In Vigilia S. Laurentii Mart. ~ III. classis
Tempora: Feria quinta infra Hebdomadam XI post Octavam Pentecostes I. Augusti

Ad Laudes    08-09-2018

Incipit
V. Deus in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúja.
Kezdet
V. Istenem, jöjj segítségemre!
R. Uram, segíts meg engem!
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
Psalmus 66 [0]
66:2 Deus, misereátur nostri, et benedícat nobis: * illúminet vultum suum super nos, et misereátur nostri.
66:3 Ut cognoscámus in terra viam tuam, * in ómnibus géntibus salutáre tuum.
66:4 Confiteántur tibi pópuli, Deus: * confiteántur tibi pópuli omnes.
66:5 Læténtur et exsúltent gentes: * quóniam júdicas pópulos in æquitáte, et gentes in terra dírigis.
66:6 Confiteántur tibi pópuli, Deus, confiteántur tibi pópuli omnes: * terra dedit fructum suum.
66:7 Benedícat nos Deus, Deus noster, benedícat nos Deus: * et métuant eum omnes fines terræ.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Zsoltár 66 [0]
66:2 Könyörüljön rajtunk az Isten, és áldjon meg minket; * derítse föl ránk az ő orcáját, és könyörüljön rajtunk:
66:3 Hogy megismerjük a földön utadat, * minden nép között a te szabadításodat.
66:4 Adjanak hálát neked, Isten, a népek; * adjon hálát minden nép.
66:5 Örüljenek és vigadjanak a nemzetek; * mert te ítéled a népeket igazságban, és a nemzeteket a földön kormányozod.
66:6 Adjanak hálát neked, Isten, a népek; adjon hálát minden nép. * A föld megadja gyümölcsét.
66:7 Áldjon meg minket Isten, a mi Istenünk, áldjon meg minket Isten; * és félje őt a föld minden határa.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Psalmi {Psalmi et antiphonæ ex Psalterio secundum diem}
Ant. Tibi soli * peccávi, Dómine, miserére mei.
Psalmus 50 [1]
50:3 Miserére mei, Deus, * secúndum magnam misericórdiam tuam.
50:3 Et secúndum multitúdinem miseratiónum tuárum, * dele iniquitátem meam.
50:4 Ámplius lava me ab iniquitáte mea: * et a peccáto meo munda me.
50:5 Quóniam iniquitátem meam ego cognósco: * et peccátum meum contra me est semper.
50:6 Tibi soli peccávi, et malum coram te feci: * ut justificéris in sermónibus tuis, et vincas cum judicáris.
50:7 Ecce enim, in iniquitátibus concéptus sum: * et in peccátis concépit me mater mea.
50:8 Ecce enim, veritátem dilexísti: * incérta et occúlta sapiéntiæ tuæ manifestásti mihi.
50:9 Aspérges me hyssópo, et mundábor: * lavábis me, et super nivem dealbábor.
50:10 Audítui meo dabis gáudium et lætítiam: * et exsultábunt ossa humiliáta.
50:11 Avérte fáciem tuam a peccátis meis: * et omnes iniquitátes meas dele.
50:12 Cor mundum crea in me, Deus: * et spíritum rectum ínnova in viscéribus meis.
50:13 Ne proícias me a fácie tua: * et spíritum sanctum tuum ne áuferas a me.
50:14 Redde mihi lætítiam salutáris tui: * et spíritu principáli confírma me.
50:15 Docébo iníquos vias tuas: * et ímpii ad te converténtur.
50:16 Líbera me de sanguínibus, Deus, Deus salútis meæ: * et exsultábit lingua mea justítiam tuam.
50:17 Dómine, lábia mea apéries: * et os meum annuntiábit laudem tuam.
50:18 Quóniam si voluísses sacrifícium, dedíssem útique: * holocáustis non delectáberis.
50:19 Sacrifícium Deo spíritus contribulátus: * cor contrítum, et humiliátum, Deus, non despícies.
50:20 Benígne fac, Dómine, in bona voluntáte tua Sion: * ut ædificéntur muri Jerúsalem.
50:21 Tunc acceptábis sacrifícium justítiæ, oblatiónes, et holocáusta: * tunc impónent super altáre tuum vítulos.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Tibi soli peccávi, Dómine, miserére mei.
Zsoltárok {Psalms and antiphons a zsoltáros részből az adott napra}
Ant. Tibi soli peccavi * Domine, miserere mei.
Zsoltár 50 [1]
50:3 Könyörülj rajtam, Isten, * a te nagy irgalmasságod szerint;
