Incipit
V. Deus ✝ in adiutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adiuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Alleluia.
|
Kezdet
V. Istenem, ✝ jöjj segítségemre.
R. Uram, segíts meg engemet.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Alleluia
|
Psalmi {ex Psalterio secundum diem}
Ant. Dóminus regnávit * exsúltet terra. ‡
Psalmus 96 [1]
96:1 Dóminus regnávit, exsúltet terra: * ‡ læténtur ínsulæ multæ.
96:2 Nubes, et calígo in circúitu eius: * iustítia, et iudícium corréctio sedis eius.
96:3 Ignis ante ípsum præcédet, * et inflammábit in circúitu inimícos eius.
96:4 Illuxérunt fúlgura eius orbi terræ: * vidit, et commóta est terra.
96:5 Montes, sicut cera fluxérunt a fácie Dómini: * a fácie Dómini omnis terra.
96:6 Annuntiavérunt cæli iustítiam eius: * et vidérunt omnes pópuli glóriam eius.
96:7 Confundántur omnes, qui adórant sculptília: * et qui gloriántur in simulácris suis.
96:8 Adoráte eum, omnes Ángeli eius: * audívit, et lætáta est Sion.
96:9 Et exsultavérunt fíliæ Iudæ, * propter iudícia tua, Dómine:
96:10 Quóniam tu Dóminus Altíssimus super omnem terram: * nimis exaltátus es super omnes deos.
96:11 Qui dilígitis Dóminum, odíte malum: * custódit Dóminus ánimas sanctórum suórum, de manu peccatóris liberábit eos.
96:12 Lux orta est iusto, * et rectis corde lætítia.
96:13 Lætámini, iusti, in Dómino: * et confitémini memóriæ sanctificatiónis eius.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Dóminus regnávit * exsúltet terra.
|
Zsoltárok {zsoltáros részbõl az adott napra}
Ant. Király az Úr * ujjongjon a föld
Zsoltár 96 [1]
96:1 Az Úr országol, örvendezzen a föld; * vigadjon a sok sziget.
96:2 Felhõ és homály van körötte, * igazság és itélet az õ székének alapja.
96:3 Tûz jár elõtte, * és megemészti köröskörûl ellenségeit.
96:4 Villámai megvilágítják a föld kerekségét; * látja és megrendül a föld.
96:5 A hegyek mint a viasz megolvadnak az Úr színe elõtt, * az Úr színe elõtt az egész föld.
96:6 Az egek hirdetik az õ igazságát; * és minden nép az õ dicsõségét.
96:7 Szégyenûljenek meg mindnyájan, kik faragott képeket imádnak, * és kik bálványaikban dicsekszenek.
96:8 Imádjátok õt, minden angyalai! * Hallja ezt Sion, és örûl;
96:9 és Júda leányai örvendeznek * a te itéleteidben, Uram!
96:10 Mert te, Uram, legfölségesebb vagy az egész földön, * igen fölmagasztaltattál minden istenek fölött.
96:12 Kik szeretitek az Urat, gyülöljétek a gonoszt; * az Úr megõrzi az õ szentei lelkeit, a bûnös kezébõl megszabadítja õket.
96:12 Világosság támadott az igaznak, * és vigaság az egyenesszívûeknek.
96:13 Vigadjatok igazak az Úrban, * és dícsérjétek az õ szentségének emlékezetét.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Király az Úr * ujjongjon a föld
|
Ant. Te décet hymnus * Deus in Sion. ‡
Psalmus 64 [2]
64:1 Te decet hymnus, Deus, in Sion: * ‡ et tibi reddétur votum in Ierúsalem.
64:2 Exáudi oratiónem meam: * ad te omnis caro véniet.
64:3 Verba iniquórum prævaluérunt super nos: * et impietátibus nostris tu propitiáberis.
64:4 Beátus, quem elegísti, et assumpsísti: * inhabitábit in átriis tuis.
64:5 Replébimur in bonis domus tuæ: * sanctum est templum tuum, mirábile in æquitáte.
64:6 Exáudi nos, Deus, salutáris noster, * spes ómnium fínium terræ, et in mari longe.
