Incipit
Psalmus 66 [0]
66:1 Deus, misereátur nostri, et benedícat nobis: * illúminet vultum suum super nos, et misereátur nostri.
66:2 Ut cognoscámus in terra viam tuam, * in ómnibus géntibus salutáre tuum.
66:3 Confiteántur tibi pópuli, Deus: * confiteántur tibi pópuli omnes.
66:4 Læténtur et exsúltent gentes: * quóniam júdicas pópulos in æquitáte, et gentes in terra dírigis.
66:5 Confiteántur tibi pópuli, Deus, confiteántur tibi pópuli omnes: * terra dedit fructum suum.
66:6 Benedícat nos Deus, Deus noster, benedícat nos Deus: * et métuant eum omnes fines terræ.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Kezdet
Zsoltár 66 [0]
66:1 Könyörûljön rajtunk az Isten, és áldjon meg minket; * derítse föl ránk az õ orczáját, és könyörûljön rajtunk:
66:2 Hogy megismerjük a földön utadat, * minden nép között a te szabadításodat.
66:3 Adjanak hálát neked, Isten, a népek; * adjon hálát minden nép.
66:4 Örûljenek és vigadjanak a nemzetek; * mert te itéled a népeket igazságban, és a nemzeteket a földön kormányozod.
66:5 Adjanak hálát neked, Isten, a népek; * adjon hálát minden nép.
66:6 A föld megadja gyümölcsét. Áldjon meg minket Isten, a mi Istenünk, áldjon meg minket Isten; * és félje õt a föld minden határa.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
|
Psalmi {ex Psalterio secundum diem}
Ant. Ámplius lava me * Dómine ab injustítia mea
Psalmus 50 [1]
50:1 Miserére mei, Deus, * secúndum magnam misericórdiam tuam.
50:2 Et secúndum multitúdinem miseratiónum tuárum, * dele iniquitátem meam.
50:3 Amplius lava me ab iniquitáte mea: * et a peccáto meo munda me.
50:4 Quóniam iniquitátem meam ego cognósco: * et peccátum meum contra me est semper.
50:5 Tibi soli peccávi, et malum coram te feci: * ut justificéris in sermónibus tuis, et vincas cum judicáris.
50:6 Ecce enim, in iniquitátibus concéptus sum: * et in peccátis concépit me mater mea.
50:7 Ecce enim, veritátem dilexísti: * incérta et occúlta sapiéntiæ tuæ manifestásti mihi.
50:8 Aspérges me hyssópo, et mundábor: * lavábis me, et super nivem dealbábor.
50:9 Audítui meo dabis gáudium et lætítiam: * et exsultábunt ossa humiliáta.
50:10 Avérte fáciem tuam a peccátis meis: * et omnes iniquitátes meas dele.
50:11 Cor mundum crea in me, Deus: * et spíritum rectum ínnova in viscéribus meis.
50:12 Ne projícias me a fácie tua: * et spíritum sanctum tuum ne áuferas a me.
50:13 Redde mihi lætítiam salutáris tui: * et spíritu principáli confírma me.
50:14 Docébo iníquos vias tuas: * et ímpii ad te converténtur.
50:15 Líbera me de sanguínibus, Deus, Deus salútis meæ: * et exsultábit lingua mea justítiam tuam.
50:16 Dómine, lábia mea apéries: * et os meum annuntiábit laudem tuam.
50:17 Quóniam si voluísses sacrifícium, dedíssem útique: * holocáustis non delectáberis.
50:18 Sacrifícium Deo spíritus contribulátus: * cor contrítum, et humiliátum, Deus, non despícies.
50:19 Benígne fac, Dómine, in bona voluntáte tua Sion: * ut ædificéntur muri Jerúsalem.
50:20 Tunc acceptábis sacrifícium justítiæ, oblatiónes, et holocáusta: * tunc impónent super altáre tuum vítulos.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Ámplius lava me * Dómine ab injustítia mea
|
Zsoltárok {zsoltáros részbõl az adott napra}
Ant. Amplius lava me *Domine ab injustitia mea
Zsoltár 50 [1]
50:1 Könyörûlj rajtam Isten! * a te nagy irgalmasságod szerint;
50:2 és könyörûleted sokasága szerint, * töröld el gonoszságomat.
