108:1 (A karvezetőnek - Dávidtól, zsoltár.) Isten, akit dicsőítek, ne hallgass,
108:2 hisz az árulók gonosz szája tátog ellenem! Hazug nyelvvel beszélnek hozzám,
108:3 a gyűlölet szavával vesznek körül, s ok nélkül harcolnak ellenem.
108:4 Szeretetem jutalmául váddal illetnek, én azonban imádkozom.
108:5 A jót rosszal viszonozzák, szeretetem gyűlölettel.
108:6 Bérelj fel egy gonoszt ellene, vádlóul a jobb oldalára!
108:7 Bűnösként kerüljön ki az ítéletről, kérése ne találjon meghallgatásra!
108:8 Csak kevés napot hagyjanak neki osztályrészül, hivatalát nyerje el más,
108:9 fiai váljanak árvákká, felesége pedig özveggyé!
108:10 Fiai nyugtalan bolyongjanak és kolduljanak, űzzék ki őket elpusztult házukból!
108:11 Minden java legyen uzsorások zsákmánya, munkája gyümölcsét vigye el idegen.
108:12 Senki ne bánjon kímélettel vele, ne akadjon, aki könyörül árváin!
108:13 Törzse induljon pusztulásnak, a második nemzedékben szűnjék meg a neve!
108:14 Atyáinak bűnét ne feledjék, ősanyái vétkét le ne vezekeljék,
108:15 lebegjen az mindig az Úr előtt! Az Úr törölje el emlékét a földön!
108:16 Mivel senkin sem könyörült, üldözte a nyomorult és szegény embert, s a szenvedőnek életére tört.
108:17 Átkot akart, most érje utol őt, megvetette az áldást, most hagyja el.
108:18 Fedje el az átok, mint a köntös, hatoljon belsejébe, miként a víz, hassa át csontjait, mint az olaj!
108:19 Igen, úgy borítsa be, mint a ruha, mint az öv, amely mindig átfogja.
108:20 Ez legyen jutalma az Úrtól azoknak, akik vádolnak engem, akik gonoszul szólnak ellenem!
108:21 Te pedig, Uram, nevedért állj mellém, ments meg jóságodban és irgalmadban!
108:22 Hiszen nyomorult vagyok, elhagyatott, szívem bensőmben összeszorul.
108:23 Mint hanyatló árnyék, úgy fogyatkozom, leráznak engem is, mint a sáskát.
108:24 Térdem inog a böjtöléstől, húsom sorvad a soványságtól.
108:25 Gúny tárgya lettem számukra, csóválják fejüket, ha látnak.
108:26 Segíts rajtam, Uram, Istenem, irgalmadban ments meg engem!
108:27 Hadd tudják meg: a kezed volt az, te voltál, Uram, aki ezt művelte.
108:28 Hadd átkozzanak, csak te áldj meg. Valljanak szégyent, akik fölkelnek ellenem, csak a te szolgád vigadozzon.
108:29 Vádlóim öltözzenek gyalázatba, mint köntös borítsa őket a szégyen.
108:30 Vidám ajakkal dicsőítem az Urat, a sokaság közepette dicsérem.
108:31 Mivel melléje áll a szegénynek, hogy megmentse bíráitól.