Incipit
℣. Deus ✠ in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Laus tibi, Dómine, Rex ætérnæ glóriæ.
|
Kezdet
℣. Istenem, ✠ jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Dicséret neked Urunk, örök dicsőség királya.
|
Psalmi {Psalmi et antiphonæ ex Psalterio secundum diem}
Ant. Nos qui vívimus, * benedícimus Dómino.
Psalmus 113 [1]
113:1 In éxitu Israël de Ægýpto, * domus Iacob de pópulo bárbaro:
113:2 Facta est Iudǽa sanctificátio eius, * Israël potéstas eius.
113:3 Mare vidit, et fugit: * Iordánis convérsus est retrórsum.
113:4 Montes exsultavérunt ut aríetes, * et colles sicut agni óvium.
113:5 Quid est tibi, mare, quod fugísti: * et tu, Iordánis, quia convérsus es retrórsum?
113:6 Montes, exsultástis sicut aríetes, * et colles, sicut agni óvium.
113:7 A fácie Dómini mota est terra, * a fácie Dei Iacob.
113:8 Qui convértit petram in stagna aquárum, * et rupem in fontes aquárum.
113:9 Non nobis, Dómine, non nobis: * sed nómini tuo da glóriam.
113:10 Super misericórdia tua, et veritáte tua: * nequándo dicant gentes: Ubi est Deus eórum?
113:11 Deus autem noster in cælo: * ómnia quæcúmque vóluit, fecit.
113:12 Simulácra géntium argéntum, et aurum, * ópera mánuum hóminum.
113:13 Os habent, et non loquéntur: * óculos habent, et non vidébunt.
113:14 Aures habent, et non áudient: * nares habent, et non odorábunt.
113:15 Manus habent, et non palpábunt: pedes habent, et non ambulábunt: * non clamábunt in gútture suo.
113:16 Símiles illis fiant qui fáciunt ea: * et omnes qui confídunt in eis.
113:17 Domus Israël sperávit in Dómino: * adiútor eórum et protéctor eórum est,
113:18 Domus Aaron sperávit in Dómino: * adiútor eórum et protéctor eórum est,
113:19 Qui timent Dóminum, speravérunt in Dómino: * adiútor eórum et protéctor eórum est.
113:20 Dóminus memor fuit nostri: * et benedíxit nobis:
113:20 Benedíxit dómui Israël: * benedíxit dómui Aaron.
113:21 Benedíxit ómnibus, qui timent Dóminum, * pusíllis cum maióribus.
113:22 Adíciat Dóminus super vos: * super vos, et super fílios vestros.
113:23 Benedícti vos a Dómino, * qui fecit cælum, et terram.
113:24 Cælum cæli Dómino: * terram autem dedit fíliis hóminum.
113:25 Non mórtui laudábunt te, Dómine: * neque omnes, qui descéndunt in inférnum.
113:26 Sed nos qui vívimus, benedícimus Dómino, * ex hoc nunc et usque in sǽculum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Nos qui vívimus, benedícimus Dómino.
|
Zsoltárok {Psalms and antiphons a zsoltáros részből az adott napra}
Ant. But we that live * bless the Lord.
Zsoltár 113 [1]
113:1 Kijövén Izrael Egyiptomból, * Jákob háza az idegen nép közül,
113:2 Lőn Júdea az ő szent helyévé, * Izrael az ő birodalmává.
113:3 A tenger látta ezt, és futott; * a Jordán visszafordult.
113:4 A hegyek szökdeltek, mint a kosok, * és a halmok, mint a juhok bárányai.
113:5 Mi lelt téged, tenger, hogy futottál? * És téged, Jordán, hogy visszafordultál?
113:6 És titeket, hegyek, hogy szökdeltetek, mint a kosok, * és ti, halmok, mint a juhok bárányai?
113:7 Az Úr színe előtt megrendült a föld, * Jákob Istene előtt.