50:3 Moss meg engem mindinkább gonoszságomból, * és bûnömbõl tisztíts meg engem.
50:4 Mert elismerem gonoszságomat, * és bûnöm elõttem vagyon mindenkoron.
50:5 Egyedül neked vétettem, és gonoszt elõtted cselekedtem; * hogy igaznak találtassál beszédeidben, és gyõzedelmes légy, midõn itéltetel.
50:6 Mert ime vétekben fogantattam; * és bûnökben fogant engem anyám.
50:7 Mert ime az igazságot szereted; * a te bölcseséged titkos és elrejtett dolgait kinyilatkoztattad nekem.
50:8 Hints meg engem izsóppal, és megtisztúlok; * moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek.
50:9 Add, hogy örömet és vigaságot halljak, * és örvendezzenek megalázott csontaim.
50:10 Fordítsd el orczádat bûneimrõl; * és töröld el minden gonoszságomat.
50:11 Tiszta szivet teremts bennem, oh Isten! * és az igaz lelket újítsd meg belsõ részeimben.
50:12 Ne vess el engem színed elõl; * és szent lelkedet ne vedd el tõlem.
50:13 Add vissza nekem üdvözítésed örömét; * és jeles lélekkel erõsíts meg engem.
50:14 Megtanítom útaidra a gonoszakat; * és az istentelenek hozzád térnek.
50:15 Szabadíts meg engem a vérbûntõl, Isten, üdvösségem Istene! * és nyelvem magasztalni fogja a te igazságodat.
50:16 Uram! nyisd meg ajakimat, * és szám a te dicséretedet fogja hirdetni.
50:17 Mert ha kedvelnéd, bizonyára áldozatot adtam volna; * de az égõ áldozatokban nem gyönyörködöl.
50:18 Áldozat Istennek a kesergõ lélek; * a töredelmes és alázatos szivet, oh Isten! nem veted meg.
50:19 Cselekedjél kegyesen, Uram, jóakaratodból Sionnal, * hogy épûljenek Jerusalem kõfalai.
50:20 Akkor veszed kedvesen az igazság áldozatát, az ajándékokat és égõáldozatokat; * akkor tesznek oltárodra borjakat.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Amplius lava me *Domine ab injustitia mea
|
Ant. A timóre * inimíci éripe Dómine ánimam meam
Psalmus 63 [2]
63:1 Exáudi, Deus, oratiónem meam cum déprecor: * a timóre inimíci éripe ánimam meam.
63:2 Protexísti me a convéntu malignántium: * a multitúdine operántium iniquitátem.
63:3 Quia exacuérunt ut gládium linguas suas: * intendérunt arcum rem amáram, ut sagíttent in occúltis immaculátum.
63:4 Súbito sagittábunt eum, et non timébunt: * firmavérunt sibi sermónem nequam.
63:5 Narravérunt ut abscónderent láqueos: * dixérunt: Quis vidébit eos?
63:6 Scrutáti sunt iniquitátes: * defecérunt scrutántes scrutínio.
63:7 Accédet homo ad cor altum: * et exaltábitur Deus.
63:8 Sagíttæ parvulórum factæ sunt plagæ eórum: * et infirmátæ sunt contra eos linguæ eórum.
63:9 Conturbáti sunt omnes qui vidébant eos: * et tímuit omnis homo.
63:10 Et annuntiavérunt ópera Dei, * et facta ejus intellexérunt.
63:11 Lætábitur justus in Dómino, et sperábit in eo, * et laudabúntur omnes recti corde.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. A timóre * inimíci éripe Dómine ánimam meam
|
Ant. A timore * inimici eripe Domine animam meam
Ant. A timore * inimici eripe Domine animam meam
|
Ant. Te décet hymnus * Deus in Sion
Psalmus 64 [3]
64:1 Te decet hymnus, Deus, in Sion: * et tibi reddétur votum in Jerúsalem.
