Incipit{omittitur}
|
Kezdet{elmarad}
|
Hymnus{omittitur}
|
Himnusz{elmarad}
|
Psalmi {Votiva}
Ant. Allelúia, * confitémini Dómino, quóniam in sǽculum misericórdia eius, allelúia, allelúia.
Psalmus 117 [1]
117:1 Confitémini Dómino quóniam bonus: * quóniam in sǽculum misericórdia eius.
117:2 Dicat nunc Israël quóniam bonus: * quóniam in sǽculum misericórdia eius.
117:3 Dicat nunc domus Aaron: * quóniam in sǽculum misericórdia eius.
117:4 Dicant nunc qui timent Dóminum: * quóniam in sǽculum misericórdia eius.
117:5 De tribulatióne invocávi Dóminum: * et exaudívit me in latitúdine Dóminus.
117:6 Dóminus mihi adiútor: * non timébo quid fáciat mihi homo.
117:7 Dóminus mihi adiútor: * et ego despíciam inimícos meos.
117:8 Bonum est confídere in Dómino, * quam confídere in hómine:
117:9 Bonum est speráre in Dómino, * quam speráre in princípibus.
117:10 Omnes gentes circuiérunt me: * et in nómine Dómini quia ultus sum in eos.
117:11 Circumdántes circumdedérunt me: * et in nómine Dómini quia ultus sum in eos.
117:12 Circumdedérunt me sicut apes, et exarsérunt sicut ignis in spinis: * et in nómine Dómini quia ultus sum in eos.
117:13 Impúlsus evérsus sum ut cáderem: * et Dóminus suscépit me.
117:14 Fortitúdo mea, et laus mea Dóminus: * et factus est mihi in salútem.
117:15 Vox exsultatiónis, et salútis * in tabernáculis iustórum.
117:16 Déxtera Dómini fecit virtútem: déxtera Dómini exaltávit me, * déxtera Dómini fecit virtútem.
117:17 Non móriar, sed vivam: * et narrábo ópera Dómini.
117:18 Castígans castigávit me Dóminus: * et morti non trádidit me.
117:19 Aperíte mihi portas iustítiæ, ingréssus in eas confitébor Dómino: * hæc porta Dómini, iusti intrábunt in eam.
117:21 Confitébor tibi quóniam exaudísti me: * et factus es mihi in salútem.
117:22 Lápidem, quem reprobavérunt ædificántes: * hic factus est in caput ánguli.
117:23 A Dómino factum est istud: * et est mirábile in óculis nostris.
117:24 Hæc est dies, quam fecit Dóminus: * exsultémus, et lætémur in ea.
117:25 O Dómine, salvum me fac, o Dómine, bene prosperáre: * benedíctus qui venit in nómine Dómini.
117:26 Benedíximus vobis de domo Dómini: * Deus Dóminus, et illúxit nobis.
117:27 Constitúite diem solémnem in condénsis, * usque ad cornu altáris.
117:28 Deus meus es tu, et confitébor tibi: * Deus meus es tu, et exaltábo te.
117:28 Confitébor tibi quóniam exaudísti me * et factus es mihi in salútem.
117:29 Confitémini Dómino quóniam bonus: * quóniam in sǽculum misericórdia eius.
℣. Réquiem ætérnam * dona eis, Dómine.
℟. Et lux perpétua * lúceat eis.
|
Zsoltárok {votív}
Ant. Alleluja, * dicsérjétek az Urat, mert irgalma örökkévaló, alleluja, alleluja.
Zsoltár 117 [1]
117:1 Adjatok hálát az Úrnak, mert jó; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
117:2 Mondja most Izrael: mert jó; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
117:3 Mondja most Áron háza: * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
117:4 Mondják most, kik félik az Urat: * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
117:5 A szorultságban segítségül hívtam az Urat, * és meghallgatott az Úr, tágítván rajtam.
117:6 Az Úr az én segítőm; * nem félek, bármit tegyen nekem az ember.
117:7 Az Úr az én segítőm, * s én meglátom ezt ellenségeimen.
117:8 Jobb az Úrban bízni, * mint az emberben bízni.
117:9 Jobb az Úrban reményleni, * mint a fejedelmekben reményleni.
