Feria Quarta infra Hebdomadam XIV post Octavam Pentecostes II. Septembris ~ IV. classis


Vespera    9-13-2017

Incipit
V. Deus in adiutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adiuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúia.
Kezdet
V. Istenem, jöjj segítségemre!
R. Uram, segíts meg engem!
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
Psalmi {Psalmi et antiphonæ ex Psalterio secundum diem}
Ant. Beáti omnes * qui timent Dóminum.
Psalmus 127 [1]
127:1 Beáti, omnes, qui timent Dóminum, * qui ámbulant in viis eius.
127:2 Labóres mánuum tuárum quia manducábis: * beátus es, et bene tibi erit.
127:3 Uxor tua sicut vitis abúndans, * in latéribus domus tuæ.
127:4 Fílii tui sicut novéllæ olivárum, * in circúitu mensæ tuæ.
127:5 Ecce, sic benedicétur homo, * qui timet Dóminum.
127:6 Benedícat tibi Dóminus ex Sion: * et vídeas bona Ierúsalem ómnibus diébus vitæ tuæ.
127:7 Et vídeas fílios filiórum tuórum, * pacem super Israël.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Beáti omnes * qui timent Dóminum.
Zsoltárok {Psalms and antiphons a zsoltáros részből az adott napra}
Ant. Boldogok * akik félik az Urat
Zsoltár 127 [1]
127:1 Boldogok mindnyájan, kik az Urat félik, * kik az ő utain járnak.
127:2 Mivel kezeid munkáját eszed, * boldog vagy, és jól lesz dolgod.
127:3 Feleséged, mint a termékeny szőlőtő, * házad falai között;
127:4 Fiaid, mint az olajfa sarjadékai * asztalod körül.
127:5 Íme így áldatik meg az ember, * ki az Urat féli.
127:6 Áldjon meg téged az Úr Sionból, * és lássad Jeruzsálem javait életed minden napjaiban;
127:7 és lássad fiaidnak fiait, * s a békességet Izraelen.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Boldogok * akik félik az Urat
Ant. Confundántur omnes * qui odérunt Sion.
Psalmus 128 [2]
128:1 Sæpe expugnavérunt me a iuventúte mea, * dicat nunc Israël.
128:2 Sæpe expugnavérunt me a iuventúte mea: * étenim non potuérunt mihi.
128:3 Supra dorsum meum fabricavérunt peccatóres: * prolongavérunt iniquitátem suam.
128:4 Dóminus iustus concídit cervíces peccatórum: * confundántur et convertántur retrórsum omnes, qui odérunt Sion.
128:5 Fiant sicut fœnum tectórum: * quod priúsquam evellátur, exáruit:
128:6 De quo non implévit manum suam qui metit, * et sinum suum qui manípulos cólligit.
128:7 Et non dixérunt qui præteríbant: Benedíctio Dómini super vos: * benedíximus vobis in nómine Dómini.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Confundántur omnes * qui odérunt Sion.
Ant. Valljanak szégyent * akik gyűlölik Siont
Zsoltár 128 [2]
128:1 Gyakorta ostromlottak engem ifjúságomtól; * mondja meg most Izrael,
128:2 Gyakorta ostromoltak engem ifjúságomtól: * de semmit sem tehettek nekem.
128:3 Hátamon kovácsoltak a bűnösök, * sokáig űzték gonoszságukat;
128:4 De az igaz Úr megtöré a bűnösök nyakát. * Szégyenüljenek meg és hátráljanak mindnyájan, kik Siont gyűlölik.
128:5 Legyenek, mint a háztetők füve, * mely mielőtt kiszaggattatnék, elszárad;
128:6 Mellyel az arató nem tölti meg kezét, * sem ölét a kévekötő,
128:7 és hol nem mondják az átmenők: Az Úr áldása legyen rajtatok, * áldunk titeket az Úr nevében.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Valljanak szégyent * akik gyűlölik Siont
Ant. De profúndis * clamávi ad te, Dómine.
Psalmus 129 [3]
129:1 De profundis clamávi ad te, Dómine: * Dómine, exáudi vocem meam:
129:2 Fiant aures tuæ intendéntes, * in vocem deprecatiónis meæ.
129:3 Si iniquitátes observáveris, Dómine: * Dómine, quis sustinébit?
129:4 Quia apud te propitiátio est: * et propter legem tuam sustínui te, Dómine.
129:5 Sustínuit ánima mea in verbo eius: * sperávit ánima mea in Dómino.
129:6 A custódia matutína usque ad noctem: * speret Israël in Dómino.
129:7 Quia apud Dóminum misericórdia: * et copiósa apud eum redémptio.
129:8 Et ipse rédimet Israël, * ex ómnibus iniquitátibus eius.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. De profúndis * clamávi ad te, Dómine.
Ant. A mélységből * kiáltok, Uram, hozzád
Zsoltár 129 [3]
129:1 A mélységekből kiáltok, Uram, hozzád, * Uram, hallgasd meg az én szómat,
129:2 Legyenek füleid figyelmesek * az én könyörgésem szavára.
129:3 Ha a vétkeket figyelembe veszed, Uram, * Uram, ki állhat meg előtted?
129:4 De nálad vagyon a kegyelem, * és a te törvényedért reménylek benned, Uram.
129:5 Remél az én lelkem az ő igéjéért. * Az én lelkem az Úrban bízik.
129:6 A reggeli vigyázattól éjjelig * bízzék Izrael az Úrban;
129:7 Mert az Úrnál az irgalmasság, * és nála bőséges a megváltás.
