S. Laurentii Martyris ~ II. classis
Tempora: Feria sexta infra Hebdomadam XI post Octavam Pentecostes I. Augusti

Ad Primam    8-10-2018

Incipit
V. Deus in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúja.
Kezdet
V. Istenem, jöjj segítségemre!
R. Uram, segíts meg engem!
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
Hymnus
Jam lucis orto sídere,
Deum precémur súpplices,
Ut in diúrnis áctibus
Nos servet a nocéntibus.

Linguam refrénans témperet,
Ne litis horror ínsonet:
Visum fovéndo cóntegat,
Ne vanitátes háuriat.

Sint pura cordis íntima,
Absístat et vecórdia;
Carnis terat supérbiam
Potus cibíque párcitas.

Ut, cum dies abscésserit,
Noctémque sors redúxerit,
Mundi per abstinéntiam
Ipsi canámus glóriam.

* Deo Patri sit glória,
Ejúsque soli Fílio,
Cum Spíritu Paráclito,
Et nunc et in perpétuum.
Amen.
Hymnus
Már kél a fénynek csillaga:
Esengve kérjük az Urat,
Járjon ma mindenütt velünk,
Ne rontsa ártás életünk.

Nyelvünket fogja fékre ma:
Ne szóljon rút perek szava.
Szemünket védőn óvja meg:
A hívságot ne lássa meg.

Lakjék szívünkben tisztaság,
Távozzék minden dőreség.
A testnek dölyfét törje meg
Étel- s italban hősi fék.

Hogy majd a nap ha távozott,
S az óra újra éjt hozott,
Lemondásunk szent éneke
Legyen az Úr dicsérete.

