|
Ante Divinum officium |
Incipit
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave Maria, gratia plena; Dominus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta Maria, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.
Credo in Deum, Patrem omnipoténtem, Creatórem cæli et terræ.
Et in Jesum Christum, Fílium ejus únicum, Dóminum nostrum: qui concéptus est de Spíritu Sancto, natus ex María Vírgine, passus sub Póntio Piláto, crucifíxus, mórtuus, et sepúltus: descéndit ad ínferos; tértia die resurréxit a mórtuis; ascéndit ad cælos; sedet ad déxteram Dei Patris omnipoténtis: inde ventúrus est judicáre vivos et mórtuos.
Credo in Spíritum Sanctum, sanctam Ecclésiam cathólicam, Sanctórum communiónem, remissiónem peccatórum, carnis resurrectiónem, vitam ætérnam. Amen.
V. Dómine, lábia ✠ mea apéries.
R. Et os meum annuntiábit laudem tuam.
V. Deus ✝ in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Alleluia.
|
Kezdet
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes, Az Úr van teveled, Áldott vagy te az asszonyok között, És áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.
Asszonyunk, Szûz Mária, Istennek szent Anyja, Imádkozzál érettünk, bûnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtõjében.
És a Jézus Krisztusban, Istennek egyszülött Fiában, a mi Urunkban; ki fogantaték Szentlélektõl, születék Szûz Máriától; kinzaték Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghala és eltemetteték. Szálla alá a poklokra, harmadnapon halottaibol feltámada; fölméne a mennyekbe, ott ül a mindenható Atyaistennek jobbja felõl; onnan lészen eljovendõ ítélni eleveneket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben. Katolikus keresztény Anyaszentegyházat; a szenteknek egyességét, a bûneinknek bocsánatát; testnek feltámadását és az örök életet. Ámen.
V. Nyisd meg ✠ Uram, ajkamat,
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam!
V. Istenem, ✝ jöjj segítségemre.
R. Uram, segíts meg engemet.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Alleluia
|
Invitatorium {Antiphona ex Psalterio secundum temporum}
Ant. Surrexit Dominus vere * Alleluia.
Ant. Surrexit Dominus vere * Alleluia.
Veníte, exsultémus Dómino, jubilémus Deo, salutári nostro: præoccupémus fáciem ejus in confessióne, et in psalmis jubilémus ei.
Ant. Surrexit Dominus vere * Alleluia.
Quóniam Deus magnus Dóminus, et Rex magnus super omnes deos, quóniam non repéllet Dóminus plebem suam: quia in manu ejus sunt omnes fines terræ, et altitúdines móntium ipse cónspicit.
Ant. Alleluia.
Quóniam ipsíus est mare, et ipse fecit illud, et áridam fundavérunt manus ejus (genuflectitur) veníte, adorémus, et procidámus ante Deum: plorémus coram Dómino, qui fecit nos, quia ipse est Dóminus, Deus noster; nos autem pópulus ejus, et oves páscuæ ejus.
Ant. Surrexit Dominus vere * Alleluia.
Hódie, si vocem ejus audiéritis, nolíte obduráre corda vestra, sicut in exacerbatióne secúndum diem tentatiónis in desérto: ubi tentavérunt me patres vestri, probavérunt et vidérunt ópera mea.
Ant. Alleluia.
Quadragínta annis próximus fui generatióni huic, et dixi; Semper hi errant corde, ipsi vero non cognovérunt vias meas: quibus jurávi in ira mea; Si introíbunt in réquiem meam.
Ant. Surrexit Dominus vere * Alleluia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Alleluia.
Ant. Surrexit Dominus vere * Alleluia.
|
Imádságra hivás {Antiphona zsoltáros részbõl az egyházi év szerint}
Ant. Valóban feltámadt az Úr * Alleluja.
Ant. Valóban feltámadt az Úr * Alleluja.
Jertek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek: Járúljunk orczája elé háladással, és zsoltárokkal vígadjunk neki.
Ant. Valóban feltámadt az Úr * Alleluja.
Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenek fölött: Mert kezében vagyon a föld minden határa, és övéi a hegyek magasságai.
Ant. Alleluja.
Mert övé a tenger, és õ alkotta azt, és az õ kezei alakították a szárazat. (térdet hajt) Jertek, imádva borúljunk le, és sírjunk az Úr elõtt, ki minket alkotott: Mert õ a mi Urunk Istenünk, és mi az õ legelõjének népe, és kezeinek juhai.
Ant. Valóban feltámadt az Úr * Alleluja.
Ma, ha az õ szavát halljátok, meg ne keményítsétek sziveteket, mint ama boszantással a kisértés napján a pusztában: hol megkisértettek engem atyáitok, próbára tettek engem, bár látták cselekedeteimet.
Ant. Alleluja.
Negyven esztendeig boszantott engem e nemzedék, és mondám; Ezek szivökben mindenkor tévelygenek: És nem ismerték meg az én utaimat, úgy hogy megesküdtem haragomban; Nem mennek be az én nyugodalmamba.
Ant. Valóban feltámadt az Úr * Alleluja.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Alleluja.
Ant. Valóban feltámadt az Úr * Alleluja.
|
Hymnus {ex Psalterio secundum temporum}
Rex sempiterne Cælitum,
Rerum Creator ómnium,
Æqualis ante sæcula
Semper Parénti Fílius:
Nascénte qui mundo faber
Imaginem vultus tui
Tradens Adamo, nóbilem
Limo jugásti spíritum.
Cum livor et fraus dæmonis
Fœdasset humanum genus:
Tu, carne amíctus, perditam
Formam reformas artifex.
Qui, natus olim e Vírgine,
Nunc e sepúlcro nasceris,
Tecúmque nos a mórtuis
Jubes sepúltos surgere.
Qui, pastor æternus, gregem
Aqua lavas baptísmatis:
Hæc est lavacrum méntium:
Hæc est sepúlcrum criminum.
Nobis diu qui debitæ
Redémptor affixus cruci,
Nostræ dedísti prodigus
Pretium salútis sánguinem.
Ut sis perenne méntibus
Paschale, Jesu, gáudium,
A morte dira criminum
Vitæ renatos libera.
Jesu, tibi sit gloria,
Qui victor in cælum redis,
Cum Patre, et almo Spiritu,
In sempiterna sæcula.
Amen.
|
Himnusz {zsoltáros részbõl az egyházi év szerint}
Ó mennyei örök Király,
Ki mindeneket alkotál,
Minden idôk eleitôl
Atyáddal egyenlô Fiú:
Mikor a világ született,
Teremtô mester, arcodat
Ádámnak adtad, s a nemes
Szellemet sárba foglalád.