129:8 És ő megszabadítja Izraelt * minden gonoszságából.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. A mélységből * kiáltok, Uram, hozzád
Ant. Dómine, * non est exaltátum cor meum.
Psalmus 130 [4]
130:1 Dómine, non est exaltátum cor meum: * neque eláti sunt óculi mei.
130:2 Neque ambulávi in magnis: * neque in mirabílibus super me.
130:3 Si non humíliter sentiébam: * sed exaltávi ánimam meam:
130:4 Sicut ablactátus est super matre sua, * ita retribútio in ánima mea.
130:5 Speret Israël in Dómino, * ex hoc nunc et usque in sǽculum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Dómine, * non est exaltátum cor meum.
Ant. Uram * nem dölyfös a szívem,
Zsoltár 130 [4]
130:1 Uram, nem fuvalkodott föl az én szívem, * sem szemeim föl nem emelkedtek;
130:2 Sem nem jártam nagy * és fölöttem való csodálatos dolgokban.
130:3 Ha alázatosan nem gondolkodtam, * hanem fölmagasztaltam lelkemet,
130:4 Mint ki anyjától elválasztatott, * úgy legyen az én lelkemnek fizetése.
130:5 Bízzék Izrael az Úrban * mostantól és örökké.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Uram * nem dölyfös a szívem,
Ant. Elégit Dóminus * Sion in habitatiónem sibi.
Psalmus 131 [5]
131:1 Memento, Domine, David, * et omnis mansuetúdinis eius:
131:2 Sicut iurávit Dómino, * votum vovit Deo Iacob:
131:3 Si introíero in tabernáculum domus meæ, * si ascéndero in lectum strati mei:
131:4 Si dédero somnum óculis meis, * et pálpebris meis dormitatiónem:
131:5 Et réquiem tempóribus meis: donec invéniam locum Dómino, * tabernáculum Deo Iacob.
131:6 Ecce, audívimus eam in Éphrata: * invénimus eam in campis silvæ.
131:7 Introíbimus in tabernáculum eius: * adorábimus in loco, ubi stetérunt pedes eius.
131:8 Surge, Dómine, in réquiem tuam, * tu et arca sanctificatiónis tuæ.
131:9 Sacerdótes tui induántur iustítiam: * et sancti tui exsúltent.
131:10 Propter David, servum tuum, * non avértas fáciem Christi tui.
131:11 Iurávit Dóminus David veritátem, et non frustrábitur eam: * De fructu ventris tui ponam super sedem tuam.
131:12 Si custodíerint fílii tui testaméntum meum, * et testimónia mea hæc, quæ docébo eos:
131:13 Et fílii eórum usque in sǽculum, * sedébunt super sedem tuam.
131:14 Quóniam elégit Dóminus Sion: * elégit eam in habitatiónem sibi.
131:15 Hæc réquies mea in sǽculum sǽculi: * hic habitábo quóniam elégi eam.
131:16 Víduam eius benedícens benedícam: * páuperes eius saturábo pánibus.
131:17 Sacerdótes eius índuam salutári: * et sancti eius exsultatióne exsultábunt.
131:18 Illuc prodúcam cornu David, * parávi lucérnam Christo meo.
131:19 Inimícos eius índuam confusióne: * super ipsum autem efflorébit sanctificátio mea.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Elégit Dóminus * Sion in habitatiónem sibi.
Ant. Az Úr választotta Siont * lakóhelyéül
Zsoltár 131 [5]
131:1 Emlékezzél meg, Uram, Dávidról * és minden tűréséről,
131:2 Amint megesküdött az Úrnak, * fogadást fogadott Jákob Istenének:
131:3 Nem megyek be házam hajlékába, * nem hágok föl nyoszolyám ágyára;
131:4 álmot nem engedek szemeimnek, * és szempilláimnak szunnyadást,
131:5 és nyugovást halántékaimnak: * míg helyet nem találok az Úrnak, hajlékot Jákob Istenének.
131:6 Íme hallottunk róla Efratában; * föltaláltuk azt az erdő mezején.
131:7 Menjünk be az ő hajlékába, * imádkozzunk ama helyen, hol az ő lábai állanak.
131:8 Kelj föl, Uram, a te nyughelyedre, * te, és a te szentelésed szekrénye.
131:9 Papjaid öltözzenek igazságba, * és a te szentjeid örvendezzenek.
131:10 Dávidért, a te szolgádért, * ne utáld meg a te fölkented orcáját.
131:11 Igazat esküdött az Úr Dávidnak, és ezt nem másítja meg: * Tested gyümölcséből ültetek a te székedre.
131:12 Ha fiaid megtartják szövetségemet, * és e bizonyságaimat, melyekre megtanítom őket:
131:13 Azok fiai is örökké * a te székeden fognak ülni.
131:14 Mert az Úr választotta Siont, * lakhelyül választotta azt magának.
131:15 Ez az én nyughelyem mindörökkön-örökké; * itt fogok lakni, mert ezt választottam.
131:16 Özvegyeit áldva áldom meg, * és szegényeit megelégítem kenyérrel;
131:17 Papjait felöltöztetem üdvösséggel, * és szentjei örvendve fognak örvendeni.
131:18 Ott növesztek szarvat Dávidnak, * szövétneket gyújtok az én fölkentemnek.
131:19 Ellenségeit gyalázatba öltöztetem, * őrajta pedig virágzani fog az én megszentelésem.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Az Úr választotta Siont * lakóhelyéül
Capitulum Hymnus Versus {ex Psalterio secundum diem}
2 Cor 1:3-4
Benedíctus Deus, et Pater Dómini nostri Iesu Christi, Pater misericordiárum, et Deus totíus consolationis, qui consolátur nos in omni tribulatióne nostra.
R. Deo grátias.