* Dicsérjük az örök Atyát,
Dicsérjük egyszülött Fiát
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök időkön át.
Ámen.
Psalmi {Psalmi Dominica, antiphonæ ex Proprio Sanctorum}
Ant. Lauréntius * ingréssus est Martyr, et conféssus est nomen Dómini Jesu Christi.
Psalmus 15 [1]
15:1 Consérva me, Dómine, quóniam sperávi in te. * Dixi Dómino: Deus meus es tu, quóniam bonórum meórum non eges.
15:3 Sanctis, qui sunt in terra ejus, * mirificávit omnes voluntátes meas in eis.
15:4 Multiplicátæ sunt infirmitátes eórum: * póstea acceleravérunt.
15:4 Non congregábo conventícula eórum de sanguínibus, * nec memor ero nóminum eórum per lábia mea.
15:5 Dóminus pars hereditátis meæ, et cálicis mei: * tu es, qui restítues hereditátem meam mihi.
15:6 Funes cecidérunt mihi in præcláris: * étenim heréditas mea præclára est mihi.
15:7 Benedícam Dóminum, qui tríbuit mihi intelléctum: * ínsuper et usque ad noctem increpuérunt me renes mei.
15:8 Providébam Dóminum in conspéctu meo semper: * quóniam a dextris est mihi, ne commóvear.
15:9 Propter hoc lætátum est cor meum, et exsultávit lingua mea: * ínsuper et caro mea requiéscet in spe.
15:10 Quóniam non derelínques ánimam meam in inférno: * nec dabis sanctum tuum vidére corruptiónem.
15:10 Notas mihi fecísti vias vitæ, adimplébis me lætítia cum vultu tuo: * delectatiónes in déxtera tua usque in finem.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Zsoltárok {Psalms for Sunday, antiphons a szentek saját officiumából}
Ant. Lawrence * went in to be a martyr, and acknowledged the name of our Lord Jesus Christ.
Zsoltár 15 [1]
15:1 Tarts meg engem, Uram, mert benned bíztam. * Mondám az Úrnak: Én Istenem vagy te, azért javaimra nincs szükséged.
15:3 A szentekhez, kik az ő földjén vannak, * irányozta csodálatosan minden hajlandóságomat.
15:4 Megsokasodott az ő ínségük; * azután siettek.
15:4 Nem hívom egybe gyülekezetüket véráldozatokra, * sem nevüket nem említem ajkaimmal.
15:5 Az Úr az én örökségem és kelyhem része; * te vagy, ki visszaadod nekem örökségemet.
15:6 A sorskötél nekem jelesre esett; * mert jeles örökség jutott nekem.
15:7 Áldom az Urat, ki értelmet adott nekem; * még éjjel is erre intenek engem veséim.
15:8 Szemem előtt viselem az Urat mindenkoron; * mert jobbomon vagyon, hogy ne ingadozzak.
15:9 Ezért örvend szívem és vigad nyelvem; * azonfölül testem is reményben fog nyugodni;
15:10 Mert lelkemet nem hagyod pokolban, * és nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.
15:10 Megismertetted velem az élet utait, betöltesz engem örömmel, a te orcáddal, * jobbodnál mindvégig gyönyörűség vagyon.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Psalmus 16 [2]
16:1 Exáudi, Dómine, justítiam meam: * inténde deprecatiónem meam.
16:1 Áuribus pércipe oratiónem meam, * non in lábiis dolósis.
16:2 De vultu tuo judícium meum pródeat: * óculi tui vídeant æquitátes.
16:3 Probásti cor meum, et visitásti nocte: * igne me examinásti, et non est invénta in me iníquitas.
16:4 Ut non loquátur os meum ópera hóminum: * propter verba labiórum tuórum ego custodívi vias duras.
16:5 Pérfice gressus meos in sémitis tuis: * ut non moveántur vestígia mea.
16:6 Ego clamávi, quóniam exaudísti me, Deus: * inclína aurem tuam mihi, et exáudi verba mea.
16:7 Mirífica misericórdias tuas, * qui salvos facis sperántes in te.
16:8 A resisténtibus déxteræ tuæ custódi me, * ut pupíllam óculi.
16:9 Sub umbra alárum tuárum prótege me: * a fácie impiórum qui me afflixérunt.
16:10 Inimíci mei ánimam meam circumdedérunt, ádipem suum conclusérunt: * os eórum locútum est supérbiam.
16:11 Proiciéntes me nunc circumdedérunt me: * óculos suos statuérunt declináre in terram.
16:12 Suscepérunt me sicut leo parátus ad prædam: * et sicut cátulus leónis hábitans in ábditis.
16:13 Exsúrge, Dómine, prǽveni eum, et supplánta eum: * éripe ánimam meam ab ímpio, frámeam tuam ab inimícis manus tuæ.
16:14 Dómine, a paucis de terra dívide eos in vita eórum: * de abscónditis tuis adimplétus est venter eórum.
16:14 Saturáti sunt fíliis: * et dimisérunt relíquias suas párvulis suis.
16:15 Ego autem in justítia apparébo conspéctui tuo: * satiábor cum apparúerit glória tua.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Zsoltár 16 [2]
16:1 Hallgasd meg, Uram, igazságomat, * figyelmezz könyörgésemre.
16:1 Vedd füleidbe imádságomat * az álnokság nélküli ajkakból.
16:2 Tőled jöjjön ítéletem; * a te szemeid lássák az igazságot.
16:3 Megvizsgáltad szívemet és meglátogattad éjjel; * tűzzel próbáltál meg engem, és gonoszság nem találtatott bennem.
16:4 Hogy szájam ne beszélje az emberek cselekedeteit, * kemény utakon maradtam a te ajkaid igéi miatt.
16:5 Erősítsd meg lépéseimet a te ösvényeiden, * hogy ne ingadozzanak lábaim.
16:6 Én kiáltottam, mert meghallgatsz engem, Isten; * hajtsd hozzám füledet, és hallgasd meg beszédemet.
16:7 Mutasd meg csodálatos irgalmadat, * ki megszabadítod a benned bízókat.
16:8 A jobbod ellen állóktól őrizz meg engem, * mint szemed fényét;
16:9 Szárnyaid árnyéka alatt oltalmazz meg engem, * az istentelenek orcájától, kik engem nyomorgatnak.
16:10 Ellenségeim körülvették lelkemet, bezárták szívüket; * szájuk kevélységet szólott.
16:11 Megvetvén engem, most körülvettek; * elvégezték, hogy szemeiket földre sütik;
16:12 Körülfogtak engem, mint a ragadományra készült oroszlán; * és mint a rejtekben lakó oroszlánkölyök.
16:13 Kelj föl, Uram, vedd elejét és ejtsd meg őt; * ragadd ki lelkemet az istentelentől, a te kezed ellenségeitől.
