Feria Tertia infra Hebdomadam Passionis ~ Feria major


Vespera    3-27-2012

Incipit
V. Deus in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Laus tibi, Dómine, Rex ætérnæ glóriæ.
Kezdet
V. Istenem, jöjj segítségemre.
R. Uram, segíts meg engemet.
V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökké. Ámen.
Dicséret neked Urunk, örök dicsőség királya.
Psalmi {ex Psalterio secundum diem}
Ant. De profúndis * clamávi ad te Dómine
Psalmus 129 [1]
129:1 De profundis clamávi ad te, Dómine: * Dómine, exáudi vocem meam:
129:2 Fiant aures tuæ intendéntes, * in vocem deprecatiónis meæ.
129:3 Si iniquitátes observáveris, Dómine: * Dómine, quis sustinébit?
129:4 Quia apud te propitiátio est: * et propter legem tuam sustínui te, Dómine.
129:5 Sustínuit ánima mea in verbo ejus: * sperávit ánima mea in Dómino.
129:6 A custódia matutína usque ad noctem: * speret Israël in Dómino.
129:7 Quia apud Dóminum misericórdia: * et copiósa apud eum redémptio.
129:8 Et ipse rédimet Israël, * ex ómnibus iniquitátibus ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. De profúndis * clamávi ad te Dómine
Zsoltárok {a zsoltáros részből az adott napra}
Ant. De profundis * clamavi ad te Domine
Zsoltár 129 [1]
129:1 A mélységekből kiáltok, Uram, hozzád, * Uram, hallgasd meg az én szómat,
129:2 Legyenek füleid figyelmesek * az én könyörgésem szavára.
129:3 Ha a vétkeket figyelembe veszed, Uram, * Uram, ki állhat meg előtted?
129:4 De nálad vagyon a kegyelem, * és a te törvényedért reménylek benned, Uram.
129:5 Remél az én lelkem az ő igéjéért. * Az én lelkem az Úrban bízik.
129:6 A reggeli vigyázattól éjjelig * bízzék Izrael az Úrban;
129:7 Mert az Úrnál az irgalmasság, * és nála bőséges a megváltás.
129:8 És ő megszabadítja Izraelt * minden gonoszságából.
V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökké. Ámen.

Ant. De profundis * clamavi ad te Domine
Ant. Speret * Israël in Dómino
Psalmus 130 [2]
130:1 Dómine, non est exaltátum cor meum: * neque eláti sunt óculi mei.
130:2 Neque ambulávi in magnis: * neque in mirabílibus super me.
130:3 Si non humíliter sentiébam: * sed exaltávi ánimam meam:
130:4 Sicut ablactátus est super matre sua, * ita retribútio in ánima mea.
130:5 Speret Israël in Dómino, * ex hoc nunc et usque in sæculum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Speret * Israël in Dómino
Ant. Speret * Israel in Domino
Zsoltár 130 [2]
130:1 Uram, nem fuvalkodott föl az én szívem, * sem szemeim föl nem emelkedtek;
130:2 Sem nem jártam nagy * és fölöttem való csodálatos dolgokban.
130:3 Ha alázatosan nem gondolkodtam, * hanem fölmagasztaltam lelkemet,
130:4 Mint ki anyjától elválasztatott, * úgy legyen az én lelkemnek fizetése.
130:5 Bízzék Izrael az Úrban * mostantól és örökké.
V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökké. Ámen.