64:7 Præparans montes in virtúte tua, accínctus poténtia: * qui contúrbas profúndum maris sonum flúctuum eius.
64:8 Turbabúntur gentes, et timébunt qui hábitant términos a signis tuis: * éxitus matutíni, et véspere delectábis.
64:9 Visitásti terram, et inebriásti eam: * multiplicásti locupletáre eam.
64:10 Flumen Dei replétum est aquis, parásti cibum illórum: * quóniam ita est præparátio eius.
64:11 Rivos eius inébria, multíplica genímina eius: * in stillicídiis eius lætábitur gérminans.
64:12 Benedíces corónæ anni benignitátis tuæ: * et campi tui replebúntur ubertáte.
64:13 Pinguéscent speciósa desérti: * et exsultatióne colles accingéntur.
64:14 Indúti sunt aríetes óvium, et valles abundábunt fruménto: * clamábunt, étenim hymnum dicent.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Te décet hymnus * Deus in Sion.
|
Ant. Téged illet a dicsõítés * Sionban, Istenem,
Zsoltár 64 [2]
64:1 Téged illet a dicséret, Isten! Sionban; * és neked teljesítik a fogadást Jerusalemben.
64:2 Mert te meghallgatod az imádságot; * tehozzád folyamodik minden ember.
64:3 A gonosz cselekedetek hatalmat vettek rajtunk; * de te megkegyelmezesz istentelenségeinknek.
64:4 Boldog az, kit kiválasztasz és magadhoz fogadsz; * a te tornáczaidban fog lakni;
64:5 Eltelünk házad javaival; szent a te templomod, * csodálatos az igazságban.
64:6 Hallgass meg minket, szabadító Istenünk! * te reménye a föld minden határának, és a messze tengernek.
64:7 Te alapítád meg a hegyeket erõddel, * ki fel vagy övezve hatalmassággal;
64:8 Fölháborítod a tenger mélységét, az õ habjai zúgását. * Zavarba jõnek a nemzetek,
64:9 és félni fognak jeleidtõl, kik a határokon laknak; * hol a nap felköltét és lenyugtát örvendetessé teszed.
64:10 Megtekinted a földet és elárasztod; nagyon gazdaggá teszed azt. Isten folyója tele van vizekkel, te készíted el nekik az élelmet; * mert így van a föld elrendezve.
64:11 Barázdáit megáztatod, termését megsokasítod; * az esõ csorgásán örvendez a termõ föld.
64:12 Megáldod kegyességeddel az esztendõ koszorúját; * és mezeid megtelnek bõséggel.
64:13 Megkövérednek a puszták legelõi, * és a halmok vigasággal övezkednek körûl.
64:14 A legelõt juhnyájak lepik el, és a völgyek bõvelkednek gabonával; * minden örvend és éneket zengedez.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Téged illet a dicsõítés * Sionban, Istenem,
|
Ant. Tibi Dómine psallam * et intélligam in via immaculáta.
Psalmus 100 [3]
100:1 Misericórdiam, et iudícium * cantábo tibi, Dómine:
100:2 Psallam, et intélligam in via immaculáta, * quando vénies ad me.
100:3 Perambulábam in innocéntia cordis mei, * in médio domus meæ.
100:4 Non proponébam ante óculos meos rem iniústam: * faciéntes prævaricatiónes odívi.
100:5 Non adhæsit mihi cor pravum: * declinántem a me malígnum non cognoscébam.
100:6 Detrahéntem secréto próximo suo, * hunc persequébar.
100:7 Supérbo óculo, et insatiábili corde, * cum hoc non edébam.
100:8 Óculi mei ad fidéles terræ ut sédeant mecum: * ámbulans in via immaculáta, hic mihi ministrábat.
100:9 Non habitábit in médio domus meæ qui facit supérbiam: * qui lóquitur iníqua, non diréxit in conspéctu oculórum meórum.
100:10 In matutíno interficiébam omnes peccatóres terræ: * ut dispérderem de civitáte Dómini omnes operántes iniquitátem.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Tibi Dómine psallam * et intélligam in via immaculáta.
|
Ant. Hárfán játszom elõtted, Uram * az ártatlanság útján akarok járni
Zsoltár 100 [3]
100:1 Irgalmasságot és itéletet éneklek, * Uram! neked éneklek.
