|
Ante Divinum officium |
Incipit
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave Maria, gratia plena; Dominus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta Maria, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.
Credo in Deum, Patrem omnipoténtem, Creatórem cæli et terræ.
Et in Jesum Christum, Fílium ejus únicum, Dóminum nostrum: qui concéptus est de Spíritu Sancto, natus ex María Vírgine, passus sub Póntio Piláto, crucifíxus, mórtuus, et sepúltus: descéndit ad ínferos; tértia die resurréxit a mórtuis; ascéndit ad cælos; sedet ad déxteram Dei Patris omnipoténtis: inde ventúrus est judicáre vivos et mórtuos.
Credo in Spíritum Sanctum, sanctam Ecclésiam cathólicam, Sanctórum communiónem, remissiónem peccatórum, carnis resurrectiónem, vitam ætérnam. Amen.
V. Dómine, lábia ✠ mea apéries.
R. Et os meum annuntiábit laudem tuam.
V. Deus ✝ in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Alleluia.
|
Kezdet
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes, Az Úr van teveled, Áldott vagy te az asszonyok között, És áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.
Asszonyunk, Szûz Mária, Istennek szent Anyja, Imádkozzál érettünk, bûnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtõjében.
És a Jézus Krisztusban, Istennek egyszülött Fiában, a mi Urunkban; ki fogantaték Szentlélektõl, születék Szûz Máriától; kinzaték Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghala és eltemetteték. Szálla alá a poklokra, harmadnapon halottaibol feltámada; fölméne a mennyekbe, ott ül a mindenható Atyaistennek jobbja felõl; onnan lészen eljovendõ ítélni eleveneket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben. Katolikus keresztény Anyaszentegyházat; a szenteknek egyességét, a bûneinknek bocsánatát; testnek feltámadását és az örök életet. Ámen.
V. Nyisd meg ✠ Uram, ajkamat,
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam!
V. Istenem, ✝ jöjj segítségemre.
R. Uram, segíts meg engemet.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Alleluia
|
Invitatorium {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. Alleluia, Christum Dominum ascendentem in caelum, * Venite adoremus, alleluia.
Ant. Alleluia, Christum Dominum ascendentem in caelum, * Venite adoremus, alleluia.
Veníte, exsultémus Dómino, jubilémus Deo, salutári nostro: præoccupémus fáciem ejus in confessióne, et in psalmis jubilémus ei.
Ant. Alleluia, Christum Dominum ascendentem in caelum, * Venite adoremus, alleluia.
Quóniam Deus magnus Dóminus, et Rex magnus super omnes deos, quóniam non repéllet Dóminus plebem suam: quia in manu ejus sunt omnes fines terræ, et altitúdines móntium ipse cónspicit.
Ant. Venite adoremus, alleluia.
Quóniam ipsíus est mare, et ipse fecit illud, et áridam fundavérunt manus ejus (genuflectitur) veníte, adorémus, et procidámus ante Deum: plorémus coram Dómino, qui fecit nos, quia ipse est Dóminus, Deus noster; nos autem pópulus ejus, et oves páscuæ ejus.
Ant. Alleluia, Christum Dominum ascendentem in caelum, * Venite adoremus, alleluia.
Hódie, si vocem ejus audiéritis, nolíte obduráre corda vestra, sicut in exacerbatióne secúndum diem tentatiónis in desérto: ubi tentavérunt me patres vestri, probavérunt et vidérunt ópera mea.
Ant. Venite adoremus, alleluia.
Quadragínta annis próximus fui generatióni huic, et dixi; Semper hi errant corde, ipsi vero non cognovérunt vias meas: quibus jurávi in ira mea; Si introíbunt in réquiem meam.
Ant. Alleluia, Christum Dominum ascendentem in caelum, * Venite adoremus, alleluia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Venite adoremus, alleluia.
Ant. Alleluia, Christum Dominum ascendentem in caelum, * Venite adoremus, alleluia.
|
Imádságra hivás {Antiphona az idõszaki részbõl}
Ant. Alleluia. Kisztus az Úr felment a mennyekbe. * Jöjjetek imádjuk Ôt. Alleluia.
Ant. Alleluia. Kisztus az Úr felment a mennyekbe. * Jöjjetek imádjuk Ôt. Alleluia.
Jertek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek: Járúljunk orczája elé háladással, és zsoltárokkal vígadjunk neki.
Ant. Alleluia. Kisztus az Úr felment a mennyekbe. * Jöjjetek imádjuk Ôt. Alleluia.
Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenek fölött: Mert kezében vagyon a föld minden határa, és övéi a hegyek magasságai.
Ant. Jöjjetek imádjuk Ôt. Alleluia.
Mert övé a tenger, és õ alkotta azt, és az õ kezei alakították a szárazat. (térdet hajt) Jertek, imádva borúljunk le, és sírjunk az Úr elõtt, ki minket alkotott: Mert õ a mi Urunk Istenünk, és mi az õ legelõjének népe, és kezeinek juhai.
Ant. Alleluia. Kisztus az Úr felment a mennyekbe. * Jöjjetek imádjuk Ôt. Alleluia.
Ma, ha az õ szavát halljátok, meg ne keményítsétek sziveteket, mint ama boszantással a kisértés napján a pusztában: hol megkisértettek engem atyáitok, próbára tettek engem, bár látták cselekedeteimet.
Ant. Jöjjetek imádjuk Ôt. Alleluia.
Negyven esztendeig boszantott engem e nemzedék, és mondám; Ezek szivökben mindenkor tévelygenek: És nem ismerték meg az én utaimat, úgy hogy megesküdtem haragomban; Nem mennek be az én nyugodalmamba.
Ant. Alleluia. Kisztus az Úr felment a mennyekbe. * Jöjjetek imádjuk Ôt. Alleluia.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Jöjjetek imádjuk Ôt. Alleluia.
Ant. Alleluia. Kisztus az Úr felment a mennyekbe. * Jöjjetek imádjuk Ôt. Alleluia.
|
Hymnus {ex Proprio de Tempore}
Aeterne Rex altissime,
Redemptor et fidelium,
Cui mors perempta detulit
Summae triumphum gloriae.
Ascendis orbes siderum,
Quo te vocabat caelitus
Collata, non humanitus,
Rerum potestas omnium.
Ut trina rerum machina,
Caelestium, terrestrium,
Et inferorum condita,
Flectat genu jam subdita.
Tremunt videntes Angeli
Versam vicem mortalium:
Peccat caro, mundat caro,
Regnat Deus Dei caro.
Sis ipse nostrum gaudium,
Manens olympo praemium,
Mundi regis qui fabricam,
Mundana vincens gaudia.
Hinc te precantes quaesumus,
Ignosce culpis omnibus,
Et corda sursum subleva
Ad te superna gratia.
Ut cum repente coeperis
Clarere nube judicis,
Poenas repellas debitas,
Reddas coronas perditas.
Jesu, tibi sit gloria,
Qui victor in cælum redis,
Cum Patre, et almo Spiritu,
In sempiterna sæcula.
Amen.
|
Himnusz {az idõszaki részbõl}
Magasságos örök Király,
Ki üdvözíted híveid,
Kinek a megtiport halál
Hirdeti gyôzedelmedet!
Fölszállasz most a csillagok
Fölébe, hív a mennyei
Uralom, mit nem emberi
Erô: az Istenség adott.
Lásd a levôk hármas körét,
Égieket, földieket
S az alvilág rejtelmeit
Eléd alázni térdeit.
Megrendülnek az angyalok
A földi sors fordulatán:
Bukott a test, segít a test,
Isten trónján isteni test.
Te maradj, Jézus, örömünk,
Te Olympuson örökünk,
Világ gépét ki forgatod,
Mik hozzád a világi jók!
