Feria Tertia infra Hebdomadam Passionis ~ Feria major


Matutinum    3-27-2012

Software error:

Malformed UTF-8 character (fatal) at /home1/lzkissne/public_html/divinumofficium/cgi-bin/horas/horas.pl line 1171.

For help, please send mail to the webmaster (webmaster@divinumofficium.lzkiss.net), giving this error message and the time and date of the error.

Incipit
V. Dómine, lábia mea apéries.
R. Et os meum annuntiábit laudem tuam.

Psalmus 3 [0]
3:1 Dómine, quid multiplicáti sunt qui tríbulant me? * multi insúrgunt advérsum me.
3:2 Multi dicunt ánimæ meæ: * Non est salus ipsi in Deo ejus.
3:3 Tu autem, Dómine, suscéptor meus es, * glória mea, et exáltans caput meum.
3:4 Voce mea ad Dóminum clamávi: * et exaudívit me de monte sancto suo.
3:5 Ego dormívi, et soporátus sum: * et exsurréxi, quia Dóminus suscépit me.
3:6 Non timébo míllia pópuli circumdántis me: * exsúrge, Dómine, salvum me fac, Deus meus.
3:7 Quóniam tu percussísti omnes adversántes mihi sine causa: * dentes peccatórum contrivísti.
3:8 Dómini est salus: * et super pópulum tuum benedíctio tua.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Kezdet
V. Nyisd meg Uram, ajkamat,
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam!

Zsoltár 3 [0]
3:1 Uram! mennyire megsokasodtak, * kik engem szorongatnak. Sokan támadnak ellenem.
3:2 Sokan mondják lelkemnek: * Nincs neki szabadúlása az õ Istenében.
3:3 Te pedig, Uram! én oltalmazóm vagy; * én dicsõségem, ki fölemeled fejemet.
3:4 Szómmal az Úrhoz kiáltottam; * és meghallgatott engem az õ szent hegyérõl.
3:5 Én szenderegtem, és mély álomban voltam, és fölkeltem; * mert az Úr megtartott engem.
3:6 Nem félek az engem környezõ nép ezreitõl; kelj föl, Uram! * szabadíts meg engem, én Istenem!
3:7 Mert te verted meg mind, kik ok nélkül ellenkeztek velem; * a bûnösök fogait összetörted.
3:8 Az Úré a szabadítás, * és népeden a te áldásod.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Invitatorium {Antiph. ex Psalterio secundum tempora}
Ant. Jubilemus Deo, * Salutari nostro.
Ant. Jubilemus Deo, * Salutari nostro.
Veníte, exsultémus Dómino, jubilémus Deo, salutári nostro: præoccupémus fáciem ejus in confessióne, et in psalmis jubilémus ei.
Ant. Jubilemus Deo, * Salutari nostro.
Quóniam Deus magnus Dóminus, et Rex magnus super omnes deos, quóniam non repéllet Dóminus plebem suam: quia in manu ejus sunt omnes fines terræ, et altitúdines móntium ipse cónspicit.
Ant. Salutari nostro.
Quóniam ipsíus est mare, et ipse fecit illud, et áridam fundavérunt manus ejus (genuflectitur) veníte, adorémus, et procidámus ante Deum: plorémus coram Dómino, qui fecit nos, quia ipse est Dóminus, Deus noster; nos autem pópulus ejus, et oves páscuæ ejus.
Ant. Jubilemus Deo, * Salutari nostro.
Sicut in exacerbatióne secúndum diem tentatiónis in desérto: ubi tentavérunt me patres vestri, probavérunt et vidérunt ópera mea.
Ant. Salutari nostro.
Quadragínta annis próximus fui generatióni huic, et dixi; Semper hi errant corde, ipsi vero non cognovérunt vias meas: quibus jurávi in ira mea; Si introíbunt in réquiem meam.
Ant. Jubilemus Deo, * Salutari nostro.
Ant. Jubilemus Deo, * Salutari nostro.
Imádságra hivás {Antiph. zsoltáros részbõl az egyházi év szerint}
Ant. Let us make a joyful noise to * the God of our salvation.
Ant. Let us make a joyful noise to * the God of our salvation.
Jertek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek: Járúljunk orczája elé háladással, és zsoltárokkal vígadjunk neki.
Ant. Let us make a joyful noise to * the God of our salvation.
Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenek fölött: Mert kezében vagyon a föld minden határa, és övéi a hegyek magasságai.
Ant. the God of our salvation.
Mert övé a tenger, és õ alkotta azt, és az õ kezei alakították a szárazat. (térdet hajt) Jertek, imádva borúljunk le, és sírjunk az Úr elõtt, ki minket alkotott: Mert õ a mi Urunk Istenünk, és mi az õ legelõjének népe, és kezeinek juhai.
Ant. Let us make a joyful noise to * the God of our salvation.
Mint ama boszantással a kisértés napján a pusztában: hol megkisértettek engem atyáitok, próbára tettek engem, bár látták cselekedeteimet.
Ant. the God of our salvation.
Negyven esztendeig boszantott engem e nemzedék, és mondám; Ezek szivökben mindenkor tévelygenek: És nem ismerték meg az én utaimat, úgy hogy megesküdtem haragomban; Nem mennek be az én nyugodalmamba.
Ant. Let us make a joyful noise to * the God of our salvation.
Ant. Let us make a joyful noise to * the God of our salvation.
Hymnus {ex Psalterio secundum tempora}
Pange, lingua, gloriósi
Láuream certáminis,
Et super Crucis trophǽo
Dic triúmphum nobilem,
Quáliter Redémptor orbis
Immolátus vícerit.

