S. Laurentii Martyris ~ Duplex II. classis
Tempora: Feria sexta infra Hebdomadam XI post Octavam Pentecostes II. Augusti

Matutinum    8-10-2018

Incipit
V. Dómine, lábia +︎ mea apéries.
R. Et os meum annuntiábit laudem tuam.

Psalmus 3 [0]
3:2 Dómine, quid multiplicáti sunt qui tríbulant me? * multi insúrgunt advérsum me.
3:3 Multi dicunt ánimæ meæ: * Non est salus ipsi in Deo ejus.
3:4 Tu autem, Dómine, suscéptor meus es, * glória mea, et exáltans caput meum.
3:5 Voce mea ad Dóminum clamávi: * et exaudívit me de monte sancto suo.
3:6 Ego dormívi, et soporátus sum: * et exsurréxi, quia Dóminus suscépit me.
3:7 Non timébo míllia pópuli circumdántis me: * exsúrge, Dómine, salvum me fac, Deus meus.
3:8 Quóniam tu percussísti omnes adversántes mihi sine causa: * dentes peccatórum contrivísti.
3:9 Dómini est salus: * et super pópulum tuum benedíctio tua.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Kezdet
V. Nyisd meg, +︎ Uram, ajkamat,
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam!

Zsoltár 3 [0]
3:2 Uram, mennyire megsokasodtak, kik engem szorongatnak. * Sokan támadnak ellenem.
3:3 Sokan mondják lelkemnek: * Nincs neki szabadulása az ő Istenében.
3:4 Te pedig, Uram, az én oltalmazóm vagy; * az én dicsőségem, ki fölemeled fejemet.
3:5 Szómmal az Úrhoz kiáltottam; * és meghallgatott engem az ő szent hegyéről.
3:6 Én szenderegtem, és mély álomban voltam, * és fölkeltem; mert az Úr megtartott engem.
3:7 Nem félek az engem környező nép ezreitől; * kelj föl, Uram, szabadíts meg engem, én Istenem!
3:8 Mert te verted meg mind, kik ok nélkül ellenkeztek velem; * a bűnösök fogait összetörted.
3:9 Az Úré a szabadítás, * és népeden a te áldásod.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Invitatorium {Antiphona ex Proprio Sanctorum}
Ant. Beatus Laurentius Christi Martyr triumphat coronatus in caelis: * Venite adoremus Dominum
Ant. Beatus Laurentius Christi Martyr triumphat coronatus in caelis: * Venite adoremus Dominum
Veníte, exsultémus Dómino, jubilémus Deo, salutári nostro: præoccupémus fáciem ejus in confessióne, et in psalmis jubilémus ei.
Ant. Beatus Laurentius Christi Martyr triumphat coronatus in caelis: * Venite adoremus Dominum
Quóniam Deus magnus Dóminus, et Rex magnus super omnes deos, quóniam non repéllet Dóminus plebem suam: quia in manu ejus sunt omnes fines terræ, et altitúdines móntium ipse cónspicit.
Ant. Venite adoremus Dominum
Quóniam ipsíus est mare, et ipse fecit illud, et áridam fundavérunt manus ejus (genuflectitur) veníte, adorémus, et procidámus ante Deum: plorémus coram Dómino, qui fecit nos, quia ipse est Dóminus, Deus noster; nos autem pópulus ejus, et oves páscuæ ejus.
Ant. Beatus Laurentius Christi Martyr triumphat coronatus in caelis: * Venite adoremus Dominum
Hódie, si vocem ejus audiéritis, nolíte obduráre corda vestra, sicut in exacerbatióne secúndum diem tentatiónis in desérto: ubi tentavérunt me patres vestri, probavérunt et vidérunt ópera mea.
Ant. Venite adoremus Dominum
Quadragínta annis próximus fui generatióni huic, et dixi; Semper hi errant corde, ipsi vero non cognovérunt vias meas: quibus jurávi in ira mea; Si introíbunt in réquiem meam.
Ant. Beatus Laurentius Christi Martyr triumphat coronatus in caelis: * Venite adoremus Dominum
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Venite adoremus Dominum
Ant. Beatus Laurentius Christi Martyr triumphat coronatus in caelis: * Venite adoremus Dominum
Imádságra hívás {Antifóna a szentek saját officiumából}
Ant. Christ's blessed Martyr Lawrence is crowned and triumphing in heaven. * O come, let us worship the Lord!
Ant. Christ's blessed Martyr Lawrence is crowned and triumphing in heaven. * O come, let us worship the Lord!
Jertek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek: Járuljunk orcája elé hálaadással, és zsoltárokkal vigadjunk neki.
Ant. Christ's blessed Martyr Lawrence is crowned and triumphing in heaven. * O come, let us worship the Lord!
Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenek fölött, mert nem taszítja el népét az Úr; mert kezében vagyon a föld minden határa, és övéi a hegyek magasságai.
Ant. O come, let us worship the Lord!
Mert övé a tenger, és ő alkotta azt, és az ő kezei alakították a szárazat. (térdet hajtunk) Jertek, imádva boruljunk le Isten előtt, és sírjunk az Úr előtt, ki minket alkotott: Mert ő a mi Urunk, Istenünk, és mi az ő legelőjének népe, és kezeinek juhai.
Ant. Christ's blessed Martyr Lawrence is crowned and triumphing in heaven. * O come, let us worship the Lord!
Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket, mint ama bosszantással a kísértés napján a pusztában: hol megkísértettek engem atyáitok, próbára tettek engem, bár látták cselekedeteimet.
Ant. O come, let us worship the Lord!
Negyven esztendeig bosszantott engem e nemzedék, és mondám; Ezek szívükben mindenkor tévelyegnek: És nem ismerték meg az én utaimat, úgy hogy megesküdtem haragomban; Nem mennek be az én nyugodalmamba.
Ant. Christ's blessed Martyr Lawrence is crowned and triumphing in heaven. * O come, let us worship the Lord!
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. O come, let us worship the Lord!
Ant. Christ's blessed Martyr Lawrence is crowned and triumphing in heaven. * O come, let us worship the Lord!
Hymnus {ex Commune aut Festo}
Deus tuórum mílitum
Sors, et córona, prǽmium,
Laudes canéntes Mártyris
Absólve nexu críminis.

Hic nempe mundi gáudia,
Et blanda fraudum pábula
Imbúta felle députans,
Pervénit ad cæléstia.

Pœnas cucúrrit fórtiter,
Et sústulit viríliter,
Fundénsque pro te sánguinem,
Ætérna dona póssidet.

Ob hoc precátu súpplici
Te póscimus, piíssime;
In hoc triúmpho Mártyris
Dimítte noxam sérvulis.

* Laus et perénnis glória
Patri sit, atque Fílio,
Sancto simul Paráclito,
In sempitérna sǽcula.
Amen.
Himnusz {a szentek közös officiumából}
Isten, jutalma, otthona
Katonáidnak s korona:
Kik áldjuk mártírod nevét,
Oldd meg bűneink kötelét.

Látta világ örömeit,
Ártó hízelkedéseit,
Tudta: epével teljesek,
S égre irányzá lépteit.

Megállta a gyötrelmeket,
Férfiú-mód vitézkedett.
Vérét ontotta Istenért:
Jutalma örökkévaló.

Azért, ó legkegyelmesebb,
Könyörgünk alázatosan:
Ezen a győzelmes napon
Könyörülj rossz szolgáidon.