Hozzád imádkozunk tehát,
Hogy nézd el bûneink sokát,
Küldd el magas kegyelmedet
S emeld hozzád a szíveket.
Hogy majd ha eljössz hirtelen
Fénnyel az ég felhôiben,
Légy elnézô kegyes bíránk
S add vissza vesztett koronánk.
Dicsôség neked Jézusunk,
Ki gyôzelmesen égbe szállsz,
Atyának s Szentléleknek is
Most és örök idôkön át.
Ámen.
|
Psalmi cum lectionibus {Antiphonae et Psalmi ex Proprio de Tempore}
Nocturn I.
Ant. Elevata est * magnificentia tua super caelos Deus, alleluia.
Psalmus 8 [1]
8:1 Dómine, Dóminus noster, * quam admirábile est nomen tuum in univérsa terra!
8:2 Quóniam eleváta est magnificéntia tua, * super cælos.
8:3 Ex ore infántium et lacténtium perfecísti laudem propter inimícos tuos, * ut déstruas inimícum et ultórem.
8:4 Quóniam vidébo cælos tuos, ópera digitórum tuórum: * lunam et stellas, quæ tu fundásti.
8:5 Quid est homo quod memor es ejus? * aut fílius hóminis, quóniam vísitas eum?
8:6 Minuísti eum paulo minus ab Ángelis, glória et honóre coronásti eum: * et constituísti eum super ópera mánuum tuárum.
8:7 Omnia subjecísti sub pédibus ejus, * oves et boves univérsas: ínsuper et pécora campi.
8:8 Vólucres cæli, et pisces maris, * qui perámbulant sémitas maris.
8:9 Dómine, Dóminus noster, * quam admirábile est nomen tuum in univérsa terra!
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Elevata est * magnificentia tua super caelos Deus, alleluia.
|
Zsoltárok és olvasmányok {Antiphonae et Psalmi az idõszaki részbõl}
Nocturn I.
Ant. Thy magnificence is elevated * above the heavens, O God, alleluia.
Zsoltár 8 [1]
8:1 Uram, mi Urunk! * mely csodálatos a te neved az egész földön!
8:2 Mert a te dicsõséged fölmagasztaltatott * az egek fölött.
8:3 A kisdedek és csecsemõk szája által viszed véghez a dicséretet ellenségeid miatt, * hogy megrontsd az ellenséget és boszúállót.
8:4 Mert ha nézem egeidet, a te újjaid alkotmányait, a holdat és csillagokat, * melyeket te alapítottál:
8:5 Mi az ember, hogy megemlékezel róla? * vagy az ember fia, hogy meglátogatod õt?
8:6 Kevéssel tetted õt kisebbé az angyaloknál, dicsõséggel és tisztelettel koronáztad meg õt, * és kezeid alkotmányai fölé rendelted õt.
8:7 Mindent lábai alá vetettél, a juhokat és ökröket mind, * azon fölûl a mezei vadakat is.
8:8 Az égi madarakat és a tenger halait, * melyek eljárják a tenger ösvényeit.
8:9 Uram, mi Urunk! * mily csodálatos a te neved az egész földön!
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Thy magnificence is elevated * above the heavens, O God, alleluia.
|
Ant. Dominus in templo * sancto suo, Dominus in caelo, alleluia.
Psalmus 10 [2]
10:1 In Domino confído: quómodo dícitis ánimæ meæ: * Tránsmigra in montem sicut passer?
10:2 Quóniam ecce peccatóres intendérunt arcum, paravérunt sagíttas suas in pháretra, * ut sagíttent in obscúro rectos corde.
10:3 Quóniam quæ perfecísti, destruxérunt: * justus autem quid fecit?
10:4 Dóminus in templo sancto suo, * Dóminus in cælo sedes ejus.
10:5 Óculi ejus in páuperem respíciunt: * pálpebræ ejus intérrogant fílios hóminum.
10:6 Dóminus intérrogat justum et ímpium: * qui autem díligit iniquitátem, odit ánimam suam.
10:7 Pluet super peccatóres láqueos: * ignis, et sulphur, et spíritus procellárum pars cálicis eórum.
10:8 Quóniam justus Dóminus, et justítias diléxit: * æquitátem vidit vultus ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Dominus in templo * sancto suo, Dominus in caelo, alleluia.
|
Ant. The Lord is in His holy Temple, * the Lord's throne is in heaven, alleluia.
Zsoltár 10 [2]
10:1 Az Úrban bízom; hogyan mondjátok lelkemnek: * Költözzél a hegyre, mint a veréb?
10:2 Mert íme a bûnösök megvonták a kézíjat, elkészítették nyilaikat a tegezben, * hogy lövöldözzék titkon az igaz szivûeket;
10:3 Mert a miket te állítottál, elbontották; * de az igaz mit cselekedett?
10:4 Az Úr az õ szent templomában, * az Úr széke mennyben vagyon;
10:5 Szemei a szegényre néznek, * és szempillái vizsgálják az emberek fiait.
10:6 Az Úr megvizsgálja az igazat és az istentelent; * ki pedig a gonoszságot szereti, lelkét gyülöli.
10:7 A bûnösökre tõröket hullat; * tûz és kénkõ és viharok szele az õ kelyhök része.
10:8 Mert az Úr igaz, és igazságot szeret, * és igazra néz az õ orczája.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. The Lord is in His holy Temple, * the Lord's throne is in heaven, alleluia.
|
Ant. A summo caelo * egressio ejus, et occursus ejus usque ad summum ejus, alleluia.
Psalmus 18 [3]
18:1 Cæli enárrant glóriam Dei: * et ópera mánuum ejus annúntiat firmaméntum.
18:2 Dies diéi erúctat verbum, * et nox nocti índicat sciéntiam.
18:3 Non sunt loquélæ, neque sermónes, * quorum non audiántur voces eórum.
18:4 In omnem terram exívit sonus eórum: * et in fines orbis terræ verba eórum.
18:5 In sole pósuit tabernáculum suum: * et ipse tamquam sponsus procédens de thálamo suo:
18:6 Exsultávit ut gigas ad curréndam viam, * a summo cælo egréssio ejus:
18:7 Et occúrsus ejus usque ad summum ejus: * nec est qui se abscóndat a calóre ejus.
18:8 Lex Dómini immaculáta, convértens ánimas: * testimónium Dómini fidéle, sapiéntiam præstans párvulis.
18:9 Justítiæ Dómini rectæ, lætificántes corda: * præcéptum Dómini lúcidum, illúminans óculos.
18:10 Timor Dómini sanctus, pérmanens in sæculum sæculi: * judícia Dómini vera, justificáta in semetípsa.
18:11 Desiderabília super aurum et lápidem pretiósum multum: * et dulcióra super mel et favum.
18:12 Étenim servus tuus custódit ea, * in custodiéndis illis retribútio multa.
18:13 Delícta quis intélligit? ab occúltis meis munda me: * et ab aliénis parce servo tuo.
18:14 Si mei non fúerint domináti, tunc immaculátus ero: * et emundábor a delícto máximo.
18:15 Et erunt ut compláceant elóquia oris mei: * et meditátio cordis mei in conspéctu tuo semper.
18:15 Dómine, adjútor meus, * et redémptor meus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. A summo caelo * egressio ejus, et occursus ejus usque ad summum ejus, alleluia.
|
Ant. His going out is from the end of heaven, * and his circuit even to the end thereof, alleluia.