50:3 és könyörületed sokasága szerint, * töröld el gonoszságomat.
50:4 Moss meg engem mindinkább gonoszságomból, * és bűnömből tisztíts meg engem.
50:5 Mert elismerem gonoszságomat, * és bűnöm előttem vagyon mindenkoron.
50:6 Egyedül neked vétettem, és gonoszt előtted cselekedtem; * hogy igaznak találtassál beszédeidben, és győzedelmes légy, midőn ítéltetel.
50:7 Mert íme vétekben fogantattam; * és bűnökben fogant engem anyám.
50:8 Mert íme az igazságot szereted; * a te bölcsességed titkos és elrejtett dolgait kinyilatkoztattad nekem.
50:9 Hints meg engem izsóppal, és megtisztulok; * moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek.
50:10 Add, hogy örömet és vigasságot halljak, * és örvendezzenek megalázott csontjaim.
50:11 Fordítsd el orcádat bűneimről; * és töröld el minden gonoszságomat.
50:12 Tiszta szívet teremts bennem, Isten, * és az igaz lelket újítsd meg belső részeimben.
50:13 Ne vess el engem színed elől; * és szent lelkedet ne vedd el tőlem.
50:14 Add vissza nekem üdvözítésed örömét; * és jeles lélekkel erősíts meg engem.
50:15 Megtanítom utaidra a gonoszakat; * és az istentelenek hozzád térnek.
50:16 Szabadíts meg engem a vérbűntől, Isten, üdvösségem Istene, * és nyelvem magasztalni fogja a te igazságodat.
50:17 Uram, nyisd meg ajkamat, * és szám a te dicséretedet fogja hirdetni.
50:18 Mert ha kedvelnéd, bizonyára áldozatot adtam volna; * de az égőáldozatokban nem gyönyörködöl.
50:19 Áldozat Istennek a kesergő lélek; * a töredelmes és alázatos szívet, Isten, nem veted meg.
50:20 Cselekedjél kegyesen, Uram, jóakaratodból Sionnal, * hogy épüljenek Jeruzsálem kőfalai.
50:21 Akkor veszed kedvesen az igazság áldozatát, az ajándékokat és égőáldozatokat; * akkor tesznek oltárodra borjakat.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Tibi soli peccavi Domine, miserere mei.
Ant. Intret * orátio mea, in conspéctu tuo, Dómine.
Psalmus 87 [2]
87:2 Dómine, Deus salútis meæ: * in die clamávi, et nocte coram te.
87:3 Intret in conspéctu tuo orátio mea: * inclína aurem tuam ad precem meam:
87:4 Quia repléta est malis ánima mea: * et vita mea inférno appropinquávit.
87:5 Æstimátus sum cum descendéntibus in lacum: * factus sum sicut homo sine adjutório, inter mórtuos liber.
87:6 Sicut vulneráti dormiéntes in sepúlcris, quorum non es memor ámplius: * et ipsi de manu tua repúlsi sunt.
87:7 Posuérunt me in lacu inferióri: * in tenebrósis, et in umbra mortis.
87:8 Super me confirmátus est furor tuus: * et omnes fluctus tuos induxísti super me.
87:9 Longe fecísti notos meos a me: * posuérunt me abominatiónem sibi.
87:9 Tráditus sum, et non egrediébar: * óculi mei languérunt præ inópia.
87:10 Clamávi ad te, Dómine, tota die: * expándi ad te manus meas.
87:11 Numquid mórtuis fácies mirabília: * aut médici suscitábunt, et confitebúntur tibi?
87:12 Numquid narrábit áliquis in sepúlcro misericórdiam tuam, * et veritátem tuam in perditióne?
87:13 Numquid cognoscéntur in ténebris mirabília tua, * et justítia tua in terra obliviónis?
87:14 Et ego ad te, Dómine, clamávi: * et mane orátio mea prævéniet te.
87:15 Ut quid, Dómine, repéllis oratiónem meam: * avértis fáciem tuam a me?
87:16 Pauper sum ego, et in labóribus a juventúte mea: * exaltátus autem, humiliátus sum et conturbátus.
87:17 In me transiérunt iræ tuæ: * et terróres tui conturbavérunt me.
87:18 Circumdedérunt me sicut aqua tota die: * circumdedérunt me simul.
87:19 Elongásti a me amícum et próximum: * et notos meos a miséria.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Intret orátio mea, in conspéctu tuo, Dómine.
Ant. Intret * oratio mea, in conspectu tuo Domine.
Zsoltár 87 [2]