De paréntis protoplásti
Fraude Factor cóndolens,
Quando pomi noxiális
In necem morsu ruit,
Ipse lignum tunc notávit,
Damna ligni ut sólveret.

Hoc opus nostræ salútis
Ordo depopóscerat,
Multifórmis proditóris
Ars ut artem fálleret,
Et medélam ferret inde,
Hostis unde lǽserat.

Quando venit ergo sacri
Plenitúdo témporis,
Missus est ab arce Patris
Natus, orbis Cónditor,
Atque ventre virgináli
Carne amíctus pródiit.

Vagit infans inter arcta
Cónditus præsépia:
Membra pannis involúta
Virgo Mater álligat:
Et Dei manus pedésque
Stricta cingit fáscia.

Sempitérna sit beátæ
Trinitáti glória,
Æqua Patri, Filióque;
Par decus Paráclito:
Uníus Triníque nomen
Laudet univérsitas.
Amen.
Himnusz {zsoltáros részbõl az egyházi év szerint}
Gyôzedelmes harc babérját
Boldog ajkam énekeld.
Ünnepeld a szent keresztet,
Mint nemes gyôzelmi jelt,
S a feláldozott Királyt, ki
Sír ölébôl gyôzni kelt.

Ezt a fát az ôsszülôknek
Alkotónk jelölte meg,
Mert halált a végzetes fa
Almájával ettenek:
Azt akarta, fának átkát
Fának titka törje meg.

Ezt a dolgot megváltásunk
Rendje-módja rendelé:
Igy az álnok árulónak
Csel zavarja meg cselét,
S honnan a seb mérge áradt,
Onnan kapja gyógyszerét.

Igy, mikor a szent idônek
Teljessége már betölt,
Földre szállott Atyja mellôl
A teremtô Egyszülött
És a szûzi méh ölében
Embertestbe öltözött

Sirdogál a kisded Jézus,
Szûk a jászolágy neki.
Gyenge testét édesanyja
Rongy közé kötözgeti,
És az Isten keze-lábát
Pólyagöngyöleg fedi.