Dicsérjük az örök Atyát,
Dicsérjük egyszülött Fiát,
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök időkön át.
Ámen.
Psalmi cum lectionibus {Antiphonæ ex Psalterio secundum tempora}
Nocturn I.
Ant. Inclína Dómine, * aurem tuam, et exáudi me
Psalmus 85 [1]
85:1 Inclína, Dómine, aurem tuam, et exáudi me: * quóniam inops, et pauper sum ego.
85:2 Custódi ánimam meam, quóniam sanctus sum: * salvum fac servum tuum, Deus meus, sperántem in te.
85:3 Miserére mei, Dómine, quóniam ad te clamávi tota die: * lætífica ánimam servi tui, quóniam ad te, Dómine, ánimam meam levávi.
85:5 Quóniam tu, Dómine, suávis, et mitis: * et multæ misericórdiæ ómnibus invocántibus te.
85:6 Áuribus pércipe, Dómine, oratiónem meam: * et inténde voci deprecatiónis meæ.
85:7 In die tribulatiónis meæ clamávi ad te: * quia exaudísti me.
85:8 Non est símilis tui in diis, Dómine: * et non est secúndum ópera tua.
85:9 Omnes gentes quascúmque fecísti, vénient, et adorábunt coram te, Dómine: * et glorificábunt nomen tuum.
85:10 Quóniam magnus es tu, et fáciens mirabília: * tu es Deus solus.
85:11 Deduc me, Dómine, in via tua, et ingrédiar in veritáte tua: * lætétur cor meum ut tímeat nomen tuum.
85:12 Confitébor tibi, Dómine, Deus meus, in toto corde meo, * et glorificábo nomen tuum in ætérnum:
85:13 Quia misericórdia tua magna est super me: * et eruísti ánimam meam ex inférno inferióri.
85:14 Deus, iníqui insurrexérunt super me, et synagóga poténtium quæsiérunt ánimam meam: * et non proposuérunt te in conspéctu suo.
85:15 Et tu, Dómine, Deus miserátor et miséricors, * pátiens, et multæ misericórdiæ, et verax,
85:16 Réspice in me, et miserére mei, * da impérium tuum púero tuo: et salvum fac fílium ancíllæ tuæ.
85:17 Fac mecum signum in bonum, ut vídeant qui odérunt me, et confundántur: * quóniam tu, Dómine, adjuvísti me, et consolátus es me.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Zsoltárok és olvasmányok {Antifónák a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
Nocturn I.
Ant. Incline thy ear, O Lord, * and hear me.
Zsoltár 85 [1]
85:1 Hajtsd meg, Uram, füledet, és hallgass meg engem; * mert nyomorult és szegény vagyok én.
85:2 Őrizd meg lelkemet, mert neked vagyok szentelve; * szabadítsd meg benned bízó szolgádat, én Istenem.
85:3 Könyörülj rajtam, Uram, mert egész nap hozzád kiáltok. * Vidámítsd meg a te szolgád lelkét, mert, Uram, tehozzád emelem lelkemet.
85:5 Mert te, Uram, jóságos vagy és kegyes, * és nagy irgalmú mindazokhoz, kik téged segítségül hívnak.
85:6 Vedd füleidbe, Uram, imádságomat, * és figyelmezz az én könyörgésem szavára.
85:7 Szorongásom napján hozzád kiáltok; * mert te meghallgatsz engem.
85:8 Nincs, Uram, hasonló hozzád az istenek között, * és nincs a te cselekedeteidhez.
85:9 A nemzetek, kiket alkottál, mind eljőnek és imádkozni fognak előtted, Uram, * és dicsőítik majd a te nevedet.
85:10 Mert nagy vagy te, és csodákat mívelsz; * te vagy Isten egyedül.
85:11 Vezess engem, Uram, a te utadon, és igazságodban fogok járni; * vigadjon az én szívem, hogy félje a te nevedet.
85:12 Hálát adok neked, Uram, Istenem, teljes szívemből, * és dicsőítem a te nevedet mindörökké.
85:13 Mert nagy a te irgalmasságod énrajtam, * és kimentetted lelkemet a legalsóbb mélységből.
85:14 Isten, a gonoszok föltámadtak ellenem, és a hatalmasok gyülekezete keresi az én lelkemet; * és nem tart téged szemei előtt.
85:15 De te, Uram, Isten, könyörülő vagy és irgalmas, * tűrő és nagy irgalmú és igazságos;
85:16 Tekints rám, és könyörülj rajtam; * add hatalmadat szolgádnak, és szabadítsd meg szolgálód fiát.
85:17 Add jelét irántam való jóságodnak, hogy lássák azt, kik engem gyűlölnek, és szégyenüljenek meg; * mert, Uram, te segítesz és megvigasztalsz engem.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Psalmus 86 [2]
86:1 Fundaménta ejus in móntibus sanctis: * díligit Dóminus portas Sion super ómnia tabernácula Jacob.
86:3 Gloriósa dicta sunt de te, * cívitas Dei.
86:4 Memor ero Rahab, et Babylónis * sciéntium me.
86:4 Ecce, alienígenæ, et Tyrus, et pópulus Æthíopum, * hi fuérunt illic.
86:5 Numquid Sion dicet: Homo, et homo natus est in ea: * et ipse fundávit eam Altíssimus?
86:6 Dóminus narrábit in scriptúris populórum, et príncipum: * horum, qui fuérunt in ea.
86:7 Sicut lætántium ómnium * habitátio est in te.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Inclína Dómine, * aurem tuam, et exáudi me
Zsoltár 86 [2]
86:1 Az ő alapjai a szent hegyeken vannak; * szereti az Úr Sion kapuit Jákob minden hajléka fölött.
86:3 Dicsőséges dolgok mondatnak felőled, * Isten városa.
86:4 Megemlékezem Ráhábról és Babilonról, * hogy megismerjenek engem.
86:4 Íme az idegenek, és Tírusz és az etiópok népe, * ezek is oda valók.
86:5 Nemde Sionról fog mondatni: Ember és ember született benne; * és maga alapította azt a Fölséges?
86:6 Az Úr fogja ezt elbeszélni a népek és fejedelmek írásaiban, * azokéban, kik benne vannak.
86:7 Mindnyájan vigadni fognak, * kiknek lakásuk vagyon benned.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Incline thy ear, O Lord, * and hear me.
Ant. Benedíctus, * Dóminus in ætérnum
Psalmus 88(2-19) [3]
88:2 Misericórdias Dómini * in ætérnum cantábo.
88:2 In generatiónem et generatiónem * annuntiábo veritátem tuam in ore meo.
88:3 Quóniam dixísti: In ætérnum misericórdia ædificábitur in cælis: * præparábitur véritas tua in eis.
88:4 Dispósui testaméntum eléctis meis, jurávi David, servo meo: * Usque in ætérnum præparábo semen tuum.
88:5 Et ædificábo in generatiónem et generatiónem * sedem tuam.
88:6 Confitebúntur cæli mirabília tua, Dómine: * étenim veritátem tuam in ecclésia sanctórum.
88:7 Quóniam quis in núbibus æquábitur Dómino: * símilis erit Deo in fíliis Dei?
88:8 Deus, qui glorificátur in consílio sanctórum: * magnus et terríbilis super omnes qui in circúitu ejus sunt.
88:9 Dómine, Deus virtútum, quis símilis tibi? * potens es, Dómine, et véritas tua in circúitu tuo.
88:10 Tu domináris potestáti maris: * motum autem flúctuum ejus tu mítigas.
88:11 Tu humiliásti sicut vulnerátum, supérbum: * in brácchio virtútis tuæ dispersísti inimícos tuos.
88:12 Tui sunt cæli, et tua est terra, orbem terræ et plenitúdinem ejus tu fundásti: * aquilónem, et mare tu creásti.
88:13 Thabor et Hermon in nómine tuo exsultábunt: * tuum brácchium cum poténtia.
88:14 Firmétur manus tua, et exaltétur déxtera tua: * justítia et judícium præparátio sedis tuæ.
88:15 Misericórdia et véritas præcédent fáciem tuam: * beátus pópulus, qui scit jubilatiónem.
88:16 Dómine, in lúmine vultus tui ambulábunt, et in nómine tuo exsultábunt tota die: * et in justítia tua exaltabúntur.
88:18 Quóniam glória virtútis eórum tu es: * et in beneplácito tuo exaltábitur cornu nostrum.
88:19 Quia Dómini est assúmptio nostra, * et Sancti Israël, regis nostri.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Blessed be * the Lord for evermore.
Zsoltár 88(2-19) [3]
88:2 Az Úr irgalmasságait * mindörökké éneklem,
88:2 Nemzedékről nemzedékre * hirdetni fogom igazságodat az én számmal.