87:2 Én szabadulásom Ura, Istene, * éjjel-nappal kiáltok teelőtted.
87:3 Jusson színed elé az én imádságom; * hajtsd füledet könyörgésemre.
87:4 Mert lelkem eltelt rosszakkal; * és életem közelget a pokolhoz.
87:5 A sírgödörbe lemenőkhöz számláltatom; * olyan lettem, mint a segítség nélkül való ember, a halottak közé bocsátva,
87:6 Mint a sírokban alvó megsebesültek, kikről többé meg nem emlékezel, * és kik a te kezedből kiszakasztattak.
87:7 Mély verembe tettek engem, * sötétségbe és a halál árnyékába.
87:8 Rám nehezült a te haragod, * és rám hoztad minden hullámodat.
87:9 Eltávolítottad tőlem ismerőimet, * utálatosságul tettek engem maguknak.
87:9 Kézbe adattam, és nincs menekvésem; * szemeim elbágyadnak az ínség miatt;
87:10 Hozzád kiáltok, Uram, napestig, * hozzád terjesztem ki kezeimet.
87:11 Vajon a holtakon mívelsz-e csodákat? * Vagy az orvosok fognak föltámasztani, hogy magasztaljanak tégedet?
87:12 Beszéli-e valaki a sírban irgalmasságodat, * és igazságodat az enyészetben?
87:13 Tudják-e a sötétségben csodatételeidet, * és igazságodat a feledés földjén?
87:14 Én azért, Uram, hozzád kiáltok, * és reggel megelőz téged imádságom.
87:15 Miért veted meg, Uram, imádságomat, * s fordítod el tőlem orcádat?
87:16 Szegény vagyok és megterhelt ifjúságomtól fogva; * ha fölmagasztaltattam is, de megaláztattam és megszégyeníttettem.
87:17 Keresztül megy rajtam a te haragod, * és rettentéseid megháborítanak engem.
87:18 Körülvesznek engem, mint a víz egész nap, * körülvesznek engem egyetemben.
87:19 Eltávolítottad tőlem barátomat és társamat, * és ismerőimet nyomorúságomtól.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Intret oratio mea, in conspectu tuo Domine.
Ant. Dómine, * refúgium factus es nobis.
Psalmus 89 [3]
89:1 Dómine, refúgium factus es nobis: * a generatióne in generatiónem.
89:2 Priúsquam montes fíerent, aut formarétur terra et orbis: * a sǽculo et usque in sǽculum tu es, Deus.
89:3 Ne avértas hóminem in humilitátem: * et dixísti: Convertímini, fílii hóminum.
89:4 Quóniam mille anni ante óculos tuos, * tamquam dies hestérna, quæ prætériit,
89:5 Et custódia in nocte, * quæ pro níhilo habéntur, eórum anni erunt.
89:6 Mane sicut herba tránseat, mane flóreat, et tránseat: * véspere décidat, indúret et aréscat.
89:7 Quia defécimus in ira tua, * et in furóre tuo turbáti sumus.
89:8 Posuísti iniquitátes nostras in conspéctu tuo: * sǽculum nostrum in illuminatióne vultus tui.
89:9 Quóniam omnes dies nostri defecérunt: * et in ira tua defécimus.
89:9 Anni nostri sicut aránea meditabúntur: * dies annórum nostrórum in ipsis, septuagínta anni.
89:10 Si autem in potentátibus, octogínta anni: * et ámplius eórum, labor et dolor.
89:10 Quóniam supervénit mansuetúdo: * et corripiémur.
89:11 Quis novit potestátem iræ tuæ: * et præ timóre tuo iram tuam dinumeráre?
89:12 Déxteram tuam sic notam fac: * et erudítos corde in sapiéntia.
89:13 Convértere, Dómine, úsquequo? * et deprecábilis esto super servos tuos.
89:14 Repléti sumus mane misericórdia tua: * et exsultávimus, et delectáti sumus ómnibus diébus nostris.
89:15 Lætáti sumus pro diébus, quibus nos humiliásti: * annis, quibus vídimus mala.
89:16 Réspice in servos tuos, et in ópera tua: * et dírige fílios eórum.
89:17 Et sit splendor Dómini, Dei nostri, super nos, et ópera mánuum nostrárum dírige super nos: * et opus mánuum nostrárum dírige.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Dómine, refúgium factus es nobis.
Ant. Domine * refugium factus est nobis.
Zsoltár 89 [3]
89:1 Uram, oltalmunk lettél nekünk * nemzedékről nemzedékre.
89:2 Mielőtt a hegyek lettek, vagy a föld alkottatott és a világ, * öröktől fogva és örökké vagy te, Isten.
