Incipit
V. Deus ✝ in adiutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adiuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Alleluia.
|
Kezdet
V. Istenem, ✝ jöjj segítségemre.
R. Uram, segíts meg engemet.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Alleluia
|
Hymnus
Nunc, Sancte, nobis, Spíritus,
Unum Patri cum Fílio,
Dignáre promptus ingeri
Nostro refusus péctori.
Os, lingua, mens, sensus, vigor
Confessiónem personent.
Flammescat igne cáritas,
Accéndat ardor próximos.
* Præsta, Pater piíssime,
Patríque compar Unice,
Cum Spíritu Paráclito
Regnans per omne sæculum.
Amen.
|
Hymnus
Most szállj le Szentlélek reánk,
Atyával és Fiúval egy,
Ömöld el szívünk teljesen
S maradj bennünk kegyelmesen.
Száj, szív, érzék, ész, lendület,
Visszhangozzon hitvallomást,
Lánggal égjen a szeretet
S lobogjon át mindenkire.
* Engedd meg ezt, kegyes Atya,
S Atyának mása, egy Fia,
S te Szentlélek, vigasztaló,
Mindörökön uralkodó.
Ámen.
|
Psalmi {ex Psalterio secundum temporum}
Ant. Allelúia, * allelúia, allelúia.
Psalmus 72(1-9) [1]
72:1 Quam bonus Israël Deus, * his, qui recto sunt corde!
72:2 Mei autem pæne moti sunt pedes: * pæne effúsi sunt gressus mei.
72:3 Quia zelávi super iníquos, * pacem peccatórum videns.
72:4 Quia non est respéctus morti eórum: * et firmaméntum in plaga eórum.
72:5 In labóre hóminum non sunt, * et cum homínibus non flagellabúntur:
72:6 Ideo ténuit eos supérbia, * opérti sunt iniquitáte et impietáte sua.
72:7 Pródiit quasi ex ádipe iníquitas eórum: * transiérunt in afféctum cordis.
72:8 Cogitavérunt, et locúti sunt nequítiam: * iniquitátem in excélso locúti sunt.
72:9 Posuérunt in cælum os suum: * et lingua eórum transívit in terra.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltárok {zsoltáros részbõl az egyházi év szerint}
Ant. Alleluia, * alleluia, alleluia
Zsoltár 72(1-9) [1]
72:1 Mely jó Izrael Istene azoknak, * kik igaz szivvel vannak.
72:2 Az én lábaim pedig csaknem megtántorodtak; * csaknem elcsuszamodtak lépéseim.
72:3 Mert boszankodtam a gonoszokra, * látván a bûnösök békeségét.
72:4 Mert a fájdalomtól halálukig mentek, * és nincs tartósság csapásukban.
72:5 Nincsenek az emberek bajaiban, * és az emberekkel nem ostoroztatnak.
72:6 Azért fogta el õket a kevélység, * beborítatnak gonoszságukkal és istentelenségökkel.
72:7 Kiszivárog, mint a kövérségbõl, az õ gonoszságuk; * a sziv indulata után mennek.
72:8 Álnokságot gondolnak és szólanak, * gonoszságot szólanak magasságukban.
72:9 Az ég káromlására nyitják föl szájokat, * és nyelvök az embereket szerte rágalmazza.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 72(10-17) [2]
72:10 Ídeo convertétur pópulus meus hic: * et dies pleni inveniéntur in eis.
72:11 Et dixérunt: Quómodo scit Deus, * et si est sciéntia in excélso?
72:12 Ecce, ipsi peccatóres, et abundántes in sæculo, * obtinuérunt divítias.
72:13 Et dixi: Ergo sine causa iustificávi cor meum, * et lavi inter innocéntes manus meas:
72:14 Et fui flagellátus tota die, * et castigátio mea in matutínis.
72:15 Si dicébam: Narrábo sic: * ecce, natiónem filiórum tuórum reprobávi.
72:16 Existimábam ut cognóscerem hoc, * labor est ante me:
72:17 Donec intrem in Sanctuárium Dei: * et intélligam in novíssimis eórum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 72(10-17) [2]
72:10 Azért tér hozzájok ez az én népem, * hogy nálok jó napokra találjon;
72:11 Mondván: Hogyan tudná meg az Isten? * és van-e tudomány a Fölségesben?