Hymnus
Cæli Deus sanctíssime,
Qui lucidas mundi plagas
Candóre pingis ígneo,
Augens decóro lúmine:

Quarto die qui flámmeam
Dum solis accéndis rotam,
Lunæ minístras órdinem,
Vagósque cursus síderum:

Ut nóctibus, vel lúmini
Diremptiónis términum,
Primórdiis et ménsium
Signum dares notíssimum;

Expélle noctem córdium:
Abstérge sordes méntium:
Resólve culpæ vínculum:
Evérte moles críminum.

Præsta, Pater piíssime,
Patríque compar Únice,
Cum Spíritu Paráclito
Regnans per omne sǽculum.
Amen.

V. Dirigátur, Dómine, orátio mea.
R. Sicut incénsum in conspéctu tuo.
Olvasmány, himnusz, vers {a zsoltáros részből az adott napra}
2 Cor. 1, 3-4
Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és a minden vigasztalás Istene! Ő megvigasztal minket minden szomorúságunkban
R. Istennek legyen hála.

Himnusz
Egek szentséges Istene,
Ki tűzsugárral színezed
A föld világos tájait
S szépségül fényt lehelsz reá,

Ki felgyujtod negyed napon
A lángos napkorong tüzét,
S törvényes utat írsz a hold
S a kóbor csillagok elé,

Hogy napvilágot s éjszakát
Törvény mesgyéje messe szét,
És biztos jel hirdesse ki
A hónapoknak kezdetét:

Űzd el a szívek éjjelét,
Mosd le a lélek szennyesét,
Vedd le a vétek kötelét
S a bűntudat malomkövét.

