S. Francisci Xaverii Confessoris ~ Duplex majus
Commemoratio: Feria III infra Hebdomadam I Adventus

Ad Laudes    12-3-2019

Incipit
V. Deus in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúja.
Kezdet
V. Istenem, jöjj segítségemre!
R. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
Psalmi {Laudes:1 Psalmi, antiphonæ ex Psalterio secundum diem}
Ant. Cantáte * Dómino et benedícite nómini ejus.
Psalmus 95 [1]
95:1 Cantáte Dómino cánticum novum: * cantáte Dómino, omnis terra.
95:2 Cantáte Dómino, et benedícite nómini ejus: * annuntiáte de die in diem salutáre ejus.
95:3 Annuntiáte inter gentes glóriam ejus, * in ómnibus pópulis mirabília ejus.
95:4 Quóniam magnus Dóminus, et laudábilis nimis: * terríbilis est super omnes deos.
95:5 Quóniam omnes dii géntium dæmónia: * Dóminus autem cælos fecit.
95:6 Conféssio, et pulchritúdo in conspéctu ejus: * sanctimónia et magnificéntia in sanctificatióne ejus.
95:7 Afférte Dómino, pátriæ géntium, afférte Dómino glóriam et honórem: * afférte Dómino glóriam nómini ejus.
95:8 Tóllite hóstias, et introíte in átria ejus: * adoráte Dóminum in átrio sancto ejus.
95:9 Commoveátur a fácie ejus univérsa terra: * dícite in géntibus quia Dóminus regnávit.
95:10 Étenim corréxit orbem terræ qui non commovébitur: * judicábit pópulos in æquitáte.
95:11 Læténtur cæli, et exsúltet terra: commoveátur mare, et plenitúdo ejus: * gaudébunt campi, et ómnia quæ in eis sunt.
95:12 Tunc exsultábunt ómnia ligna silvárum a fácie Dómini, quia venit: * quóniam venit judicáre terram.
95:13 Judicábit orbem terræ in æquitáte, * et pópulos in veritáte sua.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Cantáte Dómino et benedícite nómini ejus.
Zsoltárok {Laudes:1 Psalms, antiphons a zsoltáros részből az adott napra}
Ant. Énekeljetek az Úrnak * és áldjátok nevét.
Zsoltár 95 [1]
95:1 Énekeljetek az Úrnak új éneket; * énekeljetek az Úrnak, minden föld.
95:2 Énekeljetek az Úrnak, és áldjátok az ő nevét; * hirdessétek napról napra szabadítását.
95:3 Hirdessétek a nemzetek között dicsőségét, * minden nép között az ő csodáit.
95:4 Mert nagy az Úr, és igen dicsérendő; * rettenetes minden istenek fölött.
95:5 Mert a pogányok minden istenei gonosz lelkek; * az Úr pedig alkotta az egeket.
95:6 Hálaadás és szépség vagyon színe előtt, * szentség és fönség az ő szentélyében.
95:7 Adjatok az Úrnak népek hazái, adjatok az Úrnak dicsőséget és tiszteletet. * Adjatok az Úr nevének dicsőséget;
95:8 Vigyetek áldozatokat, és menjetek az ő tornácaiba. * Imádjátok az Urat szent tornácában;
95:9 Rendüljön meg orcája előtt az egész föld. * Mondjátok a pogányok között, hogy az Úr országol;
95:10 Ki összeszerkeszté a föld kerekségét, mely nem fog inogni; * igazságban ítéli meg a népeket.
95:11 Vigadjanak az egek, és örvendezzen a föld; induljon meg a tenger, és ami azt betölti; * örüljenek a mezők, és mind ami azokon vagyon;
95:12 örvendezzen az erdők minden fája az Úr színe előtt, mert eljő *; eljő a földet ítélni.
95:13 Megítéli a föld kerekségét igazságban, * és a népeket igaz volta szerint.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Énekeljetek az Úrnak és áldjátok nevét.
