Feria Tertia Majoris Hebdomadæ ~ II. classis


Ad Laudes    4-16-2019

Incipit
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave María, grátia plena; Dóminus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta María, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.

V. Deus in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Laus tibi, Dómine, Rex ætérnæ glóriæ.
Kezdet
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes; az Úr van teveled. Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.

V. Istenem, jöjj segítségemre!
R. Uram, segíts meg engem!
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Dicséret neked Urunk, örök dicsőség királya.
Psalmi {Psalmi et antiphonæ ex Proprio de Tempore}
Ant. Vide, Dómine, * et consídera, quóniam tríbulor: velóciter exáudi me.
Psalmus 50 [0]
50:3 Miserére mei, Deus, * secúndum magnam misericórdiam tuam.
50:3 Et secúndum multitúdinem miseratiónum tuárum, * dele iniquitátem meam.
50:4 Ámplius lava me ab iniquitáte mea: * et a peccáto meo munda me.
50:5 Quóniam iniquitátem meam ego cognósco: * et peccátum meum contra me est semper.
50:6 Tibi soli peccávi, et malum coram te feci: * ut justificéris in sermónibus tuis, et vincas cum judicáris.
50:7 Ecce enim, in iniquitátibus concéptus sum: * et in peccátis concépit me mater mea.
50:8 Ecce enim, veritátem dilexísti: * incérta et occúlta sapiéntiæ tuæ manifestásti mihi.
50:9 Aspérges me hyssópo, et mundábor: * lavábis me, et super nivem dealbábor.
50:10 Audítui meo dabis gáudium et lætítiam: * et exsultábunt ossa humiliáta.
50:11 Avérte fáciem tuam a peccátis meis: * et omnes iniquitátes meas dele.
50:12 Cor mundum crea in me, Deus: * et spíritum rectum ínnova in viscéribus meis.
50:13 Ne proícias me a fácie tua: * et spíritum sanctum tuum ne áuferas a me.
50:14 Redde mihi lætítiam salutáris tui: * et spíritu principáli confírma me.
50:15 Docébo iníquos vias tuas: * et ímpii ad te converténtur.
50:16 Líbera me de sanguínibus, Deus, Deus salútis meæ: * et exsultábit lingua mea justítiam tuam.
50:17 Dómine, lábia mea apéries: * et os meum annuntiábit laudem tuam.
50:18 Quóniam si voluísses sacrifícium, dedíssem útique: * holocáustis non delectáberis.
50:19 Sacrifícium Deo spíritus contribulátus: * cor contrítum, et humiliátum, Deus, non despícies.
50:20 Benígne fac, Dómine, in bona voluntáte tua Sion: * ut ædificéntur muri Jerúsalem.
50:21 Tunc acceptábis sacrifícium justítiæ, oblatiónes, et holocáusta: * tunc impónent super altáre tuum vítulos.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Vide, Dómine, et consídera, quóniam tríbulor: velóciter exáudi me.
Zsoltárok {Psalms and antiphons az időszaki részből}
Ant. Behold, O Lord, and see, * for I am in trouble; hear me speedily.
Zsoltár 50 [0]
50:3 Könyörülj rajtam, Isten, * a te nagy irgalmasságod szerint;
50:3 és könyörületed sokasága szerint, * töröld el gonoszságomat.
50:4 Moss meg engem mindinkább gonoszságomból, * és bűnömből tisztíts meg engem.
50:5 Mert elismerem gonoszságomat, * és bűnöm előttem vagyon mindenkoron.
50:6 Egyedül neked vétettem, és gonoszt előtted cselekedtem; * hogy igaznak találtassál beszédeidben, és győzedelmes légy, midőn ítéltetel.
50:7 Mert íme vétekben fogantattam; * és bűnökben fogant engem anyám.
50:8 Mert íme az igazságot szereted; * a te bölcsességed titkos és elrejtett dolgait kinyilatkoztattad nekem.
50:9 Hints meg engem izsóppal, és megtisztulok; * moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek.
50:10 Add, hogy örömet és vigasságot halljak, * és örvendezzenek megalázott csontjaim.
50:11 Fordítsd el orcádat bűneimről; * és töröld el minden gonoszságomat.
50:12 Tiszta szívet teremts bennem, Isten, * és az igaz lelket újítsd meg belső részeimben.
50:13 Ne vess el engem színed elől; * és szent lelkedet ne vedd el tőlem.
50:14 Add vissza nekem üdvözítésed örömét; * és jeles lélekkel erősíts meg engem.
50:15 Megtanítom utaidra a gonoszakat; * és az istentelenek hozzád térnek.
50:16 Szabadíts meg engem a vérbűntől, Isten, üdvösségem Istene, * és nyelvem magasztalni fogja a te igazságodat.
50:17 Uram, nyisd meg ajkamat, * és szám a te dicséretedet fogja hirdetni.
50:18 Mert ha kedvelnéd, bizonyára áldozatot adtam volna; * de az égőáldozatokban nem gyönyörködöl.
50:19 Áldozat Istennek a kesergő lélek; * a töredelmes és alázatos szívet, Isten, nem veted meg.
50:20 Cselekedjél kegyesen, Uram, jóakaratodból Sionnal, * hogy épüljenek Jeruzsálem kőfalai.