89:3 Ne taszítsd el az embert romlásra, * ki mondottad: Térjetek meg, emberek fiai.
89:4 Mert ezer esztendő a te szemeid előtt, * mint a tegnapi nap, mely elmúlt,
89:5 Mint egy éjjeli őrizet. * Mint amik semmiknek tartatnak, olyanok az ő esztendeik.
89:6 Korán elhervad, mint a fű; reggel virágzik, hogy elhervadjon; * este lehull, elfonnyad és elszárad.
89:7 Mert elenyészünk haragod miatt, * és búsulásod miatt folyvást rettegünk.
89:8 Eléd raktad gonoszságainkat, * és életidőnket orcád világossága elé.
89:9 Mert napjaink mind elenyésznek, * és haragod miatt elfogyunk;
89:9 A mi esztendeink pókhálók gyanánt tekinthetők; * a mi éveink napjai hetven esztendő,
89:10 Jó erőben, nyolcvan esztendő, * s mi azok fölött van, fáradság és fájdalom;
89:10 Mert eljő az ernyedés, * és elragadtatunk.
89:11 Ki ismeri a te haragod erejét? * S a tőled való félelem miatt, ki mérheti meg haragodat?
89:12 Taníts meg jobbodtól függő napjainkat számba venni, * hogy bölcs szívet nyerhessünk.
89:13 Térj hozzánk, Uram, valahára, * és légy könyörületes a te szolgáidhoz.
89:14 És megtelünk reggel irgalmasságoddal, * és örvendezünk és gyönyörködünk minden napjainkban,
89:15 Vigadunk a napokért, melyekben minket megaláztál; * az esztendőkért, melyekben nyomorúságokat láttunk.
89:16 Tekints a te szolgáidra és alkotásodra, * és igazgasd azok fiait.
89:17 És legyen rajtunk a mi Urunk, Istenünk fényessége, és kezeink munkáit te igazgasd fölöttünk, * kezeink munkáját igazgassad.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Domine refugium factus est nobis.
Ant. Cantémus Dómino * gloriósæ.
Canticum Moysis [4]
(Canticum Moysis * Exod. 15:1-22)
15:1 Cantémus Dómino: glorióse enim magnificátus est, * equum et ascensórem dejécit in mare.
15:2 Fortitúdo mea, et laus mea Dóminus, * et factus est mihi in salútem.
15:3 Iste Deus meus, et glorificábo eum: * Deus patris mei, et exaltábo eum.
15:4 Dóminus quasi vir pugnátor, Omnípotens nomen ejus. * Currus Pharaónis et exércitum ejus projécit in mare.
15:5 Elécti príncipes ejus submérsi sunt in Mari Rubro: * abýssi operuérunt eos, descendérunt in profúndum quasi lapis.
15:6 Déxtera tua, Dómine, magnificáta est in fortitúdine: déxtera tua, Dómine, percússit inimícum. * Et in multitúdine glóriæ tuæ deposuísti adversários tuos:
15:7 Misísti iram tuam, quæ devorávit eos sicut stípulam. * Et in spíritu furóris tui congregátæ sunt aquæ:
15:8 Stetit unda fluens, * congregátæ sunt abýssi in médio mari.
15:9 Dixit inimícus: Pérsequar et comprehéndam, * dívidam spólia, implébitur ánima mea:
15:10 Evaginábo gládium meum, * interfíciet eos manus mea.
15:11 Flavit spíritus tuus, et opéruit eos mare: * submérsi sunt quasi plumbum in aquis veheméntibus.
15:12 Quis símilis tui in fórtibus, Dómine? * quis símilis tui, magníficus in sanctitáte, terríbilis atque laudábilis, fáciens mirabília?
15:13 Extendísti manum tuam, et devorávit eos terra. * Dux fuísti in misericórdia tua pópulo quem redemísti:
15:14 Et portásti eum in fortitúdine tua, * ad habitáculum sanctum tuum.
15:15 Ascendérunt pópuli, et iráti sunt: * dolóres obtinuérunt habitatóres Philísthiim.
15:16 Tunc conturbáti sunt príncipes Edom, robústos Moab obtínuit tremor: * obriguérunt omnes habitatóres Chánaan.
15:17 Írruat super eos formído et pavor, * in magnitúdine brácchii tui:
15:18 Fiant immóbiles quasi lapis, donec pertránseat pópulus tuus, Dómine, * donec pertránseat pópulus tuus iste, quem possedísti.
15:19 Introdúces eos, et plantábis in monte hereditátis tuæ, * firmíssimo habitáculo tuo quod operátus es, Dómine:
15:20 Sanctuárium tuum, Dómine, quod firmavérunt manus tuæ. * Dóminus regnábit in ætérnum et ultra.
15:21 Ingréssus est enim eques Phárao cum cúrribus et equítibus ejus in mare: * et redúxit super eos Dóminus aquas maris:
