S. Joannis Mariæ Vianney Confessoris ~ Duplex
Scriptura: Feria quinta infra Hebdomadam XI post Octavam Pentecostes II. Augusti

Laudes    08-09-2018

Incipit
V. Deus in adjutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adjuvándum me festína.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúja.
Kezdet
V. Istenem, jöjj segítségemre!
R. Uram, segíts meg engem!
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
Psalmi {Psalmi, antiphonæ ex Psalterio secundum diem}
Ant. Jubiláte * in conspéctu régis Dómini.
Psalmus 97 [1]
97:1 Cantáte Dómino cánticum novum: * quia mirabília fecit.
97:1 Salvávit sibi déxtera ejus: * et brácchium sanctum ejus.
97:2 Notum fecit Dóminus salutáre suum: * in conspéctu géntium revelávit justítiam suam.
97:3 Recordátus est misericórdiæ suæ, * et veritátis suæ dómui Israël.
97:3 Vidérunt omnes términi terræ * salutáre Dei nostri.
97:4 Jubiláte Deo, omnis terra: * cantáte, et exsultáte, et psállite.
97:5 Psállite Dómino in cíthara, in cíthara et voce psalmi: * in tubis ductílibus, et voce tubæ córneæ.
97:6 Jubiláte in conspéctu regis Dómini: * moveátur mare, et plenitúdo ejus: orbis terrárum, et qui hábitant in eo.
97:8 Flúmina plaudent manu, simul montes exsultábunt a conspéctu Dómini: * quóniam venit judicáre terram.
97:9 Judicábit orbem terrárum in justítia, * et pópulos in æquitáte.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Jubiláte in conspéctu régis Dómini.
Zsoltárok {Psalms, antiphons a zsoltáros részből az adott napra}
Ant. Ujjongjatok * színe előtt, az Úr s Király előtt
Zsoltár 97 [1]
97:1 Énekeljetek az Úrnak új éneket; * mert csoda dolgokat cselekedett.
97:1 Megsegítette őt jobbja * és az ő szent karja.
97:2 Az Úr kijelentette szabadítását, * a nemzetek színe előtt kinyilatkoztatta igazságát.
97:3 Megemlékezett irgalmasságáról * és igazmondásáról Izrael háza iránt.
97:3 A föld minden határa látja * a mi Istenünk szabadítását.
97:4 Örvendezzetek az Istennek, minden föld, * énekeljetek és vigadjatok, és zengjetek dicséretet.
97:5 Zengjetek az Úrnak citerán, citerával, és zsoltárszóval * harsonazengés és kürthangok között.
97:6 Örvendezzetek az Úr, a király színe előtt. * Induljon meg a tenger, és mi azt betölti; a föld kereksége, és a kik azon laknak.
97:8 Tapsoljanak kézzel a folyók, egyetemben örvendezzenek a hegyek az Úr színe előtt; * mert eljő a földet ítélni.
97:9 Megítéli a föld kerekségét igazságban, * és a népeket egyenességgel.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Ujjongjatok színe előtt, az Úr s Király előtt
Ant. Dómine, * refúgium factus es nobis.
Psalmus 89 [2]
89:1 Dómine, refúgium factus es nobis: * a generatióne in generatiónem.
89:2 Priúsquam montes fíerent, aut formarétur terra et orbis: * a sǽculo et usque in sǽculum tu es, Deus.
89:3 Ne avértas hóminem in humilitátem: * et dixísti: Convertímini, fílii hóminum.
89:4 Quóniam mille anni ante óculos tuos, * tamquam dies hestérna, quæ prætériit,
89:5 Et custódia in nocte, * quæ pro níhilo habéntur, eórum anni erunt.
89:6 Mane sicut herba tránseat, mane flóreat, et tránseat: * véspere décidat, indúret et aréscat.
89:7 Quia defécimus in ira tua, * et in furóre tuo turbáti sumus.