64:2 Exáudi oratiónem meam: * ad te omnis caro véniet.
64:3 Verba iniquórum prævaluérunt super nos: * et impietátibus nostris tu propitiáberis.
64:4 Beátus, quem elegísti, et assumpsísti: * inhabitábit in átriis tuis.
64:5 Replébimur in bonis domus tuæ: * sanctum est templum tuum, mirábile in æquitáte.
64:6 Exáudi nos, Deus, salutáris noster, * spes ómnium fínium terræ, et in mari longe.
64:7 Præparans montes in virtúte tua, accínctus poténtia: * qui contúrbas profúndum maris sonum flúctuum ejus.
64:8 Turbabúntur gentes, et timébunt qui hábitant términos a signis tuis: * éxitus matutíni, et véspere delectábis.
64:9 Visitásti terram, et inebriásti eam: * multiplicásti locupletáre eam.
64:10 Flumen Dei replétum est aquis, parásti cibum illórum: * quóniam ita est præparátio ejus.
64:11 Rivos ejus inébria, multíplica genímina ejus: * in stillicídiis ejus lætábitur gérminans.
64:12 Benedíces corónæ anni benignitátis tuæ: * et campi tui replebúntur ubertáte.
64:13 Pinguéscent speciósa desérti: * et exsultatióne colles accingéntur.
64:14 Indúti sunt aríetes óvium, et valles abundábunt fruménto: * clamábunt, étenim hymnum dicent.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Te décet hymnus * Deus in Sion
|
Ant. Te decet hymnus * Deus in Sion
Zsoltár 64 [3]
64:1 Téged illet a dicséret, Isten! Sionban; * és neked teljesítik a fogadást Jerusalemben.
64:2 Mert te meghallgatod az imádságot; * tehozzád folyamodik minden ember.
64:3 A gonosz cselekedetek hatalmat vettek rajtunk; * de te megkegyelmezesz istentelenségeinknek.
64:4 Boldog az, kit kiválasztasz és magadhoz fogadsz; * a te tornáczaidban fog lakni;
64:5 Eltelünk házad javaival; szent a te templomod, * csodálatos az igazságban.
64:6 Hallgass meg minket, szabadító Istenünk! * te reménye a föld minden határának, és a messze tengernek.
64:7 Te alapítád meg a hegyeket erõddel, * ki fel vagy övezve hatalmassággal;
64:8 Fölháborítod a tenger mélységét, az õ habjai zúgását. * Zavarba jõnek a nemzetek,
64:9 és félni fognak jeleidtõl, kik a határokon laknak; * hol a nap felköltét és lenyugtát örvendetessé teszed.
64:10 Megtekinted a földet és elárasztod; nagyon gazdaggá teszed azt. Isten folyója tele van vizekkel, te készíted el nekik az élelmet; * mert így van a föld elrendezve.
64:11 Barázdáit megáztatod, termését megsokasítod; * az esõ csorgásán örvendez a termõ föld.
64:12 Megáldod kegyességeddel az esztendõ koszorúját; * és mezeid megtelnek bõséggel.
64:13 Megkövérednek a puszták legelõi, * és a halmok vigasággal övezkednek körûl.
64:14 A legelõt juhnyájak lepik el, és a völgyek bõvelkednek gabonával; * minden örvend és éneket zengedez.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Te decet hymnus * Deus in Sion
|
Ant. Dóminus judicábit * fines terræ
Canticum Annae [4]
(Canticum Annae * 1 Sam 2:1-16)
2:1 Exsultávit cor meum in Dómino, * et exaltátum est cornu meum in Deo meo.
2:2 Dilatátum est os meum super inimícos meos: * quia lætáta sum in salutári tuo.
2:3 Non est sanctus, ut est Dóminus: neque enim est álius extra te, * et non est fortis sicut Deus noster.
2:4 Nolíte multiplicáre loqui sublímia, * gloriántes:
2:5 Recédant vétera de ore vestro: quia Deus scientiárum, Dóminus est, * et ipsi præparántur cogitatiónes.
2:6 Arcus fórtium superátus est, * et infírmi accíncti sunt róbore.