50:21 Akkor veszed kedvesen az igazság áldozatát, az ajándékokat és égőáldozatokat; * akkor tesznek oltárodra borjakat.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Behold, O Lord, and see, for I am in trouble; hear me speedily.
Ant. Discérne causam meam, * Dómine: ab hómine iníquo et dolóso éripe me.
Psalmus 42 [1]
42:1 Júdica me, Deus, et discérne causam meam de gente non sancta, * ab hómine iníquo, et dolóso érue me.
42:2 Quia tu es, Deus, fortitúdo mea: * quare me repulísti? et quare tristis incédo, dum afflígit me inimícus?
42:3 Emítte lucem tuam et veritátem tuam: * ipsa me deduxérunt, et adduxérunt in montem sanctum tuum, et in tabernácula tua.
42:4 Et introíbo ad altáre Dei: * ad Deum, qui lætíficat juventútem meam.
42:5 Confitébor tibi in cíthara, Deus, Deus meus: * quare tristis es, ánima mea? et quare contúrbas me?
42:6 Spera in Deo, quóniam adhuc confitébor illi: * salutáre vultus mei, et Deus meus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Discérne causam meam, Dómine: ab hómine iníquo et dolóso éripe me.
Ant. Plead my cause, * O Lord; deliver me from the unjust and deceitful man.
Zsoltár 42 [1]
42:1 Ítélj meg engem, Isten, és határozd el ügyemet az istentelen nemzetség ellen, * a gonosz és álnok embertől ments meg engem;
42:2 Mert te vagy, Isten, az én erősségem. * Miért vetettél meg engem? És miért járok szomorúan, midőn engem az ellenség sanyargat?
42:3 Bocsásd ki világosságodat és igazságodat, * azok elvezetnek engem és elvisznek a te szent hegyedre és hajlékodba.
42:4 És bemegyek az Isten oltárához, * az Istenhez, ki megvidámítja ifjúságomat;
42:5 Hálát adok neked citerán, ó Isten, én Istenem! * Miért vagy szomorú, én lelkem? És miért háborgatsz engem?
42:6 Bízzál az Istenben, mert még hálát fogok adni neki, * ő orcám szabadítója és az én Istenem.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Plead my cause, O Lord; deliver me from the unjust and deceitful man.
Ant. Dum tribulárer, * clamávi ad Dóminum de ventre ínferi, et exaudívit me.
Psalmus 56 [2]
56:2 Miserére mei, Deus, miserére mei: * quóniam in te confídit ánima mea.
56:2 Et in umbra alárum tuárum sperábo, * donec tránseat iníquitas.
56:3 Clamábo ad Deum altíssimum: * Deum qui benefécit mihi.
56:4 Misit de cælo, et liberávit me: * dedit in oppróbrium conculcántes me.
56:4 Misit Deus misericórdiam suam, et veritátem suam, * et erípuit ánimam meam de médio catulórum leónum: dormívi conturbátus.
56:5 Fílii hóminum dentes eórum arma et sagíttæ: * et lingua eórum gládius acútus.
56:6 Exaltáre super cælos, Deus, * et in omnem terram glória tua.
56:7 Láqueum paravérunt pédibus meis: * et incurvavérunt ánimam meam.
56:7 Fodérunt ante fáciem meam fóveam: * et incidérunt in eam.
56:8 Parátum cor meum, Deus, parátum cor meum: * cantábo, et psalmum dicam.
56:9 Exsúrge, glória mea, exsúrge, psaltérium et cíthara: * exsúrgam dilúculo.
56:10 Confitébor tibi in pópulis, Dómine: * et psalmum dicam tibi in géntibus:
56:11 Quóniam magnificáta est usque ad cælos misericórdia tua, * et usque ad nubes véritas tua.
56:12 Exaltáre super cælos, Deus: * et super omnem terram glória tua.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Dum tribulárer, clamávi ad Dóminum de ventre ínferi, et exaudívit me.
Ant. I cried by reason of mine affliction unto the Lord, * and He heard me out of the belly of hell.
Zsoltár 56 [2]
56:2 Könyörülj rajtam, Isten, könyörülj rajtam; * mert lelkem benned bízik;
56:2 és szárnyaid árnyékában bízom, * míg átvonul a gonoszság.
56:3 Kiáltok a fölséges Istenhez, * az Istenhez, ki jót tesz velem.
56:4 Elküld a mennyből, és megszabadít engem, * gyalázatra adja az engem tapodókat;
56:4 Elküldi Isten az ő irgalmát és igazságát, * és kiragadja lelkemet az oroszlánok kölykei közül, míg háborogva alszom;
56:5 Az emberek fiai közül, kiknek fogai fegyverek és nyilak, * és nyelvük éles kard.
56:6 Magasztaltassál föl az egek fölött, Isten, * és a te dicsőséged az egész földön.
56:7 Tőrt vetettek lábaimnak, * és megalázták lelkemet;
56:7 Vermet ástak szemem előtt, * és beestek abba.
56:8 Kész az én szívem, Isten, kész az én szívem * énekelni, és dicséretet mondani.
56:9 Serkenj föl, dicsőségem, serkenj föl, zsoltárom és hárfám! * Fölkelek korán reggel;
56:10 Hálát adok neked, Uram, a népek között, * és dicséretet mondok neked a nemzetek között;
56:11 Mert magasztos az égig a te irgalmad, * és a felhőkig a te igazságod.
56:12 Magasztaltassál föl az egek fölött, Isten, * és a te dicsőséged az egész földön.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. I cried by reason of mine affliction unto the Lord, and He heard me out of the belly of hell.
