Incipit
V. Dómine, lábia ✠ mea apéries.
R. Et os meum annuntiábit laudem tuam.
V. Deus ✝ in adiutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adiuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Alleluia.
|
Kezdet
V. Nyisd meg ✠ Uram, ajkamat,
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam!
V. Istenem, ✝ jöjj segítségemre.
R. Uram, segíts meg engemet.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Alleluia
|
Invitatorium {Antiphona ex Psalterio secundum temporum}
Ant. Surrexit Dominus vere * Alleluia.
Ant. Surrexit Dominus vere * Alleluia.
Veníte, exsultémus Dómino, iubilémus Deo, salutári nostro: præoccupémus fáciem eius in confessióne, et in psalmis iubilémus ei.
Ant. Surrexit Dominus vere * Alleluia.
Quóniam Deus magnus Dóminus, et Rex magnus super omnes deos, quóniam non repéllet Dóminus plebem suam: quia in manu eius sunt omnes fines terræ, et altitúdines móntium ipse cónspicit.
Ant. Alleluia.
Quóniam ipsíus est mare, et ipse fecit illud, et áridam fundavérunt manus eius (genuflectitur) veníte, adorémus, et procidámus ante Deum: plorémus coram Dómino, qui fecit nos, quia ipse est Dóminus, Deus noster; nos autem pópulus eius, et oves páscuæ eius.
Ant. Surrexit Dominus vere * Alleluia.
Hódie, si vocem eius audiéritis, nolíte obduráre corda vestra, sicut in exacerbatióne secúndum diem tentatiónis in desérto: ubi tentavérunt me patres vestri, probavérunt et vidérunt ópera mea.
Ant. Alleluia.
Quadragínta annis próximus fui generatióni huic, et dixi; Semper hi errant corde, ipsi vero non cognovérunt vias meas: quibus iurávi in ira mea; Si introíbunt in réquiem meam.
Ant. Surrexit Dominus vere * Alleluia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Alleluia.
Ant. Surrexit Dominus vere * Alleluia.
|
Imádságra hivás {Antiphona zsoltáros részbõl az egyházi év szerint}
Ant. Valóban feltámadt az Úr * Alleluja.
Ant. Valóban feltámadt az Úr * Alleluja.
Jertek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek: Járúljunk orczája elé háladással, és zsoltárokkal vígadjunk neki.
Ant. Valóban feltámadt az Úr * Alleluja.
Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenek fölött: Mert kezében vagyon a föld minden határa, és övéi a hegyek magasságai.
Ant. Alleluja.
Mert övé a tenger, és õ alkotta azt, és az õ kezei alakították a szárazat. (térdet hajt) Jertek, imádva borúljunk le, és sírjunk az Úr elõtt, ki minket alkotott: Mert õ a mi Urunk Istenünk, és mi az õ legelõjének népe, és kezeinek juhai.
Ant. Valóban feltámadt az Úr * Alleluja.
Ma, ha az õ szavát halljátok, meg ne keményítsétek sziveteket, mint ama boszantással a kisértés napján a pusztában: hol megkisértettek engem atyáitok, próbára tettek engem, bár látták cselekedeteimet.
Ant. Alleluja.
Negyven esztendeig boszantott engem e nemzedék, és mondám; Ezek szivökben mindenkor tévelygenek: És nem ismerték meg az én utaimat, úgy hogy megesküdtem haragomban; Nem mennek be az én nyugodalmamba.
Ant. Valóban feltámadt az Úr * Alleluja.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Alleluja.
Ant. Valóban feltámadt az Úr * Alleluja.
|
Hymnus {ex Psalterio secundum temporum}
Rex sempiterne Cælitum,
Rerum Creator ómnium,
Æqualis ante sæcula
Semper Parénti Fílius:
Nascénte qui mundo faber
Imaginem vultus tui
Tradens Adamo, nóbilem
Limo iugásti spíritum.
Cum livor et fraus dæmonis
Fœdasset humanum genus:
Tu, carne amíctus, perditam
Formam reformas artifex.
Qui, natus olim e Vírgine,
Nunc e sepúlcro nasceris,
Tecúmque nos a mórtuis
Iubes sepúltos surgere.
Qui, pastor æternus, gregem
Aqua lavas baptísmatis:
Hæc est lavacrum méntium:
Hæc est sepúlcrum criminum.
Nobis diu qui debitæ
Redémptor affixus cruci,
Nostræ dedísti prodigus
Pretium salútis sánguinem.
Ut sis perenne méntibus
Paschale, Iesu, gáudium,
A morte dira criminum
Vitæ renatos libera.
* Deo Patri sit gloria,
Et Fílio, qui a mórtuis
Surréxit, ac Paraclito,
In sempiterna sæcula.
Amen.
|
Himnusz {zsoltáros részbõl az egyházi év szerint}
Ó mennyei örök Király,
Ki mindeneket alkotál,
Minden idôk eleitôl
Atyáddal egyenlô Fiú:
Mikor a világ született,
Teremtô mester, arcodat
Ádámnak adtad, s a nemes
Szellemet sárba foglalád.
Midôn ádáz ördögi csel
Az emberfajt beszennyezé,
Testet öltvén, az elveszett
Formát újonnan alkotád.
Egykor a Szûztôl születél,
Most sírból születel nekünk,
És mi is felkelünk veled
Sírunkból, úgy parancsolod.
Örök Pásztor te, nyájadat
Kereszt vizével mosdatod:
Ez a léleknek fürdeje,
Ez a bûn temetôhelye.
Adósságunkat hogy leródd,
Hosszan függtél kereszteden
S hullattad értünk pazarúl
Üdvünknek árát, véredet.
Hogy mindörökké megmaradj
Húsvéti örömül nekünk,
Mentsd meg a bûnhalál elôl,
Kiket az élet újraszült.
Atyaistennek tisztelet
S Fiának, ki feltámadott,
S a Vígasztalónak velük
Most és örök idôkön át.