100:2 Figyelni fogok a szeplõtelen útra, * mikor hozzám jösz;
100:3 Szívem ártatlanságában fogok járni * az én házamnak közepette.
100:4 Nem teszek szemeim elé igaztalan dolgot, * a törvényszegõket gyülölöm.
100:5 Nem fog ragaszkodni hozzám az álnok szív; * a tõlem elhajló gonosztevõnek nem leszek ismerõje.
100:6 Ki felebarátját titkon rágalmazza, * azt üldözõbe veszem;
100:7 Kinek szeme kevély, szíve telhetetlen, * azzal nem eszem.
100:8 Szemeim a föld hívein lesznek, hogy velem üljenek; * ki szeplõtelen úton jár, az fog szolgálni nekem.
100:9 Nem lesz lakása házamban, ki kevélyen cselekszik; * s az igaztalanúl szólónak szemeim elõtt nem lesz maradása.
100:10 Korán kiírtom a föld minden bûnösét, * s az Úr városából mind elvesztem a gonoszúl cselekvõket.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Hárfán játszom elõtted, Uram * az ártatlanság útján akarok járni
|
Ant. Dómine magnus es tu * et præclárus in virtúte tua.
Canticum Iudith [4]
(Canticum Iudith * Iudith 16:15-22)
16:15 Hymnum cantémus Dómino, * hymnum novum cantémus Deo nostro.
16:16 Adonái, Dómine, magnus es tu, et præclárus in virtúte tua, * et quem superáre nemo potest.
16:17 Tibi sérviat omnis creatúra tua: * quia dixísti, et facta sunt:
16:18 Misísti spíritum tuum, et creáta sunt, * et non est qui resístat voci tuæ.
16:19 Montes a fundaméntis movebúntur cum aquis: * petræ, sicut cera, liquéscent ante fáciem tuam.
16:20 Qui autem timent te, * magni erunt apud te per ómnia.
16:21 Væ genti insurgénti super genus meum: Dóminus enim omnípotens vindicábit in eis, * in die iudícii visitábit illos.
16:22 Dabit enim ignem, et vermes in carnes eórum, * ut urántur, et séntiant usque in sempitérnum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Dómine magnus es tu * et præclárus in virtúte tua.
|
Ant. Uram, nagy vagy és dicsõséges * erõs, csodálatos és gyõzhetetlen!
Judith eneke [4]
(Judith eneke * Judith 16:15-22) *
15 Dicséretet énekeljünk az Úrnak, * új dicséretet énekeljünk a mi Istenünknek.
16 Adonai, Uram! nagy vagy te és hatalmas a te erõdben, * és a kit senki meg nem gyõzhet.
17 Neked szolgáljon minden teremtményed; * mert mondottad és lõnek;
18 Kibocsátottad lélegzetedet, és létre jövének; * és nincs, aki ellenálljon a te szódnak.
19 A hegyek alapjokból megindúlnak a vizekkel; * a kõsziklák, mint a viasz, megolvadnak színed elõtt.
20 A kik pedig félnek téged, * nagyok lesznek nálad mindenekben.
21 Jaj az én nemzetem ellen föltámadó népnek! * mert a mindenható Úr boszút áll rajtok, itélet napján meglátogatja õket.
22 Mert tüzet ad és férgeket az õ testökbe, * hogy égettessenek és érezzék mindörökké.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Uram, nagy vagy és dicsõséges * erõs, csodálatos és gyõzhetetlen!
|
Ant. Laudábo Deum meum * in vita mea.
Psalmus 145 [5]
145:1 Lauda, ánima mea, Dóminum, laudábo Dóminum in vita mea: * psallam Deo meo quámdiu fúero.
145:2 Nolíte confídere in princípibus: * in fíliis hóminum, in quibus non est salus.
145:3 Exíbit spíritus eius, et revertétur in terram suam: * in illa die períbunt omnes cogitatiónes eórum.