Ant. His going out is from the end of heaven, * and his circuit even to the end thereof, alleluia.
|
V. Ascendit Deus in jubilatione, alleluia.
R. Et Dominus in voce tubae, alleluia.
|
V. God is ascended with jubilee, alleluia.
R. And the Lord with the sound of trumpet, alleluia.
|
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Exaudi, Domine Jesu Christe, preces servorum tuorum, et miserere nobis: Qui cum Patre et Spiritu Sancto vivis et regnas in saecula saeculorum. Amen.
|
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
Feloldozás. Hallgasd meg Urunk Jézus Krisztus szolgáid könyörgését és irgalmazz nekünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön örökke. Ámen.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Benedictione perpetua benedicat nos Pater aeternus. Amen.
Lectio 1
Incipit liber Actuum Apostolorum.
Acts 1:1-5
1 Primum quidem sermonem feci de omnibus, o Theophile, quae cœpit Jesus facere et docere
2 Usque in diem qua praecipiens Apostolis per Spiritum Sanctum, quos elegit, assumptus est:
3 Quibus et praebuit seipsum vivum post passionem suam in multis argumentis, per dies quadraginta apparens eis, et loquens de regno Dei.
4 Et convescens, praecepit eis ab Jerosolymis ne discederent, sed exspectarent promissionem Patris, quam audistis (inquit) per os meum:
5 Quia Joannes quidem baptizavit aqua, vos autem baptizabimini Spiritu Sancto non post multos hos dies.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Post passionem suam per dies quadraginta apparens eis, et loquens de regno Dei, alleluia:
* Et videntibus illis elevatus est, alleluia: et nubes suscepit eum ab oculis eorum, alleluia.
V. Et convescens praecepit eis, ab Jerosolymis ne discederent, sed exspectarent promissionem Patris.
R. Et videntibus illis elevatus est, alleluia: et nubes suscepit eum ab oculis eorum, alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Maradando áldással áldjon meg minket az örök Isten. Ámen.
Olvasmány 1
Olvasmány az Apostolok Cselekedeibõl
Acts 1:1-5
1 Elsõ könyvemben, kedves Teofil, elbeszéltem, mi mindent tett és tanított Jézus
2 Egészen addig a napig, amelyen azután, hogy útbaigazítást adott a Szentlélek által kiválasztott apostoloknak, fölvétetett a mennybe.
3 Szenvedése után sokféleképpen bebizonyította, hogy él: negyven napon át ismételten megjelent nekik, és beszélt az Isten országáról.
4 Egyszer, amikor együtt evett velük, megparancsolta nekik, hogy ne hagyják el Jeruzsálemet, hanem várjanak az Atya ígéretére, "amelyrõl - úgymond - tõlem hallottatok:
5 Mert János csak vízzel keresztelt, de ti néhány nap múlva a Szentlélekkel fogtok megkeresztelkedni."
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. Being seen of them forty days after that He had suffered, and speaking of the kingdom of God. Alleluia.
* And while they beheld, He was taken up, and a cloud received Him out of their sight. Alleluia.
V. And, eating together with them, He commanded them that they should not depart from Jerusalem, but wait for the Promise of the Father.
R. And while they beheld, He was taken up, and a cloud received Him out of their sight. Alleluia.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Unigenitus Dei Filius nos benedicere et adjuvare dignetur. Amen.
Lectio 2
Acts 1:6-9
6 Igitur qui convenerant, interrogabant eum, dicentes: Domine, si in tempore hoc restitues regnum Israël?
7 Dixit autem eis: Non est vestrum nosse tempora vel momenta quae Pater posuit in sua potestate:
8 Sed accipietis virtutem supervenientis Spiritus Sancti in vos, et eritis mihi testes in Jerusalem, et in omni Judaea, et Samaria, et usque ad ultimum terrae.
9 Et cum haec dixisset, videntibus illis, elevatus est: et nubes suscepit eum ab oculis eorum.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Omnis pulchritudo Domini exaltata est super sidera:
* Species ejus in nubibus caeli, et nomen ejus in aeternum permanet, alleluia.
V. A summo caelo egressio ejus, et occursus ejus usque ad summum ejus.
R. Species ejus in nubibus caeli, et nomen ejus in aeternum permanet, alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Isten Egyszülött Fia meltóztasson megáldani és támogatni minket. Ámen.
Olvasmány 2
Acts 1:6-9
6 Az egybegyûltek erre megkérdezték: "Uram, mostanában állítod helyre Izrael országát?"
7 "Nem tartozik rátok - felelte -, hogy ismerjétek az idõpontokat és a körülményeket. Ezeket az Atya szabta meg saját hatalmában.
8 De megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sõt egészen a föld végsõ határáig."
9 Azután, hogy ezeket mondta, a szemük láttára fölemelkedett, és felhõ takarta el szemük elõl.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. The Lord hath set His beauty above the stars;
* His loveliness is in the clouds of heaven, and His Name endureth for ever. Alleluia.
V. His going forth is from the end of the heaven, and His circuit unto the ends of it.
R. His loveliness is in the clouds of heaven, and His Name endureth for ever. Alleluia.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Spiritus Sancti gratia illuminet sensus et corda nostra. Amen.
Lectio 3
Acts 1:10-14
10 Cumque intuerentur in caelum euntem illum, ecce duo viri astiterunt juxta illos in vestibus albis,
11 Qui et dixerunt: Viri Galilaei, quid statis aspicientes in caelum? Hic Jesus, qui assumptus est a vobis in caelum, sic veniet quemadmodum vidistis eum euntem in caelum.
12 Tunc reversi sunt Jerosolymam a monte qui vocatur Oliveti, qui est juxta Jerusalem, sabbati habens iter.
13 Et cum introissent in cœnaculum, ascenderunt ubi manebant Petrus, et Joannes, Jacobus, et Andreas, Philippus, et Thomas, Bartholomaeus, et Matthaeus, Jacobus Alphaei, et Simon Zelotes, et Judas Jacobi.
14 Hi omnes erant perseverantes unanimiter in oratione cum mulieribus, et Maria Matre Jesu, et fratribus ejus.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Exaltare Domine, alleluia,
* In virtute tua, alleluia.
V. Elevata est magnificentia tua super caelos, Deus.
R. In virtute tua, alleluia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. In virtute tua, alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. A Szentlélek kegyelme világosítsa meg érzékeinket és szívünket. Ámen.
Olvasmány 3
Acts 1:10-14
10 Amint merõn nézték, hogyan emelkedik az égbe, egyszerre két férfi termett mellettük fehér ruhába öltözve.
11 Ezt mondták nekik: "Galileai férfiak! Mit álltok itt égre emelt tekintettel? Ez a Jézus, aki tõletek az égbe vétetett, úgy jön el ismét, amint szemetek láttára a mennybe ment."
12 Erre az Olajfákról elnevezett hegyrõl, amely Jeruzsálemtõl egy szombatnapi járásra van, visszatértek Jeruzsálembe.
13 Amint megérkeztek, fölmentek az emeleti terembe, ahol együtt szoktak lenni: Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Alfeus fia, Jakab, a buzgó Simon és Jakab testvére, Júdás.
14 Mindannyian egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. Be Thou exalted, O Lord. Alleluia.
* In thine Own strength. Alleluia.
V. O God, Thou hast set thy glory above the heavens.
R. In thine Own strength. Alleluia.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. In thine Own strength. Alleluia.
|
Nocturn II.
Ant. Exaltare Domine * in virtute tua: cantabimus, et psallemus, alleluia.
Psalmus 20 [4]
20:1 Dómine in virtúte tua lætábitur rex: * et super salutáre tuum exsultábit veheménter.
20:2 Desidérium cordis ejus tribuísti ei: * et voluntáte labiórum ejus non fraudásti eum.
20:3 Quóniam prævenísti eum in benedictiónibus dulcédinis: * posuísti in cápite ejus corónam de lápide pretióso.
20:4 Vitam pétiit a te: * et tribuísti ei longitúdinem diérum in sæculum, et in sæculum sæculi.