89:8 Posuísti iniquitátes nostras in conspéctu tuo: * sǽculum nostrum in illuminatióne vultus tui.
89:9 Quóniam omnes dies nostri defecérunt: * et in ira tua defécimus.
89:9 Anni nostri sicut aránea meditabúntur: * dies annórum nostrórum in ipsis, septuagínta anni.
89:10 Si autem in potentátibus, octogínta anni: * et ámplius eórum, labor et dolor.
89:10 Quóniam supervénit mansuetúdo: * et corripiémur.
89:11 Quis novit potestátem iræ tuæ: * et præ timóre tuo iram tuam dinumeráre?
89:12 Déxteram tuam sic notam fac: * et erudítos corde in sapiéntia.
89:13 Convértere, Dómine, úsquequo? * et deprecábilis esto super servos tuos.
89:14 Repléti sumus mane misericórdia tua: * et exsultávimus, et delectáti sumus ómnibus diébus nostris.
89:15 Lætáti sumus pro diébus, quibus nos humiliásti: * annis, quibus vídimus mala.
89:16 Réspice in servos tuos, et in ópera tua: * et dírige fílios eórum.
89:17 Et sit splendor Dómini, Dei nostri, super nos, et ópera mánuum nostrárum dírige super nos: * et opus mánuum nostrárum dírige.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Dómine, refúgium factus es nobis.
Ant. Uram * te vagy a menedékünk
Zsoltár 89 [2]
89:1 Uram, oltalmunk lettél nekünk * nemzedékről nemzedékre.
89:2 Mielőtt a hegyek lettek, vagy a föld alkottatott és a világ, * öröktől fogva és örökké vagy te, Isten.
89:3 Ne taszítsd el az embert romlásra, * ki mondottad: Térjetek meg, emberek fiai.
89:4 Mert ezer esztendő a te szemeid előtt, * mint a tegnapi nap, mely elmúlt,
89:5 Mint egy éjjeli őrizet. * Mint amik semmiknek tartatnak, olyanok az ő esztendeik.
89:6 Korán elhervad, mint a fű; reggel virágzik, hogy elhervadjon; * este lehull, elfonnyad és elszárad.
89:7 Mert elenyészünk haragod miatt, * és búsulásod miatt folyvást rettegünk.
89:8 Eléd raktad gonoszságainkat, * és életidőnket orcád világossága elé.
89:9 Mert napjaink mind elenyésznek, * és haragod miatt elfogyunk;
89:9 A mi esztendeink pókhálók gyanánt tekinthetők; * a mi éveink napjai hetven esztendő,
89:10 Jó erőben, nyolcvan esztendő, * s mi azok fölött van, fáradság és fájdalom;
89:10 Mert eljő az ernyedés, * és elragadtatunk.
89:11 Ki ismeri a te haragod erejét? * S a tőled való félelem miatt, ki mérheti meg haragodat?
89:12 Taníts meg jobbodtól függő napjainkat számba venni, * hogy bölcs szívet nyerhessünk.
89:13 Térj hozzánk, Uram, valahára, * és légy könyörületes a te szolgáidhoz.
89:14 És megtelünk reggel irgalmasságoddal, * és örvendezünk és gyönyörködünk minden napjainkban,
89:15 Vigadunk a napokért, melyekben minket megaláztál; * az esztendőkért, melyekben nyomorúságokat láttunk.
89:16 Tekints a te szolgáidra és alkotásodra, * és igazgasd azok fiait.
89:17 És legyen rajtunk a mi Urunk, Istenünk fényessége, és kezeink munkáit te igazgasd fölöttünk, * kezeink munkáját igazgassad.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Uram te vagy a menedékünk
Ant. Dómine, * in cælo misericórdia tua.
Psalmus 35 [3]
35:2 Dixit injústus ut delínquat in semetípso: * non est timor Dei ante óculos ejus.
35:3 Quóniam dolóse egit in conspéctu ejus: * ut inveniátur iníquitas ejus ad ódium.
35:4 Verba oris ejus iníquitas, et dolus: * nóluit intellégere ut bene ágeret.