Ámen.
|
Psalmi cum lectionibus {Antiphonae ex Psalterio secundum temporum}
Nocturn I
|
Zsoltárok és olvasmányok {Antiphonae zsoltáros részbõl az egyházi év szerint}
Nocturn I
|
Ant. Alleluia * Alleluia, alleluia
Psalmus 104(1-15) [1]
104:1 Confitémini Dómino, et invocáte nomen eius: * annuntiáte inter Gentes ópera eius.
104:2 Cantáte ei, et psállite ei: * narráte ómnia mirabília eius.
104:3 Laudámini in nómine sancto eius: * lætétur cor quæréntium Dóminum.
104:4 Quærite Dóminum, et confirmámini: * quærite fáciem eius semper.
104:5 Mementóte mirabílium eius, quæ fecit: * prodígia eius, et iudícia oris eius.
104:6 Semen Ábraham, servi eius: * fílii Iacob, elécti eius.
104:7 Ipse Dóminus Deus noster: * in univérsa terra iudícia eius.
104:8 Memor fuit in sæculum testaménti sui: * verbi, quod mandávit in mille generatiónes:
104:9 Quod dispósuit ad Ábraham: * et iuraménti sui ad Isaac:
104:10 Et státuit illud Iacob in præcéptum: * et Israël in testaméntum ætérnum:
104:11 Dicens: Tibi dabo terram Chánaan, * funículum hereditátis vestræ.
104:12 Cum essent número brevi, * paucíssimi et íncolæ eius:
104:13 Et pertransiérunt de gente in gentem, * et de regno ad pópulum álterum.
104:14 Non relíquit hóminem nocére eis: * et corrípuit pro eis reges.
104:15 Nolíte tángere christos meos: * et in prophétis meis nolíte malignári.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Ant. Alleluia * Alleluia, alleluia
Zsoltár 104(1-15) [1]
104:1 Adjatok hálát az Úrnak, és híjátok segítségûl az õ nevét; * hirdessétek a népek között cselekedeteit.
104:2 Énekeljetek neki, zengedezzetek neki, * és beszéljétek el minden csodatettét.
104:3 Dicsekedjetek az õ szent nevében, * vígadjon az Urat keresõk szíve.
104:4 Keressétek az Urat és erõsödjetek meg; * keressétek az õ színét mindenkoron.
104:5 Emlékezzetek meg csodáiról, melyeket cselekedett, * az õ jeleirõl és szája itéleteirõl.
104:6 Ábrahámnak, az õ szolgájának ivadéka! * Jákobnak, az õ választottjának fiai!
104:7 Ô a mi Urunk Istenünk, * õ itéli az egész földet.
104:8 Megemlékezik örökké az õ szövetségérõl, * az igérõl, melyet parancsolt ezer nemzedékig,
104:9 Melyet szerzett Ábrahámmal; * és az õ esküjérõl Izsákkal.
104:10 És melyet Jákobnak rendelt parancsolatúl, * és Izraelnek örök szövetségûl,
104:11 Mondván: Neked adom Kánaán földét * örökségtek részeûl.
104:12 Mikor csekély számmal, * igen kevesen és jövevények voltak benne,
104:13 és nemzettõl nemzethez költöztek, * és egy országból más néphez,
104:14 Nem engedé, hogy ember ártson nekik, * és megfenyité érettök a királyokat.
104:15 Ne illessétek az én fölkentjeimet, * és prófétáim ellen ne gonoszkodjatok.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 104(16-27) [2]
104:16 Et vocávit famem super terram: * et omne firmaméntum panis contrívit.
104:17 Misit ante eos virum: * in servum venúmdatus est Ioseph.
104:18 Humiliavérunt in compédibus pedes eius, ferrum pertránsiit ánimam eius * donec veníret verbum eius.
104:19 Elóquium Dómini inflammávit eum: * misit rex, et solvit eum; princeps populórum, et dimísit eum.
104:20 Constítuit eum dóminum domus suæ: * et príncipem omnis possessiónis suæ:
104:21 Ut erudíret príncipes eius sicut semetípsum: * et senes eius prudéntiam docéret.
104:22 Et intrávit Israël in Ægýptum: * et Iacob áccola fuit in terra Cham.
104:23 Et auxit pópulum suum veheménter: * et firmávit eum super inimícos eius.
104:24 Convértit cor eórum ut odírent pópulum eius: * et dolum fácerent in servos eius.
104:25 Misit Móysen, servum suum: * Aaron, quem elégit ipsum.
104:26 Pósuit in eis verba signórum suórum: * et prodigiórum in terra Cham.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 104(16-27) [2]
104:16 És éhséget hívott a földre, * és a kenyérnek minden botját eltöré.
104:17 Férfiat küldött eléjök; * József szolgáúl adatott el.
104:18 Megalázták bilincsbe lábait, a vas áthatotta lelkét, * mig betelt az õ mondása.
104:19 Az Úr szava fölvilágosította õt. * Elküldött a király, és föloldá õt; a népek fejedelme elbocsátá õt.
104:20 Úrrá rendelé õt házán, * és fejedelemmé minden jószágán,
104:21 Hogy oktassa fejedelmeit, mint önmagát, * és véneit tanítsa okosságra.
104:22 És bement Izrael Egyiptomba; * és Jákob lakos lõn Kám földén.
104:23 És igen megszaporította népét, * erõsebbé tette ellenségeinél.
104:24 Elfordítá azok szívét, hogy gyülöljék az õ népét, * és álnokságot cselekedjenek szolgáin.
104:25 Elküldé Mózest, az õ szolgáját, * Áront, kit kiválasztott.
104:26 Jeleinek és csodáinak * igéit adta nekik Kám földén.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 104(28-45) [3]
104:28 Misit ténebras, et obscurávit: * et non exacerbávit sermónes suos.
104:29 Convértit aquas eórum in sánguinem: * et occídit pisces eórum.
104:30 Édidit terra eórum ranas: * in penetrálibus regum ipsórum.
104:31 Dixit, et venit coenomyía: * et cínifes in ómnibus fínibus eórum.
104:32 Pósuit plúvias eórum grándinem: * ignem comburéntem in terra ipsórum.
104:33 Et percússit víneas eórum, et ficúlneas eórum: * et contrívit lignum fínium eórum.