88:3 Mert azt mondottad: Az irgalmasság örökre megállapíttatik a mennyekben, * el van készítve igazságod azokban.
88:4 Szövetséget kötöttem választottaimmal, megesküdtem Dávid szolgámnak: * Megalapítom a te ivadékodat
88:5 és nemzedékről nemzedékre megerősítem * székedet.
88:6 Hirdetni fogják, Uram, az egek csodatételeidet, * és igaz voltodat a szentek gyülekezetében.
88:7 Mert ki hasonlítható a felhőkben az Úrhoz? * Ki lesz hasonló Isten fiai közt az Istenhez?
88:8 Az Isten, ki a szentek tanácsában dicsőíttetik, * nagy és rettenetes mindazok fölött, kik körötte vannak.
88:9 Erők Ura, Istene, ki hasonló hozzád? * Hatalmas vagy, Uram, és a te igazságod környezetedben.
88:10 Te uralkodol a tenger hatalmasságán, * és habjai dagályát te csendesíted le.
88:11 Te megalázod a kevélyt, mint a sebesültet, * a te erőd karjaival ide s tova hányod ellenségeidet.
88:12 Tieid az egek, és tied a föld; a föld kerekségét, s ami azt betölti, te alapítottad; * az északot és a tengert te teremtetted;
88:13 Tábor és Hermon a te nevedben örvendenek. * Hatalmas a te karod.
88:14 Erősödjék meg kezed, és magasztaltassék föl a te jobbod. * Jog és igazság a te széked alapja;
88:15 Irgalom és valóság járnak orcád előtt. * Boldog nép az, mely tud vigadozni;
88:16 Uram, a te orcád világosságában járnak ők, és a te nevednek örvendeznek egész nap, * és igazságodban fölmagasztaltatnak.
88:18 Mert erejük dicsősége te vagy, * és jóvoltodból emelkedik föl a mi szarvunk;
88:19 Mert az Úr fölvett bennünket, * Izrael Szentje a mi királyunk.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Psalmus 88(20-53) [4]
88:20 Tunc locútus es in visióne sanctis tuis, et dixísti: * Pósui adjutórium in poténte: et exaltávi eléctum de plebe mea.
88:21 Invéni David, servum meum: * óleo sancto meo unxi eum.
88:22 Manus enim mea auxiliábitur ei: * et brácchium meum confortábit eum.
88:23 Nihil profíciet inimícus in eo, * et fílius iniquitátis non appónet nocére ei.
88:24 Et concídam a fácie ipsíus inimícos ejus: * et odiéntes eum in fugam convértam.
88:25 Et véritas mea, et misericórdia mea cum ipso: * et in nómine meo exaltábitur cornu ejus.
88:26 Et ponam in mari manum ejus: * et in flumínibus déxteram ejus.
88:27 Ipse invocábit me: Pater meus es tu: * Deus meus, et suscéptor salútis meæ.
88:28 Et ego primogénitum ponam illum * excélsum præ régibus terræ.
88:29 In ætérnum servábo illi misericórdiam meam: * et testaméntum meum fidéle ipsi.
88:30 Et ponam in sǽculum sǽculi semen ejus: * et thronum ejus sicut dies cæli.
88:31 Si autem derelíquerint fílii ejus legem meam: * et in judíciis meis non ambuláverint:
88:32 Si justítias meas profanáverint: * et mandáta mea non custodíerint:
88:33 Visitábo in virga iniquitátes eórum: * et in verbéribus peccáta eórum.
88:34 Misericórdiam autem meam non dispérgam ab eo: * neque nocébo in veritáte mea:
88:35 Neque profanábo testaméntum meum: * et quæ procédunt de lábiis meis, non fáciam írrita.
88:36 Semel jurávi in sancto meo: Si David méntiar: * semen ejus in ætérnum manébit.
88:37 Et thronus ejus sicut sol in conspéctu meo, * et sicut luna perfécta in ætérnum: et testis in cælo fidélis.
88:39 Tu vero repulísti et despexísti: * distulísti Christum tuum.
88:40 Evertísti testaméntum servi tui: * profanásti in terra Sanctuárium ejus.
88:41 Destruxísti omnes sepes ejus: * posuísti firmaméntum ejus formídinem.
88:42 Diripuérunt eum omnes transeúntes viam: * factus est oppróbrium vicínis suis.
88:43 Exaltásti déxteram depriméntium eum: * lætificásti omnes inimícos ejus.
88:44 Avertísti adjutórium gládii ejus: * et non es auxiliátus ei in bello.
88:45 Destruxísti eum ab emundatióne: * et sedem ejus in terram collisísti.
88:46 Minorásti dies témporis ejus: * perfudísti eum confusióne.
88:47 Úsquequo, Dómine, avértis in finem: * exardéscet sicut ignis ira tua?
88:48 Memoráre quæ mea substántia: * numquid enim vane constituísti omnes fílios hóminum?
88:49 Quis est homo, qui vivet, et non vidébit mortem: * éruet ánimam suam de manu ínferi?
88:50 Ubi sunt misericórdiæ tuæ antíquæ, Dómine, * sicut jurásti David in veritáte tua?
88:51 Memor esto, Dómine, oppróbrii servórum tuórum * quod contínui in sinu meo multárum géntium.
88:52 Quod exprobravérunt inimíci tui, Dómine, * quod exprobravérunt commutatiónem Christi tui.
88:53 Benedíctus Dóminus in ætérnum: * fiat, fiat.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Benedíctus, * Dóminus in ætérnum
Zsoltár 88(20-53) [4]
88:20 Akkor látomásban szólottál szentjeidnek, és mondád: * Segítséget adtam a hatalmasnak, és fölmagasztaltam a választottat népem közül.
88:21 Találtam Dávidot az én szolgámat, * szent olajommal kentem fel őt.
88:22 Mert az én kezem megsegíti őt, * és karom megerősíti őt.
88:23 Semmire sem megy vele az ellenség, * és a gonoszság fia nem mer ártani neki.
88:24 És összevágom orcája előtt ellenségeit, * és gyűlölőit megszalasztom.
88:25 És az én valóságom és irgalmam vele lesz; * és nevemben föl fog emelkedni szarva.
88:26 És a tengerre teszem az ő kezét, * és jobbját a folyóvizekre.
88:27 Ő segítségül hív engem: Te Atyám vagy, * Istenem, és üdvöm oltalma.
88:28 És én elsőszülötté teszem őt, * följebbvalóvá a föld királyainál.
88:29 Örökké megtartom neki irgalmasságomat, * és szövetségemet hűen őneki.
88:30 És ivadékát örökkévalóvá teszem, * és királyi székét, mint az ég napjait.
88:31 De ha fiai elhagyják törvényemet, * és nem járnak ítéleteimben,
88:32 Ha rendeléseimet megfertőztetik, * és parancsaimat nem tartják:
88:33 Meglátogatom vesszővel gonoszságaikat, * és vereségekkel az ő bűneiket.
88:34 Azonban irgalmasságomat nem veszem el tőle, * és nem szegem meg igazmondásomat,
88:35 Sem nem hamisítom meg szövetségemet, * s ami ajkaimon kijő, nem teszem érvénytelenné.
88:36 Egyszer megesküdtem az én szentségemre; hazudok-e Dávidnak? * Az ő ivadéka örökké megmarad,
88:37 és királyi széke, mint a nap, az én szemem előtt, * és mint a teljes hold mindörökké; s ama hűséges tanú az égen.
88:39 Te pedig megvetetted és megutáltad, * távol tartottad a te Fölkentedet,
88:40 Fölforgattad a te szolgád szövetségét, * megfertőztetted a földön az ő Szentélyét,
88:41 Lerontottad minden kerítését, * erősségébe félelmet helyeztél;
88:42 Megrabolta őt minden útonjáró, * gyalázattá lett szomszédainak.
88:43 Fölemelted az ő nyomorgatói jobbját, * örömet szerzettél minden ellenségének,
88:44 Elvetted fegyverének segítségét, * és nem segítetted őt a hadban.
88:45 Eltörlötted az ő tisztaságát, * és székét a földre vetetted,
88:46 Megrövidítetted ideje napjait, * elborítottad őt gyalázattal.
88:47 Meddig fordulsz el, Uram, egészen? * Fölgyullad-e mint a tűz a te haragod?
88:48 Emlékezzél meg, mi az én mivoltom; * hiába alkottad-e mind az emberek fiait?
88:49 Melyik ember az, ki él, és halált nem lát? * Megmenti-e lelkét a pokol kezéből?
88:50 Hol vannak a te régi irgalmasságaid, Uram, * amint megesküdtél Dávidnak igaz voltodra?