Ant. Salutáre vultus mei, * Deus meus.
Psalmus 42 [2]
42:1 Júdica me, Deus, et discérne causam meam de gente non sancta, * ab hómine iníquo, et dolóso érue me.
42:2 Quia tu es, Deus, fortitúdo mea: * quare me repulísti? et quare tristis incédo, dum afflígit me inimícus?
42:3 Emítte lucem tuam et veritátem tuam: * ipsa me deduxérunt, et adduxérunt in montem sanctum tuum, et in tabernácula tua.
42:4 Et introíbo ad altáre Dei: * ad Deum, qui lætíficat juventútem meam.
42:5 Confitébor tibi in cíthara, Deus, Deus meus: * quare tristis es, ánima mea? et quare contúrbas me?
42:6 Spera in Deo, quóniam adhuc confitébor illi: * salutáre vultus mei, et Deus meus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Salutáre vultus mei, Deus meus.
Ant. Arcom felderítője * Istenem.
Zsoltár 42 [2]
42:1 Ítélj meg engem, Isten, és határozd el ügyemet az istentelen nemzetség ellen, * a gonosz és álnok embertől ments meg engem;
42:2 Mert te vagy, Isten, az én erősségem. * Miért vetettél meg engem? És miért járok szomorúan, midőn engem az ellenség sanyargat?
42:3 Bocsásd ki világosságodat és igazságodat, * azok elvezetnek engem és elvisznek a te szent hegyedre és hajlékodba.
42:4 És bemegyek az Isten oltárához, * az Istenhez, ki megvidámítja ifjúságomat;
42:5 Hálát adok neked citerán, ó Isten, én Istenem! * Miért vagy szomorú, én lelkem? És miért háborgatsz engem?
42:6 Bízzál az Istenben, mert még hálát fogok adni neki, * ő orcám szabadítója és az én Istenem.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Arcom felderítője Istenem.
Ant. Illúmina, Dómine, * vultum tuum super nos.
Psalmus 66 [3]
66:2 Deus misereátur nostri, et benedícat nobis: * illúminet vultum suum super nos, et misereátur nostri.
66:3 Ut cognoscámus in terra viam tuam, * in ómnibus géntibus salutáre tuum.
66:4 Confiteántur tibi pópuli, Deus: * confiteántur tibi pópuli omnes.
66:5 Læténtur et exsúltent gentes: * quóniam júdicas pópulos in æquitáte, et gentes in terra dírigis.
66:6 Confiteántur tibi pópuli, Deus, confiteántur tibi pópuli omnes: * terra dedit fructum suum.
66:7 Benedícat nos Deus, Deus noster, benedícat nos Deus: * et métuant eum omnes fines terræ.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Illúmina, Dómine, vultum tuum super nos.
Ant. Engedd ragyogni * arcodat felettünk Uram.
Zsoltár 66 [3]
66:2 Könyörüljön rajtunk az Isten, és áldjon meg minket; * derítse föl ránk az ő orcáját, és könyörüljön rajtunk:
66:3 Hogy megismerjük a földön utadat, * minden nép között a te szabadításodat.
66:4 Adjanak hálát neked, Isten, a népek; * adjon hálát minden nép.
66:5 Örüljenek és vigadjanak a nemzetek; * mert te ítéled a népeket igazságban, és a nemzeteket a földön kormányozod.
66:6 Adjanak hálát neked, Isten, a népek; adjon hálát minden nép. * A föld megadja gyümölcsét.
66:7 Áldjon meg minket Isten, a mi Istenünk, áldjon meg minket Isten; * és félje őt a föld minden határa.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Engedd ragyogni arcodat felettünk Uram.
Ant. Exaltáte * Regem sæculórum in opéribus vestris.
Canticum Tobiæ [4]
(Canticum Tobiæ * Tob. 13:1-11)
13:1 Magnus es, Dómine, in ætérnum, * et in ómnia sǽcula regnum tuum:
13:2 Quóniam tu flagéllas, et salvas: dedúcis ad ínferos, et redúcis: * et non est qui effúgiat manum tuam.
13:3 Confitémini Dómino, fílii Israël, * et in conspéctu géntium laudáte eum:
13:4 Quóniam ídeo dispérsit vos inter gentes, quæ ignórant eum, * ut vos enarrétis mirabília ejus,
13:5 Et faciátis scire eos, * quia non est álius Deus omnípotens præter eum.
13:6 Ipse castigávit nos propter iniquitátes nostras: * et ipse salvábit nos propter misericórdiam suam.
13:7 Aspícite ergo quæ fecit nobíscum, et cum timóre et tremóre confitémini illi: * Regémque sæculórum exaltáte in opéribus vestris.
13:8 Ego autem in terra captivitátis meæ confitébor illi: * quóniam osténdit majestátem suam in gentem peccatrícem.
13:9 Convertímini ítaque, peccatóres, et fácite justítiam coram Deo, * credéntes quod fáciat vobíscum misericórdiam suam:
13:10 Ego autem, et ánima mea * in eo lætábimur.
13:11 Benedícite Dóminum, omnes elécti ejus: * ágite dies lætítiæ, et confitémini illi.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Exaltáte Regem sæculórum in opéribus vestris.
Ant. Magasztaljátok * az örökkévalóság Királyát tetteitekkel.
Tóbiás éneke [4]
(Tóbiás éneke * Tób 13:1-11) *
13:1 Nagy vagy, Uram, örökké, * és országod minden időben tart;
13:2 Mert te megostorozol és meggyógyítasz, leviszel az alvilágba és visszahozol; * és nincs aki elfusson kezedből.
13:3 Adjatok hálát az Úrnak, Izrael fiai, * és a pogányok színe előtt dicsérjétek őt;
13:4 Mert azért oszlatott el titeket a pogányok közé, kik őt nem ismerik, * hogy ti hirdessétek az ő csodatetteit,
13:5 és tudtul adjátok nekik, * hogy nincs más mindenható Isten őkívüle.
13:6 Ő ostorozott meg minket a mi gonoszságunkért, * és ő szabadít meg minket irgalmasságáért.
13:7 Tekintsétek tehát, amiket velünk cselekedett, s félelemmel és rettegéssel adjatok hálát neki, * és az örökkévaló királyt magasztaljátok tetteitek által.
13:8 Én pedig fogságom földjén hálát adok neki; * mert megmutatta fölségét a bűnös nemzeten.
13:9 Térjetek meg tehát, bűnösök, és cselekedjetek igazságot az Isten előtt, * elhívén, hogy irgalmasságát fogja cselekedni veletek.
13:10 Én pedig és az én lelkem * őbenne vigadunk.
13:11 Áldjátok az Urat, minden választottjai, * legyenek örvendetes napjaitok, és adjatok hálát neki.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Magasztaljátok az örökkévalóság Királyát tetteitekkel.
Ant. Laudáte * nomen Dómini, qui statis in domo Dómini.
Psalmus 134 [5]
134:1 Laudáte nomen Dómini, * laudáte, servi, Dóminum.
134:2 Qui statis in domo Dómini, * in átriis domus Dei nostri.
134:3 Laudáte Dóminum, quia bonus Dóminus: * psállite nómini ejus, quóniam suáve.
134:4 Quóniam Jacob elégit sibi Dóminus, * Israël in possessiónem sibi.
134:5 Quia ego cognóvi quod magnus est Dóminus, * et Deus noster præ ómnibus diis.
134:6 Ómnia quæcúmque vóluit, Dóminus fecit in cælo, et in terra, * in mari, et in ómnibus abýssis.
134:7 Edúcens nubes ab extrémo terræ: * fúlgura in plúviam fecit.
134:8 Qui prodúcit ventos de thesáuris suis: * qui percússit primogénita Ægýpti ab hómine usque ad pecus.
