Incipit
V. Deus ✝ in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Alleluia.
|
Kezdet
V. Istenem, ✝ jöjj segítségemre.
R. Uram, segíts meg engemet.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Alleluia
|
Psalmi {ex Psalterio secundum diem}
Ant. Alleluia
Psalmus 141 [1]
141:1 Voce mea ad Dóminum clamávi: * voce mea ad Dóminum deprecátus sum:
141:2 Effúndo in conspéctu ejus oratiónem meam, * et tribulatiónem meam ante ipsum pronúntio.
141:3 In deficiéndo ex me spíritum meum, * et tu cognovísti sémitas meas.
141:4 In via hac, qua ambulábam, * abscondérunt láqueum mihi.
141:5 Considerábam ad déxteram, et vidébam: * et non erat qui cognósceret me.
141:6 Périit fuga a me, * et non est qui requírat ánimam meam.
141:7 Clamávi ad te, Dómine, * dixi: Tu es spes mea, pórtio mea in terra vivéntium.
141:8 Inténde ad deprecatiónem meam: * quia humiliátus sum nimis.
141:9 Líbera me a persequéntibus me: * quia confortáti sunt super me.
141:10 Educ de custódia ánimam meam ad confiténdum nómini tuo: * me exspéctant justi, donec retríbuas mihi.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltárok {zsoltáros részbõl az adott napra}
Ant. Alleluia
Zsoltár 141 [1]
141:1 Szómmal az Úrhoz kiáltok, * szómmal az Úrnak könyörgök.
141:2 Kiöntöm színe elõtt imádságomat, * és szorongatásomat elbeszélem elõtte.
141:3 Mikor csüggedez bennem az én lelkem, * te ismered ösvényeimet.
141:4 Ez úton, melyen járok, * tõrt rejtének el nekem.
141:5 Jobbra tekintek, és nézek, és nincs, * ki megismerjen engem.
141:6 Oda veszett tõlem a menekvés, és nincs, * ki fölkeresse lelkemet.
141:7 Hozzád kiáltok, Uram! mondván: * Te vagy reménységem, osztályrészem az élõk földén.
141:8 Figyelmezz könyörgésemre, * mert igen megaláztattam;
141:10 Vidd ki a tömlöczbõl lelkemet, hogy dicsérjem a te nevedet; * az igazak várnak rám, mig jót teszesz velem.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 143(1-8) [2]
143:1 Benedíctus Dóminus, Deus meus, qui docet manus meas ad prælium, * et dígitos meos ad bellum.
143:2 Misericórdia mea, et refúgium meum: * suscéptor meus, et liberátor meus:
143:3 Protéctor meus, et in ipso sperávi: * qui subdit pópulum meum sub me.
143:4 Dómine, quid est homo, quia innotuísti ei? * aut fílius hóminis, quia réputas eum?
143:5 Homo vanitáti símilis factus est: * dies ejus sicut umbra prætéreunt.
143:6 Dómine, inclína cælos tuos, et descénde: * tange montes, et fumigábunt.
143:7 Fúlgura coruscatiónem, et dissipábis eos: * emítte sagíttas tuas, et conturbábis eos.
143:8 Emítte manum tuam de alto, éripe me, et líbera me de aquis multis: * de manu filiórum alienórum.
143:8 Quorum os locútum est vanitátem: * et déxtera eórum, déxtera iniquitátis.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 143(1-8) [2]
143:1 Áldott legyen az én Uram Istenem, * ki kezeimet harczra tanítja, és ujjamat hadakozásra.
143:2 Irgalmasságom és menedékem õ, gyámolom és szabadítóm; * oltalmazóm õ, és benne bízom, ki alám veti népemet.
143:3 Uram! mi az ember, hogy magadat tõle megismerteted? * vagy az ember fia, hogy gondolsz vele?
143:4 Az ember hasonló a hiúsághoz, napjai, * mint az árnyék, elmúlnak.
143:5 Uram! hajtsd meg a te egeidet, és szállj alá; * illesd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek.
143:6 Tündököltesd a villámlást, és szórd széllyel õket; * bocsásd ki nyilaidat, és zavard meg õket.
143:7 Nyújtsd ki kezedet a magasságból, * ments meg engem és szabadíts ki a sok vizekbõl, az idegen fiak kezébõl.
143:8 Kiknek szája hiúságot beszél, * és jobbkezök gonoszság jobbja.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 143(9-15) [3]
143:9 Deus, cánticum novum cantábo tibi: * in psaltério decachórdo psallam tibi.
143:10 Qui das salútem régibus: * qui redemísti David, servum tuum, de gládio malígno: éripe me.
143:11 Et érue me de manu filiórum alienórum, quorum os locútum est vanitátem: * et déxtera eórum, déxtera iniquitátis:
143:12 Quorum fílii, sicut novéllæ plantatiónes * in juventúte sua.
143:13 Fíliæ eórum compósitæ: * circumornátæ ut similitúdo templi.