88:51 Emlékezzél meg, Uram, a te szolgáid gyalázatáról, * mit kebelemben hordozok annyi sok nemzettől,
88:52 Hogy gúnyolnak, Uram, a te ellenségeid, * s kigúnyolják a te fölkented balsorsát.
88:53 Áldassék az Úr mindörökké. * Úgy legyen, úgy legyen.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Blessed be * the Lord for evermore.
Ant. Exaltáre, * qui iudicas terram
Psalmus 75 [5]
75:2 Notus in Judǽa Deus: * in Israël magnum nomen ejus.
75:3 Et factus est in pace locus ejus: * et habitátio ejus in Sion.
75:4 Ibi confrégit poténtias árcuum, * scutum, gládium, et bellum.
75:5 Illúminans tu mirabíliter a móntibus ætérnis: * turbáti sunt omnes insipiéntes corde.
75:6 Dormiérunt somnum suum: * et nihil invenérunt omnes viri divitiárum in mánibus suis.
75:7 Ab increpatióne tua, Deus Jacob, * dormitavérunt qui ascendérunt equos.
75:8 Tu terríbilis es, et quis resístet tibi? * ex tunc ira tua.
75:9 De cælo audítum fecísti judícium: * terra trémuit et quiévit,
75:10 Cum exsúrgeret in judícium Deus, * ut salvos fáceret omnes mansuétos terræ.
75:11 Quóniam cogitátio hóminis confitébitur tibi: * et relíquiæ cogitatiónis diem festum agent tibi.
75:12 Vovéte, et réddite Dómino, Deo vestro: * omnes, qui in circúitu ejus affértis múnera.
75:13 Terríbili et ei qui aufert spíritum príncipum, * terríbili apud reges terræ.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Lift up thyself, * thou that judgest the earth.:
Zsoltár 75 [5]
75:2 Ismeretes az Isten Júdeában; * Izraelben nagy az ő neve.
75:3 És békességben vagyon az ő helye, * és lakása Sionban.
75:4 Ott törte össze a kézívek hatalmát, * a pajzsot, kardot és hadat.
75:5 Midőn te csodálatosképpen világítottál az örök hegyekről, * a balgatag szívűek mind megháborodtak.
75:6 Aludták álmukat, * és a gazdagság férfiai semmit sem találtak kezeikben
75:7 A te feddésedtől, Jákob Istene, * elaludtak, kik lovon ültek.
75:8 Te rettenetes vagy; és ki áll ellened, * mihelyst haragszol?
75:9 Mennyből hallattad az ítéletet; * a föld megrendült és elcsendesedett,
75:10 Midőn az Isten fölkelt ítéletre, * hogy megszabadítson a földön minden szelídet.
75:11 Az ember bősz gondolata is dicsér téged, * és még fogytig tartó haragja is ünnepnapot szerez neked.
75:12 Tegyetek fogadást és teljesítsétek azt a ti Uratoknak, Isteneteknek, * mindnyájan, kik köröskörül ajándékokat hoztok
75:13 A rettenetesnek, ki elveszi a fejedelmek lelkét, * ki rettenetes a föld királyainál.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Psalmus 93 [6]
93:1 Deus ultiónum Dóminus: * Deus ultiónum líbere egit.
93:2 Exaltáre, qui júdicas terram: * redde retributiónem supérbis.
93:3 Úsquequo peccatóres, Dómine, * úsquequo peccatóres gloriabúntur:
93:4 Effabúntur, et loquéntur iniquitátem: * loquéntur omnes, qui operántur injustítiam?
93:5 Pópulum tuum, Dómine, humiliavérunt: * et hereditátem tuam vexavérunt.
93:6 Víduam, et ádvenam interfecérunt: * et pupíllos occidérunt.
93:7 Et dixérunt: Non vidébit Dóminus, * nec intélleget Deus Jacob.
93:8 Intellégite, insipiéntes in pópulo: * et stulti, aliquándo sápite.
93:9 Qui plantávit aurem, non áudiet? * aut qui finxit óculum, non consíderat?
93:10 Qui córripit gentes, non árguet: * qui docet hóminem sciéntiam?
93:11 Dóminus scit cogitatiónes hóminum, * quóniam vanæ sunt.
93:12 Beátus homo, quem tu erudíeris, Dómine: * et de lege tua docúeris eum,
93:13 Ut mítiges ei a diébus malis: * donec fodiátur peccatóri fóvea.
93:14 Quia non repéllet Dóminus plebem suam: * et hereditátem suam non derelínquet.
93:15 Quoadúsque justítia convertátur in judícium: * et qui juxta illam omnes qui recto sunt corde.
93:16 Quis consúrget mihi advérsus malignántes? * aut quis stabit mecum advérsus operántes iniquitátem?
93:17 Nisi quia Dóminus adjúvit me: * paulo minus habitásset in inférno ánima mea.
93:18 Si dicébam: Motus est pes meus: * misericórdia tua, Dómine, adjuvábat me.
93:19 Secúndum multitúdinem dolórum meórum in corde meo: * consolatiónes tuæ lætificavérunt ánimam meam.
93:20 Numquid adhǽret tibi sedes iniquitátis: * qui fingis labórem in præcépto?
93:21 Captábunt in ánimam justi: * et sánguinem innocéntem condemnábunt.
93:22 Et factus est mihi Dóminus in refúgium: * et Deus meus in adjutórium spei meæ.
93:23 Et reddet illis iniquitátem ipsórum: et in malítia eórum dispérdet eos: * dispérdet illos Dóminus, Deus noster.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Exaltáre, * qui iudicas terram
Zsoltár 93 [6]
93:1 Isten a bosszúállás Ura, * a bosszúállás Istene szabadon cselekszik.
93:2 Emelkedjél föl, ki a földet ítéled; * fizesd meg a díjt a kevélyeknek.
93:3 Meddig fognak, Uram, a bűnösök, * meddig fognak a bűnösök örvendezni,
93:4 Beszélni és gonoszságot szólani, * szólani mind, kik igaztalanságot mívelnek?
93:5 A te népedet, Uram, megalázzák, * és örökségedet nyomorgatják;
93:6 Az özvegyet és jövevényt megölik, * és az árvákat meggyilkolják,
93:7 és azt mondják: Nem látja az Úr, * és nem veszi észre Jákob Istene.
93:8 Értsétek meg, esztelenek, a nép között, * és bolondok, valahára okuljatok.
93:9 Ki a fület plántálta, nem hall-e? * Vagy ki a szemet alkotta, nem lát-e?
93:10 Ki megdorgálja a népeket, nem fedd-e meg? * Ki tudományra tanítja az embert?
93:11 Az Úr tudja az emberek gondolatait, * hogy hiábavalók.
93:12 Boldog ember az, kit te oktatsz, Uram, * és törvényedre tanítasz.
93:13 Hogy megnyugtasd őt a rossz napokon, * míg a bűnösnek verem ásatik.
93:14 Mert az Úr nem veti meg népét, * és örökségét nem hagyja el,
93:15 Mígnem az igazság ítéletté változik, * és mellette lesznek mind, kik igaz szívűek.
93:16 Ki kel föl érettem a gonoszok ellen? * Vagy ki áll mellém a gonosztevők ellen?
93:17 Ha akkor az Úr nem segít engem, * csakhamar pokolban lakott volna az én lelkem.
93:18 Ha mondottam: Lábam ingadoz, * a te irgalmasságod, Uram, megsegített engem.
93:19 Szívem fájdalmainak sokasága között * a te vigasztalásaid örvendeztették az én lelkemet.
93:20 Vajon a gonoszság székével tartasz-e? * S a törvény örve alatt nyomorgatás-e a te szándékod?
93:21 Ők kapkodnak az igaz lelkén, * és az ártatlan vért elkárhoztatják;
93:22 De az Úr nekem oltalmam lett, * és az én Istenem reményem segítsége;
93:23 és megfizeti nekik gonoszságukat, és rosszaságukban elveszti őket, * elveszti őket a mi Urunk, Istenünk.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Lift up thyself, * thou that judgest the earth.:
V. Intret orátio mea in conspéctu tuo, Dómine.
R. Inclína aurem tuam ad precem meam.
V. Let my prayer come before Thee, O Lord.
R. Incline Thine ear unto my cry.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum cotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Exáudi, Dómine Jesu Christe, preces servórum tuórum, et miserére nobis: Qui cum Patre et Spíritu Sancto vivis et regnas in sǽcula sæculórum. Amen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
Feloldozás. Hallgasd meg, Urunk Jézus Krisztus, szolgáid könyörgését és irgalmazz nekünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Ámen.

V. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Benedictióne perpétua benedícat nos Pater ætérnus. Amen.

Lectio 1
De libro Ecclesiastici.
Sir 51:1-7
1 Oratio Jesu filii Sirach. Confitebor tibi, Domine rex, et collaudabo te Deum salvatorem meum.
2 Confitebor nomini tuo, quoniam adjutor et protector factus es mihi,
3 Et liberasti corpus meum a perditione: a laqueo linguae iniquae, et a labiis operantium mendacium: et in conspectu astantium factus es mihi adjutor.
4 Et liberasti me, secundum multitudinem misericordiae nominis tui, a rugientibus praeparatis ad escam:
5 De manibus quaerentium animam meam, et de portis tribulationum quae circumdederunt me;
6 A pressura flammae quae circumdedit me, et in medio ignis non sum aestuatus;
7 De altitudine ventris inferi, et a lingua coinquinata, et a verbo mendacii, a rege iniquo, et a lingua injusta.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.

R. Levita Laurentius bonum opus operatus est, qui per signum crucis caecos illuminavit
* Et thesauros Ecclesiae dedit pauperibus.
V. Dispersit, dedit pauperibus: justitia ejus manet in saeculum saeculi.
R. Et thesauros Ecclesiae dedit pauperibus.

V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Maradandó áldással áldjon meg minket az örök Isten. Ámen.

Olvasmány 1
From the Book of Ecclesiasticus
Sir 51:1-7
1 A prayer of Jesus the son of Sirach. I will give glory to thee, O Lord, O King, and I will praise thee, O God my Saviour.
2 I will give glory to thy name: for thou hast been a helper and protector to me.
3 And hast preserved my body from destruction, from the snare of an unjust tongue, and from the lips of them that forge lies, and in the sight of them that stood by, thou hast been my helper.
4 And thou hast delivered me, according to the multitude of the mercy of thy name, from them that did roar, prepared to devour.
5 Out of the hands of them that sought my life, and from the gates of afflictions, which compassed me about:
6 From the oppression of the flame which surrounded me, and in the midst of the fire I was not burnt.
7 From the depth of the belly of hell, and from an unclean tongue, and from lying words, from an unjust king, and from a slanderous tongue:
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.

R. The Levite Lawrence wrought a good work, in that with the sign of the Cross he gave sight to the blind
* And dispersed among the needy the riches of the Church.
V. He hath dispersed, he hath given to the poor his righteousness endureth for ever.
R. And dispersed among the needy the riches of the Church.
V. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Unigénitus Dei Fílius nos benedícere et adjuváre dignétur. Amen.

Lectio 2
Sir 51:8-13
8 Laudabit usque ad mortem anima mea Dominum,
9 Et vita mea appropinquans erat in inferno deorsum.
10 Circumdederunt me undique, et non erat qui adjuvaret: respiciens eram ad adjutorium hominum, et non erat.
11 Memoratus sum misericordiae tuae Domine, et operationis tuae, quae a saeculo sunt:
12 Quoniam eruis sustinentes te, Domine, et liberas eos de manibus gentium.
13 Exaltasti super terram habitationem meam, et pro morte defluente deprecatus sum.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.

R. Puer meus noli timere, quia ego tecum sum, dicit Dominus:
* Si transieris per ignem, flamma non nocebit tibi, et odor ignis non erit in te.
V. Liberabo te de manu pessimorum, et eruam te de manu fortium.
R. Si transieris per ignem, flamma non nocebit tibi, et odor ignis non erit in te.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Isten Egyszülött Fia méltóztasson megáldani és támogatni minket. Ámen.

Olvasmány 2
Sir 51:8-13
8 My soul shall praise the Lord even to death.
9 And my life was drawing near to hell beneath.
10 They compassed me on every side, and there was no one that would help me. I looked for the succour of men, and there was none.
11 I remembered thy mercy, O Lord, and thy works, which are from the beginning of the world.
12 How thou deliverest them that wait for thee, O Lord, and savest them out of the hands of the nations.
13 Thou hast exalted my dwelling place upon the earth and I have prayed for death to pass away.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.

R. O my child, be not afraid, for I am with thee, saith the Lord.
* When thou passest through the fire, the flame shall not harm thee, neither shall the smell of fire pass upon thee.
V. And I will deliver thee out of the hand of the wicked, and I will redeem thee out of the hand of the terrible.
R. When thou passest through the fire the flame shall not harm thee, neither shall the smell of fire pass upon thee.
V. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Spíritus Sancti grátia illúminet sensus et corda nostra. Amen.

Lectio 3
Sir 51:14-17
14 Invocavi Dominum patrem Domini mei, ut non derelinquat me in die tribulationis meae, et in tempore superborum, sine adjutorio.
15 Laudabo nomen tuum assidue, et collaudabo illud in confessione: et exaudita est oratio mea,
16 Et liberasti me de perditione, et eripuisti me de tempore iniquo.
17 Propterea confitebor, et laudem dicam tibi, et benedicam nomini Domini.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.

R. Strinxerunt corporis membra posita super craticulam: ministrantibus prunas insultat Levita Christi:
* Beate Laurenti, Martyr Christi, intercede pro nobis.
V. Mea nox obscurum non habet, sed omnia in luce clarescunt
R. Beate Laurenti, Martyr Christi, intercede pro nobis.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Beate Laurenti, Martyr Christi, intercede pro nobis.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. A Szentlélek kegyelme világosítsa meg érzékeinket és szívünket. Ámen.

Olvasmány 3
Sir 51:14-17
14 I called upon the Lord, the father of my Lord, that he would not leave me in the day of my trouble, and in the time of the proud without help.
15 I will praise thy name continually, and will praise it with thanksgiving, and my prayer was heard.
16 And thou hast saved me from destruction, and hast delivered me from the evil time.
17 Therefore I will give thanks, and praise thee, and bless the name of the Lord.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.