35:5 Iniquitátem meditátus est in cubíli suo: * ástitit omni viæ non bonæ, malítiam autem non odívit.
35:6 Dómine, in cælo misericórdia tua: * et véritas tua usque ad nubes.
35:7 Justítia tua sicut montes Dei: * judícia tua abýssus multa.
35:7 Hómines, et juménta salvábis, Dómine: * quemádmodum multiplicásti misericórdiam tuam, Deus.
35:8 Fílii autem hóminum, * in tégmine alárum tuárum sperábunt.
35:9 Inebriabúntur ab ubertáte domus tuæ: * et torrénte voluptátis tuæ potábis eos.
35:10 Quóniam apud te est fons vitæ: * et in lúmine tuo vidébimus lumen.
35:11 Præténde misericórdiam tuam sciéntibus te, * et justítiam tuam his, qui recto sunt corde.
35:12 Non véniat mihi pes supérbiæ: * et manus peccatóris non móveat me.
35:13 Ibi cecidérunt qui operántur iniquitátem: * expúlsi sunt, nec potuérunt stare.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Dómine, in cælo misericórdia tua.
Ant. Uram * irgalmad fölér az égig
Zsoltár 35 [3]
35:2 Mondá az igaztalan önmagában, hogy vétkezzék: * Nincs az Isten félelme az ő szemei előtt.
35:3 Mert álnokul cselekszik az ő színe előtt; * nehogy gonoszsága föltaláltassék és gyűlöltessék.
35:4 Az ő szája igéi gonoszság és álnokság; * nem akar érteni, hogy jól cselekedjék.
35:5 Hamisságot gondol ágyában; * megáll minden nem jó úton, a gonoszságot pedig nem gyűlöli.
35:6 Uram, a te irgalmasságod az égig ér, * és igaz voltod a felhőkig.
35:7 A te igazságod, mint az Isten hegyei; * ítéleteid nagy mélység;
35:7 Az embereket és barmokat megtartod, Uram. * Mily sokféle a te irgalmasságod, Istenem!
35:8 Azért az emberek fiai * szárnyaid árnyékában bíznak.
35:9 Megrészegülnek a te házad bőségétől; * és gyönyörűséged patakjából itatod őket.
35:10 Mert nálad vagyon az élet kútfeje; * és a te világosságoddal látunk világosságot.
35:11 Terjeszd ki irgalmadat a téged ismerőkre, * és igazságodat azokra, kik igaz szívvel vannak.
35:12 Ne jöjjön rám a kevélység lába; * és a bűnös keze ne mozdítson meg engem.
35:13 Ott esnek el, kik gonoszságot cselekesznek; * kiűzetnek és meg nem állhatnak.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Uram irgalmad fölér az égig
Ant. Pópulus meus, * ait Dóminus, bonis meis adimplébitur.
Canticum Jeremiæ [4]
(Canticum Jeremiæ * Jer 31:10-18)
31:10 Audíte verbum Dómini, gentes, * et annuntiáte in ínsulis, quæ procul sunt,
31:11 Et dícite: Qui dispérsit Israël, congregábit eum: * et custódiet eum sicut pastor gregem suum.
31:12 Redémit enim Dóminus Jacob, * et liberávit eum de manu potentióris.
31:13 Et vénient, et laudábunt in monte Sion: * et cónfluent ad bona Dómini,
31:14 Super fruménto, et vino, et óleo, * et fœtu pécorum et armentórum:
31:15 Erítque ánima eórum quasi hortus irríguus, * et ultra non esúrient.
31:16 Tunc lætábitur virgo in choro, * júvenes et senes simul:
31:17 Et convértam luctum eórum in gáudium, * et consolábor eos, et lætificábo a dolóre suo.
31:18 Et inebriábo ánimam sacerdótum pinguédine: * et pópulus meus bonis meis adimplébitur.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Pópulus meus, ait Dóminus, bonis meis adimplébitur.
Ant. Népem eltelik * javaimmal - mondja az Úr.
Jeremiás éneke [4]
(Jeremiás éneke * Jer 31:10-18) *
31:10 Halljátok az Úr igéjét, nemzetek, * és hirdessétek a távollevő szigetekben,