16:14 Uram, a kevesektől a földön válaszd el őket életükben. * Elrejtett kincseiddel betelt hasuk;
16:14 Bővelkednek magzatokkal, * s amijük fennmarad, kisdedeiknek hagyják.
16:15 Én pedig igazságban jelenek meg színed előtt; * megelégszem, mikor meg fog jelenni a te dicsőséged.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Psalmus 17(2-25) [3]
17:2 Díligam te, Dómine, fortitúdo mea: * Dóminus firmaméntum meum, et refúgium meum, et liberátor meus.
17:3 Deus meus adjútor meus, * et sperábo in eum.
17:3 Protéctor meus, et cornu salútis meæ, * et suscéptor meus.
17:4 Laudans invocábo Dóminum: * et ab inimícis meis salvus ero.
17:5 Circumdedérunt me dolóres mortis: * et torréntes iniquitátis conturbavérunt me.
17:6 Dolóres inférni circumdedérunt me: * præoccupavérunt me láquei mortis.
17:7 In tribulatióne mea invocávi Dóminum, * et ad Deum meum clamávi.
17:7 Et exaudívit de templo sancto suo vocem meam: * et clamor meus in conspéctu ejus, introívit in aures ejus.
17:8 Commóta est, et contrémuit terra: * fundaménta móntium conturbáta sunt, et commóta sunt, quóniam irátus est eis.
17:9 Ascéndit fumus in ira ejus: et ignis a fácie ejus exársit: * carbónes succénsi sunt ab eo.
17:10 Inclinávit cælos, et descéndit: * et calígo sub pédibus ejus.
17:11 Et ascéndit super Chérubim, et volávit: * volávit super pennas ventórum.
17:12 Et pósuit ténebras latíbulum suum, in circúitu ejus tabernáculum ejus: * tenebrósa aqua in núbibus áëris.
17:13 Præ fulgóre in conspéctu ejus nubes transiérunt, * grando et carbónes ignis.
17:14 Et intónuit de cælo Dóminus, et Altíssimus dedit vocem suam: * grando et carbónes ignis.
17:15 Et misit sagíttas suas, et dissipávit eos: * fúlgura multiplicávit, et conturbávit eos.
17:16 Et apparuérunt fontes aquárum, * et reveláta sunt fundaménta orbis terrárum:
17:16 Ab increpatióne tua, Dómine, * ab inspiratióne spíritus iræ tuæ.
17:17 Misit de summo, et accépit me: * et assúmpsit me de aquis multis.
17:18 Erípuit me de inimícis meis fortíssimis, et ab his qui odérunt me: * quóniam confortáti sunt super me.
17:19 Prævenérunt me in die afflictiónis meæ: * et factus est Dóminus protéctor meus.
17:20 Et edúxit me in latitúdinem: * salvum me fecit, quóniam vóluit me.
17:21 Et retríbuet mihi Dóminus secúndum justítiam meam: * et secúndum puritátem mánuum meárum retríbuet mihi:
17:22 Quia custodívi vias Dómini, * nec ímpie gessi a Deo meo.
17:23 Quóniam ómnia judícia ejus in conspéctu meo: * et justítias ejus non répuli a me.
17:24 Et ero immaculátus cum eo: * et observábo me ab iniquitáte mea.
17:25 Et retríbuet mihi Dóminus secúndum justítiam meam: * et secúndum puritátem mánuum meárum in conspéctu oculórum ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Lauréntius ingréssus est Martyr, et conféssus est nomen Dómini Jesu Christi.
Zsoltár 17(2-25) [3]
17:2 Szeretlek téged, Uram, én erősségem. * Az Úr az én erősségem, oltalmam és szabadítóm;
17:3 Istenem az én segítőm, * és benne bízom;
17:3 én oltalmazóm, és szabadulásom szarva * és pártfogóm.
17:4 Dicsérve segítségül hívom az Urat, * és ellenségeimtől megszabadulok.
17:5 Körülvettek engem a halál fájdalmai, * és a gonoszság árjai megháborítottak engem.
17:6 A pokol fájdalmai megkörnyeztek engem; * elővettek a halál tőrei.
17:7 Szorultságomban segítségül hívtam az Urat, * és az én Istenemhez kiáltottam:
17:7 és meghallgatá szómat az ő szent templomából; * és színe előtt való kiáltásom füleibe jutott.
17:8 Megindult és megrendült a föld, * a hegyek alapjai megrázkódtak és ingadoztak, mert haragudott rájuk.
17:9 Füst ment föl az ő haragjában, és tűz gyulladott orcájától; * a holtszenek meggyulladtak attól.
17:10 Meghajtotta az egeket, és leszállott; * és homály volt lábai alatt.
17:11 És a kerubok fölé ment, és szállott, * röpült a szelek szárnyain.
17:12 Rejtekévé tette a sötétséget, körüle sátorává * a sötétes vizet az ég felhőiben.
17:13 A színe előtti villogástól szakadoztak a felhők, * a jégeső és parázstűz.
17:14 És az Úr dörgött az égből, és a Fölséges szózatát adta, * jégesőt és parázstüzet.
17:15 És kibocsátá nyilait, és elszéleszté őket, * a villámokat megsokasította, és megzavará őket.
17:16 És meglátszottak a vizek forrásai, * s fölfedettek a földkerekség alapjai
17:16 A te dorgálásodtól, Uram, * a te haragod szelének fúvásától.
17:17 Elküldött a magasból, és felvőn engem, * és felvona engem a sok vízből.
17:18 Megmentett engem igen erős elleneimtől, és azoktól, kik engem gyűlöltek; * mert hatalmat vettek rajtam.
17:19 Megelőztek nyomorúságom napján; * és az Úr lőn oltalmam.
17:20 És kivezetett engem a térségre; * megszabadított, mert kedvelt engem.
17:21 És az Úr megfizet nekem igazságom szerint, * és kezeim tisztasága szerint fog jutalmazni engem;
17:22 Mert megőriztem az Úr utait, * és istentelenül nem cselekedtem Istenem ellen.
17:23 Mivel minden ítélete szemem előtt vagyon, * és az ő igazságát nem taszítottam el magamtól.
17:24 És ártatlan leszek előtte, * és őrizkedni fogok gonoszságomtól.
17:25 És az Úr megfizet nekem igazságom szerint, * és kezeim tisztasága szerint az ő szemei láttára.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Lawrence went in to be a martyr, and acknowledged the name of our Lord Jesus Christ.
Capitulum Versus {ex Psalterio secundum diem}
1 Tim. 1:17
Regi sæculórum immortáli et invisíbili, soli Deo honor et glória in sǽcula sæculórum. Amen.
R. Deo grátias.