Ant. Dómine, vim pátior, * respónde pro me: quia néscio quid dicam inimícis meis.
Canticum Ezechiæ [3]
(Canticum Ezechiæ * Isa 38:10-24)
38:10 Ego dixi: In dimídio diérum meórum * vadam ad portas ínferi.
38:11 Quæsívi resíduum annórum meórum. * Dixi: Non vidébo Dóminum Deum in terra vivéntium.
38:12 Non aspíciam hóminem ultra, * et habitatórem quiétis.
38:13 Generátio mea abláta est, et convolúta est a me, * quasi tabernáculum pastórum.
38:14 Præcísa est velut a texénte, vita mea: dum adhuc ordírer, succídit me: * de mane usque ad vésperam fínies me.
38:15 Sperábam usque ad mane, * quasi leo sic contrívit ómnia ossa mea:
38:16 De mane usque ad vésperam fínies me: * sicut pullus hirúndinis sic clamábo, meditábor ut colúmba:
38:17 Attenuáti sunt óculi mei, * suspiciéntes in excélsum.
38:18 Dómine, vim pátior, respónde pro me. * Quid dicam, aut quid respondébit mihi, cum ipse fécerit?
38:19 Recogitábo tibi omnes annos meos * in amaritúdine ánimæ meæ.
38:20 Dómine, si sic vívitur, et in tálibus vita spíritus mei, corrípies me, et vivificábis me. * Ecce, in pace amaritúdo mea amaríssima:
38:21 Tu autem eruísti ánimam meam ut non períret: * projecísti post tergum tuum ómnia peccáta mea.
38:22 Quia non inférnus confitébitur tibi, neque mors laudábit te: * non exspectábunt qui descéndunt in lacum, veritátem tuam.
38:23 Vivens vivens ipse confitébitur tibi, sicut et ego hódie: * pater fíliis notam fáciet veritátem tuam.
38:24 Dómine, salvum me fac * et psalmos nostros cantábimus cunctis diébus vitæ nostræ in domo Dómini.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Dómine, vim pátior, respónde pro me: quia néscio quid dicam inimícis meis.
Ant. O Lord, I am oppressed, * undertake Thou for me; for I know not what to say unto mine enemies.
Ezekiás éneke [3]
(Ezekiás éneke * Iz 38:10-24) *
38:10 Én mondám: Az én napjaim közepén * megyek az alvilág kapuihoz,
38:11 Keresve esztendeim maradványát * mondám: Nem látom az Úr Istent az élők földjén;
38:12 Nem látok többé embert * és nyugalomban lakót.
38:13 Életem elvétetik, és összegöngyöltetik, * mint a pásztorok sátora;
38:14 Elmetszetik, mint a szövőtől, életem; még mikor kezdeném, elmetsz engem; * reggeltől estig végemre jársz.
38:15 Bíztam a reggelhez, * és mint az oroszlán, úgy összetörte csontjaimat;
38:16 Reggeltől estig végemre jársz, * mint a fecskefióka, úgy kiáltok; nyögök, mint a galamb;
38:17 Meggyengültek szemeim, * nézvén a magasba.
38:18 Uram, erőszakot szenvedek, fogd fel ügyemet. * Mit mondjak, vagy mit felel nekem ő, holott maga cselekedte?
38:19 Átgondolom előtted minden esztendőmet * lelkem keserűségében.
38:20 Uram, ha így kell élni, és ilyenekben áll az én lelkem élete, megfeddhetsz engem, és megeleveníthetsz engem. * Íme békességemül lett legkeservesebb keserűségem;
38:21 Te megszabadítottad lelkemet, hogy el ne vesszen, * hátad mögé vetetted minden bűnömet.
38:22 Mert nem az alvilág teszen rólad vallást, sem a halál nem dicsér téged; * nem várnak, kik a sírgödörbe leszállnak, a te hűségedre;
38:23 Az élő, az élő teszen rólad vallást, mint én is ma; * az atya a fiaknak adja tudtul a te hűségedet.
38:24 Uram, szabadíts meg engem, * és zsoltárainkat énekelni fogjuk életünk teljes napjain az Úr házában.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. O Lord, I am oppressed, undertake Thou for me; for I know not what to say unto mine enemies.
Ant. Dixérunt ímpii: * Opprimámus virum justum, quóniam contrárius est opéribus nostris.
Psalmus 148 [4]
148:1 Laudáte Dóminum de cælis: * laudáte eum in excélsis.
148:2 Laudáte eum, omnes Ángeli ejus: * laudáte eum, omnes virtútes ejus.
148:3 Laudáte eum, sol et luna: * laudáte eum, omnes stellæ et lumen.
148:4 Laudáte eum, cæli cælórum: * et aquæ omnes, quæ super cælos sunt, laudent nomen Dómini.
148:5 Quia ipse dixit, et facta sunt: * ipse mandávit, et creáta sunt.
148:6 Státuit ea in ætérnum, et in sǽculum sǽculi: * præcéptum pósuit, et non præteríbit.
148:7 Laudáte Dóminum de terra, * dracónes, et omnes abýssi.
148:8 Ignis, grando, nix, glácies, spíritus procellárum: * quæ fáciunt verbum ejus:
148:9 Montes, et omnes colles: * ligna fructífera, et omnes cedri.
148:10 Béstiæ, et univérsa pécora: * serpéntes, et vólucres pennátæ:
148:11 Reges terræ, et omnes pópuli: * príncipes, et omnes júdices terræ.
148:12 Júvenes, et vírgines: senes cum junióribus laudent nomen Dómini: * quia exaltátum est nomen ejus solíus.
148:13 Conféssio ejus super cælum et terram: * et exaltávit cornu pópuli sui.
148:14 Hymnus ómnibus sanctis ejus: * fíliis Israël, pópulo appropinquánti sibi.