117:10 Minden nemzet körülöttem járt: * de az Úr nevében bosszút állottam rajtuk.
117:11 Körülvéve körülvettek engem: * de az Úr nevében bosszút állottam rajtuk.
117:12 Körülvettek engem, mint a méhek, és fölgerjedtek, mint a tűz a tövisben: * de az Úr nevében bosszút állottam rajtuk.
117:13 Taszigáltak, s elhanyatlottam, hogy elessem: * de az Úr fönntartott engem.
117:14 Az én erősségem és dicséretem az Úr; * mert ő lett nekem szabadulásom.
117:15 Vigasság és szabadulás szava hangzik * az igazak hajlékaiban.
117:16 Az Úr jobbja hatalmasan cselekedett; az Úr jobbja fölmagasztalt engem, * az Úr jobbja hatalmasan cselekedett.
117:17 Nem halok meg, hanem élni fogok, * és hirdetem az Úr cselekedeteit.
117:18 Fenyítve fenyített engem az Úr; * de nem adott engem a halálnak.
117:19 Nyissátok meg nekem az igazság kapuit, bemenvén azokon, hálát fogok adni az Úrnak. * Ez az Úr kapuja, az igazak mennek be azon.
117:21 Hálát adok neked, mert meghallgattál engem, * és szabadulásomra lettél.
117:22 A kő, melyet megvetettek az építők, * szegletkővé lőn.
117:23 Az Úrtól lett ez, * és csodálatos a mi szemeink előtt.
117:24 Ez a nap, melyet az Úr szerzett; * örvendezzünk és vigadjunk azon.
117:25 Ó Uram, szabadíts meg engem; ó Uram, adj jó előmenetelt. * Áldott, ki az Úr nevében jő;
117:26 Áldunk titeket az Úr házából. * Isten az Úr, és megvilágosít minket.
117:27 Tartsatok ünnepnapot lombos ágakkal * egész az oltár szarváig.
117:28 Istenem vagy te, és hálát adok neked; * Istenem vagy te, és fölmagasztallak téged.
117:28 Hálát adok neked, mert meghallgattál engem, * és szabadulásomra lettél.
117:29 Adjatok hálát az Úrnak, mert jó; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
℣. Adj, Uram, * örök nyugodalmat nekik.
℟. És az örök világosság * fényeskedjék nekik.
|
Psalmus 118(1-16) [2]
118:1 (Aleph) Beáti immaculáti in via: * qui ámbulant in lege Dómini.
118:2 Beáti, qui scrutántur testimónia eius: * in toto corde exquírunt eum.
118:3 Non enim qui operántur iniquitátem, * in viis eius ambulavérunt.
118:4 Tu mandásti * mandáta tua custodíri nimis.
118:5 Útinam dirigántur viæ meæ, * ad custodiéndas iustificatiónes tuas!
118:6 Tunc non confúndar, * cum perspéxero in ómnibus mandátis tuis.
118:7 Confitébor tibi in directióne cordis: * in eo quod dídici iudícia iustítiæ tuæ.
118:8 Iustificatiónes tuas custódiam: * non me derelínquas usquequáque.
118:9 (Beth) In quo córrigit adolescéntior viam suam? * In custodiéndo sermónes tuos.
118:10 In toto corde meo exquisívi te: * ne repéllas me a mandátis tuis.
118:11 In corde meo abscóndi elóquia tua: * ut non peccem tibi.
118:12 Benedíctus es, Dómine: * doce me iustificatiónes tuas.
118:13 In lábiis meis, * pronuntiávi ómnia iudícia oris tui.
118:14 In via testimoniórum tuórum delectátus sum, * sicut in ómnibus divítiis.
118:15 In mandátis tuis exercébor: * et considerábo vias tuas.
118:16 In iustificatiónibus tuis meditábor: * non oblivíscar sermónes tuos.
℣. Réquiem ætérnam * dona eis, Dómine.
℟. Et lux perpétua * lúceat eis.
|
Zsoltár 118(1-16) [2]
118:1 (Alef) Boldogok, kiknek útjuk feddhetetlen, * kik az Úr törvényében járnak.
118:2 Boldogok, kik az ő bizonyságait vizsgálják, * teljes szívükből keresik őt;
118:3 Mert nem cselekszenek gonoszt, * kik az ő utain járnak.