145:4 Beátus, cuius Deus Iacob adiútor eius, spes eius in Dómino, Deo ipsíus: * qui fecit cælum et terram, mare, et ómnia, quæ in eis sunt.
145:5 Qui custódit veritátem in sæculum, facit iudícium iniúriam patiéntibus: * dat escam esuriéntibus.
145:6 Dóminus solvit compedítos: * Dóminus illúminat cæcos.
145:7 Dóminus érigit elísos, * Dóminus díligit iustos.
145:8 Dóminus custódit ádvenas, pupíllum et víduam suscípiet: * et vias peccatórum dispérdet.
145:9 Regnábit Dóminus in sæcula, Deus tuus, Sion, * in generatiónem et generatiónem.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Laudábo Deum meum * in vita mea.
|
Ant. Dicsérem Istenemet * életemmel
Ant. Dicsérem Istenemet * életemmel
|
Capitulum Hymnus Versus {ex Psalterio secundum diem}
Rom. 13, 12-13
Nox præcéssit, dies autem appropinquávit. Abiiciamus ergo ópera tenebrárum, et induamur arma lucis. Sicut in die honeste ambulémus.
R. Deo grátias.
Hymnus
Nox, et tenebrae, et nubila,
Confusa mundi et turbida:
Lux intrat, albescit polus:
Christus venit: discédite.
Calígo terræ scinditur
Percússa solis spiculo,
Rebúsque iam color redit,
Vultu nitentis síderis.
Te, Christe, solum novimus:
Te mente pura et simplici,
Flendo et canendo quæsumus,
Inténde nostris sénsibus.
Sunt multa fucis illita,
Quæ luce purgentur tua:
Tu, vera lux cæléstium,
Vultu sereno illúmina.
Deo Patri sit glória,
Eiúsque soli Fílio,
Cum Spíritu Paráclito,
Nunc et per omne sæculum.
Amen.
V. Repléti sumus mane misericórdia tua.
R. Exsultávimus, et delectáti sumus.
|
Olvasmány Himnusz Vers {zsoltáros részbõl az adott napra}
Rom. 13, 12-13
Múlóban az éjszaka, a nappal pedig közel. Vessük hát le a sötétség tetteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit. Éljünk tisztességesen, mint nappal
R. Istennek legyen hála.
Himnusz
Éj és homály és fellegek,
Ködös, kavargó torlatok:
Kél már a fény, fehér az ég,
Krisztus közelg, távozzatok!
A föld homálya megtörik,
Dárdáit szórja már a fény.
A tárgyak színe visszatér
Ô tündöklô tekintetén.
Krisztus, csak téged ismerünk.
Szép tiszta szívvel, egyszerûn
Érzékeink és életünk
Ez egyetlen vágyunk nekünk.
Sok ott az álfény és a szenny:
Fényességed tisztítsa meg
Te az egnek tiszta fénye
Te hajnalcsillagos király
Dícsérjük az örök Atyát,
Dícsérjük egyszülött Fiát
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök idôkön át.
Ámen.
V. Udíts fel minket irgalmaddal
R. Hogy ujjongjunk és örüljünk ezentúl minden nap.
|
Canticum Benedictus {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. De manu ómnium * qui odérunt nos, liberávit nos Dóminus.
(Canticum Zachariae: Luc. 1:68-79)
1:68 Benedictus ✝ Dóminus, Deus Israël: * quia visitávit, et fecit redemptiónem plebis suæ:
1:69 Et eréxit cornu salútis nobis: * in domo David, púeri sui.
1:70 Sicut locútus est per os sanctórum, * qui a sæculo sunt, prophetárum eius:
1:71 Salútem ex inimícis nostris, * et de manu ómnium, qui odérunt nos.
1:72 Ad faciéndam misericórdiam cum pátribus nostris: * et memorári testaménti sui sancti.
1:73 Iusiurándum, quod iurávit ad Ábraham patrem nostrum, * datúrum se nobis:
1:74 Ut sine timóre, de manu inimicórum nostrórum liberáti, * serviámus illi.
1:75 In sanctitáte, et iustítia coram ipso, * ómnibus diébus nostris.
