Incipit
V. Deus ✝ in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Alleluia.
|
Kezdet
V. Istenem, ✝ jöjj segítségemre.
R. Uram, segíts meg engemet.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Alleluia
|
Psalmi {ex Psalterio secundum diem}
Ant. Regnum tuum * Dómine, regnum ómnium sæculórum
Psalmus 144(10-21) [1]
144:10 Confiteántur tibi, Dómine, ómnia ópera tua: * et sancti tui benedícant tibi.
144:11 Glóriam regni tui dicent: * et poténtiam tuam loquéntur:
144:12 Ut notam fáciant fíliis hóminum poténtiam tuam: * et glóriam magnificéntiæ regni tui.
144:13 Regnum tuum regnum ómnium sæculórum: * et dominátio tua in omni generatióne et generatiónem.
144:14 Fidélis Dóminus in ómnibus verbis suis: * et sanctus in ómnibus opéribus suis.
144:15 Allevat Dóminus omnes qui córruunt: * et érigit omnes elísos.
144:16 Óculi ómnium in te sperant, Dómine: * et tu das escam illórum in témpore opportúno.
144:17 Aperis tu manum tuam: * et imples omne ánimal benedictióne.
144:18 Justus Dóminus in ómnibus viis suis: * et sanctus in ómnibus opéribus suis.
144:19 Prope est Dóminus ómnibus invocántibus eum: * ómnibus invocántibus eum in veritáte.
144:20 Voluntátem timéntium se fáciet: * et deprecatiónem eórum exáudiet: et salvos fáciet eos.
144:21 Custódit Dóminus omnes diligéntes se: * et omnes peccatóres dispérdet.
144:21 Laudatiónem Dómini loquétur os meum: * et benedícat omnis caro nómini sancto ejus in sæculum, et in sæculum sæculi.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Regnum tuum * Dómine, regnum ómnium sæculórum
|
Zsoltárok {zsoltáros részbõl az adott napra}
Ant. Thy kingdom * O Lord is a kingdom for all ages
Ant. Thy kingdom * O Lord is a kingdom for all ages
|
Ant. Laudábo * Deum meum in vita mea
Psalmus 145 [2]
145:1 Lauda, ánima mea, Dóminum, laudábo Dóminum in vita mea: * psallam Deo meo quámdiu fúero.
145:2 Nolíte confídere in princípibus: * in fíliis hóminum, in quibus non est salus.
145:3 Exíbit spíritus ejus, et revertétur in terram suam: * in illa die períbunt omnes cogitatiónes eórum.
145:4 Beátus, cujus Deus Jacob adjútor ejus, spes ejus in Dómino, Deo ipsíus: * qui fecit cælum et terram, mare, et ómnia, quæ in eis sunt.
145:5 Qui custódit veritátem in sæculum, facit judícium injúriam patiéntibus: * dat escam esuriéntibus.
145:6 Dóminus solvit compedítos: * Dóminus illúminat cæcos.
145:7 Dóminus érigit elísos, * Dóminus díligit justos.
145:8 Dóminus custódit ádvenas, pupíllum et víduam suscípiet: * et vias peccatórum dispérdet.
145:9 Regnábit Dóminus in sæcula, Deus tuus, Sion, * in generatiónem et generatiónem.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Laudábo * Deum meum in vita mea
|
Ant. Laudabo * Deum meum in vita mea
Ant. Laudabo * Deum meum in vita mea
|
Ant. Deo nostro * jucúnda sit laudátio
Psalmus 146 [3]
146:1 Laudáte Dóminum quóniam bonus est psalmus: * Deo nostro sit jucúnda, decóraque laudátio.
146:2 Ædíficans Jerúsalem Dóminus: * dispersiónes Israélis congregábit.
146:3 Qui sanat contrítos corde: * et álligat contritiónes eórum.
146:4 Qui númerat multitúdinem stellárum: * et ómnibus eis nómina vocat.
146:5 Magnus Dóminus noster, et magna virtus ejus: * et sapiéntiæ ejus non est númerus.
146:6 Suscípiens mansuétos Dóminus: * humílians autem peccatóres usque ad terram.
