68:1 (A karvezetőnek a Liliomok szerint - Dávidtól.)
68:2 Ments meg, Istenem, a víz már torkomig ér,
68:3 belesüllyedtem a mély iszapba, lábam nem talál talajt. A vizek mélyére kerültem, hullámok csapnak át felettem.
68:4 Elfáradtam a kiáltozásban, a torkom berekedt. Szemem elhomályosul, amíg Istenemre várakozom.
68:5 Többen vannak, mint fejemen a hajszál, akik ok nélkül gyűlölnek. Akik jogtalanul bántalmaznak, erősebbek, mint tagjaim. [Amit el sem vettem, azt kell visszaadnom.]
68:6 Istenem, ismered balgaságomat, vétségeim nincsenek rejtve előtted.
68:7 De ne miattam valljanak szégyent azok, akik benned remélnek, Seregek Ura! Ne miattam piruljanak, akik téged keresnek, Izrael Istene!
68:8 Hiszen miattad viseltem az átkot, szégyenpír födte arcomat.
68:9 Elidegenedtem testvéreimtől, anyám fiai szemében idegen lettem.
68:10 Mert a buzgóság emésztett házadért, s ha téged gyaláztak, rám hullt a gyalázat.
68:11 Böjtöléssel aláztam meg lelkem, s az is gyalázatommá változott.
68:12 Vezeklőruhát öltöttem magamra, s gúny tárgya lettem úgy is nekik.
68:13 A kapunál ülők ellenem beszélnek, a bor mellett is rólam énekelnek.
68:14 De én hozzád küldöm fohászomat, Uram, kegyelmed idején, Istenem. Nagy jóságodban hallgass meg, segíts rajtam hűséged szerint!
68:15 Húzz ki az iszapból, ne hagyj elsüllyedni, ments meg azoktól, kik ártani akarnak! Ments ki a vizek mélyéről engemet,
68:16 nehogy átcsapjon fölöttem az ár, s a mélység magába temessen, a szakadék szája zárjon be örökre!
68:17 Hallgass meg, Uram, hisz kegyelmed jóságos, irgalmad bőségében tekints reám!
68:18 Ne rejtsd el szolgád elől arcodat, bajban vagyok, hallgass meg mihamar!
68:19 Közeledj lelkemhez és szabadíts meg, ellenségeim miatt ments meg!
68:20 Ismered gyalázatomat, szemed előtt vannak mind, akik szorongatnak. Szívem megtört a gyalázattól,
68:21 Zavarom, szégyenem orvosolhatatlan. Vártam, hogy valaki megszán, de nem akadt senki, nem volt, aki megvigasztalt volna.
68:22 Ételembe epét kevertek, szomjúságomban ecettel itattak.
68:23 Asztaluk ezért váljék számukra csapdává, barátaiknak pedig szorító hurokká!
68:24 Homályosodjék el a szemük, ne lássanak, derekuk örökre veszítse erejét!
68:25 Áraszd ki rájuk méltatlankodásod, s haragodnak tüze eméssze meg őket!
68:26 Lakóhelyük váljék pusztasággá, senki ne tanyázzék többé sátraikban!
68:27 Hiszen azt üldözték, akit te vertél meg, akit megsebeztél, annak fokozták fájdalmát.
68:28 Tetézd meg bűnökkel eddigi vétküket, hogy ne számítsanak igaznak előtted!
68:29 Töröljék ki őket az élők könyvéből, ne legyenek beírva az igazakkal együtt!
68:30 Nyomorult vagyok, fájdalommal telve, segítséged oltalmazzon, Istenem!
68:31 Dicsőítem Isten nevét énekemben, ünnepi hálával magasztalom.
68:32 Ez jobban tetszik Istennek, mint az áldozati állat, jobban, mint az üsző, amelynek szarva és körme van.
68:33 A megalázottak látják és örülnek, nektek, kik keresitek az Istent, éledjen szívetek!
68:34 Mert az Úr meghallgatja a szegényeket, és foglyait nem nézi le.
68:35 Dicsőítse őt az ég és a föld, a tenger és minden, mi benne mozog!
68:36 Mert Isten lesz szabadítója Sionnak, újra fölépíti Júda városait. Ott laknak majd és bírják a földet,
68:37 szolgáinak fiai örökségül kapják. S azok laknak rajta, akik szeretik nevét.