1:76 Et tu, puer, Prophéta Altíssimi vocáberis: * præíbis enim ante fáciem Dómini, paráre vias eius:
1:77 Ad dandam sciéntiam salútis plebi eius: * in remissiónem peccatórum eórum:
1:78 Per víscera misericórdiæ Dei nostri: * in quibus visitávit nos, óriens ex alto:
1:79 Illumináre his, qui in ténebris, et in umbra mortis sedent: * ad dirigéndos pedes nostros in viam pacis.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. De manu ómnium * qui odérunt nos, liberávit nos Dóminus.
|
Canticum Benedictus {Antiphona az idõszaki részbõl}
Ant. Isten megmentett * minket ellenségeinktõl és gyûlölõink kezétõl
(Zacharias eneke Luke 1:68-79)
68 Áldott az Úr, Izrael Istene, ✝ * mert meglátogatta és megváltotta népét.
69 Az üdvösség erejét támasztotta nekünk * szolgája, Dávid házában.
70 Ahogy mondta a szent próféták szájával * õsidõk óta:
71 megmentett minket ellenségeinktõl * és gyûlölõink kezétõl,
72 hogy irgalmazzon atyáinknak, * és megemlékezzék szent szövetségérõl.
73 Az eskürõl, amelyet atyánknak, Ábrahámnak esküdött, * hogy majd megadja nekünk,
74 hogy az ellenség kezébõl kiszabadítva, * félelmet nem ismerve szolgáljunk neki,
75 szentségben és igazságban * színe elõtt életünk minden napján.
76 Téged pedig, fiú, a Magasságbeli prófétájának fognak hívni, * mert az Úr elõtt jársz majd, hogy elõkészítsd útját,
77 hogy az üdvösség ismeretét * add népének bûnei bocsánatára,
78 Istenünk könyörülõ irgalmából, * melyben meglátogat minket a napkelet a magasságból,
79 hogy a sötétben és a halál árnyékában ülõknek ragyogjon, * és lépteinket a béke útjára irányítsa.
V. Dicsöség az Atyának, és a Fiúnak, * és Szentlélek Istennek;
R. Miképpen kezdetben vala, most, * és mindörökkön örökke. Ámen
Ant. Isten megmentett * minket ellenségeinktõl és gyûlölõink kezétõl
|
Preces Feriales{omittitur}
|
Hétköznapi könyörgések{elmarad}
|
Oratio {ex Proprio de Tempore}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Pateant aures misericordiae tuae, Domine, precibus supplicantium: et ut petentibus desiderata concedas, fac eos, quae tibi sunt placita, postulare.
Per Dóminum nostrum Iesum Christum, Filium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
Commemoratio Ss. Martyrum Machabaeorum
Ant. Vestri capilli capitis * omnes numerati sunt: nolite timere: multis passeribus meliores estis vos.
V. Exsultabunt Sancti in gloria.
R. Laetabuntur in cubilibus suis.
Orémus.
Fraterna nos Domine Martyrum tuorum corona laetificet: quae et fidei nostrae praebeat incrementa virtutum, et multiplici nos suffragio consoletur.
Per Dóminum nostrum Iesum Christum, Filium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
|
Könyörgés {az idõszaki részbõl}
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
Könyörögjünk
Let thy merciful ears, O Lord, be open to the prayers of thy humble servants; and, that they may obtain their petitions, make them to ask such things as shall please thee.
A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
Commemoratio Ss. Martyrum Machabaeorum
Ant. A fejeteken a hajszálakat * is mind számon tartja. Ne féljetek hát! Sokkal többet értek ti, mint a verebek.
V. Akik hûek, vigadjanak dicsõségükben
R. Ujjongjanak nyugvóhelyükön!
Könyörögjünk
Lord, we pray thee, that the crown of the Brethren thy Martyrs, may be a joy unto us, nerving the valour of our Faith, and strengthening us by sevenfold intercession.
A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt Isten mindörökkön örökké.
R. Ámen.
|
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
|
Befejezés
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet
R. És kiáltásom jusson elõdbe
V. Áldjuk az Urat
R. Istennek legyen hála
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
|