit, Christe, rex piíssime,
tibi Patríque glória
cum Spíritu Paráclito,
in sempitérna sæcula.
Amen.

V. Roráte, cæli, désuper, et nubes pluant justum.
R. Aperiátur terra, et gérminet Salvatórem.
Olvasmány, himnusz, vers {az időszaki részből}
Rom 15:4
Testvérek: Amit hajdan megírtak, azt tanulságul írták, hogy az Írásból türelmet és vigasztalást merítsünk reményünk megőrzésére.
R. Istennek legyen hála.

Himnusz
Ki csillagokat alkotál,
Örökkévaló fénysugár,
Világmegváltó Jézusunk,
Hallgasd meg esengő szavunk.

Hogy el ne ölje ördögi
Ármány a földet, lobogó
Szerelmedben magad vagy a
Veszett világnak orvosa.

Világ köz bűnét hogy leródd,
A keresztfáért elhagyod
Ó szeplőtelen áldozat
A Szűz ölének templomát.

Dicsőséged hatalma ez:
Neved legelső hallatán
Mennyeiek, pokoliak
Térdreszketőn meghajlanak.

Nagy Bíró a végső napon,
Esengve kérünk, hadd legyen
Ellenségünktől védelem
Magas malasztod fegyvere.

Dicsőség, áldás, tisztelet
Az Atyának és Fiúnak,
S a Vigasztalónak velük,
Most és örök időkön át.
Ámen.

V. Harmatozzatok, egek, onnan felülről, és a felhők essék az igazat.
R. Nyíljék meg a föld és teremje az Üdvözítőt.
Canticum Magnificat {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. Veni, Dómine,
(Canticum B. Mariæ Virginis * Luc. 1:46-55)
1:46 Magníficat * ánima mea Dóminum.
1:47 Et exsultávit spíritus meus: * in Deo, salutári meo.
1:48 Quia respéxit humilitátem ancíllæ suæ: * ecce enim ex hoc beátam me dicent omnes generatiónes.
1:49 Quia fecit mihi magna, qui potens est: * et sanctum nomen ejus.
1:50 Et misericórdia ejus, a progénie in progénies: * timéntibus eum.
1:51 Fecit poténtiam in brácchio suo: * dispérsit supérbos mente cordis sui.
1:52 Depósuit poténtes de sede: * et exaltávit húmiles.
1:53 Esuriéntes implévit bonis: * et dívites dimísit inánes.
1:54 Suscépit Israël púerum suum: * recordátus misericórdiæ suæ.
1:55 Sicut locútus est ad patres nostros: * Ábraham, et sémini ejus in sǽcula.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Veni, Dómine, visitáre nos in pace, ut lætémur coram te corde perfécto.
Magnificat kantikum {Antifóna az időszaki részből}
Ant. Come, O Lord,
(A Boldogságos Szűz Mária éneke * Lk 1:46-55)
1:46 Magasztalja * az én lelkem az Urat,
1:47 és örvendez lelkem * az én üdvözítő Istenemben.
1:48 Mert megtekintette szolgálójának alázatosságát; * íme mostantól boldognak hirdet engem minden nemzedék.
1:49 Mert nagy dolgokat cselekedett nekem a Hatalmas, * kinek szent az ő neve.
1:50 És az ő irgalmassága nemzedékről nemzedékre száll * az őt félőkön.
1:51 Hatalmas dolgot cselekedett az ő karjával, * elszélesztette a szívük szándékában kevélykedőket.
1:52 Levetette a hatalmasokat a fejedelmi székből, * és felmagasztalta az alázatosokat.
1:53 Az éhezőket betöltötte jókkal, * és a gazdagokat üresen bocsátá.
1:54 Oltalmába vette Izraelt, az ő szolgáját, * megemlékezvén irgalmasságáról;
1:55 amint szólott atyáinknak, * Ábrahámnak és az ő ivadékának örökre.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Come, O Lord, visit us in peace, that we may rejoice before thee with all our heart.
Preces Feriales{omittitur}
Hétköznapi könyörgések{elmarad}
Oratio {ex Proprio de Tempore}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Excita, Dómine, corda nostra ad præparándas Unigéniti tui vias: ut, per eius advéntum, purificátis tibi méntibus servíre mereámur:
Qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.

Commemoratio Conceptione Beatæ Mariæ Virginis
Ant. Conceptio tua, Dei Genitrix Virgo, gaudium annuntiavit universo mundo: ex te enim ortus est sol justitiæ, Christus Deus noster: qui solvens maledictionem, dedit benedictionem, et confundens mortem, donavit nobis vitam sempiternam.

V. Conceptio est hodie sanctæ Mariæ Virginis.
R. Cujus vita inclyta cunctas illustrat ecclesias.

Orémus.
Famulis tuis, quǽsumus Domine, cælestis gratiæ munus impertire: ut quibus beatæ Virginis partus exstitit salutis exordium, Conceptionis ejus votiva solemnitas pacis tribuat incrementum.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
Könyörgés {az időszaki részből}
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk
Stir up our hearts, O Lord, to make ready the ways of thine Only-begotten Son, that by His coming our minds being purified, we may the more worthily give up ourselves to thy service:
Aki veled és a Szentlélekkel együtt él és uralkodik, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.

Commemoration Conceptione Beatae Mariae Virginis
Ant. thy Birth O Virgin Mother of God, was a message of joy to the whole world, for out of thee rose the Sun of righteousness, even Christ our God. Who hath taken away the curse and brought a blessing, confounded death, and given unto us everlasting life.

V. This day is the Conception of the holy Virgin Mary.
R. Whose famous life still sheddeth lustre upon all the Churches.

Könyörögjünk.
Grant unto us thy servants, we beseech thee, O Lord, the gift of thy heavenly grace, unto whom Thou didst give the first sight of a Saviour as the offspring of a Blessed Virgin, and grant that this Feast, which they keep in honour of the same Virgin, may avail them unto the increase of peace.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
Suffragium{omittitur}
Közbenjárás kérése{elmarad}
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum cotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Befejezés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
V. Áldjuk az Urat.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.

Matutinum    Laudes
Prima    Tertia    Sexta    Nona
Vesperae    Completorium

Versions
pre Trident Monastic
Trident 1570
Trident 1910
Divino Afflatu
Reduced 1955
Rubrics 1960
1960 Newcalendar
Language 2
Latin
Deutsch
English
Espanol
Francais
Italiano
Magyar
Polski
Portugues
Polski-Newer
Votive
hodie
Dedicatio
Defunctorum
Parvum B.M.V.

Options