Incipit
V. Deus ✝ in adiutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adiuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Alleluia.
|
Kezdet
V. Istenem, ✝ jöjj segítségemre.
R. Uram, segíts meg engemet.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Alleluia
|
Hymnus
Nunc, Sancte, nobis, Spíritus,
Unum Patri cum Fílio,
Dignáre promptus ingeri
Nostro refusus péctori.
Os, lingua, mens, sensus, vigor
Confessiónem personent.
Flammescat igne cáritas,
Accéndat ardor próximos.
* Præsta, Pater piíssime,
Patríque compar Unice,
Cum Spíritu Paráclito
Regnans per omne sæculum.
Amen.
|
Hymnus
Most szállj le Szentlélek reánk,
Atyával és Fiúval egy,
Ömöld el szívünk teljesen
S maradj bennünk kegyelmesen.
Száj, szív, érzék, ész, lendület,
Visszhangozzon hitvallomást,
Lánggal égjen a szeretet
S lobogjon át mindenkire.
* Engedd meg ezt, kegyes Atya,
S Atyának mása, egy Fia,
S te Szentlélek, vigasztaló,
Mindörökön uralkodó.
Ámen.
|
Psalmi {ex Psalterio secundum temporum}
Ant. Allelúia, * allelúia, allelúia.
Psalmus 101(1-13) [1]
101:1 Dómine, exáudi oratiónem meam: * et clamor meus ad te véniat.
101:2 Non avértas fáciem tuam a me: * in quacúmque die tríbulor, inclína ad me aurem tuam.
101:3 In quacúmque die invocávero te, * velóciter exáudi me.
101:4 Quia defecérunt sicut fumus dies mei: * et ossa mea sicut crémium aruérunt.
101:5 Percússus sum ut foenum, et áruit cor meum: * quia oblítus sum comédere panem meum.
101:6 A voce gémitus mei * adhæsit os meum carni meæ.
101:7 Símilis factus sum pellicáno solitúdinis: * factus sum sicut nyctícorax in domicílio.
101:8 Vigilávi, * et factus sum sicut passer solitárius in tecto.
101:9 Tota die exprobrábant mihi inimíci mei: * et qui laudábant me, advérsum me iurábant.
101:10 Quia cínerem tamquam panem manducábam, * et potum meum cum fletu miscébam.
101:11 A fácie iræ et indignatiónis tuæ: * quia élevans allisísti me.
101:12 Dies mei sicut umbra declinavérunt: * et ego sicut foenum árui.
101:13 Tu autem, Dómine, in ætérnum pérmanes: * et memoriále tuum in generatiónem et generatiónem.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltárok {zsoltáros részbõl az egyházi év szerint}
Ant. Alleluia, * alleluia, alleluia
Zsoltár 101(1-13) [1]
101:1 Uram! hallgasd meg imádságomat, * és az én kiáltásom jusson hozzád.
101:2 Ne fordítsd el tõlem a te orczádat; * a mely nap szorongattatom, hajtsd hozzám füledet;
101:3 Amely nap segítségûl hílak téged, * azonnal hallgass meg engem.
101:4 Mert mint a füst, elenyésznek az én napjaim, * és tetemeim mint a forgács elszáradnak.
101:5 Levágattam, mint a széna, és szívem kiszáradott, * úgy hogy elfeledtem enni kenyeremet.
101:6 Az én nyögésem szava miatt * csontom húsomhoz ragadott.
101:7 Hasonló lettem a pusztaság pelikánjához; * olyan lettem, mint a bagoly az õ lakhelyén.
101:8 Virasztok és olyan lettem, * mint a magányos madár a háztetõn.
101:9 Napestig gyaláznak engem az én ellenségeim; * és a kik dicsértek engem, ellenem esküsznek.
101:10 Mert a kenyeret hamuban eszem, * és italomat sírással vegyítem
101:11 A te haragod és boszankodásod miatt; * mert fölemelvén, levetettél engem.
101:12 Napjaim mint az árnyék hanyatlanak, * és én mint a széna elszáradok.
101:13 Te pedig, Uram, mindörökké megmaradsz, * és a te emlékezeted nemzedékrõl nemzedékre.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 101(14-23) [2]
101:14 Tu exsúrgens miseréberis Sion: * quia tempus miseréndi eius, quia venit tempus.
101:15 Quóniam placuérunt servis tuis lápides eius: * et terræ eius miserebúntur.
101:16 Et timébunt gentes nomen tuum, Dómine, * et omnes reges terræ glóriam tuam.
101:17 Quia ædificávit Dóminus Sion: * et vidébitur in glória sua.
101:18 Respéxit in oratiónem humílium: * et non sprevit precem eórum.
101:19 Scribántur hæc in generatióne áltera: * et pópulus, qui creábitur, laudábit Dóminum:
101:20 Quia prospéxit de excélso sancto suo: * Dóminus de cælo in terram aspéxit:
101:21 Ut audíret gémitus compeditórum: * ut sólveret fílios interemptórum:
101:22 Ut annúntient in Sion nomen Dómini: * et laudem eius in Ierúsalem.