Midôn ádáz ördögi csel
Az emberfajt beszennyezé,
Testet öltvén, az elveszett
Formát újonnan alkotád.
Egykor a Szûztôl születél,
Most sírból születel nekünk,
És mi is felkelünk veled
Sírunkból, úgy parancsolod.
Örök Pásztor te, nyájadat
Kereszt vizével mosdatod:
Ez a léleknek fürdeje,
Ez a bûn temetôhelye.
Adósságunkat hogy leródd,
Hosszan függtél kereszteden
S hullattad értünk pazarúl
Üdvünknek árát, véredet.
Hogy mindörökké megmaradj
Húsvéti örömül nekünk,
Mentsd meg a bûnhalál elôl,
Kiket az élet újraszült.
Atyaistennek tisztelet
S Fiának, ki feltámadott,
S a Vígasztalónak velük
Most és örök idôkön át.
Ámen.
|
Psalmi cum lectionibus {Antiphonae ex Psalterio secundum temporum}
Nocturn I.
Ant. Alleluia. * Alleluia, alleluia
Psalmus 77(1-8) [1]
77:1 Atténdite, pópule meus, legem meam: * inclináte aurem vestram in verba oris mei.
77:2 Apériam in parábolis os meum: * loquar propositiónes ab inítio.
77:3 Quanta audívimus et cognóvimus ea: * et patres nostri narravérunt nobis.
77:4 Non sunt occultáta a fíliis eórum: * in generatióne áltera.
77:5 Narrántes laudes Dómini, et virtútes ejus: * et mirabília ejus, quæ fecit.
77:6 Et suscitávit testimónium in Jacob: * et legem pósuit in Israël.
77:7 Quanta mandávit pátribus nostris nota fácere ea fíliis suis: * ut cognóscat generátio áltera.
77:8 Fílii qui nascéntur, et exsúrgent, * et narrábunt fíliis suis.
77:8 Ut ponant in Deo spem suam, et non obliviscántur óperum Dei: * et mandáta ejus exquírant.
77:8 Ne fiant sicut patres eórum: * generátio prava et exásperans.
77:8 Generátio, quæ non diréxit cor suum: * et non est créditus cum Deo spíritus ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltárok és olvasmányok {Antiphonae zsoltáros részbõl az egyházi év szerint}
Nocturn I.
Ant. Alleluia. * Alleluia, alleluia
|
Psalmus 77(9-16) [2]
77:9 Filii Ephrem intendéntes et mitténtes arcum: * convérsi sunt in die belli.
77:10 Non custodiérunt testaméntum Dei: * et in lege ejus noluérunt ambuláre.
77:11 Et oblíti sunt benefactórum ejus: * et mirabílium ejus quæ osténdit eis.
77:12 Coram pátribus eórum fecit mirabília in terra Ægýpti: * in campo Táneos.
77:13 Interrúpit mare, et perdúxit eos: * et státuit aquas quasi in utre.
77:14 Et dedúxit eos in nube diéi: * et tota nocte in illuminatióne ignis.
77:15 Interrúpit petram in erémo: * et adaquávit eos velut in abýsso multa.
77:16 Et edúxit aquam de petra: * et dedúxit tamquam flúmina aquas.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
|
Psalmus 77(17-31) [3]
77:17 Et apposuérunt adhuc peccáre ei: * in iram excitavérunt Excélsum in inaquóso.
77:18 Et tentavérunt Deum in córdibus suis, * ut péterent escas animábus suis.
77:19 Et male locúti sunt de Deo: * dixérunt: Numquid póterit Deus paráre mensam in desérto?
77:20 Quóniam percússit petram, et fluxérunt aquæ: * et torréntes inundavérunt.
77:21 Numquid et panem póterit dare, * aut paráre mensam pópulo suo?
77:22 Ideo audívit Dóminus, et dístulit: * et ignis accénsus est in Jacob, et ira ascéndit in Israël.
77:23 Quia non credidérunt in Deo: * nec speravérunt in salutári ejus:
77:24 Et mandávit núbibus désuper: * et jánuas cæli apéruit.
77:25 Et pluit illis manna ad manducándum: * et panem cæli dedit eis.
77:26 Panem Angelórum manducávit homo, * cibária misit eis in abundántia.
77:27 Tránstulit Austrum de cælo: * et indúxit in virtúte sua Áfricum.
77:28 Et pluit super eos sicut púlverem carnes: * et sicut arénam maris volatília pennáta.
77:29 Et cecidérunt in médio castrórum eórum: * circa tabernácula eórum.
77:30 Et manducavérunt, et saturáti sunt nimis, et desidérium eórum áttulit eis: * non sunt fraudáti a desidério suo.
77:31 Adhuc escæ eórum erant in ore ipsórum: * et ira Dei ascéndit super eos.
77:31 Et occídit pingues eórum, * et eléctos Israël impedívit.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Alleluia * Alleluia, alleluia
|
Ant. Alleluia * Alleluia, alleluia
|
V. Deus regeneravit nos in spem vivam, allelúia.
R. Per resurrectiónem Jesu Christi ex mórtuis, allelúia.
|
V. Az Úr megujít minket élõ reménnyel, alleluia.
R. Krisztus halottaiból való feltámadása által, alleluia.
|
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Exaudi, Domine Jesu Christe, preces servorum tuorum, et miserere nobis: Qui cum Patre et Spiritu Sancto vivis et regnas in saecula saeculorum. Amen.
|
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
Feloldozás. Hallgasd meg Urunk Jézus Krisztus szolgáid könyörgését és irgalmazz nekünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön örökke. Ámen.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Benedictione perpetua benedicat nos Pater aeternus. Amen.
Lectio 1
Incipit Epistola tertia beati Joannis Apostoli.
3 Joannes 1:1-4
1 Senior Gajo carissimo, quem ego diligo in veritate.
2 Carissime, de omnibus orationem facio prospere te ingredi, et valere sicut prospere agit anima tua.
3 Gavisus sum valde venientibus fratribus, et testimonium perhibentibus veritati tuae, sicut tu in veritate ambulas.
4 Majorem horum non habeo gratiam, quam ut audiam filios meos in veritate ambulare.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Euge serve bone et fidelis, quia in pauca fuisti fidelis, supra multa te constituam:
* Intra in gaudium Domini tui. Alleluia.
V. Domine quinque talenta tradidisti mihi, ecce alia quinque superlucratus sum.
R. Intra in gaudium Domini tui. Alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Maradando áldással áldjon meg minket az örök Isten. Ámen.
Olvasmány 1
Olvasmány szent János apostol harmadik levelébõl
3 John 1:1-4
1 Én, "az Öreg", kedves Gájuszomnak, akit az Igazságban szeretek.