Psalmus 149 [5]
149:1 Cantáte Dómino cánticum novum: * laus ejus in ecclésia sanctórum.
149:2 Lætétur Israël in eo, qui fecit eum: * et fílii Sion exsúltent in rege suo.
149:3 Laudent nomen ejus in choro: * in týmpano, et psaltério psallant ei:
149:4 Quia beneplácitum est Dómino in pópulo suo: * et exaltábit mansuétos in salútem.
149:5 Exsultábunt sancti in glória: * lætabúntur in cubílibus suis.
149:6 Exaltatiónes Dei in gútture eórum: * et gládii ancípites in mánibus eórum.
149:7 Ad faciéndam vindíctam in natiónibus: * increpatiónes in pópulis.
149:8 Ad alligándos reges eórum in compédibus: * et nóbiles eórum in mánicis férreis.
149:9 Ut fáciant in eis judícium conscríptum: * glória hæc est ómnibus sanctis ejus.

Psalmus 150 [6]
150:1 Laudáte Dóminum in sanctis ejus: * laudáte eum in firmaménto virtútis ejus.
150:2 Laudáte eum in virtútibus ejus: * laudáte eum secúndum multitúdinem magnitúdinis ejus.
150:3 Laudáte eum in sono tubæ: * laudáte eum in psaltério, et cíthara.
150:4 Laudáte eum in týmpano, et choro: * laudáte eum in chordis, et órgano.
150:5 Laudáte eum in cýmbalis benesonántibus: laudáte eum in cýmbalis jubilatiónis: * omnis spíritus laudet Dóminum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Dixérunt ímpii: Opprimámus virum justum, quóniam contrárius est opéribus nostris.
Ant. The ungodly said Let us oppress the righteous man, * because he is clean contrary to our doings.
Zsoltár 148 [4]
148:1 Dicsérjétek az Urat a mennyekben, * dicsérjétek őt a magasságban.
148:2 Dicsérjétek őt, minden angyalai; * dicsérjétek őt, minden seregei.
148:3 Dicsérjétek őt, nap és hold; * dicsérjétek őt, minden ragyogó csillagok.
148:4 Dicsérjétek őt, egeknek egei, * és minden vizek, melyek az egekben fölül vannak, dicsérjék az Úr nevét.
148:5 Mert ő szólt, és lettek; * parancsolt, és előtermettek.
148:6 Megállapítá azokat örökre, és mindörökkön-örökre * parancsot adott, s ez el nem múlik.
148:7 Dicsérjétek az Urat a földön, * szörnyetegek, és minden örvények.
148:8 Tűz, jégeső, hó, jég, forgószél, * melyek az ő igéjét cselekszik.
148:9 Hegyek és minden halmok, * gyümölcsfák és minden cédrusok.
148:10 Vadállatok és minden barmok, * kígyók és szárnyas állatok.
148:11 Föld királyai és minden népek, * fejedelmek és a föld minden bírái.
148:12 Ifjak és szüzek, vének az ifjakkal, dicsérjétek az Úr nevét: * mert csak az ő neve magasztos.
148:13 Az ő dicsérete ég és föld felett van; * és ő fölemeli népe szarvát.
148:14 Dicséret minden szentjeinek, * Izrael fiainak, a hozzá közelálló népnek.