104:34 Dixit, et venit locústa, et bruchus, * cuius non erat númerus:
104:35 Et comédit omne foenum in terra eórum: * et comédit omnem fructum terræ eórum.
104:36 Et percússit omne primogénitum in terra eórum: * primítias omnis labóris eórum.
104:37 Et edúxit eos cum argénto et auro: * et non erat in tríbubus eórum infírmus.
104:38 Lætáta est Ægýptus in profectióne eórum: * quia incúbuit timor eórum super eos.
104:39 Expándit nubem in protectiónem eórum: * et ignem ut lucéret eis per noctem.
104:40 Petiérunt, et venit cotúrnix: * et pane cæli saturávit eos.
104:41 Dirúpit petram et fluxérunt aquæ: * abiérunt in sicco flúmina;
104:42 Quóniam memor fuit verbi sancti sui: * quod hábuit ad Ábraham, púerum suum.
104:43 Et edúxit pópulum suum in exsultatióne, * et eléctos suos in lætítia.
104:44 Et dedit illis regiónes Géntium: * et labóres populórum possedérunt:
104:45 Ut custódiant iustificatiónes eius, * et legem eius requírant.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 104(28-45) [3]
104:28 Sötétséget küldött, és sötét lett; * és nem hagyta hiába beszédeit.
104:29 Vérré változtatta azok vizeit, * és megölé halaikat.
104:30 Békákat termett földük, * az õ királyaik belházaiban is.
104:31 Szólott, és mindenféle légy jöve, *és szúnyogok minden határaikban.
104:32 Esõ helyett jeget bocsátott, * és égetõ tüzet földeikre.
104:33 És elveré szõlõiket, és fügefáikat, * és összezúzta határaik fáját.
104:34 Szólott, és sáska jöve és cserebogár, * melynek nem volt száma.
104:35 És megemészte minden füvet az õ földükön, * és megevé földük minden gyümölcsét.
104:36 És megölt minden elsõszülöttet földükön, * minden munkájok zsengéit.
104:37 És kivitte õket ezüsttel és aranynyal, * és nemzetségeikben nem volt beteg.
104:38 Örûlt Egyiptom az õ elmenetökön; * mert rájok szállt vala azok félelme.
104:39 Felhõt terített ki oltalmokra, * és tüzet, hogy világítson nekik éjjel.
104:40 Könyörögtek, és jött a fürj; * és mennyei kenyérrel elégítette meg õket.
104:41 Megnyitotta a kõsziklát, és víz ömlött ki, * a szárazon folyóviz folyt.
104:42 Mert megemlékezett az õ szent igéjérõl, * melyet szolgájának, Ábrahámnak mondott.
104:43 És kivezette népét örvendezéssel, * és választottait vigasággal.
104:44 És nekik adá a nemzetek tartományait, * és a népek munkáit elfoglalták,
104:45 Hogy igazságait megõrizzék, * és kövessék az õ törvényét.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 105(1-15) [4]
105:1 Confitémini Dómino, quóniam bonus: * quóniam in sæculum misericórdia eius.
105:2 Quis loquétur poténtias Dómini, * audítas fáciet omnes laudes eius?
105:3 Beáti, qui custódiunt iudícium, * et fáciunt iustítiam in omni témpore.
105:4 Meménto nostri, Dómine, in beneplácito pópuli tui: * vísita nos in salutári tuo:
105:5 Ad vidéndum in bonitáte electórum tuórum, ad lætándum in lætítia gentis tuæ: * ut laudéris cum hereditáte tua.
105:6 Peccávimus cum pátribus nostris: * iniúste égimus, iniquitátem fécimus.
105:7 Patres nostri in Ægýpto non intellexérunt mirabília tua: * non fuérunt mémores multitúdinis misericórdiæ tuæ.
105:8 Et irritavérunt ascendéntes in mare, * Mare Rubrum.
105:9 Et salvávit eos propter nomen suum: * ut notam fáceret poténtiam suam.
105:10 Et incrépuit Mare Rubrum, et exsiccátum est, * et dedúxit eos in abýssis sicut in desérto.
105:11 Et salvávit eos de manu odiéntium: * et redémit eos de manu inimíci.
105:12 Et opéruit aqua tribulántes eos: * unus ex eis non remánsit.
105:13 Et credidérunt verbis eius: * et laudavérunt laudem eius.
105:14 Cito fecérunt, oblíti sunt óperum eius: * et non sustinuérunt consílium eius.
105:15 Et concupiérunt concupiscéntiam in desérto: * et tentavérunt Deum in inaquóso.
105:15 Et dedit eis petitiónem ipsórum: * et misit saturitátem in ánimas eórum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 105(1-15) [4]
105:1 Adjatok hálát az Úrnak, mert jó; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
105:2 Ki beszéli el az Úr nagytetteit? * ki hirdeti minden õ dicséretét?
105:3 Boldogok a kik megtartják az itéletet, * és igazságot cselekszenek minden idõben.
105:4 Emlékezzél meg, Uram, rólunk népedhez való jókedvedbõl; * látogass meg minket a te szabadításoddal,
105:5 Hogy lássuk választottaid jólétét, * hogy vigadjunk néped vigaságában, hogy dicsértessél a te örökségeddel.
105:6 Vétkeztünk atyáinkkal, * igaztalanúl cselekedtünk, gonoszságot tettünk.
105:7 Atyáink Egyiptomban nem értették csodáidat, * nem emlékeztek meg a te irgalmad sokaságáról,
105:8 és boszantottak, menvén a tengerre, * a vörös tengerre.
105:9 De megszabadította õket nevéért, * hogy kijelentse hatalmasságát.
105:10 És megdorgálta a vörös tengert, és kiszáradt; * és átvivé õket a mélységeken, mint a pusztán.
105:11 És kiszabadítá õket a gyûlölõk kezébõl, * és megmenté õket az ellenség kezébõl.
105:12 És a viz elborította üldözõiket; * egy sem maradt meg azok közõl.
105:13 Akkor hittek az õ igéinek, * és énekelték dicséretét.
105:14 De hamar elfeledkeztek az õ tetteirõl, * és nem vártak tanácsára,
105:15 és kivánságra gerjedtek a pusztában, * és kisértették Istent a vizetlen helyen.