2 Kedvesem, kívánom, hogy minden sikerüljön neked és egészséges légy testben is, lélekben is.
3 Nagyon örültem, amikor testvérek érkeztek, és tanúsították, hogy igaz vagy, s az igazság útján jársz.
4 Nincs nagyobb örömöm, mint amikor hallom, hogy gyermekeim az igazság útján járnak.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. Well done, thou good and faithful servant, thou hast been faithful over a few things. I will make thee ruler over many things
* Enter thou into the joy of thy Lord. Alleluia
V. Lord, thou deliveredst unto me five talents; behold, I have gained beside them five talents more.
R. Enter thou into the joy of thy Lord. Alleluia
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Unigenitus Dei Filius nos benedicere et adjuvare dignetur. Amen.
Lectio 2
3 Joannes 1:5-10
5 Carissime, fideliter facis quidquid operaris in fratres, et hoc in peregrinos,
6 Qui testimonium reddiderunt caritati tuae in conspectu ecclesiae: quos, benefaciens, deduces digne Deo.
7 Pro nomine enim ejus profecti sunt, nihil accipientes a Gentibus.
8 Nos ergo debemus suscipere hujusmodi, ut cooperatores simus veritatis.
9 Scripsissem forsitan ecclesiae: sed is qui amat primatum gerere in eis, Diotrephes, non recipit nos:
10 Propter hoc si venero, commonebo ejus opera, quae facit, verbis malignis garriens in nos: et quasi non ei ista sufficiant, neque ipse suscipit fratres: et eos qui suscipiunt, prohibet, et de ecclesia ejicit.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Ecce sacerdos magnus, qui in diebus suis placuit Deo:
* Ideo jurejurando fecit illum Dominus crescere in plebem suam. Alleluia.
V. Benedictionem omnium gentium dedit illi, et testamentum suum confirmavit super caput ejus.
R. Ideo jurejurando fecit illum Dominus crescere in plebem suam. Alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Isten Egyszülött Fia meltóztasson megáldani és támogatni minket. Ámen.
Olvasmány 2
3 John 1:5-10
5 Kedvesem, te helyes magatartást tanúsítasz a testvérek iránt, kivált az idegenek iránt.
6 Ez bizonyítja szeretetedet az egyház színe elõtt; jól teszed, ha ezentúl is Istenhez méltó útravalóval bocsátod õket útnak.
7 Mert az õ nevéért keltek útra, s a pogányoktól nem fogadtak el semmit.
8 Ezért ezeket az embereket nekünk kell befogadnunk, hogy munkatársaik legyünk az Igazság szolgálatában.
9 Írtam valamit az egyháznak, de Diotrefesz vezetésre törekszik, nem fogad el minket.
10 Ezért ha majd megérkezem, szóba hozom viselt dolgait, hogy mindent összefecseg rólunk. Sõt még ezzel sem elégszik meg, hanem egyfelõl nem fogadja be a testvéreket, másfelõl azokat, akik erre hajlandók volnának, megakadályozza benne, és kitiltja az egyházból.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. Behold an high priest, who in his days pleased God
* Therefore the Lord assured him by an oath that He would multiply his seed among His people. Alleluia
V. He hath made him a blessing unto all nations, and hath established His covenant upon his head.
R. Therefore the Lord assured him by an oath that He would multiply his seed among His people Alleluia
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Spiritus Sancti gratia illuminet sensus et corda nostra. Amen.
Lectio 3
3 Joannes 1:11-14
11 Carissime, noli imitari malum, sed quod bonum est. Qui bene facit, ex Deo est: qui male facit, non vidit Deum.
12 Demetrio testimonium redditur ab omnibus, et ab ipsa veritate, sed et nos testimonium perhibemus: et nosti quoniam testimonium nostrum verum est.
13 Multa habui tibi scribere: sed nolui per atramentum et calamum scribere tibi.
14 Spero autem protinus te videre, et os ad os loquemur. Pax tibi. Salutant te amici. Saluta amicos nominatim.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Juravit Dominus, et non poenitebit eum:
* Tu es sacerdos in aeternum secundum ordinem Melchisedech. Alleluia.
V. Dixit Dominus Domino meo, Sede a dextris meis.
R. Tu es sacerdos in aeternum secundum ordinem Melchisedech. Alleluia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Tu es sacerdos in aeternum secundum ordinem Melchisedech. Alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. A Szentlélek kegyelme világosítsa meg érzékeinket és szívünket. Ámen.
Olvasmány 3
3 John 1:11-14
11 Kedvesem, ne a rosszat utánozd, hanem a jót. Aki a jót teszi, az Istentõl van, aki a rosszat teszi, az nem látta az Istent.
12 Demetriusz mellett mindenki, még maga az Igazság is bizonyságot tesz; mi is tanúskodunk, és te tudod, hogy igaz a tanúságunk.
13 Még sok mindent tudnék neked írni, de nem akarom neked tintával és nádtollal írni.
14 Remélem, hogy rövidesen látlak, és akkor élõszóval beszélgetünk.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. The Lord hath sworn and will not repent
* Thou art a Priest for ever after the order of Melchisedek. Alleluia
V. The Lord said unto my Lord Sit Thou at My right hand.
R.* Thou art a Priest for ever after the order of Melchisedek. Alleluia
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. Thou art a Priest for ever after the order of Melchisedek. Alleluia
|
Nocturn II.
Ant. Alleluia. * Alleluia, alleluia
Psalmus 77(32-41) [4]
77:32 In ómnibus his peccavérunt adhuc: * et non credidérunt in mirabílibus ejus.
77:33 Et defecérunt in vanitáte dies eórum: * et anni eórum cum festinatióne.
77:34 Cum occíderet eos, quærébant eum: * et revertebántur, et dilúculo veniébant ad eum.
77:35 Et rememoráti sunt quia Deus adjútor est eórum: * et Deus excélsus redémptor eórum est.
77:36 Et dilexérunt eum in ore suo, * et lingua sua mentíti sunt ei.
77:37 Cor autem eórum non erat rectum cum eo: * nec fidéles hábiti sunt in testaménto ejus.
77:38 Ipse autem est miséricors, et propítius fiet peccátis eórum: * et non dispérdet eos.
77:39 Et abundávit ut avérteret iram suam: * et non accéndit omnem iram suam:
77:40 Et recordátus est quia caro sunt: * spíritus vadens et non rédiens.
77:41 Quóties exacerbavérunt eum in desérto, * in iram concitavérunt eum in inaquóso?
77:41 Et convérsi sunt, et tentavérunt Deum: * et Sanctum Israël exacerbavérunt.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Nocturn II.