146:7 Præcínite Dómino in confessióne: * psállite Deo nostro in cíthara.
146:8 Qui óperit cælum núbibus: * et parat terræ plúviam.
146:9 Qui prodúcit in móntibus foenum: * et herbam servitúti hóminum.
146:10 Qui dat juméntis escam ipsórum: * et pullis corvórum invocántibus eum.
146:11 Non in fortitúdine equi voluntátem habébit: * nec in tíbiis viri beneplácitum erit ei.
146:12 Beneplácitum est Dómino super timéntes eum: * et in eis, qui sperant super misericórdia ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Deo nostro * jucúnda sit laudátio
|
Ant. Deo nostro * jucunda sit laudatio
Ant. Deo nostro * jucunda sit laudatio
|
Ant. Lauda * Jerúsalem Dóminum
Psalmus 147 [4]
147:1 Lauda, Jerúsalem, Dóminum: * lauda Deum tuum, Sion.
147:2 Quóniam confortávit seras portárum tuárum: * benedíxit fíliis tuis in te.
147:3 Qui pósuit fines tuos pacem: * et ádipe fruménti sátiat te.
147:4 Qui emíttit elóquium suum terræ: * velóciter currit sermo ejus.
147:5 Qui dat nivem sicut lanam: * nébulam sicut cínerem spargit.
147:6 Mittit crystállum suam sicut buccéllas: * ante fáciem frígoris ejus quis sustinébit?
147:7 Emíttet verbum suum, et liquefáciet ea: * flabit spíritus ejus, et fluent aquæ.
147:8 Qui annúntiat verbum suum Jacob: * justítias, et judícia sua Israël.
147:9 Non fecit táliter omni natióni: * et judícia sua non manifestávit eis.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Lauda * Jerúsalem Dóminum
|
Ant. Lauda * Jerusalem Dominum
Zsoltár 147 [4]
147:1 Dicsérd, Jerusalem, az Urat; * dicsérd, Sion, a te Istenedet.
147:2 Mert megerõsítette kapuidnak zárait, * benned megáldotta fiaidat.
147:3 Ki békéssé tette határaidat, * és a búza javával elégít meg téged.
147:4 Ki elküldi szózatát a földre; * sebesen fut az õ beszéde.
147:5 Ki a havat, mint a gyapjat adja, a ködöt, * mint a hamvat hinti.
147:6 Jegét darabonkint ereszti; * ki tûrheti el annak hidegségét?
147:7 Elküldi ismét az õ igéjét, és fölolvasztja azokat; * az õ szele fú, és vizek folynak.
147:8 Ki igéjét Jákobnak hirdeti, * rendeléseit és törvényeit Izraelnek.
147:9 Nem cselekedett így semmi más nemzettel, * és azoknak nem jelentette ki itéleteit.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Lauda * Jerusalem Dominum
|
Capitulum Responsorium Hymnus Versus {ex Psalterio secundum diem}
Rom 11:33
O Altitúdo divitiárum sapiéntiæ, et sciéntiæ Dei quam incomprehensibilia sunt judícia ejus, et investigábiles viæ ejus!
R. Deo grátias.
R.br. Magnus Dóminus noster, * et magna virtus ejus.
R. Magnus Dóminus noster, * et magna virtus ejus.
V. Et sapiéntiæ ejus non est númerus.
R. Et magna virtus ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Magnus Dóminus noster, * et magna virtus ejus.
Hymnus
O lux beata Trinitas,
et principalis Únitas,
iam sol recedit igneus,
infúnde lumen córdibus.
Te mane laudum carmine,
te deprecemur véspere:
te nostra supplex glória
per cuncta laudet sæcula.
Deo Patri sit glória,
ejúsque soli Fílio,
cum Spíritu Paráclito,
et nunc, et in perpétuum.
Amen.
V. Vespertina oratio ascendat ad te Domine.
R. Et descendat super nos misericordia tua.
|
Capitulum Responsorium Hymnus Versus {zsoltáros részbõl az adott napra}
Rom 11:33
Altitudo divitiarum sapientiae, et scientiae Dei I quam incomprehensibilia sunt judicia ejus, et investigabiles viae ejus!