31:11 és mondjátok: Aki elszélesztette Izraelt, összegyűjti őt, * és megőrzi, mint nyáját a pásztor.
31:12 Mert az Úr megváltja Jákobot, * és megszabadítja őt a hatalmasabb kezéből.
31:13 És eljőnek és dicséretet mondanak Sion hegyén, * és egybegyűlnek az Úr javaira,
31:14 A gabonára és borra és olajra, * a barmok és csordák szaporodására;
31:15 és leszen az ő lelkük, mint a megöntözött kert, * és többé nem éheznek.
31:16 Akkor a szűz örvendezni fog az énekkarban, * az ifjak és vének egyetemben;
31:17 Az ő siralmukat örömre fordítom, * és megvigasztalom őket, és fölvidítom búsongásukból.
31:18 És elárasztom a papok lelkét kövérséggel; * és az én népem eltelik javaimmal.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Népem eltelik javaimmal - mondja az Úr.
Ant. Deo nostro * jucúnda sit laudátio.
Psalmus 146 [5]
146:1 Laudáte Dóminum quóniam bonus est psalmus: * Deo nostro sit jucúnda, decóraque laudátio.
146:2 Ædíficans Jerúsalem Dóminus: * dispersiónes Israélis congregábit.
146:3 Qui sanat contrítos corde: * et álligat contritiónes eórum.
146:4 Qui númerat multitúdinem stellárum: * et ómnibus eis nómina vocat.
146:5 Magnus Dóminus noster, et magna virtus ejus: * et sapiéntiæ ejus non est númerus.
146:6 Suscípiens mansuétos Dóminus: * humílians autem peccatóres usque ad terram.
146:7 Præcínite Dómino in confessióne: * psállite Deo nostro in cíthara.
146:8 Qui óperit cælum núbibus: * et parat terræ plúviam.
146:8 Qui prodúcit in móntibus fænum: * et herbam servitúti hóminum.
146:9 Qui dat juméntis escam ipsórum: * et pullis corvórum invocántibus eum.
146:10 Non in fortitúdine equi voluntátem habébit: * nec in tíbiis viri beneplácitum erit ei.
146:11 Beneplácitum est Dómino super timéntes eum: * et in eis, qui sperant super misericórdia ejus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Deo nostro jucúnda sit laudátio.
Ant. Istenünknek * kedves a dicsőítés
Zsoltár 146 [5]
146:1 Dicsérjétek az Urat, mert jó a dicséret; * a mi Istenünknek gyönyörű és illendő dicsérete legyen.
146:2 Fölépítvén az Úr Jeruzsálemet, * Izraelnek elszéledettjeit egybegyűjti.
146:3 Meggyógyítja a töredelmes szívűeket, * és bekötözi azok sebeit.
146:4 Megszámlálja a csillagok sokaságát, * és mindegyiket nevén szólítja.
146:5 Nagy a mi Urunk, és nagy az ő ereje, * és bölcsességének nincsen száma.
146:6 A szelídeket fölfogja az Úr, * a bűnösöket pedig földig alázza.
146:7 Énekeljetek az Úrnak hálaadással, * zengjetek hárfán a mi Istenünknek,
146:8 Ki beborítja az eget felhőkkel, * és a földnek esőt készít.
146:8 Ki a hegyeken szénát teremt * és füvet az emberek szolgálatára.
146:9 Ki megadja élelmüket a barmoknak * és a hozzá kiáltó hollófiaknak.
146:10 Nem a ló erősségében telik kedve, * sem a férfiú lábszáraiban gyönyörködése.
146:11 Az Úr az őt félőkben gyönyörködik, * és azokban, kik az ő irgalmasságában bíznak.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Istenünknek kedves a dicsőítés
Capitulum Hymnus Versus {ex Commune aut Festo}
Sir 31:8-9
Beátus vir, qui invéntus est sine mácula, et qui post aurum non ábiit, nec sperávit in pecúnia et thesáuris. Quis est hic, et laudábimus eum? fecit enim mirabília in vita sua.
R. Deo grátias.