105:15 És megadta nekik kérésöket, * és megelégité lelköket.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 105(16-28) [5]
105:16 Et irritavérunt Moysen in castris: * Aaron, sanctum Dómini.
105:17 Apérta est terra, et deglutívit Dathan: * et opéruit super congregatiónem Abíron.
105:18 Et exársit ignis in synagóga eorum * flamma combússit peccatóres.
105:19 Et fecérunt vítulum in Horeb * et adoravérunt scúlptile.
105:20 Et mutavérunt glóriam suam * in similitúdinem vítuli comedéntis foenum.
105:21 Oblíti sunt Deum, qui salvávit eos, * qui fecit magnália in Ægýpto, mirabília in terra Cham: terribília in Mari Rubro.
105:22 Et dixit ut dispérderet eos: * si non Móyses, eléctus eius, stetísset in confractióne in conspéctu eius:
105:23 Ut avérteret iram eius ne dispérderet eos: * et pro níhilo habuérunt terram desiderábilem:
105:24 Non credidérunt verbo eius, et murmuravérunt in tabernáculis suis: * non exaudiérunt vocem Dómini.
105:25 Et elevávit manum suam super eos: * ut prostérneret eos in desérto:
105:26 Et ut deiíceret semen eórum in natiónibus: * et dispérgeret eos in regiónibus.
105:27 Et initiáti sunt Beélphegor: * et comedérunt sacrifícia mortuórum.
105:28 Et irritavérunt eum in adinventiónibus suis: * et multiplicáta est in eis ruína.
105:28 Et stetit Phínees, et placávit: * et cessávit quassátio.
105:28 Et reputátum est ei in iustítiam: * in generatiónem et generatiónem usque in sempitérnum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 105(16-28) [5]
105:16 És boszanták Mózest a táborban, * Áront, az Úr szentjét.
105:17 Megnyilt a föld, és elnyelé Dátant, * és elborítá Abiron csoportját.
105:18 És tûz gyúladt ki gyûlekezetökben; * és láng égette meg a bûnösöket.
105:19 És borjút alkottak Hóreben, * és imádták a bálványt.
105:20 És fölcserélték dicsõségöket * a szénátevõ borjú hasonmásával.
105:21 Elfeledték az Istent, ki megszabadította õket, * ki nagy dolgokat cselekedett Egyiptomban, csodálatosakat Kám földén, rettentõket a vörös tengeren.
105:22 És kimondá, hogy elveszti õket, * ha Mózes az õ választottja nem állott volna a rés elõtt,
105:23 Hogy elfordítsa az õ haragját, hogy el ne veszítse õket. * És semminek tarták a kivánatos földet,
105:24 Nem hittek az õ igéjének, és morgolódtak sátoraikban, * nem hallgattak az Úr szavára.
105:25 És fölemelte kezét ellenök, * hogy leverje õket a pusztában,
105:26 és hogy ivadékukat a nemzetek közé vesse, * és elszórja õket a tartományokba,
105:27 és õk Beelfegor szolgálatára állottak, * és a holtak áldozatait ették,
105:28 és boszantották õt találmányaikkal; * és a romlás rajtok megsokasodott.
105:28 De eléállt Fineesz és engesztelést szerzett, * és megszûnt a csapás.
105:28 És igazságúl tulajdoníttatott neki * nemzedékrõl nemzedékre mindörökké.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 105(29-48) [6]
105:29 Et irritavérunt eum ad aquas contradictiónis: * et vexátus est Móyses propter eos: quia exacerbavérunt spíritum eius.
105:30 Et distínxit in lábiis suis: * non disperdidérunt Gentes, quas dixit Dóminus illis.
105:31 Et commísti sunt inter Gentes, et didicérunt ópera eórum: et serviérunt sculptílibus eórum: * et factum est illis in scándalum.
105:32 Et immolavérunt fílios suos, * et filias suas dæmóniis.
105:33 Et effudérunt sánguinem innocéntem: * sánguinem filiórum suórum et filiárum suárum, quas sacrificavérunt sculptílibus Chánaan.
105:34 Et infécta est terra in sanguínibus, et contamináta est in opéribus eórum: * et fornicáti sunt in adinventiónibus suis.
105:35 Et irátus est furóre Dóminus in pópulum suum: * et abominátus est hereditátem suam.
105:36 Et trádidit eos in manus Géntium: * et domináti sunt eórum qui odérunt eos.
105:37 Et tribulavérunt eos inimíci eórum, et humiliáti sunt sub mánibus eórum: * sæpe liberávit eos.
105:38 Ipsi autem exacerbavérunt eum in consílio suo: * et humiliáti sunt in iniquitátibus suis.
105:39 Et vidit, cum tribularéntur: * et audívit oratiónem eórum.
105:40 Et memor fuit testaménti sui: * et poenítuit eum secúndum multitúdinem misericórdiæ suæ.
105:41 Et dedit eos in misericórdias * in conspéctu ómnium qui céperant eos.
105:42 Salvos nos fac, Dómine, Deus noster: * et cóngrega nos de natiónibus:
105:43 Ut confiteámur nómini sancto tuo: * et gloriémur in laude tua.
105:44 Benedíctus Dóminus, Deus Israël, a sæculo et usque in sæculum: * et dicet omnis pópulus: Fiat, fiat.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 105(29-48) [6]
105:29 És boszantották õt az ellenmondás vizeinél, * és Mózes is bajba kerûlt miattok; mert elkeserítették lelkét,
105:30 és kétkedve szólt ajakival * Nem írtották ki a nemzeteket, melyekrõl nekik az Úr szólott.
105:31 A nemzetek közé vegyûltek, és megtanúlták azok cselekedeteit, és szolgáltak azok bálványainak,* s ez botrányúl lõn nekik.
105:32 Fiaikat és leányaikat * az ördögöknek áldozták,
105:33 és kiontották az ártatlan vért, * fiaik és leányaik vérét, kiket Kánaán bálványainak áldoztak.
105:34 És a föld megfertõztetett vérrel, és undokká lett cselekedeteik által, * és találmányaikkal paráználkodtak.
105:35 És az Úr haragra gerjedett népe ellen; * és megutálta örökségét.