113:8 Ki a sziklát tavakká változtatta, * és a kőszirtet vízforrásokká.
113:9 Ne nekünk, Uram, ne nekünk, * hanem a te nevednek adj dicsőséget,
113:10 A te irgalmad és igazságod miatt, * nehogy valaha mondják a pogányok: Hol vagyon az ő Istenük?
113:11 Mert a mi Istenünk a mennyben vagyon; * amit akar, mindent végbevisz.
113:12 A pogányok bálványai ezüst és arany, * emberi kezek alkotásai.
113:13 Szájuk vagyon, és nem szólnak; * szemük vagyon, és nem látnak.
113:14 Fülük vagyon, és nem hallanak; * orruk vagyon, és nem szagolnak.
113:15 Kezeik vannak, és nem tapintanak; lábaik vannak, és nem járnak; * nem kiáltanak torkukkal.
113:16 Hasonlók legyenek hozzájuk, kik azokat csinálják, * és mind, kik azokban bíznak.
113:17 Izrael háza az Úrban bízik; * ő segítőjük és oltalmazójuk.
113:18 Áron háza az Úrban bízik; * ő segítőjük és oltalmazójuk.
113:19 Kik az Urat félik, az Úrban bíznak; * ő segítőjük és oltalmazójuk.
113:20 Az Úr megemlékezett rólunk, * és megáldott minket;
113:20 Megáldotta Izrael házát, * megáldotta Áron házát.
113:21 Megáldotta mind, kik félik az Urat, * a kicsinyeket a nagyokkal.
113:22 Gyarapítson az Úr titeket, * titeket és fiaitokat.
113:23 Áldottak legyetek ti az Úrtól, * ki a mennyet és földet teremtette.
113:24 Az egek ege az Úré; * a földet pedig az emberek fiainak adta.
113:25 Nem a holtak dicsérnek téged, Uram, * sem azok, kik a föld alá szállanak.
113:26 Hanem mi, kik élünk, áldjuk az Urat, * mostantól és mindörökké.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. But we that live bless the Lord.
|
Ant. Inclinávit * Dóminus aurem suam mihi.
Psalmus 114 [2]
114:1 Diléxi, quóniam exáudiet Dóminus * vocem oratiónis meæ.
114:2 Quia inclinávit aurem suam mihi: * et in diébus meis invocábo.
114:3 Circumdedérunt me dolóres mortis: * et perícula inférni invenérunt me.
114:4 Tribulatiónem et dolórem invéni: * et nomen Dómini invocávi.
114:5 O Dómine, líbera ánimam meam: * miséricors Dóminus, et iustus, et Deus noster miserétur.
114:6 Custódiens párvulos Dóminus: * humiliátus sum, et liberávit me.
114:7 Convértere, ánima mea, in réquiem tuam: * quia Dóminus benefécit tibi.
114:8 Quia erípuit ánimam meam de morte: * óculos meos a lácrimis, pedes meos a lapsu.
114:9 Placébo Dómino * in regióne vivórum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Inclinávit Dóminus aurem suam mihi.
|
Ant. The Lord hath inclined * his ear unto me.
Zsoltár 114 [2]
114:1 Szeretem, mert az Úr meghallgatta * könyörgésem szavát;
114:2 Mert hozzám hajtotta fülét, * azért segítségül hívom őt napjaimban.
114:3 Körülvettek engem a halál gyötrelmei; * és a pokol veszedelmei elértek engem;
114:4 Szorongatást és fájdalmat találtam; * és az Úr nevét segítségül hívtam:
114:5 Ó Uram, szabadítsd meg az én lelkemet. * Irgalmas az Úr és igaz; könyörül a mi Istenünk.
114:6 A kicsinyek megőrizője az Úr; * én megaláztattam, és megszabadított engem.
114:7 Térj vissza nyugalmadba, én lelkem, * mert az Úr jót tett veled;
114:8 Mert megmentette lelkemet a haláltól, * szemeimet a könnyhullatástól, lábaimat az eséstől.