Engedd meg ezt, kegyes Atya,
S Atyának mása, egy Fia,
S te Szentlélek, Vigasztaló,
Mindörökön uralkodó.
Ámen.

V. Imám szálljon feléd, Uram, mint a tömjén füstje
R. Kitárt kezem legyen esti áldozat!
Canticum: Magnificat {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. Respéxit Dóminus * humilitátem meam, et fecit in me magna, qui potens est.
(Canticum B. Mariæ Virginis * Luc. 1:46-55)
1:46 Magníficat * ánima mea Dóminum.
1:47 Et exsultávit spíritus meus: * in Deo, salutári meo.
1:48 Quia respéxit humilitátem ancíllæ suæ: * ecce enim ex hoc beátam me dicent omnes generatiónes.
1:49 Quia fecit mihi magna, qui potens est: * et sanctum nomen eius.
1:50 Et misericórdia eius, a progénie in progénies: * timéntibus eum.
1:51 Fecit poténtiam in bráchio suo: * dispérsit supérbos mente cordis sui.
1:52 Depósuit poténtes de sede: * et exaltávit húmiles.
1:53 Esuriéntes implévit bonis: * et dívites dimísit inánes.
1:54 Suscépit Israël púerum suum: * recordátus misericórdiæ suæ.
1:55 Sicut locútus est ad patres nostros: * Ábraham, et sémini eius in sǽcula.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Respéxit Dóminus * humilitátem meam, et fecit in me magna, qui potens est.
Magnificat kantikum {Antifóna az időszaki részből}
Ant. Rátekintett * szolgálója alázatosságára, nagyot tett velem a Hatalmas
(A Boldogságos Szűz Mária éneke * Lk 1:46-55)
1:46 Magasztalja * az én lelkem az Urat,
1:47 és örvendez lelkem * az én üdvözítő Istenemben.
1:48 Mert megtekintette szolgálójának alázatosságát; * íme mostantól boldognak hirdet engem minden nemzedék.
1:49 Mert nagy dolgokat cselekedett nekem a Hatalmas, * kinek szent az ő neve.
1:50 És az ő irgalmassága nemzedékről nemzedékre száll * az őt félőkön.
1:51 Hatalmas dolgot cselekedett az ő karjával, * elszélesztette a szívük szándékában kevélykedőket.
1:52 Levetette a hatalmasokat a fejedelmi székből, * és felmagasztalta az alázatosokat.
1:53 Az éhezőket betöltötte jókkal, * és a gazdagokat üresen bocsátá.
1:54 Oltalmába vette Izraelt, az ő szolgáját, * megemlékezvén irgalmasságáról;
1:55 amint szólott atyáinknak, * Ábrahámnak és az ő ivadékának örökre.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Rátekintett * szolgálója alázatosságára, nagyot tett velem a Hatalmas
Preces Feriales{omittitur}
Hétköznapi könyörgések{elmarad}
Oratio {ex Proprio de Tempore}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Custódi, Dómine, quǽsumus, Ecclésiam tuam propitiatióne perpétua: et quia sine te lábitur humána mortálitas; tuis semper auxíliis et abstrahátur a nóxiis et ad salutária dirigátur.
Per Dóminum nostrum Iesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.

Könyörgés {az időszaki részből}
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk
Keep, we beseech thee, O Lord, thy Church with thy perpetual mercy, and because the frailty of man without thee cannot but fall, keep us ever by thy help from all things hurtful, and lead us to all things profitable to our salvation.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.

Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Befejezés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
V. Áldjuk az Urat.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.

Matutinum    Laudes    Prima    Tertia
Sexta    Nona    Vesperae    Completorium

Versions
pre Trident Monastic
Trident 1570
Trident 1910
Divino Afflatu
Reduced 1955
Rubrics 1960
1960 Newcalendar
Mode
regular
seasonal
Language 2
Latin
Deutsch
English
Francais
Italiano
Magyar
Polski
Votive
hodie
Dedication
Defunctorum
Parvum B.M.V.

Options