R. They laid him upon the grating, and stretched out his limbs. Christ's Levite held in derision them that brought the live coals.
* O Lawrence, blessed witness for Christ plead for us!
V. The darkness is no darkness to me, but the night is all as clear as the morning, that shineth more and more unto the perfect day.
R. O Lawrence, blessed witness for Christ plead for us
V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. O Lawrence, blessed witness for Christ plead for us
Nocturn II.
Ant. Alleluia, * alleluia, alleluia
Psalmus 95 [7]
95:1 Cantáte Dómino cánticum novum: * cantáte Dómino, omnis terra.
95:2 Cantáte Dómino, et benedícite nómini ejus: * annuntiáte de die in diem salutáre ejus.
95:3 Annuntiáte inter gentes glóriam ejus, * in ómnibus pópulis mirabília ejus.
95:4 Quóniam magnus Dóminus, et laudábilis nimis: * terríbilis est super omnes deos.
95:5 Quóniam omnes dii géntium dæmónia: * Dóminus autem cælos fecit.
95:6 Conféssio, et pulchritúdo in conspéctu ejus: * sanctimónia et magnificéntia in sanctificatióne ejus.
95:7 Afférte Dómino, pátriæ géntium, afférte Dómino glóriam et honórem: * afférte Dómino glóriam nómini ejus.
95:8 Tóllite hóstias, et introíte in átria ejus: * adoráte Dóminum in átrio sancto ejus.
95:9 Commoveátur a fácie ejus univérsa terra: * dícite in géntibus quia Dóminus regnávit.
95:10 Étenim corréxit orbem terræ qui non commovébitur: * judicábit pópulos in æquitáte.
95:11 Læténtur cæli, et exsúltet terra: commoveátur mare, et plenitúdo ejus: * gaudébunt campi, et ómnia quæ in eis sunt.
95:12 Tunc exsultábunt ómnia ligna silvárum a fácie Dómini, quia venit: * quóniam venit judicáre terram.
95:13 Judicábit orbem terræ in æquitáte, * et pópulos in veritáte sua.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Nocturn II.
Ant. Alleluia, * alleluia, alleluia
Zsoltár 95 [7]
95:1 Énekeljetek az Úrnak új éneket; * énekeljetek az Úrnak, minden föld.
95:2 Énekeljetek az Úrnak, és áldjátok az ő nevét; * hirdessétek napról napra szabadítását.
95:3 Hirdessétek a nemzetek között dicsőségét, * minden nép között az ő csodáit.
95:4 Mert nagy az Úr, és igen dicsérendő; * rettenetes minden istenek fölött.
95:5 Mert a pogányok minden istenei gonosz lelkek; * az Úr pedig alkotta az egeket.
95:6 Hálaadás és szépség vagyon színe előtt, * szentség és fönség az ő szentélyében.
95:7 Adjatok az Úrnak népek hazái, adjatok az Úrnak dicsőséget és tiszteletet. * Adjatok az Úr nevének dicsőséget;
95:8 Vigyetek áldozatokat, és menjetek az ő tornácaiba. * Imádjátok az Urat szent tornácában;
95:9 Rendüljön meg orcája előtt az egész föld. * Mondjátok a pogányok között, hogy az Úr országol;
95:10 Ki összeszerkeszté a föld kerekségét, mely nem fog inogni; * igazságban ítéli meg a népeket.
95:11 Vigadjanak az egek, és örvendezzen a föld; induljon meg a tenger, és ami azt betölti; * örüljenek a mezők, és mind ami azokon vagyon;
95:12 örvendezzen az erdők minden fája az Úr színe előtt, mert eljő *; eljő a földet ítélni.
95:13 Megítéli a föld kerekségét igazságban, * és a népeket igaz volta szerint.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Psalmus 96 [8]
96:1 Dóminus regnávit, exsúltet terra: * læténtur ínsulæ multæ.
96:2 Nubes, et calígo in circúitu ejus: * justítia, et judícium corréctio sedis ejus.
96:3 Ignis ante ípsum præcédet, * et inflammábit in circúitu inimícos ejus.
96:4 Illuxérunt fúlgura ejus orbi terræ: * vidit, et commóta est terra.
96:5 Montes, sicut cera fluxérunt a fácie Dómini: * a fácie Dómini omnis terra.
96:6 Annuntiavérunt cæli justítiam ejus: * et vidérunt omnes pópuli glóriam ejus.
96:7 Confundántur omnes, qui adórant sculptília: * et qui gloriántur in simulácris suis.
96:7 Adoráte eum, omnes Ángeli ejus: * audívit, et lætáta est Sion.
96:8 Et exsultavérunt fíliæ Judæ, * propter judícia tua, Dómine:
96:9 Quóniam tu Dóminus Altíssimus super omnem terram: * nimis exaltátus es super omnes deos.
96:10 Qui dilígitis Dóminum, odíte malum: * custódit Dóminus ánimas sanctórum suórum, de manu peccatóris liberábit eos.
96:11 Lux orta est justo, * et rectis corde lætítia.
96:12 Lætámini, justi, in Dómino: * et confitémini memóriæ sanctificatiónis ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Zsoltár 96 [8]
96:1 Az Úr országol, örvendezzen a föld; * vigadjon a sok sziget.
96:2 Felhő és homály van körötte, * igazság és ítélet az ő székének alapja.
96:3 Tűz jár előtte, * és megemészti köröskörül ellenségeit.
96:4 Villámai megvilágítják a föld kerekségét; * látja és megrendül a föld.
96:5 A hegyek mint a viasz megolvadnak az Úr színe előtt, * az Úr színe előtt az egész föld.
96:6 Az egek hirdetik az ő igazságát; * és minden nép az ő dicsőségét.
96:7 Szégyenüljenek meg mindnyájan, kik faragott képeket imádnak, * és kik bálványaikban dicsekszenek.
96:7 Imádjátok őt, minden angyalai. * * Hallja ezt Sion, és örül;
96:8 és Júda leányai örvendeznek * a te ítéleteidben, Uram.
96:9 Mert te, Uram, legfölségesebb vagy az egész földön, * igen fölmagasztaltattál minden istenek fölött.
96:10 Kik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a gonoszt; * az Úr megőrzi az ő szentjei lelkeit, a bűnös kezéből megszabadítja őket.
96:11 Világosság támadott az igaznak, * és vigasság az egyenesszívűeknek.
96:12 Vigadjatok, igazak, az Úrban, * és dicsérjétek az ő szentségének emlékezetét.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Psalmus 97 [9]
97:1 Cantáte Dómino cánticum novum: * quia mirabília fecit.
97:1 Salvávit sibi déxtera ejus: * et brácchium sanctum ejus.
97:2 Notum fecit Dóminus salutáre suum: * in conspéctu géntium revelávit justítiam suam.
97:3 Recordátus est misericórdiæ suæ, * et veritátis suæ dómui Israël.
97:3 Vidérunt omnes términi terræ * salutáre Dei nostri.
97:4 Jubiláte Deo, omnis terra: * cantáte, et exsultáte, et psállite.
97:5 Psállite Dómino in cíthara, in cíthara et voce psalmi: * in tubis ductílibus, et voce tubæ córneæ.
97:6 Jubiláte in conspéctu regis Dómini: * moveátur mare, et plenitúdo ejus: orbis terrárum, et qui hábitant in eo.
97:8 Flúmina plaudent manu, simul montes exsultábunt a conspéctu Dómini: * quóniam venit judicáre terram.
97:9 Judicábit orbem terrárum in justítia, * et pópulos in æquitáte.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Zsoltár 97 [9]
97:1 Énekeljetek az Úrnak új éneket; * mert csoda dolgokat cselekedett.
97:1 Megsegítette őt jobbja * és az ő szent karja.
97:2 Az Úr kijelentette szabadítását, * a nemzetek színe előtt kinyilatkoztatta igazságát.
97:3 Megemlékezett irgalmasságáról * és igazmondásáról Izrael háza iránt.
97:3 A föld minden határa látja * a mi Istenünk szabadítását.
97:4 Örvendezzetek az Istennek, minden föld, * énekeljetek és vigadjatok, és zengjetek dicséretet.
97:5 Zengjetek az Úrnak citerán, citerával, és zsoltárszóval * harsonazengés és kürthangok között.
97:6 Örvendezzetek az Úr, a király színe előtt. * Induljon meg a tenger, és mi azt betölti; a föld kereksége, és a kik azon laknak.
97:8 Tapsoljanak kézzel a folyók, egyetemben örvendezzenek a hegyek az Úr színe előtt; * mert eljő a földet ítélni.
97:9 Megítéli a föld kerekségét igazságban, * és a népeket egyenességgel.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Psalmus 98 [10]