118:4 Te parancsoltad * rendeléseidet fölötte megtartatni.
118:5 Bárcsak utaim * a te igazságaid megőrzésére lennének intézve!
118:6 Akkor nem szégyenülök meg, * midőn szemmel tartom minden parancsodat.
118:7 Hálát adok neked egyenes szívvel, * azért, hogy megtanultam a te igazságod ítéleteit.
118:8 A te igazságaidat megőrzöm; * ne hagyj el soha engemet.
118:9 (Bet) Mivel jobbítja meg útját az ifjú? * A te beszédeid megtartásával.
118:10 Teljes szívemből kereslek téged; * ne hagyj eltévednem parancsaidtól.
118:11 Szívembe rejtem a te beszédeidet, * hogy ne vétsek ellened.
118:12 Áldott vagy te, Uram, * taníts meg engem igazságaidra.
118:13 Ajkaimmal * hirdetem a te szád minden ítéletét.
118:14 A te bizonyságaid útjában gyönyörködöm, * mint mindannyi gazdagságban.
118:15 Parancsaidban gyakorlom magamat, * és vigyázok utaidra.
118:16 A te igazságaidról elmélkedem; * nem feledem el beszédeidet.
℣. Adj, Uram, * örök nyugodalmat nekik.
℟. És az örök világosság * fényeskedjék nekik.
|
Psalmus 118(17-32) [3]
118:17 (Ghimel) Retríbue servo tuo, vivífica me: * et custódiam sermónes tuos:
118:18 Revéla óculos meos: * et considerábo mirabília de lege tua.
118:19 Íncola ego sum in terra: * non abscóndas a me mandáta tua.
118:20 Concupívit ánima mea desideráre iustificatiónes tuas, * in omni témpore.
118:21 Increpásti supérbos: * maledícti qui declínant a mandátis tuis.
118:22 Aufer a me oppróbrium, et contémptum: * quia testimónia tua exquisívi.
118:23 Étenim sedérunt príncipes, et advérsum me loquebántur: * servus autem tuus exercebátur in iustificatiónibus tuis.
118:24 Nam et testimónia tua meditátio mea est: * et consílium meum iustificatiónes tuæ.
118:25 (Daleth) Adhǽsit paviménto ánima mea: * vivífica me secúndum verbum tuum.
118:26 Vias meas enuntiávi, et exaudísti me: * doce me iustificatiónes tuas.
118:27 Viam iustificatiónum tuárum ínstrue me: * et exercébor in mirabílibus tuis.
118:28 Dormitávit ánima mea præ tǽdio: * confírma me in verbis tuis.
118:29 Viam iniquitátis ámove a me: * et de lege tua miserére mei.
118:30 Viam veritátis elégi: * iudícia tua non sum oblítus.
118:31 Adhǽsi testimóniis tuis, Dómine: * noli me confúndere.
118:32 Viam mandatórum tuórum cucúrri, * cum dilatásti cor meum.
℣. Réquiem ætérnam * dona eis, Dómine.
℟. Et lux perpétua * lúceat eis.
Ant. Allelúia, confitémini Dómino, quóniam in sǽculum misericórdia eius, allelúia, allelúia.
|
Zsoltár 118(17-32) [3]
118:17 (Gimel) Tégy jót a te szolgáddal, adj nekem életet; * és megőrzöm beszédeidet.
118:18 Nyisd meg szemeimet, * hogy szemlélhessem a csodákat törvényedben.
118:19 Jövevény vagyok én a földön; * ne rejtsd el tőlem parancsaidat.
118:20 Epedve óhajtja lelkem a te igazságaidat * minden időben.
118:21 Megfedded a kevélyeket; * átkozottak, kik elhajolnak a te parancsaidtól.
118:22 Vedd el rólam a gyalázatot és megvetést, * mivel a te bizonyságaidat keresem.
118:23 Mert fejedelmek ülnek össze, és szólanak ellenem; * de a te szolgád igazságaidban gyakorolja magát;
118:24 Mert bizonyságaid az én elmélkedésem, * és tanácsom a te igazságaid.
118:25 (Dalet) A porhoz ragadt lelkem; * eleveníts meg engem a te igéd szerint.