V. Exsúrge, Christe, ádjuva nos.
R. Et líbera nos propter nomen tuum.
Capitulum Versus {a zsoltáros részből az adott napra}
1Tim 1:17
Az örökkévalóság halhatatlan és láthatatlan királyának, az egyedül való Istennek pedig tisztelet és dicsőség mindörökkön örökké. Ámen.
R. Istennek legyen hála.

V. Kelj fel, Krisztus, segíts meg minket.
R. És szabadíts meg a te nevedért.
Orationes
Kýrie, eléison. Christe, eléison. Kýrie, eléison.
« Pater Noster » dicitur secreto usque ad « Et ne nos indúcas in tentatiónem: »
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.

V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Dómine Deus omnípotens, qui ad princípium huius diéi nos perveníre fecísti: tua nos hódie salva virtúte; ut in hac die ad nullum declinémus peccátum, sed semper ad tuam justítiam faciéndam nostra procédant elóquia, dirigántur cogitatiónes et ópera.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
Imádságok
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.

V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Mindenható Isten, aki a mai napot megadtad nekünk, őrizz meg minket a te erőddel, hogy ne engedjünk a bűn kísértésének és mindig a te igazságod vezesse gondolatainkat és cselekedeteinket.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
Befejezés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
V. Áldjuk az Urat.
R. Istennek legyen hála.
Here Prime finishes; the rest is optional.
Here Prima finishes rest is optional
Martyrologium (anticip.)

