[Lectio1]
De Parábolis Salomónis
!Prov 14:1-5
1 Sápiens múlier ædíficat domum suam, insípiens exstrúctam quoque mánibus déstruet. 
2 Ambulans recto itínere et timens Deum despícitur ab eo qui infámi gráditur via. 
3 In ore stulti virga supérbiæ, lábia autem sapiéntium custódiunt eos. 
4 Ubi non sunt boves, præsépe vácuum est; ubi autem plúrimæ ségetes, ibi manifésta est fortitúdo bovis. 
5 Testis fidélis non mentítur, profert autem mendácium dolósus testis.

[Responsory1]
@Tempora/081-0:Responsory4

[Lectio2]
!Prov 14:6-11
6 Quærit derísor sapiéntiam et non ínvenit, doctrína prudéntium fácilis. 
7 Vade contra virum stultum, et nescit lábia prudéntiæ. 
8 Sapiéntia cállidi est intellégere viam suam, et imprudéntia stultórum errans. 
9 Stultus illúdet peccátum, et inter justos morábitur grátia. 
10 Cor, quod novit amaritúdinem ánimæ suæ, in gáudio ejus non miscébitur extráneus. 
11 Domus impiórum delébitur, tabernácula vero justórum germinábunt.

[Responsory2]
@Tempora/081-0:Responsory5

[Lectio3]
!Prov 14:12-16
12 Est via, quæ vidétur hómini justa, novíssima autem ejus dedúcunt ad mortem. 
13 Risus dolóre miscébitur, et extréma gáudii luctus óccupat. 
14 Viis suis replébitur stultus, et super eum erit vir bonus. 
15 Innocens credit omni verbo, astútus consíderat gressus suos. Fílio dolóso nihil erit boni, servo autem sapiénti prósperi erunt actus et dirigétur via ejus. 
16 Sápiens timet et declínat a malo, stultus tránsilit et confídit.

[Responsory3]
@Tempora/081-0:Responsory6