15:22 Fílii autem Israël ambulavérunt per siccum * in médio ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Cantémus Dómino gloriósæ.
Ant. Cantemus Domino * gloriosae.
Mózes éneke [4]
(Mózes éneke * Kiv 15:1-22) *
15:1 Énekeljünk az Úrnak, mert dicsőségesen fölmagasztaltatott, * a lovat és rajta ülőt levetette a tengerbe.
15:2 Az én erősségem és dicséretem az Úr, * mert nekem szabadulásomra lőn;
15:3 ő az én Istenem, és dicsőítem őt; * az én atyám Istene, és felmagasztalom őt.
15:4 Az Úr mint a hadakozó férfiú, az ő neve: Mindenható. * A fáraó szekereit és seregét a tengerbe vetette;
15:5 Az ő válogatott fejedelmei elmerültek a Vörös-tengerben. * A mélység elborította őket, alászállottak a fenékre, mint a kő.
15:6 A te jobbod, Uram, fölmagasztaltatott erősségben; jobbod, Uram, megverte az ellenséget. * És a te dicsőséged teljességében megbuktattad ellenségeidet;
15:7 Megeresztetted haragodat, mely megemésztette őket, mint a tarlót. * És haragod lehelete által összegyűltek a vizek;
15:8 Megálla a folyóvíz, * az örvények összegyűltek a tenger közepén.
15:9 Mondá az ellenség: Űzőbe veszem és megfogom őket, * fölosztom a ragadományt, és lelkem bételik;
15:10 Kivonom kardomat, * megöli őket az én kezem.
15:11 Ekkor fúva szeled, és a tenger elborítá őket; * elmerülének, mint az ón a sebes vizekben.
15:12 Ki hasonló hozzád, Uram, az erősek között? * Ki hasonló hozzád, s oly dicső a szentségben, oly rettenetes és dicsérendő, oly csodatévő?
15:13 Kinyújtottad kezedet, és a föld elnyelé őket. * Vezére voltál irgalmasságodban a népnek, melyet megszabadítottál;
15:14 és hordoztad őt erősségeddel * a te szent lakhelyedre.
15:15 Fölkelének a népek, és haraguvának; * fájdalom fogá körül Filisztea lakóit.
15:16 Akkor megháborodának Edom fejedelmei, Moáb erőseit körülfogá a rettegés, * Kánaán minden lakói megmerevedének.
15:17 Rohanjon rájuk félelem és rettegés* karod erejével;
15:18 Legyenek mozdulatlanok, mint a kő, míg néped átmegy, Uram, * míg átmegy ezen te néped, melyet szerzettél.
15:19 Beviszed őket, és örökséged hegyére ülteted, * a te erősséges lakhelyedre, melyet alkottál Uram,
15:20 A te szentélyed az, Uram, melyet kezeid megerősítettek. * Az Úr uralkodik örökké és mindenkoron.
15:21 Mert a fáraó beméne lovaival, szekereivel és lovagjaival a tengerbe; * és az Úr visszahozá rájuk a tenger vizeit;
15:22 Izrael fiai pedig szárazon járának * annak közepén.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Cantemus Domino gloriosae.
Ant. In sanctis ejus * laudáte Deum.
Psalmus 148 [5]
148:1 Laudáte Dóminum de cælis: * laudáte eum in excélsis.
148:2 Laudáte eum, omnes Ángeli ejus: * laudáte eum, omnes virtútes ejus.
148:3 Laudáte eum, sol et luna: * laudáte eum, omnes stellæ et lumen.
148:4 Laudáte eum, cæli cælórum: * et aquæ omnes, quæ super cælos sunt, laudent nomen Dómini.
148:5 Quia ipse dixit, et facta sunt: * ipse mandávit, et creáta sunt.
148:6 Státuit ea in ætérnum, et in sǽculum sǽculi: * præcéptum pósuit, et non præteríbit.
148:7 Laudáte Dóminum de terra, * dracónes, et omnes abýssi.
148:8 Ignis, grando, nix, glácies, spíritus procellárum: * quæ fáciunt verbum ejus:
148:9 Montes, et omnes colles: * ligna fructífera, et omnes cedri.
148:10 Béstiæ, et univérsa pécora: * serpéntes, et vólucres pennátæ:
148:11 Reges terræ, et omnes pópuli: * príncipes, et omnes júdices terræ.
148:12 Júvenes, et vírgines: senes cum junióribus laudent nomen Dómini: * quia exaltátum est nomen ejus solíus.
148:13 Conféssio ejus super cælum et terram: * et exaltávit cornu pópuli sui.
148:14 Hymnus ómnibus sanctis ejus: * fíliis Israël, pópulo appropinquánti sibi.

