Feria V infra Hebdomadam I post Epiphaniam ~ IV. classis


Ad Vesperas    1-14-2021

Incipit
V. Deus in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúja.
Kezdet
V. Istenem, jöjj segítségemre!
R. Uram, segíts meg engem!
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
Psalmi {Psalmi et antiphonæ ex Psalterio secundum diem}
Ant. Dómine, * probásti me, et cognovísti me.
Psalmus 138(1-10) [1]
138:1 Dómine, probásti me, et cognovísti me: * tu cognovísti sessiónem meam, et resurrectiónem meam.
138:3 Intellexísti cogitatiónes meas de longe: * sémitam meam, et funículum meum investigásti.
138:4 Et omnes vias meas prævidísti: * quia non est sermo in lingua mea.
138:5 Ecce, Dómine, tu cognovísti ómnia novíssima, et antíqua: * tu formásti me, et posuísti super me manum tuam.
138:6 Mirábilis facta est sciéntia tua ex me: * confortáta est, et non pótero ad eam.
138:7 Quo ibo a spíritu tuo? * et quo a fácie tua fúgiam?
138:8 Si ascéndero in cælum, tu illic es: * si descéndero in inférnum, ades.
138:9 Si súmpsero pennas meas dilúculo, * et habitávero in extrémis maris:
138:10 Étenim illuc manus tua dedúcet me: * et tenébit me déxtera tua.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Zsoltárok {Psalms and antiphons a zsoltáros részből az adott napra}
Ant. O Lord * thou hast proved me, and known me.
Zsoltár 138(1-10) [1]
138:1 Uram, te megvizsgáltál engem, és ismersz engem; * te ismered fektemet és keltemet.
138:3 Megérted távolról az én gondolataimat; * ösvényemet és nyughelyemet megvizsgáltad.
138:4 És minden utamat eleve megláttad; * még nincs is a szó nyelvemen,
138:5 íme, Uram, te tudsz mindent, a legújabbakat és régieket; * te alkottál engem, és rámtevéd a te kezedet.
138:6 Csodálatos előttem ezen tudásod; * igen magas, és nem érhetem föl azt.
138:7 Hova menjek a te lelked elől? * És hova fussak színed elől?
138:8 Ha fölmegyek az égbe, te ott vagy; * ha leszállok a pokolba, jelen vagy.
138:9 Ha szárnyaimul veszem is a hajnalt, * és a tenger végső határain lakom:
138:10 Oda is a te kezed visz engem, * és jobbod tart engem.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Psalmus 138(11-24) [2]
138:11 Et dixi: Fórsitan ténebræ conculcábunt me: * et nox illuminátio mea in delíciis meis.
138:12 Quia ténebræ non obscurabúntur a te, et nox sicut dies illuminábitur: * sicut ténebræ ejus, ita et lumen ejus.
138:13 Quia tu possedísti renes meos: * suscepísti me de útero matris meæ.
138:14 Confitébor tibi quia terribíliter magnificátus es: * mirabília ópera tua, et ánima mea cognóscit nimis.
138:15 Non est occultátum os meum a te, quod fecísti in occúlto: * et substántia mea in inferióribus terræ.
138:16 Imperféctum meum vidérunt óculi tui, et in libro tuo omnes scribéntur: * dies formabúntur, et nemo in eis.
138:17 Mihi autem nimis honorificáti sunt amíci tui, Deus: * nimis confortátus est principátus eórum.
138:18 Dinumerábo eos, et super arénam multiplicabúntur: * exsurréxi, et adhuc sum tecum.
138:19 Si occíderis, Deus, peccatóres: * viri sánguinum, declináte a me:
138:20 Quia dícitis in cogitatióne: * Accípient in vanitáte civitátes tuas.
138:21 Nonne qui odérunt te, Dómine, óderam? * et super inimícos tuos tabescébam?
138:22 Perfécto ódio óderam illos: * et inimíci facti sunt mihi.
138:23 Proba me, Deus, et scito cor meum: * intérroga me, et cognósce sémitas meas.
138:24 Et vide, si via iniquitátis in me est: * et deduc me in via ætérna.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Dómine, probásti me, et cognovísti me.
Zsoltár 138(11-24) [2]
138:11 És ha mondom: Talán a sötétség elföd engemet: * az éj napfényre hozza gyönyörűségemet;
138:12 Mert a sötétség nem homály előtted, az éj, mint a nap, világos, * a sötétség úgy, mint a világosság.
138:13 Mert hatalmadban vannak veséim; * anyám méhétől fogva te oltalmaztál engem.
138:14 Hálát adok neked, hogy ily csodálatosan alkottál, * bámulandók a te cselekedeteid, és ezt lelkem igen elismeri.
138:15 Nem volt eltitkolva csontom előtted, melyet rejtekben alkottál, * és az én valóm a föld ölében.
138:16 Még tökéletlen voltam, már láttak szemeid, és a te könyvedben be vannak írva mindenek, * a napok meghatározva, bár azokból még egy sincsen.
138:17 Nekem pedig igen tiszteletre méltók a te barátaid, Isten, * uralmuk igen erős lett.
138:18 Megszámlálnám őket, de számosabbak a fövenynél; * fölkeltem, és mégis veled vagyok.
138:19 Te megölöd, Isten, a bűnösöket; * vérszopó férfiak, távozzatok tőlem.
138:20 Mert azt mondjátok gondolatban: * Hiába foglalják el a te városaidat.
138:21 Ne gyűlöljem-e, Uram, kik téged gyűlölnek? * És ne epekedjem-e a te ellenségeiden?
138:22 Teljes gyűlölséggel gyűlölöm őket, * és nekem ellenségeimmé lettek.
138:23 Vizsgálj meg engem, Isten, és ismerd meg szívemet; * vonj kérdőre engem, és nézzed ösvényeimet;
138:24 és lássad, ha a gonoszság útján vagyok-e; * és vezess engem az örökkévaló úton.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. O Lord thou hast proved me, and known me.
Ant. A viro iníquo * líbera me, Dómine.
Psalmus 139 [3]
139:2 Éripe me, Dómine, ab hómine malo: * a viro iníquo éripe me.
139:3 Qui cogitavérunt iniquitátes in corde: * tota die constituébant prǽlia.