Zsoltár 149 [5]
149:1 Énekeljetek az Úrnak új éneket, * legyen dicsérete a szentek gyülekezetében.
149:2 Örvendjen Izrael abban, ki őt teremtette, * és Sion fiai vigadjanak királyukban.
149:3 Dicsérjék az ő nevét énekkarban, * dobbal és hárfával zengjenek neki;
149:4 Mert az Úr gyönyörködik népében, * és fölmagasztalja a szelídeket szabadulásra.
149:5 A szentek örvendeznek a dicsőségben; * vigadnak nyughelyeiken.
149:6 Isten magasztalása van szájukban, * és kétélű kard kezeikben,
149:7 Hogy bosszút álljanak a nemzeteken, * megfeddjék a népeket;
149:8 Hogy azok királyait láncokra verjék, * és nemeseit vasbilincsekre;
149:9 Hogy a megírt ítélet szerint cselekedjenek velük. * Ez dicsősége az ő minden szentjeinek.

Zsoltár 150 [6]
150:1 Dicsérjétek az Urat az ő szentjeiben; * dicsérjétek őt az ég erős boltozatában.
150:2 Dicsérjétek őt hatalmasságában; * dicsérjétek őt nagyvoltának sokasága szerint.
150:3 Dicsérjétek őt harsonaszóval; * dicsérjétek őt hárfán és citerán.
150:4 Dicsérjétek őt dobbal és énekkarban; * dicsérjétek őt húrokon és hangszereken.
150:5 Dicsérjétek őt hangos szavú cimbalmokon, dicsérjétek őt a vigasság cimbalmain. * Minden lélek dicsérje az Urat.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. The ungodly said Let us oppress the righteous man, because he is clean contrary to our doings.
Capitulum Hymnus Versus {ex Psalterio secundum diem}
Jer 11:19
Veníte, mittámus lignum in panem ejus, et eradámus eum de terra vivéntium, et nomen ejus non memorétur ámplius.
R. Deo grátias.

R.br. Érue a frámea * Deus ánimam meam.
R. Érue a frámea * Deus ánimam meam
V. Et de manu canis únicam meam.
R. Deus ánimam meam.
R. Érue a frámea * Deus ánimam meam.

Hymnus
Lustris sex qui jam peráctis,
Tempus implens córporis,
Se volénte natus ad hoc,
Passióni déditus,
Agnus in Crucis levátur
Immolándus stípite.

Hic acétum, fel, arúndo,
Sputa, clavi, láncea:
Mite corpus perforátur,
Sanguis, unda prófluit:
Terra, pontus, astra, mundus,
Quo lavántur flúmine!

Crux fidélis, inter omnes
Arbor una nóbilis:
Nulla silva talem profert
Fronde, flore, gérmine:
Dulce lignum, dulces clavos,
Dulce pondus sústinet.

Flecte ramos, arbor alta,
Tensa laxa víscera,
Et rigor lentéscat ille,
Quem dedit natívitas:
Ut supérni membra Regis
Miti tendas stípite.

Sola digna tu fuísti
Ferre sæcli prétium,
Atque portum præparáre
Nauta mundo náufrago,
Quem sacer cruor perúnxit,
Fusus Agni córpore.