Psalmus 149 [6]
149:1 Cantáte Dómino cánticum novum: * laus ejus in ecclésia sanctórum.
149:2 Lætétur Israël in eo, qui fecit eum: * et fílii Sion exsúltent in rege suo.
149:3 Laudent nomen ejus in choro: * in týmpano, et psaltério psallant ei:
149:4 Quia beneplácitum est Dómino in pópulo suo: * et exaltábit mansuétos in salútem.
149:5 Exsultábunt sancti in glória: * lætabúntur in cubílibus suis.
149:6 Exaltatiónes Dei in gútture eórum: * et gládii ancípites in mánibus eórum.
149:7 Ad faciéndam vindíctam in natiónibus: * increpatiónes in pópulis.
149:8 Ad alligándos reges eórum in compédibus: * et nóbiles eórum in mánicis férreis.
149:9 Ut fáciant in eis judícium conscríptum: * glória hæc est ómnibus sanctis ejus.

Psalmus 150 [7]
150:1 Laudáte Dóminum in sanctis ejus: * laudáte eum in firmaménto virtútis ejus.
150:2 Laudáte eum in virtútibus ejus: * laudáte eum secúndum multitúdinem magnitúdinis ejus.
150:3 Laudáte eum in sono tubæ: * laudáte eum in psaltério, et cíthara.
150:4 Laudáte eum in týmpano, et choro: * laudáte eum in chordis, et órgano.
150:5 Laudáte eum in cýmbalis benesonántibus: laudáte eum in cýmbalis jubilatiónis: * omnis spíritus laudet Dóminum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. In sanctis ejus laudáte Deum.
Ant. In sanctis eius * laudate Deum.
Zsoltár 148 [5]
148:1 Dicsérjétek az Urat a mennyekben, * dicsérjétek őt a magasságban.
148:2 Dicsérjétek őt, minden angyalai; * dicsérjétek őt, minden seregei.
148:3 Dicsérjétek őt, nap és hold; * dicsérjétek őt, minden ragyogó csillagok.
148:4 Dicsérjétek őt, egeknek egei, * és minden vizek, melyek az egekben fölül vannak, dicsérjék az Úr nevét.
148:5 Mert ő szólt, és lettek; * parancsolt, és előtermettek.
148:6 Megállapítá azokat örökre, és mindörökkön-örökre * parancsot adott, s ez el nem múlik.
148:7 Dicsérjétek az Urat a földön, * szörnyetegek, és minden örvények.
148:8 Tűz, jégeső, hó, jég, forgószél, * melyek az ő igéjét cselekszik.
148:9 Hegyek és minden halmok, * gyümölcsfák és minden cédrusok.
148:10 Vadállatok és minden barmok, * kígyók és szárnyas állatok.
148:11 Föld királyai és minden népek, * fejedelmek és a föld minden bírái.
148:12 Ifjak és szüzek, vének az ifjakkal, dicsérjétek az Úr nevét: * mert csak az ő neve magasztos.
148:13 Az ő dicsérete ég és föld felett van; * és ő fölemeli népe szarvát.
148:14 Dicséret minden szentjeinek, * Izrael fiainak, a hozzá közelálló népnek.