139:4 Acuérunt linguas suas sicut serpéntis: * venénum áspidum sub lábiis eórum.
139:5 Custódi me, Dómine, de manu peccatóris: * et ab homínibus iníquis éripe me.
139:5 Qui cogitavérunt supplantáre gressus meos: * abscondérunt supérbi láqueum mihi:
139:6 Et funes extendérunt in láqueum: * juxta iter scándalum posuérunt mihi.
139:7 Dixi Dómino: Deus meus es tu: * exáudi, Dómine, vocem deprecatiónis meæ.
139:8 Dómine, Dómine, virtus salútis meæ: * obumbrásti super caput meum in die belli.
139:9 Ne tradas me, Dómine, a desidério meo peccatóri: * cogitavérunt contra me, ne derelínquas me, ne forte exalténtur.
139:10 Caput circúitus eórum: * labor labiórum ipsórum opériet eos.
139:11 Cadent super eos carbónes, in ignem deícies eos: * in misériis non subsístent.
139:12 Vir linguósus non dirigétur in terra: * virum injústum mala cápient in intéritu.
139:13 Cognóvi quia fáciet Dóminus judícium ínopis: * et vindíctam páuperum.
139:14 Verúmtamen justi confitebúntur nómini tuo: * et habitábunt recti cum vultu tuo.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. A viro iníquo líbera me, Dómine.
Ant. Deliver me, O Lord * from the evil man.
Zsoltár 139 [3]
139:2 Ments meg engem, Uram, a rossz embertől; * a gonosz férfiútól ments meg engem.
139:3 Kik rosszat gondolnak szívükben, * kik egész nap háborognak.
139:4 Élesítik nyelvüket, mint a kígyó; * áspisok mérge van ajkaik alatt.
139:5 Őrizz meg engem, Uram, a bűnös kezétől, * és a gonosz emberektől ments meg engem.
139:5 Kik leejteni szándékoznak lábaimról, * tőrt rejtenek el nekem a kevélyek,
139:6 és köteleket vonnak ki tőrül, * az út mellett gáncsot vetnek nekem;
139:7 De mondom az Úrnak: Istenem vagy te; * hallgasd meg, Uram, könyörgésem szavát.
139:8 Uram, Uram, én szabadulásom ereje, * te beárnyékozod fejemet a harc napján.
139:9 Ne adj engem, Uram, akaratom ellen a bűnösnek; * ármánykodnak ellenem, ne hagyj el engem, netalán fölfuvalkodjanak.
139:10 Fejük körülvesz engem, * ármányaik összessége és ajkaik gonoszsága elborítja őket.
139:11 Égő szén hull rájuk, tűzbe veted őket; * a nyomorúságokat ki nem állják.
139:12 A nyelveskedő férfiú meg nem áll a földön; * az igazságtalan férfiút veszedelembe ragadja a nyomorúság.
139:13 Tudom, hogy az Úr ítéletet tesz a szűkölködőnek, * és bosszút áll a szegényekért.
139:14 Az igazak pedig hálát adnak a te nevednek, * és az egyenes szívűek színed előtt laknak.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Deliver me, O Lord from the evil man.
Ant. Dómine, * clamávi ad te, exáudi me.
Psalmus 140 [4]
140:1 Dómine, clamávi ad te, exáudi me: * inténde voci meæ, cum clamávero ad te.
140:2 Dirigátur orátio mea sicut incénsum in conspéctu tuo: * elevátio mánuum meárum sacrifícium vespertínum.
140:3 Pone, Dómine, custódiam ori meo: * et óstium circumstántiæ lábiis meis.
140:4 Non declínes cor meum in verba malítiæ, * ad excusándas excusatiónes in peccátis.
140:4 Cum homínibus operántibus iniquitátem: * et non communicábo cum eléctis eórum.
140:5 Corrípiet me justus in misericórdia, et increpábit me: * óleum autem peccatóris non impínguet caput meum.
140:6 Quóniam adhuc et orátio mea in beneplácitis eórum: * absórpti sunt juncti petræ júdices eórum.
140:7 Áudient verba mea quóniam potuérunt: * sicut crassitúdo terræ erúpta est super terram.
140:8 Dissipáta sunt ossa nostra secus inférnum: * quia ad te, Dómine, Dómine, óculi mei: in te sperávi, non áuferas ánimam meam.
140:9 Custódi me a láqueo, quem statuérunt mihi: * et a scándalis operántium iniquitátem.
140:10 Cadent in retiáculo ejus peccatóres: * singuláriter sum ego donec tránseam.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Dómine, clamávi ad te, exáudi me.
Ant. I have cried to the, * O Lord, hearken to my voice.
Zsoltár 140 [4]
140:1 Uram, tehozzád kiáltok, hallgass meg engem; * figyelj szavamra, mikor tehozzád kiáltok.
140:2 Jusson imádságom, mint jó illatszer a te színed elé, * kezeim fölemelése, mint az esti áldozat.
140:3 Tégy, Uram, számra őrizetet, * és körülvevő ajtót ajkaimra.
140:4 Ne hagyd szívemet gonosz cselekedetekre hajlani, * hogy mentegessem bűneimet,
140:4 Mint a gonosztevő emberek; * én nem veszek részt abban, mit ők választottak.
140:5 Az igaz feddjen meg engem irgalmasságban, és dorgáljon engem; * de a bűnösök olaja ne kenje az én fejemet;
140:6 Sőt még imádkozom is kívánságaik ellen. * Bíráik a kősziklákhoz vettetvén, elnyeletnek;
140:7 Akkor elismerik, hogy igéim hathatósak. * Mint a föld göröngye széttöretik a földön,
140:8 Elhányatnak csontjaink a sír mellett, * de mivelhogy, Uram, Uram, te rajtad vannak szemeim: tebenned bízom, el ne vedd életemet.
140:9 Őrizz meg engem a tőrtől, melyet nekem vetettek, * és a gonosztevők botránykövétől.
140:10 Az ő hálójába esnek a bűnösök, * én magam maradok, míg átmegyek.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. I have cried to the, O Lord, hearken to my voice.
Capitulum Responsorium Hymnus Versus {ex Psalterio secundum diem}
2 Cor 1:3-4
Benedíctus Deus, et Pater Dómini nostri Jesu Christi, Pater misericordiárum, et Deus totíus consolatiónis, qui consolátur nos in omni tribulatióne nostra.
R. Deo grátias.