105:36 És a nemzetek kezeibe adta õket, * és azok uralkodtak rajtok, kik gyûlölték õket.
105:37 És nyomorgaták õket ellenségeik, és megaláztattak azok kezei alatt. * Sok ízben megszabadította õket:
105:38 Ezek pedig boszantották õt törekvéseik által, * és megaláztattak gonoszságaikban.
105:39 És látta, midõn nyomorgattattak, * és meghallgatá könyörgésöket.
105:40 És megemlékezett szövetségérõl, * és megsajnálta õket irgalmának sokasága szerint.
105:41 És könyörûletre indította irántok mindazokat, * kik foglyokká tették õket.
105:42 Szabadíts meg minket, Urunk Istenünk! * és gyûjts össze minket a nemzetek közõl,
105:43 Hogy hálát adjunk szent nevednek, * és dicsekedjünk a te dicséretedben.
105:44 Áldott legyen Izrael Ura Istene öröktõl fogva mindörökké; * és mondja az egész nép: Úgy legyen! úgy legyen!
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 106(1-14) [7]
106:1 Confitémini Dómino quóniam bonus: * quóniam in sæculum misericórdia eius.
106:2 Dicant qui redémpti sunt a Dómino, quos redémit de manu inimíci: * et de regiónibus congregávit eos:
106:3 A solis ortu, et occásu: * ab aquilóne, et mari.
106:4 Erravérunt in solitúdine in inaquóso: * viam civitátis habitáculi non invenérunt.
106:5 Esuriéntes, et sitiéntes: * ánima eórum in ipsis defécit.
106:6 Et clamavérunt ad Dóminum cum tribularéntur: * et de necessitátibus eórum erípuit eos.
106:7 Et dedúxit eos in viam rectam: * ut irent in civitátem habitatiónis.
106:8 Confiteántur Dómino misericórdiæ eius: * et mirabília eius fíliis hóminum.
106:9 Quia satiávit ánimam inánem: * et ánimam esuriéntem satiávit bonis.
106:10 Sedéntes in ténebris, et umbra mortis: * vinctos in mendicitáte et ferro.
106:11 Quia exacerbavérunt elóquia Dei: * et consílium Altíssimi irritavérunt.
106:12 Et humiliátum est in labóribus cor eórum: * infirmáti sunt, nec fuit qui adiuváret.
106:13 Et clamavérunt ad Dóminum cum tribularéntur: * et de necessitátibus eórum liberávit eos.
106:14 Et edúxit eos de ténebris, et umbra mortis: * et víncula eórum disrúpit.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 106(1-14) [7]
106:1 Adjatok hálát az Úrnak, mert jó; * mert örökkévaló az õ irgalmassága.
106:2 Mondják meg ezt, kik megszabadíttattak az Úr által, kiket megszabadított az ellenség kezébõl, * és egybegyûjtött a tartományokból,
106:3 Napkeletrõl és nyugatról, * éjszakról és a tenger felõl.
106:4 Tévelyegtek a pusztában a vizetlen helyen; * nem találtak utat lakásra való városhoz.
106:5 Éhezvén és szomjúhozván, * lelkök elbágyadt bennök.
106:6 De az Úrhoz kiáltottak, midõn szorongattattak, * és kiragadta õket szükségeikbõl,
106:7 és egyenes útra vezette õket, * hogy a lakásra való városba menjenek.
106:8 Adjanak hálát az Úrnak irgalmáért, * és csodatetteiért az emberek fiai elõtt,
106:9 Mert megelégítette a sovárgó lelket, * az éhezõ lelket megelégítette jókkal.
106:10 Kik a sötétségben és a halál árnyékában ültek, * inségben és vasra verve:
106:11 Mert ellenszegûltek az Isten igéinek, * és a Fölséges tanácsát megvetették.
106:12 És szivök megaláztatott a sanyarúság alatt; * elfogyott erejök, és nem volt, ki megsegítse.
106:13 De az Úrhoz kiáltottak, midõn szorongattattak, * és kiszabadítá õket szükségeikbõl,
106:14 és kivezette õket a sötétségbõl és a halál árnyékából, * és bilincseiket szétszaggatta.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 106(15-30) [8]
106:15 Confiteántur Dómino misericórdiæ eius: * et mirabília eius fíliis hóminum.
106:16 Quia contrívit portas æreas: * et vectes férreos confrégit.
106:17 Suscépit eos de via iniquitátis eórum: * propter iniustítias enim suas humiliáti sunt.
106:18 Omnem escam abomináta est ánima eórum: * et appropinquavérunt usque ad portas mortis.
106:19 Et clamavérunt ad Dóminum cum tribularéntur: * et de necessitátibus eórum liberávit eos.
106:20 Misit verbum suum, et sanávit eos: * et erípuit eos de interitiónibus eórum.
106:21 Confiteántur Dómino misericórdiæ eius: * et mirabília eius fíliis hóminum.
106:22 Et sacríficent sacrifícium laudis: * et annúntient ópera eius in exsultatióne.
106:23 Qui descéndunt mare in návibus, * faciéntes operatiónem in aquis multis.
106:24 Ipsi vidérunt ópera Dómini, * et mirabília eius in profúndo.
106:25 Dixit, et stetit spíritus procéllæ: * et exaltáti sunt fluctus eius.
106:26 Ascéndunt usque ad cælos, et descéndunt usque ad abýssos: * ánima eórum in malis tabescébat.
106:27 Turbáti sunt, et moti sunt sicut ébrius: * et omnis sapiéntia eórum devoráta est.
106:28 Et clamavérunt ad Dóminum cum tribularéntur: * et de necessitátibus eórum edúxit eos.
106:29 Et státuit procéllam eius in auram: * et siluérunt fluctus eius.
106:30 Et lætáti sunt quia siluérunt: * et dedúxit eos in portum voluntátis eórum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 106(15-30) [8]
106:15 Adjanak hálát az Úrnak irgalmáért * és csodatetteiért az emberek fiai elõtt;
106:16 Mert lerontotta a réz ajtókat, * és a vas zárakat összetörte,
106:17 Fölemelé õket gonoszságuk útjáról; * mert igaztalanságaik miatt aláztattak meg.