Tértio Idus Augústi Luna vicésima nona Anno Dómini 2018

Romæ, inter duas Lauros, natális sancti Tiburtii Mártyris, qui, sub Júdice Fabiáno, in persecutióne Diocletiáni, cum Christum, nudis plantis super carbónes ardéntes ingréssus, majóri confiterétur constántia, duci in tértium ab Urbe milliárium atque ibídem gládio animadvérti jubétur.
Item Romæ sanctæ Susánnæ Vírginis, quæ, cum ex nóbili prosápia esset orta et beáti Caji Pontíficis neptis, martýrii palmam, témpore Diocletiáni, cápitis obtruncatióne proméruit.
Assísii, in Umbria, natális sanctæ Claræ Vírginis, primæ plantæ Páuperum Dominárum Ordinis Minórum; quam, vita et miráculis célebrem, Alexánder Papa Quartus in númerum sanctárum Vírginum rétulit. Ipsíus tamen festum sequénti die celebrátur.
Cománæ, in Ponto, sancti Alexándri Epíscopi, cognoménto Carbonárii, qui, ex philósopho disertíssimo eminéntem Christiánæ humilitátis sciéntiam adéptus, et a sancto Gregório Thaumatúrgo in thronum illíus Ecclésiæ sublimátus, non solum prædicatióne, sed étiam consummáto per ignem martýrio fuit illústris.
Eódem die pássio sanctórum Rufíni, Marsórum Epíscopi, et Sociórum ejus, sub Maximíno Imperatóre.
Apud Ebroicénses, in Gállia, sancti Tauríni Epíscopi, qui, a beáto Cleménte Papa ordinátus illíus civitátis Epíscopus, Evangélii prædicatióne Christiánam fidem propagávit, ac, multis pro ea suscéptis labóribus, miraculórum glória conspícuus obdormívit in Dómino.
Cameráci, in Gállia, sancti Gaugeríci, Epíscopi et Confessóris.
In província Valériæ sancti Equítii Abbátis, cujus sánctitas testimónio beáti Gregórii Papæ comprobátur.
Tudérti, in Umbria, sanctæ Dignæ Vírginis.
V. Et álibi aliórum plurimórum sanctórum Mártyrum et Confessórum, atque sanctárum Vírginum.
R. Deo grátias.

V. Pretiósa in conspéctu Dómini.
R. Mors Sanctórum ejus.
Sancta María et omnes Sancti intercédant pro nobis ad Dóminum, ut nos mereámur ab eo adjuvári et salvári, qui vivit et regnat in sǽcula sæculórum.
R. Amen.
Martyrologium (anticip.)

August 11th 2018, the 29th day of the Moon, were born into the better life:

At Rome, [in the year 286,] between the two Laurel trees, the holy martyr Tiburtius. In the persecution under the Emperor Diocletian the judge Fabian caused him to walk with bare feet upon burning coals, and as he confessed Christ all the more firmly, commanded him to be led to the third mile-stone outside the city, and there beheaded.
Likewise at Rome, [in the year 295,] the holy Virgin Susanna, a damsel of noble birth, a niece to blessed Pope Caius. She was beheaded in the time of the Emperor Diocletian, and so gained the palm of martyrdom.
At Comana, in Pontus, [in the year 250,] holy Alexander, Bishop of that city, surnamed the charcoal-burner. He was a most learned philosopher, who learnt to be eminent for humility as a Christian. He was raised by holy Gregory the wonder-worker to fill that see, and was illustrious not only for his preaching but because he suffered martyrdom by fire.
Upon the same day, under the Emperor Maximinus, [in the fourth century,] the holy martyr Rufinus, Bishop of the Marsi, and his Companions.
At Évreux, [in the fifth century,] the holy Confessor Taurinus, who was ordained [first] Bishop of that city by blessed Pope Clement. He spread the Christian faith by his preaching of the gospel, and after much labour for that end fell asleep in the Lord, famous for miracles.
At Cambrai, in Gaul, [in the year 614,] the holy Confessor Gaugeric [St. Géry], Bishop of that see.
In the province of Valeria, on the Danube, [about the year 540,] the holy Abbot Equitius, whose holiness is attested by the witness of blessed Pope Gregory.
At Todi, the holy Virgin Digna.
V. És mindenütt másutt szent vértanúk, hivallók és szüzek.
R. Istennek legyen hála.