72:12 Ime õk bûnösök, és bõvelkednek a világon, * gazdagságot nyertek.
72:13 És mondám: Tehát hiába igazúltam meg szivemben, * és mostam meg az ártatlanok között kezeimet?
72:14 És ostoroztattam egész nap és fenyíték volt * részem reggeltõl?
72:15 De ha ezt mondottam volna, úgy beszélvén, mint õk: * ime a te fiaid nemzetségétõl elpártoltam volna.
72:16 És gondolkodtam, hogy megértsem ezt; * de ez nehézség volt elõttem,
72:17 Mígnem bementem az Isten szentélyébe, * és megértém az õ végöket.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 72(18-28) [3]
72:18 Verúmtamen propter dolos posuísti eis: * deiecísti eos dum allevaréntur.
72:19 Quómodo facti sunt in desolatiónem, súbito defecérunt: * periérunt propter iniquitátem suam.
72:20 Velut sómnium surgéntium, Dómine, * in civitáte tua imáginem ipsórum ad níhilum rédiges.
72:21 Quia inflammátum est cor meum, et renes mei commutáti sunt: * et ego ad níhilum redáctus sum, et nescívi.
72:22 Ut iuméntum factus sum apud te: * et ego semper tecum.
72:23 Tenuísti manum déxteram meam: et in voluntáte tua deduxísti me, * et cum glória suscepísti me.
72:24 Quid enim mihi est in cælo? * et a te quid vólui super terram?
72:25 Defécit caro mea, et cor meum: * Deus cordis mei, et pars mea Deus in ætérnum.
72:26 Quia ecce, qui elóngant se a te, períbunt: * perdidísti omnes, qui fornicántur abs te.
72:27 Mihi autem adhærére Deo bonum est: * pónere in Dómino Deo spem meam:
72:28 Ut annúntiem omnes prædicatiónes tuas, * in portis fíliæ Sion.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Allelúia, * allelúia, allelúia.
|
Ant. Alleluia, * alleluia, alleluia
|
Capitulum Responsorium Versus {ex Psalterio secundum temporum}
Rom 6:9-10
Christus resurgens ex mortuis iam non moritur, mors illi ultra non dominabitur. Quod enim mortuus est peccato, mortuus est semel: quod autem vivit, vivit Deo.
R. Deo grátias.
R.br. Surrexit Dominus de sepulcro: * Alleluia, alleluia.
R. Surrexit Dominus de sepulcro: * Alleluia, alleluia.
V. Qui pro nobis pependit in ligno.
R. Allelúia, allelúia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Surrexit Dominus de sepulcro: * Alleluia, alleluia.
V. Surrexit Dominus vere, alleluia.
R. Et apparuit Simoni, alleluia.
|
Olvasmány, Válaszos ének, Vers {zsoltáros részbõl az egyházi év szerint}
Rom 6:9-10
Tudjuk, hogy Krisztus feltámadt a halálból, többé nem hal meg, a halál nem lesz többé úrrá rajta. Aki meghalt, az egyszer s mindenkorra meghalt a bûnnek, aki azonban él, az Istennek él.
R. Istennek legyen hála.
R.br.Feltámadott az Úr a sirból. * Alleluia, alleluia
R. Feltámadott az Úr a sirból. * Alleluia, alleluia
V. Aki érettünk a keresztfán függött.
R. Alleluia, alleluia.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. Feltámadott az Úr a sirból. * Alleluia, alleluia
V. Valóban feltámadt az Úr. Alleluia
R. És megjelent Simonnak, alleluia.
|
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Gregem tuum, Pastor ætérne, placátus inténde: et per beátos Cletum et Marcellínum Mártyres tuos atque Summos Pontífices perpétua protectióne custódi; quos totíus Ecclésiæ præstitísti esse pastóres.
Per Dóminum nostrum Iesum Christum, Filium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {a szentek saját officiumából}
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
Könyörögjünk
Kérünk Urunk, örök Pásztor, hogy szent Cletus és Marcellinus és N. vértanuid és pápáid kozbenjárására, akiket Te Egyházad élére tettél, légy irgalmas nyájadhoz.
A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
|
Befejezés
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
V. Áldjuk az Urat
R. Istennek legyen hála
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
|