106:18 Lelkök minden eledelt megútált; * és a halál kapuihoz közelgettek.
106:19 De az Úrhoz kiáltottak, midõn szorongattattak, * és kiszabadítá õket szükségeikbõl.
106:20 Kibocsátotta az õ igéjét, és meggyógyítá õket, * és kiragadta õket veszedelmeikbõl.
106:21 Adjanak hálát az Úrnak irgalmáért * és csodatetteiért az emberek fiai elõtt,
106:22 és áldozzanak dicséretáldozattal, * és hirdessék az õ tetteit örvendezéssel.
106:23 Kik hajókon jártak a tengeren, * kereskedvén a sok vizen;
106:24 Azok látták az Úr cselekedeteit, * és csodatetteit a mélységben.
106:25 Szólt, és szélvész lõn, * és fölkeltek az õ habjai.
106:26 Fölemelkedtek az égig, és leszálltak a mélységig; * az õ lelkök elepedt a veszélyekben.
106:27 Szédûltek és tántorogtak, mint a részeg, * és minden bölcseségök elenyészett.
106:28 De az Úrhoz kiáltottak, midõn szorongattattak, * és kivitte õket szükségeikbõl.
106:29 És szélvészét gyenge szellõvé tette, * és lecsendesedtek az õ habjai.
106:30 És örûltek, hogy lecsendesedtek; * és elvezette õket ohajtásuk révpartjára.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 106(31-43) [9]
106:31 Confiteántur Dómino misericórdiæ eius: * et mirabília eius fíliis hóminum.
106:32 Et exáltent eum in ecclésia plebis: * et in cáthedra seniórum laudent eum.
106:33 Pósuit flúmina in desértum: * et éxitus aquárum in sitim.
106:34 Terram fructíferam in salsúginem: * a malítia inhabitántium in ea.
106:35 Pósuit desértum in stagna aquárum: * et terram sine aqua in éxitus aquárum.
106:36 Et collocávit illic esuriéntes: * et constituérunt civitátem habitatiónis.
106:37 Et seminavérunt agros, et plantavérunt víneas: * et fecérunt fructum nativitátis.
106:38 Et benedíxit eis, et multiplicáti sunt nimis: * et iuménta eórum non minorávit.
106:39 Et pauci facti sunt: * et vexáti sunt a tribulatióne malórum, et dolóre.
106:40 Effúsa est contémptio super príncipes: * et erráre fecit eos in ínvio, et non in via.
106:41 Et adiúvit páuperem de inópia: * et pósuit sicut oves famílias.
106:42 Vidébunt recti, et lætabúntur: * et omnis iníquitas oppilábit os suum.
106:43 Quis sápiens et custódiet hæc? * et intélliget misericórdias Dómini.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Alleluia * Alleluia, alleluia
|
Zsoltár 106(31-43) [9]
106:31 Adjanak hálát az Úrnak az õ irgalmáért, * csodatetteiért az emberek fiai elõtt,
106:32 és magasztalják õt a község gyülekezeteiben, * és a vének ülésében dicsérjék õt.
106:33 A folyókat pusztává tette, * és a vizek forrásait szomjas helyekké,
106:34 A termékeny földet soványnyá * a bennelakók gonoszsága miatt.
106:35 A pusztát tavakká tette, * és a víznélküli földet vízforrásokká.
106:36 És oda telepítette az éhezõket, * és lakásúl várost építettek.
106:37 És bevetették a szántóföldet, és szõlõket ültettek, * és a termés gyümölcsét nyerték.
106:38 És megáldotta õket, és igen megsokasodtak, * és barmaikat nem kevesítette meg.
106:39 Kevesen voltak * és nyomorgattattak a gonoszoktól szorongatással és fájdalommal.
106:40 Gyalázattal boríttattak el a fejedelmek; * és tévelyegni hagyta õket a járatlan és útnélküli helyeken;
106:41 Ámde kisegítette a szegényt a nyomorúságból, * és a családokat juhnyájakhoz tette hasonlókká.
106:42 Látják ezt az igazak, és örvendenek, * és minden gonoszság befogja száját.
106:43 Kicsoda bölcs, hogy fölfogja ezeket * és megértse az Úr irgalmasságait?
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Alleluia * Alleluia, alleluia
|
V. Gavisi sunt discipuli, allelúia.
R. Viso Dómino, allelúia.
|
V. öröm töltötte el a tanítványokat. Alleluja
R. Az Úr láttára. Alleluja
|
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. A vinculis peccatorum nostrorum absolvat nos omnipotens et misericors Dominus. Amen.
|
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
Feloldozás. Bûneink bilincseibõl oldozzon fel minket a mindenhatõ és irgalmas Isten. Ámen.
|
V. Iube Domine, benedicere
Benedictio. Ille nos benedicat, qui sine fine vivit et regnat. Amen.
Lectio 1
De Epistola beati Iacobi Apostoli.
Ias 5:1-6
1 Agite nunc divites, plorate ululantes in miseriis vestris, quae advenient vobis.
2 Divitiae vestrae putrefactae sunt, et vestimenta vestra a tineis comesta sunt.
3 Aurum et argentum vestrum aeruginavit: et aerugo eorum in testimonium vobis erit, et manducabit carnes vestras sicut ignis. Thesaurizastis vobis iram in novissimis diebus.
4 Ecce merces operariorum, qui messuerunt regiones vestras, quae fraudata est a vobis, clamat: et clamor eorum in aures Domini Sabaoth introivit.
5 Epulati estis super terram, et in luxuriis enutristis corda vestra in die occisionis.
6 Addixistis, et occidistis iustum, et non restitit vobis.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Deus canticum novum cantabo tibi, alleluia:
* In psalterio decem chordarum psallam tibi, alleluia, alleluia.
V. Deus meus es tu, et confitebor tibi: Deus meus es tu, et exaltabo te.
R. In psalterio decem chordarum psallam tibi, alleluia, alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Az áldjon meg minket, aki mindörökké uralkodik. Ámen.