Glória et honor Deo
Usquequáqu[e] altíssimo:
Una Patri, Filíoque,
Inclyto Paráclito:
Cui laus est et potéstas
Per ætérna sǽcula.
Amen.

V. Éripe me de inimícis meis, Deus meus.
R. Et ab insurgéntibus in me líbera me.
Olvasmány, himnusz, vers {a zsoltáros részből az adott napra}
Jer 11:19
Jertek, tegyünk fát az ő kenyerébe, és gyomláljuk ki őt az élők földéről, és neve ne legyen többé emlékezetben
R. Istennek legyen hála.

R.br. Deliver, * O God, my soul from the sword.
R. Deliver, * O God, my soul from the sword.
V. My only one from the hand of the dog.
R. O God, my soul from the sword.
R. Deliver, * O God, my soul from the sword.

Himnusz
Hatszor öt év hogy lemúlott,
S betöltötte idejét:
Adta magát szenvedésre
Önnön akaratakép,
És a Bárányt áldozatul
Keresztfára emelék.

Epe már meglankasztotta,
Tüskék, szegek, lándzsa már
Gyenge testét általverték:
Víz folyt onnan s vérsugár.
Földet, eget, tengereket
Tisztára mos ez az ár.

Hű keresztfa, nincsen még egy
Ily nemes fa, sem bokor,
Ilyen lombot, ily virágot
Erdő nem terem sehol.
Édes törzsök, édes ág te,
Édes terhet hordozol.

Hajtsd meg ágaid, szikár fa,
Könnyíts merev törzseden.
Puhasággal végy erőt a
Szigorú természeten:
Tagjait a nagy királynak
Ugy karold szelídeden.

Csak te voltál hordni méltó
Üdvösségünk zálogát,
Rajtad ért, szent bárka, révet
A hajótörött világ,
Mert a Bárány drága vére
Rólad permetez reánk.

A Boldog Szentháromságnak
Mindörökké tisztelet,
Atyát, Fiut, Vigasztalót
Egyformán dícsérjetek,
Ama Háromságos-Egynek
Nevét áldják mindenek.
Ámen.