Zsoltár 149 [6]
149:1 Énekeljetek az Úrnak új éneket, * legyen dicsérete a szentek gyülekezetében.
149:2 Örvendjen Izrael abban, ki őt teremtette, * és Sion fiai vigadjanak királyukban.
149:3 Dicsérjék az ő nevét énekkarban, * dobbal és hárfával zengjenek neki;
149:4 Mert az Úr gyönyörködik népében, * és fölmagasztalja a szelídeket szabadulásra.
149:5 A szentek örvendeznek a dicsőségben; * vigadnak nyughelyeiken.
149:6 Isten magasztalása van szájukban, * és kétélű kard kezeikben,
149:7 Hogy bosszút álljanak a nemzeteken, * megfeddjék a népeket;
149:8 Hogy azok királyait láncokra verjék, * és nemeseit vasbilincsekre;
149:9 Hogy a megírt ítélet szerint cselekedjenek velük. * Ez dicsősége az ő minden szentjeinek.

Zsoltár 150 [7]
150:1 Dicsérjétek az Urat az ő szentjeiben; * dicsérjétek őt az ég erős boltozatában.
150:2 Dicsérjétek őt hatalmasságában; * dicsérjétek őt nagyvoltának sokasága szerint.
150:3 Dicsérjétek őt harsonaszóval; * dicsérjétek őt hárfán és citerán.
150:4 Dicsérjétek őt dobbal és énekkarban; * dicsérjétek őt húrokon és hangszereken.
150:5 Dicsérjétek őt hangos szavú cimbalmokon, dicsérjétek őt a vigasság cimbalmain. * Minden lélek dicsérje az Urat.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. In sanctis eius laudate Deum.
Capitulum Responsorium Hymnus Versus {ex Psalterio secundum diem}
Rom 13:12-13
Nox præcéssit, dies autem appropinquávit. Abiciámus ergo ópera tenebrárum, et induámur arma lucis. Sicut in die honéste ambulémus.
R. Deo grátias.

R.br. Sana ánimam meam, * quia peccávi tibi.
R. Sana ánimam meam, * quia peccávi tibi.
V. Ego dixi: Dómine, miserére mei
R. Quia peccávi tibi.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sana ánimam meam, * quia peccávi tibi.

Hymnus
Lux ecce surgit áurea,
Pallens facéssat cǽcitas,
Quæ nosmet in præceps diu
Erróre traxit dévio.

Hæc lux serénum cónferat,
Purósque nos præstet sibi:
Nihil loquámur súbdolum:
Volvámus obscúrum nihil.

Sic tota decúrrat dies,
Ne lingua mendax, ne manus
Oculíve peccent lúbrici,
Ne noxa corpus ínquinet.

Speculátor astat désuper,
Qui nos diébus ómnibus,
Actúsque nostros próspicit
A luce prima in vésperum.

Deo Patri sit glória,
Ejúsque soli Fílio,
Cum Spíritu Paráclito,
Et nunc, et in perpétuum.
Amen.

V. Repléti sumus mane misericórdia tua.
R. Exsultávimus, et delectáti sumus.
Chapter Responsory Hymn Verse {a zsoltáros részből az adott napra}
Rom 13:12-13
V. Nox praecessit, dies autem appropinquavit. Abjiciamus ergo opera tenebrarum, et induamur arma lucis. Sicut in die honeste ambulemus.
R. Istennek legyen hála.

R.br. Sana animam meam, * quia peccavi tibi.
R. Sana animam meam, * quia peccavi tibi.
Ego dixi: Domine, miserere mei
R. Quia peccavi tibi.
V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. Sana animam meam, * quia peccavi tibi.

Himnusz
Im ébred az arany sugár!
Enyésszen már a vak homály,
Mely minket eddig oly soká
Nyaktörő útvesztőkbe csalt

Hozza el újra a derűt
E fény, és tisztává tegyen,
Némuljon el, ami csalárd
És forrongó és nemtelen.

Ugy fusson el végig e nap,
Hogy nyelv nem ejt hazug igét,
A testet bűn nem szennyezi,
Kéz és sóvárgó szem se vét.

Látó virraszt fejünk felett:
Amit teszünk, vigyázza mind,
Néz és vigyáz minden napon,
Hajnalsugártól estelig.

Dícsérjük az örök Atyát,
Dícsérjük egyszülött Fiát
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök időkön át.
Ámen.