Olvasmány 1
Szent Jakab Apostol levelebol
Jas 5:1-6
1 Rajta, gazdagok, jajveszékelve sírjatok a rátok törõ nyomorúság miatt!
2 Vagyonotok oda, ruhátokat megette a moly.
3 Aranyotokat és ezüstötöket belepte a rozsda, és ez a rozsda tanúul szolgál ellenetek, és megemészti testeteket, mint a tûz. Vagyonotokat gyarapítottátok még az utolsó napokban is.
4 Nos, a bér, amelyet a földeteket learató munkásoktól levontatok, felkiált, és az aratók szava felhatolt a Seregek Urának fülébe.
5 Bõségben éltetek a földön és tobzódtatok, hizlaltátok szíveteket a leölés napjára.
6 Az igazat elítéltétek, megöltétek, s õ nem tanúsított ellenállást.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. I will sing a new song unto thee, O God Alleluia.
* Upon a psaltery of ten strings will I sing praises unto thee. Alleluia, Alleluia.
V. Thou art my God, and I will praise thee Thou art my God, and I will exalt thee.
R. Upon a psaltery of ten strings will I sing praises unto thee. Alleluia, Alleluia.
|
V. Iube Domine, benedicere
Benedictio. Quarum festum colimus, ipsae intercedant pro nobis ad Dominum. Amen.
Lectio 2
Ias 5:7-11
7 Patientes igitur estote, fratres, usque ad adventum Domini. Ecce agricola exspectat pretiosum fructum terrae, patienter ferens donec accipiat temporaneum et serotinum.
8 Patientes igitur estote et vos, et confirmate corda vestra: quoniam adventus Domini appropinquavit.
9 Nolite ingemiscere, fratres, in alterutrum, ut non iudicemini. Ecce iudex ante ianuam assistit.
10 Exemplum accipite, fratres, exitus mali, laboris, et patientiae, prophetas qui locuti sunt in nomine Domini.
11 Ecce beatificamus eos qui sustinuerunt. Sufferentiam Iob audistis, et finem Domini vidistis, quoniam misericors Dominus est, et miserator.
Ias 5:12-16
12 Ante omnia autem, fratres mei, nolite iurare, neque per caelum, neque per terram, neque aliud quodcumque iuramentum. Sit autem sermo vester: Est, est: Non, non: ut non sub iudicio decidatis.
13 Tristatur aliquis vestrum? oret. Æquo animo est? psallat.
14 Infirmatur quis in vobis? inducat presbyteros Ecclesiae, et orent super eum, ungentes eum oleo in nomine Domini:
15 Et oratio fidei salvabit infirmum, et alleviabit eum Dominus: et si in peccatis sit, remittentur ei.
16 Confitemini ergo alterutrum peccata vestra, et orate pro invicem ut salvemini: multum enim valet deprecatio iusti assidua.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Cantate Domino, alleluia:
* Psalmum dicite ei, alleluia.
V. Afferte Domino gloriam et honorem, afferte Domino gloriam nomini eius.
R. Psalmum dicite ei, alleluia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Psalmum dicite ei, alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Akiknek az ünnepét ünnepeljük, járjanak közbe érettünk az Urnál. Ámen.
Olvasmány 2
Jas 5:7-11
7 Legyetek hát türelemmel, testvérek, az Úr eljöveteléig! Lám, a földmûves türelemmel vár a föld drága termésére, míg a korai és a késõi esõ meg nem érkezik.
8 Legyetek türelemmel ti is, erõsítsétek meg szíveteket, mert az Úr eljövetelének ideje közel van!
9 Testvérek, ne panaszkodjatok egymásra, nehogy ítéletet vonjatok magatokra. Nézzétek, a bíró már az ajtóban van.
10 Testvérek, a szenvedés elviselésében és a kitartó türelemben vegyetek példát a prófétákról, akik az Úr nevében szóltak.
11 Boldognak mondjuk azokat, akik hûségesen kitartanak. Hallottatok Jób türelmérõl, és tudjátok az Úr célját is, hiszen az Úr igen irgalmas és könyörületes.
Jas 5:12-16
12 Testvéreim, elõször is ne esküdjetek se az égre, se a földre, se egyébre ne tegyetek esküt. Legyen körötökben az igen: igen, a nem: nem, nehogy ítélet alá essetek.
13 Szenved valaki közületek? Imádkozzék! Jókedve van? Énekeljen zsoltárt!
14 Beteg valamelyitek? Hívassa el az Egyház elöljáróit, és azok imádkozzanak fölötte, s kenjék meg olajjal az Úr nevében.
15 A hitbõl fakadó ima megszabadítja a betegeket, és az Úr talpra állítja. Ha pedig bûnöket követett el, bocsánatot nyer.
16 Valljátok meg tehát egymásnak bûneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Igen hathatós az igaz ember buzgó könyörgése.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. O sing unto the Lord. Alleluia.
* Sing unto Him. Alleluia.
V. Give unto the Lord glory and honour, give unto the Lord the glory due unto His Name.
R. Sing unto Him. Alleluia.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. Sing unto Him. Alleluia.
|
V. Iube Domine, benedicere
Benedictio. Ad societatem civium supernorum perducat nos Rex Angelorum. Amen.
Lectio 3
Néreus et Achílleus fratres, eunúchi Fláviæ Domitíllæ, a beáto Petro una cum ipsa eiúsque matre Plautílla baptizáti, cum Domitíllæ persuasíssent, ut virginitátem suam Deo consecráret, ab eius sponso Aureliáno, quod Christiáni essent accusáti, in Póntiam ínsulam relegántur. Mox verbéribus cæsi, ut idólis immolárent, et Tarracínam perdúcti, equúlei et flammárum cruciátibus superátis, secúri percússi sunt; quorum córpora ab Auspício eórum discípulo Romam deláta, via Ardeatína sunt sepúlta. Flávia Domitílla vero, quæ sacrum virginitátis velámen a beáto Cleménte Papa accéperat, et ipsa in ínsulam Póntiam deportáta, et post diutúrna víncula Tarracínam dedúcta, iúdicis iussu incénso eius cubículo, una cum virgínibus Theodóra et Euphrósyna, collactáneis suis, gloriósam mortem oppétiit Nonis Maii, Traiáno imperatóre; quarum córpora Cæsárius diáconus sepelívit. Pancrátius, nóbili génere in Phrygia natus, puer quatuórdecim annórum Romæ baptizátus, Diocletiáno et Maximiáno imperatóribus, comprehénditur, et, cum diis sacrificáre constánter renuísset, datis cervícibus, illústrem martyrii corónam consecútus est; cuius corpus ab Octavílla matróna clam via Aurélia sepúltum est.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
Te Deum
Te Deum laudámus: * te Dóminum confitémur.