V. Ments meg elleneimtől, Istenem
R. Védelmezz azoktól, akik fölkelnek ellenem
Canticum Benedictus {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. Ante diem festum * Paschæ, sciens Jesus quia venit hora ejus, cum dilexísset suos, in finem diléxit eos.
(Canticum Zachariæ: Luc. 1:68-79)
1:68 Benedíctus Dóminus, Deus Israël: * quia visitávit, et fecit redemptiónem plebis suæ:
1:69 Et eréxit cornu salútis nobis: * in domo David, púeri sui.
1:70 Sicut locútus est per os sanctórum, * qui a sǽculo sunt, prophetárum ejus:
1:71 Salútem ex inimícis nostris, * et de manu ómnium, qui odérunt nos.
1:72 Ad faciéndam misericórdiam cum pátribus nostris: * et memorári testaménti sui sancti.
1:73 Jusjurándum, quod jurávit ad Ábraham patrem nostrum, * datúrum se nobis:
1:74 Ut sine timóre, de manu inimicórum nostrórum liberáti, * serviámus illi.
1:75 In sanctitáte, et justítia coram ipso, * ómnibus diébus nostris.
1:76 Et tu, puer, Prophéta Altíssimi vocáberis: * præíbis enim ante fáciem Dómini, paráre vias ejus:
1:77 Ad dandam sciéntiam salútis plebi ejus: * in remissiónem peccatórum eórum:
1:78 Per víscera misericórdiæ Dei nostri: * in quibus visitávit nos, óriens ex alto:
1:79 Illumináre his, qui in ténebris, et in umbra mortis sedent: * ad dirigéndos pedes nostros in viam pacis.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Ante diem festum Paschæ, sciens Jesus quia venit hora ejus, cum dilexísset suos, in finem diléxit eos.
Benedictus kantikum {Antifóna az időszaki részből}
Ant. Now, before the Feast of the Passover, as Jesus knew that His hour was come, * having loved His Own which were in the world, He loved them unto the end.
(Zakariás éneke: Lk 1:68-79)
1:68 Áldott az Úr, Izraelnek Istene, * mert meglátogatta és megváltotta az ő népét.
1:69 És fölemelte nekünk az üdvösség szarvát, * Dávidnak, az ő szolgájának házában;
1:70 amint ígért az ő szent prófétái szája által * elejétől fogva
1:71 szabadulást a mi ellenségeinktől * és mindazok kezéből, kik gyűlöltek minket;
1:72 irgalmasságot cselekedvén atyáinkkal, * és megemlékezvén az ő szent szövetségéről,
1:73 az esküről, mellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak, * hogy megadja nekünk,
1:74 hogy ellenségeink kezéből megszabadulván, * félelem nélkül szolgáljunk neki,
1:75 szentségben és igazságban őelőtte * minden napjainkban.
1:76 És te, gyermek, a Magasságbeli prófétájának fogsz hívatni; * mert az Úr színe előtt jársz majd, elkészítendő az ő utait;
1:77 hogy az üdvösség tudományát közöld népével, * az ő bűneik bocsánatára,
1:78 a mi Istenünk nagy irgalmassága által, * mellyel meglátogatott minket a magasságból támadó;
1:79 hogy megvilágosítsa azokat, kik sötétségben s a halál árnyékában ülnek, * és lábainkat a békesség útjára igazgassa.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Now, before the Feast of the Passover, as Jesus knew that His hour was come, having loved His Own which were in the world, He loved them unto the end.
Preces Feriales {habentur}
Kýrie, eléison. Christe, eléison. Kýrie, eléison.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
V. Ego dixi: Dómine, miserére mei.
R. Sana ánimam meam quia peccávi tibi.
V. Convértere, Dómine, úsquequo?
R. Et deprecábilis esto super servos tuos.
V. Fiat misericórdia tua, Dómine, super nos.
R. Quemádmodum sperávimus in te.
V. Sacerdótes tui induántur justítiam.
R. Et sancti tui exsúltent.
Hétköznapi könyörgések {van}
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
V. Így szóltam: Uram, irgalmazz nekem.
R. Gyógyítsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened.
V. Fordulj vissza felém, Uram, meddig még?
R. Légy kegyes a te szolgádhoz.
V. Legyen irgalmad felettünk, Uram.
R. Ahogy mi Tebenned bizakodunk.
V. Papjaid öltözzenek igazságba.
R. És szentjeid örvendezzenek.
V. Dómine, salvum fac regem.
R. Et exáudi nos in die, qua invocavérimus te.
V. Salvum fac pópulum tuum, Dómine, et bénedic hereditáti tuæ.
R. Et rege eos, et extólle illos usque in ætérnum.
V. Meménto Congregatiónis tuæ.
R. Quam possedísti ab inítio.
V. Fiat pax in virtúte tua.
R. Et abundántia in túrribus tuis.
V. Orémus pro fidélibus defúnctis.
R. Réquiem ætérnam dona eis, Dómine, et lux perpétua lúceat eis.
V. Requiéscant in pace.
R. Amen.
V. Uram, őrizd meg vezetőinket.
R. Figyelj ránk aznap, amikor hozzád fordulunk.
V. Szabadíts meg népedet Urunk, és áldd meg a te örökségedet.
R. Kormányozd és emeld fel őket mindörökké.
V. Emlékezz meg, Uram, a te gyülekezetedről.
R. Akik kezdettől fogva a tieid voltak.
V. Legyen békesség a te akaratod szerint.
R. És bőség a te erősségeidben.
V. Imádkozzunk az elhunyt hívekért.
R. Adj Uram örök nyugodalmat nekik, és az örök világosság fényeskedjék nekik.
V. Nyugodjanak békében.
R. Ámen.
V. Pro frátribus nostris abséntibus.
R. Salvos fac servos tuos, Deus meus, sperántes in te.
V. Pro afflíctis et captívis.
R. Líbera eos, Deus Ísraël, ex ómnibus tribulatiónibus suis.
V. Mitte eis, Dómine, auxílium de sancto.
R. Et de Sion tuére eos.
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Imádkozzunk távollévő testvéreinkért.
R. Szabadítsd meg szolgáidat, Istenünk, akik benned bíznak.
V. Imádkozzunk az elnyomottakért és bebörtönzöttekért.
R. Mentsd meg őket, Izrael Istene, minden nyomorúságukban.
V. Küldj nekik segítséget szentélyedből.
R. És Sionból irányítsd őket.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésünket.
R. És kiáltásunk jusson elődbe.
Psalmus 129 [7]
129:1 De profúndis clamávi ad te, Dómine: * Dómine, exáudi vocem meam:
129:2 Fiant aures tuæ intendéntes, * in vocem deprecatiónis meæ.
129:3 Si iniquitátes observáveris, Dómine: * Dómine, quis sustinébit?
129:4 Quia apud te propitiátio est: * et propter legem tuam sustínui te, Dómine.
129:5 Sustínuit ánima mea in verbo ejus: * sperávit ánima mea in Dómino.
129:6 A custódia matutína usque ad noctem: * speret Israël in Dómino.
129:7 Quia apud Dóminum misericórdia: * et copiósa apud eum redémptio.
129:8 Et ipse rédimet Israël, * ex ómnibus iniquitátibus ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Zsoltár 129 [7]
129:1 A mélységekből kiáltok, Uram, hozzád, * Uram, hallgasd meg az én szómat,
129:2 Legyenek füleid figyelmesek * az én könyörgésem szavára.
129:3 Ha a vétkeket figyelembe veszed, Uram, * Uram, ki állhat meg előtted?
129:4 De nálad vagyon a kegyelem, * és a te törvényedért reménylek benned, Uram.
129:5 Remél az én lelkem az ő igéjéért. * Az én lelkem az Úrban bízik.
129:6 A reggeli vigyázattól éjjelig * bízzék Izrael az Úrban;
129:7 Mert az Úrnál az irgalmasság, * és nála bőséges a megváltás.
129:8 És ő megszabadítja Izraelt * minden gonoszságából.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
V. Dómine, Deus virtútum, convérte nos.
R. Et osténde fáciem tuam, et salvi érimus.
V. Exsúrge, Christe, ádjuva nos.
R. Et líbera nos propter nomen tuum.
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Urunk, erős Isten, fordulj hozzánk.
R. Mutasd meg arcodat, és megszabadulunk.
V. Kelj fel, Krisztus, segítségünkre.
R. És szabadíts meg szent Nevedért.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésünket.
R. És kiáltásunk jusson elődbe.
Oratio {ex Proprio de Tempore}
secunda 'Domine, exaudi' omittitur
Orémus.
Omnípotens sempitérne Deus: da nobis ita Domínicæ passiónis sacraménta perágere; ut indulgéntiam percípere meréamur.
Per eúndem Dóminum nostrum Jesum Christum Fílium tuum, qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
Könyörgés {az időszaki részből}
hagyd ki a második 'Uram, hallgasd meg könyörgésemet'
Könyörögjünk
O Almighty and everlasting God, give us grace so to use the solemn and mysterious memorial of the Lord's Suffering, that the same may be unto us a mean whereby worthily to win thy forgiveness.
Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
Suffragium{omittitur}
Közbenjárás kérése{elmarad}
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
V. Dóminus det nobis suam pacem.
R. Et vitam ætérnam. Amen.
Befejezés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
V. Áldjuk az Urat.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
V. Uram, adj nekünk békét.
R. És örök életet. Ámen.
Antiphona finalis B.M.V.
Ave, Regína cælórum,
Ave, Dómina Angelórum:
Salve radix, salve porta,
Ex qua mundo lux est orta:

Gaude, Virgo gloriósa,
Super omnes speciósa,
Vale, o valde decóra,
Et pro nobis Christum exóra.

V. Dignáre me laudáre te, Virgo sacráta.
R. Da mihi virtútem contra hostes tuos.
Orémus.
Concéde, miséricors Deus, fragilitáti nostræ præsídium; ut, qui sanctæ Dei Genetrícis memóriam ágimus; intercessiónis eius auxílio, a nostris iniquitátibus resurgámus. Per eúndem Christum Dóminum nóstrum. Amen.
V. Divínum auxílium máneat semper nobíscum.
R. Amen.
Final Antiphon of the Blessed Virgin Mary
Mennyországnak Királynéja,
Angyalkarok szép szűz asszonya,
Áldott gyökér, áldott porta
Honnan fény jött a világra.

Áldott légy, drágalátos Szűz!
Isten véled, szép virág, Szűz!
Mennyben látod szent Fiadat,
Imádd értünk a mi Urunkat.

V. Tégy méltóvá engem, Szent Szűz, a te dicséretedre.
R. Adj erőt ellenségeid ellen.
Könyörögjünk.
Add kérünk irgalmas Isten, gyengeségünk támasza, hogy akik a szent Istenszülő emlékét tiszteljük, közbenjárása és segítsége által bűneinkből feltámadjunk. Ugyanazon Jézus Krisztus a te fiad által. Ámen.
V. Az Isten áldása maradjon mindig velünk.
R. Ámen.

Matutinum    Laudes
Prima    Tertia    Sexta    Nona
Vesperae    Completorium

Options    Sancta Missa    Ordo

Versions
Tridentine 1570
Tridentine 1910
Divino Afflatu
Reduced 1955
Rubrics 1960
1960 Newcalendar
Monastic
Ordo Praedicatorum
Language 2
Latin
Latin-Bea
Deutsch
English
Espanol
Francais
Italiano
Magyar
Polski
Portugues
Polski-Newer
Votive
hodie
Dedicatio
Defunctorum
Parvum B.M.V.

Versions      Credits      Download      Rubrics      Technical      Help