Ant. Alleluia. * Alleluia, alleluia
|
Psalmus 77(42-58) [5]
77:42 Non sunt recordáti manus ejus, * die qua redémit eos de manu tribulántis.
77:43 Sicut pósuit in Ægýpto signa sua, * et prodígia sua in campo Táneos.
77:44 Et convértit in sánguinem flúmina eórum: * et imbres eórum, ne bíberent.
77:45 Misit in eos coenomyíam, et comédit eos: * et ranam, et dispérdidit eos.
77:46 Et dedit ærúgini fructus eórum: * et labóres eórum locústæ.
77:47 Et occídit in grándine víneas eórum: * et moros eórum in pruína.
77:48 Et trádidit grándini juménta eórum: * et possessiónem eórum igni.
77:49 Misit in eos iram indignatiónis suæ: * indignatiónem, et iram, et tribulatiónem: immissiónes per ángelos malos.
77:50 Viam fecit sémitæ iræ suæ, non pepércit a morte animábus eórum: * et juménta eórum in morte conclúsit.
77:51 Et percússit omne primogénitum in terra Ægýpti: * primítias omnis labóris eórum in tabernáculis Cham.
77:52 Et ábstulit sicut oves pópulum suum: * et perdúxit eos tamquam gregem in desérto.
77:53 Et dedúxit eos in spe, et non timuérunt: * et inimícos eórum opéruit mare.
77:54 Et indúxit eos in montem sanctificatiónis suæ: * montem, quem acquisívit déxtera ejus.
77:55 Et ejécit a fácie eórum Gentes: * et sorte divísit eis terram in funículo distributiónis.
77:56 Et habitáre fecit in tabernáculis eórum: * tribus Israël.
77:57 Et tentavérunt, et exacerbavérunt Deum excélsum: * et testimónia ejus non custodiérunt.
77:58 Et avertérunt se, et non servavérunt pactum: * quemádmodum patres eórum convérsi sunt in arcum pravum.
77:58 In iram concitavérunt eum in cóllibus suis: * et in sculptílibus suis ad æmulatiónem eum provocavérunt.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
|
Psalmus 77(59-72) [6]
77:59 Audivit Deus, et sprevit: * et ad níhilum redégit valde Israël.
77:60 Et répulit tabernáculum Silo: * tabernáculum suum, ubi habitávit in homínibus.
77:61 Et trádidit in captivitátem virtútem eórum: * et pulchritúdinem eórum in manus inimíci.
77:62 Et conclúsit in gládio pópulum suum: * et hereditátem suam sprevit.
77:63 Júvenes eórum comédit ignis: * et vírgines eórum non sunt lamentátæ.
77:64 Sacerdótes eórum in gládio cecidérunt: * et víduæ eórum non plorabántur.
77:65 Et excitátus est tamquam dórmiens Dóminus: * tamquam potens crapulátus a vino.
77:66 Et percússit inimícos suos in posterióra: * oppróbrium sempitérnum dedit illis.
77:67 Et répulit tabernáculum Joseph: * et tribum Éphraim non elégit.
77:68 Sed elégit tribum Juda, * montem Sion quem diléxit.
77:69 Et ædificávit sicut unicórnium sanctifícium suum in terra, * quam fundávit in sæcula.
77:70 Et elégit David, servum suum, et sústulit eum de grégibus óvium: * de post foetántes accépit eum,
77:71 Páscere Jacob, servum suum, * et Israël, hereditátem suam:
77:72 Et pávit eos in innocéntia cordis sui: * et in intelléctibus mánuum suárum dedúxit eos.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Alleluia * Alleluia, alleluia
|
Ant. Alleluia * Alleluia, alleluia
|
V. Deus suscitávit Christum a mórtuis, allelúia.
R. Ut fides nostra et spes esset in Deo, allelúia.
|
V. Isten feltámasztotta Krisztust halottaiból, alleluia.
R. Hogy hitünk és reményünk Istenben legyen, alleluia.
|
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Ipsius pietas et misericordia nos adjuvet, qui cum Patre et Spiritu Sancto vivit et regnat in saecula saeculorum. Amen.
|
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
Feloldozás. Annak a kegyessége és irgalma támogasson minket, aki az Atyával és a Szentlélekkel él és uralkodik mindörökké. Ámen.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Deus Pater omnipotens sit nobis propitius et clemens. Amen.
Lectio 4
Gregorius Papa septimus, antea Hildebrandus, Suanae in Etruria natus, doctrina, sanctitate, omnique virtutum genere cum primis nobilis, mirifice universam Dei illustravit Ecclesiam. Cum parvulus ad fabri ligna edolantis pedes, jam litterarum inscius, luderet, ex rejectis tamen segmentis illa Davidici elementa oraculi: Dominabitur a mari usque ad mare: casu formasse narratur, manum pueri ductante Numine, quo significaretur, ejus fore amplissimam in mundo auctoritatem. Romam deinde profectus sub protectione sancti Petri educatus est. Juvenis Ecclesiae libertatem a laicis oppressam, ac depravatos ecclesiasticorum mores vehementius dolens, in Cluniacensi monasterio, ubi sub regula sancti Benedicti austerioris vitae observantia eo tempore maxime vigebat, monachi habitum induens, tanto pietatis ardore divinae majestati deserviebat, ut a sanctis eiusdem coenobii patribus prior sit electus. Sed divina providentia majora de eo disponente in salutem plurimorum Cluniaco eductus Hildebrandus, abbas primum monasterii sancti Pauli extra muros Urbis electus, ac postmodum Romanae Ecclesiae cardinalis creatus, sub Summis Pontificibus, Leone nono, Victore secundo, Stephano nono, Nicolao secundo, et Alexandro secundo, praecipuis muneribus et legationibus perfunctus est, sanctissimi, et purissimi consilii vir a beato Petro Damiano nuncupatus. A Victore Papa secundo legatus a latere in Galliam missus, Lugduni episcopum simoniaca labe infectum ad sui criminis confessionem miraculo adegit. Berengarium in concilio Turonensi ad iteratam haeresis abjurationem compulit. Cadaloi quoque schisma sua virtute compressit.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Inveni David, servum meum, oleo sancto meo unxi eum:
* Manus enim mea auxiliabitur ei. Alleluia.
V. Nihil proficiet inimicus in eo, et filius iniquitatis non nocebit ei.
R. Manus enim mea auxiliabitur ei. Alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Atya Isten, légy hozzánk kegyes és irgalmas. Ámen.