Hymnus
Lux ecce surgit áurea,
Pallens facéssat cǽcitas,
Quæ nosmet in præceps diu
Erróre traxit dévio.

Hæc lux serénum cónferat,
Purósque nos præstet sibi:
Nihil loquámur súbdolum:
Volvámus obscúrum nihil.

Sic tota decúrrat dies,
Ne lingua mendax, ne manus
Oculíve peccent lúbrici,
Ne noxa corpus ínquinet.

Speculátor astat désuper,
Qui nos diébus ómnibus,
Actúsque nostros próspicit
A luce prima in vésperum.

Deo Patri sit glória,
Ejúsque soli Fílio,
Cum Spíritu Paráclito,
Nunc et per omne sǽculum.
Amen.

V. Justum dedúxit Dóminus per vias rectas.
R. Et osténdit illi regnum Dei.
Olvasmány, himnusz, vers {a szentek közös officiumából}
Sir 31:8-9
Boldog a gazdag, ki hiba nélkül találtatott, és ki az arany után nem járt, és nem bízott a pénzben és kincsekben. Kicsoda ez, és dicsérni fogjuk őt mert csodadolgokat cselekedett életében.
R. Istennek legyen hála.

Himnusz
Im ébred az arany sugár!
Enyésszen már a vak homály,
Mely minket eddig oly soká
Nyaktörő útvesztőkbe csalt

Hozza el újra a derűt
E fény, és tisztává tegyen,
Némuljon el, ami csalárd
És forrongó és nemtelen.

Ugy fusson el végig e nap,
Hogy nyelv nem ejt hazug igét,
A testet bűn nem szennyezi,
Kéz és sóvárgó szem se vét.

Látó virraszt fejünk felett:
Amit teszünk, vigyázza mind,
Néz és vigyáz minden napon,
Hajnalsugártól estelig.

Dícsérjük az örök Atyát,
Dícsérjük egyszülött Fiát
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök időkön át.
Ámen.

V. Az igazat Isten egyenes utakon vezeti
R. Megmutatja neki Isten országát
Canticum: Benedictus {Antiphona ex Proprio Sanctorum}
Ant. Euge, serve bone * et fidélis, quia in pauca fuísti fidélis, supra multa te constítuam, intra in gáudium Dómini tui.
(Canticum Zachariæ: Luc. 1:68-79)
1:68 Benedíctus Dóminus, Deus Israël: * quia visitávit, et fecit redemptiónem plebis suæ:
1:69 Et eréxit cornu salútis nobis: * in domo David, púeri sui.
1:70 Sicut locútus est per os sanctórum, * qui a sǽculo sunt, prophetárum ejus:
1:71 Salútem ex inimícis nostris, * et de manu ómnium, qui odérunt nos.
1:72 Ad faciéndam misericórdiam cum pátribus nostris: * et memorári testaménti sui sancti.
1:73 Jusjurándum, quod jurávit ad Ábraham patrem nostrum, * datúrum se nobis:
1:74 Ut sine timóre, de manu inimicórum nostrórum liberáti, * serviámus illi.
1:75 In sanctitáte, et justítia coram ipso, * ómnibus diébus nostris.
1:76 Et tu, puer, Prophéta Altíssimi vocáberis: * præíbis enim ante fáciem Dómini, paráre vias ejus:
1:77 Ad dandam sciéntiam salútis plebi ejus: * in remissiónem peccatórum eórum:
1:78 Per víscera misericórdiæ Dei nostri: * in quibus visitávit nos, óriens ex alto:
1:79 Illumináre his, qui in ténebris, et in umbra mortis sedent: * ad dirigéndos pedes nostros in viam pacis.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Euge, serve bone et fidélis, quia in pauca fuísti fidélis, supra multa te constítuam, intra in gáudium Dómini tui.
Benedictus kantikum {Antifóna a szentek saját officiumából}
Ant. Jól van, te hűséges, derék szolga * minthogy a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe!
(Zakariás éneke: Lk 1:68-79)
1:68 Áldott az Úr, Izraelnek Istene, * mert meglátogatta és megváltotta az ő népét.
1:69 És fölemelte nekünk az üdvösség szarvát, * Dávidnak, az ő szolgájának házában;
1:70 amint ígért az ő szent prófétái szája által * elejétől fogva
1:71 szabadulást a mi ellenségeinktől * és mindazok kezéből, kik gyűlöltek minket;
1:72 irgalmasságot cselekedvén atyáinkkal, * és megemlékezvén az ő szent szövetségéről,
1:73 az esküről, mellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak, * hogy megadja nekünk,
1:74 hogy ellenségeink kezéből megszabadulván, * félelem nélkül szolgáljunk neki,
1:75 szentségben és igazságban őelőtte * minden napjainkban.
1:76 És te, gyermek, a Magasságbeli prófétájának fogsz hívatni; * mert az Úr színe előtt jársz majd, elkészítendő az ő utait;
1:77 hogy az üdvösség tudományát közöld népével, * az ő bűneik bocsánatára,
1:78 a mi Istenünk nagy irgalmassága által, * mellyel meglátogatott minket a magasságból támadó;
1:79 hogy megvilágosítsa azokat, kik sötétségben s a halál árnyékában ülnek, * és lábainkat a békesség útjára igazgassa.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Jól van, te hűséges, derék szolga minthogy a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe!
Preces Feriales{omittitur}
Hétköznapi könyörgések{elmarad}
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus
Omnípotens et miséricors Deus, qui sanctum Joánnem Maríam pastoráli stúdio et jugi oratiónis ac pœniténtiæ ardóre mirábilem effecísti: da, quǽsumus; ut, ejus exémplo et intercessióne, ánimas fratrum lucrári Christo, et cum eis ætérnam glóriam cónsequi valeámus.
Per eúndem Dóminum nostrum Jesum Christum Fílium tuum, qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.