Te ætérnum Patrem * omnis terra venerátur.
Tibi omnes Angeli, * tibi Cæli, et univérsæ Potestates:
Tibi Chérubim et Séraphim * incessábili voce proclámant:
(Fit reverentia) Sanctus, Sanctus, Sanctus * Dóminus Deus Sábaoth.
Pleni sunt cæli et terra * maiestátis glóriæ tuæ.
Te gloriósus * Apostolórum chorus,
Te Prophetárum * laudábilis númerus,
Te Mártyrum candidátus * laudat exércitus.
Te per orbem terrárum * sancta confitétur Ecclésia,
Patrem * imménsæ maiestátis;
Venerándum tuum verum * et únicum Fílium;
Sanctum quoque * Paráclitum Spíritum.
Tu Rex glóriæ, * Christe.
Tu Patris * sempitérnus es Fílius.
Fit reverentia
Tu, ad liberándum susceptúrus hóminem: * non horruísti Vírginis uterum.
Tu, devícto mortis acúleo, * aperuísti credéntibus regna cælórum.
Tu ad déxteram Dei sedes, * in glória Patris.
Iudex créderis * esse ventúrus.
Sequens versus dicitur flexis genibus
Te ergo quæsumus, tuis fámulis súbveni, * quos pretióso sánguine redemísti.
Ætérna fac cum Sanctis tuis * in glória numerári.
Salvum fac pópulum tuum, Dómine, * et bénedic hereditáti tuæ.
Et rege eos, * et extólle illos usque in ætérnum.
Per síngulos dies * benedícimus te.
Fit reverentia, secundum consuetudinem
Et laudámus nomen tuum in sæculum, * et in sæculum sæculi.
Dignáre, Dómine, die isto * sine peccáto nos custodíre.
Miserére nostri, Dómine, * miserére nostri.
Fiat misericórdia tua, Dómine, super nos, * quemádmodum sperávimus in te.
In te, Dómine, sperávi: * non confúndar in ætérnum.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. A mennyei seregek társaságába vigyen el minket az angyalok Királya. Ámen.
Olvasmány 3
The brothers Nereus and Achilleus were eunuchs of Flavia Domitilla and were baptized by St. Peter at the same time as she herself and her mother Plautilla. Because they persuaded Domitilla to consecrate her virginity to God, they were accused of being Christians by Aurelian, who had been betrothed to her, and were sent to the island of Ponza. Soon afterwards, there were scourged in an effort to make them sacrifice to idols, and were taken to Terracina, where, after they had overcome the torture of the rack and flaming torches, they were beheaded. Their bodies were taken to Rome by their disciple Auspicius and buried on the Ardeatine Way. As for Flavia Domitilla, who had received the sacred veil of a virgin from Pope St. Clement, she also was deported to the island of Ponza, and after a long imprisonment was taken to Terracina. There, by the judge's orders, her dwelling was set on fire, and she won a glorious death, along with the virgins Theodora and Euphrosyna, her foster-sisters, on May 7, under Emperor Trajan. Their bodies were buried by the Deacon Caesarius. Pancras, born of a noble Phrygian family, was baptized in Rome at the age of fourteen. Under the Emperors Diocletian and Maximian, he was arrested ; and when he firmly refused to sacrifice to the gods, he was beheaded and so won the glorious crown of martyrdom. His body was buried secretly on the Via Aurelia by the matron Octavilla.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
Te Deum
Téged, Isten dicsérünk, téged Úrnak ismérünk.
Téged, örök Atyaisten mind egész föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok, Kerubok és Szeráfkarok.
Egek és minden hatalmak, szüntelenül magasztalnak.
Szent vagy, szent vagy, erõsséges szent Isten vagy!
Nagyságoddal telve ég s föld, dicsõséged mindent bétölt.
Téged dicsér egek Ura, apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek magasztalnak tégedet.
Vall tégedet világszerte szent Egyházad ezerszerte.
Ó Atyánk, téged s mérhetetlen nagy Fölséged.
S azt, ki hozzánk tõled jött le Atya igaz Egyszülöttje.
És áldjuk veled Vigasztaló Szentlelkedet.
Krisztus, Isten Egyszülöttje
Király vagy te mindörökre.
Mentésünkre közénk szálltál
Szûzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad,
Mennyországot megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket, Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendõ, mindeneket ítélendõ.
Itt letérdelünk.
Téged azért, Uram, kérünk, mi megváltónk, maradj vélünk!
Szentjeidhez végy fel égbe az örökös dicsõségbe!
Szabadítsd meg, Uram, néped, áldd meg a te örökséged!
Te kormányozd, te vigasztald mindörökké felmagasztald!
Mindennap dicsérünk téged,
Szent nevedet áldja néped.
Bûntõl e nap õrizz minket és bocsásd meg vétkeinket!
Irgalmazz, Uram, irgalmazz; híveidhez légy irgalmas!
Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk.
Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!
|
Reliqua omittuntur, nisi Laudes separandae sint.
|
Hagyd ki a többit, kiveve ha a hajnali imát máskor mondod el.
|
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Semper nos Domine Martyrum tuorum Nerei, Achillei, Domitillae, atque Pancratii foveat, quaesumus, beata solemnitas: et tuo dignos reddat obsequio.
Per Dóminum nostrum Iesum Christum, Filium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {a szentek saját officiumából}
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
Könyörögjünk
the blessed and solemn remembrance of thy Martyrs Nereus, Achilles, Domitilla, and Pancras, making our hearts to burn within us, may cause us to be more meet for thy service.
A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
|
Befejezés
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
V. Áldjuk az Urat
R. Istennek legyen hála
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
|