2:7 Repléti prius, pro pánibus se locavérunt: * et famélici saturáti sunt.
2:8 Donec stérilis péperit plúrimos: * et quæ multos habébat fílios, infirmáta est.
2:9 Dóminus mortíficat et vivíficat, * dedúcit ad ínferos et redúcit.
2:10 Dóminus páuperem facit et ditat, * humíliat et súblevat.
2:11 Súscitat de púlvere egénum, * et de stércore élevat páuperem:
2:12 Ut sédeat cum princípibus, * et sólium glóriæ téneat.
2:13 Dómini enim sunt cárdines terræ, * et pósuit super eos orbem.
2:14 Pedes sanctórum suórum servábit, et ímpii in ténebris conticéscent: * quia non in fortitúdine sua roborábitur vir.
2:15 Dóminum formidábunt adversárii ejus: * et super ipsos in cælis tonábit:
2:16 Dóminus judicábit fines terræ, et dabit impérium regi suo, * et sublimábit cornu Christi sui.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Dóminus judicábit * fines terræ
|
Ant. Dominus judicabit * fines terrae
Anna eneke [4]
(Anna eneke * 1 Sam 2:1-16) *
1 Szívem ujjong az Úrban, * erõvel tölt el Istenem.
2 Szám nagyra nyílt ellenségeim ellen, * mert örülhetek segítségednek.
3 Nincs más szent, csak az Úr, mert rajtad kívül senki sincs. * Nincs olyan szikla, mint Istenünk.
4 Ne szaporítsátok, gõgösök a szót, * hivalkodás ne hagyja el szátok.
5 Mert mindentudó Isten az Úr, * latra vet minden tettet.
6 A hatalmasok íját széttöri, * a botladozókat erõvel övezi.
7 Elszegõdnek kenyérért a jóllakottak, * az éhezõk meg nem dolgoznak tovább.
8 Hét gyermeket szül a meddõ, * a sokgyermekes anya meg elhervad.
9 Az Úr adja a halált és az életet, * letaszít az alvilágba és felhoz onnan.
10 Az Úr tesz szegénnyé és gazdaggá, * megaláz és fölemel.
11 Fölsegíti a porból a gyöngét és kivezeti * a szennybõl a szegényt.
12 A fejedelmek mellett ad nekik helyet, * díszhelyet jelöl ki nekik.
13 Az Úr tulajdona a föld minden pillére, * õ helyezte rájuk a világot.
14 A hûségeseknek oltalmazza lépteiket, a gonoszok meg elpusztulnak a sötétségben, * [mert az ember nem gyõzhet a maga erejébõl].
15 Aki ellene lázad, azt az Úr eltiporja, * a Mindenható megremegteti az eget.
16 Az Úr ítéletet tart a föld határai fölött, hatalmat ad királyának, * s fölemeli fölkentje fejét.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Dominus judicabit * fines terrae
|
Ant. Cæli cælórum * laudáte Deum
Psalmus 148 [5]
148:1 Laudáte Dóminum de cælis: * laudáte eum in excélsis.
148:2 Laudáte eum, omnes Ángeli ejus: * laudáte eum, omnes virtútes ejus.
148:3 Laudáte eum, sol et luna: * laudáte eum, omnes stellæ et lumen.
148:4 Laudáte eum, cæli cælórum: * et aquæ omnes, quæ super cælos sunt, laudent nomen Dómini.
148:5 Quia ipse dixit, et facta sunt: * ipse mandávit, et creáta sunt.
148:6 Státuit ea in ætérnum, et in sæculum sæculi: * præcéptum pósuit, et non præteríbit.
148:7 Laudáte Dóminum de terra, * dracónes, et omnes abýssi.
148:8 Ignis, grando, nix, glácies, spíritus procellárum: * quæ fáciunt verbum ejus:
148:9 Montes, et omnes colles: * ligna fructífera, et omnes cedri.
148:10 Béstiæ, et univérsa pécora: * serpéntes, et vólucres pennátæ:
148:11 Reges terræ, et omnes pópuli: * príncipes, et omnes júdices terræ.