118:26 Elbeszélem utaimat, és meghallgatsz engem; * taníts meg engem a te igazságaidra.
118:27 Oktass engem igazságaid útjára: * és gyakorolni fogom magamat csodatételeidben.
118:28 Lelkem elbágyad az unatkozás miatt; * erősíts meg engem igéid által.
118:29 A gonoszság útját távoztasd el tőlem, * és törvényed szerint könyörülj rajtam.
118:30 Az igazság útját választottam, * nem feledem el ítéleteidet.
118:31 Bizonyságaidhoz ragaszkodom, Uram, * ne hagyj megszégyenülnöm.
118:32 Parancsaid útján futok, * ha kitágítod szívemet.
℣. Adj, Uram, * örök nyugodalmat nekik.
℟. És az örök világosság * fényeskedjék nekik.
Ant. Alleluja, dicsérjétek az Urat, mert irgalma örökkévaló, alleluja, alleluja.
|
Capitulum Responsorium Versus{omittitur}
|
Olvasmány, válaszos ének, vers{elmarad}
|
Oratio {specialis}
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum cotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
℣. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
℟. Sed líbera nos a malo.
℣. A porta ínferi.
℟. Erue, Dómine, ánimas eórum.
℣. Requiéscant in pace.
℟. Amen.
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
secunda Domine, exaudi omittitur
Orémus.
Fidélium, Deus, ómnium Cónditor et Redémptor, animábus famulórum famularúmque tuárum remissiónem cunctórum tríbue peccatórum: ut indulgéntiam, quam semper optavérunt, piis supplicatiónibus consequántur:
Qui vivis et regnas cum Deo Patre, in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
Könyörgés {speciális}
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
℣. És ne vígy minket kísértésbe,
℟. De szabadíts meg a gonosztól.
℣. From the gates of hell.
℟. Deliver their souls, O Lord!
℣. Nyugodjanak békében.
℟. Ámen.
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
hagyd ki a második Uram, hallgasd meg könyörgésemet
Könyörögjünk.
Isten ki a mindenség teremtője és megvátója vagy bocsásd meg szolgáid és szolgálóid vétkeit, és könyörgéseink által add meg nekik a megbocsájtást amire mindig vágyakoztak
Ki élsz és uralkodol az Atyával és a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
Martyrologium {anticip.}
Sexto Idus Decémbris Luna prima Anno Dómini 2018
Concéptio Immaculáta gloriósæ semper Vírginis Genitrícis Dei Maríæ, quam fuísse præservátam, singulári Dei privilégio, ab omni originális culpæ labe immúnem, Pius Nonus, Póntifex Máximus, hac ipsa recurrénte die, solémniter definívit.
Tréviris sancti Euchárii, qui fuit discípulus beáti Petri Apóstoli et primus eiúsdem civitátis Epíscopus.
Alexandríæ sancti Macárii Mártyris, qui, témpore Décii, cum a Iúdice multis verbis ad negándum Christum suaderétur, et eo maióri constántia suam profiterétur fidem, vivus ad últimum exúri iubétur.
In Cypro sancti Sophrónii Epíscopi, qui pupillórum, orphanórum ac viduárum defénsor miríficus, et páuperum atque oppressórum ómnium adiútor fuit.
In monastério Luxoviénsi, in Gállia, sancti Romárici Abbátis, qui, cum in aula Theodobérti Regis primus esset, renuntiávit sǽculo, et monásticæ étiam observántiæ laude céteris antecélluit.
Constantinópoli sancti Patápii Solitárii, virtútibus et miráculis clari.
Romæ Invéntio sanctórum Mártyrum Nemésii Diáconi, eiúsque fíliæ Lucíllæ Vírginis, Symphrónii, Olýmpii Tribúni, huiúsque uxóris Exsupériæ et Theodúli fílii; quorum memória octávo Kaléndas Septémbris recensétur.
Verónæ Ordinátio sancti Zenónis Epíscopi.
℣. Et álibi aliórum plurimórum sanctórum Mártyrum et Confessórum, atque sanctárum Vírginum.