114:9 Kedves leszek az Úr előtt * az élők tartományában.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. The Lord hath inclined his ear unto me.
|
Ant. Crédidi, * propter quod locútus sum. ‡
Psalmus 115 [3]
115:1 Crédidi, propter quod locútus sum: * ‡ ego autem humiliátus sum nimis.
115:2 Ego dixi in excéssu meo: * Omnis homo mendax.
115:3 Quid retríbuam Dómino, * pro ómnibus, quæ retríbuit mihi?
115:4 Cálicem salutáris accípiam: * et nomen Dómini invocábo.
115:5 Vota mea Dómino reddam coram omni pópulo eius: * pretiósa in conspéctu Dómini mors sanctórum eius:
115:7 O Dómine, quia ego servus tuus: * ego servus tuus, et fílius ancíllæ tuæ.
115:8 Dirupísti víncula mea: * tibi sacrificábo hóstiam laudis, et nomen Dómini invocábo.
115:9 Vota mea Dómino reddam in conspéctu omnis pópuli eius: * in átriis domus Dómini, in médio tui, Ierúsalem.
|
Ant. I have believed * therefore have I spoken.
Zsoltár 115 [3]
115:1 Hittem, s azért szólottam; * de igen megaláztattam.
115:2 Mondtam elkeseredésemben: * Minden ember hazug.
115:3 Mit adjak vissza az Úrnak * mindazokért, miket nekem adott?
115:4 Az üdvösség kelyhét veszem, * és az Úr nevét segítségül hívom.
115:5 Fogadásaimat az Úrnak teljesítem az ő egész népe előtt. * Drágalátos az Úr színe előtt az ő szentjei halála.
115:7 Ó Uram, mert én a te szolgád, * én a te szolgád, és szolgálód fia vagyok;
115:8 Szétszakasztottad köteleimet. * Neked áldozok dicséretáldozattal, és az Úr nevét segítségül hívom.
115:9 Fogadásaimat az Úrnak teljesítem az ő egész népének színe előtt, * az Úr házának tornácaiban, közepetted, Jeruzsálem.
|
Psalmus 116 [4]
116:1 Laudáte Dóminum, omnes gentes: * laudáte eum, omnes pópuli:
116:2 Quóniam confirmáta est super nos misericórdia eius: * et véritas Dómini manet in ætérnum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Crédidi, propter quod locútus sum.
|
Zsoltár 116 [4]
116:1 Dicsérjétek az Urat, minden nemzetek, * dicsérjétek őt, minden népek;
116:2 Mert megerősödött rajtunk az ő irgalmassága, * és az Úr igaz volta mindörökké megmarad.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. I have believed therefore have I spoken.
|
Ant. Sæpe * expugnavérunt me a iuventúte mea. ‡
Psalmus 128 [5]
128:1 Sæpe expugnavérunt me a iuventúte mea, * ‡ dicat nunc Israël.
128:2 Sæpe expugnavérunt me a iuventúte mea: * étenim non potuérunt mihi.
128:3 Supra dorsum meum fabricavérunt peccatóres: * prolongavérunt iniquitátem suam.
128:4 Dóminus iustus concídit cervíces peccatórum: * confundántur et convertántur retrórsum omnes, qui odérunt Sion.
128:6 Fiant sicut fænum tectórum: * quod priúsquam evellátur, exáruit:
128:7 De quo non implévit manum suam qui metit, * et sinum suum qui manípulos cólligit.
128:8 Et non dixérunt qui præteríbant: Benedíctio Dómini super vos: * benedíximus vobis in nómine Dómini.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Sæpe expugnavérunt me a iuventúte mea.
|
Ant. Often * have they fought against me from my youth.
Zsoltár 128 [5]
128:1 Gyakorta ostromlottak engem ifjúságomtól; * mondja meg most Izrael,
128:2 Gyakorta ostromoltak engem ifjúságomtól: * de semmit sem tehettek nekem.