143:14 Promptuária eórum plena, * eructántia ex hoc in illud.
143:15 Oves eórum foetósæ, abundántes in egréssibus suis: * boves eórum crassæ.
143:15 Non est ruína macériæ, neque tránsitus: * neque clamor in platéis eórum.
143:15 Beátum dixérunt pópulum, cui hæc sunt: * beátus pópulus, cujus Dóminus Deus ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 143(9-15) [3]
143:9 Isten! új éneket éneklek neked, * a tízhúros hárfán zengek neked;
143:10 Ki megszabadítod a királyokat, * ki megmentetted Dávid szolgádat a gonoszok kardjától;
143:11 Ments meg engem, és ragadj ki az idegen fiak kezébõl, kiknek szája hiúságot beszél, * és jobbkezök gonoszság jobbja.
143:12 Kiknek fiai mint az új ültetvények * ifjúságukban;
143:13 Leányaik fölékesítvék, felcsinosítvák köröskörûl * a templom hasonlatosságára;
143:14 Tárházaik rakvák, * egyre másra halmozottan;
143:15 Juhaik tenyészõk, * s nagy számmal kijárók;
143:15 Teheneik kövérek; nincs a keritésen romlás, * sem átjárás, sem kiáltás utczáikon.
143:15 Boldognak mondják a népet, melynél ezek vannak; * de boldog a nép, melynek az Úr az õ Istene.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmus 144(1-9) [4]
144:1 Exaltábo te, Deus meus, rex: * et benedícam nómini tuo in sæculum, et in sæculum sæculi.
144:2 Per síngulos dies benedícam tibi: * et laudábo nomen tuum in sæculum, et in sæculum sæculi.
144:3 Magnus Dóminus, et laudábilis nimis: * et magnitúdinis ejus non est finis.
144:4 Generátio et generátio laudábit ópera tua: * et poténtiam tuam pronuntiábunt.
144:5 Magnificéntiam glóriæ sanctitátis tuæ loquéntur: * et mirabília tua narrábunt.
144:6 Et virtútem terribílium tuórum dicent: * et magnitúdinem tuam narrábunt.
144:7 Memóriam abundántiæ suavitátis tuæ eructábunt: * et justítia tua exsultábunt.
144:8 Miserátor, et miséricors Dóminus: * pátiens, et multum miséricors.
144:9 Suávis Dóminus univérsis: * et miseratiónes ejus super ómnia ópera ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Alleluia. * Alleluia, alleluia
|
Zsoltár 144(1-9) [4]
144:1 Magasztallak téged, Istenem! királyom! * és áldom a te nevedet örökké, és mindörökön örökké.
144:2 Mindennap áldlak téged, és dicsérem a te nevedet * örökké és mindörökön örökké.
144:3 Nagy az Úr, és igen nagy dicséretre méltó; * és az õ nagyvoltának nincs határa.
144:4 Nemzedék nemzedéknek fogja dicsérni tetteidet, * és hirdetni hatalmasságodat.
144:5 Elmondják a te szentséged fölséges dicsõségét, * és csodáidat elbeszélik;
144:6 Elmondják a te rettenetes hatalmad erejét, * és nagyvoltodat elbeszélik;
144:7 áradozni fognak, a te bõséges gyönyörûségedrõl emlékezvén, * és örvendezni igazságodon.
144:8 Könyörûlõ és irgalmas az Úr, * hosszantûrõ és igen irgalmas.
144:9 Édes az Úr mindeneknek, * és könyörûletessége minden mûvei fölött.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Alleluia. * Alleluia, alleluia
|
Capitulum Responsorium Hymnus Versus {ex Commune aut Festo}
Act. 1:1-2
Primum quidem sermonem feci de omnibus, o Theophile, quae coepit Jesus facere, et docere usque in diem, qua praecipiens Apostolis per Spiritum sanctum, quos elegit, assumptus est.
R. Deo grátias.
R.br. Ascendens Christus in altum, captivam duxit captivitatem,
R. Dedit dona hominibus, alleluia, alleluia, alleluia.
V. Ascendit Deus in jubilatione, et Dominus in voce tubae.
R. Dedit dona hominibus, alleluia, alleluia, alleluia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Dedit dona hominibus, alleluia, alleluia, alleluia.
Hymnus
Salutis humanae Sator,
Jesu, voluptas cordium,
Orbis redempti Conditor,
Et casta lux amantium:
Qua victus es clementia,
Ut nostra ferres crimina?
Mortem subires innocens,
A morte nos ut tolleres?
Perrumpis infernum chaos;
Vinctis catenas detrahis;
Victor triumpho nobili
Ad dexteram Patris sedes.
Te cogat indulgentia,
Ut damna nostra sarcias,
Tuique vultus compotes
Dites beato lumine.
Tu dux ad astra, et semita,
Sis meta nostris cordibus,
Sis lacrimarum gaudium,
Sis dulce vitae praemium.
Amen.