R.br. Benedícam Dóminum * In omni témpore.
R. Benedícam Dóminum * In omni témpore.
V. Semper laus ejus in ore meo.
R. In omni témpore.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Benedícam Dóminum * In omni témpore.

Hymnus
Magnæ Deus poténtiæ,
Qui ex aquis ortum genus
Partim remíttis gúrgiti,
Partim levas in áëra.

Demérsa lymphis ímprimens,
Subvécta cælis írrigans:
Ut stirpe ab una pródita,
Divérsa rápiant loca:

Largíre cunctis sérvulis,
Quos mundat unda Sánguinis,
Nescíre lapsus críminum,
Nec ferre mortis tǽdium.

Ut culpa nullum déprimat:
Nullum levet jactántia:
Elísa mens ne cóncidat:
Eláta mens ne córruat.

Præsta, Pater piíssime,
Patríque compar Únice,
Cum Spíritu Paráclito
Regnans per omne sǽculum.
Amen.

V. Dirigátur, Dómine, orátio mea.
R. Sicut incénsum in conspéctu tuo.
Chapter Responsory Hymn Verse {a zsoltáros részből az adott napra}
2 Cor 1:3-4
Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és a minden vigasztalás Istene! Ő megvigasztal minket minden szomorúságunkban
R. Istennek legyen hála.

R.br. I will bless the Lord * at all times.
R. I will bless the Lord * at all times.
V. His praise shall be always in my mouth.
R. At all times
V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. I will bless the Lord * at all times.