℟. Deo grátias.
|
Martyrology {anticip.}
On the morrow we keep the feast of the glorious Mary, Mother of God, and always a Virgin, whom the supreme Pontiff Pius IX. did upon this day solemnly define to have been by a singular gift of God preserved unstained by original sin.
December 8th 2018, the 1st day of the Moon, were born into the better life:
At Rome, the blessed Pope Eutychian, who with his own hands buried in diverse places three hundred and forty-two martyrs, whose fellow he himself afterwards became, being crowned with martyrdom under the Emperor Numerian and buried in the cemetery of Callistus. (He succeeded Felix I (269-274); after five days' interregnum he became Pope on Jan. 3, 275, and died on Dec. 8, 283.)
At Alexandria, the holy martyr Macarius. Under the Emperor Decius the judge dealt with him in many words to persuade him to deny Christ, but as he only professed his faith the more constantly he was burnt alive, (in the year 250.)
At Trier, holy Eucharius, a disciple of the blessed Apostle Peter, and the first Bishop of that city.
In Cyprus, the holy Bishop Sophronius, who was a wonderful protector of little children, orphans, and widows, and an helper of all the poor and depressed.
In the monastery of Lisieux, the holy Abbot Romaric, who was the first man in the court of King Theodobert, but gave up the world, and became the first in monastic observance. (He was a monk of Luxeuil. He founded the Abbey of Remiremont, of which he became second Abbot in the year 627, and died on Dec. 8, 653.)
At Constantinople, the holy Hermit Patapius, famous for his graces and miracles.
At Verona, is commemorated the ordination of holy Zeno, Bishop (of that see in the fourth century.)
℣. És mindenütt másutt szent vértanúk, hivallók és szüzek.
℟. Istennek legyen hála.
|
℣. Pretiósa in conspéctu Dómini.
℟. Mors Sanctórum eius.
Sancta María et omnes Sancti intercédant pro nobis ad Dóminum, ut nos mereámur ab eo adiuvári et salvári, qui vivit et regnat in sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
℣. Értékes az Úr szemében.
℟. Szentjei halála.
Szűz Mária és Isten minden szentje, járjatok közben érettünk az Úrnál, hogy annak segítségével boldoguljunk, aki él és uralkodik mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
De Officio Capituli
℣. Deus in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
℣. Deus in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
℣. Deus in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
℣. Réquiem ætérnam * dona eis, Dómine.
℟. Et lux perpétua * lúceat eis.
Kýrie, eléison. Christe, eléison. Kýrie, eléison.
Pater Noster dicitur secreto usque ad Et ne nos indúcas in tentatiónem:
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum cotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
℣. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
℟. Sed líbera nos a malo.
℣. Réspice in servos tuos, Dómine, et in ópera tua, et dírige fílios eórum.
℟. Et sit splendor Dómini Dei nostri super nos, et ópera mánuum nostrárum dírige super nos, et opus mánuum nostrárum dírige.
℣. Réquiem ætérnam * dona eis, Dómine.
℟. Et lux perpétua * lúceat eis.
Orémus.
Dirígere et sanctificáre, régere et gubernáre dignáre, Dómine Deus, Rex cæli et terræ, hódie corda et córpora nostra, sensus, sermónes et actus nostros in lege tua, et in opéribus mandatórum tuórum: ut hic et in ætérnum, te auxiliánte, salvi et líberi esse mereámur, Salvátor mundi: Qui vivis et regnas in sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
The Capitular Office
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
℣. Adj, Uram, * örök nyugodalmat nekik.
℟. És az örök világosság * fényeskedjék nekik.
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Our Father is said silently until And lead us not into temptation:.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
℣. És ne vígy minket kísértésbe,
℟. De szabadíts meg a gonosztól.
℣. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
℟. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
℣. Adj, Uram, * örök nyugodalmat nekik.
℟. És az örök világosság * fényeskedjék nekik.
Könyörögjünk.
Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
Lectio brevis{omittitur}
|
Rövid olvasmány{elmarad}
|
Conclusio
℣. Réquiem ætérnam dona eis, Dómine.
℟. Et lux perpétua lúceat eis.
℣. Requiéscant in pace.
℟. Amen.
|
Befejezés
℣. O Lord, grant them eternal rest.
℟. And let the everlasting light shine upon them.
℣. May they rest in peace.
℟. Amen.
|