V. Ascendit Deus in jubilatione, * Alleluia, alleluia.
R. Et Dominus in voce tubae. Alleluia
|
Capitulum Responsorium Hymnus Versus {a szentek közös officiumából}
Acts 1:1-2
The former treatise I made, O Theophilus, of all things which Jesus began to do and to teach, Until the day on which, giving commandments by the Holy Ghost to the apostles whom he had chosen, he was taken up.
R. Istennek legyen hála.
R.br When Christ ascended up on high, He led captivity captive
R. He gave gifts unto men. Alleluia, Alleluia, Alleluia.
V. God is gone up with a shout, and the Lord with the sound of a trumpet.
R. He gave gifts unto men Alleluia, Alleluia, Alleluia.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. He gave gifts unto men Alleluia, Alleluia, Alleluia.
Himnusz
Hail, thou who man's Redeemer art,
Jesu, the joy of every heart;
Great Maker of the world's wide frame,
And purest love's delight and flame:
What nameless mercy thee o'ercame,
To bear our load of sin and shame?
For guiltless, thou thy life didst give,
That sinful erring man might live.
The realms of woe are forced by thee,
Its captives from their chains set free;
And thou, amid thy ransomed train,
At God's right hand dost victor reign.
Let mercy sweet with thee prevail,
To cure the wounds we now bewail;
Oh, bless us with thy holy sight,
And fill us with eternal light.
Our guide, our way to heavenly rest,
Be thou the aim of every breast;
Be thou the soother of our tears,
Our sweet reward above the spheres.
Amen.
V. God is gone up with a shout Alleluia, alleluia.
R. And the Lord with the sound of a trumpet. Alleluia, alleluia.
|
Canticum Magnificat {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. O Rex gloriae,
(Canticum Mariae * Luc. 1:46-55)
1:46 Magníficat ✝ * ánima mea Dóminum.
1:47 Et exsultávit spíritus meus: * in Deo, salutári meo.
1:48 Quia respéxit humilitátem ancíllæ suæ: * ecce enim ex hoc beátam me dicent omnes generatiónes.
1:49 Quia fecit mihi magna, qui potens est: * et sanctum nomen ejus.
1:50 Et misericórdia ejus, a progénie in progénies: * timéntibus eum.
1:51 Fecit poténtiam in bráchio suo: * dispérsit supérbos mente cordis sui.
1:52 Depósuit poténtes de sede: * et exaltávit húmiles.
1:53 Esuriéntes implévit bonis: * et dívites dimísit inánes.
1:54 Suscépit Israël púerum suum: * recordátus misericórdiæ suæ.
1:55 Sicut locútus est ad patres nostros: * Ábraham, et sémini ejus in sæcula.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. O Rex gloriae, * Domine virtutum qui triumphator hodie super omnes caelos ascendisti, ne derelinquas nos orphanos: sed mitte promissum Patris in nos, Spiritum veritatis, alleluia.
Kyrie eleison. Christe, eleison. Kyrie, eleison.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
|
Canticum Magnificat {Antiphona az idõszaki részbõl}
Ant. O King of glory, Lord of hosts,
(Szuz Maria eneke Luke 1:46-55)
46 Lelkem ✝ * magasztalja az Urat,
47 és szívem ujjong * megváltó Istenemben,
48 mert rátekintett szolgálója alázatosságára. * Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék,
49 mert nagyot tett velem a Hatalmas, * és Szent az õ neve.
50 Irgalma nemzedékrõl nemzedékre * az istenfélõkkel marad.
51 Karja bizonyságot tett hatalmáról: * szétszórta a szívük szándékában a gõgösöket,
52 letaszította trónjukról a hatalmasokat, * az alázatosakat pedig fölemelte.
53 Az éhezõket javakkal töltötte el, * de a gazdagokat üres kézzel küldte el.
54 Gondjába vette szolgáját, Izraelt, * megemlékezve irgalmáról,
55 amelyet atyáinknak, * Ábrahámnak és utódainak örökre megígért.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. O King of glory, Lord of hosts, * Who hast this day exalted thine Own Self, with great triumph, above all the heavens, leave us not orphans but send unto us the Promise of the Father, even the Spirit of truth. Alleluia.
Uram irgalmazz nekünk. Krisztus kegyelmezz nekünk. Uram irgalmazz nekünk.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
|
Oratio {ex Proprio de Tempore}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Concede, quaesumus omnipotens Deus: ut qui hodierna die Unigenitum tuum Redemptorem nostrum ad caelos ascendisse credimus, ipsi quoque mente in caelestibus habitemus.
Per eúmdem Dóminum nostrum Jesum Christum Filium tuum, qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {az idõszaki részbõl}
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
Könyörögjünk
Grant, we beseech thee, Almighty God, that like as we do believe thine Only-Begotten Son our Saviour to have this day ascended into the heavens, so we may also in heart and mind thither ascend, and with Him continually dwell
Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
|
Befejezés
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
V. Áldjuk az Urat
R. Istennek legyen hála
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
|