Olvasmány 4
Hildebrand, who reigned as Pope under the name of Gregory VII., was born at Saona in Tuscany. By his teaching, by his holiness, and by his graces of all kinds, he was a noble light of the Church, whose brightness hath shone throughout all lands. There is a story to the effect that when he was a little child without any schooling, he was playing at the feet of a carpenter who was planing wood, and that God guided his hand to arrange the shavings which fell into the form of letters, making the inspired words of David, " He shall have dominion from sea to sea," Ps. lxxi. 8, a fore -shadowing, as it were, of that wide lordship over the earth which was afterwards his. He was taken to Rome, and brought up under the shelter of St Peter. As a young man he bitterly sorrowed over the oppression of the freedom of the Church by the laity, and over the corruption of the clergy themselves. He took the habit of a monk in the Abbey of Clugny, which was then in all the glory of the severest observance ot the Rule of St Benedict. There he served God's majesty with such warmth of earnestness that the saintly fathers of the convent chose him to be their Prior. But the Providence of God had greater things in store for him, whereby to make him a source of health to many, and he was brought away from Clugny. He was first elected Abbat of the monastery of St Paulwithout-the-walls at Rome, and afterwards created a Cardinal of the Roman Church. Under the Popes Leo IX., Victor II., Stephen IX., Nicolas II., and Alexander II., he discharged great offices of trust, and the duties of a Legate, and Blessed Peter Damian, speaking of him at this time, calleth him a man of most holy and honest thoughts. When Pope Victor II. sent him as his Legate into France, he, by a miracle, forced the Bishop of Lyons, who was befouled by the pollution of simony, to acknowledge his sin in the Council of Tours he wrung from Berenger a second abjuration of his heresy and he prevailed against the schism of Cadolaus, and strangled it.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. I have found David My servant, with My holy oil have I anointed him
* For My hand shall help him. Alleluia
V. The enemy shall prevail nothing against him, nor the son of wickedness afflict him.
R. For My hand shall help him. Alleluia
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Christus perpetuae det nobis gaudia vitae. Amen.
Lectio 5
Mortuo Alexandro secundo, invitus, et maerens, unanimi omnium consensu, decimo Kalendas Maji, anno Christi millesimo septuagesimo tertio, Summus Pontifex electus, sicut sol effulsit in domo Dei. Nam potens opere et sermone, ecclesiasticae disciplinae reparandae, fidei propagandae, libertati Ecclesiae restituendae, exstirpandis erroribus, et corruptelis tanto studio incubuit, ut ex Apostolorum aetate nullus Pontificum fuisse tradatur, qui majores pro Ecclesia Dei labores, molestiasque pertulerit, aut qui pro ejus libertate acrius pugnaverit. Aliquot provincias a simoniaca labe expurgavit. Contra Henrici imperatoris impios conatus fortis per omnia athleta impavidus permansit, seque pro muro domui Israël ponere non timuit, ac eumdem Henricum in profundum malorum prolapsum fidelium communione, regnoque privavit, atque subditos populos fide ei data liberavit.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Posui adjutorium super potentem, et exaltavi electum de plebe mea:
* Manus enim mea auxiliabitur ei. Alleluia.
V. Inveni David servum meum, oleo sancto meo unxi eum.
R. Manus enim mea auxiliabitur ei. Alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Örökkevaló Krisztus add meg nekünk az élet örömét. Ámen.
Olvasmány 5
After the death of Alexander II., Hildebrand, against his own will and to his own grief, was, on the 22nd day of April, in the year of Christ 1073, chosen Pope by one common consent of all. Reigning as Gregory VII., "he was as the sun shining upon the Temple of the Most High." Ecclus. 1. 7. Mighty both in word and deed, he toiled for the restoration of Ecclesiastical discipline, for the spread of the Faith, for the defence of the freedom of the Church, for the suppression of error and corruption, so that since the time of the Apostles there is said never to have been a Pope who bore more labour and trouble for the sake of God's Church, or contended more manfully for her liberties. He purged divers provinces of the pollution of simony. Like a brave soldier he withstood without dread the unrighteous contendings of the Emperor Henry IV., against whom he shrank not from setting himself as a wall of defence for the house of Israel. And when the said Henry fell into the depths of sin he cut him off from the communion of the faithful, and from his kingdom, and loosed the nations that were subject to him from their sworn allegiance.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. I have laid help upon one that is mighty, and have exalted one chosen out of My people
* For My hand shall help him. Alleluia
V. I have found David My servant, with My holy oil have I anointed him.
R. For My hand shall help him. Alleluia
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Ignem sui amoris accendat Deus in cordibus nostris. Amen.
Lectio 6
Dum Missarum solemnia perageret, visa est viris piis columba e caelo delapsa, humero ejus dextro insidens, alis extensis caput ejus velare, quo significatum est, Spiritus Sancti afflatu, non humanae prudentiae rationibus ipsum duci in Ecclesiae regimine. Cum ab iniqui Henrici exercitu Romae gravi obsidione premeretur, excitatum ab hostibus incendium signo crucis exstinxit. De ejus manu tandem a Roberto Guiscardo duce Northmanno ereptus, Cassinum se contulit; atque inde Salernum ad dedicandam ecclesiam sancti Matthaei Apostoli contendit. Cum aliquando in ea civitate sermonem habuisset ad populum, aerumnis confectus in morbum incidit, quo se interiturum praescivit. Postrema morientis Gregorii verba fuere: Dilexi justitiam, et odivi iniquitatem, propterea morior in exsilio. Innumerabilia sunt, quae vel fortiter sustinuit, vel multis coactis in Urbe synodis sapienter constituit, vir vere sanctus, criminum vindex, et acerrimus Ecclesiae defensor. Exactis itaque in pontificatu annis duodecim, migravit in caelum anno salutis millesimo octogesimo quinto, pluribus in vita, et post mortem miraculis clarus, ejusque sacrum corpus in cathedrali basilica Salernitana est honorifice conditum.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Iste est qui ante Deum magnas virtutes operatus est, et omnis terra doctrina ejus repleta est:
* Ipse intercedat pro peccatis omnium populorum. Alleluia.
V. Iste est qui contempsit vitam mundi, et pervenit ad caelestia regna.
R. Ipse intercedat pro peccatis omnium populorum. Alleluia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Ipse intercedat pro peccatis omnium populorum. Alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Szeretetének lángját élessze fel Isten szívünkben. Ámen.