134:9 Et misit signa, et prodígia in médio tui, Ægýpte: * in Pharaónem, et in omnes servos ejus.
134:10 Qui percússit gentes multas: * et occídit reges fortes:
134:11 Sehon, regem Amorrhæórum, et Og, regem Basan, * et ómnia regna Chánaan.
134:12 Et dedit terram eórum hereditátem, * hereditátem Israël, pópulo suo.
134:13 Dómine, nomen tuum in ætérnum: * Dómine, memoriále tuum in generatiónem et generatiónem.
134:14 Quia judicábit Dóminus pópulum suum: * et in servis suis deprecábitur.
134:15 Simulácra géntium argéntum, et aurum, * ópera mánuum hóminum.
134:16 Os habent, et non loquéntur: * óculos habent, et non vidébunt.
134:17 Aures habent, et non áudient: * neque enim est spíritus in ore ipsórum.
134:18 Símiles illis fiant qui fáciunt ea: * et omnes qui confídunt in eis.
134:19 Domus Israël, benedícite Dómino: * domus Aaron, benedícite Dómino.
134:20 Domus Levi, benedícite Dómino: * qui timétis Dóminum, benedícite Dómino.
134:21 Benedíctus Dóminus ex Sion, * qui hábitat in Jerúsalem.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Laudáte nomen Dómini, qui statis in domo Dómini.
Ant. Magasztaljátok * az Úr nevét akik az O hajlékaban éltek.
Zsoltár 134 [5]
134:1 Dicsérjétek az Úr nevét, * dicsérjétek szolgák, az Urat,
134:2 Kik az Úr házában állotok, * a mi Istenünk háza tornácaiban.
134:3 Dicsérjétek az Urat, mert jó az Úr; * dicséretet énekeljetek az ő nevének, mert gyönyörűséges.
134:4 Mert Jákobot magának választá az Úr, * Izraelt birtokául.
134:5 Mert én tudom, hogy az Úr nagy, * és a mi Istenünk minden istenek fölött van.
134:6 Mindent, amit akar, az Úr megtesz a mennyben, a földön, * a tengerben és minden mélységben;
134:7 Felhőket hoz elé a föld széléről, * a villámokat esővé teszi,
134:8 A szeleket kibocsátja táraiból; * ki megölte Egyiptom elsőszülöttjeit, embertől baromig;
134:9 és jeleket és csodákat bocsátott reád, Egyiptom; * a fáraóra és minden szolgájára.
134:10 Ki megvert sok nemzetet, * és megölt erős királyokat:
134:11 Szehont, az amorreusok királyát, és Ógot, Básán királyát, * és Kánaán minden országát;
134:12 és azok földjét örökségül adá, * örökségül népének, Izraelnek.
134:13 Uram, a te neved örök; * Uram, a te emlékezeted nemzedékről nemzedékre.
134:14 Mert az Úr megítéli népét, * és szolgáinak megkegyelmez.
134:15 A pogányok bálványai ezüst és arany, * emberi kezek csinálmányai.
134:16 Szájuk vagyon, és nem szólanak; * szemük vagyon, és nem látnak.
134:17 Fülük vagyon, és nem hallanak; * és lehelet sincsen szájukban.
134:18 Hasonlók legyenek hozzájuk, kik azokat csinálják; * és mindnyájan, kik azokban bíznak.
134:19 Izrael háza, áldjátok az Urat; * Áron háza, áldjátok az Urat.
134:20 Lévi háza, áldjátok az Urat; * kik az Urat félitek, áldjátok az Urat.
134:21 Áldott legyen az Úr Sionból, * ki Jeruzsálemben lakik.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Magasztaljátok az Úr nevét akik az O hajlékaban éltek.
Capitulum Hymnus Versus {ex Commune aut Festo}
Sir 31:8-9
Beátus vir, qui invéntus est sine mácula, et qui post aurum non ábiit, nec sperávit in pecúnia et thesáuris. Quis est hic, et laudábimus eum? fecit enim mirabília in vita sua.
R. Deo grátias.