128:3 Hátamon kovácsoltak a bűnösök, * sokáig űzték gonoszságukat;
128:4 De az igaz Úr megtöré a bűnösök nyakát. * Szégyenüljenek meg és hátráljanak mindnyájan, kik Siont gyűlölik.
128:6 Legyenek, mint a háztetők füve, * mely mielőtt kiszaggattatnék, elszárad;
128:7 Mellyel az arató nem tölti meg kezét, * sem ölét a kévekötő,
128:8 és hol nem mondják az átmenők: Az Úr áldása legyen rajtatok, * áldunk titeket az Úr nevében.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Often have they fought against me from my youth.
|
Capitulum Responsorium Hymnus Versus {ex Psalterio secundum diem}
Ier 11:20
Tu autem, Dómine Sábaoth, qui iúdicas iuste, et probas renes et corda, vídeam ultiónem tuam ex eis: tibi enim revelávi causam meam, Dómine, Deus meus.
℟. Deo grátias.
℟.br. De ore leónis * líbera me, Dómine.
℟. De ore leónis * líbera me, Dómine.
℣. Et a córnibus unicórnium humilitátem meam.
℟. Líbera me, Dómine.
℟. De ore leónis * líbera me, Dómine.
Hymnus
Vexílla Regis pródeunt:
Fulget Crucis mystérium,
Quo carne carnis Cónditor
Suspénsus est patíbulo.
Quo vulnerátus ínsuper
Mucróne diro lánceæ,
Ut nos laváret crímine,
Manávit unda et sánguine.
Impléta sunt quæ cóncinit
David fidéli cármine,
Dicens: In natiónibus
Regnávit a ligno Deus.
Arbor decóra et fúlgida,
Ornáta Regis púrpura,
Elécta digno stípite
Tam sancta membra tángere.
Beáta, cuius bráchiis
Sæcli pepéndit prétium,
Statéra facta córporis,
Prædámque tulit tártari.
Sequens stropha dicitur flexis genibus.
O Crux, ave, spes única,
Hoc Passiónis témpore
Auge piis iustítiam,
Reísque dona véniam.
Te summa, Deus, Trínitas,
Colláudet omnis spíritus:
Quos per Crucis mystérium
Salvas, rege per sǽcula.
Amen.
℣. Éripe me, Dómine, ab hómine malo.
℟. A viro iníquo éripe me.
|
Chapter Responsory Hymn Verse {a zsoltáros részből az adott napra}
Jer 11:20
Te pedig, seregek Ura! ki igazán itélsz, és vizsgálod a veséket és szíveket, hagyd látnom rajtok boszúállásodat; mert neked jelentettem ki ügyemet, Uram, Istenem.
℟. Istennek legyen hála.
℟.br. From the lion's mouth, * O Lord, Save me.
℟. From the lion's mouth, * O Lord, Save me.
℣. And my lowness from the horns of the unicorns.
℟. O Lord. save me.
℟. From the lion's mouth, * O Lord, Save me.
Himnusz
Királyi zászló jár elől,
Keresztfa titka tündököl,
Melyen az élet halni szállt
S megtörte holta a halált.
Kegyetlen lándzsa verte át
Gonosz vasával oldalát.
S mely szennyet, vétket eltörölt:
Belőle víz és vér ömölt.
Az ősi jóslat itt betelt,
Mit a hű Dávid énekelt:
Az Úr, halljátok, nemzetek!
Kereszten trónol köztetek''
Rajtad tündöklik, drága fa,
Királyi vérnek bíbora.
Ő választott jeles faág,
Ki szent testét karoltad át!
Világ bűnének zálogát
Te hordoztad, te boldog ág.
Az ellenség gonosz fejét
Megváltónk rajtad zúzta szét.
Kereszt, üdvözlégy, egy remény,
A szenvedés ez ünnepén.