V. Értékes az Úr szemében.
R. Szentjei halála.
Szűz Mária és Isten minden szentje, járjatok közben érettünk az Úrnál, hogy annak segítségével boldoguljunk, aki él és uralkodik mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
V. Deus in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Deus in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Deus in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Kýrie, eléison. Christe, eléison. Kýrie, eléison.
« Pater Noster » dicitur secreto usque ad « Et ne nos indúcas in tentatiónem: »
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
V. Réspice in servos tuos, Dómine, et in ópera tua, et dírige fílios eórum.
R. Et sit splendor Dómini Dei nostri super nos, et ópera mánuum nostrárum dírige super nos, et opus mánuum nostrárum dírige.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Orémus.
Dirígere et sanctificáre, régere et gubernáre dignáre, Dómine Deus, Rex cæli et terræ, hódie corda et córpora nostra, sensus, sermónes et actus nostros in lege tua, et in opéribus mandatórum tuórum: ut hic et in ætérnum, te auxiliánte, salvi et líberi esse mereámur, Salvátor mundi:
Qui vivis et regnas in sǽcula sæculórum.
R. Amen.
V. Istenem, jöjj segítségemre!
R. Uram, segíts meg engem!
V. Istenem, jöjj segítségemre!
R. Uram, segíts meg engem!
V. Istenem, jöjj segítségemre!
R. Uram, segíts meg engem!
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
V. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
R. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Könyörögjünk.
Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk.
Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
V. Iube, domne, benedícere.
Benedictio. Dies et actus nostros in sua pace dispónat Dóminus omnípotens. Amen.

Regula

Ex Régula Sancti Patri Nostri Benedícti. Caput 57: De artifícibus monastérii

Artífices si sunt in monastério cum omni humilitáte fáciant ipsas artes, si permíserit abbas. Quod si áliquis ex eis extóllitur pro sciéntiæ artis suæ, eo quod videátur áliquid conférre monastério, hic talis erigátur ab ipsa arte et dénuo per eam non tránseat, nisi forte humiliáto ei íterum abbas júbeat. Si quid vero ex opéribus artíficum venundándum est, vídeant ipsi per quorum manum transigéndam sint, ne áliquam fraudem præsúmant. Memoréntur semper Ananíæ et Safíræ, ne forte mortem quam illi in córpore pertulérunt, hanc isti vel omnes qui áliquam fraudem de rebus monastérii fécerint, in ánima patiántur. In ipsis autem prétiis non subrípiat avarítiæ malum, sed semper aliquántulum vílius detur quam ab áliis sæculáribus dari potest, ut in ómnibus glorificétur Deus.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.

Regula

The Rule of our Holy Father Benedict. Chapter 57: Concerning Artificers In the Monastery

Let artificers, if there are any in the monastery, with all humility work at their arts, if the abbot shall have given permission. But if any one of their number is puffed up by reason of his knowledge of his art, in that he seems to confer some favour upon the monastery, let such an one as this be removed from exercising that art and not engage in it anew unless by chance the abbot again order him to do so when he has become humble. And if any of the artificers’ work is to be sold, let those who are to effect the transaction see to it that they presume not to bring about any fraudulent act. Let them be mindful always of Ananias and Sapphira, lest haply the death which they incurred in the body they themselves and indeed all who shall have committed any fraud in regard to monastic property should suffer in the soul. And let not the evil of avarice creep in in the matter of the prices charged for the goods; but let them always be sold somewhat more cheaply than they can be sold by others who are seculars, that in all things God may be glorified.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
Lectio brevis {ex Proprio Sanctorum}
2 Cor 9:8-9
Potens est autem Deus omnem grátiam abundáre fácere in vobis, ut, in ómnibus semper omnem sufficiéntiam habéntes, abundétis in omne opus bonum, sicut scriptum est: Dispérsit, dedit paupéribus: justítia ejus manet in sǽculum sǽculi.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
Rövid olvasmány {a szentek saját officiumából}
2 Cor 9:8-9
Isten elég hatalmas ahhoz, hogy bőven megadjon nektek minden adományt, hogy mindig és minden tekintetben bőven ellátva készen legyetek minden jótettre. Az Írásban ezt olvassuk: Osztogat, adakozik a szegénynek, és jósága mindvégig megmarad.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
Commemorátio defunctórum
R.br. Commemorátio ómnium fratrum, familiárum Órdinis nostri, atque benefactórum nostrórum.
V. Requiéscant in pace.
R. Amen.