Ant. Speret * Israel in Domino
Ant. Et omnis * mansuetúdinis ejus
Psalmus 131 [3]
131:1 Memento, Domine, David, * et omnis mansuetúdinis ejus:
131:2 Sicut jurávit Dómino, * votum vovit Deo Jacob:
131:3 Si introíero in tabernáculum domus meæ, * si ascéndero in lectum strati mei:
131:4 Si dédero somnum óculis meis, * et pálpebris meis dormitatiónem:
131:5 Et réquiem tempóribus meis: donec invéniam locum Dómino, * tabernáculum Deo Jacob.
131:6 Ecce, audívimus eam in Éphrata: * invénimus eam in campis silvæ.
131:7 Introíbimus in tabernáculum ejus: * adorábimus in loco, ubi stetérunt pedes ejus.
131:8 Surge, Dómine, in réquiem tuam, * tu et arca sanctificatiónis tuæ.
131:9 Sacerdótes tui induántur justítiam: * et sancti tui exsúltent.
131:10 Propter David, servum tuum, * non avértas fáciem Christi tui.
131:11 Jurávit Dóminus David veritátem, et non frustrábitur eam: * De fructu ventris tui ponam super sedem tuam.
131:12 Si custodíerint fílii tui testaméntum meum, * et testimónia mea hæc, quæ docébo eos:
131:13 Et fílii eórum usque in sæculum, * sedébunt super sedem tuam.
131:14 Quóniam elégit Dóminus Sion: * elégit eam in habitatiónem sibi.
131:15 Hæc réquies mea in sæculum sæculi: * hic habitábo quóniam elégi eam.
131:16 Víduam ejus benedícens benedícam: * páuperes ejus saturábo pánibus.
131:17 Sacerdótes ejus índuam salutári: * et sancti ejus exsultatióne exsultábunt.
131:18 Illuc prodúcam cornu David, * parávi lucérnam Christo meo.
131:19 Inimícos ejus índuam confusióne: * super ipsum autem efflorébit sanctificátio mea.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Et omnis * mansuetúdinis ejus
Ant. Et omnis * mansuetudinis ejus
Zsoltár 131 [3]
131:1 Emlékezzél meg, Uram, Dávidról * és minden tűréséről,
131:2 Amint megesküdött az Úrnak, * fogadást fogadott Jákob Istenének:
131:3 Nem megyek be házam hajlékába, * nem hágok föl nyoszolyám ágyára;
131:4 álmot nem engedek szemeimnek, * és szempilláimnak szunnyadást,
131:5 és nyugovást halántékaimnak: * míg helyet nem találok az Úrnak, hajlékot Jákob Istenének.
131:6 Íme hallottunk róla Efratában; * föltaláltuk azt az erdő mezején.
131:7 Menjünk be az ő hajlékába, * imádkozzunk ama helyen, hol az ő lábai állanak.
131:8 Kelj föl, Uram, a te nyughelyedre, * te, és a te szentelésed szekrénye.
131:9 Papjaid öltözzenek igazságba, * és a te szentjeid örvendezzenek.
131:10 Dávidért, a te szolgádért, * ne utáld meg a te fölkented orcáját.
131:11 Igazat esküdött az Úr Dávidnak, és ezt nem másítja meg: * Tested gyümölcséből ültetek a te székedre.
131:12 Ha fiaid megtartják szövetségemet, * és e bizonyságaimat, melyekre megtanítom őket:
131:13 Azok fiai is örökké * a te székeden fognak ülni.
131:14 Mert az Úr választotta Siont, * lakhelyül választotta azt magának.
131:15 Ez az én nyughelyem mindörökkön örökké; * itt fogok lakni, mert ezt választottam.
131:16 Özvegyeit áldva áldom meg, * és szegényeit megelégítem kenyérrel;
131:17 Papjait felöltöztetem üdvösséggel, * és szentjei örvendve fognak örvendeni.
131:18 Ott növesztek szarvat Dávidnak, * szövétneket gyújtok az én fölkentemnek.
131:19 Ellenségeit gyalázatba öltöztetem, * őrajta pedig virágzani fog az én megszentelésem.
V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökké. Ámen.