98:1 Dóminus regnávit, irascántur pópuli: * qui sedet super Chérubim, moveátur terra.
98:2 Dóminus in Sion magnus: * et excélsus super omnes pópulos.
98:3 Confiteántur nómini tuo magno: quóniam terríbile, et sanctum est: * et honor regis judícium díligit.
98:4 Tu parásti directiónes: * judícium et justítiam in Jacob tu fecísti.
98:5 Exaltáte Dóminum, Deum nostrum, et adoráte scabéllum pedum ejus: * quóniam sanctum est.
98:6 Móyses et Aaron in sacerdótibus ejus: * et Sámuel inter eos, qui ínvocant nomen ejus:
98:6 Invocábant Dóminum, et ipse exaudiébat eos: * in colúmna nubis loquebátur ad eos.
98:7 Custodiébant testimónia ejus, * et præcéptum quod dedit illis.
98:8 Dómine, Deus noster, tu exaudiébas eos: * Deus, tu propítius fuísti eis, et ulcíscens in omnes adinventiónes eórum.
98:9 Exaltáte Dóminum, Deum nostrum, et adoráte in monte sancto ejus: * quóniam sanctus Dóminus, Deus noster.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Alleluia, * alleluia, alleluia
Zsoltár 98 [10]
98:1 Az Úr országol, reszkessenek a népek; * a kerubokon ül, rémüljön meg a föld.
98:2 Nagy az Úr Sionban, * és fölséges minden nép fölött.
98:3 Adjanak hálát a te nagy nevednek; mert rettenetes és szent, * és az igazságot szerető király hatalmának.
98:4 Te szerzel törvényt, * ítéletet és igazságot Jákobban te szolgáltatsz.
98:5 Magasztaljátok a mi Urunkat, Istenünket, és boruljatok le lábai zsámolya előtt, * mert ő szent.
98:6 Mózes és Áron az ő papjai között, * és Sámuel azok között, kik segítségül hívják az ő nevét,
98:6 Segítségül hívták az Urat, és meghallgatta őket, * a felhőoszlopból szólt hozzájuk;
98:7 ők megtartották bizonyságait * és a parancsot, melyet nekik adott.
98:8 Urunk, Istenünk, te meghallgattad őket; * Isten, te kegyelmes voltál hozzájuk, és megbosszultál minden törekvést ellenük.
98:9 Magasztaljátok a mi Urunkat, Istenünket, és imádjátok az ő szent hegyén; * mert szent a mi Urunk, Istenünk.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Alleluia, * alleluia, alleluia
Ant. Bonum est * confitéri Dómino
Psalmus 91 [11]
91:2 Bonum est confitéri Dómino: * et psállere nómini tuo, Altíssime.
91:3 Ad annuntiándum mane misericórdiam tuam: * et veritátem tuam per noctem.
91:4 In decachórdo, psaltério: * cum cántico, in cíthara.
91:5 Quia delectásti me, Dómine, in factúra tua: * et in opéribus mánuum tuárum exsultábo.
91:6 Quam magnificáta sunt ópera tua, Dómine! * nimis profúndæ factæ sunt cogitatiónes tuæ.
91:7 Vir insípiens non cognóscet: * et stultus non intélleget hæc.
91:8 Cum exórti fúerint peccatóres sicut fænum: * et apparúerint omnes, qui operántur iniquitátem:
91:9 Ut intéreant in sǽculum sǽculi: * tu autem Altíssimus in ætérnum, Dómine.
91:10 Quóniam ecce inimíci tui, Dómine, quóniam ecce inimíci tui períbunt: * et dispergéntur omnes, qui operántur iniquitátem.
91:11 Et exaltábitur sicut unicórnis cornu meum: * et senéctus mea in misericórdia úberi.
91:12 Et despéxit óculus meus inimícos meos: * et in insurgéntibus in me malignántibus áudiet auris mea.
91:13 Justus, ut palma florébit: * sicut cedrus Líbani multiplicábitur.
91:14 Plantáti in domo Dómini, * in átriis domus Dei nostri florébunt.
91:15 Adhuc multiplicabúntur in senécta úberi: * et bene patiéntes erunt, ut annúntient:
91:16 Quóniam rectus Dóminus, Deus noster: * et non est iníquitas in eo.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. It is a good * thing to give thanks unto the Lord.
Zsoltár 91 [11]
91:2 Jó az Urat dicsérni, * és éneket mondani a te nevednek, Fölséges.
91:3 Hogy reggel hirdettessék irgalmasságod, * és igaz voltod éjjel,
91:4 Tízhúrú lanton, hárfán, * énekkel, citerával.
91:5 Mert örömet szereztél nekem, Uram, a te alkotásodban; * és kezeid műveiben örvendezek.
91:6 Mily nagyok, Uram, a te munkáid! * Igen mélységesek a te gondolataid.
91:7 Az esztelen ember nem veszi észre, * és a bolond nem érti ezeket:
91:8 Hogy midőn kikelnek a bűnösök, mint a fű, * és kitűnnek mindnyájan, kik gonoszt mívelnek,
91:9 örökkön-örökre elvesznek. * Te pedig, Uram, fölséges vagy mindörökké.
91:10 Mert íme, Uram, a te ellenségeid, mert íme a te ellenségeid elvesznek; * és széthányatnak mindnyájan, kik gonoszságot cselekszenek.
91:11 De az én szarvam föl fog emelkedni, mint az egyszarvúé, * és bőséges irgalomban lesz öregségem.
91:12 És szemem lenéz majd ellenségeimre; * és a rám támadó gonosztevőkről hallani fog fülem.
91:13 Az igaz, mint a pálmafa, virágzik, * növekedni fog, mint a Libanon cédrusa.
91:14 Kik az Úr házában vannak ültetve, * a mi Istenünk háza tornácaiban virágzani fognak.
91:15 Még öregségükben is hajtani fognak, * és jó állapotban lesznek, hogy hirdessék:
91:16 Mily igaz a mi Urunk, Istenünk, * és igaztalanság nincs őbenne.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Psalmus 100 [12]
100:1 Misericórdiam, et judícium * cantábo tibi, Dómine:
100:2 Psallam, et intéllegam in via immaculáta, * quando vénies ad me.
100:2 Perambulábam in innocéntia cordis mei, * in médio domus meæ.
100:3 Non proponébam ante óculos meos rem injústam: * faciéntes prævaricatiónes odívi.
100:4 Non adhǽsit mihi cor pravum: * declinántem a me malígnum non cognoscébam.
100:5 Detrahéntem secréto próximo suo, * hunc persequébar.
100:5 Supérbo óculo, et insatiábili corde, * cum hoc non edébam.
100:6 Óculi mei ad fidéles terræ ut sédeant mecum: * ámbulans in via immaculáta, hic mihi ministrábat.
100:7 Non habitábit in médio domus meæ qui facit supérbiam: * qui lóquitur iníqua, non diréxit in conspéctu oculórum meórum.
100:8 In matutíno interficiébam omnes peccatóres terræ: * ut dispérderem de civitáte Dómini omnes operántes iniquitátem.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Bonum est * confitéri Dómino
Zsoltár 100 [12]
100:1 Irgalmasságot és ítéletet éneklek, * Uram, neked éneklek.
100:2 Figyelni fogok a szeplőtelen útra, * mikor hozzám jössz;
100:2 Szívem ártatlanságában fogok járni * az én házamnak közepette.
100:3 Nem teszek szemeim elé igaztalan dolgot, * a törvényszegőket gyűlölöm.
100:4 Nem fog ragaszkodni hozzám az álnok szív; * a tőlem elhajló gonosztevőnek nem leszek ismerője.
100:5 Ki felebarátját titkon rágalmazza, * azt üldözőbe veszem;
100:5 Kinek szeme kevély, szíve telhetetlen, * azzal nem eszem.
100:6 Szemeim a föld hívein lesznek, hogy velem üljenek; * ki szeplőtelen úton jár, az fog szolgálni nekem.
100:7 Nem lesz lakása házamban, ki kevélyen cselekszik; * s az igaztalanul szólónak szemeim előtt nem lesz maradása.
100:8 Korán kiirtom a föld minden bűnösét, * s az Úr városából mind elvesztem a gonoszul cselekvőket.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. It is a good * thing to give thanks unto the Lord.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum cotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Ipsíus píetas et misericórdia nos ádjuvet, qui cum Patre et Spíritu Sancto vivit et regnat in sǽcula sæculórum. Amen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
Feloldozás. Annak a kegyessége és irgalma támogasson minket, aki az Atyával és a Szentlélekkel él és uralkodik mindörökké. Ámen.

V. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Deus Pater omnípotens sit nobis propítius et clemens. Amen.

Lectio 4
Sermo sancti Leonis Papae.
In Natali S. Laurentii, post initium.
Dum furor Gentilium potestatum in electissima quaeque Christi membra saeviret, ac praecipue eos, qui ordinis erant sacerdotalis, impeteret, in Levitam Laurentium, qui non solum ministerio sacramentorum sed etiam dispensatione ecclesiasticae substantiae praeeminebat, impius persecutor efferbuit, duplicem sibi praedam de unius viri comprehensione promittens: quem si fecisset sacrae pecuniae traditorem, faceret etiam verae religionis exsortem. Armatur itaque gemina face homo pecuniae cupidus, et veritatis inimicus: avaritia, ut rapiat aurum: impietate, ut auferat Christum. Postulat sibi ab immaculato sacrarii praesule opes ecclesiasticas, quibus avidissimus inhiabat, inferri. Cui Levita castissimus, ubi eas repositas haberet, ostendens, numerosissimos sanctorum pauperum obtulit greges, in quorum victu atque vestitu inamissibiles condiderat facultates: quae tanto integrius erant salvae, quanto sanctius probabantur expensae.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.

R. Quo progrederis sine filio pater? quo sacerdos sancte, sine diacono properas?
* Tu numquam sine ministro sacrificium offerre consueveras.
V. Quid ergo in me displicuit paternitati tuae? Numquid degenerem me probasti? Experire utrum idoneum ministrum elegeris, cui commisisti Dominici sanguinis dispensationem.
R. Tu numquam sine ministro sacrificium offerre consueveras.

V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Atya Isten, légy hozzánk kegyes és irgalmas. Ámen.

Olvasmány 4
The Lesson is taken From the Sermons of Pope St Leo the Great.
For St Lawrence's Birth-day.
Then the fury of the heathen power was raging against Christ's choicest members, in aiming in especial at such as were of the Priestly Order, the wicked persecutor turned fiercely on the Levite Lawrence, who was remarkable, not only as a minister of the Sacraments, but also as distributor of the property of the Church, promising himself a double prey by the taking of this one man, namely, to make him betray the consecrated treasure, and apostatise from the true faith. The wretch was thus doubly fired by his greed for money and his hatred of the truth, his greed urging him to seize the gold, and his wickedness to rob a believer of Christ. He demanded of the upright keeper of the sacred treasury, to bring him the wealth of the Church, for which his rapacity longed. But the pureminded Levite showed him where these riches were stored, by bringing before him a great multitude of holy poor, by the feeding and clothing of whom he had laid up all. that he had, in such wise, that it could be lost no more, and was now all the safer, as the way of spending it had been the holier.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.

R. Father, whither goest thou without thy son Holy Priest, dost thou fare hence without a Deacon
* It hath never been thy use to offer sacrifice without a minister.
V. What therefore in me hath displeased thee, my Father Hast thou tried me and found me unworthy to be called thy son Make trial if I am indeed an useless servant, even I, whom thou didst choose, to commit unto me the administration of the Cup of the Blood of the Lord.
R. It hath never been thy use to offer sacrifice without a minister.
V. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Christus perpétuæ det nobis gáudia vitæ. Amen.

Lectio 5
Fremit ergo praedo frustratus, et in odium religionis, quae talem divitiarum usum instituisset, ardescens, direptionem thesauri potioris aggreditur, apud quem nullam denariorum substantiam reperisset: ut illud depositum, quo sacratius erat dives, auferret. Renuntiare Christo Laurentium jubet, et solidissimam illam levitici animi fortitudinem diris parat urgere suppliciis: quorum ubi prima nil obtinent, vehementiora succedunt. Laceros artus, et multa verberum sectione conscissos, subjecto praecipit igne torreri: ut per cratem ferream, quae jam de fervore continuo vim in se haberet urendi, conversorum alterna mutatione membrorum, fieret cruciatus vehementior, et poena productior.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.

R. Noli me derelinquere pater sancte, quia thesauros tuos jam expendi.
* Non ego te desero fili, neque derelinquo: sed majora tibi debentur pro fide Christi certamina.
V. Nos quasi senes levioris pugnae cursum recipimus, te autem quasi juvenem manet gloriosior de tyranno triumphus: post triduum me sequeris sacerdotem levita.
R. Non ego te desero fili, neque derelinquo: sed majora tibi debentur pro fide Christi certamina.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Örökkévaló Krisztus, add meg nekünk az élet örömét. Ámen.

Olvasmány 5
The baffled thief chafed, and his hatred for the godliness which had appointed such an use of riches, flaming forth, he attempted the robbery of a dearer treasure from him in whose hands he had found no coin, even to take from him that possession wherein he had holier wealth. He commanded Lawrence to deny Christ, and made ready to assail the immovable firmness of the Levite's soul with appalling tortures, of which the failure of the first was followed by the application of others more fearful still. When his limbs had been mangled and cut by many stripes, his tormentor ordered them to be roasted over a fire. He was laid on an iron grating, the bars of which by the continual fire below, became themselves burning hot, so that by turning and rearranging his limbs upon them, his agony was kept keener, and his suffering made to last longer.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.

R. Leave me not, holy Father, for I have spent already thy treasures.
* I leave thee not, my son, neither forsake thee but there awaiteth thee for Christ's truth a wrestling sterner than mine.
V. We, as old men, have an easier race to run for thee in thy youth there is kept a more glorious victory over the enemy yet three days, and thou shalt follow me, the Deacon behind the Priest.
R. I leave thee not, my son, neither forsake thee but there awaiteth thee for Christ's truth a wrestling sterner than mine.
V. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Ignem sui amóris accéndat Deus in córdibus nostris. Amen.

Lectio 6
Nihil obtines, nihil proficis saeva crudelitas. Subtrahitur tormentis tuis materia mortalis, et Laurentio in caelos abeunte, tu deficis flammis tuis. Superari caritas Christi flamma non potuit: et segnior fuit ignis, qui foris ussit, quam qui intus accendit. Saevisti persecutor in Martyrem: saevisti, et auxisti palmam, dum aggeras poenam. Nam quid non ad victoris gloriam ingenium tuum reperit, quando in honorem transidrunt triumphi etiam instrumenta supplicii? Gaudeamus igitur dilectissimi gaudio spiritali, et de felicissimo inclyti viri fine gloriemur in Domino, qui est mirabilis in sanctis suis, in quibus nobis et praesidium constituit et exemplum: atque ita per universum mundum clarificavit gloriam suam, ut a solis ortu usque ad occasum, leviticorum luminum coruscante fulgore, quam clarificata est Jerosolyma Stephano, tam illustris fieret Roma Laurentio.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.

R. Beatus Laurentius clamavit, et dixit: Deum meum colo, illi soli servio:
* Et ideo non timeo tormenta tua.
V. Mea nox obscurum non habet, sed omnia in luce clarescunt.
R. Et ideo non timeo tormenta tua.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Et ideo non timeo tormenta tua.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Szeretetének lángját élessze fel Isten szívünkben. Ámen.

Olvasmány 6
Cruel savage! thou gainest nothing, and advancest nothing. That which can die passeth by degrees beyond the reach of thy tortures, and when Lawrence departeth to heaven, thou and thy fires are conquered. The love of Christ could not be overcome by the flames, and the glow that scorched the outward man was colder than that that burnt in the inner. Thou didst rage, O thou persecutor thou didst rage against the Martyr, but by making keener his agony, thou hast but made nobler his palm. What did thine imagination fail to discover that could minister to the glory of him who conquered thee, since even the means of his execution have turned to the honour of his triumph Wherefore, dearly beloved brethren, let us rejoice with spiritual joy, and make our boast in the Lord, Who is wonderful in His Saints, Ps. lxvii. 36, and hath given unto us, in them an help and an ensample let us, I say, make our boast of the extraordinary happiness of the illustrious Lawrence's end, in that same Lord Who hath so glorified the name of His servant throughout the whole world, that from the rising of the sun unto the going down thereof, wheresoever the constellation of the Levitical lights shineth, even as Jerusalem is made glorious by Stephen, so Rome is made famous by Lawrence.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.

R. The blessed Lawrence cried and said My God do I worship, and Him only do I serve
* And therefore I am not afraid of thy tortures.
V. The darkness is no darkness to me, but the night is all as clear as the morning, that shineth more and more unto the perfect day.
R. And therefore I am not afraid of thy tortures.
V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. And therefore I am not afraid of thy tortures.
Nocturn III.
Nocturn III.

Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Da nobis, quaesumus omnipotens Deus: vitiorum nostrorum flammas exstinguere; qui beato Laurentio tribuisti tormentorum suorum incendia superare.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.

Könyörgés {a szentek saját officiumából}
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk
O Almighty God, Who didst give unto Blessed Lawrence power to be more than conqueror in his fiery torment, grant unto us, we beseech thee, the power to quench the flames of our sinful lusts.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.

Reliqua omittuntur, nisi Laudes separandae sint.
Hagyd ki a többit, kivéve ha a Laudest külön imádkozod.
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum cotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Befejezés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
V. Áldjuk az Urat.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.

Matutinum    Laudes
Prima    Tertia    Sexta    Nona
Vesperae    Completorium

Versions
pre Trident Monastic
Trident 1570
Trident 1910
Divino Afflatu
Reduced 1955
Rubrics 1960
1960 Newcalendar
Language 2
Latin
Deutsch
English
Espanol
Francais
Italiano
Magyar
Polski
Portugues
Polski-Newer
Votive
hodie
Dedicatio
Defunctorum
Parvum B.M.V.

Options