148:12 Júvenes, et vírgines: senes cum junióribus laudent nomen Dómini: * quia exaltátum est nomen ejus solíus.
148:13 Conféssio ejus super cælum et terram: * et exaltávit cornu pópuli sui.
148:14 Hymnus ómnibus sanctis ejus: * fíliis Israël, pópulo appropinquánti sibi.
Psalmus 149 [6]
149:1 Cantáte Dómino cánticum novum: * laus ejus in ecclésia sanctórum.
149:2 Lætétur Israël in eo, qui fecit eum: * et fílii Sion exsúltent in rege suo.
149:3 Laudent nomen ejus in choro: * in týmpano, et psaltério psallant ei:
149:4 Quia beneplácitum est Dómino in pópulo suo: * et exaltábit mansuétos in salútem.
149:5 Exsultábunt sancti in glória: * lætabúntur in cubílibus suis.
149:6 Exaltatiónes Dei in gútture eórum: * et gládii ancípites in mánibus eórum.
149:7 Ad faciéndam vindíctam in natiónibus: * increpatiónes in pópulis.
149:8 Ad alligándos reges eórum in compédibus: * et nóbiles eórum in mánicis férreis.
149:9 Ut fáciant in eis judícium conscríptum: * glória hæc est ómnibus sanctis ejus.
Psalmus 150 [7]
150:1 Laudáte Dóminum in sanctis ejus: * laudáte eum in firmaménto virtútis ejus.
150:2 Laudáte eum in virtútibus ejus: * laudáte eum secúndum multitúdinem magnitúdinis ejus.
150:3 Laudáte eum in sono tubæ: * laudáte eum in psaltério, et cíthara.
150:4 Laudáte eum in týmpano, et choro: * laudáte eum in chordis, et órgano.
150:5 Laudáte eum in cýmbalis benesonántibus: laudáte eum in cýmbalis jubilatiónis: * omnis spíritus laudet Dóminum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Cæli cælórum * laudáte Deum
|
Ant. Coeli coelorum * laudate Deum
Zsoltár 148 [5]
148:1 Dicsérjétek az Urat mennyekben, * dicsérjétek õt a magasságban.
148:2 Dicsérjétek õt minden angyalai; * dicsérjétek õt minden seregei.
148:3 Dicsérjétek õt nap és hold; * dicsérjétek õt minden ragyogó csillagok.
148:4 Dicsérjétek õt egeknek egei, * és minden vizek, melyek az egekben fölül vannak, dicsérjék az Úr nevét.
148:5 Mert õ szólt, és lettek; * parancsolt, és elõtermettek.
148:6 Megállapítá azokat örökre, és mindörökön örökre * parancsot adott, s ez el nem múlik.
148:7 Dicsérjétek az Urat a földön, * szörnyetegek, és minden örvények.
148:8 Tûz, kõesõ, hó, jég, forgószél, * melyek az õ igéjét cselekszik.
148:9 Hegyek és minden halmok, * gyümölcsfák és minden czedrusok.
148:10 Vadállatok és minden barmok, * kigyók és szárnyas állatok.
148:11 Föld királyai és minden népek, * fejedelmek és a föld minden birái.
148:12 Ifjak és szüzek, vének az ifjakkal dicsérjétek az Úr nevét: * mert csak az õ neve magasztos.
148:13 Az õ dicsérete ég és föld felett van; * és õ fölemeli népe szarvát.
148:14 Dicséret minden szenteinek, Izrael fiainak, * a hozzája közelledõ népnek.
Zsoltár 149 [6]
149:1 Énekeljetek az Úrnak új éneket, * legyen dicsérete a szentek gyülekezetében.
149:2 Örvendjen Izrael abban, ki õt teremtette, * és Sion fiai vigadjanak királyukban.
149:3 Dicsérjék az õ nevét énekkarban, * dobbal és hárfával zengjenek neki;
149:4 Mert az Úr gyönyörködik népében, * és fölmagasztalja a szelídeket szabadúlásra.
149:5 A szentek örvendeznek a dicsõségben; * vigadnak nyughelyeiken.