20:5 Magna est glória ejus in salutári tuo: * glóriam et magnum decórem impónes super eum.
20:6 Quóniam dabis eum in benedictiónem in sæculum sæculi: * lætificábis eum in gáudio cum vultu tuo.
20:7 Quóniam rex sperat in Dómino: * et in misericórdia Altíssimi non commovébitur.
20:8 Inveniátur manus tua ómnibus inimícis tuis: * déxtera tua invéniat omnes, qui te odérunt.
20:9 Pones eos ut clíbanum ignis in témpore vultus tui: * Dóminus in ira sua conturbábit eos, et devorábit eos ignis.
20:10 Fructum eórum de terra perdes: * et semen eórum a fíliis hóminum.
20:11 Quóniam declinavérunt in te mala: * cogitavérunt consília, quæ non potuérunt stabilíre.
20:12 Quóniam pones eos dorsum: * in relíquiis tuis præparábis vultum eórum.
20:13 Exaltáre, Dómine, in virtúte tua: * cantábimus et psallémus virtútes tuas.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Exaltare Domine * in virtute tua: cantabimus, et psallemus, alleluia.
|
Nocturn II.
Ant. Be thou exalted, O Lord, * in thy own strength: we will sing and praise, alleluia.
Zsoltár 20 [4]
20:1 Uram! a te erõdben vigad a király, * és szabadításodon fölötte igen örvendez.
20:2 Szive kivánságát megadtad neki, * és ajkai ohajtását nem tagadtad meg tõle.
20:3 Mert megelõzted õt az édesség áldásaival; * fejére koronát tettél drágakõbõl.
20:4 Életet kért tõled, és napok hosszaságát adtad neki * örökké, és mindörökön örökké.
20:5 Nagy az õ dicsõsége a te szabadításodban; * dicsõséget és nagy ékességet teszesz rája.
20:6 Mert áldássá teszed õt mindörökön örökké; * megvigasztalod õt a te szined örömével.
20:7 Mert a király az Úrban bízik; * és a Fölségesnek irgalmában nem fog ingadozni.
20:8 Találja meg kezed minden ellenségedet; * a te jobbod találja meg mind, a kik téged gyülölnek.
20:9 Hasonlókká teszed õket a tüzes kemenczéhez megjelenésed idején; * az Úr megháborítja õket haragjában, és tûz emészti meg õket.
20:10 Gyümölcsüket a földrõl elveszted, * és ivadékukat az emberek fiai közõl.
20:11 Mert gonoszt végeztek ellened; * tanácsokat gondoltak, melyeket véghez nem vihettek.
20:12 Mert hátat fordítani kényszeríted õket, * orczájokra igazítván hátrahagyott nyilaidat.
20:13 Magasztaltassál föl, Uram! * a te erõdben, hogy énekeljük és zengjük erõdet.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Be thou exalted, O Lord, * in thy own strength: we will sing and praise, alleluia.
|
Ant. Exaltabo te * Domine, quoniam suscepisti me, alleluia.
Psalmus 29 [5]
29:1 Exaltábo te, Dómine, quóniam suscepísti me: * nec delectásti inimícos meos super me.
29:2 Dómine, Deus meus, clamávi ad te, * et sanásti me.
29:3 Dómine, eduxísti ab inférno ánimam meam: * salvásti me a descendéntibus in lacum.
29:4 Psállite Dómino, sancti ejus: * et confitémini memóriæ sanctitátis ejus.
29:5 Quóniam ira in indignatióne ejus: * et vita in voluntáte ejus.
29:6 Ad vésperum demorábitur fletus: * et ad matutínum lætítia.
29:7 Ego autem dixi in abundántia mea: * Non movébor in ætérnum.
29:8 Dómine, in voluntáte tua, * præstitísti decóri meo virtútem.
29:9 Avertísti fáciem tuam a me, * et factus sum conturbátus.
29:10 Ad te, Dómine, clamábo: * et ad Deum meum deprecábor.
29:11 Quæ utílitas in sánguine meo, * dum descéndo in corruptiónem?
29:12 Numquid confitébitur tibi pulvis, * aut annuntiábit veritátem tuam?
29:13 Audívit Dóminus, et misértus est mei: * Dóminus factus est adjútor meus.
29:14 Convertísti planctum meum in gáudium mihi: * conscidísti saccum meum, et circumdedísti me lætítia:
29:15 Ut cantet tibi glória mea, et non compúngar: * Dómine, Deus meus, in ætérnum confitébor tibi.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Exaltabo te * Domine, quoniam suscepisti me, alleluia.
|
Ant. I will extol thee, * O Lord, for thou hast upheld me, alleluia.
Zsoltár 29 [5]
29:1 Magasztallak téged, Uram! mert fölemeltél engem, * és nem hagytad örülni ellenségimet fölöttem.
29:2 Uram, Istenem! * hozzád kiáltottam, és meggyógyítottál engem.
29:3 Uram! kihoztad a pokolból lelkemet; * kiszabadítottál engem a sírgödörbe menõk közõl.
29:4 Zengjetek az Úrnak ti õ szentei! * és áldjátok az õ szentsége emlékezetét.
29:5 Mert büntetés van boszankodásában, * és élet az õ jóakaratjában.
29:6 Este betér a sirás, * és reggel az öröm.
29:7 Én pedig mondtam bõvelkedésemben: * Nem fogok ingani mindörökké!
29:8 Mert, Uram! te jóvoltod szerint erõt adtál * dicsõségemnek.
29:9 De elfordítottad tõlem orczádat, * és megháborodtam.
29:10 Hozzád kiáltottam, Uram! * és Istenemnek könyörögtem.
29:11 Mi haszna az én véremnek, * ha rothadásba leszállok?
29:12 Vajjon a por fog-e áldani téged, * vagy hirdetendi-e igazságodat?
29:13 Hallotta az Úr, és könyörült rajtam; * az Úr segítõm lett.
29:14 Sírásomat örömre fordítottad nekem; * elszaggattad szõrzsákomat, és körûlvettél engem vígasággal,
29:15 Hogy énekeljen neked az én dicsõségem, és ne szomoríttassam meg; Uram, Istenem! * hálát adok neked mindörökké.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. I will extol thee, * O Lord, for thou hast upheld me, alleluia.
|
Ant. Ascendit Deus * in jubilatione, et Dominus in voce tubae, alleluia.
Psalmus 46 [6]
46:1 Omnes gentes, pláudite mánibus: * jubiláte Deo in voce exsultatiónis.
46:2 Quóniam Dóminus excélsus, terríbilis: * Rex magnus super omnem terram.
46:3 Subjécit pópulos nobis: * et gentes sub pédibus nostris.
46:4 Elégit nobis hereditátem suam: * spéciem Jacob, quam diléxit.
46:5 Ascéndit Deus in júbilo: * et Dóminus in voce tubæ.
46:6 Psállite Deo nostro, psállite: * psállite Regi nostro, psállite.
46:7 Quóniam Rex omnis terræ Deus: * psállite sapiénter.
46:8 Regnábit Deus super gentes: * Deus sedet super sedem sanctam suam.
46:9 Príncipes populórum congregáti sunt cum Deo Ábraham: * quóniam dii fortes terræ veheménter eleváti sunt.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Ascendit Deus * in jubilatione, et Dominus in voce tubae, alleluia.
|
Ant. God is ascended * with jubilee, and the Lord with the sound of trumpet, alleluia.
Zsoltár 46 [6]
46:1 Minden nemzetek! tapsoljatok kézzel; * örvendezzetek az Úrnak vigaság szavával.
46:2 Mert az Úr fölséges, rettenetes; * nagy király az egész földön.
46:3 Alánk vetette a népeket, * és a pogányokat lábaink alá;
46:4 Közöttünk választotta örökségét, Jákob szépségét, * melyet szeret.