Commemoratio Vigiliæ S. Laurentii Martyris
Ant. In sanctitáte serviámus Dómino, et liberábit nos ab inimícis nostris.

V. Repléti sumus mane misericórdia tua.
R. Exsultávimus, et delectáti sumus.

Orémus.
Adésto, Dómine, supplicatiónibus nostris: et intercessióne beáti Lauréntii Mártyris tui, cujus prævenímus festivitátem; perpétuam nobis misericórdiam benígnus impénde.

Commemoratio S. Romani Martyris

Ant. Qui odit ánimam suam in hoc mundo, in vitam ætérnam custódit eam.

V. Justus ut palma florébit.
R. Sicut cedrus Líbani multiplicábitur.

Orémus.
Præsta, quǽsumus, omnípotens Deus: ut, intercedénte beáto Románo Mártyre tuo, et a cunctis adversitátibus, liberémur in córpore, et a pravis cogitatiónibus mundémur in mente.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
Könyörgés {a szentek saját officiumából}
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk
Almighty and merciful God, who didst make St John Mary to be wonderful in pastoral zeal and unchanging love for prayer and penance, grant we beseech thee, that by his example and intercession we may be able to gain the souls of our brethren in Christ, and with them to arrive at the glory of eternity.
Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.

Commemoratio Vigilia
Ant. Szentségben szolgáljunk az Urnak, megszabadított minket ellenségeinktől

V. Udíts fel minket irgalmaddal
R. Hogy ujjongjunk és örüljünk ezentúl minden nap.

Könyörögjünk.
Attend, O Lord, to Our supplications, and by the intercession of Thy blessed martyr, Lawrence, whose feast we anticipate, graciously bestow upon us Thy everlasting mercy.

Commemoration of St. Romanus, Martyr

Ant. Aki gyűlöli életét ebben a világban, az megmenti az örök életre.

V. Az igaz virul, mint a pálma.
R. Fölfelé nő, mint a Libanon cédrusa.

Graciously hear us, we beseech thee, O Almighty God, and, at the petition of thy blessed Martyr, Romanus be mercifully pleased to deliver us from all things which may hurt our bodies, and from all evil thoughts which may defile our souls.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Befejezés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
V. Áldjuk az Urat.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.

Matutinum    Laudes
Prima    Tertia    Sexta    Nona
Vesperae    Completorium

Versions
pre Trident Monastic
Trident 1570
Trident 1910
Divino Afflatu
Reduced 1955
Rubrics 1960
1960 Newcalendar
Language 2
Latin
Deutsch
English
Espanol
Francais
Italiano
Magyar
Polski
Portugues
Polski-Newer
Votive
hodie
Dedicatio
Defunctorum
Parvum B.M.V.

Options