R. Istennek legyen hála.
R.br. Magnus Dominus noster, * et magna virtus eius.
R. Magnus Dominus noster, * et magna virtus eius.
V. Et sapientiae ejus non est numerus
R. Et magna virtus eius.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. Magnus Dominus noster, et magna virtus eius.
Himnusz
O Trinity of blessed Light,
O Unity of sovereign might,
as now the fiery sun departs,
shed Thou Thy beams within our hearts.
To Thee our morning song of praise,
to Thee our evening prayer we raise;
Thee may our glory evermore
in lowly reverence adore.
All laud to God the Father be;
all praise, Eternal Son, to Thee;
all glory, as is ever meet,
to God the Holy Paraclete.
Amen.
V. Let the evening prayer ascend unto thee, O Lord.
R. And let there descend upon us thy mercy.
|
Canticum Magnificat {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. Puer Samuel
(Canticum Mariae * Luc. 1:46-55)
1:46 Magníficat ✝ * ánima mea Dóminum.
1:47 Et exsultávit spíritus meus: * in Deo, salutári meo.
1:48 Quia respéxit humilitátem ancíllæ suæ: * ecce enim ex hoc beátam me dicent omnes generatiónes.
1:49 Quia fecit mihi magna, qui potens est: * et sanctum nomen ejus.
1:50 Et misericórdia ejus, a progénie in progénies: * timéntibus eum.
1:51 Fecit poténtiam in bráchio suo: * dispérsit supérbos mente cordis sui.
1:52 Depósuit poténtes de sede: * et exaltávit húmiles.
1:53 Esuriéntes implévit bonis: * et dívites dimísit inánes.
1:54 Suscépit Israël púerum suum: * recordátus misericórdiæ suæ.
1:55 Sicut locútus est ad patres nostros: * Ábraham, et sémini ejus in sæcula.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Puer Samuel * ministrabat ante Deum coram Heli, et sermo Domini erat pretiosus cum eo.
Kyrie eleison. Christe, eleison. Kyrie, eleison.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
|
Canticum Magnificat {Antiphona az idõszaki részbõl}
Ant. The child Samuel ministered unto God
(Szuz Maria eneke Luke 1:46-55)
46 Lelkem ✝ * magasztalja az Urat,
47 és szívem ujjong * megváltó Istenemben,
48 mert rátekintett szolgálója alázatosságára. * Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék,
49 mert nagyot tett velem a Hatalmas, * és Szent az õ neve.
50 Irgalma nemzedékrõl nemzedékre * az istenfélõkkel marad.
51 Karja bizonyságot tett hatalmáról: * szétszórta a szívük szándékában a gõgösöket,
52 letaszította trónjukról a hatalmasokat, * az alázatosakat pedig fölemelte.
53 Az éhezõket javakkal töltötte el, * de a gazdagokat üres kézzel küldte el.
54 Gondjába vette szolgáját, Izraelt, * megemlékezve irgalmáról,
55 amelyet atyáinknak, * Ábrahámnak és utódainak örökre megígért.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. The child Samuel ministered unto God * before Eli, and the word of the Lord was precious in his sight.
Uram irgalmazz nekünk. Krisztus kegyelmezz nekünk. Uram irgalmazz nekünk.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek;
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól!
|
Oratio {ex Proprio de Tempore}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Sancti nominis tui Domine timorem pariter et amorem fac nos habere perpetuum: quia numquam tua gubernatione destituis, quos in soliditate tuae dilectionis instituis.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Filium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {az idõszaki részbõl}
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
Könyörögjünk
O Lord, Who never failest to help and govern them whom Thou dost bring up in thy steadfast fear and love keep us, we beseech thee, under the protection of thy good providence, and make us to have a perpetual fear and love of thy Holy Name
A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
|
Befejezés
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
V. Áldjuk az Urat
R. Istennek legyen hála
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, Szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; És bocsásd meg a mi vétkeinket,miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezõknek; És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól! Ámen.
|