Kérünk, kegyelmet adj nekünk,
Add vétkünkért vezeklenünk.
Szentháromság, dicsérjenek,
Üdvösség kútja, mindenek.
Legyen győzelmünk, add meg ezt,
A diadalmas szent kereszt.
Ámen
℣. Ments meg elleneimtől, Istenem
℟. Védelmezz azoktól, akik fölkelnek ellenem
|
Canticum Magnificat {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. Non habéres * in me potestátem, nisi désuper tibi datum fuísset.
Canticum B. Mariæ Virginis
Luc. 1:46-55
1:46 Magníficat ✠ * ánima mea Dóminum.
1:47 Et exsultávit spíritus meus: * in Deo, salutári meo.
1:48 Quia respéxit humilitátem ancíllæ suæ: * ecce enim ex hoc beátam me dicent omnes generatiónes.
1:49 Quia fecit mihi magna qui potens est: * et sanctum nomen eius.
1:50 Et misericórdia eius, a progénie in progénies: * timéntibus eum.
1:51 Fecit poténtiam in brácchio suo: * dispérsit supérbos mente cordis sui.
1:52 Depósuit poténtes de sede: * et exaltávit húmiles.
1:53 Esuriéntes implévit bonis: * et dívites dimísit inánes.
1:54 Suscépit Israël púerum suum: * recordátus misericórdiæ suæ.
1:55 Sicut locútus est ad patres nostros: * Ábraham, et sémini eius in sǽcula.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Non habéres in me potestátem, nisi désuper tibi datum fuísset.
|
Magnificat kantikum {Antifóna az időszaki részből}
Ant. Thou couldest have no power * at all against Me, except it were given thee from above.
A Boldogságos Szűz Mária éneke
Lk 1:46-55
1:46 Magasztalja ✠ * az én lelkem az Urat,
1:47 és örvendez lelkem * az én üdvözítő Istenemben.
1:48 Mert megtekintette szolgálójának alázatosságát; * íme mostantól boldognak hirdet engem minden nemzedék.
1:49 Mert nagy dolgokat cselekedett nekem a Hatalmas, * kinek szent az ő neve.
1:50 És az ő irgalmassága nemzedékről nemzedékre száll * az őt félőkön.
1:51 Hatalmas dolgot cselekedett az ő karjával, * elszélesztette a szívük szándékában kevélykedőket.
1:52 Levetette a hatalmasokat a fejedelmi székből, * és felmagasztalta az alázatosokat.
1:53 Az éhezőket betöltötte jókkal, * és a gazdagokat üresen bocsátá.
1:54 Oltalmába vette Izraelt, az ő szolgáját, * megemlékezvén irgalmasságáról;
1:55 Amint szólott atyáinknak, * Ábrahámnak és az ő ivadékának örökre.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Thou couldest have no power at all against Me, except it were given thee from above.
|
Oratio {ex Proprio de Tempore}
Kýrie, eléison. Christe, eléison. Kýrie, eléison.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum cotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
℣. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
℟. Sed líbera nos a malo.
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Adiuva nos, Deus, salutáris noster: et ad benefícia recolénda, quibus nos instauráre dignátus es, tríbue veníre gaudéntes.
Per Dóminum nostrum Iesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
Könyörgés {az időszaki részből}
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
℣. És ne vígy minket kísértésbe,
℟. De szabadíts meg a gonosztól.
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Help us, O God of our salvation, and grant us grace to draw near with joy to the memorial of thy great mercies whereby Thou wast pleased to make us new creatures.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
Conclusio
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
℣. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
Si descendendum sit a choro, concluditur dicendo.
℣. Divínum auxílium ✠ máneat semper nobíscum.
℟. Et cum frátribus nostris abséntibus. Amen.
|
Befejezés
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
℣. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.
℣. Az Isten áldása ✠ maradjon mindig velünk.
℟. És távollévő testvéreinkkel. Ámen.
|