Olvasmány 6
While he was celebrating solemn Mass, godly men saw a dove descend from heaven* perch upon his right shoulder, and spread out its wings so as to veil his head, a testimony that it was not by reasonings of man's wisdom, but by the teachings of the Holy Ghost, that he was guided in his rule over the Church. When the armies of the infamous Henry encompassed Rome, and hedged her in on every side, a great fire which the enemy had raised became extinct, when Gregory made the sign of the Cross towards it. The Norman Duke, Robert Guiscard, at length delivered Gregory from the hand of Henry, and he departed from Rome, first to the Abbey of Monte Cassino, and thence onward to Salerno, to dedicate the Church of St Matthew the Apostle at that place. While he was preaching to the people there, on a certain day he was smitten with grievous pains, and fell into a sickness whereof he foresaw that he should never be healed. As he lay on his death-bed, Gregory's last words were "I have loved righteousness and hated iniquity, and therefore I am dying in exile." He was a man really holy, a visitor of sin, and a most leal soldier of the Church. It is past reckoning how many sufferings he manfully bore, and how much he wisely ordained in many Councils, which he gathered together in Rome. He had been Pope twelve years, when, (on the 25 th day of May,) in the year of salvation 1085, he went hence to be ever with the Lord. Both during his life and after his death he was marked by signs and wonders not a few. His holy body was honourably buried in the Cathedral Church of Salerno.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. This is he which wrought great wonders before God, and the whole earth is full of his teaching
* May he pray for all people, that their sins may be forgiven unto them Alleluia
V. This is he which loved not his life in this world, and hath attained unto the kingdom of heaven.
R. May he pray for all people, that their sins may be forgiven unto them Alleluia
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. May he pray for all people, that their sins may be forgiven unto them Alleluia
|
Nocturn III.
Ant. Alleluia. * Alleluia, alleluia
Psalmus 78 [7]
78:1 Deus, venérunt gentes in hereditátem tuam, polluérunt templum sanctum tuum: * posuérunt Jerúsalem in pomórum custódiam.
78:2 Posuérunt morticína servórum tuórum, escas volatílibus cæli: * carnes sanctórum tuórum béstiis terræ.
78:3 Effudérunt sánguinem eórum tamquam aquam in circúitu Jerúsalem: * et non erat qui sepelíret.
78:4 Facti sumus oppróbrium vicínis nostris: * subsannátio et illúsio his, qui in circúitu nostro sunt.
78:5 Úsquequo, Dómine, irascéris in finem: * accendétur velut ignis zelus tuus?
78:6 Effúnde iram tuam in Gentes, quæ te non novérunt: * et in regna quæ nomen tuum non invocavérunt:
78:7 Quia comedérunt Jacob: * et locum ejus desolavérunt.
78:8 Ne memíneris iniquitátum nostrárum antiquárum, cito antícipent nos misericórdiæ tuæ: * quia páuperes facti sumus nimis.
78:9 Ádjuva nos, Deus, salutáris noster: et propter glóriam nóminis tui, Dómine, líbera nos: * et propítius esto peccátis nostris, propter nomen tuum:
78:10 Ne forte dicant in Géntibus: Ubi est Deus eórum? * et innotéscat in natiónibus coram óculis nostris.
78:11 Ultio sánguinis servórum tuórum, qui effúsus est: * intróeat in conspéctu tuo gémitus compeditórum.
78:12 Secúndum magnitúdinem bráchii tui, * pósside fílios mortificatórum.
78:13 Et redde vicínis nostris séptuplum in sinu eórum: * impropérium ipsórum, quod exprobravérunt tibi, Dómine.
78:14 Nos autem pópulus tuus, et oves páscuæ tuæ, * confitébimur tibi in sæculum.
78:15 In generatiónem et generatiónem * annuntiábimus laudem tuam.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Nocturn III.
Ant. Alleluia. * Alleluia, alleluia
|
Psalmus 80 [8]
80:1 Exsultáte Deo, adjutóri nostro: * jubiláte Deo Jacob.
80:2 Súmite psalmum, et date týmpanum: * psaltérium jucúndum cum cíthara.
80:3 Buccináte in Neoménia tuba, * in insígni die solemnitátis vestræ.
80:4 Quia præcéptum in Israël est: * et judícium Deo Jacob.
80:5 Testimónium in Joseph pósuit illud, cum exíret de terra Ægýpti: * linguam, quam non nóverat, audívit.
80:6 Divértit ab onéribus dorsum ejus: * manus ejus in cóphino serviérunt.
80:7 In tribulatióne invocásti me, et liberávi te: * exaudívi te in abscóndito tempestátis: probávi te apud aquam contradictiónis.
80:8 Audi, pópulus meus, et contestábor te: * Israël, si audíeris me, non erit in te deus recens, neque adorábis deum aliénum.
80:9 Ego enim sum Dóminus Deus tuus, qui edúxi te de terra Ægýpti: * diláta os tuum, et implébo illud.
80:10 Et non audívit pópulus meus vocem meam: * et Israël non inténdit mihi.
80:11 Et dimísi eos secúndum desidéria cordis eórum: * ibunt in adinventiónibus suis.
80:12 Si pópulus meus audísset me: * Israël si in viis meis ambulásset:
80:13 Pro níhilo fórsitan inimícos eórum humiliássem: * et super tribulántes eos misíssem manum meam.
80:14 Inimíci Dómini mentíti sunt ei: * et erit tempus eórum in sæcula.
80:15 Et cibávit eos ex ádipe fruménti: * et de petra, melle saturávit eos.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
|
Psalmus 82 [9]
82:1 Deus, quis símilis erit tibi? * Ne táceas, neque compescáris, Deus.
82:2 Quóniam ecce inimíci tui sonuérunt: * et qui odérunt te extulérunt caput.
82:3 Super pópulum tuum malignavérunt consílium: * et cogitavérunt advérsus sanctos tuos.
82:4 Dixérunt: Veníte, et disperdámus eos de gente: * et non memorétur nomen Israël ultra.
82:5 Quóniam cogitavérunt unanímiter: * simul advérsum te testaméntum disposuérunt, tabernácula Idumæórum et Ismahelítæ:
82:6 Moab, et Agaréni, Gebal, et Ammon, et Ámalec: * alienígenæ cum habitántibus Tyrum.
82:7 Étenim Assur venit cum illis: * facti sunt in adjutórium fíliis Lot.
82:8 Fac illis sicut Mádian, et Sísaræ: * sicut Jabin in torrénte Cisson.
82:9 Disperiérunt in Endor: * facti sunt ut stercus terræ.
82:10 Pone príncipes eórum sicut Oreb, et Zeb, * et Zébee, et Sálmana:
82:11 Omnes príncipes eórum: * qui dixérunt: Hereditáte possideámus Sanctuárium Dei.
82:12 Deus meus, pone illos ut rotam: * et sicut stípulam ante fáciem venti.
82:13 Sicut ignis, qui combúrit silvam: * et sicut flamma combúrens montes:
82:14 Ita persequéris illos in tempestáte tua: * et in ira tua turbábis eos.
