[Rank]
Feria Quinta infra Hebdomadam IV in Quadragesima;;Feria major;;2

[Rule]
no Gloria
Suffragium=Sanctorum;Vivis;;
Super popul

[Lectio]
Olvasmány a Királyok második könyvéből
!2 Kgs 4:25-38
v. Így elment, s megérkezett Isten emberéhez a Kármel hegyére. Amikor Isten embere a távolból megpillantotta, így szólt szolgájához, Gechaszihoz: "De hisz ez a mi sunemi asszonyunk!  Rajta, fuss eléje és kérdezd meg tőle: Jól vagy? Jól van a férjed? Jól van a fiú?"  "Igen" - felelte. De mihelyt odaért Isten emberéhez a hegyre, átkarolta lábát. Gechaszi odalépett, hogy ellökje onnan. Az Isten embere azonban azt mondta: "Hagyd csak! Szomorú a lelke, s az Úr elrejtette előlem, nem tárta fel előttem."  Akkor az asszony így szólt: "Hát kértem én fiút uramtól? Nem azt mondtam inkább: Ne ébressz bennem csalóka reményeket?"  Erre így szólt Gechaszihoz: "Övezd fel derekadat, vedd kezedbe botomat, és menj el! Ha találkozol valakivel, ne köszöntsd, s ha valaki köszönt, ne viszonozd. Aztán tedd botomat a fiú arcára."  A fiú anyja azonban így szólt: "Úgy igaz, ahogy az Úr él és úgy igaz, amint te élsz: nem tágítok!" Erre elindult és követte.  Gechaszi azonban előrement és a fiú arcára tette a botot. De semmi nesz, semmi jele az életnek. Visszafordult hát, eléje ment és jelentette: "Nem ébredt fel a fiú!"  Amikor Elizeus belépett a házba, a fiú ott feküdt holtan az ágyán.  Bement, magára zárta az ajtót és az Úrhoz könyörgött.  Aztán fölment az ágyra és a fiúra borult, száját a szájára, szemét a szemére, kezét a kezére tette. S ahogy így ráborult, a fiú teste fölmelegedett.  Akkor fölállt és le-föl járkált a szobában, majd újra fölment és hétszer ráborult. Végül tüsszentett a fiú és kinyitotta a szemét.  Erre szólt Gechaszinak. Azt mondta neki: "Hívd ide sunemi asszonyunkat!" Az szólt neki, és az asszony be is ment hozzá.  Akkor azt mondta neki: "Vedd a fiadat!" Az eléje lépett, a lábához borult, s földig hajolt előtte. Aztán vette a fiát és kiment.  Elizeus visszatért Gilgalba. Éppen éhínség uralkodott az országban. Amikor a prófétatanítványok egyszer ott ültek előtte, szólt szolgájának: "Tégy fel egy nagy fazekat és főzz valami ételt a prófétatanítványoknak!" 

[Evangelium]
Evangélium + szent Lukács Evangélista kőnyvéből
!Luke 7:11-16
v. Történt, hogy Naim városába ment. Vele tartottak tanítványai és mások is igen sokan.  Amikor a város kapujához közeledett, egy halottat hoztak ki, egy özvegy asszony egyetlen fiát. Elég nagy tömeg kísérte a városból.  Amikor az Úr meglátta, megesett rajta a szíve és megszólította: "Ne sírj!"  Aztán odalépett a koporsóhoz, és amint megálltak, akik vitték, megérintette, s így szólt: "Ifjú, mondom neked, kelj föl!"  A halott felült, és elkezdett beszélni. Ekkor átadta anyjának.  Mindnyájukat elfogta a félelem, és magasztalták Istent ezekkel a szavakkal: "Nagy prófétánk támadt", és: "Meglátogatta népét az Isten."