Hymnus
Jesu coróna célsior,
Et véritas sublímior,
Qui confiténti sérvulo
Reddis perénne prǽmium:

Da supplicánti cœ́tui,
Obténtu hujus óptimi,
Remissiónem críminum
Rumpéndo nexum vínculi.

Anni recúrso témpore,
Dies illúxit lúmine,
Quo Sanctus hic de córpore
Polum migrávit prǽpotens.

Hic vana terræ gáudia
Et luculénta prǽdia,
Pollúta sorde députans,
Ovans tenet cæléstia.

Te, Christe Rex piíssime,
Hic confiténdo júgiter,
Calcávit hostem fórtiter,
Supérbum ac satéllitem.

Virtútum actu et fide,
Confessiónis órdine,
Jejúna membra déferens,
Dapes supérnas óbtinet.

Proínde te, piíssime,
Precámur omnes súpplices,
Ut hujus almi grátia
Nobis remíttas débita.

Glória Patri Dómino,
Glória Unigénito,
Una cum Sancto Spíritu,
In sempitérna sǽcula.
Amen.

V. Justum dedúxit Dóminus per vias rectas.
R. Et osténdit illi regnum Dei.
Olvasmány, himnusz, vers {a szentek közös officiumából}
Sir 31:8-9
Boldog a gazdag, ki hiba nélkül találtatott, és ki az arany után nem járt, és nem bízott a pénzben és kincsekben. Kicsoda ez, és dicsérni fogjuk őt mert csodadolgokat cselekedett életében.
R. Istennek legyen hála.

Himnusz
Jesu coróna célsior,
Et véritas sublímior,
Qui confiténti sérvulo
Reddis perénne prǽmium:

Da supplicánti cœ́tui,
Obténtu hujus óptimi,
Remissiónem críminum
Rumpéndo nexum vínculi.

Anni recúrso témpore,
Dies illúxit lúmine,
Quo Sanctus hic de córpore
Polum migrávit prǽpotens.

Hic vana terræ gáudia
Et luculénta prǽdia,
Pollúta sorde députans,
Ovans tenet cæléstia.

Te, Christe Rex piíssime,
Hic confiténdo júgiter,
Calcávit hostem fórtiter,
Supérbum ac satéllitem.

Virtútum actu et fide,
Confessiónis órdine,
Jejúna membra déferens,
Dapes supérnas óbtinet.

Proínde te, piíssime,
Precámur omnes súpplices,
Ut hujus almi grátia
Nobis remíttas débita.

Glória Patri Dómino,
Glória Unigénito,
Una cum Sancto Spíritu,
In sempitérna sǽcula.
Amen.

