70:1 Uram, hozzád menekülök, ne hagyj soha szégyent vallanom!
70:2 Igazságodban ments meg, szabadíts meg! Fordítsd felém füled és siess segítségemre!
70:3 Légy megmentő sziklám, erős váram! Valóban te vagy sziklám és váram.
70:4 Istenem, ments meg engem a gonoszok kezétől, a bűnösök és hatalmaskodók öklétől!
70:5 Mert te vagy, Istenem, bizodalmam, Uram, te vagy reményem ifjúságom óta.
70:6 Anyám méhétől fogva veled tartottam, anyám ölétől kezdve te voltál osztályrészem, mindig tebenned bizakodtam.
70:7 Csodálat tárgya lettem sokak szemében, hisz hatalmas gyámolom te vagy.
70:8 Szám tele volt dicséreteddel, egész nap tele dicsőítéseddel.
70:9 Öregkoromban se taszíts el magadtól, akkor se hagyj el, ha erőm elfogy!
70:10 Ellenségeim úgyis megszólnak, szemmel tartanak, ellenem beszélnek.
70:11 Azt mondják: Elhagyta az Úr, űzzétek, fogjátok el, hisz senki sincs már, aki pártját fogná!
70:12 Istenem, ne maradj távol tőlem, Uram, siess segítségemre!
70:13 Valljanak szégyent, kik vesztemre törnek, és pusztuljanak el! Akik bajt hoznak rám, azokat érje szégyen és gyalázat!
70:14 Én azonban mindig reménykedem, és mindennap gyarapítom dicséreted.
70:15 Szám hirdeti igazságosságodat, naphosszat segítségedet.
70:16 Eljövök az Úr erejében, és csak a te tetteidet dicsőítem.
70:17 Istenem, te tanítottál ifjúkorom óta, még ma is csodáidról emlékezem.
70:18 De öregkoromra, aggságomban se hagyj el, Istenem! Hadd hirdessem e nemzedéknek karodat, és minden utódomnak hatalmadat,
70:19 és igazságosságodat, Istenem, amely fölér az égig! Nagy dolgokat vittél véghez; ki olyan, mint te, Istenem?
70:20 Sok kemény terhet raktál rám, de újra életet adsz, és kiemelsz a földnek mélyéből.
70:21 Állítsd helyre híremet és engedd, hogy újra megvigasztalódjam.
70:22 S hűségedet, Uram, zeneszóval magasztalom, Izrael Szentje, hárfán játszom neked.
70:23 Ajkam örül, amikor neked énekelek, s lelkem ujjong, mert megváltottad.
70:24 Naphosszat áldja nyelvem igazságosságodat, mert szégyen érte s gyalázat azokat, akik vesztemet akarták!