149:6 Isten magasztalása van szájokban, * és kétélû kard kezeikben,
149:7 Hogy boszút álljanak a nemzeteken, * megfeddjék a népeket;
149:8 Hogy azok királyait lánczokra verjék, * és nemeseit vasbilincsekre;
149:9 Hogy a megírt itélet szerint cselekedjenek velök. * Ez dicsõsége minden õ szenteinek.
Zsoltár 150 [7]
150:1 Dicsérjétek az Urat az õ szenteiben; * dicsérjétek õt az ég erõs boltozatában.
150:2 Dicsérjétek õt hatalmasságában; * dicsérjétek õt nagyvoltának sokasága szerint.
150:3 Dicsérjétek õt harsonaszóval; * dicsérjétek õt hárfán és czitarán.
150:4 Dicsérjétek õt dobbal és énekkarban; * dicsérjétek õt húrokon és hangszereken.
150:5 Dicsérjétek õt hangos szavú czimbalmokon, dicsérjétek õt a vigaság czimbalmain. * Minden lélek dicsérje az Urat.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Coeli coelorum * laudate Deum
|
Capitulum Responsorium Hymnus Versus {ex Psalterio secundum diem}
Rom 13:12-13
Nox præcéssit, dies autem appropinquávit. Abjiciamus ergo ópera tenebrárum, et induamur arma lucis. Sicut in die honeste ambulémus.
R. Deo grátias.
R.br. Sana ánimam meam, * quia peccávi tibi.
R. Sana ánimam meam, * quia peccávi tibi.
Ego dixi: Dómine, miserére mei
R. Quia peccávi tibi.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sana ánimam meam, * quia peccávi tibi.
Hymnus
Nox, et tenebrae, et nubila,
Confusa mundi et turbida:
Lux intrat, albescit polus:
Christus venit: discédite.
Calígo terræ scinditur
Percússa solis spiculo,
Rebúsque jam color redit,
Vultu nitentis síderis.
Te, Christe, solum novimus:
Te mente pura et simplici,
Flendo et canendo quæsumus,
Inténde nostris sénsibus.
Sunt multa fucis illita,
Quæ luce purgentur tua:
Tu, vera lux cæléstium,
Vultu sereno illúmina.
Deo Patri sit glória,
Ejúsque soli Fílio,
Cum Spíritu Paráclito,
Nunc et per omne sæculum.
Amen.
V. Repléti sumus mane misericórdia tua.
R. Exsultávimus, et delectáti sumus.
|
Capitulum Responsorium Hymnus Versus {zsoltáros részbõl az adott napra}
Rom 13:12-13
V. Nox praecessit, dies autem appropinquavit. Abjiciamus ergo opera tenebrarum, et induamur arma lucis. Sicut in die honeste ambulemus.
R. Istennek legyen hála.
R.br. Sana animam meam, * quia peccavi tibi.
R. Sana animam meam, * quia peccavi tibi.
Ego dixi: Domine, miserere mei
R. Quia peccavi tibi.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. Sana animam meam, * quia peccavi tibi.
Himnusz
Éj és homály és fellegek,
Ködös, kavargó torlatok:
Kél már a fény, fehér az ég,
Krisztus közelg, távozzatok!
A föld homálya megtörik,
Dárdáit szórja már a fény.
A tárgyak színe visszatér
Ô tündöklô tekintetén.
Krisztus, csak téged ismerünk.
Szép tiszta szívvel, egyszerûn
Érzékeink és életünk
Ez egyetlen vágyunk nekünk.
Sok ott az álfény és a szenny:
Fényességed tisztítsa meg
Te az egnek tiszta fénye
Te hajnalcsillagos király
Dícsérjük az örök Atyát,
Dícsérjük egyszülött Fiát
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök idôkön át.
Ámen.
V. Udíts fel minket irgalmaddal
R. Hogy ujjongjunk és örüljünk ezentúl minden nap.
|
Canticum Benedictus {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. De manu ómnium
(Canticum Zachariae: Luc. 1:68-79)
1:68 Benedictus ✝ Dóminus, Deus Israël: * quia visitávit, et fecit redemptiónem plebis suæ:
1:69 Et eréxit cornu salútis nobis: * in domo David, púeri sui.