82:15 Imple fácies eórum ignomínia: * et quærent nomen tuum, Dómine.
82:16 Erubéscant, et conturbéntur in sæculum sæculi: * et confundántur, et péreant.
82:17 Et cognóscant quia nomen tibi Dóminus: * tu solus Altíssimus in omni terra.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Alleluia * Alleluia, alleluia
|
Ant. Alleluia * Alleluia, alleluia
|
V. Deus et Dóminum suscitávit, allelúia.
R. Et nos suscitábit per virtútem suam, allelúia.
|
V. Isten az Urat támasztotta fel, alleluia.
R. És minket is feltámaszt hatalmával, alleluia.
|
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. A vinculis peccatorum nostrorum absolvat nos omnipotens et misericors Dominus. Amen.
|
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
Feloldozás. Bûneink bilincseibõl oldozzon fel minket a mindenhatõ és irgalmas Isten. Ámen.
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Evangelica lectio sit nobis salus et protectio. Amen.
Lectio 7
Léctio sancti Evangélii secúndum Matthæum
Matt 16:13-19
In illo témpore: Venit Jesus in partes Cæsaréæ Philíppi, et interrogábat discípulos suos, dicens: Quem dicunt hómines esse Fílium hóminis? Et réliqua.
Homilía sancti Leónis Papæ
Sermo 2 in anniversario assumpt. suæ ante medium
Cum, sicut evangélica lectióne reserátum est, interrogásset Dóminus discípulos, quem ipsum (multis divérsa opinántibus) créderent; respondissétque beátus Petrus, dicens: Tu es Christus Fílius Dei vivi; Dóminus ait: Beátus es, Simon Bar-Jona, quia caro et sanguis non revelávit tibi, sed Pater meus, qui in cælis est: et ego dico tibi, quia tu es Petrus, et super hanc petram ædificábo Ecclésiam meam, et portæ ínferi non prævalébunt advérsus eam. Et tibi dabo claves regni cælórum: et quodcúmque ligáveris super terram, erit ligátum et in cælis: et quodcúmque sólveris super terram, erit solútum et in cælis. Manet ergo disposítio veritátis, et beátus Petrus, in accépta fortitúdine petræ persevérans, suscépta Ecclésiæ gubernácula non relíquit.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Amavit eum Dominus, et ornavit eum: stolam gloriae induit eum
* Et ad portas paradisi coronavit eum. Alleluia.
V. Induit eum Dominus loricam fidei, et ornavit eum.
R. Et ad portas paradisi coronavit eum. Alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Az Evangélium olvasása legyen ûdvosségûnkre és védelmünkre. Ámen.
Olvasmány 7
From the Holy Gospel according to Matthew
Matt 16:13-19
At that time: When Jesus came into the coasts of Caesarea Philippi, he asked his disciples, saying, Whom do men say that I the Son of man am? And so on.
A Homily by St. Leo the Pope
Sermo 2 in anniversario assumpt. suæ ante medium
When the Lord, as we read in the Gospel, asked his disciples who did men, amid their divers speculations, believe him the Son of Man to be, blessed Peter answered and said: Thou art the Christ, the Son of the living God. And the Lord answered and said unto him: Blessed art thou, Simon Bar-Jona: for flesh and blood hath not revealed it unto thee, but my Father, which is in heaven: and I say also unto thee: That thou art Peter, and upon this rock I will build my Church, and the gates of hell shall not prevail against it; and I will give unto thee the keys of the kingdom of heaven; and whatsoever thou shalt bind on earth shall be bound in heaven; and whatsoever thou shalt loose on earth shall be loosed in heaven. But the dispensation of truth perdures, and blessed Peter, persevering in the strength of the rock which he hath received, hath not relinquished the position he assumed at the helm of the Church.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. The Lord loved him and beautified him He clothed him with a robe of glory
* And crowned him at the gates of Paradise. Alleluia
V. The Lord hath put on him the breast-plate of faith, and hath adorned him.
R. And crowned him at the gates of Paradise. Alleluia
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Cujus festum colimus, ipse intercedat pro nobis ad Dominum. Amen.
Lectio 8
In univérsa namque Ecclésia, Tu es Christus Fílius Dei vivi, quotídie Petrus dicit; et omnis lingua, quæ confitétur Dóminum, magistério hujus vocis imbúitur. Hæc fides diábolum vincit et captivórum ejus víncula dissólvit. Hæc érutos mundo, ínserit cælo, et portæ ínferi advérsus eam prævalére non possunt. Tanta enim divínitus soliditáte muníta est, ut eam neque hærética umquam corrúmpere právitas, nec pagána potúerit superáre perfídia. His ítaque modis, dilectíssimi, rationábile obséquio celebrétur hodiérna festívitas: ut in persóna humilitátis meæ ille intelligátur, ille honorétur, in quo et ómnium pastórum sollicitúdo, cum commendatárum sibi óvium custódia persevérat, et cujus étiam dígnitas in indígno heréde non déficit.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Sint lumbi vestri praecincti, et lucernae ardentes in manibus vestris:
* Et vos similes hominibus exspectantibus dominum suum, quando revertatur a nuptiis. Alleluia
V. Vigilate ergo, quia nescitis qua hora Dominus vester venturus sit.
R. Et vos similes hominibus exspectantibus dominum suum, quando revertatur a nuptiis. Alleluia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Et vos similes hominibus exspectantibus dominum suum, quando revertatur a nuptiis. Alleluia.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Akinek az ünnepét ünnepeljük, járjon közbe érettünk az Urnál. Ámen.
Olvasmány 8
In the universal Church it is as if Peter were still saying every day: Thou art the Christ, the Son of the living God. For every tongue which confesseth the Lord is taught that confession by the teaching of Peter. This is the Faith that overcometh the devil and looseth the bonds of his prisoners. This is the Faith which maketh men free of the world and bringeth them to heaven, and the gates of hell are impotent to prevail against it. This is the rock which God hath fortified with such ramparts of salvation, that the contagion of heresy will never be able to infect it, nor idolatry and unbelief to overcome it. And therefore, dearly beloved, we celebrate today's festival with reasonable obedience, that in my humble person he may be acknowledged and honoured who doth continue to care for all the shepherds as well as sheep entrusted unto him, and who doth lose none of his dignity even in an unworthy successor.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
R. Let your loins be girded about, and your lights burning
* And ye yourselves like unto men that wait for their lord, when he will return from the wedding. Alleluia
V. Watch therefore, for ye know not what hour your Lord doth come.
R. And ye yourselves like unto men that wait for their lord, when he will return from the wedding. Alleluia
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. And ye yourselves like unto men that wait for their lord, when he will return from the wedding. Alleluia
|
V. Jube, domne, benedicere.
Benedictio. Ad societatem civium supernorum perducat nos Rex Angelorum. Amen.