101:23 In conveniéndo pópulos in unum, * et reges ut sérviant Dómino.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 101(14-23) [2]
101:14 Te fölkelvén, könyörûlni fogsz Sionon; * mert ideje, hogy rajta könyörûlj, mert eljött ideje.
101:15 Mivel kedvesek szolgáidnak az õ kövei, * és romján sajnálkoznak.
101:16 És a népek félni fogják a te nevedet, * Uram! és a föld minden királyai a te dicsõségedet.
101:17 Mivelhogy az Úr fölépíti Siont, * és láttatni fog az õ dicsõségében,
101:18 Az alázatosok imádságát tekintetbe veszi, * és nem veti meg azok könyörgését.
101:19 Irassanak meg ezek a jövõ nemzedéknek; * és a teremtendõ nép dicsérni fogja az Urat;
101:20 Mert letekintett az õ szent magasságából; * az Úr mennybõl a földre tekintett:
101:21 Hogy meghallja a foglyok sóhajtásait, * és föloldja a megöltek fiait:
101:22 Hogy hirdessék az Úr nevét Sionban, * és az õ dicséretét Jerusalemben,
101:23 Midõn a népek és királyok egybegyûlnek, * az Úrnak szolgálandók.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 101(24-29) [3]
101:24 Respóndit ei in via virtútis suæ: * Paucitátem diérum meórum núntia mihi.
101:25 Ne révoces me in dimídio diérum meórum: * in generatiónem et generatiónem anni tui.
101:26 Inítio tu, Dómine, terram fundásti: * et ópera mánuum tuárum sunt cæli.
101:27 Ipsi períbunt, tu autem pérmanes: * et omnes sicut vestiméntum veteráscent.
101:28 Et sicut opertórium mutábis eos, et mutabúntur: * tu autem idem ipse es, et anni tui non defícient.
101:29 Fílii servórum tuórum habitábunt: * et semen eórum in sæculum dirigétur.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Allelúia, * allelúia, allelúia.
|
Zsoltár 101(24-29) [3]
101:24 Erre felelt neki õ életereje javában: * Napjaim kevés számát jelentsd meg nekem.
101:25 Ne szólíts ki engem napjaim felén; * a te esztendeid nemzedékrõl nemzedékre.
101:26 Kezdetben, Uram, te alapítottad a földet, * és az egek kezeid alkotmányai.
101:27 Ezek elmúlnak, te pedig megmaradsz; * mind elavúlnak, mint a ruha, és mint az öltözetet,
101:28 Elváltoztatod azokat, és elváltoznak; * te pedig ugyanaz vagy, és esztendeid nem fogynak el.
101:29 Szolgáid fiainak lakásuk lesz nálad, * és ivadékuk megmarad mindörökké.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Alleluia, * alleluia, alleluia
|
Capitulum Responsorium Versus {ex Psalterio secundum temporum}
Rom 6:9-10
Christus resurgens ex mortuis iam non moritur, mors illi ultra non dominabitur. Quod enim mortuus est peccato, mortuus est semel: quod autem vivit, vivit Deo.
R. Deo grátias.
R.br. Surrexit Dominus de sepulcro: * Alleluia, alleluia.
R. Surrexit Dominus de sepulcro: * Alleluia, alleluia.
V. Qui pro nobis pependit in ligno.
R. Allelúia, allelúia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Surrexit Dominus de sepulcro: * Alleluia, alleluia.
V. Surrexit Dominus vere, alleluia.
R. Et apparuit Simoni, alleluia.
|
Olvasmány, Válaszos ének, Vers {zsoltáros részbõl az egyházi év szerint}
Rom 6:9-10
Tudjuk, hogy Krisztus feltámadt a halálból, többé nem hal meg, a halál nem lesz többé úrrá rajta. Aki meghalt, az egyszer s mindenkorra meghalt a bûnnek, aki azonban él, az Istennek él.
R. Istennek legyen hála.
R.br.Feltámadott az Úr a sirból. * Alleluia, alleluia
R. Feltámadott az Úr a sirból. * Alleluia, alleluia
V. Aki érettünk a keresztfán függött.
R. Alleluia, alleluia.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. Feltámadott az Úr a sirból. * Alleluia, alleluia
V. Valóban feltámadt az Úr. Alleluia
R. És megjelent Simonnak, alleluia.
|
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Semper nos Domine Martyrum tuorum Nerei, Achillei, Domitillae, atque Pancratii foveat, quaesumus, beata solemnitas: et tuo dignos reddat obsequio.
Per Dóminum nostrum Iesum Christum, Filium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {a szentek saját officiumából}
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
Könyörögjünk
the blessed and solemn remembrance of thy Martyrs Nereus, Achilles, Domitilla, and Pancras, making our hearts to burn within us, may cause us to be more meet for thy service.
A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
|
Befejezés
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
V. Áldjuk az Urat
R. Istennek legyen hála
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
|