V. Udíts fel minket irgalmaddal
R. Hogy ujjongjunk és örüljünk ezentúl minden nap.
Canticum Benedictus {Antiphona ex Proprio Sanctorum}
Ant. In sanctitáte * serviámus Dómino, et liberábit nos ab inimícis nostris.
(Canticum Zachariæ: Luc. 1:68-79)
1:68 Benedíctus Dóminus, Deus Israël: * quia visitávit, et fecit redemptiónem plebis suæ:
1:69 Et eréxit cornu salútis nobis: * in domo David, púeri sui.
1:70 Sicut locútus est per os sanctórum, * qui a sǽculo sunt, prophetárum ejus:
1:71 Salútem ex inimícis nostris, * et de manu ómnium, qui odérunt nos.
1:72 Ad faciéndam misericórdiam cum pátribus nostris: * et memorári testaménti sui sancti.
1:73 Jusjurándum, quod jurávit ad Ábraham patrem nostrum, * datúrum se nobis:
1:74 Ut sine timóre, de manu inimicórum nostrórum liberáti, * serviámus illi.
1:75 In sanctitáte, et justítia coram ipso, * ómnibus diébus nostris.
1:76 Et tu, puer, Prophéta Altíssimi vocáberis: * præíbis enim ante fáciem Dómini, paráre vias ejus:
1:77 Ad dandam sciéntiam salútis plebi ejus: * in remissiónem peccatórum eórum:
1:78 Per víscera misericórdiæ Dei nostri: * in quibus visitávit nos, óriens ex alto:
1:79 Illumináre his, qui in ténebris, et in umbra mortis sedent: * ad dirigéndos pedes nostros in viam pacis.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. In sanctitáte serviámus Dómino, et liberábit nos ab inimícis nostris.

Kýrie, eléison. Christe, eléison. Kýrie, eléison.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Benedictus kantikum {Antifóna a szentek saját officiumából}
Ant. Szentségben * szolgáljunk az Urnak, megszabadított minket ellenségeinktől.
(Zakariás éneke: Lk 1:68-79)
1:68 Áldott az Úr, Izraelnek Istene, * mert meglátogatta és megváltotta az ő népét.
1:69 És fölemelte nekünk az üdvösség szarvát, * Dávidnak, az ő szolgájának házában;
1:70 amint ígért az ő szent prófétái szája által * elejétől fogva
1:71 szabadulást a mi ellenségeinktől * és mindazok kezéből, kik gyűlöltek minket;
1:72 irgalmasságot cselekedvén atyáinkkal, * és megemlékezvén az ő szent szövetségéről,
1:73 az esküről, mellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak, * hogy megadja nekünk,
1:74 hogy ellenségeink kezéből megszabadulván, * félelem nélkül szolgáljunk neki,
1:75 szentségben és igazságban őelőtte * minden napjainkban.
1:76 És te, gyermek, a Magasságbeli prófétájának fogsz hívatni; * mert az Úr színe előtt jársz majd, elkészítendő az ő utait;
1:77 hogy az üdvösség tudományát közöld népével, * az ő bűneik bocsánatára,
1:78 a mi Istenünk nagy irgalmassága által, * mellyel meglátogatott minket a magasságból támadó;
1:79 hogy megvilágosítsa azokat, kik sötétségben s a halál árnyékában ülnek, * és lábainkat a békesség útjára igazgassa.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Szentségben szolgáljunk az Urnak, megszabadított minket ellenségeinktől.

Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Adésto, Dómine, supplicatiónibus nostris: et intercessióne beáti Lauréntii Mártyris tui, cujus prævenímus festivitátem; perpétuam nobis misericórdiam benígnus impénde.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.

Könyörgés {a szentek saját officiumából}
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk
Attend, O Lord, to Our supplications, and by the intercession of Thy blessed martyr, Lawrence, whose feast we anticipate, graciously bestow upon us Thy everlasting mercy.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.

Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
V. Divínum auxílium máneat semper nobíscum.
R. Et cum frátribus nostris abséntibus. Amen.
Befejezés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
V. Áldjuk az Urat.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
V. Az Isten áldása maradjon mindig velünk.
R. És távollévő testvéreinkkel. Ámen.

Matutinum    Laudes
Prima    Tertia    Sexta    Nona
Vesperae    Completorium

Options    Sancta Missa    Ordo

Versions
Monastic
Tridentine 1570
Tridentine 1910
Divino Afflatu
Reduced 1955
Rubrics 1960
1960 Newcalendar
Language 2
Latin
Deutsch
English
Espanol
Francais
Italiano
Magyar
Polski
Portugues
Polski-Newer
Votive
hodie
Dedicatio
Defunctorum
Parvum B.M.V.

Versions      Credits      Download      Rubrics      Technical      Help