Ant. Et omnis * mansuetudinis ejus
Ant. Ecce * quam bonum, et quam jucúndum habitáre fratres in unum
Psalmus 132 [4]
132:1 Ecce quam bonum et quam jucúndum, * habitáre fratres in unum:
132:2 Sicut unguéntum in cápite, * quod descéndit in barbam, barbam Aaron,
132:3 Quod descéndit in oram vestiménti ejus: * sicut ros Hermon, qui descéndit in montem Sion.
132:4 Quóniam illic mandávit Dóminus benedictiónem, * et vitam usque in sæculum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Ecce * quam bonum, et quam jucúndum habitáre fratres in unum
Ant. Ecce * quam bonum, et quam jucundum habitare fratres in unum
Zsoltár 132 [4]
132:1 Íme mily jó és mily gyönyörűséges * az atyafiaknak együtt lakniuk.
132:2 Mint főn a kenet, * mely lefolyik a szakállra, Áron szakállára,
133:3 Mely lefolyik ruhája szélére; * mint a Hermon harmata, mely leszáll Sion hegyére.
132:4 Mert oda rendel az Úr áldást * és életet mindörökké.
V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökké. Ámen.

Ant. Ecce * quam bonum, et quam jucundum habitare fratres in unum
Capitulum Responsorium Hymnus Versus {ex Psalterio secundum diem}
Jer 11:20
Tu autem Dómine Sábaoth qui júdicas juste et probas renes et cor vídeam ultiónem tuam ex eis tibi enim revelavi causam meam Dómine Deus meus.
R. Deo grátias.

R.br. De ore leónis * líbera me Dómine.
R. De ore leónis * líbera me Dómine.
V. Et a córnibus unicórnium humilitátem meam.
R. Líbera me, Dómine.
R. De ore leónis * líbera me Dómine

Hymnus
Vexilla Regis prodeunt;
Fulget Crucis mystérium,
Qua Vita mortem pértulit,
Et morte vitam protulit.

Quæ vulnerata lanceæ
Mucrone diro, criminum
Ut nos lavaret sórdibus,
Manávit unda et sánguine.

Impléta sunt quæ concinit
David fidéli carmine,
Dicendo natiónibus:
Regnávit a ligno Deus.

Arbor decora et fulgida,
Ornata Régis purpura,
Elécta digno stípite
Tam sancta membra tángere.

Beáta, cujus bráchiis
Prétium pependit sæculi,
Statera facta córporis,
Tulitque prædam tartari.

Sequens stropha dicitur flexis genibus.

O Crux, ave, spes única,
Hoc Passiónis témpore
Piis adáuge grátiam,
Reísque dele crímina.

Te, fons salútis, Trínitas,
Collaudet omnis spíritus:
Quibus Crucis victóriam
Largiris, adde præmium.
Amen.

V. Éripe me, Dómine, ab hómine malo.
R. A viro iníquo éripe me.
Capitulum Responsorium Hymnus Versus {a zsoltáros részből az adott napra}
Jer 11:20
Tu autem Domine Sabaoth qui judicas juste et probas renes et cor videam ultionem tuam ex eis tibi enim revelavi causam meam Domine Deus meus
R. Istennek legyen hála.

R.br. De ore leonis * libera me Domine
R. De ore leonis libera me Domine
V. Et a cornibus unicornium humilitatem meam
R. Libera me Domine
R. De ore leonis libera me Domine

Himnusz
Királyi zászló jár elől,
Keresztfa titka tündököl,
Melyen az élet halni szállt
S megtörte holta a halált.

Kegyetlen lándzsa verte át
Gonosz vasával oldalát.
S mely szennyet, vétket eltörölt:
Belőle víz és vér ömölt.

Az ősi jóslat itt betelt,
Mit a hű Dávid énekelt:
Az Úr, halljátok, nemzetek!
Kereszten trónol köztetek''

Rajtad tündöklik, drága fa,
Királyi vérnek bíbora.
Ő választott jeles faág,
Ki szent testét karoltad át!

Világ bűnének zálogát
Te hordoztad, te boldog ág.
Az ellenség gonosz fejét
Megváltónk rajtad zúzta szét.