46:5 Fölment az Isten örvendezéssel, * az Úr harsonaszóval.
46:6 Énekeljetek a mi Istenünknek, énekeljetek; * énekeljetek a mi királyunknak, énekeljetek.
46:7 Mert az egész föld királya az Isten; * énekeljetek bölcseséggel.
46:8 Isten országol a pogányokon; * Isten az õ szent székében ül.
46:9 A föld népeinek fejedelmei Ábrahám Istenéhez gyûlnek; * mert a föld erõs istenei igen fölemelkednek.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. God is ascended * with jubilee, and the Lord with the sound of trumpet, alleluia.
|
V. Ascendens Christus in altum, alleluia.
R. Captivam duxit captivitatem, alleluia.
|
V. When Christ ascended up on high, alleluia.
R. He led captivity captive, alleluia.
|
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Ipsius pietas et misericordia nos adjuvet, qui cum Patre et Spiritu Sancto vivit et regnat in saecula saeculorum. Amen.
|
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
Feloldozás. Annak a kegyessége és irgalma támogasson minket, aki az Atyával és a Szentlélekkel él és uralkodik mindörökké. Ámen.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Deus Pater omnipotens sit nobis propitius et clemens. Amen.
Lectio 4
Sermo sancti Leonis Papae.
Sermone 1. de Ascensione Domini.
Post beatam et gloriosam resurrectionem Domini nostri Jesu Christi, qua verum Dei templum Judaica impietate resolutum, divina in triduo potentia suscitavit, quadragenarius hodie, dilectissimi, sanctorum dierum expletus est numerus, sacratissima ordinatione dispositus, et ad utilitatem nostrae eruditionis impensus: ut, dum a Domino in hoc spatio mora praesentiae corporalis extenditur, fides resurrectionis documentis necessariis muniretur. Mors enim Christi multum discipulorum corda turbaverat: et de supplicio crucis, de emissione spiritus, de exanimati corporis sepultura gravatis maestitudine mentibus, quidam diffidentiae torpor obrepserat.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Tempus est, ut revertar ad eum, qui me misit, dicit Dominus; nolite contristari, nec turbetur cor vestrum:
* Rogo pro vobis Patrem, ut ipse vos custodiat, alleluia, alleluia.
V. Nisi ego abiero, Paraclitus non veniet: cum assumptus fuero, mittam vobis eum.
R. Rogo pro vobis Patrem, ut ipse vos custodiat, alleluia, alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Atya Isten, légy hozzánk kegyes és irgalmas. Ámen.
Olvasmány 4
From the Sermons of Pope St Leo the Great.
1st on the Lords Ascension.
After the blessed and glorious Resurrection of our Lord Jesus Christ, wherein the Divine Power raised up in three days the true Temple of God Which the iniquity of the Jews had destroyed John ii. 19, God was pleased to ordain, by His Most Sacred Will, and in His Providence for our instruction and the profit of our souls, a season of forty days which season, dearly beloved brethren, doth end on this day. During that season the bodily Presence of the Lord still lingered on earth, that the reality of the fact of His having risen again from the dead might be armed with all needful proofs. The death of Christ had troubled the hearts of many of His disciples their thoughts were sad when they remembered His agony upon the Cross, His giving up of the Ghost, and the laying in the grave of His lifeless Body, and a sort of hesitation had begun to weigh on them.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. My time is come that I should return unto Him That sent Me, saith the Lord. Be not sorrowful, neither let your heart be troubled.
* I pray the Father for you, that He may keep you. Alleluia, Alleluia.
V. If I go not away, the Comforter will not come unto you where I am ascended, I will send Him unto you.
R. I pray the Father for you, that He may keep you. Alleluia, Alleluia.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Christus perpetuae det nobis gaudia vitae. Amen.
Lectio 5
Unde beatissimi Apostoli, omnesque discipuli, qui et de exitu crucis fuerant trepidi, et de fide resurrectionis ambigui, ita sunt veritate perspicua roborati, ut, Domino in caelorum eunte sublimia, non solum nulla afficerentur tristitia, sed etiam magno gaudio replerentur. Et revera magna et ineffabilis erat causa gaudendi, cum in conspectu sanctae multitudinis super omnium creaturarum caelestium dignitatem humani generis natura conscenderet, supergressura Angelicos ordines, et ultra Archangelorum altitudines elevanda: nec ullis sublimitatibus modum suae provectionis habitura, nisi aeterni Patris recepta consessu, illius gloriae sociaretur in throno, cujus naturae copulabatur in Filio.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Non turbetur cor vestrum: ego vado ad Patrem; et cum assumptus fuero a vobis, mittam vobis, alleluia,
* Spiritum veritatis, et gaudebit cor vestrum, alleluia.
V. Ego rogabo Patrem, et alium Paraclitum dabit vobis.
R. Spiritum veritatis, et gaudebit cor vestrum, alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Örökkevaló Krisztus add meg nekünk az élet örömét. Ámen.
Olvasmány 5
Hence the most blessed Apostles and all the disciples, who had been fearful at the finishing on the Cross, and doubtful of the trustworthiness of the rising again, were so strengthened by the clear demonstration of the fact, that, when they saw the Lord going up into the height of heaven, they sorrowed not, nay they were even filled with great joy And, in all verity, it was a great an unspeakable cause for joy to see the Manhood, in the presence of that the multitude of believers, exalted above all creatures even heavenly, rising above the ranks of the angelic armies and speeding Its glorious way where the most noble of the Archangels lie far behind, to rest no lower than that place where high above all principality and power, It taketh Its seat at the right hand of the Eternal Father, Sharer of His throne, and Partaker of His glory, and still of the very man's nature which the Son hath taken upon Him.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. Let not your heart be troubled I go unto the Father, and when I am taken from you, I will send unto you, alleluia,
* The Spirit of truth and your heart shall rejoice. Alleluia.
V. I will pray the Father, and He shall give you another Comforter.
R. The Spirit of truth and your heart shall rejoice. Alleluia.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Ignem sui amoris accendat Deus in cordibus nostris. Amen.
Lectio 6
Quia igitur Christi ascensio, nostra provectio est; et quo praecessit gloria capitis, eo spes vocatur et corporis: dignis, dilectissimi, exsultemus gaudiis, et pia gratiarum actione laetemur. Hodie enim non solum paradisi possessores firmati sumus, sed etiam caelorum in Christo superna penetravimus; ampliora adepti per ineffabilem Christi gratiam, quam per diaboli amiseramus invidiam. Nam quos virulentus inimicus primi habitaculi felicitate dejecit, eos sibi concorporatos Dei Filius ad dexteram Patris collocavit: cum quo vivit et regnat in unitate Spiritus Sancti Deus, per omnia saecula saeculorum. Amen.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Ascendens Christus in altum, captivam duxit captivitatem,
* Dedit dona hominibus, alleluia, alleluia, alleluia.
V. Ascendit Deus in jubilatione, et Dominus in voce tubae.
R. Dedit dona hominibus, alleluia, alleluia, alleluia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Dedit dona hominibus, alleluia, alleluia, alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Szeretetének lángját élessze fel Isten szívünkben. Ámen.
Olvasmány 6
Therefore, dearly beloved brethren, let us also rejoice with worthy joy, for the Ascension of Christ is exaltation for us, and whither the glory of the Head of the Church is passed in, thither is the hope of the body of the Church called on to follow. Let us rejoice with exceeding great joy, and give God glad thanks. This day is not only the possession of Paradise made sure unto us, but in the Person of our Head we are actually begun to enter into the heavenly mansions above. Through the unspeakable goodness of Christ we have gained more than ever we lost by the envy of the devil. We, whom our
venomous enemy thrust from our first happy home, we, being made of one body with the Son of God, have by Him been given a place at the right hand of the Father with Whom He liveth and reigneth, in the unity of the Holy Ghost, one God, world without end. Amen.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. When Christ ascended up on high, He led captivity captive
* He gave gifts unto men. Alleluia, Alleluia, Alleluia.