Psalmus 129 [4]
129:1 De profúndis clamávi ad te, Dómine: * Dómine, exáudi vocem meam:
129:2 Fiant aures tuæ intendéntes, * in vocem deprecatiónis meæ.
129:3 Si iniquitátes observáveris, Dómine: * Dómine, quis sustinébit?
129:4 Quia apud te propitiátio est: * et propter legem tuam sustínui te, Dómine.
129:5 Sustínuit ánima mea in verbo ejus: * sperávit ánima mea in Dómino.
129:6 A custódia matutína usque ad noctem: * speret Israël in Dómino.
129:7 Quia apud Dóminum misericórdia: * et copiósa apud eum redémptio.
129:8 Et ipse rédimet Israël, * ex ómnibus iniquitátibus ejus.
V. Réquiem ætérnam * dona eis, Dómine.
R. Et lux perpétua * lúceat eis.

V. A porta ínferi.
R. Érue, Dómine, ánimas eórum.
V. Requiéscant in pace.
R. Amen.

V. Dómine exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.

secunda 'Domine, exaudi' omittitur
Orémus.
Deus véniæ largítor et humánæ salútis amátor: quǽsumus cleméntiam tuam: ut nostræ congregatiónis fratres, propínquos et benefactóres, qui ex hoc sǽculo transiérunt, beáta María semper vírgine intercedénte cum ómnibus sanctis tuis ad perpétuæ beatitúdinis consórtium perveníre concédas.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.

V. Réquiem ætérnam dona eis Dómine.
R. Et lux perpétua lúceat eis.
V. Requiéscant in pace.
R. Amen.
Commemoration of departed
R.br. Megemlékezés testvéreinkről, rendünk barátairól es jótevőinkről.
V. Nyugodjanak békében.
R. Ámen.

Zsoltár 129 [4]
129:1 A mélységekből kiáltok, Uram, hozzád, * Uram, hallgasd meg az én szómat,
129:2 Legyenek füleid figyelmesek * az én könyörgésem szavára.
129:3 Ha a vétkeket figyelembe veszed, Uram, * Uram, ki állhat meg előtted?
129:4 De nálad vagyon a kegyelem, * és a te törvényedért reménylek benned, Uram.
129:5 Remél az én lelkem az ő igéjéért. * Az én lelkem az Úrban bízik.
129:6 A reggeli vigyázattól éjjelig * bízzék Izrael az Úrban;
129:7 Mert az Úrnál az irgalmasság, * és nála bőséges a megváltás.
129:8 És ő megszabadítja Izraelt * minden gonoszságából.
V. Adj, Uram, * örök nyugodalmat nekik.
R. És az örök világosság * fényeskedjék nekik.

V. From the gates of the grave.
R. Deliver their souls, O Lord!
V. Nyugodjanak békében.
R. Ámen.

V. Hear my prayer, O Lord.
R. And let my cry come unto thee.

hagyd ki a második 'Uram, hallgasd meg könyörgésemet'

V. Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik.
R. És az örök világosság fényeskedjék nekik.
V. Nyugodjanak békében.
R. Ámen.

Matutinum    Laudes
Prima    Tertia    Sexta    Nona
Vesperae    Completorium

Options    Sancta Missa    Ordo

Versions
Monastic
Tridentine 1570
Tridentine 1910
Divino Afflatu
Reduced 1955
Rubrics 1960
Ordo Praedicatorum
1960 Newcalendar
Language 2
Latin
Deutsch
English
Espanol
Francais
Italiano
Magyar
Polski
Portugues
Polski-Newer
Votive
hodie
Dedicatio
Defunctorum
Parvum B.M.V.

Versions      Credits      Download      Rubrics      Technical      Help