V. Az igazat Isten egyenes utakon vezeti
R. Megmutatja neki Isten országát
Canticum: Benedictus {Antiphona ex Proprio Sanctorum}
Ant. Euge, serve bone * et fidélis, quia in pauca fuísti fidélis, supra multa te constítuam, intra in gáudium Dómini tui.
(Canticum Zachariæ: Luc. 1:68-79)
1:68 Benedíctus Dóminus, Deus Israël: * quia visitávit, et fecit redemptiónem plebis suæ:
1:69 Et eréxit cornu salútis nobis: * in domo David, púeri sui.
1:70 Sicut locútus est per os sanctórum, * qui a sǽculo sunt, prophetárum ejus:
1:71 Salútem ex inimícis nostris, * et de manu ómnium, qui odérunt nos.
1:72 Ad faciéndam misericórdiam cum pátribus nostris: * et memorári testaménti sui sancti.
1:73 Jusjurándum, quod jurávit ad Ábraham patrem nostrum, * datúrum se nobis:
1:74 Ut sine timóre, de manu inimicórum nostrórum liberáti, * serviámus illi.
1:75 In sanctitáte, et justítia coram ipso, * ómnibus diébus nostris.
1:76 Et tu, puer, Prophéta Altíssimi vocáberis: * præíbis enim ante fáciem Dómini, paráre vias ejus:
1:77 Ad dandam sciéntiam salútis plebi ejus: * in remissiónem peccatórum eórum:
1:78 Per víscera misericórdiæ Dei nostri: * in quibus visitávit nos, óriens ex alto:
1:79 Illumináre his, qui in ténebris, et in umbra mortis sedent: * ad dirigéndos pedes nostros in viam pacis.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Euge, serve bone et fidélis, quia in pauca fuísti fidélis, supra multa te constítuam, intra in gáudium Dómini tui.
Canticum: Benedictus {Antifóna a szentek saját officiumából}
Ant. Jól van, te hűséges, derék szolga * minthogy a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe!
(Zakariás éneke: Lk 1:68-79)
1:68 Áldott az Úr, Izraelnek Istene, * mert meglátogatta és megváltotta az ő népét.
1:69 És fölemelte nekünk az üdvösség szarvát, * Dávidnak, az ő szolgájának házában;
1:70 amint ígért az ő szent prófétái szája által * elejétől fogva
1:71 szabadulást a mi ellenségeinktől * és mindazok kezéből, kik gyűlöltek minket;
1:72 irgalmasságot cselekedvén atyáinkkal, * és megemlékezvén az ő szent szövetségéről,
1:73 az esküről, mellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak, * hogy megadja nekünk,
1:74 hogy ellenségeink kezéből megszabadulván, * félelem nélkül szolgáljunk neki,
1:75 szentségben és igazságban őelőtte * minden napjainkban.
1:76 És te, gyermek, a Magasságbeli prófétájának fogsz hívatni; * mert az Úr színe előtt jársz majd, elkészítendő az ő utait;
1:77 hogy az üdvösség tudományát közöld népével, * az ő bűneik bocsánatára,
1:78 a mi Istenünk nagy irgalmassága által, * mellyel meglátogatott minket a magasságból támadó;
1:79 hogy megvilágosítsa azokat, kik sötétségben s a halál árnyékában ülnek, * és lábainkat a békesség útjára igazgassa.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Jól van, te hűséges, derék szolga minthogy a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe!
Preces Feriales{omittitur}
Hétköznapi könyörgések{elmarad}
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Deus, qui Indiárum gentes beáti Francísci prædicatióne et miráculis Ecclésiæ tuæ aggregáre voluísti: concéde propítius; ut cujus gloriósa mérita venerámur, virtútum quoque imitémur exémpla.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.

Commemoratio Feria III infra Hebdomadam I Adventus
Ant. Antequam convenírent, invénta est María habens in útero de Spíritu Sancto, allelúja.

V. Vox clamántis in desérto: Paráte viam Dómini.
R. Rectas fácite sémitas ejus.

Orémus.
Excita, quǽsumus, Dómine, poténtiam tuam, et veni: ut ab imminéntibus peccatórum nostrórum perículis, te mereámur protegénte éripi, te liberánte salvári:
Qui vivis et regnas cum Deo Patre, in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
Könyörgés {a szentek saját officiumából}
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk
O God, who wast pleased, by the preaching and miracles of blessed Francis, to add the nations of the Indies to thy Church; mercifully grant that, as we venerate his glorious merits, so we may also follow the example of his virtues.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.

Commemoration: Feria III infra Hebdomadam I Adventus
Ant. Before they came together, Mary was found with child of the Holy Ghost. Alleluia.

V. A pusztában kiáltónak szava: Készítsétek el az Úr útját.
R. Tegyétek egyenesekké ösvényeit.

Könyörögjünk.
Stir up, O Lord, we pray thee, thy strength, and come among us, that whereas through our sins and wickedness we do justly apprehend thy wrathful judgments hanging over us, thy bountiful grace and mercy may speedily help and deliver us;
Ki élsz és uralkodol az Atyával és a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Befejezés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
V. Áldjuk az Urat.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.

Matutinum    Laudes
Prima    Tertia    Sexta    Nona
Vesperae    Completorium

Options    Sancta Missa    Ordo

Versions
Tridentine 1570
Tridentine 1910
Divino Afflatu
Reduced 1955
Rubrics 1960
1960 Newcalendar
Monastic
Ordo Praedicatorum
Language 2
Latin
Latin-Bea
Deutsch
English
Espanol
Francais
Italiano
Magyar
Polski
Portugues
Polski-Newer
Votive
hodie
Dedicatio
Defunctorum
Parvum B.M.V.

Versions      Credits      Download      Rubrics      Technical      Help