Kereszt, üdvözlégy, egy remény,
A szenvedés ez ünnepén.
Kérünk, kegyelmet adj nekünk,
Add vétkünkért vezeklenünk.

Szentháromság, dicsérjenek,
Üdvösség kútja, mindenek.
Legyen győzelmünk, add meg ezt,
A diadalmas szent kereszt.
Ámen

V. Ments meg elleneimtől, Istenem
R. Védelmezz azoktól, akik fölkelnek ellenem
Canticum Magnificat {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. Vos ascendite
(Canticum B. Mariæ Virginis * Luc. 1:46-55)
1:46 Magníficat * ánima mea Dóminum.
1:47 Et exsultávit spíritus meus: * in Deo, salutári meo.
1:48 Quia respéxit humilitátem ancíllæ suæ: * ecce enim ex hoc beátam me dicent omnes generatiónes.
1:49 Quia fecit mihi magna, qui potens est: * et sanctum nomen ejus.
1:50 Et misericórdia ejus, a progénie in progénies: * timéntibus eum.
1:51 Fecit poténtiam in bráchio suo: * dispérsit supérbos mente cordis sui.
1:52 Depósuit poténtes de sede: * et exaltávit húmiles.
1:53 Esuriéntes implévit bonis: * et dívites dimísit inánes.
1:54 Suscépit Israël púerum suum: * recordátus misericórdiæ suæ.
1:55 Sicut locútus est ad patres nostros: * Ábraham, et sémini ejus in sæcula.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Vos ascendite * ad diem festum hunc: ego autem non ascendam, quia tempus meum nondum advenit.

Kýrie, eléison. Christe, eléison. Kýrie, eléison.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Magnificat kantikum {Antifóna az időszaki részből}
Ant. Go ye up unto this Feast
(A Boldogságos Szűz Mária éneke * Lk 1:46-55)
1:46 Magasztalja * az én lelkem az Urat,
1:47 és örvendez lelkem * az én üdvözítő Istenemben.
1:48 Mert megtekintette szolgálójának alázatosságát; * íme mostantól boldognak hirdet engem minden nemzedék.
1:49 Mert nagy dolgokat cselekedett nekem a Hatalmas, * kinek szent az ő neve.
1:50 És az ő irgalmassága nemzedékről nemzedékre száll * az őt félőkön.
1:51 Hatalmas dolgot cselekedett az ő karjával, * elszélesztette a szívük szándékában kevélykedőket.
1:52 Levetette a hatalmasokat a fejedelmi székből, * és felmagasztalta az alázatosokat.
1:53 Az éhezőket betöltötte jókkal, * és a gazdagokat üresen bocsátá.
1:54 Oltalmába vette Izraelt, az ő szolgáját, * megemlékezvén irgalmasságáról;
1:55 amint szólott atyáinknak, * Ábrahámnak és az ő ivadékának örökre.
V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökké. Ámen.
Ant. Go ye up unto this Feast * I go not up (yet) unto this Feast, for My time is not yet full come.

Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
Oratio {ex Proprio de Tempore}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Da nobis, quaesumus Domine, perseverantem in tua voluntate famulatum: ut in diebus nostris et merito et numero populus tibi serviens augeatur.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Filium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.

Könyörgés {az időszaki részből}
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk
O Lord, we beseech thee to give us grace to endure to the end in doing of thy will, that in our days thy people which serve thee may have increase, both as touching bettering of their works, and multiplying of their numbers.
A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.

Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Befejezés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
V. Áldjuk az Urat.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.

Matutinum    Laudes    Prima    Tertia
Sexta    Nona    Vesperae    Completorium

Versions
pre Trident Monastic
Trident 1570
Trident 1910
Divino Afflatu
Reduced 1955
Rubrics 1960
1960 Newcalendar
Mode
regular
seasonal
Language 2
Latin
English
Magyar
Votive
hodie
Dedication
Defunctorum
Parvum B.M.V.

Options