V. God is gone up with a shout, and the Lord with the sound of a trumpet.
R. He gave gifts unto men. Alleluia, Alleluia, Alleluia.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. He gave gifts unto men. Alleluia, Alleluia, Alleluia.
|
Nocturn III.
Ant. Nimis exaltatus est, * alleluia: super omnes deos, alleluia.
Psalmus 96 [7]
96:1 Dóminus regnávit, exsúltet terra: * læténtur ínsulæ multæ.
96:2 Nubes, et calígo in circúitu ejus: * justítia, et judícium corréctio sedis ejus.
96:3 Ignis ante ípsum præcédet, * et inflammábit in circúitu inimícos ejus.
96:4 Illuxérunt fúlgura ejus orbi terræ: * vidit, et commóta est terra.
96:5 Montes, sicut cera fluxérunt a fácie Dómini: * a fácie Dómini omnis terra.
96:6 Annuntiavérunt cæli justítiam ejus: * et vidérunt omnes pópuli glóriam ejus.
96:7 Confundántur omnes, qui adórant sculptília: * et qui gloriántur in simulácris suis.
96:8 Adoráte eum, omnes Ángeli ejus: * audívit, et lætáta est Sion.
96:9 Et exsultavérunt fíliæ Judæ, * propter judícia tua, Dómine:
96:10 Quóniam tu Dóminus Altíssimus super omnem terram: * nimis exaltátus es super omnes deos.
96:11 Qui dilígitis Dóminum, odíte malum: * custódit Dóminus ánimas sanctórum suórum, de manu peccatóris liberábit eos.
96:12 Lux orta est justo, * et rectis corde lætítia.
96:13 Lætámini, justi, in Dómino: * et confitémini memóriæ sanctificatiónis ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Nimis exaltatus est, * alleluia: super omnes deos, alleluia.
|
Nocturn III.
Ant. He is exalted exceedingly, * alleluia: above all gods, alleluia.
Zsoltár 96 [7]
96:1 Az Úr országol, örvendezzen a föld; * vigadjon a sok sziget.
96:2 Felhõ és homály van körötte, * igazság és itélet az õ székének alapja.
96:3 Tûz jár elõtte, * és megemészti köröskörûl ellenségeit.
96:4 Villámai megvilágítják a föld kerekségét; * látja és megrendül a föld.
96:5 A hegyek mint a viasz megolvadnak az Úr színe elõtt, * az Úr színe elõtt az egész föld.
96:6 Az egek hirdetik az õ igazságát; * és minden nép az õ dicsõségét.
96:7 Szégyenûljenek meg mindnyájan, kik faragott képeket imádnak, * és kik bálványaikban dicsekszenek.
96:8 Imádjátok õt, minden angyalai! * Hallja ezt Sion, és örûl;
96:9 és Júda leányai örvendeznek * a te itéleteidben, Uram!
96:10 Mert te, Uram, legfölségesebb vagy az egész földön, * igen fölmagasztaltattál minden istenek fölött.
96:12 Kik szeretitek az Urat, gyülöljétek a gonoszt; * az Úr megõrzi az õ szentei lelkeit, a bûnös kezébõl megszabadítja õket.
96:12 Világosság támadott az igaznak, * és vigaság az egyenesszívûeknek.
96:13 Vigadjatok igazak az Úrban, * és dícsérjétek az õ szentségének emlékezetét.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. He is exalted exceedingly, * alleluia: above all gods, alleluia.
|
Ant. Dominus in Sion, * alleluia: magnus et excelsus, alleluia.
Psalmus 98 [8]
98:1 Dóminus regnávit, irascántur pópuli: * qui sedet super Chérubim, moveátur terra.
98:2 Dóminus in Sion magnus: * et excélsus super omnes pópulos.
98:3 Confiteántur nómini tuo magno: quóniam terríbile, et sanctum est: * et honor regis judícium díligit.
98:4 Tu parásti directiónes: * judícium et justítiam in Jacob tu fecísti.
98:5 Exaltáte Dóminum, Deum nostrum, et adoráte scabéllum pedum ejus: * quóniam sanctum est.
98:6 Móyses et Aaron in sacerdótibus ejus: * et Sámuel inter eos, qui ínvocant nomen ejus:
98:7 Invocábant Dóminum, et ipse exaudiébat eos: * in colúmna nubis loquebátur ad eos.
98:8 Custodiébant testimónia ejus, * et præcéptum quod dedit illis.
98:9 Dómine, Deus noster, tu exaudiébas eos: * Deus, tu propítius fuísti eis, et ulcíscens in omnes adinventiónes eórum.
98:10 Exaltáte Dóminum, Deum nostrum, et adoráte in monte sancto ejus: * quóniam sanctus Dóminus, Deus noster.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Dominus in Sion, * alleluia: magnus et excelsus, alleluia.
|
Ant. The Lord in Sion, * alleluia: is great and high, alleluia.
Zsoltár 98 [8]
98:1 Az Úr országol, reszkessenek a népek; * a kerubokon ûl, rémûljön meg a föld.
98:2 Nagy az Úr Sionban, * és fölséges minden nép fölött.
98:3 Adjanak hálát a te nagy nevednek; mert rettenetes és szent, * és az igazságot szeretõ király hatalmának.
98:4 Te szerzesz törvényt, * itéletet és igazságot Jákobban te szolgáltatsz.
98:5 Magasztaljátok a mi Urunkat Istenünket, és borúljatok le lábai zsámolya elõtt, * mert õ szent.
98:6 Mózes és Áron az õ papjai között, * és Sámuel azok között, kik segítségûl híják az õ nevét,
98:7 Segítségûl hítták az Urat, és meghallgatta õket, * a felhõ-oszlopból szólt hozzájok;
98:8 õk megtartották bizonyságait * és a parancsot, melyet nekik adott.
98:9 Urunk Istenünk! te meghallgattad õket; * Isten! te kegyelmes voltál hozzájok, és megboszúltál minden törekvést ellenök.
98:10 Magasztaljátok a mi Urunkat Istenünket, és imádjátok az õ szent hegyén; * mert szent a mi Urunk Istenünk.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. The Lord in Sion, * alleluia: is great and high, alleluia.
|
Ant. Dominus in caelo, * alleluia: paravit sedem suam, alleluia.
Psalmus 102 [9]
102:1 Bénedic, ánima mea, Dómino: * et ómnia, quæ intra me sunt, nómini sancto ejus.
102:2 Bénedic, ánima mea, Dómino: * et noli oblivísci omnes retributiónes ejus.
102:3 Qui propitiátur ómnibus iniquitátibus tuis: * qui sanat omnes infirmitátes tuas.
102:4 Qui rédimit de intéritu vitam tuam: * qui corónat te in misericórdia et miseratiónibus.
102:5 Qui replet in bonis desidérium tuum: * renovábitur ut áquilæ juvéntus tua:
102:6 Fáciens misericórdias Dóminus: * et judícium ómnibus injúriam patiéntibus.
102:7 Notas fecit vias suas Móysi, * fíliis Israël voluntátes suas.
102:8 Miserátor, et miséricors Dóminus: * longánimis, et multum miséricors.
102:9 Non in perpétuum irascétur: * neque in ætérnum comminábitur.
102:10 Non secúndum peccáta nostra fecit nobis: * neque secúndum iniquitátes nostras retríbuit nobis.
102:11 Quóniam secúndum altitúdinem cæli a terra: * corroborávit misericórdiam suam super timéntes se.