A Boldog Szentháromságnak
Mindörökké tisztelet,
Atyát, Fiut, Vigasztalót
Egyformán dícsérjetek,
Ama Háromságos-Egynek
Nevét áldják mindenek.
Ámen.
Psalmi cum lectionibus {Antiphonae ex Psalterio secundum tempora}
Nocturn I.
Ant. Adjútor * in tribulatiónibus
Psalmus 45 [1]
45:1 Deus noster refúgium, et virtus: * adjútor in tribulatiónibus, quæ invenérunt nos nimis.
45:2 Proptérea non timébimus dum turbábitur terra: * et transferéntur montes in cor maris.
45:3 Sonuérunt, et turbátæ sunt aquæ eórum: * conturbáti sunt montes in fortitúdine ejus.
45:4 Flúminis ímpetus lætíficat civitátem Dei: * sanctificávit tabernáculum suum Altíssimus.
45:5 Deus in médio ejus, non commovébitur: * adjuvábit eam Deus mane dilúculo.
45:6 Conturbátæ sunt Gentes, et inclináta sunt regna: * dedit vocem suam, mota est terra.
45:7 Dóminus virtútum nobíscum: * suscéptor noster Deus Jacob.
45:8 Veníte, et vidéte ópera Dómini, quæ pósuit prodígia super terram: * áuferens bella usque ad finem terræ.
45:9 Arcum cónteret, et confrínget arma: * et scuta combúret igni.
45:10 Vacáte, et vidéte quóniam ego sum Deus: * exaltábor in Géntibus, et exaltábor in terra.
45:11 Dóminus virtútum nobíscum: * suscéptor noster Deus Jacob.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Zsoltárok és olvasmányok {Antiphonae zsoltáros részbõl az egyházi év szerint}
Nocturn I.
Ant. God is our help * in trouble.
Zsoltár 45 [1]
45:1 A mi Istenünk oltalom és erõ; * segítõ a szorongatásokban, melyek igen elértek minket.
45:2 Azért nem félünk, ha a föld megrendûl is, * és a hegyek a tenger szivébe vitetnek.
45:3 Zúgjanak bár és háborogjanak az õ vizei, * rengjenek a hegyek az õ erõssége miatt:
45:4 A folyó rohama fölvidítja az Isten városát, * megszenteli hajlékát a Fölséges.
45:5 Isten annak közepette van, s nem fog ingani; * megsegíti õt Isten korán reggel.
45:6 Fölháborodtak a nemzetek, és hanyatlottak az országok; * õ szózatát adta, és megrendûlt a föld.
45:7 Az erõk Ura mivelünk; * oltalmazónk Jákob Istene.
45:8 Jõjetek elõ, és lássátok az Úr cselekedeteit, * minõ csodákat tett a földön:
45:9 Megszüntetvén a hadakat a föld végeig, eltöri a kézijat, és összezúzza a fegyvereket, * és a paizsokat megégeti tûzzel.
45:10 Szûnjetek meg, és lássátok, hogy én vagyok az Isten; * fölmagasztaltatom a nemzetek között, és fölmagasztaltatom a földön.
45:11 Az erõk Ura mivelünk; * oltalmazónk Jákob Istene.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen

Psalmus 46 [2]
46:1 Omnes gentes, pláudite mánibus: * jubiláte Deo in voce exsultatiónis.
46:2 Quóniam Dóminus excélsus, terríbilis: * Rex magnus super omnem terram.
46:3 Subjécit pópulos nobis: * et gentes sub pédibus nostris.
46:4 Elégit nobis hereditátem suam: * spéciem Jacob, quam diléxit.
46:5 Ascéndit Deus in júbilo: * et Dóminus in voce tubæ.
46:6 Psállite Deo nostro, psállite: * psállite Regi nostro, psállite.
46:7 Quóniam Rex omnis terræ Deus: * psállite sapiénter.
46:8 Regnábit Deus super gentes: * Deus sedet super sedem sanctam suam.
46:9 Príncipes populórum congregáti sunt cum Deo Ábraham: * quóniam dii fortes terræ veheménter eleváti sunt.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Adjútor * in tribulatiónibus
Zsoltár 46 [2]
46:1 Minden nemzetek! tapsoljatok kézzel; * örvendezzetek az Úrnak vigaság szavával.
46:2 Mert az Úr fölséges, rettenetes; * nagy király az egész földön.
46:3 Alánk vetette a népeket, * és a pogányokat lábaink alá;
46:4 Közöttünk választotta örökségét, Jákob szépségét, * melyet szeret.
46:5 Fölment az Isten örvendezéssel, * az Úr harsonaszóval.
46:6 Énekeljetek a mi Istenünknek, énekeljetek; * énekeljetek a mi királyunknak, énekeljetek.
46:7 Mert az egész föld királya az Isten; * énekeljetek bölcseséggel.
46:8 Isten országol a pogányokon; * Isten az õ szent székében ül.
46:9 A föld népeinek fejedelmei Ábrahám Istenéhez gyûlnek; * mert a föld erõs istenei igen fölemelkednek.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen

Ant. God is our help * in trouble.
Ant. Magnus Dóminus * et laudábilis nimis
Psalmus 47 [3]
47:1 Magnus Dóminus, et laudábilis nimis * in civitáte Dei nostri, in monte sancto ejus.
47:2 Fundátur exsultatióne univérsæ terræ mons Sion, * látera Aquilónis, cívitas Regis magni.
47:3 Deus in dómibus ejus cognoscétur: * cum suscípiet eam.
47:4 Quóniam ecce reges terræ congregáti sunt: * convenérunt in unum.
47:5 Ipsi vidéntes sic admiráti sunt, conturbáti sunt, commóti sunt: * tremor apprehéndit eos.
47:6 Ibi dolóres ut parturiéntis: * in spíritu veheménti cónteres naves Tharsis.
47:7 Sicut audívimus, sic vídimus in civitáte Dómini virtútum, in civitáte Dei nostri: * Deus fundávit eam in ætérnum.
47:8 Suscépimus, Deus, misericórdiam tuam, * in médio templi tui.
47:9 Secúndum nomen tuum, Deus, sic et laus tua in fines terræ: * justítia plena est déxtera tua.
47:10 Lætétur mons Sion, et exsúltent fíliæ Judæ: * propter judícia tua, Dómine.
47:11 Circúmdate Sion, et complectímini eam: * narráte in túrribus ejus.
47:12 Pónite corda vestra in virtúte ejus: * et distribúite domos ejus, ut enarrétis in progénie áltera.
47:13 Quóniam hic est Deus, Deus noster in ætérnum et in sæculum sæculi: * ipse reget nos in sæcula.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Great is the Lord, * and greatly to be praised.
Zsoltár 47 [3]
47:1 Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek * városában, az õ szent hegyén.
47:2 Az egész föld örömére van alapitva Sion hegye, * éjszaki oldalán a nagy király városa.
47:3 Házaiban az Isten ismeretes, * mint az õ oltalmok.
47:4 Mert ime a föld királyai * összegyûltek, egyesûltek;
47:5 õk azt így látván, elcsodálkoztak, zavarba jöttek, megindúltak; * reszketés fogta el õket;
47:6 Oly fájdalom, mint a szülõé, és a mily rohanó a szélvész, * mely összetöri Tarzis hajóit.
47:7 A mint hallottuk, úgy láttuk az erõk Ura városában, a mi Istenünk városában; * Isten alapította azt mindörökre.
47:8 Megemlékezünk, Isten, a te * irgalmasságodról templomodnak közepette.
47:9 Valamint a te neved, Isten, úgy dicséreted is a föld határaig ér; * igazsággal teljes a te jobbod.
47:10 Vigadjon Sion hegye, és örvendezzenek Júda * leányai itéleteid miatt, Uram!
47:11 Kerûljétek meg Siont és szemléljétek azt körûl; * számláljátok meg tornyait.
47:12 Függeszszétek sziveiteket erõsségére, vegyétek számba házait, * hogy elbeszéljétek a jövõ nemzedéknek:
47:13 Mert ez az Isten, a mi Istenünk örökké és mindörökön örökké; * õ igazgat minket mindörökké.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen

Psalmus 48 [4]
48:1 Audíte hæc, omnes Gentes: * áuribus percípite omnes, qui habitátis orbem:
48:2 Quique terrígenæ, et fílii hóminum: * simul in unum dives et pauper.
48:3 Os meum loquétur sapiéntiam: * et meditátio cordis mei prudéntiam.
48:4 Inclinábo in parábolam aurem meam: * apériam in psaltério propositiónem meam.
48:5 Cur timébo in die mala? * iníquitas calcánei mei circúmdabit me:
48:6 Qui confídunt in virtúte sua: * et in multitúdine divitiárum suárum gloriántur.
48:7 Frater non rédimit, rédimet homo: * non dabit Deo placatiónem suam.
48:8 Et prétium redemptiónis ánimæ suæ: * et laborábit in ætérnum, et vivet adhuc in finem.
48:9 Non vidébit intéritum, cum víderit sapiéntes moriéntes: * simul insípiens, et stultus períbunt.
48:10 Et relínquent aliénis divítias suas: * et sepúlcra eórum domus illórum in ætérnum.
48:11 Tabernácula eórum in progénie et progénie: * vocavérunt nómina sua in terris suis.
48:12 Et homo, cum in honóre esset, non intelléxit: * comparátus est juméntis insipiéntibus, et símilis factus est illis.
48:14 Hæc via illórum scándalum ipsis: * et póstea in ore suo complacébunt.
48:15 Sicut oves in inférno pósiti sunt: * mors depáscet eos.
48:16 Et dominabúntur eórum justi in matutíno: * et auxílium eórum veteráscet in inférno a glória eórum.
48:17 Verúmtamen Deus rédimet ánimam meam de manu ínferi: * cum accéperit me.
48:18 Ne timúeris, cum dives factus fúerit homo: * et cum multiplicáta fúerit glória domus ejus.
48:19 Quóniam cum interíerit, non sumet ómnia: * neque descéndet cum eo glória ejus.
48:20 Quia ánima ejus in vita ipsíus benedicétur: * confitébitur tibi cum beneféceris ei.
48:21 Introíbit usque in progénies patrum suórum: * et usque in ætérnum non vidébit lumen.
48:21 Homo, cum in honóre esset, non intelléxit: * comparátus est juméntis insipiéntibus, et símilis factus est illis.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Magnus Dóminus * et laudábilis nimis