[Rank]
Feria Quinta in Coena Domini;;Feria privilegiata Duplex I classis;;7

[Rule]
Gloria
Prefatio=Quad5
Communicantes
Post Missam
Maundi
Ter miserere
no Pax
no Qui dixisti
Benedicamus Domino
no Benedictio
no Ultima Evangelium

[Lectio]
Olvasmány szent Pál apostol Korintusiakhoz irott első leveléből
!1 Cor 11:20-32.
v. Amikor ugyanis egybegyűltök, már nem az Úr vacsoráját eszitek,  hiszen étkezéskor ki-ki a saját vacsoráját veszi elő, hogy elfogyassza, s az egyik éhen marad, a másik pedig dőzsöl.  Nincs otthonotok evésre-ivásra? Vagy megvetitek Isten egyházát, és megszégyenítitek a szegényeket? Mit mondjak nektek? Dicsérjelek? Ezért nem dicsérlek benneteket.  Én ugyanis az Úrtól kaptam, amit közöltem is veletek: Urunk Jézus elárulásának éjszakáján fogta a kenyeret,  hálát adott, megtörte, és így szólt: "Vegyétek és egyétek, ez az én testem értetek. Ezt tegyétek az én emlékezetemre."  Ugyanígy vacsora után fogta a kelyhet, és így szólt: "Ez a kehely az új szövetség az én véremben. Ezt tegyétek, valahányszor isztok belőle, az én emlékezetemre."  Valahányszor ugyanis e kenyeret eszitek, és e kehelyből isztok, az Úr halálát hirdetitek, amíg el nem jön.  Ezért aki méltatlanul eszi a kenyeret vagy issza az Úr kelyhét, az Úr teste és vére ellen vét.  Tehát vizsgálja meg magát mindenki, s csak úgy egyék a kenyérből és igyék a kehelyből,  mert aki csak eszik és iszik anélkül, hogy megkülönböztetné az Úr testét, saját ítéletét eszi és issza.  Ezért sokan gyöngék és betegek közületek, többen pedig meghaltak.  Ha megítélnénk magunkat, nem vonnánk magunkra ítéletet.  Ha azonban az Úr ítél meg bennünket, az fenyítésünkre szolgál, hogy ezzel a világgal együtt el ne kárhozzunk. 

[Evangelium]
Evangélium szent János Apostol kőnyvéből
!Joann 13:1-15
v. Húsvét ünnepe előtt történt: Jézus tudta, hogy elérkezett az óra, amikor a világból vissza kell térnie az Atyához, mivel szerette övéit, akik a világban maradtak, mindvégig szerette.  Vacsora közben történt, amikor a sátán már fölébresztette az áruló Júdásnak, Simon fiának szívében a gondolatot, hogy árulja el.  Jézus tudta, hogy az Atya mindent a kezébe adott, s hogy Istentől jött és Istenhez tér vissza.  Mégis fölkelt a vacsora mellől, levetette felsőruháját, fogott egy vászonkendőt, és maga elé kötötte.  Aztán vizet öntött egy mosdótálba, majd hozzáfogott, hogy sorra megmossa, s a derekára kötött kendővel megtörölje tanítványainak a lábát.  Amikor Simon Péterhez ért, az tiltakozott: "Uram, te akarod megmosni az én lábamat?!"  Jézus így válaszolt: "Most még nem érted, amit teszek, de később majd megérted."  Péter tovább tiltakozott: "Az én lábamat ugyan meg nem mosod soha!" "Ha nem moslak meg - felelte Jézus -, nem lehetsz közösségben velem."  Akkor, Uram, ne csak a lábamat, hanem a fejemet és a kezemet is!" - mondta Simon Péter.  De Jézus ezt felelte: "Aki megfürdött, annak csak a lábát kell megmosni, s akkor egészen tiszta lesz. Ti tiszták vagytok, de nem mindnyájan."  Tudta, hogy ki árulja el, azért mondta: "Nem vagytok mindnyájan tiszták."  Amikor megmosta lábukat, fölvette felsőruháját, újra asztalhoz ült és így szólt hozzájuk: "Tudjátok, mit tettem veletek?  Ti Mesternek és Úrnak hívtok, s jól teszitek, mert az vagyok.  Ha tehát én, az Úr és Mester megmostam lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát.  Példát adtam, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.