102:12 Quantum distat ortus ab occidénte: * longe fecit a nobis iniquitátes nostras.
102:13 Quómodo miserétur pater filiórum, misértus est Dóminus timéntibus se: * quóniam ipse cognóvit figméntum nostrum.
102:14 Recordátus est quóniam pulvis sumus: * homo, sicut foenum dies ejus, tamquam flos agri sic efflorébit.
102:15 Quóniam spíritus pertransíbit in illo, et non subsístet: * et non cognóscet ámplius locum suum.
102:16 Misericórdia autem Dómini ab ætérno, * et usque in ætérnum super timéntes eum.
102:17 Et justítia illíus in fílios filiórum, * his qui servant testaméntum ejus:
102:18 Et mémores sunt mandatórum ipsíus, * ad faciéndum ea.
102:19 Dóminus in cælo parávit sedem suam: * et regnum ipsíus ómnibus dominábitur.
102:20 Benedícite Dómino, omnes Ángeli ejus: * poténtes virtúte, faciéntes verbum illíus, ad audiéndam vocem sermónum ejus.
102:21 Benedícite Dómino, omnes virtútes ejus: * minístri ejus, qui fácitis voluntátem ejus.
102:22 Benedícite Dómino, ómnia ópera ejus: * in omni loco dominatiónis ejus, bénedic, ánima mea, Dómino.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Dominus in caelo, * alleluia: paravit sedem suam, alleluia.
|
Ant. The Lord in heaven, * alleluia: hath prepared his throne, alleluia.
Zsoltár 102 [9]
102:1 Áldjad én lelkem az Urat, * és minden a mi bennem vagyon, az õ szent nevét.
102:2 Áldjad én lelkem az Urat, * és ne feledd el semmi adományát;
102:3 Ki megkegyelmez minden gonoszságodnak, * ki meggyógyítja minden betegségedet,
102:4 Ki a veszedelembõl kiszabadítja éltedet, * ki téged megkoronáz irgalmassággal és könyörûlettel,
102:5 Ki betölti jókkal kivánságodat, * hogy megújúljon ifjúságod, mint a sasé.
102:6 Irgalmasságot cselekszik az Úr, * és itéletet minden igaztalanúl szenvedõnek.
102:7 Kijelentette Mózesnek az õ útait, * Izrael fiainak az õ akaratját.
102:8 Könyörûlõ és irgalmas az Úr, * hosszantûrõ és igen irgalmas.
102:9 Nem tart haragot örökké, * sem örökké nem fenyeget.
102:10 Nem bûneink szerint cselekszik velünk, * és nem gonoszságaink szerint fizet nekünk;
102:11 Mert a mily magas az ég a föld felett, * oly erõssé teszi irgalmát az õt félõkön.
102:12 A mily messze vagyon napkelet nyugattól, * annyira távolítja el tõlünk gonoszságainkat.
102:13 Mint az atya könyörûl fiain, úgy könyörûl az Úr az õt félõkön; * mert õ ismeri alkatunkat,
102:14 Megemlékezik, hogy mi por vagyunk, * az ember napjai, mint a széna; elhervad õ, mint a mezei virág;
102:15 Melyen ha átmegy a szél, meg nem marad, * és többé helyét sem ismerik meg.
102:16 Az Úr irgalmassága pedig öröktõl van * és mindörökké az õt félõkön,
102:17 és az õ igazsága a fiak fiain, * azokon, kik megtartják szövetségét,
102:18 és megemlékeznek parancsairól, * hogy azokat cselekedjék.
102:19 Az Úr mennyben helyezte az õ székét, * és uralmának minden alá van vetve.
102:20 Áldjátok az Urat minden õ angyalai, * hatalmas erejûek, az õ igéjének cselekvõi, mihelyt beszéde hangját halljátok.
102:21 Áldjátok az Urat minden erõsei, * ti, szolgái, kik az õ akaratját cselekszitek.
102:22 Áldjátok az Urat minden alkotmányai; * az õ uralkodásának minden helyén áldjad én lelkem az Urat.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. The Lord in heaven, * alleluia: hath prepared his throne, alleluia.
|
V. Ascendo ad Patrem meum, et Patrem vestrum, alleluia.
R. Deum meum, et Deum vestrum, alleluia.
|
V. I ascend to my Father and to your Father, alleluia.
R. To my God and your God, alleluia.
|
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. A vinculis peccatorum nostrorum absolvat nos omnipotens et misericors Dominus. Amen.
|
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
Feloldozás. Bûneink bilincseibõl oldozzon fel minket a mindenhatõ és irgalmas Isten. Ámen.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Evangelica lectio sit nobis salus et protectio. Amen.
Lectio 7
Lectio sancti Evangelii secundum Marcum
Mark 16:14-20
In illo tempore: Recumbentibus undecim discipulis, apparuit illis Jesus: et exprobravit incredulitatem eorum, et duritiam cordis: quia iis, qui viderant eum resurrexisse, non crediderunt. Et reliqua.
Homilia sancti Gregorii Papae.
Homilia 29. in Evangelia.
Quod resurrectionem Dominicam discipuli tarde crediderunt, non tam illorum infirmitas, quam nostra, ut ita dicam, futura firmitas fuit. Ipsa namque resurrectio illis dubitantibus per multa argumenta monstrata est: quae dum nos legentes agnoscimus, quid aliud quam de illorum dubitatione solidamur? Minus enim mihi Maria Magdalene praestitit, quae citius credidit, quam Thomas, qui diu dubitavit. Ille etenim dubitando, vulnerum cicatrices tetigit, et de nostro pectore dubitationis vulnus amputavit.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Ego rogabo Patrem, et alium Paraclitum dabit vobis,
* Ut maneat vobiscum in aeternum, Spiritum veritatis, alleluia.
V. Si enim non abiero, Paraclitus non veniet ad vos: si autem abiero, mittam eum ad vos.
R. Ut maneat vobiscum in aeternum, Spiritum veritatis, alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Az Evangélium olvasása legyen ûdvosségûnkre és védelmünkre. Ámen.
Olvasmány 7
Evangélium szent Márk Evangélista kõnyvébõl
Mark 16:14-20
Azon idõben Jézus a tizenegynek jelent meg, amikor egyszer asztalnál ültek. Szemükre vetette hitetlenségüket és keményszívûségüket, hogy nem hittek azoknak, akik feltámadása után látták. És így tovább.
Homily by Pope St Gregory the Great
29th on the Gospels)
I may be allowed to say that the disciples' slowness to believe that the Lord had indeed risen from the dead, was not so much their weakness as our strength. In consequence of their doubts, the fact of the Resurrection was demonstrated by many infallible proofs. These proofs we read and acknowledge. What then assureth our faith, if not their doubt For my part, I put my trust in Thomas, who doubted long, much more than in Mary Magdalene, who believed at once. Through his doubting, he came actually to handle the holes of the Wounds, and thereby closed up any wound of doubt in our hearts.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. I will pray the Father, and He shall give you another Comforter
* That He may abide with you for ever, even the Spirit of truth. Alleluia.
V. For if I go not away, the Comforter will not come unto you; but if I depart, I will send Him unto you.
R. That He may abide with you for ever, even the Spirit of truth. Alleluia.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Divinum auxilium maneat semper nobiscum. Amen.
Lectio 8
Ad insinuandam quoque veritatem Dominicae resurrectionis, notandum nobis est quid Lucas referat, dicens: Convescens praecepit eis ab Jerosolymis ne discederent. Et post pauca: Videntibus illis elevatus est, et nubes suscepit eum ab oculis eorum. Notate verba, signate mysteria. Convescens elevatus est. Comedit, et ascendit: ut videlicet per effectum comestionis, veritas patesceret carnis. Marcus vero, priusquam caelum Dominus ascendat, eum de cordis atque infidelitatis duritia increpasse discipulos memorat. Qua in re quid considerandum est, nisi quod idcirco Dominus tunc discipulos increpavit, cum eos corporaliter reliquit, ut verba, quae recedens diceret, in corde audientium arctius impressa remanerent?