Lectio 9
Pro Urbano I Martyri
Urbanus Romanus, Alexandro Severo imperatore, doctrina et vitae sanctitate multos ad Christi fidem convertit: in illis Valerianum, beatae Caeciliae sponsum, et Tiburtium Valeriani fratrem; qui postea martyrium forti animo subierunt. Hic de bonis Ecclesiae attributis scripsit his verbis: Ipsae res fidelium, quae Domino offeruntur, non debent in alios usus, quam ecclesiasticos et christianorum fratrum, vel indigentium, converti: quia vota sunt fidelium, et pretia peccatorum, ac patrimonia pauperum. Sedit annos sex, menses septem, dies quatuor: ac martyrio coronatus, sepultus est in coemeterio Praetextati, octavo Kalendas Junii. Ordinationibus quinque habitis mense Decembri, creavit presbyteros novem, diaconos quinque, episcopos per diversa loca octo.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
Te Deum
Te Deum laudámus: * te Dóminum confitémur.
Te ætérnum Patrem * omnis terra venerátur.
Tibi omnes Angeli, * tibi Cæli, et univérsæ Potestates:
Tibi Chérubim et Séraphim * incessábili voce proclámant:
(Fit reverentia) Sanctus, Sanctus, Sanctus * Dóminus Deus Sábaoth.
Pleni sunt cæli et terra * majestátis glóriæ tuæ.
Te gloriósus * Apostolórum chorus,
Te Prophetárum * laudábilis númerus,
Te Mártyrum candidátus * laudat exércitus.
Te per orbem terrárum * sancta confitétur Ecclésia,
Patrem * imménsæ majestátis;
Venerándum tuum verum * et únicum Fílium;
Sanctum quoque * Paráclitum Spíritum.
Tu Rex glóriæ, * Christe.
Tu Patris * sempitérnus es Fílius.
Fit reverentia
Tu, ad liberándum susceptúrus hóminem: * non horruísti Vírginis uterum.
Tu, devícto mortis acúleo, * aperuísti credéntibus regna cælórum.
Tu ad déxteram Dei sedes, * in glória Patris.
Judex créderis * esse ventúrus.
Sequens versus dicitur flexis genibus
Te ergo quæsumus, tuis fámulis súbveni, * quos pretióso sánguine redemísti.
Ætérna fac cum Sanctis tuis * in glória numerári.
Salvum fac pópulum tuum, Dómine, * et bénedic hereditáti tuæ.
Et rege eos, * et extólle illos usque in ætérnum.
Per síngulos dies * benedícimus te.
Fit reverentia, secundum consuetudinem
Et laudámus nomen tuum in sæculum, * et in sæculum sæculi.
Dignáre, Dómine, die isto * sine peccáto nos custodíre.
Miserére nostri, Dómine, * miserére nostri.
Fiat misericórdia tua, Dómine, super nos, * quemádmodum sperávimus in te.
In te, Dómine, sperávi: * non confúndar in ætérnum.
|
V. Áldj meg minket Uram.
Áldás. A mennyei seregek társaságába vigyen el minket az angyalok Királya. Ámen.
Olvasmány 9
Pro Urbano I Martyri
Ubanus Romanus, Alexandro Severo imperatore, doctrina et vitae sanctitate multos ad Christi fidem convertit: in illis Valerianum, beatae Gaeciliae sponsum, et Tiburtium Valeriani fratrem; qui postea martyrium forti animo subierunt. Hic de bonis Ecclesiae attributis scripsit his verbis: Ipsae res fidelium, quae Domino offeruntur, non debent in alios usus, quam ecclesiasticos et christiandrum fratrum, vel indigentium, converti: quia vota sunt fidelium, et pretia peccatorum, ac patrimonia pauperum. Sedit annos sex, menses septem, dies quatuor: ac martyrio coronatus, sepultus est in coemeterio Prsetextati, octavo Kalendas Junii. Ordinationibus quinque habitis mense Decembri, creavit presbyteros novem, diaconos quinque, episcopos per diversa loca octo.
V. Te pedig Uram irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
Te Deum
Téged, Isten dicsérünk, téged Úrnak ismérünk.
Téged, örök Atyaisten mind egész föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok, Kerubok és Szeráfkarok.
Egek és minden hatalmak, szüntelenül magasztalnak.
Szent vagy, szent vagy, erõsséges szent Isten vagy!
Nagyságoddal telve ég s föld, dicsõséged mindent bétölt.
Téged dicsér egek Ura, apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek magasztalnak tégedet.
Vall tégedet világszerte szent Egyházad ezerszerte.
Ó Atyánk, téged s mérhetetlen nagy Fölséged.
S azt, ki hozzánk tõled jött le Atya igaz Egyszülöttje.
És áldjuk veled Vigasztaló Szentlelkedet.
Krisztus, Isten Egyszülöttje
Király vagy te mindörökre.
Mentésünkre közénk szálltál
Szûzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad,
Mennyországot megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket, Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendõ, mindeneket ítélendõ.
Itt letérdelünk.
Téged azért, Uram, kérünk, mi megváltónk, maradj vélünk!
Szentjeidhez végy fel égbe az örökös dicsõségbe!
Szabadítsd meg, Uram, néped, áldd meg a te örökséged!
Te kormányozd, te vigasztald mindörökké felmagasztald!
Mindennap dicsérünk téged,
Szent nevedet áldja néped.
Bûntõl e nap õrizz minket és bocsásd meg vétkeinket!
Irgalmazz, Uram, irgalmazz; híveidhez légy irgalmas!
Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk.
Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!
|
Reliqua omittuntur, nisi Laudes separandae sint.
|
Hagyd ki a többit, kiveve ha a hajnali imát máskor mondod el.
|
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Deus, in te sperantium fortitudo, qui beatum Gregorium Confessorem tuum atque Pontificem, pro tuenda Ecclesiae libertate virtute constantiae roborasti: da nobis ejus exemplo, et intercessione, omnia adversantia fortiter superare.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Filium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {a szentek saját officiumából}
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
Könyörögjünk
O God, the might of all them which put their trust in thee, Who to keep thy Church free, didst make thy blessed Confessor and Bishop Gregory strong to wrestle and to suffer, grant unto us, following his example, and holpen by his prayers, that with us as with him, if they fight against us, they shall not prevail against us.
A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
|
Befejezés
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
V. Áldjuk az Urat
R. Istennek legyen hála
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
|
|
Post Divinum officium |