1:70 Sicut locútus est per os sanctórum, * qui a sæculo sunt, prophetárum ejus:
1:71 Salútem ex inimícis nostris, * et de manu ómnium, qui odérunt nos.
1:72 Ad faciéndam misericórdiam cum pátribus nostris: * et memorári testaménti sui sancti.
1:73 Jusjurándum, quod jurávit ad Ábraham patrem nostrum, * datúrum se nobis:
1:74 Ut sine timóre, de manu inimicórum nostrórum liberáti, * serviámus illi.
1:75 In sanctitáte, et justítia coram ipso, * ómnibus diébus nostris.
1:76 Et tu, puer, Prophéta Altíssimi vocáberis: * præíbis enim ante fáciem Dómini, paráre vias ejus:
1:77 Ad dandam sciéntiam salútis plebi ejus: * in remissiónem peccatórum eórum:
1:78 Per víscera misericórdiæ Dei nostri: * in quibus visitávit nos, óriens ex alto:
1:79 Illumináre his, qui in ténebris, et in umbra mortis sedent: * ad dirigéndos pedes nostros in viam pacis.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. De manu ómnium * qui odérunt nos, liberávit nos Dóminus.
Kyrie eleison. Christe, eleison. Kyrie, eleison.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
|
Canticum Benedictus {Antiphona az idõszaki részbõl}
Ant. Isten megmentett
(Zacharias eneke Luke 1:68-79)
68 Áldott az Úr, Izrael Istene, ✝ * mert meglátogatta és megváltotta népét.
69 Az üdvösség erejét támasztotta nekünk * szolgája, Dávid házában.
70 Ahogy mondta a szent próféták szájával * õsidõk óta:
71 megmentett minket ellenségeinktõl * és gyûlölõink kezétõl,
72 hogy irgalmazzon atyáinknak, * és megemlékezzék szent szövetségérõl.
73 Az eskürõl, amelyet atyánknak, Ábrahámnak esküdött, * hogy majd megadja nekünk,
74 hogy az ellenség kezébõl kiszabadítva, * félelmet nem ismerve szolgáljunk neki,
75 szentségben és igazságban * színe elõtt életünk minden napján.
76 Téged pedig, fiú, a Magasságbeli prófétájának fognak hívni, * mert az Úr elõtt jársz majd, hogy elõkészítsd útját,
77 hogy az üdvösség ismeretét * add népének bûnei bocsánatára,
78 Istenünk könyörülõ irgalmából, * melyben meglátogat minket a napkelet a magasságból,
79 hogy a sötétben és a halál árnyékában ülõknek ragyogjon, * és lépteinket a béke útjára irányítsa.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Isten megmentett * minket ellenségeinktõl és gyûlölõink kezétõl
Uram irgalmazz nekünk. Krisztus kegyelmezz nekünk. Uram irgalmazz nekünk.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
|
Oratio {ex Proprio de Tempore}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Protector in te sperantium Deus, sine quo nihil est validum, nihil sanctum: multiplica super nos misericordiam tuam; ut te rectore, te duce, sic transeamus per bona temporalia, ut non amittamus aeterna.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Filium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {az idõszaki részbõl}
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
Könyörögjünk
O God, the Protector of all them that trust in thee, without Whom nothing is strong, nothing is Holy increase and multiply upon us thy mercy, that Thou being our ruler and guide, we may so pass through things temporal, that we finally lose not the things eternal.
A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
V. Dominus det nobis suam pacem.
R. Et vitam aeternam. Amen.
V. Divinum auxilium ✝ maneat semper nobiscum.
R. Et cum fratribus nostris absentibus. Amen.
|
Befejezés
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
V. Áldjuk az Urat
R. Istennek legyen hála
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
V. Uram adj nekünk békét
R. És örök életet. Ámen.
V. Az Isten áldása ✝ maradjon mindig velünk.
R. És távollevo testvéreinkkel. Ámen.
|