6:1 (A karvezetőnek, húros hangszerre [8 hangon?] - Dávid zsoltára.)
6:2 Ne fenyíts haragodban, Uram, ne büntess neheztelésedben!
6:3 Könyörülj rajtam, Uram, mert gyönge vagyok, gyógyíts meg, hisz reszket minden tagom!
6:4 A lelkem mélyen megrendült. Uram, meddig késlekedel?
6:5 Fordulj felém, Uram, s mentsd meg életemet, irgalmasságodban szabadíts meg!
6:6 Hiszen a holtak közül ki gondol még rád, a holtak országában ki dicsőít téged?
6:7 Elfáradtam a sóhajtozásban, éjjelente sírástól nyirkos az ágyam, fekvőhelyem könnyel áztatom.
6:8 Szememet a gond homályosítja, s sok ellenségem miatt őszülök.
6:9 Távozzatok mind, ti ámítók, mert az Úr meghallotta hangos sírásomat,
6:10 az Úr meghallgatta kérésemet, az Úr elfogadta imádságomat.
6:11 Félelem szállja meg minden ellenségem, szégyenüljenek meg és meneküljenek, tüstént érje őket megszégyenülés!