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Ponis nubem ascensum tuum, Domine:
* Qui ambulas super pennas ventorum, alleluia.
V. Confessionem et decorem induisti, amictus lumen sicut vestimentum.
R. Qui ambulas super pennas ventorum, alleluia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Qui ambulas super pennas ventorum, alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Az Isteni segítség maradjon velünk minkenkor. Ámen.
Olvasmány 8
Now confirm to our minds the trustworthiness of the fact that our Lord did indeed rise again from the dead, it is well for us to remark one of the statements of Luke Acts i. 4. "Eating together with them, He commanded them that they should not 1 John xiv. 16, 17 xvi. 7. depart from Jerusalem and a little afterward: "While they beheld, He was taken up, and a cloud received Him out of their sight." Consider these words, note well these mysteries. After "eating together with them He was taken up." He ate and ascended: that the fact of His eating might show the reality of the Body in Which He went up. But Mark telleth us that before the Lord ascended into heaven He upbraided His disciples; with their unbelief and hardness of heart. From this I know not why we should gather, but that the Lord then upbraided His disciples, for whom He was about to be parted in the body, to the end that the words which He spoke unto them as He left them might be the deeper imprinted on their hearts.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. Thou makest the clouds the chariot, O Lord
* Thou walkest upon the wings of the wind. Alleluia.
V. Thou art clothed with honour and majesty, covering thyself with light as with a garment
R. Thou walkest upon the wings of the wind. Alleluia.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. Thou walkest upon the wings of the wind. Alleluia.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Ad societatem civium supernorum perducat nos Rex Angelorum. Amen.
Lectio 9
Increpata igitur eorum duritia, quid admonendo dicat, audiamus: Euntes in mundum universum, praedicate Evangelium omni creaturae. Numquid, fratres mei, sanctum Evangelium vel insensatis rebus, vel brutis animalibus fuerat praedicandum, ut de eo discipulis dicatur: Praedicate omni creaturae? Sed omnis creaturae nomine signatur homo.
Omnis autem creaturae aliquid habet homo. Habet namque commune esse cum lapidibus, vivere cum arboribus, sentire cum animalibus, intelligere cum Angelis. Si ergo commune habet aliquid cum omni creatura homo, juxta aliquid omnis creatura est homo. Omni ergo creaturae praedicatur Evangelium, cum soli homini praedicatur.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
Te Deum
Te Deum laudámus: * te Dóminum confitémur.
Te ætérnum Patrem * omnis terra venerátur.
Tibi omnes Angeli, * tibi Cæli, et univérsæ Potestates:
Tibi Chérubim et Séraphim * incessábili voce proclámant:
(Fit reverentia) Sanctus, Sanctus, Sanctus * Dóminus Deus Sábaoth.
Pleni sunt cæli et terra * majestátis glóriæ tuæ.
Te gloriósus * Apostolórum chorus,
Te Prophetárum * laudábilis númerus,
Te Mártyrum candidátus * laudat exércitus.
Te per orbem terrárum * sancta confitétur Ecclésia,
Patrem * imménsæ majestátis;
Venerándum tuum verum * et únicum Fílium;
Sanctum quoque * Paráclitum Spíritum.
Tu Rex glóriæ, * Christe.
Tu Patris * sempitérnus es Fílius.
Fit reverentia
Tu, ad liberándum susceptúrus hóminem: * non horruísti Vírginis uterum.
Tu, devícto mortis acúleo, * aperuísti credéntibus regna cælórum.
Tu ad déxteram Dei sedes, * in glória Patris.
Judex créderis * esse ventúrus.
Sequens versus dicitur flexis genibus
Te ergo quæsumus, tuis fámulis súbveni, * quos pretióso sánguine redemísti.
Ætérna fac cum Sanctis tuis * in glória numerári.
Salvum fac pópulum tuum, Dómine, * et bénedic hereditáti tuæ.
Et rege eos, * et extólle illos usque in ætérnum.
Per síngulos dies * benedícimus te.
Fit reverentia, secundum consuetudinem
Et laudámus nomen tuum in sæculum, * et in sæculum sæculi.
Dignáre, Dómine, die isto * sine peccáto nos custodíre.
Miserére nostri, Dómine, * miserére nostri.
Fiat misericórdia tua, Dómine, super nos, * quemádmodum sperávimus in te.
In te, Dómine, sperávi: * non confúndar in ætérnum.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. A mennyei seregek társaságába vigyen el minket az angyalok Királya. Ámen.
Olvasmány 9
When then, He had rebuked the hardness of their heart, who command did He give them Let us hear. "Go ye into all the world and preach the Gospel to every creature." Was the Holy Gospel, then my brethren, to be preached to thing insensate, or to brute beasts, that the Lord said to His disciples "Preach the Gospel to every creature." Nay but by the words "every creature" we must understand man, in whom are combined qualities of all creatures. Being he hath in common with stones, life in common with trees, feeling in common with beasts, understanding in common with angels. If, then, man hath something in common with every creature, man is to a certain extent every creature. The Gospel, then, if it be preached to man only, is preached to every creature.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
Te Deum
Téged, Isten dicsérünk, téged Úrnak ismérünk.
Téged, örök Atyaisten mind egész föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok, Kerubok és Szeráfkarok.
Egek és minden hatalmak, szüntelenül magasztalnak.
Szent vagy, szent vagy, erõsséges szent Isten vagy!
Nagyságoddal telve ég s föld, dicsõséged mindent bétölt.
Téged dicsér egek Ura, apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek magasztalnak tégedet.
Vall tégedet világszerte szent Egyházad ezerszerte.
Ó Atyánk, téged s mérhetetlen nagy Fölséged.
S azt, ki hozzánk tõled jött le Atya igaz Egyszülöttje.
És áldjuk veled Vigasztaló Szentlelkedet.
Krisztus, Isten Egyszülöttje
Király vagy te mindörökre.
Mentésünkre közénk szálltál
Szûzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad,
Mennyországot megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket, Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendõ, mindeneket ítélendõ.
Itt letérdelünk.
Téged azért, Uram, kérünk, mi megváltónk, maradj vélünk!
Szentjeidhez végy fel égbe az örökös dicsõségbe!
Szabadítsd meg, Uram, néped, áldd meg a te örökséged!
Te kormányozd, te vigasztald mindörökké felmagasztald!
Mindennap dicsérünk téged,
Szent nevedet áldja néped.
Bûntõl e nap õrizz minket és bocsásd meg vétkeinket!
Irgalmazz, Uram, irgalmazz; híveidhez légy irgalmas!
Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk.
Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!
|
Reliqua omittuntur, nisi Laudes separandae sint.
|
Hagyd ki a többit, kiveve ha a hajnali imát máskor mondod el.
|
Oratio {ex Proprio de Tempore}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Concede, quaesumus, omnipotens Deus: ut qui hodierna die Unigenitum tuum Redemptorem nostrum ad caelos ascendisse credimus, ipsi quoque mente in caelestibus habitemus.
Per eúmdem Dóminum nostrum Jesum Christum Filium tuum, qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {az idõszaki részbõl}
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
Könyörögjünk
Grant, we beseech thee, Almighty God, that like as we do believe thine Only-Begotten Son our Saviour to have this day ascended into the heavens, so we may also in heart and mind thither ascend, and with Him continually dwell.
Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
|
Befejezés
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
V. Áldjuk az Urat
R. Istennek legyen hála
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
|
|
Post Divinum officium |