Himnusz
Ó nagyhatalmas Istenünk,
Ki a vizek szülötteit
Vagy az örvénynek lennhagyod,
Vagy a magasba emeled,

Ezek az árban ússzanak,
Azok fennen szárnyaljanak,
Hogy egy törzs népe töltsön el
Különböző országokat:

Kis szolgáidhoz légy kegyes,
Akikre véred permetez,
Ne ismerjék meg a bukást,
Sem a halálos borzadást.

Senkit ne zúzzon el a bűn,
Senkit ne fújjon fel a gőg,
El ne zuhanjon a bukó,
Le ne törjön fuvalkodó.

Engedd meg ezt, kegyes Atya,
S Atyának mása, egy Fia,
S te Szentlélek, Vigasztaló,
Mindörökön uralkodó.
Ámen.

V. Imám szálljon feléd, Uram, mint a tömjén füstje
R. Kitárt kezem legyen esti áldozat!
Canticum Magnificat {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. Fac Deus, * poténtiam in brácchio tuo: dispérde supérbos, et exálta húmiles.
(Canticum B. Mariæ Virginis * Luc. 1:46-55)
1:46 Magníficat * ánima mea Dóminum.
1:47 Et exsultávit spíritus meus: * in Deo, salutári meo.
1:48 Quia respéxit humilitátem ancíllæ suæ: * ecce enim ex hoc beátam me dicent omnes generatiónes.
1:49 Quia fecit mihi magna qui potens est: * et sanctum nomen ejus.
1:50 Et misericórdia ejus, a progénie in progénies: * timéntibus eum.
1:51 Fecit poténtiam in brácchio suo: * dispérsit supérbos mente cordis sui.
1:52 Depósuit poténtes de sede: * et exaltávit húmiles.
1:53 Esuriéntes implévit bonis: * et dívites dimísit inánes.
1:54 Suscépit Israël púerum suum: * recordátus misericórdiæ suæ.
1:55 Sicut locútus est ad patres nostros: * Ábraham, et sémini ejus in sǽcula.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Fac Deus, poténtiam in brácchio tuo: dispérde supérbos, et exálta húmiles.

Kýrie, eléison. Christe, eléison. Kýrie, eléison.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Magnificat kantikum {Antifóna az időszaki részből}
Ant. Karja bizonyságot tett * hatalmáról: szétszórta a szívük szándékában a gőgösöket,
(A Boldogságos Szűz Mária éneke * Lk 1:46-55)
1:46 Magasztalja * az én lelkem az Urat,
1:47 és örvendez lelkem * az én üdvözítő Istenemben.
1:48 Mert megtekintette szolgálójának alázatosságát; * íme mostantól boldognak hirdet engem minden nemzedék.
1:49 Mert nagy dolgokat cselekedett nekem a Hatalmas, * kinek szent az ő neve.
1:50 És az ő irgalmassága nemzedékről nemzedékre száll * az őt félőkön.
1:51 Hatalmas dolgot cselekedett az ő karjával, * elszélesztette a szívük szándékában kevélykedőket.
1:52 Levetette a hatalmasokat a fejedelmi székből, * és felmagasztalta az alázatosokat.
1:53 Az éhezőket betöltötte jókkal, * és a gazdagokat üresen bocsátá.
1:54 Oltalmába vette Izraelt, az ő szolgáját, * megemlékezvén irgalmasságáról;
1:55 amint szólott atyáinknak, * Ábrahámnak és az ő ivadékának örökre.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Karja bizonyságot tett hatalmáról: szétszórta a szívük szándékában a gőgösöket,

Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
Oratio {ex Proprio de Tempore}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Vota, quǽsumus, Dómine, supplicántis pópuli cælésti pietáte proséquere: ut et quæ agénda sunt, vídeant, et ad implénda quæ víderint, convaléscant.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
Könyörgés {az időszaki részből}
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk
Attend, O Lord, we beseech thee, of thy heavenly mercy, to the desires of thy suppliant people; and grant that they may both perceive what they ought to do, and may have strength to fulfill the same.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
V. Divínum auxílium máneat semper nobíscum.
R. Et cum frátribus nostris abséntibus. Amen.
Befejezés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
V. Áldjuk az Urat.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
V. Az Isten áldása maradjon mindig velünk.
R. És távollévő testvéreinkkel. Ámen.

Matutinum    Laudes
Prima    Tertia    Sexta    Nona
Vesperae    Completorium

Options    Sancta Missa    Ordo

Versions
Tridentine 1570
Tridentine 1910
Divino Afflatu
Reduced 1955
Rubrics 1960
1960 Newcalendar
Monastic
Ordo Praedicatorum
Language 2
Latin
Latin-Bea
Deutsch
English
Espanol
Francais
Italiano
Magyar
Polski
Portugues
Polski-Newer
Votive
hodie
Dedicatio
Defunctorum
Parvum B.M.V.

Versions      Credits      Download      Rubrics      Technical      Help